Keresés

Részletes keresés

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 407

  Folytatva a meditálást..

 

  Hogyan dönthetnénk el, hogy ha a foton c sebességgel mozog hozzánk képest

akkor a fotonhoz képest mi is c sebességgel mozgunk-e ?

 

 

 

Előzmény: Gézoo4 (403)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 406

    Jól ismered a résen áthaladó fény elhajlását, interferencia jelenségeit.

De azt is tudod, hogy ha a réseket olyan kamrában helyezzük el, amely levákumozható, akkor a levegő ritkítása során megváltozik az interferenciakép?

 

    Ez a jelenség is azt mutatja, hogy a gáztér hat az interferenciára.. persze

ennek a hatásnak több magyarázata is lehet, mint pl. az, hogy a rést képező

anyag felszíni elektronjainak viselkedésére hat a gáztér, ezzel az interferenciára is.

  

Előzmény: Gézoo4 (405)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 405

Szia Kedves 1M!

 

  Az általad is említett jelenség valóban létezik. Sokféle magyarázatot adnak rá.

 

     Én tegnap láttam egy újabbat is.. A műholdas felvételeken, jól mérhető értékkel,

a nap felszíne felett, sok-sok  km vastag "gáz-ion légkör" -t képez a folyamatos részecske kiáramlás, a napszél.

   Ennek a napszél-légkörnek ugyanolyan elhajlító hatása van a fényre mint

a földi légkörnek..  Így a műsorban szereplő csillagász azt feszegette, hogy

nagyon jelentős mértékben korrigálni kell Einstein számításait, mert a napszél-légkör

hatásait levonva, több nagyságrenddel téves eredményt adnak.

 

   Ezzel nem azt jelzem, hogy nincs valóságtartalma Einstein ötletének,

hanem csak azt, hogy egy jelenségnek lehet sok magyarázata.

 

 

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (404)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 404

Jó reggelt, kedves Gézoo4.

Azt mondod, a fotonnak nincsen tömege, ezért a tömeggel járó jelenségek nem jellemzőek rá.

Én azt hallottam mondani, hogy a fénysugár útja elhajlik a Nap mellett elhaladva, annak gravitációja következtében. Vajon miért, ha a tömege nulla, a gravitáció pedig a tömeggel járó jelenségek közé tartozik?

1m

Előzmény: Gézoo4 (403)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 403

Sziasztok! Jó reggelt mindenkinek!

     Köszönöm Mmormota a segítséged. Való igaz, tapasztalati tényeket írtál le.

 

Kedves Auróra!

 

   Nos, halgass Mmormotára.  Meg fogod látni, hogy ezzel a beszélgetéssel is eljutunk ugyanide úgy, hogy közben magától értetődő lesz számodra is amit Mmormota írt.

 

   A tegnap összefoglalása, mint egy emlékeztetőként.

 

   Eljutottunk odáig, hogy lehet a pucér semmi a tér, nincsenek benne mérföldkövek,

viszont azt is tudjuk, hogy benne a foton egyetlen haladási sebességgel halad, c-vel.

 

   Ezt a c-t a megfigyelők szintén c-nek mérik saját rendszereikből nézve.

Azzal is egyetértettél, hogy ha te mozognál hozzám képest c sebességgel szerintem,

akkor téged én foton csomagnak látnálak, és ugyanakkor te engemet látnál

foton csomagnak, azaz minden ami számunkra c sebességgel mozog az fotonnak látszik és nincs tömege számunkra, így a tömeggel járó jelenségeket sem tapasztalhatjuk tőle.

 

    A sebességek összeadásánál álltunk meg.. Igen, a pontos értékhez, pontos adatok kellenének.  De azt nem vitatható, hogy itt a földön

 6-9 számjegy pontossággal egyszerűen összeadható a két szembe mozgó test sebessége..

    Foton esetén a tömeg hiányában a Plank féle energiáik, tömegek esetén a kinetikai energiáik összeadhatók.

 

   Ahhoz, hogy ebben előrébb juthassunk, tisztázni kellene azt, hogy a térben haladó foton térbeli, térhez képesti sebességének és a valamely megfigyelő által

mérhető sebességnek milyen összefüggései és eltérései lehetnek.

 

   Ezért említettem azt a példát, amikor két, egymással szemben, a térhez

képest külön - külön c sebességgel mozgó hogyan láthatná a másik felet.

 

   Persze, ha nem lenne időlassulás..    Innen folytathatjuk?

 

 

egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 402

Elolvastam szines válaszaidat, de nekem túl nehéz a felfogásom.

Kérlek mondj egy példát:

Pl. legyen a piros meg kék szín, melyik szín ezek összege és különbsége?

Pl. melyik szín a sárga 3-szorosa? És -3-szorosa?

