Ebből már ki tod számolni a napi ill. a havi fogyasztást , amit felszorozhatsz az áram árával , így megkapod , hogy mennyibe kerül a párakonform a házadban :-)
Nekem az nincs rendben amit az agyatlanságotok generál."
... szóval elek továbbra is a szíved csücske ;-p ... igaz , hogy folyamatosan csak tolja a hülyeséget olyasmiről , amit még életében nem látott , nem csinált .
Nekem az nincs rendben amit az agyatlanságotok generál.
Pl. most is kb. -fu- HSZ-e a legutóbbi és utána rengeteg faszság amit idehánytatok, köztük persze az én OFFolásom is. De hát ha pofonért jösz azt nem illik nem odaadni.
És ezt csináljátok minden topicban. Meglátjátok eleket és már megy is az értelmetlen OFFolás.
Gratulálok, látható szereplői vagytok a virtuális térnek. Egyfajta celebek.
Én nemrégen kaptam rokontól egy páramentesítőt. 3 szoba egybe nyitva és 2 liter vizet vesz ki naponta. Erősen fújja a levegőt felfele. Mennyit fogyaszthat Ft-ban, ha felette vagyok a kvótának?
Szárítógép működését sokáig én sem tudtam, mert nem is érdekelt. Sok ilyen dolog van még a világon. Jó OK, nem is okoskodtam róla.
Viszont eleknek kb. nagyságrenddekkel több hasznos HSZ-e, segítsége volt már -nem csak ebben a topicban, mint neked. A másik OFF trollmester fikagépről ne is beszéljünk. Annak pontosan "0", de szívesen visszaszívom, ha mutatsz egyet is ebben a topicban tőle. Lásd lejjebb itya féle "0" szakmai tartalom bejegyzéseimet. Nem, nem fogom folytatni, mert nem értek ennyit sem, akit érdekel az tudja, hogymit várhat tőletek.
Akkor elárulok még egy okosságot és ezzel még meg is fejelem elek iránymutatását a témában.
Ha csak magát a gép árát odaadod építéskor egy értelmes, okos, építést felügyelő ellenőrnek már akkor megvalósul az, hogy MEG SEM KELL EVNNI a párátlanítógépet. Mert az PÓTCSELEKVÉS, egy ELBASZÁS következményének kivédése. NEM KELL ELBASZNI.
ÉS a másik titok, hogy legtöbbször a JÓL kivitelezés NEM KERÜL többe, mint a trehány tróger munka ami után párátlanítógéppel lehet csak dolgokat kijavítani.
Gázszámla el lett neki magyarázva, szárítogép is. páramentesítőt pedig teljesen jól ismeri. Mi vele a bajod? Feltettem egy kérdést ha arra válaszolsz MAGADBAN (mert megbeszélni, kioktatni nem akarlak logikából) akkor talán megérted a LÉNYEGET.
Valamivel nagyon a tyúkszemére léptél ennek a két szerencsétlennek.
A másik az hardkór OFFoló fikagép, de a szellentősre már azt hittem pár napja, hogy -miután a sok butasága megcáfolásra került kicsit meghunyászkodott, aztán tévedtem. De ezek nem változnak, olyanok, mint a kommunisták.
A kéményes topicban biztosan tudnak neked pontos és gyakorlatban bevált módszert mondani.
NEM teljesen ugyanaz a probléma, mint a páraelszívónál.
Ezért is írtam asszem, hogy FORDÍTVA. Minden szónak jelentősége van ha ÉN írom. :)))
Nem tudom hogy magyarázzam, át kellene látnod a pára kicsapódás és vándorlás mikéntjét, nem bonyolult, tényleg.
Párafékezést kell megoldani.
Elszívónál a pár BELÜLRŐL közlekedik KIFELÉ.
Kéménynél KÍVÜLRŐL közlekedik BEFELÉ a rétegeken.
Párazáró réteg az elszívónál maga a cső, belsején kicsapódik a pára becsorog a lecsóba. Szigetelés után kiszellőzik nyomtalanul a szabadba, mert meleg lesz a cső.
Kéménynél a külső cső a párazáró réteg és mivel abban belül sűvít befelé a hideg levegő (kazán frisslevegő beszívás) ezért az lesz jéghideg és annak a KÜLSŐ FELE fog párásodni, becsöpögni a gipszre, tetőszerkezetre.
Azt kell megoldani, hogy a csövön KÍVÜL legyen egy olyan PÁRAZÁRÓ réteg (összefüggően és két végén is zártan) amit a csőben sűvítő hideg levegő NEM TUD LEHŰTENI.
Tehát bentről kifelé: kémény külső cső-->gyapot-->PÁRAZÁRÓréteg.
Ha csak a gyapotot teszed rá akkor a cső ugyanolyan hideg lesz és ahhoz a gyapoton keresztül odafél a pára.
Gyapot helyettesíthető olyan szigeteléssel ami magában párazáró(bb), pl formára öntött csőhéj valami zártcellás habból. De ez utólag már nem annyira lesz könnyű.
Azért javaslom a kéményes topicot, mert ott esetleg meg tudják mondani, hogy gyakorlatban ilyen esetben mekkora távolságig érdemes a cserép/héjazat vonalától befelé szigetelni. Ugyanis a cső a csőben rendszernél a belső csőben kifelé haladó még meleg égéstermék valamennyire felmelegíti a külső csőben befelé áramló jéghideg levegőt. Az meg ha már nem meleg, nem is fogja harmatpont alá hűteni a legkülső felületet.
Ha a kéményesek megmondják a tutit, tedd be kérlek ide is, mert én arra nem járok.
Nos kiderült , hogy gázszámlát sem láttál még , de osztottad az észt a témában , ahogy ez kiderült a szárítógéppel kapcsolatban is meg a páramentesítővel kapcsolatban is ...-p
Én évek óta használok mobil páramentesítő készüléket télen a páraszint kordában tartására . Nem tényező az áramfogyasztása .
a konyhai páraelszívó kimevezetése, ami eredetileg szigeteletlen volt, és _belül_ páralecsapódás volt, ami visszafolyt a konyhába. Ennek javítása lett a cső külsejére ragasztószalagozott gyapot (a jelek szerint ez itt elég volt).
Ha jól értem, a mostani problémánál, a (feltehetőleg) szigeteletlen kazánkémény (kivezető/légbeszívó) esetében (feltéve, hogy tényleg az a probléma forrása) hasonló lenne a megoldás? Ha kívülről megbontják, és valóban nedves a szigetelés, akkor kívülről "ha már ott vannak" meg lehet oldani annak a csőnek a körbeszigetelését? Vagy ehhez belül is meg kell bontani a gipszkartont, illetve a csempét és a csövet eltakaró "téglákat" (ha így hívják - vmilyen szürke anyagú téglatestek)?
A kívánatos szigetelés (szintén elég lehet a gyapot) a tető "belsejében" meddig tart? A fóliáig? Szeretném én magam is érteni, hogy lássam, mennyire hihető-szakszerű a javítási kísérlet.
Páratartalmat mértem néha, alapvetően nem generálunk szélszőséges párát a lakásban, viszont a túl száraz levegőt sem szeretjük, mivel van akinek egészségügyi problémát okoz. Legjobb lenne, ha azon az 1-2 ponton a szigetelés pont olyan jó lenne, mint a lakás összes többi élében és sarkában, ahol nincs páralecsapódás.
