Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Beláttam mindig, hogy én vagyok a gyengébb ezért nem hadakoztam, hanem távoztam. A 90-es évekig nem volt nagy kunszt más munkát találni egy nagyvárosban. Egyébként utánaszámoltam és a 10 távozásból 5-öt motívált a haragom.
Még igy is van olyan része a szakmának, amely kimaradt az életemből. Pl. a nyergesvontató. De sajnálom azt is, hogy a villamost és a trolit ki sem próbáltam, pedig lett volna rá esélyem. Trolis oktatót engedtem vezetni tanulóbuszon, de elmulasztottam viszonzást kérni tőle. A BKV-nál töltött utolsó vasárnapomon pl. a 12 éves fiam vezetgetett villamos a kocsiszínben. Ém meg csak néztem, ahogy gyapálták a szegény CKD-t.
Ez meg tippelésem szerint egy 57-es évjáratú Opel Olympia Rekord lehet, hűtőrácsa már az 58-as, meghosszabbított Rekordéhoz kezd hasonlítani (bár nem azonos vele).
Szerettem Apámat és nem csak azért mert pelenkás koromtól vitt magával már a Csepel 420-al is. Tiszteletben tartottam kérését,de pár napig zavart hogy nem ülhetek "nagykocsira". Lett helyette ZUK,NYZA,LATVIA. Teljesen más közeg volt megyei ÁÉV gkv állománya. Megtaláltam /szerintem/ ott is a helyem. A bokréta a hároméves tevékenységre az volt mikor megkérdezte főnököm,hogy mi van veled nem szoktál ilyen lenni? Mondtam az ajánlatot,mondta próbáld ott is ki magad,ha nem sikerül bármikor visszaveszlek,volt a válasza. Ez felért nekem egy kitüntetéssel.
Ennyi idő távlatából kinek adsz igazat? (alkalmilag eltekinteve a szülő iránti tisztelettől)
Magam visszaemlékezve, a munkahely-változtatásaim zömének oka az én haragom volt. Ennek ellenére mindegyik munkahelyemen kaptam olyan élményeket, vagy tapasztalatokat, amelyek miatt egyik esetében sem bánom, hogy ott dolgoztam (annyi ideig és nem tovább).
Köszi. Leszerelés után szerettem volna egy TATRA 148 S3 billenőssel dolgozni 1984-ben. Az üzemigazgató azt mondta gyere adok egyet (ismert kölyökkoromtól),Apám meg azt hogy menj máshová sofőrnek. Egy hülye elég a családban. 1955-től volt a Volánnál,illetve az elődeinél.
Ismerem az anyagot, a motorkerékpárokra vonatkozó részét fel is dolgoztam. A Kádár Imre-féle Magyarországra vonatkozó korábbi anyagokhoz képest ez még hiányosabb.
Az érsekújvári gépjárműkerület esetében a TU 099-es Jawa és a TU 193 CZ szerepel, valamint a BZ 272 Zündapp, a BZ 311 Méray és a BZ 958 Zündapp szerepel mindösszesen a motorkerékpároknál., amivel messze a legrosszabbul szerepeltetett gépjárműkerület. Az utóbbi 3 Budapestről áthelyezett járművet jelöl.
Érsekújvár esetében még azt sem tüntették fel a többi kerülettől eltérően, hogy oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli motorkerékpárokról van-e szó, de elvileg mind a hat oldalkocsi nélküli.
Az összeállítás természetesen nem tartalmazza a visszacsatolt vajdasági és erdélyi területek járműveit.
Egy kis elszántsággal a gyártmány is kitalálható. El kell menni az Országos Széchenyi Könyvtárba (www.oszk.hu) és kikérni a raktárból ezt a dokumentumot:
Raktári jelzet: 502.230 Cím és szerzőségi közlés: A visszacsatolt területek gépjárműtulajdonosainak név- és címjegyzéke Megjelenés: [Budapest] : [Stachora soksz.], [1940].
Bár a sorozat eddig előkerült, 1930-as, 1934-es és 1937-es Magyarországra vonatkozó köteteit begépeltük, ezt még nem.
Mifelénk elég sok szaladgál még belőle manapság is. Én is hajtottam egy gázosított változatát, heti szintön olyan 150 km-s túrákon, mönt mint a vonat. A maga módján ...
Amúgy nem volt annyira xar,mentem vele. Egy el van rakva nálam is 1:1-es kombiként vagy húsz éve. Apám kapta a nővérétől.
" Keveset akarnak érte adni drágám,akkor inkább vidd el te ingyen mert tudom nálad jó kezekben lesz,és legalább látom újra mikor lejössz vele Zalába..."
Nagyon szívesen. Amint írtam,a kép forrása: Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1942. 08. 18. Az Arcanum-on található meg a digitalizált példánya.
Egyébként eléggé nagy szerencse ez a TS 010 rendszám. A TS sorozatból más rendszámra még nem láttam adatot, a TU sorozatból (az volt valószínűleg az Érsekújváron forgalomba helyezett, oldalkocsi nélküli motorkerékpárok rendszáma) is csak néhányat.
Mondjuk 42 éve járok le Agárdra de nem tudom melyik szálló lehetett ez annak idején. Ha valaki vállalkozást nyitna ott egyre figyelmeztetem! Festékboltot soha ne tervezzen oda,az épületek 50 %-án az a festék van amit már kezdek unni a 42 év után. :)
Azt sajnos nem tudom megmondani hogy milyen márkájú volt a motorkerékpár.
Valószínűleg egy, a Felvidék visszacsatolása után magyarországi rendszámot kapott, talán oldalkocsis motorkerékpár volt. Duschek Emánuel egy galántai állampénztári tiszt volt a negyvenes évek elején.
A kép forrása: Budapesti Közlöny Hivatalos értesítője, 1942. 08. 18.
A 23301 R felirat lehet a korábbi csehszlovákiai rendszám, de akkor nem szlovákiai, hanem kárpátaljai területjelzéssel.