1m

 

 

Előzmény: Aurora11 (401)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 401
Az egyik karmos békánknak folyamatosan remeg a lába,remélem nincs komolyabb baja!:(Anyukám sír mert azt hiszi haldoklik,de remélem,hogy nem.
Előzmény: Aurora11 (400)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 400

Ezalól a színvakok és színtévesztők kivételek,nekik kevesebb bázisvektoraik vannak,így kevesebb színtartományra korlátozódik a színlátásuk fizioólgiai(nem csak színképi)spektruma.A nullműszer azt jelenti,hogy a szemet semmilyen más műszerrel sem tudjuk visszaellenőrizni.Azt nem tudják,hogy az azonos színek azonos színérzetet keltenek-e az egyes emberekben(vagy nem összetett vagy pontszemmel látó állatok),csak azt hogy a különböző színek közül ki tudják választani,hogy melyek azonosak.

Előzmény: Aurora11 (399)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 399

Bocsi:csak az agy által csinált színérzetek nem filozófiai,hanem fiziológiai színek.Ezek az idegrendszer termékei,de mindenki számára ugyanolyanok,ezért úgyanúgy jók bázisvektoroknak,mint a színképi színek.Csak a fiziológiai színeknél a szem nullműszer.

Előzmény: Aurora11 (387)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 398
Bocsi:abszolútérték négyzetének
Előzmény: Aurora11 (396)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 397

Mormota,szerinted nem lehet,hogy a paralelogramma módszer miatt adódnak össze a nem azonos részecskék valószínűségei,és emiatt nincs interferencia?Mert ez tenné indokoltá a vektortér használatát,hogy csak egy frekvenciaírányú összetevők adhatók össze?

Előzmény: Aurora11 (391)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 396
A 3D-s tér mondjuk fi,deta szöge megfelel a Hilbert-tér f1 és f2 frekvenciájának.A vektor hosszának az abaszólutértéke megfelel a teljes intenzitás adott frekvenciértékre eső vetületének.
Előzmény: Aurora11 (395)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 395
A virtuális részecske ilyan részecske amelynek lendülete képzetes.De szerintem nem baj,mert mögötte bázisvektor áll,szóval az írányítása nem térbeli értelmi,hanem a frekvencia világ írányának íránya.A frekvenciavilágbeli írányhoz tartozhat komplex szám.Ezért a frevenciavilágban virtuális részecske ugyanúgy nyíl,mint a nem virtuális részecske,csak a bázisvektor nagysága komplex szám,a nem virtuális részecskénél pedig csak valós lehet.De ez nem baj,mert a nyílak nem a 3D-s világ írányai felé mutatank,hanem a Hilbert-tér frekvenciaírányaihoz.
Előzmény: Aurora11 (394)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 394

bra(van,van)=(1 0 0 0),bra(van,nincs)=(0 1 0 0),bra(nincs,van)=(0 0 1 0), bra(nincs,nincs)=(0 0 0 1)

Mi a véleményetek erről?

Előzmény: Aurora11 (393)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 393

Eddig szinvektorokról beszétünk,mint energiabázisvektorokról.Ezeknek megfelelnek a sebesség négyesvektor bázisvektorai.A négyessebességvektor is bra-vektorokból építhető,a részecske-virtuális foton együttes négy bázisállapotát szimbolizálja az időkomponens,az x-,y-,z-komponens.

t komponenes:bra(van részecske,van virtuális foton)

x komponens:bra(van részecske,nincs virtuális foton)

y komponens:bra(nincs részecske,van virtuális foton)

z komponens:bra(nincs részecske,nincs virtuális foton)

Bármely komponens előállítható sok különböző írányú vagyis frekvenciájú bázisvektor lineáris kombinációjaként.

Előzmény: Aurora11 (392)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 392

Ha ez igaz akkor kis méretekben objektíven kontinuum anyagáramlás zajlik,mert a bázisvektorok a négyesséebeségvektorokkal kapcsolatban vannak.

Előzmény: Aurora11 (391)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 391

A paralelogramma módszer:

A vektor hosszának abszolútérték négyzete=a bázisvektorok hosszának abszólutnégyzetérték összegeik.Ha a bázisvektorok hossza csak valós szám lenne akkor nem kellene az abszolútérték.De 3D térben a komplex szám a vektor elfordulását jelenti,de a bázisvektoroknál az írány egyenlő a frekvenciával.

Előzmény: Aurora11 (390)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 390
Lehet,hogy ez nem új eredmény,de ezt én nem olvastam sehol!És szerintem ez logikus.
Előzmény: Aurora11 (389)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 389
A komplex fázis az interferenciában lép színre,amikor az azonos írányba eső vektorkomponenseket összeadjuk.A vektorok akkor addíítivek,ha egy írányba esnek,akkor van interferencia(a bázisvektor előtti együtthatók összeadódnak),ha azonos a frekvencia,mert a bázisvektoroknál az írány=frekvencia.A nem azonos részecskék nem azonos írányú bázisvektorok,ezért az együtthatók nem adhatók össze,hanem a paralelogramma módszer kell venni,de ilyenkor a komplex fázisok eltünnek és nincs interferencia.
Előzmény: Aurora11 (388)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 388
A negatív előjel is komplex fázis csak speciálisan a 180 foknak megfelelő,ezek a kísérletekben nem jutnak elő,mert a konjugálttal való szorzásnál(vagy abszolútérték négyzetre való emeléssel) kihalnak.
Előzmény: Aurora11 (385)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 387
A nullszín a nullvektorral egyenértékű:nagysága nulla,íránya tetszőleges.Csak a bázisvektoroknál írány=frekvencia.Most nem vonom bele a filozófiaia színeket,de azokra is lehet frekvenciát alkotni.
Előzmény: Aurora11 (386)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 386
Nincs olyan,hogy nullszín,ilyenkor a fényerősség nulla.
Előzmény: egy mutáns (382)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 385

-Ugyanúgy mint amikor a bázisvektorok lineáris kombinációjával leírsz egy teljes állapotot.Szóval igen.

