Bár szerintem az, hogy a rudazatállító a féktuskó kopását sem tudja teljes mértékben kiegyenlíteni, kockázatot hordoz magában.
De biztosan megoldották a problémát.
Lehet, hogy a könyvben is le van írva a megoldás. Mindenesetre, mivel a könyv csak ideiglenesen van nálam, beszkenneltem (alig 50 oldal, A5 formátumban).
Így van, a kompozit vékonyabb, ez a rajzokon is látszik. A 33 mm belefér a rudazatállító működési értékébe (az áttételt az öntöttvas és a műanyag között a rudazatállító előtt változtatják, tehát ha jól tévedek, a rudazatállító által kezelendő áttételból eredő rövidülésekre ez sincs hatással). Ebből nekem az következne, hogy műanyag féktuskó alkalmazása esetén az önműködő rudazatállító képes lekezelni a féktuskó teljes élettartama alatti rudazat-hosszváltozásokat, de öntöttvas esetén erre nem képes, tehát ott időnként kézzel is utána kell állítani. Ez a vízszintes emeltyűhöz csatlakozó rúdnál lehetséges, ott az ábrán három furat van egymás után, és írja is a könyv, hogy a kézi állításra szolgál.
Egyébként szerintem ez üzemi feltételként is jópofa: ha öntöttvas féktuskót akarsz használni, akkor több emberhúsra van szükséged. Illetve a műanyag mellett érvelhetsz az áttérés kezdetén: azt mondhatod, hogy úgy kevesebb emberhús kell. Ha meg gyorsan munkát kell adni néhány, egyéb feladatra alkalmatlan ember számára, akkor átmenetileg megnöveled az öntöttvas féktuskós kocsik arányát az állományban. Hálózati szinten ezáltal emberek ezreit lehet munkával megbízni vagy éppen kirúgni. Kész aranybánya a racionalizátori tevékenységhez. Na, hogy tetszik?
Ahol a 48 mm-es maximális kopási értéket találtad az öntöttvas féktuskókra, ott mennyit találtál a kompozit tuskókra?
A kompozit féktuskókra max. 33 mm kopási értéket írtak ugyanebben a könyvben.
Egy másik helyen (most nem találom, de valószínűleg a megadott honlapon lévő könyvek egyikében) az öntöttvas féktuskó kezdő vastagsága 60 mm, a kompozité 50 mm volt. (Legalábbis így emlékszem.)
A mellékelt szövegben csak Téged erősítenek meg: a rudazatállító "tartalékát" aszerint az összefüggés szerint kell nézni, hogy egyenletes tuskókopás esetén minden tuskó 1 mm-es kopása 14 mm rövidülést okoz teherkocsikon és 8 mm rövidülést személykocsikon.
Emellett az az 575 mm csak 525 mm, ugyanis hiába van 575 mm elméleti tartaléka annak a szerkezetnek, ha a szabályzat szerint a figyelembe veendő tartalék csak 525 mm. És valóban egy áttétellel "hátrébb" van a rudazatállító, vagyis az 1:14 aránynak kell összességében kiadódnia. Így viszont, 525 mm mellett csak 37,5 mm tuskókopás volna megengedhető.
A féktuskókopás miatti rudazatállítással kapcsolatban más a véleményem:
Diamond forgóvázas, 4 tengelyes kocsi 1 fékhengerrel és 1 db rudazatállítóval.
A rudazatállító az egyik forgóváz fékvonórúdjában van elhelyezve, tehát már a vízszintes emeltyűk után. Ezért a vízszintes emeltyű áttétele a féktuskó (és az abroncs) kopása miatti utánállítás szempontjából nem játszik szerepet.
Csak a fékrudazat "belső áttétele" (nem tudom a szabatos megnevezést, így most legyen ez) a mérvadó az utánállítás számításánál. Ez a forgóvázak rudazatáttételének összege (1 fékhenger esetén).
A Diamond forgóváz áttétele: 2*(V'+G')/G'=7.
2 forgóváz, 1 fékhenger, ezért a "belső áttétel"=14.
(A példában szereplő teherkocsinál a vízszintes emeltyűk kar-aránya: 200/300, így a teljes rudazatáttétel 200/300*14=9,33.)
Az előbbiek szerint 1 mm féktuskókopáshoz 14 mm rudazatrövidítés tartozik, így 48 mm tuskókopáshoz 672 mm-t kell a rudazatállítónak rövidíteni, miközben az oroszoknál használatos 536 és 574 típusúak csak 575 mm-t tudnak. Akkor hogyan történik?
Általában más, hagyományos 2 tengelyes forgóvázak áttétele 4 (a függőleges emeltyűk karjai 1:1 arányúak), így az ilyen kocsik "belső áttétele" 1 fékhenger esetén 8, ezért itt a fékvonórúdon csak 8-szoros utánállítást kell végezni.
Valószínűleg ez van az egyik orosz könyvben leírva, de bepötyögni nem tudom, ezért inkább felteszem.
Teherkocsikra azt írja a könyv, hogy a karok hossza öntöttvas féktuskók alkalmazása esetén: A=200 mm, B=300 mm, V'=400 mm, G'=160 mm (fékhengert?l) Tehát az n2=A/B*(V'+G')/G'=2,33. Ezt néggyel kell szorozni, mivel egyoldali a fékezés (4 féktuskópár), vagyis 9,33 jön ki. A rudazatállító "a" m?ködési hossza minimum 525 mm kell hogy legyen új vagy f?vizsgás kocsi esetében. Azaz 525/9,33=56,25 mm elméleti féktuskó kopás vehet? figyelembe.