Le szeretném nyomozni, hogy milyen motorkerékpár lehetett e rendszám gazdája. Az időszakot nagyjából be tudtam lőni, fortepánon nézegetem, hátha véletlen rátalálok, de eddig sikertelenül. A rendszám hátoldalán krétával, az előlapján ceruzával rá van írva a 23301 R jelzés, talán valami ügyintéző feljegyzése?
Szuper lenne, ha legalább azt megtudnám, hogy milyen járműé lehhetett, és kb mikor adthatták ki.
Ezek a GAZ-66-osok hallgattak a TŰ-2 névre. Egyszer majd' harminc éve, kipróbáltam a nálunk lévőt,- az "új" rendszáma AYA-496 volt - ami akkor gépjárműfecskendőből már tömlőszernek volt átalakítva. Borzalmas volt vezetni, semmi nem állt kézre benne. Kb. 25 éve aztán le is selejtezték.
Köszönöm a terület történetéről írt magyarázatodat. Eddig abban a tévhitben éltem, hogy az Alkotás utca vasút felőli oldalán levő házak egyikében laktatok.
1973-ban készült egy kis sorozat korallvörös 601-es, illetve de Luxe korallvörös kocsiszekrénnyel és fehér tetővel. (Körülbelül a képen látható évjárat.) Magyarországra hivatalosan nem jött belőle, de persze ez semmit nem jelent.
fp253964 UX-98-26 ez már az a korszak, ahonnan nekem is vannak emlékeim, a nyolcvanas évek vége, amikor már kezdett megrogyni ennek a korai Passatnak a büszkesége is.
fp252341 BA-63-09 VW T1 azért ez nem csekély értéket képviselhetne manapság a maga 23 ablakával...
fp251239 itt sajnos rendszámok kinagyítva sem olvashatók, még a hölgy által vezetett CA-s Wartburgé sem. Viszont a sor végén a Csepzon egy ménkű nagy (cirkuszos?) pótkocsit vonszol, elég vadul néz ki.
127.000/1932. BM r. 6. § (9) Az állami tulajdonban levő gépjáróművek rendszámtáblái fehér alapszínűek; az elől elhelyezendő rendszámtáblán a számok előtt, a hátsó rendszámtáblán pedig a három fekete arabszámjegy alatt csak egy fekete nyomtatott latin nagybetű van, míg a jobboldali betű helyén keskeny fekete vonallal körülvett négyszögalakú mezőben a nemzeti szín sávjai vízszintesen láthatók. A négyszögalakú mező magassága és szélessége a betű magasságával és szélességével [(2), (4) bek.] azonos (5. számú minta).
Elméletileg igen, mert 1946-ig cserélték le a háború előtti rendszámokat az átmeneti 1+4-es rendszámokra. Gyakorlatilag az autók állapota és az utasok öltözete alapján korábbira tippelnék, nevezetesen 1940-re (az autók balra kitérve állnak).
Ugyan látható rendszám nincs rajta, és a helyszín se egy nagy talány, de a platós teherautót szállító és közben autóbusz pótkocsit vontató platós teherautó miatt talán megérdemel egy linket :)
Köszönöm a hátsó ajtóra vonatkozó megállapítást. Magam arra alapoztam a feltevésemet, hogy a honvédségtől származók viszonylatszámtáblája utólag felbarkácsolt volt. A mérőkocsin pedig nincs ilyen. De nem lehetett túl bonyolult lakatosmunka a gyári viszonylatszámtábla felszámolása sem.
Az UA rendszámú Tr5-ös - melyről két szenzációs képet is betettél, köszönet érte! - nem honvédségiből készült. Ez abból látszik, hogy a hátsó ajtókivágás felső vonala, és vele az ereszcsatorna is, enyhe ívben elkezd lefelé hajolni az ajtó közepe táján, míg a honvédségieknél végig vízszintes, csak a sarok van lekerekítve. A betett képeken ez jól látszik.
Szerintem a mérőkocsihoz a hátsó peront átalakították.
Váááóó, a mai rendszámok ősanyja, a legeslegelsője ... hogy a fenében lehetett ezt elcsípni? Vagy nem adták ki a legelején, és később nyúlta le a valaki? Megfoghatatlan..... De hát EU-s, ezt nem 30 éve nyúlták le. Kiadottat-megszüntet meg nem adnak ki újra. Na akkor ez mégis hogy lehetséges?
Viszont azon gondolkoztam,hogy a nagyon korai rendőr Zsiguliknak(bár én nem emlékszem azokra)gyárilag nem volt bilikék alapszíne,hanem az az un olajkék.Nem tudom abból volt-e rendőrautó alapszín,vagy azoknak mind fehér volt az alapszínük...
Szia! Láttam téma volt a rendszámoson a Rendőrségi Ladák eltérő fényezése, utána kérdeztem, azt a választ kaptam, hogy olyan színük volt amilyenre éppen sikerültek, meg nagyjavítás után a műhely milyenre fújta. A végén már nem is úgy festették rá a feliratot hanem matrica volt azokon is.
Ha van Ügyfélkapud, akkor a JSZP-ben letudod kérdezni a rendszámokat. Az elébb tettem egy próbát. HHH, NNN, PPP, RRR, SSS, biztosan van sorozatban. Ezen kívül láttam még BBB, GGG, JJJ, KKK, LLL, MMM-es rendszámokat is régebben.
A jelenlegi három betű hűrom számos rendszerben is kiadták a KKK-xxx rendszámokat de csak ezt. Én más három egyforma betűs sorozatrendszámot még nem látaam. Ez miért van, valaki tudja?
Én még mindig az ML kombinációra volnék kíváncsi, hogy látott-e bárki képen vagy személyesen. Egy gyűjtő kolléga az összes kombinációt fizikálisan gyűjti sorrendben, de ML motor táblát még nem talált eddig.
