A helyzet az hogy, ezek a történetek, ha igazak, átírják az emberi történelmet, tudományt, hagyományt. Nem kicsi a tét. Tehát mindenáron arra kell törekedni, hogy bizonyítani tudjuk. Bizonyítékot pedig nagyon nehéz könyvtárakban, levéltárakban, elektronikus adatbázisokban találni. Terepen nagyobb rá sokkal az esély. Csak hát oda meg engedély kell, ami megint szinte lehetetlen küldetés. Mellesleg le lett már ide írva jó néhány konkrét helyszín. Már csak azt kérdezem, hogy melyik a legsanszosabb vélhetőleg... ;)
nem kívánsz te túl sokat, Big ? :) a magam részéről azzal is megelégszem, ha megtudom a történet folytatását és a prehistórikus világ egy újabb fejezete körvonalazódik, ha még puszta elméletként is, kézzelfogaható bizonyítékok híján..
Azt mondd meg kérlek végre, hol az a hely, ahol ha elkezdünk kutatni, ásni vagy merülni, a lehető legvalószínűbb, hogy találunk is valamit! És persze olyan hely, ami hozzáférhető, tehát a piramis alatt pl kizárva...
A görögök már nem rendelkeztek pontos információkkal róla, mindenesetre isteni származásúnak tartották, aki a trákai thraxok törzsébe tartozott (a dél-thrákiai tengerparton). Ábrázolásain rendszerint trák viseletben, trák királyfiként mutatták, ám a neve nem trák, hanem görög: Orpheus, és a trákok nem is tudtak róla semmit. Ám az Orpheus név sem az igazi neve, hisz csak a görögök akasztották rá. A korai költök a zene és az éneklés feltalálójaként ünnepelték... De még így is régi név, az "orphe-" szóból származik és annyit tesz: "sötétség", s Orpheusz pedig az aki a "sötétségből jött" vagy a "sötétség fia"... Néhány görög, miután rendszeresen kezdtek tanulmányutakat tenni Egyiptomban, majd az alexandriai könyvtár tudósai, ráébredtek, hogy Orpheusznak egyiptominak kellett lennie vagy legalábbis egyiptomi iskolákat kellett járnia (mint Diodórosz mondja). Volt egy hagyomány arról, hogy Memphiszben volt főpap, hierophanta. Ahogy Apollóniosz Rhodiosz, az Alexandriai Könyvtár főkönyvtárosa így beszélteti költeményében: Egyiptomban a szent szót tanítottam. Hanem elképzelhető, hogy a kikónok nevű barbár trák törzs körében élt egy darabig, ahogy Sztrabón írta. Ez talán rá is világíthat Odüsszeusz utazásának kezdeti rejtélyére, aki Trója után hazaindult, vagyis nem jó irányba ment, mert ény-nak utazva a kikónok partszakaszánál partra szállt és megtámadta, kirabolta és lemészároltatta a kikónok jó részét. Ez a részlet annyira érthetetlen, hogy kései betoldásnak tartják, pedig ha feltesszük, hogy Odüsszeusz valami olyasmiért szállt partra a kikónoknál, amit Orpheusz 1-2 nemzedékkel korábban otthagyott, és az a további útjához feltétlenül szükségeltetett...
[[egy romantikus kép arról, hogy vadállatok megszelídültek énekére és zenéjére]]
A trákok és pelaszgok körében misztériumokat, beavatásokat alapított és újított fel. Ünnepelték mint lantjátékost, látnokot, asztrológust és gyógyítót. Sztrabón vagy Pauszaniasz egyszerűen "varázslónak" nevezi, aki tudta, hogyan kell "istenek haragját elhárítani". Lukianosz szerint a "varázshatalmával az egész világon uralkodott". Fellázadt az istenek gonosz uralma ellen, elvetette az emberáldozatot, az ölést, s mégis azt mondták róla, hogy "gonosz tanokat hirdetett", mert az istenek bűnös életéről mesélt... Pauszaniasz egyiptomi forrásból merítve állította, hogy a thébai Amphión és Orpheusz nagy varázslók voltak, varázsénekük hatására Orpheusz köré vadállatok, míg Amphión köré építőkövek gyűltek. Hozzáteszem a régi időkben a beavatottság egyik legfőbb jele volt a vadállatok megszelídítése, csupán a hang erejével (ismeri Dániel próféta is), és az egyiptomi, főként héliupoliszi papság ezt sok évszázadon keresztül tanulmányozta, amit mi még csak az utóbbi száz évben kezdünk tanulmányozni, azaz sokkal magasabb szintre jutottak, mint mi. Azt mondják a hang erejével képesek voltak korsókat széttörni, üveget repeszteni, falakat leomlasztani, köveket emelni, ajtókat kitárni. Mikor Mózes a héliupoliszi papot börtönbe záratta a fáraó, annak rácsai kicsapódtak, az örök meghaltak mikor elsétált mellettük, egyenes a palotába, ahol a fáraó fülébe súgott szótól az ájultan esett össze... A görögök még Orpheusz által hátrahagyott iratokról is beszéltek, amik eredetileg pelaszg nyelven lettek leírva, de egyiptomi hieroglif jelekkel. Ezeket a könyveket a követőire, az orphikusokra bízta, akik viselete és hagyományaik mind egyiptomi jellemzőket mutattak. Az orphikusok azt állították, hogy Orpheusztól származó könyvek vannak a birtokukban. Ezek a könyvek úgy vélem részletesen tartalmazták az isteni lantos alvilági útját, föld alatti beavatását, és az általa hirdetett misztériumokat és tanításokat. Volt egy mese arról, hogy Orpheusz járt az Alvilágban, mikor lement, hogy felhozza feleségét, Eurüdikét. Viszont ennek teljesen más volt az értelme: ugyanis egy beavatás leírása volt a gizai Nagy Piramisnál, ahol bejárta a mesterséges Alvilág összes vidékét. Ókori forrásokból tudjuk, hogy a történetben Orpheusz egy hosszú, sötét folyosón jut le az Alvilágba. Ovidius szerint hét napig kellett várakoznia az alvilági folyó, az Akherón (egyiptomi Akhernuti) partján, közben nem evett egy falatot sem. Ez a hét napos várakozás nyilván a beavató szertartások része volt. Egy másik forrás arról tudósít, hogy Orpheusz egy hatalmas szikla alatt (a piramis, ahogy az ókorban is nevezték: tökéletes szikla), egy barlangban hét hónapot töltött el. Paul Christian utal egy sziklaüregre a piramis alatt, ahol a müsztésznek hét hónapos meditációs időt kell eltöltenie. Jó, akkor elárulom, hogy Eurüdiké valójában nem a felesége volt a történetben, hanem Alvilág királynője. Egy kígyóistennő volt, azonos az egyiptomi Maattal, Thot feleségével, aki elé a beavatottnak kellett állnia a Két Igazság Termében... Orpheusz a föld alatt találkozott az Alvilág isteneivel, kiknek vezetője Dionüszosz (az egyiptomi Ozirisz). Lantjával csodálatos éneket adott elő a föld alatti uralkodópárnak. Ide lent találkozott az örökké forgó tüzes kerékkel, melyet megállított. Gérard du Nerval, majd Edouard Schuré 19. századi okkultisták is odajutottak, hogy Orpheuszt beavatták a Nagy Piramisban. De minden találgatás őse lehet, Jean Terrasson abbé klasszika tudós regénye az egyiptomi Sethos herceg életéről, ami később a szabadkőművesek és sátánisták titkos forrásává vált (ma is találgatások tárgya). Az abbé azt állította, hogy egy 2. századi alexandriai görög kézirat jutott a birtokába, amit lefordított és az lett a történetének alapja. A regényben Séthos elmeséli Orpheusz beavatását a Nagy Piramisban. Egy kátránnyal bevont kútaknán keresztül jutottak le, ahonnan földalatti folyosórendszer vezetett minden piramishoz. Csak egy fáklyát és a lantját vitte magával, de ez utóbbi talán nem is lant lehetett, hisz ezt csak a görögök mondták, hanem a rejtélyes egyiptomi sistrum, ami egyaránt volt mágikus kellék és hangszer is. Melynek minden alkatrésze sajátos szimbolikát takart, s annak használója védettséget élvezett Szeth isten színe előtt...
