Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Fiam reggel leparkolt az autójával,és tömegközlekedéssel ment tovább dolgozni. Mikor délután visszament az autóért, annak a fél eleje hiányzott,és rá volt tolva egy másik autóra. Valószínűleg egy teherautó tolatás közben tépte le, és gyűrte fel az első sárvédőjét, lámpa összetört, meg még néhány apróság, plusz a hátulján a rátolástól a többihez képest aprónak mondható sérülés. A kár ránézésre 300 ezer forintról indul. Természetesen semmi üzenet, telefonszám, egyéb információ a "tettestől".
Hívott rendőrt, kb 5 órát várt rájuk, de ez most mellékes. Közben a másik károsult fel is adta. Otthagyta nevét, telefonszámát, rendszámát, és elment.
A lényeg: a rendőrök szerint kár is volt őket megvárni, egyrészt nem is keresik a károkozót (ezt azért így konkrétan nem mondták, de sejthető), másrészt minden teherautó össze-vissza van törve, szóval nem is nagyon lehetne azonosítani (hiába van kamera a telepen, amivel szemben parkolt a gyerek). Amíg a rendőrökre várt, próbált kérdezősködni, de csak annyit tudott meg hogy reggel fél 9-kor már össze volt törve az autó (negyed 8-kor parkolt le).
A rendőrök szerint a MABISZ sem fizet ismeretlen károkozó esetén, szerintük ők már csak azzal foglalkoznak, hogy ha ismert a baleset okozója, de nincs biztosítása.
Nektek mi a véleményetek? Valóban semmi esély arra, hogy a biztosító valamilyen formában megtérítse a kárt?
Első érvelésed helyet foghatna, azonban a gyakorlat itt is egyértelmű, hogy a közúttal kjapcsolatban lév vasúti pályára - szemben az erdővel, ami nem közlekedési út - a KRESZ hatálya e tekintetben kiterjed.
A második pedig szerintem nyelvtanilag egyértelmű mégha nem is pontos.
Ebből, hogy: "21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie." csak a közúton belüli közlekedés van sorrendbe állítva, ettől még a gyalogos parkban, erdőben, patakparton, stb is gyalogolhat, tehát akár a vasúti pályán is.
Ebből, hogy "villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;" számomra éppen az következik, hogy a vasúti pályán a közlekedés nem tilos... Mert taxatíve felsorolja, hogy hol tilos, beszél is a vasúti pályáról, de nem írja le, hogy ott is tilos, sőt, épp, hogy kikerüli...
Egyébként azóta is keresem, és nem találom... Röhej lenne, ha ez egyetlen egy törvényben sem lenne benne...
21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(2)170 Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
(3)171 Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b)172a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
....
(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
g)173az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
(10)174 Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
(11)175 Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
(12)176 A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(13)177 A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
Nincs leírva, hogy nem szabad, csak az, hogy miként lehet átkelni (ebből következik nem megyek rajta) és az van leírva, hogy a gyalogosnak hol kell közlekednie. A vasúti pálya meg nem a közút része szerintem. Amúgy fogós kérdés, ha KReSz alapján akarjuk megragadni. Nézőpont kérédése.
"De hát mindenki a kerékpárra szerei fel a villogót. Akkor ők mind megsértik a KRESZ-t?"
A KRESZ-t biztosan nem,
mert ( http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM ) "54. § [...] (6) A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el [...]".
Rákerestem, hogyan kell felszerelni a kerékpárt fényforrásokkal és ezt találtam:
A lámpákra vonatkozó előírások
A kerékpárt fel kell szerelni egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával, hátra pedig piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző fényforrással. Folyamatos fénnyel kell világítaniuk, a villogás nem szabályos, és büntethető. A kerékpárra felszerelt folyamatosan világító hátsó lámpa mellett, a táskára, sisakra vagy ruházatra erősített villogóra nem vonatkozik a rendelet, mivel nem a kerékpárt szereli fel vele a járművezető.
A villogásról szóló rész (forrás): 37. § (6) Villogó fényt a világító, illetőleg fényjelző berendezés - az irányjelző, a megkülönböztető lámpa, a figyelmeztető lámpa, a taxi vészjelző lámpája, továbbá a visszajelző lámpák kivételével - nem bocsáthat ki. A villogó fényű lámpa villogásának egyenletesnek, jól érzékelhetőnek, a villogások számának percenként 90±30-nak kell lennie. Az első felvillanásnak a bekapcsolást követően legfeljebb 1 másodpercen belül kell bekövetkeznie.
