Keresés

Részletes keresés

NevemTeve Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58949
Szerintem az lenne a legjobb, ha elkezdenéd elölről: összefüggően, értelmesen elmondanád, hogy mi a kérdésed, vagy problémád; nem ugrálva összevissza különféle példák között (tengelyek és golyócskák, meg vödrök és vízfelszín, meg üres és nem üres univerzum, meg a többi), hanem egyvalaminél megállapodva, és azt rendesen kifejtve.
Előzmény: frenkyguy (58947)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58948

Ha nincs abszolút forgás, akkor csakis relatív van. És ha van olyan valami, amihez képest a tárcsád, hengered, körhintád forog, akkor bármiféle centrifugát az azzal való relatív forgásra tudod magyarázni.

Elvben működik, ez kétségtelen.

 

ísérletileg lehet-e ellenőrizni? Nem. Mert nem lehet egy percre sem eltüntetni az univeezumot, hogy csak egy önmagában pislákoló körhintával is kipróbáld a dolgot.

 

De tudod mit?

Köszönöm a vitapartnerséget. Tényleg. Mindeni másnak is.

 

A válaszokat még elolvasom, de most már leszállok erőrl a lórol. Ha valakinek úgy tetszik, akkor úgy fogalmazok, hogy megszabaultok a kotnyeleskedő butaságaimtól. :D

 

További szép napot.

Előzmény: frenkyguy (58947)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58947

Én pont ugyanígy látom és azt hiszem ez esetben ez a helyzet nem relatív. :)

 

De mihez képest gyorsuló mozgás a forgás? Az Univerzum fő tömegéhez képest.

 

Tudom is már, hogy mit nem értesz. Nekem is majdnem egy egész napba került, mire a megfelelően tudtam a dologra tekinteni. Egyszerűen nem tudsz elvonatkoztatni az abszolút tértől, amit az abszolút forgás definíciójával csempészel be tudattalanul a logikádba. :)

Előzmény: NevemTeve (58946)
NevemTeve Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58946
A forgó mozgás az mindig gyorsuló mozgás... szerintem te egyszerű dolgokat nem értesz (túróst, helyesen: nem vagy hajlandó megérteni), ehelyett belezagyválsz bonyolult dolgokat...

És milyen érdekes: tegnap is pont ugyanitt tartottunk, és holnap is pont ugyanitt fogunk tartani, és honapután is, és örökkön örökké mindig, ámen.
Előzmény: frenkyguy (58945)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58945

Nem tehetjük félre az Univerzum fő tömegét, meg az mindíg ott van, és lám lám, akárhogyan is próbálod elképzelni a forgaót kísérletedet, abban mindíg csakis és kizárólag akkor fogsz centrifugális erőt tapasztalni, amikor a csillagok forognak a kísérleted kijelölt rendszeréhez képest.

Erre mondta maga Mach, hogy a dolog nem lehet véletlenszerű. Ezt a két dolgot valamiféleképpen egy természeti jelenség köti össze egymással (Mármnt a "forgó" testedet, és a hozzá képest relatíve forgó Univerzumot.

 

 

De tegyük félre tényleg egy pillanatra azt a fő tömeget. :) Ha tartom magam Mach elvéhez, akkor azt kellene mondanom, hogy nem lesz semmiféle centriguális hatás. Legfeljebb, amíg gyorsítod is azt a körhintát, mert akkor vanb relatív forgás valamihez képest. És az a valami mindíg a mérőműszered, amivel méred a centriguális hatásokat. :)

 

Előzmény: NevemTeve (58944)
NevemTeve Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58944
tegyük most félre az univerzum fő tömegét, oké? Csak tegyük fel, hogy egy körhintán ülsz, és érzed a centrifugális erőt. Van ennek az erőnek forrása?
Előzmény: frenkyguy (58942)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58943
Talán a Jedi erőben is hiszel? :D
Előzmény: frenkyguy (58942)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58942

Nem ismerem el.

 

Olyan nincs, hogy forrásmantes erő. Minden erőnek van forrása. Egy számunkra forgó rendszerben a forgással okolt erőhatást az univerzum fő tömegének relatív forgása okozza. Ez lenne a Mach elv. Ezredszerre.