[[a sistrum rajza]]
Orphikus beavatottak pedig birtokoltak egy titkos, fejlett tudást, amiről mit sem tudtak a görögök, és ez már nem afféle legenda, hogy félrelehetne söpörni: C. S. Chassapis görög csillagász megvizsgálta az i.e. 6. században lejegyzett orphikus himnuszokat csillagászati szempontból, melyeket Orpheusznak tulajdonítottak. Arra a megállapításra jutott, hogy azok az i.e. 17. században keletkeztek, sőt a beléjük foglalt csillagászati vonatkozások még megdöbbentőbbek: Tudtak a Föld körforgásáról, a Nap látszólagos haladásáról az Ekliptikán. Megállapították a napéjegyenlőségek és napfordulók idejét. Ismerték az égbolt csillagainak napi, látszólagos körforgását az a pont (Sarkcsillag) körül, melyre a Föld rotációs tengelye az északi póluson keresztül vetül, és így tovább, sőt ismerték a lencsét és a távcsövet is. Chassapis könyvet írt erről 1967-ben. K. Koutrouvelis görög kutató csillagászati számításai szerint Orpheusz az i.e. 3200 körül élhetett. Ekkor már létezett az egyiptomi Héliupolisz, akár a Héliupoliszi testvériség, aminek bizonyosan tagja volt. Sőt, a város éppen fejlődésének hajnalán volt. Orpheusz névről azt mondták egyesek, hogy az egy álnév, amit az egyik Korübant-Kurésznek címeztek. Valójában ők voltak Héliupolisz alapítói, a hajózás feltalálói, s akár Odüsszeusz, úgy Orpheusz is valójában egy kurétesz vagy kurész volt, abból a rejtélyes történelem előtti fajból, mely már rég eltűnt...? Volt egy különleges iránytűje is, mely segítette a hajó irányítását, ugyanis ismert még egy sületlen történet, Orpheusz levágott fejéről, ami jósolt. Ez valójában nem Orpheusz feje volt, hanem egy Héliupoliszban gyártott ún. "aranyfej". Ez segített Orpheusznak tájékozódni a tengeren, védte személyét és segített kapcsolatot tartani titkos ismeretlenekkel. Héliupoliszi alkimisták készítették a titokzatos "aranyfejet", melyek gyártásáról illetve tudásáról más forrásokból is tudunk, sőt éppen az is város titkai közé tartozott, de most erről többet itt -helyhiány miatt- nem akarok beszélni. Ezenkívül Orpheusz pontos térképeket is hozott magával. Valójában az egész hajóút titkos vezetője a héliupoliszi pap, Orpheusz volt. Ő vette rá a csapat tagjait, hogy beavassák magukat a kabir misztériumokba. Ő hajtotta végre a rituális feladatokat. Mágikus tudománya révén pedig végig segítette az expedíció küldetését. Képes volt hatni az időjárásra, lecsendesítette a viharokat, zenéjével kövek emelkedtek fel. Egy igazi Varázsló volt... Edouard Schuré könyvében így beszél Orpheusz: Szerelemből öltöztem gyolcs ruhába szerelemből jártam be Szamothraké barlangjait, a piramisok kútjait és Egyiptom sírjait Ízisz és Ozirisz papjai kiszolgáltatták nekem titkaikat." Diodórosz görög történetíró kétezer évvel ezelőtt az Argó hajó kalandjait mesélve, kertelés nélkül megjegyezte Orpheuszról: ...egyedüli a hajón, aki beavatott volt a titkokba!
A hercegek, a hősök, istenfiak, kormányosok, Héraklész és Iaszón mind őt várták Iolkoszban, a testvériség küldöttjét, Szeth leghatalmasabb papját, Atum örök imádóját, mert ő volt az egyetlen, aki nem csupán megszerezni tudta a rejtélyes Aranygyapjút, hanem tisztában volt annak eredetével, működésével és használhatóságával... Miután a Varázsló megérkezett, az Argonauták hajóra szálltak és elindultak az ősi Iolkoszból. A "lángoló sziget", Lémnosz felé vették az irányt, mely sziget a sánta, kovácsistennek, a kabirok atyjának, Héphaisztosznak volt szentelve, s melyet abban a távoli időben etruszkok laktak és valamiféle vasipari központ volt a történelem előtti idők hajnalán, akár Elba szigete... Nem tudni miért, de az Argo hajó erre tartott...
A pelaszgok átadtak egy másik mítoszt is görögöknek. Iolkosz városát, a minüai Athamasz király testvére, Krétheusz alapította, két fia közt trónviszály dúlt. A hatalmat Péliasz szerezte meg, míg a jogos örökös, Aiszón fogságba került. Fiát, Diomédészt éppen ezért titokban, a közeli Pélion-hegyen élő Kheirón nevű tudós kentaur nevelte fel. Kheirón azonban a fiút Iászón (Jason) néven nevezte. Egyszer azonban a sors összehozta a trónbitorló Péliaszt unokaöccsével, Iászónnal (aki azért utazott Iolkoszba, hogy részt vegyen a pelaszgok legfőbb istenének, Poszeidónnak helyi ünnepén). A fia bátran kinyilatkoztatta trónigényét Iolkoszra, ezt Péliasz el is ismerte, de kemény feltételt szabott arra, hogy átadja a trónt: hozza el Kolkhiszból az Aranygyapjút, mert addig nem fog felvirágozni a minüaiak által lakott Iolkosz, amíg Phrixosz szelleme s véle az Aranygyapjú vissza nem tér...
Az ókor görög kronográfusok persze minden régi történetet igyekeztek felfűzni az általuk összetákolt fejlődési skálán. Iászón utazását egy emberkorral (kb. 80 év) tették a trójai háború elé, és Iászónt egy emberöltővel (kb. 40 év) Phrixosz megmenekülése utánra. Tehát szerintük i.e. 1300 körül játszódtak az események... Ezzel szemben (!), Volos mellett, ahol az egykori Iolkosz lehetett egy ősibb civilizáció romjait találták újabban, mint Sumerben.
Vasso Adrimi régész 1975 óta folytat ásatásokat Pelion hegy közelében, Dimininél (Volostól nyugatra), ahol olyan romokra bukkant, melyek megfelelnek a mitikus Iolkosz leírásának. A késő bronzkori (i.e. 1200) városban megtalálta egy mükénéi stílusú palota romjait. Viszont a hely már az újkőkor óta lakott (i.e. 4800-4000). Megdöbbentő volt, hogy ősi akropoliszt, királyi palotával, hatalmas falakat, házromokat találtak és két méhkas formájú sírt is feltártak, melyeket teljesen bizonytalanul i.e. 4000 és 1200 közé helyezte. A közeli Sesklo falunál pedig egész Görögország legősibb akropoliszát találták, melynek korát óvatosan i.e. 6000-re tették, de lehet, hogy ettől és régebbi, akár még 1000-1500 évvel. Itt szintén egy palota romjaira és házak romjaira bukkantak (kőalapra épült, vályogtéglából rakott házak voltak). Sesklo i.e. 4400 körül már el is bukott, majd Dimininél indult be a fejlődés i.e. 4000 körül. Ám az ásatások ma is hézagosak, de teljesen világos, hogy mind a Kópaisz-tó körül, mind az onnan északkeletre fekvő Iolkosz környékén a történelem előtti időkben egy különös civilizáció élte virágkorát. Nem lehet, hogy azok a történetek, amiket a pelaszgok 3-3,5 ezer éve átadtak a görögöknek éppen ebben az ismeretlen civilizációban játszódtak...???
[[Egy fantázia festmény az Argo hajóról]]
Iaszón -Péliasz igéretén kapva- követeket küldött a királyi udvarokba, hogy expedíciót szervezzen a kolkhiszi Aranygyapjúért. Jöttek is a pelaszg-görög mondák híres hősei: a tirünszi Héraklész, a két iker: Kasztór és Pollux, egy csomó királyfi, híres harcos, hajóépítő, hajós, sőt, istenek gyermekei, mint Hermészé, vagy Boreász szárnyas fia, Kalaisz. Ötvenen voltak, de mások szerint hatvanan. Argonautáknak nevezték magukat a hajójuk nyomán, de sokszor emlegették őket minüaiaknak is... (hisz ott játszódott az egész előtörténet). Hajót kellett először építeniük, azaz "misztérium-hajót", ahogy az okkultista Eliphas Levi írta: az Argó misztériumbárka volt, a vetés és megújulás hajója, Ozirisz faragott ládája, az isteni újjászületés tojása. Azt mondják, a theszpiai Argosz és Iaszón vezette a hajóépítést. Dodona szent ligetének tölgyfáiból vágták hozzá a fát. Ez egy "beszélő hajó" volt, ugyanis a hajó orrába beillesztették a híres dodonai beszélő tölgy egy darabját. Egy ókori történetírótól, Posszisztól -aki megírta az amazonok történetét- meg arról értesülünk, hogy a hajó igazi építője Glaukosz, a kékbőrű tengeristen volt, aki egy ideig kormányozta is azt. A hajót "Argó"-nak nevezték el... Már a körülmények is titkokat sejtenek: valamikor nagyon rég megszerveztek egy hatalmas expedíciót, mintha ma összeválogatnánk a legnagyobb tudósainkat, akiket harcedzett olimpikonokkal raknánk össze, akik - veszi át a szót Robert Charroux - "gyorshajóra szállnának a tengeren -s mint az Argó- egy birkabőr keresésére indulnának! Ez bizonyára aranyból volt, és ez a fém nagyon ritka volt néhány évezrede, de kell legyen az egésznek ésszerűbb magyarázata. Túlságosan izgalmas megokolni az ötven hős utazását tudósok, költők, sportolók, muzsikusok, stb.-, mind alaposan kiválasztva! ... Kétségtelenül egy valódi fantasztikumot titkol az Argonauták kalandjának leple, talán mert hihetetlen volt..." (1969).