Az "emelty?s" rudazatállítónál ezt írják: A "rudas" megoldásnál a fékez?er?b?l levonódik a visszatérít? rugó ereje. Ez személykocsiknál elenyész?. Viszont teherkocsiknál, m?anyag féktuskók alkalmazásakor, üres kocsira nézve már 30-50% is lehet a csökkenés. Ezért alkalmazzák az "emelty?s" megoldást.
Az orosz teherkocsiknál hogyan oldják meg a féktuskók kopása során a fékrudazat utánállítását?
Az irodalom szerint az oroszoknál az öntöttvas féktuskóknál max. 48 mm kopással számolnak. A Diamond forgóváz áttétele 7:1, a kocsin csak 1 db rudazatállítót alkalmaznak, ezért 1 mm kopáshoz 14 mm rudazat-rövidítés tartozik. Összesen tehát csupán a féktuskók kopása miatt 672 mm-t kell rövidíteni a rudazaton. Az 536 és az 574 típusú rudazatállítók viszont csak 575 mm állítóképességgel rendelkeznek. Nem hiszem, hogy vékonyabb tuskóknál átgombolnák a rudazatot.
(Egy régebben feltett kérdésemre - miért van a MÁV 654 sor. (Diamond forgóvázas) Fal kocsin 1 fékhenger és 2 db DRV - is az lehet a válasz, hogy 1db DRV-600-as esetén nem lehetséges a teljes utánállítás, 2 db DRV-450-sel viszont már igen.)
2.)
Mi az oka annak, hogy az orosz teherkocsiknál a rudazatállító vezérlésénél 1965-től kezdve a hagyományos vezérlésről áttértek az "emeltyűs" vezérlésre. A http://www.zdsim.kiev.ua/?menu=74 honlapon több könyvben van erről szó, de csak az látható, hogy az "A"-hézag így jóval kisebb.
http://www.irimee.ac.in/rst/know/wagonman/e_chp8.pdf
(3,8MB.)
Angol nyelvű, részletes leírás (ábrákkal) többek között a DRV rudazatállítóról, a C3W és a KE kormányszelepről, ezek működéséről és vizsgálatáról.
A honlapon egyéb, érdekes témák is megtalálhatók (pl. a vákuum-fékekről, az ott használatos forgóvázakról, stb.).
http://www.irimee.ac.in/rst/know_rst.htm
Üdv.: MTU-890
Hát igen, csak kell hozzá egy jókora terem, meg egy csomó vas. Rá is kérdeztem, hogy mennyibe fáj manapság például egy kormányszelep? A tehervonatit (483) tudta a fickó fejből: 18 ezer rubel. Végülis nem is drága...
Ja, egy gyorsvonati és egy tehervonati mozdony levegős állványából, légsűrítő(k)ből, fékezőszelek(ek)ből, meg egy csomó "kocsiból" áll. A "csomó" annyit tesz, mint személykocsiból 40, teherkocsiból 200 darab. Utóbbinak a fővezetéke összesen 3320 méter, azaz maximum ekkora tehervonat állítható össze a teremben (mármint fék szempontjából). Az íróasztal felett egy szép nagy plazmamonitor található, azon jeleníthető meg grafikusan egy-egy fékezés eredménye, és persze az egész logozódik is, az utólagos kiértékelés céljából.
Igazából a töprengés tárgya az, hogy létezik-e hivatalosan olyan megoldás Charmilles-éknál, hogy csak a HBrE forgóvázban van mérlegszelep.
Zagkks kocsikról van szó.
Elvileg lehetséges, mert - a rakományból adódóan - tartálykocsiknál nem lehet nagy az eltérés a forgóvázak terhelése között. Azt, hogy ténylegesen van-e ilyen megoldás a Charmilles féknél, nem tudom.
Szép estét! Úgy látom, előző hsz-em elveszett az éterben. Tulajdonképp annyit szeretnék tisztázni, hogy az alacsony psz-ú V46-osokon a kieg. fék fékhengernyomásait befolyásolja-e a vonatnemváltó állása ill. a sebesség? Mivel külön nyomásmódosítója van, ezért kétlem, de megerősítést kérnék. Előre is köszi!
Szép estét. Egy apró kérdésem lenne, amit a könyvben sem találok meg egyértelműen: Alacsony pályaszámú V46-on, a kiegészítő fék fékhengernyomásaiba/töltési-ürítési sebességébe beleszól a vonatnemváltó ill, a sebesség? Pneu rajzból úgy ítélem, hogy teljesen külön nyomásmódosítója van a kieg. féknek és az átmenőnek,és semmi összefüggés nincs.Könyv azt írja hogy 40 km/ó felett max 3.6 bar. Oktató azt mondja GG-ben, 40 km/ó alatt 2,1 bar. Össze lettem keveredvel, de nagyon. Tudnátok segíteni? Előre is köszönet!
Valószínüleg volt már a topikon a D15-ről + villamosfékről rajz! Nem akartam végigkutatni a topikot de ha Valakinek van róla jellegrajza, megkérném hogy e-mail címemre küldje el! Előre is köszönöm!