 

Forrásmentes erő? Ezt komolyan gondoltad eddig? :D

Előzmény: NevemTeve (58941)
NevemTeve Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58941
> Minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű a természetleírás szempntjából.

Azzal a kiegészítéssel, hogy némelyikben hatnak forrásmentes erők (aka tehetelenségi erők), másokban meg nem... ez azért elismered, ugye?
Előzmény: frenkyguy (58936)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58940

Akkor erre is válasz:

 

Ebben igazad van.

 

Csak ha valami provokáló személy már az alapvető elvekben megtámad engem, miköözben a Spec. Rel-t próbálom neki elmagyarázni. Felhozza, hogy márpedig abszolút tér létezik, és ezt a forgómozgás abszolút mivolta bizonyítja. Gondolatkísérletként felhozza NEwton híres forgó vödör kisérletét.

 

Ott kéne állnom és el kéne ismernem, hogy nem tudok erre mit válaszolni, és ezzel kénytelen volnék abbahagyni a Spec.Rel népszerűsítését.

Ezért kell legalább futólag ismerni a Mach elvet, és persze azt, hogy egyáltalán a szánkon kiejtett szavak mit is jelentenek valójában. Értem ezt arra, hogy még mindíg sokan nem értik, hogy az abszolút mozgás kifejezés definíció szerint magával vonja az abszolút tér fogalmát. Ez fogalmi kérdés, nem pedig fizikai, és ebben nem szabadna vitának lenni, mert feltételezem hogy itt mindenki okos ember, csak esetleg nem gondol át mindent következetsen.

Előzmény: pint (58924)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58939

Ha a már unos untiglan általam vázolt üres univerzumban vagyunk egyetlen tárcsával, akkor ott eleve létezhetetlen a tárcsa forgómozgásának kimérése. Mert maga a forgómozgás is értelmetlen fogalom, minthogy nincs mihez képest ezt érteni.

 

Nincs abszolút forgás. Ez egy értelmetlen fogalom, éppen úgy, mint az abszolút tér.

Előzmény: frenkyguy (58937)
pint Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58938
amit én mondtam, az érdekel téged? nem muszáj, csak gondoltam, megkérdezem
Előzmény: frenkyguy (58937)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58937
És a forgómozgás is relatív. A forgómozgásnak nincs semmiféle abszolút realitása. Csakis valamihez képest forog. Hiába mondjátok, hogy ti ki bírjátok mérni a centrifugális hatást, mert én erre azt mondom, hogy ezt az eredményt az Univerzum forgása okozza, és nem a tested forgása.
Előzmény: frenkyguy (58936)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58936

Értsd már meg, hogy ezt az általános relativitás elve miatt nem teheted így meg.

 

Hiába mondod, hogy a tested gyorsul (és ezt abszolút mozgásnak tekinted), ha én meg azt mondom, hogy egy fenéket gyorsul, csak a hajtóművével egy gravitációs tér kellős közepén lebeg egyhelyben. Ezért nem mondhatod, hogy a gyorsuló tested abszolút mozgásban van.

 

Minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű a természetleírás szempntjából.

 

 

Előzmény: NevemTeve (58934)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58935

Megpróbálok reagálni a kérdéseitekre illetve állításaitokra. Egyébkénbt köszönöm, hogy egyáltalán reagáltok rám és nem legyintetek az egészre.

 

Először azonban egy korábbi elvi kérdéssel kapcsolatzos vitára reagálnék:

 

Korábban ugye azt állítottam, hogy Einstein szerint minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű a természetleírás szempontjából. Aztán ezt támadtátok meg, hogy ilyet Einstein soha nem mondott. Kétségbe is estem, hogy vajon hogy érthettem félre ennyire akkor Einstein-t a könyve olvasása közben?

Nos mivel most végre megint a kezem ügyében van, most már beidézhetem azokat a részeket, amiket úgy tűnik félreértettem (Ugyebár a könyvben benne vannak a magyar szerkesztő kommentjei is, úgyhogy azokból is idézek):

 

"Az általános relativitás elve alatt azt az állítást értjük, mely szerint minden K, K' stb. vonatkoztató test egyenértékű a természetleírás (az általános természettörvények megfogalmazása) szempontjából, bármilyen mozgásállapotban legyenek."