Az általános vélemény az volt, hogy Iaszón volt az egész vállalkozás vezetője, noha még az Argonauták közt is ott volt Péliasz király fia, Akaszthosz is. Dionüsziosz Szkütobrakhion egy alexandriai mitográfus, aki megírta történetüket, elvetette ezt, és azt magyarázta, hogy valójában Héraklész vezette az expedíciót...
Persze, sem Iaszón, sem Héraklész nem volt az igazi vezetője az Argonautáknak, bármit mondjanak is a görög mondák! Ők azt mondták, hogy a Varázsló egy másik országból érkezett, bár az említett ország barbár lakói mit sem tudtak róla. A pelaszgok maguk is egy sötét mágusnak tartották, s még a görög neve is innen származott. Majd később azt mesélték a görög tudósok, hogy a messzi Indiából érkezett, még Várkonyi Nándor is emellett tör lándzsát... Valójában nem onnan jött, hanem az ősi, beavatás városából, melynek szent medencéjében állt egykor a sárkánykígyó hatalmas ábrázolása. Varázsló a távoli múlt egyik legnagyobb adeptusa volt, ki itt lépett kapcsolatba istenével, akit a későbbi ostoba korok lázadó angyalnak, gonosz Sátánnak degradáltak, holott ő volt a Beavató, az igazi jótevő. A Sátánhoz imádkozott, hisz az egész fajtája, a kígyópapok nemzetsége az ő híve volt. Ezek a papok vették körül indulása előtt... s a Varázsló - mit sem tudva, hogy évezredekkel később holmi tépett szakállú, gethes, valamiféle indiai gurunak nyilvánítják - elindult a folyó felé, hol hajó várta. A hajó az Orkhomenoszi királyságba vitte. És ez a hajó nem a Gangeszen ringott, hanem a Níluson. Ő volt az Argonauták titkos vezetője, az expedíció igazi irányítója. Az én Varázslóm vitte a misztériumbárkát annyi kalandon át, melynek végső célja az ókor egyik legnagyobb titka maradt... egészen máig. Mikor megjelent Orkhomenoszban, már a félig élők tudták, hogy a mágusok háborúja elkezdődött, s elbújtak sötét odújaikba. Az Argonauták pedig vízre szálltak, hogy a Varázsló vezetésével porrá zúzzák a világot pusztító sötét hatalmakat, s hogy a tengereket az ő vérükkel töltsék meg...
A minüai királyság szenthegye a Laphüsztion volt, a Kópaisz-tótól nyugatra. A hegy lábainál állt egykor -sok ezer éve- Athamász, orkhomenoszi király palotája. A görögök többféle változatban ismertek egy régi mesét, miszerint a király felesége isteni sarj, Nephelé felhőistennő volt, akitől gyerekei születtek, de a király megcsalta egy földi halandóval, Kadmosz lányával, Ínóval, kitől szintén gyermekei születtek. A mítosz szerint ezért Nephelé bosszúból szárazságot küldött az orkhomoneoszi királyságra, de mások úgy tudták, hogy Íno titkon megpörköltette vetés előtt a vetőmagokat, hogy azok ne keljenek ki a földből. Sőt, Ínó még meg is vesztegette a Delphoi-jósdából a királyhoz visszatérő követeket, hogy mondják azt, hogy azt a tanácsot, kapták, hogy addig nem lesz termés, míg a király Nephelétől született fiát, a szép ifjú Phrixoszt fel nem áldozzák a hegyen Zeusz Laphüsztionnak. Király végül -kelletlenül- felvitte Phrixoszt a hegyen lévő áldozati oltárra, hogy elvágja a nyakát, de Nephelé egy Hermésztől kapott szárnyas aranykost küldött oda, aki megmentette Phrixoszt, s elrepült vele és húgával, Hellével keletnek (Pauszaniasz szerint minskettőt felakarta áldozni Atahamasza hegyen). Sajnos a lány a repülés közben leesett a kosról, de Phrixosz megmenekült és egészen a kolkhiszi Aiába repültek, ahol a kost feláldozta Zeusz Laphüsztiónnak (a "Megmentőnek") vagy mások szerint Árésznek és az Aranygyapját Aiétész kolkhiszi királynak ajánlotta. Később -a történtek hatásárára- meg éppen Athamászt akarták feláldozni a hegyen a felbőszült minüaiak, de megmenekült (de később megőrült), s éppen egy szintén Athamász nevű leszármazottja alapította a kis-ázsiai Teószt.
A modern mitográfusok persze rágódnak a mítoszon, bár megfejteni képtelenek. Hisz ez már egy görög mese, amit a minüaiaktól vettek át, s a végletekig átmagyarázták. Néhány szempontot kell nekünk figyelembe venni: A Laphüsztión-hegy csak később lett Zeusz szent hegye, korábban egy sokkal régibb istené volt. Zeusznak ugyanis sohasem mutattak be emberáldozatot. Az isten neve: Zeusz Laphüsztión, azaz "Torkos Zeusz", ami nyilvánvalóan az emberáldozatokra utal.
A Laphüsztiónon lévő oltár a gyermekáldozásokra szolgált, akiket fekete ruhába öltöztetve fektettek az oltárra, majd nyakukat szegték és a fehérbe öltözött hívek a fogaikkal széttépték azokat. A szertartás végén a hívek fehér ruhája tiszta vér lett. Rodoszon a termés tönkretételével, a föld meddőségével éppen a telkhineket gyanúsították meg, és a kuréteszek, telkhinek vagy kabirok faja mindenfelé gyermekáldozatokat követelt magának. Maga Odüsszeusz is végzett ilyen áldozást Trója falainál. Margaret Murray egyiptológus "A Boszorkányok istene" c. nagy hatású munkájában kifejtette, hogy a boszorkányok istene valójában "egy törpe" volt! Az európai boszorkánykultusz bizonyosan a kabirkultusz sötét vonulatának örököse, hol a boszorkányok (az ókori menádok utódai) erdei tisztásokon a "Sátán"-t ünnepelték, kecskemaszkos férfit, sőt, közösültek vele, de a testét a szeretkezés közben hidegnek mondták, a bőrét sikamlósnak, akár a telkhinek vagy az incubusok fajáét. Inó valójában egy menád papnő, boszorkány volt, aki véres ruhában fogaival szaggatta az áldozati húsdarabokat. A kecskebak ráadásul, mint áldozat is szerepelt a kabir-misztériumokban sőt, szodomita kabir-rítusok kellékállata is volt (egyébként a kecske a Vénusznak szentelt állatnak számított). A Laphüsztión-hegy pedig tele van ilyen hagyományokkal, kezdve annak rituális megmászásával, kecskebőrbe öltözve ill. egy kecskemaszkos ember feláldozásával. A bakkhánsok (menádok) fehér kecskebőrruhába öltöztek.
A hálószobákra törő incubusok, az alvó nők megbecstelenítői voltak, és a szeretői a boszorkányok. A boszorkányszérűn felállított, Sátánt ábrázoló szobrok nagyon hasonlítottak Hermész nagy falloszú szobraira. Szamothrakén a boszorkánypapnő rituálisan közösült a szoborral. A Sátán szerepét játszó, kecskemaszkos varázsló közösült a boszorkányokkal. Boszorkányok a Sátán magját jéghidegnek mondták. És a lényeg: a boszorkányszertartások korai hőse a Kabirok Nagy Istennője, Hekaté, a Boszorkánykirálynő és titkos szeretője, a kos alakját felvevő Hermész isten, a Boszorkánykirály (Hermész ugyanis kos alakban nemzette Szaósz-Szamónt, Szamothraké alapító héroszát). A Laphüsztión egy ősi, elfeledett világban a boszorkányok szent hegye volt, ahol minüasziakat idevezető Minüasz király lányai bakkhikus tébolyba estek: beavatóhely, rítusok hegye, a földi világ és az alvilág találkozásának csomópontja.