Ez az érvényes szabály? De hát mindenki a kerékpárra szerei fel a villogót. Akkor ők mind megsértik a KRESZ-t? Mire lehet büntetni ezért a kerékpárost?
A bíróság végzésben felhívta a jogokra és kötelezettségekre a figyelmet elvileg, így ezen védekezés bizonyításnak módjára is, kivéve ha az alperesi előadás tartalma azt nem indokolta és az alapján állapította meg, hogy ez nem tekinthető megállásnak. Mindazonáltal 100 tojást nem lehet 100 napig felvinni, ez joggal való visszaélés, mégha csak elvi példa, mert mindig úgy kell eljárni ahogy az adott helyzetben elvárható. Ez a jóhiszeműség elve, nincs a KRESZben, csak a Ptk-ban, ami itt is alkalmazandó. A KRESZ 3. § (1) bekezdése azonban kimondja a zavarás indokolatlan tiulalmát.
Én oktattam KRESZ-t de annak semmi köze a joggyakorlathoz, nem fognak KRESZ szakértőt kirendelni, mert ilyen egyrészt nincs, másrészt meg ez jogi kérdés, amelynek eldöntésére kizárólag a bíróság jogosult.
Meglátjuk a másodfok hogyan értékeli a jogi krédést.
Tanukat nem kértem az elsőfokú tárgyalásra, nem gondoltam rá, sőt a másodfokra sem. Viszont a másod fokra kértem tárgyalás tartást és KRESZ szakértő bevonását, ha nem látják bizónyítottnak az állításom. Egyébbként nekem lassan 30 éve van "C"-s jogsim, ezért
"megkérdeztem több KRESZ oktatót a mai értelmezésről és mindenki egybehangzóan ugyanazt mondta, amit az egykori oktatóm, hogy ha „100 darab tojást egyenként kell felvinnem a 100. emeletre gyalog és ez 3 napig tart, akkor is megállásnak minősül, ha ezt folyamatosan teszem.” Vagyis a rakodás nem egy időpont, hanem egy folyamat, melynek időtartama van.Evvel ellentétes joganyagot egyetlen hivatkozott törvényben, rendeletben sem találtam." /Idézet a fellebbezésből.
Végülis érdemben mindegy melyik fizető nap volt, de hogy a fényképen és, hogy a tamagocsi gépen is ugyan az az időopont van az nem szokott tévedés lenni.
Sajnos ezt a KRESZ nem rendezi pontosan, talál nem is lehet, mit ért a folyamatos alatt, az hogy 10-re felviszek egy csomagot, az is egyfajta rakodás, de lehet a jogalkotó nem erre gondolt.
A bizonyításra a tanúk alkalmasak, de mivel ez kisértékű per, már a másodfokú eljárásban semmiképp sem lehet őket előhozni, kivéve, ha volt ilyen bizonyítási indítvány és ezt alaptalanul utasították el. Nyilván meg is kérdeznék, hogy miért most..
Nekem nem az óra pontosságával van a gondom, hanem, hogy nem lehet megállapítani a képeken lévő időről mikor is készűlt a kép, mert másodpercre ugyan az az idő szerepel mindegyiken, ezért a képek készülhettek volna akár több napon is. Biztos nem ez történt, bár van hogy hetente többször szállítok ugyan arra a címre.
Azt ide nem írtam, hogy mikro vállalkozásom van egyedűl szoktunk szállítani vagy az asszony vagy én.
Hogyan lehet bizonyítani a folyamatos rakodást és mi minősül annak? Ha 10-re kell felvinnem az árut akkor az minek minősül?
A Ptk-ra e körben hiába hivatkozol, mert a Ptk. azt is kimondja, hogy a szerződést egyrészt ráutaló magatartással és másrészt jogszabály kötelező rendelkezése is létrehozhatja. Hiszen erre mindenki hivatkozna, ha pótdíjat kap. És álatalában ezt érezhették a védekezésedben is a rakodás tábla kapcsán, mert bizony iylen erővel ezt bárki kirakhatja.