 

A szerkesztő kommentje:

 

"Einstein semmiképp sem tudott beletörődni abba, hogy csak az inerciarendszerek egyenértékűek....."

 

Pár oldalal később Einstein módosította az általános rel. elv megfogalmazását, habár ezt is csak a gravitációs téridő torzulás figyelembevétele miatt tette meg. Így többé nem tudott merev testet alkalmazni, ezért a testeket koordinátrendszererre cserélte. Nem feltétlenül Descartes-re ezért Gauss-ra. Így módosított:

 

"....Most már abban a helyzetben vagyunk, hogy az ált. rel. elvének a 18. fejezetben említett megfogalmazását szabatossal helyettesíthetjük. Akkori szövegezésünk ez volt: (Itt jön az amit a fenti idézetben olvashattok). Most már ezt nem tartjuk fenn, mivel idő-térbeli leírásainkban a merev vonatkoztatási test alkalmazása az általános elméletben nem lehetséges. A vonatkoztató test helyébe a a Gauss féle koord. rendszernek kell lépnie. Az ált. rel. alapelvének megfelel ez az állítás: Az általános természettörvények megfogalmazására minden Gaus féle koordinátarendszer elvileg egyenértékű."

 

Szóval ezeket értettem félre....... Most már javítom magamat. Minden Gauss féle koordinátarendszer egyenértékű a term. leírás szempontjából. Szóval a forgó testhez rögzített koordináta rendszer is. Az is egy speciális gauss féle koord rendszer, nem?

Tehát mondhatjuk, hogy nem a korábban forgónak ítélt test forog, hanem az Univerzum összes többi anyaga ahhoz képest. Vagy az Univerzumhoz képest az. De mindkét állítás relatív.

 

A forgásnak tehát nincs abszolúőt realitása. Tökmindegy, hogy te mivel véled igazolni, hogy a vonatkoztatási tested forog, mert azt én a Mach elv alapján azonnal ráfogom a hozzá képest relatíve forgó Univerzum hatására.

NevemTeve Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58934
Mi lenne, ha szépen elfelejtenéd az 'abszolút' szót, és helyette az alábbi fogalmakat használnád:
1. belső méréssel kimutathatatlan, azaz inerciális mozgás
2. belső méréssel kimutatható, azaz nem inerciális, azaz gyorsuló mozgás
Előzmény: frenkyguy (58930)
ivivan Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58932
"egyetlen dolog, amit ilyenkor a forgás ténye bizonyít, az nem éppen az abszolút tér?"

Levezetnéd nekem pár logikai lépéssel, hogy az abszolút forgásból mi módon következik az abszolút tér?

Egyébként nekem tetszik amit írtál: az abszolút jelzőt akkor használhatjuk egy mozgásfajtára, ha azt a mozgásfajtát egy üres univerzumban képesek lennénk kimutatni. Ilyen szempontból a rezgés, a forgás vagy a gyorsulás abszolút, hiszen ezek könnyen kimérhetők egy üres univerzumban, míg a mozgás nem abszolút, hiszen az nem mérhető ki így.
Előzmény: frenkyguy (58930)
BBnn Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58931
Semmiféle abszolút teret nem jelöl ki a forgás.
A forgó test tengelye állhat, vagy egyenes vonalú mozgást végezhet és ebben az esetben a forgó rendszerek egymáshoz képest mozoghatnak.

Amit kijelöl, az a tengelyéhez kötött IR-hez képest elfordulás.
Előzmény: frenkyguy (58930)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58930
Őszintén számomra az egész azzal indult, hogy elolvastam a Newton féle vödrös gondolatkísérletet pár napja. A kísérletet ugye Newton ara használta, hogy az abszolút teret bizonyítsa (furcsa, hogy neki is pont az kattant be, ami nekem, ugye? :D Persze erre mondhatnátok, hogy ebben az ügyben és csak ebben inkább a teológiai érzelmei hajtották, de szerintem nem erről van szó.)