Tehát a következtetésem egyszerű: az Orkhomenoszba menekült telkhinek valamilyen eljárással tönkretették a vetést, majd a híveik, a menádok követelésére a királynak fel kellett áldoznia saját fiát. A gyermekáldozatok oltára a Laphüsztion hegyen, a rejtélyek hegyén volt, mely hegyből titkos folyosók vezettek a föld mélyébe. A pelaszgok szerint Héliosz égi-szekere az Atlanti-óceánban lévő Héliosz szigete (Trinakria) és a Kolkhisz között ingázott, minkét helyen palotája volt. Trinakrián járt Odüsszeusz is. Aiétész kolkhiszi király pedig Héliosz fia volt. A minüasziakról azt mesélték, hogy maguk is Kolkhiszból menekültek ide, ezer kilométerekre, a Kópaisz-tó partjára. A népszerű mítosz talán elfed valamit, amit már nem hoztak a görögök tudomására, hisz bizonyos, hogy a repülő szerkezetnek nem az lehetett a fő feladata, hogy megmentse Phrixoszt, hanem hogy visszavigyen valamit, amit egykor Kolkhiszból elraboltak. Az "Aranygyapjú" nyilván egy kódszó, sokat nem is mond, sőt alapja volt mindenféle nevetséges találgatásnak. De jobb híján ezt használjuk, mert megfejtésének kulcsa már rég nincs kezünkben, mindenesetre olyan fontos valamiről lehet szó, ami egy ősi civilizáció miénktől eltérő technológiai rekvizituma, hogy Aiétész király -miután megszerezte- sárkánnyal őriztette, s Phrixoszhoz adta feleségül saját lányát...
Ezt a rablást természetesen az orkhomenosziak nem hagyhatták annyiban...
Hogy vannak párhuzamok, azon nem lehet csodálkozni, mert Málta az atlanti kulturák vándorútján fekszik, sőt többen megpróbálták Atlantisszal is azonosítani (ami persze tévedés). Joseph S. Ellul máltai amatőr régész szintén összekapcsolta Máltát Atlantisszal, ami i.e. 3000 körül elpusztult. Viszont Ellul a kultúra virágzását i.e. 10.000 körülire tette, mikor a híres megalittemplomok is készültek, amit a modern régészet csak i.e. 3600 és 3200 közé helyez, de még így is a világ első szabadon álló kőtemplomai! David Hatcher Childress amerikai szerző aki meglátogatta Joseph Ellul-t Máltán a Lost Cities of Atlantis, Ancient Europe and The Mediterranean c. könyvében arra a megállapításra jut, hogy Málta hajdanában egy Atlantisszal szembeni rivális királyság volt, és háborút folytattak egymással...
Thébai első királyának, Ogügosznak királyságában járunk. ... Maga is atlanti származék.
A Kópaisz-tó partján levő Orchamenosz várostól É-ra, kb. 12 km-re található egy település Atalanti néven. Azt nem tudom, mikor kapta ezt a nevet, de az egyezés feltűnő.
Egy újabb párhuzamot vélek felfedezni a máltaiakkal:
Korábban a megalitikus építmények kőfaragási stílusának hasonlósága szúrt szemet, most az építmények alakjában látok azonosságot:
Írod: Nagy kaptár (tholosz) alakú sírjai mutatják egykori hatalmát. Hozzáteszem, hogy a város lakói már az újkőkorban, majd a bronzkor elején -azaz 4-6 ezer évvel ezelőtt!- is fura, kör alakú házakban laktak.
6853 hsz. ["Minüasz sírjának" romjai] képen látható építmény alakjával és talán rendeltetésével is megegyezők az ókori máltai létesítmények:
Ggantija "templom" alaprajza. Érdekessége még, hogy életfa szimbólum is, ráadásul kettős.
Mnajdra "templom"kör alakú, némileg hasonló bejárattal, mint Minüasz sírjábál látható.
Hagar Qim "templom" szintén kör alakú helységgel, fokozatosan szűkülő fedéssel kaptárszerű alakot képezve.Lehet, hogy ezek nem is templomok voltak, hanem lakóházak, illetve paloták?
Múltkor már elkezdtem beszélni az ősi görög piramisokról, melyek bizonyosan ott álltak, mikor a görögök vagy négyezer éve a félszigetre érkeztek:pelaszgok piramisai Beszéltem a rejtélyes, atlanti eredetű pelaszgokról, akik a görögök előtt lakták a félszigetet. A történet, amit el akarok mesélni, fontos ez a környezet, hogy meglássuk a történelem mögötti titkos történelmet, amit sem a mítoszok, sem az ókori történetírók, sem a régészek ásói nem fognak a felszínre hozni, elárulni... Nemrég próbáltam érzékeltetni, hogy Görögország területén a nagy hírű mükénéi (görög) civilizáció (ie.1600-1100) előtt már volt egy rejtelmes civilizáció, amit a görögök gyűjtőnéven pelaszgnak neveztek. Ez a föld azonban nem kedvez a régi emlékek megmaradásának. A mükénéi kor görögjei rátelepedtek egy korábbi civilizáció városaira, majd az ő városaik is lerombolódtak, majd az újabb görög felvirágzás idején ezek romjaiból megint új városok születtek. Az ősi nagy városokat még ennek az atlanti népnek, a pelaszgnak kellett alapítania, de magukkal hozták távoli elveszett hazájukból egy ország felépítésének sémáját. Ez alapján vezettek utakat, építettek templomokat, csatornázták, tették termővé új hazájukat, s alapítottak városokat. Mint Theopanis Manias, Maurice Chatelain, Ingo Runde és mások vizsgálódásai arra ösztönöznek, hogy egységes hosszmértéket használva, száz kilométerekre lévő városok, templomok valamiféle geometriai rendnek megfelelően épültek oda, ahol vannak. Ezen ősi pelaszg királyságok történetéről csekély adattal bírunk: mert a régészek által talált cserepek vagy csontok önmagukban nem mesélnek, s itt-ott felbukkanó romjaikat meg rendszeresen félreértelmezik. Útmutatóul kénytelen vagyok az ókori görög írók feljegyzéseit, a görögök hagyományait használni, amit kisegítenek az újabb korban felbukkant - és csupán a véletlennek köszönhetően - régészeti leletek. Ezen apránként csepegtetett információk azonban lassan egésszé állnak, csak tudni kell mit vegyünk figyelembe és merre tartunk.
[Kópaisz-tó környéke]
Későbbi történetünk szempontjából minket csupán egy ősi pelaszg királyság érdekel: az Orkhomenoszi, Boiótiában. Sokkal régebbi, mint Sumer vagy az egyiptomi piramisok. Boiótisz fiának, Thébai első királyának, Ogügosznak királyságában járunk. Ő telepítette le az ekténeszeket Attikában. Egy rejtélyes király, rejtélyes királysága volt. Maga is atlanti származék. Az ő idejében özönvíz pusztított, de Kasztór feljegyzése szerint ekkor történt egy szörnyűség a Vénusz bolygóval is. Ám a pelaszg ekténeszekhez úgy 4500 évvel ezelőtt vagy sokkal korábban a minüaiaknak nevezett nép vándorolt, a hagyomány szerint a messzi Kolkhiszról Minüasz vezetésével és megalapították Orkhomenoszt, a Kópaisz-tó északi partján. De valójában nem az ő alapításuk, legfeljebb újraalapításuk, mert sokkal régebbi, hisz a településnyomok egészen 8000 évre visszamenőek, de az egész Kópaisz-tó környéke a 15-20 ezer év óta lakott vidék.
Homérosz "arany Orkhomenosznak" nevezte, mert a gazdagságáról oly híres volt, pedig Homérosz előtt vagy 5-600 évvel korábban már lerombolták és felgyújtották a várost és hatalmas királyi palotáját. Orkhomenosz hatalmas "tholosz"-áról Pauszaniosz adott hírt: Minüasz kincseskamrája, és a világ egyik legnagyobb csodájának nevezi. Még azt is közli, hogy kőből épült, kör alakban és úgy tartják, a legfelső kő tartja össze az egész épületet (VIII, 38). Schliemann megtalálta romjait, de híres kupolája már rég nem volt meg ("Minüasz sírjá"-nak is nevezték). Királyi palotájának falait freskók díszítették. Nagy kaptár (tholosz) alakú sírjai mutatják egykori hatalmát. Hozzáteszem, hogy a város lakói már az újkőkorban, majd a bronzkor elején -azaz 4-6 ezer évvel ezelőtt!- is fura, kör alakú házakban laktak (majd áttértek a félkörívű házakra). Mintha egy fura, bunkeréletmódot folytattak volna civilizációjuk hajnalán. A mükénéi időkben a görög föld leggazdagabb városa volt.