Kétségtelen, hogy:
d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
Itt a folyamatosságon van a hangsúly. Az az nyitva araktér és két ember felváltva jön megy, ez a gyakorlat, egyébként visszaélésekre adhat okot. Persze vannak kivételek, amikor egyedül vana sofőr, de ilyenkor neki kell bizonyítania, hogy mit is csinált pontosan, ehhez a tábléa kevéls, ezt mindig a bíróság mérlegeli. A szállítólevél nem igazolja önmagában, hogy a folyamatos rakadás megvalósult.
A fényképeket nyilván nem fogják meghamistani egyenként, és ez szintén a kibújásos védekezést erősítette a bíróságban.( Az óra kétségtelen, hogy nem mindig pontos, ebben vannak is agályok.
Ha gondolod fellebbez, de bizonyítani kella folyamatos rakodás tényét.
2011-ben autómmal megálltam Budapest egyik utcájában fizetős parkolási övezetben. A szélvédő mögé „Áruszállítás, rakodás” táblát raktam ki, mert áruszállítás miatt voltam a helyszínen. Az autóra parkolási pótdíjat szabtak ki, ügy bíróságra került. A bíróságon hivatkoztam:
a KRESZ-re mint jogforrásra és a megállás és várakozás meghatározására,
a Ptk. 277. (4-5) bekezdésre, a kihelyezett tábla alapján, nem kötöttem patkolási szerződést a parkoló társasággal,
szállítólevelet csatoltam az állításom bizonyítására,
továbbá hivatkoztam a felperes által készített fényképek bizonyítására alkalmatlanságára, mert másodpercre azonos időpont látható az összesen. Látható rajtuk a szélvédő mögé elhelyezett tájékoztató tábla.
A bíróság elmarasztalt azzal az indokkal, hogy nem látja valószínűsíthetőnek állításomat, hogy nem várakoztam, csak megálltam.
Megkérdeztem KRESZ oktatót ő is azt mondta, amit 30 évvel ez előtti oktatóm, hogy a rakodás az megállás, az nem minősíthető parkolásnak.
Hol tévedhettem el a jogszabályokban, vagy hogyan lehet érvényt szerezni a törvényeknek? Hogyan bizonyíthatom állításom?
Köszi, hogy visszajeleztél, tényleg pongyola a megfogalmazás, de mondjuk nehezen tudták volna az ellenkezőjét megmagyarázni. A tanulság, hogy olvasni kell és utánanézni...
Ma bementem a hivatalba, és simén megkaptam az igazolást 5 hónap közelkalmazotti jogviszony ra is, ugyanis elfogadták az érvelésemet. :) Minden jó, ha a vége jó, holnap már meg is spórolok egy ezres utiköltséget. :)
lehet, hogy a jogalkotó csak a "közalkalmazotti munkaviszonyokra" gondolt, de akkor pongyolán van megfogalmazva, mivel nem ezt írták, hanemazt, hogy "bármilyen munkáltatónál eltöltött munkaviszony" Márpedig a bármilyen munkáltatónál eltöltött munkaviszony messze nem jelenti azt, hogy csak közalkalmazottként eltöltött munkaviszony.
Ez inkább munkajogi kérdés, azon belül is elég speciális, így én passzolom.
Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni.
Ez a mondat lehet inkább a megoldás kulcsa. Amit én ha rád nézve kedvetőbb értelmezést nézem, akkor én ezt úgy értelmezem, hogy ha több helyen voltál az elmúlt egy évben közszolga, akkor ezt az időt össze kell adni. De hogy mi a részidő fogalma a jogszabály szempontjából nem tudom, lehet az irányadó törvény (Mt., Kjt., Ktv.) ezt tartalmazza.
2012 szeptembere óta pedagógus lettem, jó dolog, csak a pénz kevés, most kevesebb a bruttóm, mint régebben volt a nettó, de még ennek is örüljek.
Nos, éppen ezért minden fillér számít, számítottam is a félárú utazási utalványra, de azt mondták az irodán, hogy csak egy év múlva leszek rá jogosult, de valamiért nekem ez nem volt eléggé meggyőző, ezért utánajártam, és nem vagyok benne biztos, hogy a vonatkozó kormányrendelet ezt mondaná ki.