Egyszerűen megpróbáltam a vödrös kísérletet konmklúzióját a saját tudásommal valahogy cáfolni.
Iszonyúan örülnék, ha adoptálni tudnám a ti (és a mai fizika állása szerint) véleményeteket, arról, hogy a forgás abszolút mozgásfajta, de hogy ezzel semmiféle abszolút teret nem definiálunk. Néhány órán át valami ilyesmi engem is megnyugtatott. Aztán elkezdtem azon gondolkozni, hogy ha jelen esetben a forgás abszolút voltán töprengünk, akkor egyáltalán mit értünk az abszolút jelzőn?
Mondjátok ti, hogy azt, hogy mindenféle vonatkoztatási alaptól függetlenül mérhető bizonyos jelenségeiből. Tehát, hogy akár egy minden mástól üres univerzumban lévő egyetlen keréktárcsára is adott esetben mondható lenne, hogy forog, vagy nem forog, és a két eset abban a bizonyos üres univerzumban is reális valami lenne.
Node ha semmi más nincs abban az univerzumban, akkor ez nem azt jelenti, hogy az egyetlen dolog, amit ilyenkor a forgás ténye bizonyít, az nem éppen az abszolút tér? Miért csak nekem tűnik ez egyértelműnek? Ennyire tanulatlan zavarodott lennék ennyi tanulás és tudomány után? Most tényleg félretéve a rögtön ítélő cikizőszellemet.....tényleg?

Én ezt mondanám mindenkinek és ebben eléggé magabiztos mernék lenni:
Ha azt mondjuk, hogy létezik abszolút mozgás (akármilyenre, de mozgásra mondjuk), akkor ez alatt értelemszerűen azt értjük, hogy az egy abszolút térhez képest mozog úgy ahogy (abszolútan). Abszolút tér nékül mit érne egyáltalán az a kijelentés, hogy az a bizonyos mozgásunk abszolút? Minek oda az abszolút jelző akkor, ha nincs abszolút tér?
Így jutottam oda, hogy nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ha valaki jön és azt mondja, hogy ez és az a mozgás abszolút (jelen vitában a forgás), akkor ezzel rögtön az abszolút teret is hallgatólagosan definiálja. Persze láthatóan úgy, hogy ő maga sem veszi ezt észre, mert egyszerűen nem gondol rá.
De nem én mondom, hogy létezik abszolút tér. Én szeretném azt mondani, hogy nincs. Ez lenne a lényeg! Csak így három napja össztűzben vagyok. Egyik oldalon Newton vödrét és konklúzióját látom magam előtt, a másik oldalon pedig egy erre adott olyan magyarázatot, ami számomra éppen nem magyarázza, hanem megerősíti. Csak azok akik magyarázzák, maguk nem veszik észre, hogy éppen nem cáfolnakl, hanem megerősítik Newton konklúzióját. Hiszen éppen ő is a forgás abszolút mivoltát hangsúlyozza az abszolút térre érvként.

De én kérem, őszintén, hogy mutassatok rá a tévedésemre. Nem kötekednék, de a vita állandóan valami olyasmibe fajul. :(
Előzmény: ivivan (58922)
mmormota Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58929
.
NevemTeve Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58928
Dunno. De az ösztönöm azt súgja, hogy nem előzmény nélkül pottyant ide július 15-én.
Előzmény: Aurora11 (58925)
mmormota Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58927
"Vagy Auróra hasonlata, miszerint ha az égbolt forog és a Föld áll eset messze nem ekvivalens a forgó Föld esetével."

Ez az érv nem jó, nem más mint egy logikai hiba.

Ugyanis feltételezi, hogy van valami abszolút dolog amihez képest foroghat az ég. Ezután megmutatja, hogy ezt nem teheti, mert fénysebesség stb. Majd ebből levonja a következtetést: az égbolt nem foroghat.
Ez valóban ellentmond a kiindulásnak, vagyis ha van valami abszolút dolog amihez képest van értelme forogni, akkor ezt nem teheti.

De mi van, ha nincs semmi ilyen? Akkor nem működik az érv. Vagyis pont arra nem jó, amire megkonstruálták.