Az 1933 utáni rendszámrendszerre is nagyjából érvényes volt ez, mégis voltak kivételek: az EE + 3 számjegy kombináció a székesfehérvári gépjárműkerületben forgalomba helyezett, oldalkocsi nélküli motorkerékpárokat jelölte, míg a ZZ + 3 számjegy az 1939 után a kassai gépjárműkerületben forgalomba helyezett, szintén oldalkocsi nélküli motorkerékpárok számára került kiosztásra.
Ez civilül azt jelenti, hogy az azonos, ikerbetűs rendszámokat általános szabályként nem adtak ki.
Nem volt, BB, DD, EE, FF, GG,II, JJ, stb.
Voltak kivételek :
- volt például AA = államtitkári autó.
- volt HH a Honvédség híradós autóinak.
De civileknek nem volt dupla azonos betű, időrendben helyes sorrendben csak egyedül a KK.
Majd eltelt egy évtized vagy több, és egyszer csak elkezdték utólag kiadni az ikerbetűs rendszámokat is.
Tehát saját időrendjében valóban csak a KK ikerbetűs rendszám jelent meg, mert a többi ikerbetűs rendszám az időrendben, hanem később, sok évvel később jelent meg.
Jó kép. A T5-ös nyergén is ott a rendszám, ED, vagy EO, a számok viszont nem olvashatók. A KK is kuriózum, mert az első és egyetlen ikerkombináció, amit a saját sorozatában, sorrendben adtak ki.
Veszprémben vagyunk. A Kossuth Lajos utca már zsákutca, de még nem sétálóutca. Azért hoztam ide ezt a képet, mert hátfal nélküli MHSZ-es tanulókocsit látunk rajta. (régebben csevegtünk erről)
"Csakhogy a tüzelőanyagok fajlagos energiatartama tömegre 300-szoros, térfogatra százszoros az ólomakkumulátorokhoz, 150×/12× a lítiumokhoz képest. Ezt nehéz ellensúlyozni puszta technikával."
És azt se felejtsük el, hogy a Benz Patent Motorwagentől kezdve egészen a legújabb Hyundaig a belsőégésű motoros autó akár egy palackból is könnyen, gyorsan megtankolható, míg az elektromoshoz komoly infrastruktúra kell és idő. Továbbá a benzin-gázolaj igen könnyen szállítható.
Ama bizonyos elektromobilitást mind a mai napig három dolog fékezi: a fizika, a kémia és az anyagtudomány.
100-120 évvel ezelőtt rengeteg villanyautó volt, és különösen sok teherautó. A villanymotor már akkor egyszerűbb szerkezet volt bármely belsőégésű motornál. Amíg a gépkocsiktól a lovaskocsik sebességét, menetdinamikáját és hatótávolságát várták el, addig a villanyautó értelmes alternatíva volt. Ma is az lenne, ha a 30 km/h sebesség, amire egy perc alatt gyorsul fel a kocsi, valamint a 20-40 km hatótávolság elég lenne. Csakhogy a tüzelőanyagok fajlagos energiatartama tömegre 300-szoros, térfogatra százszoros az ólomakkumulátorokhoz, 150×/12× a lítiumokhoz képest. Ezt nehéz ellensúlyozni puszta technikával.
Szergej találkozik az utcán Grisával, aki két nagy koffert cipel. Grisa büszkén mutatja neki az új mobiltelefonját. Fel is hívja neki egy közös ismerősüket és váltanak vele néhány szót. Szergej elismeréssel bólogat, majd végül megkérdezi, hogy mit cipel abban a két bőröndben.
BH, SZ, SX volt, találkoztam is vele, persze le nem fotóztam. SY lehet kérdés, esetleg taxisblokád-képeket kéne nézni, ott elég sok magánfuvaros is kinn volt. A JZ és az RZ benne vannak a feltüntetett tartományban, mert a rendszám ABC-ben az X és Y a Z után jött, a sorozat utolsó kombinációja az *Y volt. UJ-nek másodkiadása biztos nem volt, az első kiadást meg nem tudom. NR-re és NG-re nem nyilatkoznék, az NG valószínű volt, az NR hiánya furcsa lenne, mert az utánfutó-sorozatot kiadták az N végéből. Persze mérget erre nem vennék.
Volt vékony , és vastag karakter is , nekem csak táblám van , az , hogy ki volt e adva , vagy valami ki nem adott készlet , azt nem tudom , de létező kód .
Az eredeti GA 11-12-től GA 11-76-ig tartó Ik-66-os rendszámtartományt nagyon hamar (1-2 éven belül) átrendszámozták a GA 80-40-től GA 80-94-ig tartózó mezőbe.
Milyen járművek kapták ezt? 90 előttről határozottan nem emlékszem erre, mondjuk a honvédség 90 után is jódarabig megtartotta a régi táblatípust, a 2+4-es rendszert meg mindmáig, noha a kombinációk jelentése változott a korábbiakhoz képest. Most van pl. HE is.
Az elméleti 5 759 424 kiadható rendszám a mai napig elég lenne a négy és félmillió járműre, megtartva a járműkategória szerinti elkülönítést, ha a kronologikus kiadás és a tulajdonos szerinti elkülönítés alapelveit feladják.
Ifa műhelykocsival jártam sokáig. Sokszor aludtam olyan helyen ahol reggel az indításhoz nem volt segítség. Indulni viszont muszáj volt. Első lépés , alu kábel kidob 2. önindítító Rábára cserél 3 -aki tudja - párhuzam kapcsolóbol kettő 4. akkuból három. Így nem 24 v indítás volt , hanem 36 v . Nem volt olyan hideg , hogy csak a gyanúja is felmerült volna az indítási problémának.
Az unokabátyámékat berendelték a Volán-tól katonásat játszani a Tatra 138-al télen jó hidegben. Ment a motor mert a kályha nem keveset fogyasztott áramból. Egy tiszt odament hogy azonnal állítsa le a kocsi motorját. Azt mondta az embernek ha írásba adja akkor azonnal megteszi,mert ha elfagy a fagyállóval feltöltetlen motor akkor nem őt büntetik meg.