-Ha egy bázisvektort számmal szorzzol a valószínűségi amplitúdót szorzod,ennek abszólutérték négyzete amit érzékelsz,mert az energiával arányos nagyobb lesz.A szín nem változik csak nagyobb lesz az erőssége,kifényesedik.

-A fényerőssége nem változik.

-Mindegy az abszolútérték négyzetben eltünik a negatív előjel.Ugyanúgy kifényesedik a szám abszolútértéke szerint.

-Ha nullával szorzod nem látod azt a szint.

-Attól függ milyen széles színtartományt akarsz előállítani.De ha n=végtelen akkor már igen.A látható színtartományra a piros,kék,zöld kombináció adja a legszélesebb színtartományt.

-Azok a szabályok,amik a vektoroknál előfordulnak.Ezért jelölhetjük nyílakkal.

Előzmény: egy mutáns (382)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 384

Sziasztok!

Az addig úgye helyes,hogy a Doopler effektus képletében szereplő sebesség a fázissebesség,nem pedig a csoportsebesség.A csoportsebesség a komplex hullámcsomag sebessége,ami sohasem érheti el a fénysebességet,a fázissebesség a hullámcsomag Fourier komponenseinek,vagyis a komplex síkhullámok sebessége.A fázissebesség lehet nagyobb a fénysebességnél,például az anomális diszperziónál nagyobb is.Képzeld el azt,hogy a síkhullám kifejezés helyett bázisvektort képzelek és a teljes állapotú képződmény sebessége a csoportsebesség,az egyes bázisvektorok "írányába" eső sebességvetületek a fázissebességek.Eszerint a Doopler effektus képletben,ha a sebesség a fázissebesség a bázisvektor írányába eső sebességvetületek,akkor a frekvencia a bázisvektor írányú,a vitatott szín.A bázisvektor írány(vagyis frekvencia)-intenzitás függyvény kiszélesedik az eltoódással együtt,ez a függvény a hőmérsékleti sugárzás görbe.

Attól függ,hogy kinek van igaza,hogy a Doopler-effektus képletében a fázissebesség vagy a csoportsebesség szerepel.

Előzmény: mmormota (383)
mmormota Creative Commons License 2008.02.18 0 0 383
A doppleres hozzászólásaid egyszerűen hibásak, ebből látszik hogy nem érted a specrelt.
A szín összeadás teljesen abszurd, amire rájössz egyből, ha 1mutáns kérdéseire megpróbálsz válaszolni.

Előzmény: Aurora11 (379)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.18 0 0 382

Kezdem érteni.

- Szóval a szineket lehet összeadni, és szín lesz az összeadás eredménye.

- És van nullszín is, amivel való összeadás nem változtatja meg a színt. Ez melyik szín?

- És lehet a színeket tetszőleges számmal szorozni, aminek az eredménye szín lesz.

- És ha 1-gyel szorzom, ugyanaz a szín marad.

- És milyen színt kapok, ha negatív számmal szorzok egy színt?

- Vagy ha 0-val? Ennek ugye a nullszínnek kéne lennie.

- És ki lehet választani n db színt, aminek egy-egyértelmű lin. kombinációja minden más szín? Mekkora az n?

- És vannak a megfelelő kommutatív, asszociatív és disztributív szabályok is?

 

1m

Előzmény: Aurora11 (381)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 381
A bázisszíneknek is megvannak azok a műveleti tulajdonságuk,mint a vektornak ezért őket is szimbolizálhatjuk nyilakkal.
Előzmény: Aurora11 (380)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 380
Igen ez a színkeverés.Csak a színek kiválasztására azokat a színeket szokták kiválasztani,amik az adott körülményekhez legjobban illeszkednek,vagyis legnagyobb az intenzitása a jelenségnek azokban a frekvenciatartományban,mert valami kiszorúl a leírásból,a teljes leíráshoz kontinuumvégtelensok szín szükséges.
Előzmény: egy mutáns (378)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.18 0 0 379

Szerinted mit értettem félre?

Előzmény: mmormota (373)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.18 0 0 378

Segíts, hogy én is értsem.

Nálam a bázisvektorok egy vektortérben olyan vektorok, mellyekkel a vektortér többi vektora egyértelműen előállítható ezek lin. kombinációjaként.

Ha a szín bázisvektor, akkor mik a többi vektorok, amiket ezekkel a szinekkel lin. kombinációként egyértelműen elő lehet állítani?

(Hogy mi a vektor? Nálam a lin. vektortér (, ami egy spec. halmaz) eleme.)

1m

Előzmény: Aurora11 (376)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!