---------------

Nézzük most más szemmel. A Föld és az égbolt a sok-sok csillaggal forog egymáshoz képest. Az égbolt sok-sok csillaga olyan lokális téridő szerkezetet hoz létre, melyben a Földdel együtt forgó giroszkóp egy gyors forgást érzékel. A Föld belső méréssel is érzi ezt, nem kell kinézni az ablakon. De nem azért érzékeli mert ez egy abszolút valamihez képest forog, hanem azért, mert a sok-sok csillaghoz képest relatíve forog, a sok-sok csillag által létrehozott lokális téridőnek ilyen a tulajdonsága.

Ez fordítva is igaz, a Föld relatív forgása is megteszi ezt az égbolton mindenütt, csak éppen az arányok miatt ez mérhetetlenül kicsi messze a Földtől. De a Föld közelében ez is mérhető, lásd Gravity Probe B.
Előzmény: Mungo (58923)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.08.03 0 0 58926
Sőt, a relativitáselmélet megértésében a "józan paraszti ész" EGYÁLTALÁN NEM "jó tanácsadó".....
Előzmény: Mungo (58923)
Aurora11 Creative Commons License 2010.08.02 0 0 58925
Mi a régi nickneve?
Előzmény: NevemTeve (58830)
pint Creative Commons License 2010.08.02 0 0 58924
ez a mach dolog érdekes. persze zéró esélyem van érteni a mögötte levő matematikát, de talán ez most nem is lényeges.

ami a lényeges, az a következő: a mach elv modern változata szerint valóban a teljes téridő határozza meg, hogy mi számít állónak, nem pedig, mint gondoltuk volna, lokális tulajdonsák. de ez nem változtat azon, hogy egy adott világegyetemben egy adott téridő pontban egy bizonyos forgási állapot számít állónak, az összes többi pedig forgónak.

ezzel szemben a téridő pontjainak nincsen olyan tulajdonsága, hogy mi számít ott állónak. végtelen sok olyan mozgásállapot van, ami inerciális, tehát egyenértékű, de egymással nem azonosak.

a fizikust ez az ontológiai természetű eszmefuttatás nem kell érdekelje, neki elég az, hogy adott pontban nem forgó állapot létezik (egyértelműen definiálható), de adott pontban nem mozgó állapot nem létezik (nem egyértelműen definiálható).
Előzmény: frenkyguy (58920)
Mungo Creative Commons License 2010.08.02 0 0 58923

De mondom, hogy ebben csak a józan paraszti eszem vezérel.
 

A modern fizikában a "józan paraszti eszem" sajnos nem biztos, hogy jó tanácsadó.

Ettől függetlenül a gyorsulás és a forgómozgás belűlről is kimérhető és nem kell semmihez sem megadni a viszonyát ezért nevezzük abszolútnak. Ezzel egyáltalán semmit sem mondunk a térről. Valamely jelenség abszolút volta még nem feltételezi a tér, vagy az idő abszolút voltát.

Meglehetősen abszurd lenne, ha a tárcsás példájában a tömegek jelenlétében nem forgó tárcsa a tömegek hiányában hirtelen centrifugális erőt produkálna, mig ha a tömegeket visszahelyezzük, akkor meg elvesztené ezt a tulajdonságát.

Vagy Auróra hasonlata, miszerint ha az égbolt forog és a Föld áll eset messze nem ekvivalens a forgó Föld esetével.

Előzmény: ivivan (58922)
ivivan Creative Commons License 2010.08.02 0 0 58922
"A forgás is csak relatíve érthető. A forgás nem magánvaló abszolút valami. Csakis relatív. Mindíg meg kell mondani, hogy mihez képest."

Hát épp ebben van vita: szerintem meg nem relatív. De mondom, hogy ebben csak a józan paraszti eszem vezérel.

Szerintem ugyanúgy kimérhető a forgás, mint a gyorsulás (még akkor is, ha a gyorsulásról nem tudod megmondani, hogy gravitációs eredetű vagy ténylegesen gyorsulsz) mindenféle külső viszonyítás nélkül. És nem látom, hogy ennek mi köze van az abszolút térhez?
Előzmény: frenkyguy (58919)
Mungo Creative Commons License 2010.08.02 0 0 58921
A forgás is csak relatívan érthető, mert nincs abszolút tér.
Ezredszerre mondom, hogy az ebből a kijelentésből adódó problémákat kvalitatíve megoldja a Mach elv.
Különben azért olyan megszokott azt mondani, hogy a forgás abszolút jellegű, mert a forgás általunk megszokott jelenségeit az Univerzum fő tömegének relatív forgása okozza (Mach szerint). Ez pedig a mi emberi távlatainkban szinte konstans. Ezért van az az érzése az embernek, hogy a forgás abszolút jellegű. Pedig nem az.