Járathatja továbbra is a motort,volt a tiszt válasza. ( Léghűtéses motorral voltak szerelve. )
Pont a hútőfolyadék melegítőt akartam kérdezni! Civilben már Ifáztam bőven és az volt az első, hogy beépítettem a vízkörbe az elektromos melegítőt. Rögtön volt fűtés! A villanyszámla már nem volt annyira kellemes. De ha dolgozni akartam, kellett.
Elég régiek az emlékek de elég jó szerelők voltak a telephelyen és rendszeres volt a gyújtás, karburátor, stb. ellenőrzés, beállítás mert minden járműnek mindig indulnia kellett! A hosszú köszörülés talán a benzinszint miatt lehetett a 375-ös Ural esetében! A kézi benzinpumpát én mindig meghúztam hidenindítás előtt, az Artika nálunk ismeretlen volt. A Gaz-66 tényleg elég gyengén adta elő magát hidegen de azért ha a szívató rendesen működött, használható volt addig is amíg bemelegedett. Emlékszem a fegyverzetis tisztünk még a lokátor állomások,(melyek egész évben fix helyen álltak) hordozó járműveinek(Zil-157) rendszeres indítását is megkövetelte, ellenőrizte! Az ellátó szakasz kijáró bevásárló kocsiját cserélték ki 1990-ben Zil-130ról Aviára.
A Határőrségnél a teherautók nagy része végig diesel volt valamiért. Csepel 352, 344,450,452, aztán jött az Ifa W 50 és az L 60 már a Rába-kal együtt. Nekünk annyi szerencsénk volt ezekkel az Ifá-kal hogy napi használatban voltak. Napi száz-százötven kilométer összejött mindkettő teherautónak napi szinten. - De a vízmelegítőt később találta fel valami bojler szakértő az Ifához.-
Hát, az én katonaemlékeim szerint azért az orosz technika is elég vegyesen reagált a -10 alatti hőmérsékletekre. A hazai dízelek közül a D-344 jó hosszú izzítással elindult, bár igaz először csak 2-3 hengerrel, a rendkívül megbízhatatlan Tikalor nem is kellett hozzá (bár igaz, engem megfenyítettek emiatt). A D-566 fagypont alatt már csak előmelegítővel indult. Az oroszok közül az Ural-375-öt végtelen nehéz volt beindítani, hosszú perceket kellett köszörülni vele. Mondjuk, ha beindult, utána már úgy is maradt. Az egyik kőművesből lett Ural-sofőr egyszer merészen benyomott egy nagy adag hidegindítót, már az önindítóval forgatott motorba, nos az autó szanzsén kiköpött két gyertyát ettől, el is repültek a gyertyák a bádogon keresztül az ég alja felé. A riadóbajnok a Gaz-66 volt. Annak a motorja bármikor elindult, de hidegen az autóval meg sem lehetett mozdulni. Ha már az ember arra gondolt, hogy felengedi a kuplungot, az autó már ettől lefulladt.
Az MN 7980-nál egy január végi "Mirelit" gyakorlaton, Iszkaszentgyörgy észak 3 km-nél ezt úgy oldottam meg, egy mínusz 10 fokos éjszakán, hogy a 70 db teherautót nem állíttattam le éjszakára.
Reggel mind pöcre indult.
A tábor elhagyás kb. 5 perc volt, éllel-véggel.
Délután nagyon de nagyon lebaszarintottak érte.
Már épp a fenyítésem részleteit tárgyalták, amikor odajött Ivan Ivanovics Ivanov pádpálkovnyik és csak annyit kérdezett :
- Ezt ki rendelte el?
- Rám mutattak mint bűnösre.
Odajött, kezet fogott, megölelt, mondott valamit oroszul.
Nem értettem.
A tolmács fordított csak ennyit : Így kell ezt csinálni elvtársak. Látják ?
És elmentek.
Az a kb. 6-8 fős főtiszti magyar csapat akik addig azon gondolkodtak, hogy :
- "A" változatban = Négybe vágatnak és Fehérvárcsurgó község négy sarkára kitűzik az alkatrészeimet elrettentésül, nehogy máskor más is ilyet csináljon
vagy
- "B" változatban = beüzemelik az Z. egyetlen géppuskáját és minden élenjáró katona lőhet belém egy sorozatot
most ott álltak tehetetlenül, hogy akkor most velem mit csináljanak ?
Érdekes, hogy pont a HŐR-nél erőltették a télen nehézkesen induló Ifát! Én 6 évvel később vonultam be Szentendrére, lérak osztályhoz de már leszerelő voltam '91 elején amikor megkaptuk próbára az első dízelmotoros csapatszállítót egy Ural 4320(kamaz motoros) formájában. Zil 131, Ural 375D, Gaz-66 csak ezek játszottak előtte. Technika szállításra volt a Kraz-255 de annak nem voltak hidegindítási nehézségei. A nevemre vett Kraz a HL-22-52 rendszámot viselte.
Jégkaparás ide , hidegindítás oda ; így a tél közepén most valóban aktuális , de inkább meneküljünk el a forró nyárba , ha csak virtuálisan , egy pár kép erejéig is !
A tereprallye versenyzők járművei felsorakoztak a gépátvételhez .
Bal szélen az a világoskék Uaz piros ülésekkel nagyon menő volt !
AZ-72-23
A 2 számú versenyző már el is rajtolt !
AV-45-68 (Neked lesz igazad scsabi , nem AY lehetett a múltkori sem )
A 18 számú versenyző a éppen az ügyességi szakaszon mutatja meg tudását :
1983-ban a mosonmagyaróvári laktanyában lett vagy - tizenfok reggelre.