Ugyanis így van megfogalmazva:
82/2007 (IV.25) Korm.rend. a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről
"7. § (1) „Utazási utalvány” alapján évente 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:
a) a költségvetési szervek és intézmények - beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is - közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony, ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is, keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója,
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságot a munkahely útján igényelhető, a 2. melléklet szerinti utalvány alapján lehet megszerezni, ha a jogosult legalább egyéves - bármely munkáltatónál eltöltött - munkaviszonnyal rendelkezik.23 Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni."
Nos, szerintem a "bármely munkáltatónál" nem azt jelenti, hogy egy éve közalkalmazotti munkaviszonyban kell legyen valaki, csak annyit, hogy ne legyen pályakezdő. Nemde?
Nincs mit...hát ha ketten voltak...Szerintem egy francia ügyvéd a hivatásnál fogv képes nem csak a nemzetisége szerintit képviselni. Az hogy sáros vagy, meg földre kerültél az még sajnos nem bizonyítja, hogy nem álltál ellen, de a szemtanúk jók lennének.
Az biztos,hogy az idézést,mint gyansított kaptam. Már érdeklődtünk ügyvéd uán,azonban felmerült a kérdés,hogy egy francia ügyvéd ugyanúgy 100%-ig melletünk állna-e,mint egy magyar érdekeltségű?!Jelen esetben az aggaszt,hogy a bűnösségemet két rendőr fogja állítani,míg én egyedül voltam ott,mint áldozat.Ugyan voltak ott szemtanúk,de nem kaptam róluk információkat,tehát nem tudom,hogy vajon a bírásógon őket beidézik-e,illetve egyáltalán megjelennek-e hogy az én vallomásomat igazolják.
A én személyi sérülésemről van orvosi igazolás,illetve fényképet is készítettem többek közt a kar és arc sérüléseimről,illetve a ruháim állapotáról(hiszen ahogy a sárba tepertek a 4 retegű ruhámon nyomot hagytak).
Az idézést mai napon sikerült lefordíttatnunk és abban is az a vád,miszerint erőszakosan ellen álltam a rendőri intézkedésnek. A vicc az,hogy semmiféle felszólítás nem történt,csak vadul nekem esett, de ők ketten voltak,én pedig egyedül.
Köszönöm a mellékelt linkeket,igyekszünk utána járni,ha esetleg lenne még bármi hasznos ötlet, tanács,vagy esetleg egy név,kihez érdemes fordulni,nagyon szívesen fogadnám!
Ez igazából nem közlekedés jogi, hanem büntetőjogi kérdés.
A francia büntetőjogot nem ismerem, de általános alapelv, hogy nem neked kell bizonyítanod az ártatlanságodat, hanem a vádlónak a te bűnösségedet. Jelen esetben itt a rendőr, mint sértett-tanú mit fog elmondani, esetleg szembesítenek téged. Ha beidéztek kérdés gyanúsított vagy csak tanúként, hiszen mondtad elengedtek, mert nincs alapos gyanú. egy állítás egy tagadás, szokták mondani. Nos nem feltétlen van így, ezért a kimenetele a dolognak kétséges.
Az EU-ban egységes irányelv szerint biztosítanaka tagállamok jogi segítséget. Igaz ez alapvetően a polgári ügyekre vonatkozik, illetve a bűncselekmények áldozataira. Nem hiszem, hogy a magyar jogi segítségnyújtó szolgálat ad neked erre ügyvédet (jövedelem függő), de elvileg lehetsz bűncselekméány áldozata, azonban ehhez feljelentést kellene tenned Magyaroszágon vagy ott.
Elvileg a franciáknál is kell biztosítani a kirendelt védőt, mint nálunk (ha magyar nyelvet nem beszéli, fogvatartott, akkor itt kötelező a kirendelt védő). Nos ezt kell megtudakolni, ha gyanúsított leszel. Az ügyvéd jelen esetben szerintem azért lehet csak hasznos, mert a francia jogot ismeri, de ez francia kell, hogy legyen. A tagállamoknaka költségmentesség szabályait is be kellett vezetni, ha valaki ott nem tudja megfizetni a védőt/ügyvédet.