["Minüasz sírjának" romjai]
Hogy egykor egy magas fokú civilizáció tevékenykedett a Kópaisz-tó környékén, arra csak a tó 19. századi kiszárítása után vált világossá a tudósok előtt Ugyanis a tó elrejtette egy ősi civilizáció hidrográfiai technikájának rekvizítumait, és egyben meg is védte attól, hogy a görögök széthordva, teljesen el ne pusztítsák. Erről is szóltam már régebben: Kópaisz-tó A víz alól előkerült ciklopi gátfalak, csatornák, alagutak és a Gla sziget óriási erődje a régészek számára a mükénei kor hagyatéka, de bizonyosan tévednek, ahogy a piramisokat is csak nagy Sándor idejére helyezték, holott azok régebbiek az egyiptomi Dzsószer piramisánál. A Kópaisz-tóból előkerült gigászi rendszerek engem nem a mükénéi kor építőire, hanem a megalitépítő küklopszok utódainak, a rejtélyes pelaszgok piramisaira emlékeztetnek. A trójai háború idején már tó foglalta el a síkságot, ha pedig igazat adunk a hagyománynak, úgy Héraklész idején zárták el a csatornákat, akit általában a trójai háború elé helyeztek egy vagy két nemzedékkel. Viszont a régészek ugyanebbe az időszakba az i.e. 1413. századba helyezik a csatornák és a Gla sziget erődjének felépítését. Ez pedig lehetetlen: ha még arra is gondolunk, hogy a kiszárított síkságon városok jöttek létre, úgy pláne!
[A Kephari-hegyébe vágott hatalmas alagút kijárata, és a másik rajz a hegyen áthaladó alagutat és a fentről bele vezető légaknák sorát mutatja]
Gondoljunk bele: felfedezték, hogy az egykori Kópaisz-síkságon átvezető csatorna útját a Kephalari dombja állta el, az ősrégi építők egyszerűen 2,23 km hosszan (!!) átvágták a sziklát, hogy a túloldalon a csatorna ugyanúgy folytassa útját. A domb tetején 16, négyszögletes levegőztetőaknát vájtak le egészen az alagútig. Ilyen technikai tudás sem a mükénéi korban, sem Periklész Görögországában nem volt meg! Kik voltak a rejtélyes minüaszi civilizáció mérnökei...???
Ha figyelmesen nézzük a forrásokat, egyre megdöbbentőbb részleteket találunk, melyek felfednek egy titkos történelmet. Diodórosztól tudjuk, hogy mielőtt a tenger elöntötte volna Rodoszt, a Telkhinek egy csoportja éppen Orkhomenoszba menekült, persze sok ezer évvel ezelőtt. A Telkhinekről már itt többször volt szó: a hagyomány gonosz varázslóknak, alkimistáknak, fémek feltalálóinak tudta őket. A Kabirok rokonai. Szintúgy törpék, ám testük pikkelyes, ujjaik közt úszóhártyák feszültek és a fejüket a kutyákéhoz hasonították. A Vénusz istennőjének kísérő, "Artemisz kutyái", ahogy a hagyomány mondta róluk. Az Orkhomenosz melletti erdőben vadászó Aktaión kutyák tépték szét, de Armenidasztól, egy igen régi boiótiai történetírótól tudjuk, hogy azok nem közönséges kutyák, hanem Telkhinek voltak, és Aktaiónt is Artemisz utasítására tépték szét és éppen ez az istennő figyelmeztette őket a Rodoszra váró katasztrófára. Ugyanilyen törpe varázslók voltak a gízai piramisok építésénél is. Ezek alapították a legtitkosabb misztériumokat, sőt, Odüsszeusz is az ő fajtájukból való volt. A Telkhinek ekkor más királyi családokba is befészkelődtek, mint az ősi Sziküónban, s lett az a művészetek hazája.
Ha jól sejtem Boiótia és főként Kópaisz-tó környéke már a kőkor óta kedvelt hely volt. Az egykori népességhez vagy 9000 éve pelaszgok, majd később kolkhiszi bányaművelők, a müneaiak csatlakoztak. A környéken minden hely része egy kimondhatatlanul régi hagyománynak. Itt maga az idő is meggörnyed saját súlya alatt. A rejtélyes őscivilizáció mérnökei már lecsapolták egyszer a tavat és a helyen gigantikus hidrográfiai rendszert hoztak létre. Városok nőttek ki a csatornák mellett és Gla dombján hatalmas erődöt emeltek. Ez a lecsapolás a 19. század végén angol és francia mérnököknek csak többszöri nekifutásra sikerült és úgyszólván a több ezer évvel ezelőtti "mintát kellett követniük. Majd felbukkantak Orkhomenoszban a Telkhinek is, s a jelenlétükkel minden homályba borult, hisz minden műveletük és szertartásuk titkos volt, s ez a titok pedig tovább fokozódik, mikor megtudjuk, hogy még a görög idők előtt az orkhomenoszi minüaiak alapították Kis-Ázsia partján - tehát több száz km-re - Teosz városát. Később iónok foglalták el, de "valami" át is öröklődött a nagyszerű iónokra (és most egy kicsit nehezen emészthető lesz, amit írok, de később majd visszatérek erre). A város ma már csak rom, de egykor a közepén Dionysos Setaneios hatalmas temploma állt (Vitruvius mérnök az ókor legnagyszerűbb építményei közé vette). A várost és földjét Dionűszosz istennek, a "Vezetőnek" (Setainos) szentelték. A Seitanos szót a görögök a "vezetőre", az "irányítóra" használták, de nyilvánvalóan átvett szó, igazi jelentését már nem ismerték, mert eredetileg az alkímia főistenére, a lázadó égi menekültre, Széth (Set) istenre vonatkozott. Az ő alattvalói voltak elsősorban a Telkhinek. Sztrabón hagyta hátra szinte az egyetlen ókori forrást a titokzatos "Dionüszosz Mesterembereinek" társaságáról, mely eredetileg Teoszban székelt, de egy lázadás után Lebedoszba költöztek. Őket az építészettel, a művészettel és a mérnöki tudással hozták kapcsolatba. Ők alapították Numa a beavatott római király kérésére Rómában i.e. 703-ban az ún. "Collegia" nevű szintén titkos építész-céhet, akik később a baalbeki munkálatokért is felelősek voltak. A Szabadkőművesség régi történetírói - mint Robison, Fort Newton, Mackey, Hall, Weisse, Longfield és legfőképp Hippolyto Joseph da Costa- már felfedezték azokat a nyomokat, melyek a Collegián át a szabadkőművesség titkai egészen a "Dionüszosz Mesterembereihez" nyúlnak, kik szintén titkos jelrendszert alkalmaztak, s ők voltak felelősök a városok vagy templomok megtervezéséért. Ott voltak a jeruzsálemi Templom építésénél is. Clegg szerint megmaradtak egészen a keresztes háborúk idejéig is, majd maradékaik Ny-Európába mentek. Azt hiszem éppen ők ösztönözték a hírhedt és titkos "Bizánci Testvériséget", de nem tudok a nagyszerű John Yarker, az misztériumiskolák történésze mellett sem elmenni, aki több mint száz éve megjegyezte, hogy végső soron a Dionüszoszi Mesteremberek a Kabiroktól származtak, amivel mi is egyet érthetünk. Hiszen Hiram -a jeruzsálemi Templom főépítésze- a Kabir Misztériumok beavatottja volt és az ő beavatása Baalbekben történhetett, s ez ott ugyanúgy megfelel a Héliupoliszi Testvériségnek, mint az egyiptomi párjában.
Tehát, sok ezer évvel ezelőtt a Kópaisz-síkság északi szélén egy mesésen gazdag város, az "arany Orkhomenosz" állt, melyet több mint 3200 évvel ezelőtt földig romboltak, a síkság csatornáit tönkretették és azt újból egy tó foglalta el. Honnan volt ez a gazdagság, milyen forrás táplálta? A müneaiak és a tekhin mágusok titkos királysága volt, alkimista beavatóké. Mit rejt vajon Orkhomenosz mélye? A telkhinek titkos műhelyei mindenfelé mélyen a föld alatt voltak és a kolkhisziak voltak az első bányaművelők, sőt annak feltalálói. Ők alapították azt a titkos társaságot is, amit az iónok később, több mint háromezer éve Dionüszosz Mesterembereinek neveztek el. Egyáltalán miért alapították a kisázsiai Teoszt, melynek két jó kikötője is volt?
Megannyi rejtély, ami csak újabb rejtélyeket szül, minél jobban beleássa magát az ember benne. Viszont a görögök előtti Görögország és Orkhomenosz leírása mindenképpen fontos a történetünk folytatása szempontjából. Úgy hiszem az ősidőkben Orkhomenoszban székelő sötét hatalom megragadásával újabb lépcsőt teszünk meg a titkos történelem felé, mely következő expedíciónkra űz minket...