Leballagtam a gépkocsi tárolóba reggel,ha ne adj Isten gond lesz a Határon rajtam ne múljon a riadócsoport kiszállítása. Szegény IFA motorját izzítás után is alig fordította meg az önindító. Sebaj gondoltam. Apám benzines Roburral járt emlékeztem ha gyenge az akksi kurbli elő és jól megtekeri,és az NDK csoda röffen. Kurbli elő megtekerem...... megtekerném de öt centit sem bírtam tekerni a négyezer kilométeres majdnem új,jó kompresszióval rendelkező motorba. Maradt a vonórúd,meg amíg tartott a hideg négyóránként járatás. RF-67-51
Surányi Endre Az autó című könyvében (1964) is leírja, hogyan kell indítani hidegben. Ott kezdődik emlékeim szerint, hogy sebességbe téve egy kicsit meg kell lengetni az autót a hideg váltóolaj megtörése érdekében, aztán ha van, lehet kicsit kurblizni is. Utána először langyos, később ennek leengedése után forró vízzel kell a hűtőkört feltölteni, hisz megérkezéskor a befagyás veszélye miatt a vizet rögtön leengedtük (hacsak nem járattuk egész éjjel a motort). Később még lehetett játszani a szívatóval, a hűtőzsaluval, a műbőr hűtőtakaróval. Hihetetlen, miken kellett keresztülmenni akkor egy indításhoz.
Nekem olyan benyomásom volt, mintha itt is baleset történt volna, gondolom, amúgy nem szoktak a Karolinán nyitott ajtóval, sofőr nélkül állni a belső sávban.
Ez egy elég rövid életű járat volt. Csak hétköznap csúcsidőben közlekedett. Reménytelen volt a délutáni csúcsban menetrendet tartani rajta. Így aztán árkon-bokron át ment a tolakodás. Kocsisor előzése a villamosvágányokon, a villamosmegálló járdaszigete mellett elmenés a vágányok felőli oldalon, utascsere a belső sávban és egyéb pofátlanságok.
A fénykép egyébként a Karolina úton készült, a hosszú 12-es végállomásánál. Háttérben a Villányi út.
Az aranykoszorús szocialista brigádunkban nagyon demokratikusan megbeszéltük, hogy a brigád teljesítményével kiérdemelt jutalmat hogyan osszuk szét egymás között.
Egyik tag fölvetette, hogy egy alkalommal a képen látható embernek a munkakezdéskor fújt alkoholszondája elszíneződött. Mire egy nagyon fejlett kollega megvédte azzal, hogy (a szokásos rutin szerint) leejtették a szondát, ami eltörött, ő pedig hirtelen rosszul lett és beteget jelentett. Így ez szerinte nem akadálya a jutalomnak. Erre egy másik azt mondta, hogy akkor kapja ő a legnagyobb pénzt, hiszen mi többiek csak primitív módon józanul tudunk munkába járni. Ő pedig mennyivel ügyesebb nálunk.
Gyanítom, hogy a tárgyalás csak elméleti szintű volt, aztán a csoportvezető eldöntötte, hogy ki mennyi pénzt kapjon.
Egy Excel-tábla nyílik meg. Ha asztali gépről nézed, próbáld úgy, hogy a linken jobb egérgombbal kattintás után a Hivatkozás mentése másként lehetőséget választod, majd a gépen a mentés helyén megnyitod (amennyiben van MS Office vagy hasonló telepítve).
Az eredeti design-koncepció az lehetett, hogy a világítótesteket lehetőleg elrejtsék, illetve díszítőelemként jelenjenek meg. A láthatósága a hátsó helyzetjelző/féklámpa/index kombinációnak a motorsátor tetején nem volt előnyös, másrészt magasságában a genfi egyezményből is kilógott. Gondolom az exporthoz meg kellett valami megoldás, hogy szabályos helyre kerüljenek a hátsólámpák. A legjobb kompromisszum szerintem a vízszintes csíklámpa volt.
Néhány további kép az Ik-55-ösök - sokszor rejtett - világításáról:
Különösek érdekesek 14-56 rejtett lámpái.
A rendszám-világítás a díszlécbe volt rejtve, látszik a kidudorodásán. (A rendszámtól már kb 30 cm-re elkezdett emelkedni, hogy észrevétlenül alá rejthessék a rendszám-világítást.)
Igen. A korai 55-ösök dupla ajtajai is kétféle kivitelben készültek. Az első verziónál a hátsó szárny nyílt elsődlegesen, azon volt a kilincs is. Majd volt egy kis széria, aminek az első szárnya lett a "fő"ajtó. Utóbbiaknál az ablakok is módosítva lettek, középen már nem találkozott a keretük vonalvezetése. Ilyen kocsi van Polgáron. Sok keletnémet fotón látni ilyet. Gondolom, hogy az ő kívánságuk alapján készültek ezek a változatok, mivel náluk a kettő db utastérajtó előírás volt. A Mávautnál is futott ilyen, már módosított gép, de a jellemző a szimpla ajtós volt '57 után. A Kölyök c. filmben már egy ndk-s kivitelű, kétajtós "majompofa" 55-ös tűnik fel, az már középen és hátul kapott ajtókat '58-59 évjárat lehet.
Az 54946. hsz-nál látható GN 387 Bujákon fotózott buszról ugrott be egy régi kérdésem: Ezeken a korai 1955-56 gyártású buszokon, hogyan volt megoldva a hátsó világítás? Ezen az ominózus kocsit nincs tolatólámpa, az valami sérülés miatt maradhatott el, látszik is a más színű lemez... A többi megoldása érdekelne. A magasságjelzők, mint helyzetjelzők akár az rendben van. A motortér ajtókra tett lámpákban mi volt? Bilux izzóval megoldották a fék-index-helyzetjelzőt "amerikai" módra, vagy csak fék és helyzetjelzők lámpák voltak azok? A busz oldalán lévő indexet tulajdonképpen lehetett hátúlról is látni. (Érdekes, hogy rendszámvilágítás sincs ezeken még.)
A fektetett téglalap alakú egyesített lámpák ezeken még nem léteztek, azok 1957 után lettek bevezetve kb. 1964-ig. Meg voltak a rövid ideig alkalmazott megoldások, a 620-asok hátsó nagy téglalap alakú lámpatesteit állítva szerelték be a motortér ajtók rácsozatainak a szélére. Utóbbi ritka volt, 1960 körül kis ideig szerepelt, pl egy gyári filmen látni ilyet. Örülnék, ha lenne még emlékező ember a témában!