Itt tudsz böngészni, illetve van valahol link is, ahol lehet kérdezni a bizottságtól jogi segítséget illetve a francia külképviselet is, hogy mi ott a jog erre vonatkozóan.
Segítsége lenne szükségem egy igen nehéz ügyben. Sajnos egy rendőri túlkapás áldozata lettem kb egy hete.Az eset külföldön történt,ugyanis nemzetközi gépkocsivezető vagyok. Egy műszaki hiba miatt az autópályán megállni kényszerültem,igyekezetem a lehető legkevesebb fennakadást okozva félreállni.A kiérkező rendőrt tájékoztattam,hogy sikerült elhárítanom a hibát,az autó üzemképes. Ő ennek ellenére nem engedett el,kihívta a pálya fent tartókat,hogy vigyék el daruval az autót.A diszpécserünk angolul próbált szót érteni a rendőrrel,aki hajthatatlan volt,és a beszélgetéstől elzárkózott.Főnököm utasítására szerettem volna elkérni a rendőr jelvény számát, kértem egy perc türelmet a mutató ujjamat felfelé mutatva,mire a rendőr bedühödött,elkapta a kezemet hátracsavarta, elgáncsolt és arccal egy pocsolyába a földre nyomott, miközben többször megütött,és megrugdalt. Rám térdelt és mennél jobban jeleztem fájdalmam, már tehetetlenül a földön, annál jobban húzta felfelé a csuklómat.Ezt követően előzetesbe helyzetek,ahol megvádoltak azzal,hogy megütöttem a rendőrt,holott egy újjal sem értem hozzá!Tolmácsot és orvost kaptam,akik megállapították nem elég megalapozott a gyanú,ezért kiengedtek aznap éjjel. Az incidens azonban nem maradt nyom nélkül sajnos,azóta táppénzre kényszerültem,ugyanis bal karomat fogásra nem tudom használni,illetve közel egy hét múlva beidéztek kihallgatásra Franciaországban. A segítségetek kérném,ha valakinek bármilyen hasonló tapasztalata van,vagy tanácsa,hogy mit tegyünk,mert sajnos sem a külügyminisztérium sem a nagykövetségen nem kaptunk érdemben segítség nyújtást!Annyit javasoltak,keressünk egy ügyvédet,aki természetesen az én költségem lesz,ha be akarom bizonyítani ártatlanságomat.
(sajnos munkáltatóm a tanuskodáson illetve a kiutazáson kivül-állítása szerint nem tudja az érdekeimet képviselni- az ügyvédet és minden egyéb ügyintézést rám hagyott.)
Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tehát a feltétel, hogy baleset következzen be, azaz közeli, reális esélye legyen annak, hogy valakit baleeti veszély fenyeget. Ez függ az ütközés erejétől, sebességtől. Ha már van sérülés, akkor meg általában segítségnyújtás elmulasztása áll meg, hiszen nem nyújtott segítséget a sérült embernek.
Mindez azonban annyira nem klényeges a Te szempontból, mert gondolom téged a károd megtérülése érdekel. A balesetet be kell jelenteni a biztosítónak és a kárfelmérést követően mielőbb kérni a kár megfizetését, és felhívni a biztosító figyelmét arra, hogy a kártérítés a kár bekövetkeztétől jár, azaz a kifizetésig kamatozik. Mert csak akkor akarnak fizetni, ha a rendőség/bíróág az ügyet lezárta. Szabálysértés esetén ez nem olyna hosszú, de büntetőügyben az adott bíróság leterheltségétől függően hosszabb időt vehet igénybe.
Ahhoz, hogy tudni lehessen mibe tekinthetsz bele, tudni kell, hogy büntetőeljárás vagy szabálysétési eljárás van folyamatban. Igazából előbbi esetben csak a téged érintő iratokba tekinthetsz be.
A sértett
51. § (1) Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.151
(2) A sértett jogosult arra, hogy
a) - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.
Igazából téged tanúként fognak kihallgatni, a nyomozás/eljárás lefolytatása a hatóság dolga, itt a lényega te vallomásod, szerintem nem érdemes ebbe belemenni részletekben, valószínű itt csak szabálkysérétsi eljárás van. A védekezése érdekes, de hát hátulról ment beléd, ha nem oktalanul fékeztél akkor ő nem tartotta be követési távolságot.