A Királyi kamrában is vannak grafittik, de azok középkoriak vagy újkoriak. Manapság erős vitát generál a piramison belüli grafittik eltávolítása, hiszen vannak köztük igen érdekes, sőt amik valamiféle egyfajta "kordokumentumot" képviselnek. Attól hogy a kamra gránittal van kibélelve, attól meg sok helyen belevéstek, akár a kőládába. Már a kamra bejáratának felső sarkát vésőkkel teljesen letörték még a piramis első (!) kirabolói, mikor a bejáratot lezáró hatalmas gránit lap felső széle fölött elkezdték szétforgácsolni a kőlapot és az alagút felső sarkát (ma ez a rész betonnal ki van egészítve, ami nagy hülyeség volt, mert szerintem nem sokára lesz egy olyan eljárás, ami ki mutatja majd, hogy a követ mikor vésték ott le, és meg fogjuk tudni, mikor hatoltak be elsőként a sírkamrába a rablók). De számos sérülést szenvedett a piramis belső része. Caviglia mind a Királyi kamrához vezető átjáróban, mind a Davison kamrában alagutat vájatott a falba. Vyse ezredes a légcsatornák száját akarta szélesíteni. a Királynői kamra falában lévő fülke hátsó falába egy 15 méter hosszú járatot vájtak. Királyi kamrában a középkori kincskeresők valószínűleg Al-Mámún arabjai- az észak-nyugati fal tövétől a kőláda alatti részéig, mintegy 4 méter hosszan az északi fal mentén és 3-5 méteres mélységben felbontották a padlót. A hosszúkás üreget jelenleg egy az arabok által ide helyezett- gránittömb és vasrács zárja el. A durva kőkocka egykor a padló egy darabja volt, innen került a fal mellé. Mára ez a vasrács és a kőkocka is eltűnt, mert a padlót ezen a részen pótolták. A kőláda keleti oldalán Vyse belevájatott a padlóba, de nem talált titkos kamrákat. A padlózat keleti oldalán is több borítókő hiányzik, de itt a lyukat ledöngölt föld tölti ki. Mára természetesen ezeket az üregeket is eltüntették, helyüket pótolták...
Igen, de Al Mamun is épp elég nagyra tartotta magát, és nem kisebb személyiség, mint Harun al Rasid fia volt. Mégis brutálisan nekiment a piramisnak. Ettől függetlenül, lássuk be, egy 1000-2000 éves emlékművel szemben állva, még ha tiszteljük is általában, némi tudományos fetárást meg szoktunk engedni magunknak. Nem állítom h NSándort anyagiak vezették volna, talán még annyira sem mint arab társát, de a régmúlt feltárása rokon fogalmak a kincskereséssel.
De inkább arra gondoltam, milyen viselkedésbeli különbséget okozhatott N.Sándorban az h nyitva volt vagy zárva a piramis éppen akkor. Ami az anyagiakat illeti éppen úgy rendelkezésére állt, mint almamunnak, mindketten hasonló célból, hódítani jöttek, Nsándor az általános perzsaelleni hadjáratában, AlMamún pedig az akkor a hatalmuk alá tartozó egyiptomiak lázadásának leverésében.
Menjünk tovább. Arról nem tudtam h NS megtalálta Hermész múmiáját. Ha kései hagyomány, ez kicsit kiszínezettnek tűnik, de ha azt veszem h más piramisban és más sírhelyen szintén előfordultak másodlagos temetkezése, nem vetem el.
Az a felvetésed is érdekes, ami a graffitikre vonatkozik. Graffitik az alsó kamrában, graffitik a legfölső tehermentesítő kamrában, de a királykamrában semmi. Miért? Jó h a fehér mészkövön előnyösebb a firka, de a királykamra sötét vörös gránitfala sem annyira rossz hely, de nagyon előkelő. Miért nincsenek firkák itt?
Rengeteg érdekeset írsz, most emésztenem kell ezeket, az előző írásoddal együtt ami a járatokról szólt. Napólaont mellőzöm, szerintem ő nem komolyan járul hozzá ehhez :)
Nem nagyon hiszem, hogy Nagy Sándor azzal akarta beírni magát a történelembe, hogy kirabolja egy másik király sírját. Ez már azért is nehéz lenne, mert tisztelte az Egyiptomi kultúrát, több képen látjuk, hogy áldoz az egyiptomi isteneknek. Egy ilyen piramis feltörése komoly vállalkozást igényel, szakemberek kellettek hozzá. Még a perzsák is -ha ők jutottak be- nehezen tudták kivitelezni: nagydobra se verhették... Ha Nagy Sándor vitte volna végbe a behatolást, akkor ez olyan esemény lett volna, aminek híre terjed, hisz a görögöket roppantul érdekelték és csodálták az egyiptomi piramisokat, csapatában történetírók utaztak, sőt halála után tábornokai vagy katonái sűrűn fogtak tollat, hogy megírják Alexandrosz hadi expedícióit, s ezt biztos nem hagyták volna ki...
Viszont elképzelhető, hogy Nagy Sándor Egyiptom elfoglalása után felmérette a Nagy Piramist, amire utalhat a végrendelete, amit Diodórosz közölt.
Egy kései legenda szerint a nagy világhódító nem csak a piramist csodálta meg, hanem járt a Királyi kamrában is (?). Egy másik hagyomány szerint Nagy Sándor megtalálta a Nagy Piramisban Hermész múmiáját és tábláját (de ezt mondták tüanai Apollónioszról is). Kérdés az, ha valóban járt a Királyi kamrában miért nem vésette a falra a nevét, vagy miért nem szól erről egyetlen korabeli (!) történetíró sem. A másik persze, hogyan jutott volna fel...
Napóleonról azt tartják, hogy csak megcsodálta a Nagy Piramist, ez a kép mégis a Királyi kamrában mutatja a kőláda előtt...
Hogy a felső rész nem volt nyitva, azt jól mutatja, hogy azon részen nem voltak görög v. latin grafittik. Mamunnak volt fülese: az egyiket mondtad is: szinte mindegyik piramis bejárata az északi oldalon van, a másik, hogy a kalifa számos görög nyelvű könyvet arabra fordíttatott, mert nagy kedvelője volt a tudományoknak, hiszen Sztrabón is beszélt a bejáratról, hogy középtájon, a falban van. Két elmélet is van, melyik rabolták ki a felső kamrákat az ókorban: az első szerint a vészkijárat vagy kútnak is nevezett járaton, majd elfalazták ezt a részt a perzsa uralom után, mivel Caviglia befalazva találta az alsó végét. A másik, éppen a "Mamun-alagút" belső részén, azaz a teória szerint ezt valójában az ókorban vájták, a levezető folyosóból vájtak felfelé a gránitdugók mellett, majd végig vájták a felvezető folyosó mészkődugóit. Mert nem maga az a rejtélyes, hogy Mamun eltalált a felvezető folyosóig, hanem tudta, hogy azok mellett felfelé visz az út (minden más piramisban vagy az alapszinten vagy az alatt van a sír). Így, olyanok mint Goyon vagy Mark Lehner most azt gondolják, hogy még az ókorban kivájták majd a szaiszi korban talán ezt a részt gondosan elfalazták, kijavították. Mamun 831-ben csupán eljutott eddig a homlokzatba vágott 30 m hosszú folyosójával, s innen már nyitott volt az út. Hogy az elméletük jó legyen, azt gondolják, hogy a felvezető járat lezárására az építők csupán azt a három gránitdugót használták, ami ott van... De ekkor meg érthetetlen, mivel azokat csak a Nagy Galéria vájatában volt lehetőség tárolni, ott miért van kiképezve vagy 26-27 ilyen tömbnek a helye? Hogyan tömődhetett el vagy hatvan méter hosszan a levezető folyosó kőtörmelékkel, ha a rablók csak a gránitdugók mellett ástak fel? Hiába mondja Goyon, hogy már ez az ókorban is tele volt... Sztrabón az ellenkezőjét mondj, megemlítve a föld alatti kamrát is...