Ha már Rákospalota, egy másik megcsúszásos baleset, amire én is személyesen emlékszem (mellesleg két rendszám is szerepel benne). Érdemes a hozzászólásokat is elolvasni.
Az Andor utcára nem emlészem, hogy jellemző lett volna az olajtól csillogó tárolótér. De lehet, hogy a Volánok autóbuszai aránylag sokkal ritkábban voltak garázsban? Mint írtam, nem tudom a jó választ. De az tény, hogy a pályafutásom alatt a BKV buszaival éltem meg a legtöbb csúszkálást. Esős időben a kockaköves Istenhegyi út, vagy a Budaörsi út madárhegyi szakasza igen izgalmas volt. Az is nevetséges volt, hogy a Győző utcában (a Déli pu melletti lejtő) helyismerettel rendelkező, gyakorlott szakival esett meg a következő. Forgalmi torlódás miatt álltak. Aztán lassan előrébb araszolt a sor. Ő leszállt a fékről és ezután csak néhény személyautó összetolása után sikerült újra megállnia. A keramitburkolatot nem említem, mert az minden járműre veszélyes volt.
Nem volt szabályos. (63.§ (1.) De a baleset szempontjából érdektelen. Ha fordítva állt volna ott a Warszawa és ugyanúgy az úttest felőli ablakon hajolt volna ki a gyerek, akkor is elsodorta volna a busz. Az ablakon való kihajolást viszont nem tiltotta, tiltja semmi.
Tárgyalóteremben, íróasztal mellett egyszerű az ügy. Nem az útviszonyoknak megfelelő sebsességgel közlekedett a buszvezető, illetve, nem tartott megfelelő oldaltávolságot a várakozó személyautó mellett való elhaladáskor.
----------
A mai napig nem tudom meggyőzően megválaszolni magamnak a következő kérdést. Pontosan mi volt az oka annak, hogy a BKV autóbuszai sokkal jobban csúsztak, mint az azonos típusú, de más cégek tulajdonában volt járművek. Saját személyes összevetési lehetőségem az Ikarus 620 és 630-al volt. Ezek a menettulajdonságaikat tekintve azonosak. Másrészt Ikarus 255 és 260 viszonylatában. Itt ugyan lényegesebbek az eltérések, de a légrugózás és a padlóalatti motor-elhelyezés nem indokolhatja a lényegesen rosszabb tapadást. A gumiabroncsok az összes esetben Cordatic márkájúak voltak.
Van egy erős feltételezésem. A BKV garázsai, a korábban általánosan használt Csepel motorok miatt, erősen olajszennyezettek voltak. Munkavédelmi oktatás tárgya volt a garázsok területén való gyalogos-közlekedés mikéntje. (nem szabad szaladgálni, aprókat lépve kell óvatosan haladni) Esős időben tényleg izgalmas volt a garázsban gyalogolni. Szóval az a feltételetésem, hogy a rendszeresen "olajjal kezelt" gumiabroncsok lehettek a nedves utakon tapasztalható csekély tapadás okai. Közismert módszer volt pl. az, hogy vizes kockakövön úgy kell a megállóba beállni, hogy egészen szorosan a járda mellé hajtva kezdeni a fékezést és akkor a járda "megvezeti" a járművet. Persze ez csak akkor volt alkalmazható, ha a megálló előtti útszakaszon nem volt a járdán valami olyan tárgy, vagy fa, amibe beleakadhatott volna a busz.
A buszvezető szerintem letöltendőt kapott, 2-3 év közé saccolnám az akkori viszonyok között. Azért a képek alapján a busz fara min. 1 méterrel tért ki a normál nyomfolyosójából (csúszott le a B tengely az úttestről min. 0,6 métert). A kisfiú apja egy megrovást kaphatott, ugyanis nem az okozta balesetet, hogy a forgalommal szemben parkolt, ráadásul a jármű a helyzetjelzővel ki volt világítva. Az volt neki felróható, hogy a gyermek kisebb mértékben - szerintem vállig - kilógott a járműből.
Meg ilyen esetben manapság is úgy van vele a rendőrség/bíróság, hogy elég büntetés neki a gyermeke elvesztése.
Amikor odaért a busz eleje, lehetett akár fél méter is, a domború kiskockakő burkolatról könnyen lecsúszott a busz fara.
Ahol én laktam, Rákospalotán, a Deák u.-ból a Dózsa Gy. (ma Fő) útra kikanyarodva, ha vizes volt az út, szinte mindig nagyot csúszott a busz fara. Szerencse, hogy ott általában nem állt semmi. Ha mégis, akkor kisebb íven és lépésben vették a kanyart.
A buszvezető elmondta, és nekem is az a véleményem a képek alapján: a busz hozzáért a Warsawa jobb hátsó ajtajához, az övvonal alatt. Az ajtó felső része nem sérült, a kisfiú teste beszorult a két gépjármű közé, és a felületek, továbbá a gyermek teste között fellépő súrlódás, valamint a busznak az álló szgk-hoz képesti mozgása húzta ki a gyermeket a személyautóból.
A Donald-ot én is szerettem (ha jól emlékszem 4 Ft volt az ára a trafikban?), sokkal tovább tartotta az ízét, mint a gömbölyű magyar. És még egy rövidke képregény szerűség is volt benne :))
Az 1 kg-os kávét is sokáig vettük a különböző "KGST" piacokon, leginkább Gyálon, Kőbányán, az Örs vezér téren az un. MDF piacon (a mai Árkád helyén, az akkor még ott levő P+R parkolóban rendezték).
A kétkazettás rádiósmagnó még ma is használatban van a garázsban, igaz már csak a rádió része működik.
Addig ez lesz a modellautómon, eddig ez az egyetlen régi rendszámos kép, amit találtam ilyen autóról, de jobban mutatna rajta a hiteles állami rendszám.. Ez a tatai gép, már más tulajnál, átfényezve, szintén a Y&T-ből.