Ez lényeges információ volt. (Mach szerint) Nem azt vitatjuk, hogy Mach szerint hogy van. Azóta már tudjuk, hogy Machnak ebben nem volt igaza. Nem ő az egyetlen aki filozófiai megfontolások alapján téves világképet festett.
Ettől te még hihetsz benne és ha hangsúlyozod, hogy Mach szerint, akkor bizonyára nem lesz ellenvetés.
Csak a fizikához nem túl sok köze lesz.
Előzmény: frenkyguy (58920)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.02 0 0 58920
De mindíg meg kell mondani, hogy mihez képest mozog az a valami. Képzeld el ezt a mondatot:
"Az űrhajó 500 km/s-el mozog."

De mihez képest?
Ez lenne a relativitás lényege.
Csak akkor nem kéne megmondani a mihez képestet, ha van abszolút tér. De olyan nincs.

A forgásra mondják, hogy abszolút jelentésű. Teszem azt bármiféle vonatkoztatás nélkül bárki meg tudja méréssel mondani, hogy mekkora a forgás sebessége.
Mintha ezt mondaná valaki:
"Az űrhajó 500 1/s fordulatszámmal forog."
Hát nem ugyanaz az analógia, mint a fenti mondatnál? De!

Mindig meg kell mondani, hogy mihez képest forog a valami. A forgás is csak relatívan érthető, mert nincs abszolút tér.
Ezredszerre mondom, hogy az ebből a kijelentésből adódó problémákat kvalitatíve megoldja a Mach elv.
Különben azért olyan megszokott azt mondani, hogy a forgás abszolút jellegű, mert a forgás általunk megszokott jelenségeit az Univerzum fő tömegének relatív forgása okozza (Mach szerint). Ez pedig a mi emberi távlatainkban szinte konstans. Ezért van az az érzése az embernek, hogy a forgás abszolút jellegű. Pedig nem az.
Előzmény: ivivan (58917)
frenkyguy Creative Commons License 2010.08.02 0 0 58919
Azt, hogy valami mihez képest mozog, azt mindig meg kell adni, ha kezdeni akarunk valamit a mozgás fogalmával. Mennyi értelme van annak, hogy
"Az Űrhajóm 500 km/s-al mozog."
De mihez képest?
Ez lenne a relativitás elve.
Csak akkor nem kéne megmondani, hogy mihez képest mozog a valami, ha van abszolút tér. De olyan nincs, tehát mindig meg kell mondani a mihez képestet.

Most te vétettél súlyos hibát. :D Nem szapullak miatta, mert ilyet a mai napon én is ezerszer elkövettem. :)


Ha valamire azt mondjuk, hogy abszolút mozgásban van, akkor azzal azt mondjuk, hogy egy abszolút térhez képest mozog annyival amennyivel. Ez a kifejezés definíciójából fakad. ez nem vita tárgya pedig egy teljes napja elvitatjátok.
Ha azt mondod, hogy a forgás abszolút, akkor azzal definíció szerint kimondod, hogy létezik abszolút tér.
Gondolj csak bele.
Mérhető minden más relatívitás nélkül, hogy valami mennyi szögsebességgel forog
Minden más vonatkozás nélkül. Hát nem pont ugyanaz ez a kijelntés, mint az amikor azt mondtad, hogy az "Űrhajó 500-al mozog"?

A forgás is csak relatíve érthető. A forgás nem magánvaló abszolút valami. Csakis relatív. Mindíg meg kell mondani, hogy mihez képest.
ezredszerre vágom ehhez hozzá, hogy az ebből a kijelentésből adódó problémákat a Mach elv kvalitatíve kimerítően megoldja.

Most már oké kezd lenni amit el akarok mondani?
Előzmény: ivivan (58917)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!