Schenouda Köszönöm, tehát nálamnál sokkal alaposabban belerágva magad a témába is arra következtetsz h egynél többször is behatoltak a piramisba. Szintén logikusnak érzem a többi tény felfűzését, az egyes időszakokban milyenek voltak az állapotok. Azt én is úgy tudom h a római időben csak az alsó terem és az oda vezető lejárat volt ismert. Ha hozzávesszük h a legtöbb piramisnak ilyen a berendezése, mármint egy bejárat északon, egy lejtős folyosó és egy kamra, nyilván megelégedtek ezzel és elfogadták, ami logikusnak tűnik, hogy még annál is régebben kirabolták. Ugyanakkor a te elképzelésed, h a 2.perzsa uralom idején feljutottak a felső szintekre, majd aztán lezárták, azt is megmagyarázza, miért kezdte Al Mamun kalifa megint kintről, nyers erővel. Ez eddig jól összeáll. Még jobban, h Al Mamunnak állólag volt valamilyen fülese, azaz elég jó pontról kezdett fúrni. Vagyis maradhatott valamilyen töredékes információ arról, hogy ott a legközelebbi pont. Föltételezem, és bocsánat ha már leírtad csak én nem tudom, hogy a perzsák idején eszerint talán az úgynevezett kúton át hatoltak be, lentről, fölfelé a fölső kamrába? Vagy egyéb irányból? Mert amennyire tudom, jelenleg nem látszik más üreg, mint ez a kettő, a Mamun alagút, és a kút. Ha nem számítom a főbejáratot. Még egyszer bocsánat ha erről volt már szó, sokat olvaslak, de az utóbbi hónapokban főleg ödüsszeusszal utaztunk :)
Lenne még egy kérdésem. Tudjuk h pár100 évvel később ott járt Nagy Sándor. Nagy tisztelője volt Egyiptomnak, szintén nagy önérzete volt és ha már meghódította, mellesleg fáraó is lett. Nyilván hitelesítésileg elment a Siva oázisba is pedig az nem volt semmiség. Megalapította Alexandriát. Ugyanakkor, amennyire tudom nem szólt a piramisokról. Nem állítom, hogy rögtön föl kell törni egy piramist, de egy energikus és hatalomvágyó embertől kitelik. Tehát miért nem tette meg? Ha például nyilva volt és egy sima koszos üreget mutatott éppen, akkor értenénk hogy miért nem. De ez nem kötekedés, csak gondolkodom.
Az egyiptológusok többsége azt vallja -bár komolyabb kutatást ez ügyben egyik sem folytatott- hogy i.e. 2000 körülire már kirabolták a Nagy Piramis, én inkább Kákosy véleményén vagyok: http://data.hu/get/2188588/Kakosy.zip.html
Szóval szerintem a szaiszi korban (i.e. 7. század) behatoltak a gízai piramisokba, de a Nagy Piramis esetében ez csak az alsó részt jelenthette. Majd valamelyik szaiszi király le is záratta. A 2. perzsa uralom (i.e. 4. sz.) idején újból behatoltak a piramisba, ekkor juthattak fel a felső szintekbe, kirabolva a kincsek jó részét, de pld. több szobor ott maradt a Királyné kamrában (diorit-szilánkjaikat megtaláltuk a Mamun-féle folyosóban és a bejárat előtt a homokban).
Grafittikat szinte minden középkori vagy újkori látogató hagyott a piramis külső vagy belső kövein (egészen a 20. sz. közepéig). A régebbi grafittikkel Petrie, Lauer vagy Georges Goyon. Ez utóbbi írta az "Utazók feliratai és falfirkái a Nagy Piramisban" c. könyvet (Les Inscriptions et Graffiti des Voyageurs sur la Grande Pyramide, Le Caire, 1944). Na, most Goyon nem fogadja el, hogy az arab megnyitás előtti grafittik lennének a piramisban, míg Lauer egészen a bizánci korig vezeti azokat, de Goyon nem igazán gondolkodik logikusan, hiszen Plinius vagy Sztrabón leírásából elég világos, hogy a római korban betudtak menni a piramisba, a dolog másik része hogy éppen a középkorban és éppen Mamun kalifa betörése (831) után nem lehetett lemenni a piramis alsó részébe, mert az arabok mikor a felvezető folyosó mészkődugóit (t.mint 20 volt) szétverték, az egyszerűen ebbe a járatba szórták. A középkorban nem is ismerték hová vezet a lefelé tartó járat... Ide csak 1820 után volt lehetséges a lejárás, s úgy hogyan keletkezhettek volna ekkor görög vagy latin feliratok...?
De ez a Goyon nemcsak egyiptológus és építész is, és több könyvet írt a Nagy Piramisról, de olyan sületlenségekkel jön elő, amik kivitelezhetetlenek a való életben s csak röhög rajta az ember. Pld. szerinte a felvezető járat gránit és mészkő dugóit (ez utóbbiak már nincsenek meg) úgy engedték le, hogy vagy két fickó ékekkel és rudakkal fokozatosan csúsztatta maga előtt az egész sort, és a járat padlóját vajjal vagy zsírral kenték be (azaz hátul nem volt senki, mert szerinte nem a "vészkijáraton hagyták" el a piramist az építők).
Vannak érdekes grafittik is amúgy, itt van egy Goyon könyvéből. Ott van rajta Davison algíri konzul bevésése, aki 1764-ben felfedezte a róla elnevezett kamrát, vagy ott van kartográfus Mercatoré 1563-ból, ami már talányosabb és lehet rajta gondolkodni, mit keresett Mercator a piramisban...
egy érdekes valami, mert a piramisok lehettek szellőző - lukak is, mint... na irtóra menn a földallati bunkerek- óvóhellek épitkezése, amibe mindent, ami kell a mai lét, élet - szükségletek, azaz életfomra fen tartására, az hasonlitana a piramisos - raktáRAKhoz, hisz minden motivum, szinte rögzitve van, mint ha ha ha... sokkal intelligenesebb valának, de tegyük fel, milyen háborukat vivhattak...
ÉRTITEK, AZ ÖCCEJÁCCMÁT?
mellesleg, akik nagy szagértelemmel rendelkeznek, az istenetek szerelvénye, fássa, el van ismerve, mi a lapótök, kasza ke, mg?
Jaj Hawazsi báchi, minden gizs elemet, nemhogy az egészet, vissza akar, a tetthellre, meg akik valamit... na azoknak, sőt meg van átkozva, ami megfogant eddig, nézzétek meg ahova elhucolták, a dögöket, vagy amit dög, érintett?
fidelem, legenda, tehát ide, ebbe, minden elfér, sőt...
u.i. nem csak neked irtam, kedves menrótingunk, hanem veletek, vagyok, eh... e -wilág, végezetéig, ami sokkal előbre vagyunk, mint a piramisok (frerderállók) meg épitók?-billdenbergék? -homotokotokba szánkázunk?
Szija menróting, s kupos vagy, vagy gótikus, kuss, de hol van a bibi...
Abszolit ultimó, az hogy él - lét, meg most tél (tail)- lét, hogyan hol, hol nem talákozhatnak a civilizációk, s hol keződik a civakodás? - talán Floy-dot, mindenki ismeri?
Nem akarok belemenni, mert ugyis törölnek mindent, ami magyar beütés lenne, hizz Mag az mindenütt a földmives curturát hordozó népek, azaz vannak nappailik, meg setétek, vagy sötét s világos fejüek, mint ... ha az istent senki se láthathahahaha...lement a Nap, a maga járásán...
Kérlek szépen, minden a Cupsssss.... jaj be csókolom ... de ha gömböc, már Döbrögikk?
Tutti, még a komcsiskolákba is tanultuk,hogy a rómaiak befalazták a bejárót... mig nagy az isten, okor állománya?
Igen, mindenütt ott van, hogy ezek teremtő népek, pölö, az 50 években szégyenkeznünk kellett, hogy madárország eddig, agrár - ország volt? -volt?
Igen, de az 2 külön mondatban volt és csak tágítani akartam a lehetőségeket, mert menroting annyira tájékozatlan, h ennél nagyobb, sőt ordító logikai bukfencek se tűnnek föl. Én tudom, hogy görög-latin graffitik vannak ott, ami, azzal együtt h az arabok viszont zárva találták, arra mutat h a rómaiak zárták le. Különös viszont, hogy erről nincs dokumentum, vagy mégis? Te biztos tudnád.
Ugyanakkor fennforog olyan vélekedés is, hogy a perzsa restaurációnak is van valami köze ehhez. Olvastam valahol. Akárhogy is, én nem csodálkoznék, ha többször is föltörték volna, annyira csábító a beltartalom.
Különben neked szeretnék gratulálni, élvezettel olvasom írásaidat, olyan fokon nem ismerem ezt mint te.
"Aztán. Ha a rómaiak bezárták, előtte nyilván nyitva volt. Találtak is majdnem olyan firkákat a lenti kamrában, amiket ókori turisták hagytak ott. Az viszont nem teljesen biztos hogy a rómaiak zárták le, lehet h előttük a perzsa uralom alatt történt."