A Donald rágó íze itt van a számban. :) A Linda "A régi barát" című részében az Emődi Tamás pont így seftel a máriahilferes órákkal, farmerekkel és Impulse sprékkel, igaz, neki ott már Opel Kadett kombi volt a taxija, lecserélte a Ladát.
Jó reggelt. A kérdésre egy határozott talán a válaszom. Találtam ebből az időszakból egy járandósági autók statisztikát, de nem tudom megnézni, mert a teljes archívumom kábé májusig raktárban.
Akkoriban volt vagy negyven taxi Tatán. Egy huszonötezres városban. Mindenki "WIEN"-be vitte az üzletembereket,és persze vissza is hozta. Háromévente új taxi,miegymás a Patás lókupec szavaival élve... :-)
Magány véleményem szerint pont a pártbizottságoknál nem üzemelt egyetlen TATRA 613 se.
Jellemzően a minisztériumi másod volna kapta volna.
De mielőtt még átvették volna kocsikat igen hamar lepasszolták a minisztériumok felügyelete alá tartozó nagyvállalatok (több mint 3000 munkavállaló) első számú vezetőinek.
A pártbizottsági vonal azért ugorhatott be valakinek a cikket szerzők közül mert 2 db valóban érkezett a Kárpát utcai Pártgarázsba de onnan pár nap múlva tovább is ment valamelyik Balatoni pártüdülőbe delegációs kocsinak.
Oktató Csepel. Érdekesen pattoghatott az eleje ezzel a gumival. Nem sokat ért. Valamikor 95 körül felrakattam a húzó tengelyre négyet/persze az ára miatt/ és a jobb belső kopása miatt nem engedték át a vizsgán az Ifát. A guminyomás rendben volt,és a másik három is jő állapotban volt. Lehet nem egy gyártásból volt a négy darab 8,25 x 20-as gumi?
Én mindig úgy gondoltam, hogy a 001. Ik 30-as gyárilag volt ilyen "sprőd", ami az emblémát és a körítését képező díszlécezést illeti. Ez nem is lehetetlen, ha jobban belegondolunk. Előtte nem volt Ikarus gyártmány, elsőként nem ez a részlet volt a lényeges. Na meg megannyi fotón, reprón látható ez a kocsi újként feltüntetve. Nem is volt ez szempont akkoriban. Egyébként, ilyen kis Ikarus emblémám van nekem is, bolhapiacról, valószínűleg egy 31-es oldaláról származhatott, a kis szárnyas jelvényt akkor nem bírtam megvenni sajnos. Van egy nagy helyette, az 311-esen volt ... Az ezüst betétes fényezésről meg mit is mondhatnánk. Készült egy városi és egy helyközi autóbusz, aztán a "nagy" sorozat már más arculatot kapott. Az 55-ösök már cizelláltabb darabok voltak, proto-0.széria-sorozatgyártmányok, megannyi eltéréssel. Azért az is érdekes, hogy 1956-60-ig kétféle váztípussal készültek azok is. (A hátsó kis oldalablak meg, ill. nemléte. miközben középajtós volt mind.)
Köszönöm, ezzel a titok egyik nyitját megfejtetted: az ott valóban index lehet.
Ha feltételezzük, hogy ez a GF600 azonos az eredeti GF600-zal, amit 51-ben gyártottak és 58-ban selejteztek ill. adtak át a Mávaut-nak, akkor ennek főjavítása 54-ben vagy 55-ben lehetett, vagyis ekkori lehet a kép, ha jól spekulálok.
Azért beszélek főjavításról, mert a hűtővíz-beöntő ajtóról az Ikarus-jelvényt rendszeresen a főjavításokkor vették le. (A többi, nem FAÜ-s képen, az ilyen festésű buszoknak mind meg is van az Ikarus-jelvényük.)
Kérdés még, hogy meddig volt ez ilyen színű, mert számomra valószínűtlennek tűnik, hogy egészen 58-ig, bár ez sem kizárható.
A GF-600 témához: Az 54899. bejegyzés második fotóján látható a karos index! Az 1. és 2. oldalablakok között, beépített formában. A gyengébb képeken nem lehet észrevenni. A széria kocsikra már a "dobozos" felcsavarozható került, gondolom egyszerűsítés okán.
Hadd szóljak, mielőtt még azt hinné valaki, hogy ilyen festésű Ik30-asok közlekedtek Budapesten.
A képeken látható jelenetek nem közforgalomban készültek, hanem valamilyen filmezési vagy reklám-célokat szolgálhattak. Amikor próbáltam beazonosítani, mikori lehet a kép, karos vagy villogó indexe van, egyből fény derült a turpisságra: nincs neki se ilyen, se olyan. Ezért állítom, hogy nem vehetett részt a forgalomban.
Ilyen festésű Ik30-ról személyes emlékem nincs, de a neten 2 ilyenről találtam képet, ezen az állítólagos GF600-ason kívül:
1.: távolsági kivitelű (1 ajtó, tetőcsomagtartó), karos index-szel, a hűtő felett Ikarus jelvénnyel, rendszáma GA 168 (fehér alapú)
2.: rendszám nélkül, szintén távolsági és a hűtő felett Ikarus jelvénnyel, de villogó index-szel és rendszám nélkül (villogó indexet a buszokon tudtommal 1955-től kezdtek alkalmazni)
A FAÜ főműhelyében volt szokás főjavításkor leszedni az Ikarus-jelvényeket és nem visszatenni.
Régebben már levélben kérdeztem, de bizonyára nem jutott el Hozzád a kérdésem. Emlékszel-e olyan volánbuszos balesetre, ahol egy 280-as utánfutója szakadt le és némileg ütközött a szemben közlekedő másik autóbusszal? Ennek a másik busznak ismerem a rendszámát: BY 78-26
Nekem egy olyan rémlik, hogy a gyerek nem kilógott az ablakon, hanem az út szélén parkoló Warszawa mellett állt, és az elhaladó busz odapréselte a fejét a kocsi ajtajához. Emlékszem a képre, amin csak a kis horpadás látszott, szörnyű eset volt. :(
Emlékszem , egy régi AM -ben volt róla cikk , hogy az út szélén parkoló Varsó ablakán ugyan így kilógott a gyerek , és a mellette elhaladó (kanyarodó ?) busz elsodorta , meg is halt . :(
A korabeli rendeletek és leírások alapján kizárt, hogy a jármű a régi rendszámával forgalomban maradhatott volna 1933 októbere után.
Az 1933-as gépjármű-vizsgálatot és rendszámcserét 1933. június 19-szeptember 30. közöttre tervezték. 1933 október 1-től csak új igazolólappal, rendszámtáblákkal és szabályszerű közúti adóbélyeggel rendelkező gépjárművek vehettek részt a forgalomban.
Az Autó újság szerint a 43-543. rendszámú járműnek is új rendszámot kellett kapnia 1933 júliusában.
Ez alól csak az jelenthetett kivételt, ha:
1. a járművet időközben külföldre vitték, ilyenkor a hazatérés után kellett az új rendszámot kiváltani;
2. a járművet időközben kivonták a forgalomból, és a rendszámcsere idején nem helyezték forgalomba, ilyenkor az újabb forgalomba helyezéskor kapott a jármű új rendszámot, de addig a forgalomban nem vehetett részt;
3. ha a jármű baleset miatt már korábban megsemmisült, ilyenkor a rendszámot nem osztották ki újra, de a jármű természetesen forgalomba sem kerülhetett.
A meglévő fénykép alapján csak találgatni lehet a motorkerékpár további sorsát és a képen szereplő személy kilétét illetően. A gazdasági válság azután alaposan felforgatta a tulajdonosok névsorát és a képviseletek hálózatát is, így ha nem maradt fenn valami ezzel kapcsolatos dokumentum, azt sem lehet megállapítani, hogy meddig maradt ez a Harley Reinfeld Pál tulajdonában.
Köszönjük az információkat! Viszont ez az 1933-ig használt rendszám további kérdéseket is felvet. Legalábbis szerintem a képen szereplő 1910-ben született ember legalább 35-40 évesnek néz ki tehát a kép az 1940-1950es években készülhetett. Nem valószínű, hogy ez a rendszám akkor még használatban volt. Vagy mégis?
Ilyenkor "ismeretlen szerző" megjelölést kell alkalmazni. Ekkor a személyhez fűződő szerzői jogok, az eredeti szerző jelentkezéséig az első közzétevőt illetik. Haszonszerzési célú közzététel esetén a vagyoni jogok kapcsán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kell engedélyt kérni (árva mű felhasználása).
A sajátjaim engem sem érdekelnek, én is láttam már tökidegen helyen az ide feltöltött képemet, én csak a fortepanos lopásokra haragszom, mert az egy óriási dolog, hogy létrehozták, a a mai napig működtetik és ingyenesen. Nem kell vízjelezni, az Fp képeken nincs is ilyen, csak írja már ki a nyomorult két szóban, hogy honnan szedte le, ennyi.
Mindkettőtökkel egyetértek. A csúcsnak azt tartom amikor valaki még a saját piszkát is ráteszi a mástól származó képre. Én is leveleztem egy ideig egy olyan alakkal, aki pénzért árulta a szerinte jogtiszta képemet. De találtam pl. könyvben is olyan fényképemet, amelyet itt valamelyik fórumon mutattam be. Ugyanott olyan képet is név nélkül, amelyet a - már nem élő - fotós nevével tettem közzé. Nem feltételezek a könyv szerzőről rossz szándékot. Minden bizonnyal egy, már a forrást meg nem nevező helyről szerezték meg a képeket.
De mindenesetre megnyugtattatok, hogy nem főbenjáró bűn javítani egy képen.
Ezen felbátorodva mutatok egy a cukorhegyin imént talált képet, hozzátéve két másikat, amelyeket szintén találtam valahol.
én is találkoztam már a Fortepanra feltett képemmel,( itt is!) forrásmegjelölés nélkül. Volt, hogy sajátnak mondta az ember, és ebben az sem tántorította el, hogy nálam van a negatív.
Nem offolnék erről sokat, csak ha már rákérdeztél, elmondom a véleményem. Sok fotón lehet javítani, én is retusáltam már itt asztalra letett, ferdén fotózott érdekes fényképet, azzal nincs semmi baj.
Ismert tulajdonú képből sem ördögtől való egy részlet kiemelése, csak illik megjelölni a forrást.
Amit nem komázok, az a sok önjelölt fészbúk-huszár, meg blogoló-huszár, akik a Fortepanból élnek és vagy egy az egyben, vagy megvágva rakosgatják fel a fotóikat a pár perc hírnevükért, onnantól meg már beláthatatlan, hogy valaki mikor adja tovább, már a forrás megjelölése nélkül, pedig a fortepanosok csak ennyit kérnek a szabad felhasználásért cserébe, ami lássuk be, nem nagy dolog ahhoz képest, amit létrehoztak.
Nézelődő kartárs meg véletlenül sem ez a kategória, ő rengeteg olyan képpel van itt közöttünk, amiket soha, sehol nem láttam még.
Náívan kérdezem, hogy a píícíí értelmében csúnya dolognak minősül egy képből a számunkra érdekes részt kiemelni, a ferde képet felegyenesíteni, vagy a kontraszton, színeken helyesbíteni ? De ugye ez még nem olyan súlyos dolog, mint a zsidózás, cigányozás, vagy a buzizás?
Hírek
FY-93-83 talán... 
Tévéarchívumfalva természetesen. :)
RA-90-55 
IE-92-90 
Fp 
(Lutz et, Zahumenszki et, Gyene et)
TI 01-58
GA 90-52
AC 11-91
EZ HÚZTA .
Még egy kis érdekesség . Tegnap fotóztam az M0-on , eddig csak zászlós 90 utáni H -s rendszámot láttam .
MC IS VOLT
HI VOLT
.
TU 05-61
esetleg valaki 