Ez logikai bukfenc, mert ha már a perzsa uralom idején (minimum az i.e. 4. században) lezárták volna a piramist, hogyan kerültek volna a levezető folyosójába vagy az alsó kamrába római kori (sőt Lauer szerint csak a i.sz. 4. században, tehát már a bizánci korban zárták le) görög-latin falfirkák? Ilyen görög-latin grafittiket egyébként találtak a lábazatnál megmarad burkolóköveken, vagy a Szfinx mancsának tégláin is. Sztrabón i.e. 24 körül járt Egyiptomban és leírta, a Nagy Piramis billenő ajtaját, ami után folyosó vezet lefelé, azaz nyitva volt a piramis... korábban nem zárhatták le.
Amit meg a Gantenbrinkről, Hawassról vagy ezekről az önjelölt Egyiptom-szakértőkről írtál, azzal kb. egyet is értek...
Szerintem 2000 év is szinte emberemlékezet. Ha erre azt írja egy pimasz újságíró hogy még mindig zárva van, orcátlanul hazudik és hülyének nézi az olvasóit.
Aztán. Ha a rómaiak bezárták, előtte nyilván nyitva volt. Találtak is majdnem olyan firkákat a lenti kamrában, amiket ókori turisták hagytak ott. Az viszont nem teljesen biztos hogy a rómaiak zárták le, lehet h előttük a perzsa uralom alatt történt.
De ez most mindegy, lényeg hogy tettenérés történt. :)
Ez a fotó lentről készült, pár emlettel lejjebb az eredeti főbejáratnál a folyosó pedig tőlünk elfelé, befelé lejt, tehát innen nem látható. A mostani bejárattól balra följebb kell menni, van ott egy keskeny lépcső, ami nem eredeti, hanem már a modern korban vágták a romos oldalfalba. Onnan föntről be lehet kukkantani, de rácsos ajtó van ott. A te képeden és ezen is látszik 2 vékony rúd, azok a lépcső korlátjai. Azért nem ott engednek be, mert meredek és sok turista seggencsúszva érkezne le a legalsó kamrába, ehelyett a cél a fölső sírkamra.
Ennyi. Szerintem a cikkíró másra gondolt, én tudom is, kiváncsi vagyok te megtalálod-e az infot.
"Először is, a főbejárat régóta, sőt emberemlékezet óta nyitva van."
Érdekes én azt olvastam erről hogy a római korban úgy lezárták hogy nagyon sokáig nem találták meg és mikor újra megtalálták az arabok lerombolták az elejét..
OTT....ahol zugg az a 4folyó... Szijja legendások, legen ássók, ásitun, vagy diggeljünk ki valami contot? -bontrógerek? Feltétlen a hun - magyar Köulturkör, a halotakat megtalálni, mikor az Ó-Egyiptomosok is, ugyanazt a madárnyelvet beszélik, mint követnük az eredéhez, vissza a Körpátre -Mádre -medencébe? Medence feltétlen a Ballatun -tóra vonatkoznak, vagyis márra, csak egy köpet, de még mindig Ballató? - bölcső, hisz a Madárok - Thündérrrrrrr...rekk, ténleg, megrekkeltek, a Kárpát-Alpok öllelte tóba, medencébe? A sussmus, hogy az Egyiptomi papok, azok magyarok vótak, s ugyanaz a szent nyelvezetet beszélik, mint a Mezőpotámia? - culturkörök? J ami érdekes, a Gazsasági felelős... na József lett, de potifár, belátja vala, az egész Nappirut,(Uraságog, vagy gazsagságok) mig Egyiptom lakosai, Sátrasok, sátor lakók,(jah, Bab Y Loan, már hanyatlás lássa, de van Ó -Mezepotámia, vagy még mind digg, az, diggeled) amit a zsidók, valóban mint ők is EgyipTo (tora de torcsa, nem fáklya) mik, mint a mai napik, a Sátoros, nem disznótoros ünnepeiket, megtartják? (pászka) ami valami irtózatis egyszerü (létforma, mert ballancba a a a...isten de vidáj, mert ezt csak NmRÓD azaz Hézus Uta nem bota, fényes - Nap -palis ut, nem palizás) de nagyszerü ÉL-e mi, formára vall, mig nem jöttek az égből, allá hullanak vala a bruggók...aztán a zajj- zörej ehjjjjjj....rövid időn belül, mindent elpusztita vala, lőn Siva Tag-a? (feltétellezettepelin, lehetséges, hogy B.C. 10 -6= 4 ezerre, tegyünk belle 1 jó pár atomrobbantást (agigg legyüttek hábiruk, krukkok, fegette fejüke, kegyetlenek, az ég verése) hogy 100 ezer évesnek, látódna a bagázsi, ugganaaaaa...Helliapolis =Napváros, (ÁtLantos, Belváros, bell is) nos a CUPPOK, SUGÁRUTAK AZ EGEKBE...cikáznak vala...) Feltétlen minden ami Kultura, az létformák kialakulása, ami csak FENTRŐL - ÉGBŐL származhat vala, ha megszakada a kapcsolota, lett bellőle culla? -óh, te messebelü africa... NOCA, az egyiptomi - anyaság - apaság,(valüban teremtők, akik... vegyük a magyarok Istene meg a Tehén istenesek, valami köze pösze hogy van az ősi, idő ellőtti Culturrizmushoz, lásd az ufók, ha nagyon közelről, Summerek (magárok, ugganis Nativok =magnépek, ami pösze hogy CulturKör... hisz ki tanyája ez a nyárfás) SumMás Isten) mig most megjellenek a SÖTÉT - FEJÜEK, ami abszolit nem a bőrszinre valla, hisz vetyük a mostani Kárpátmedence antropológiai össztételét, mikor ténleg, minden gén, megtalálható, de ÉN?- je, válógatya? (minden gizs g, meg nagy G, ami a magyarnyelv -vezetbe, bizon minden hanggggg...gggggggg...gögö?-minden a kakállás, vagyük, honnan diggolták a digók, a degeszt? -ami kát karó, na itt van Kairó neve, amibe megkappaszkodhahahahaaa aaaaa...de ha nagy a, Ahhhh...? -amit ha valaki kipuzott, az ÉG-be küldik a szimpla magyarok? - ha temessék el, a degek, a degg lett et? -vagy megeszed? - ami rögtön az hogy DINGA, az bontroger, vaggis, a kutya isten... kiásta a csontot...(viszla) Vegyünk egy pár szót, mert kétseggtelen, hogy csak a nyelvében maradt meg az a ÉL - LÉT, amit Cultiválni kell, de nézzük csak, van a TEREM-T -Ő,(A T A ) ami csak BALLANCBA - BALLA - TUNBA AZ ÉG -TÜKRÉBE, ami nem jami, hogy a mult Cázadba, trudod a magyaroknak Cirája, (nem RÁ) hanem ciróka baróka, hányat tojtá az ólba... mig a nyemeceknek Cszará szará...lehetett látni a Horrrr-tóbágyu -Déli bábut, ami kjérdelek bennetek: mikor elérte egy KUlturKör, a Horizontját, átmennek vala örök Nappalba, NOS... itt van, hogy e setleg, a Piramisosok, ami vicca a KÁRPÁTMEDENCEI JURTÁSOKRA, ami igaz, mert a nagyapám, nyáron inkább a csürbe, a széna - boglyán hált, mint a kriptába, de NEME e, ma is ugganaz a hellzet... Sajnos, még belese kezdtem, (kentek bele kintcünngene) vaggis, TUM -TUNNOLÁS estem -pestem a gödörbe, anékül, lehet tunnolni? Tunnol va tunkolsz? -tün döggölsz? u.i.fideljétek a sivitást, orditást, mert mondjuk, tjénleg lába van, hogy az összes kultur - rákok árkok, csontok, vissza vezetnek 1 Kör kör kör Kőrösi - láncc ccc...áldás vagy... átok, ha láttok, lát tok, vagy a szemeddel? - kijaz? - áldás!? -béka, brekekekekeeeee
Ez egy ravasz csúsztatás. Először is, a főbejárat régóta, sőt emberemlékezet óta nyitva van. Ha ezt nem tudod, akkor lényegében semmit sem tudsz és táptalaja vagy ezeknek a hazug híreknek. A bejárat nyitva, és akárki odamehet és benézhet, de mivel az meredeken lejt, tényleg a rablóalagúton mennek be a turisták.
Más lenne a helyzet, ha azt írták volna, hogy új bejáratot fedeztek fel, vagy új járatokat, ami lehetséges. De nem elégedtek meg egy ilyen mértéktartó kijelentéssel, hanem ilyen módon ferdítik a tényeket.
Ahogy elnézem, az egész oldal hasonló hazugsághintéssel és csúsztatással van tele, elég szégyen, hogy Egyiptom Info a címe.
Tudni lehet, hogy most mire céloznak, de ez megint olyan, hogy előbb neked kéne érteni hozzá, akkor értenéd meg, melyik gigantikus kőre gondoltak. Ami nem is olyan gigantikus, csak ami ott szokásos.
