A Krisztina Antikvárium 2009. november 7-én (szombaton) 10 órai kezdettel rendezi 24. könyv és papírrégiség árverését, ECE City Center, 1051, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.
tétel 313: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alkotmánya. Az 1913. évi kiadás változatlan szövegű utánnyomása.
Bp., 1947, (Otthon ny.) 152 p. Fűzve, kiadói borítóban. 14,7 cm.
Hozzá tartozik: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főtitkári jelentése az 1946. évről. Az 1947 március 16.-i közgyűlés elé terjesztette Gerő Andor főtitkár. + Főkincstárosi jelentés az 1946. évről. Előterjesztette Acél Antal főkincstáros. Bp., 1947, Magyarországi Symbolikus Nagypáholy. (Otthon ny.) 93 p. Fűzve, kiadói borítóban. 14,2 cm.
Hozzá tartozik: Gerő Imre: A magyar szabadkőművesség története. Bp., 1949, (Otthon ny.) 42 p. Klny. a „Kelet” 1948. évi számaiból. Tűzve, kiadói borítóban. 14,5 cm. Az utóbbi 2 füzet nem szerepel a Magyar Könyvészet 1945-1960. c. bibliográfiában. (3 db)
kikiáltási ár: 4 000 HUF
tétel 414: Spiritiszta vagy a szellemek naptára 1900. évre.
Bp., 1900 (1899), Rózsa Kálmán és neje. 110,[2] p. Egészoldalas és szövegközti képekkel, rajzokkal. A címlap verzóján ajándékozási bejegyzéssel.
Hozzá kötve: A Magyar Nemzeti Honvédsereg rendszabályai. Kiadja a minister-elnök meghagyásából, az Országos Nemzetőrseregi Tanács. Budán, 1848, A’ Magyar Egyetemi Nyomda betűivel. 75 p. Petrik Ø.
Hozzá kötve: Az „Árpád a Testvériséghez” című Szeged keletén dolgozó Jánosrendi I. és T. Sz. K. □. háziszabályai. Szegeden, 1881, Traub B. és Tsa. ny. 7 p. Petrik Ø. Korabeli félvászon-kötésben, gerincén: „Vegyes művek” felirattal. 19,5 cm.
Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója még most sem tett le a szabadkőműves park létrehozásáról, amelyet már több éve terveznek, de feltehetőleg pénzhiány miatt folyton elhalasztották a megépítését:
"Régi vágyam - mivel Festetics György a legnagyobb szabadkőművesek közé tartozott - a szabadkőműves park létrehozása, ennek a tervei már elkészültek. Ez a rendelőintézet melletti területen lesz majd."
from Profán gondolatok a szabadkőművességről by Lalo
A Magyaroszági Symbolikus (Szimbolikus) Nagypáholy honlapján közzétette, hogy a 2008-as év adóbevallásainak civil szervezetek részére történő 1%-os felajánlásaiból 216799 forintot kapott. A vonatkozó jogszabályok értelmében arról is be kell számolni, hogy ezt az összeget mire fordították és a kapott összeg maximum 30%-át lehet a fenntartásra, működésre fordítani, a többit a közhasznú tevékenységre úgy, hogy ne csak a tagok részesüljenek belőle.
A Nagypáholy honlapján az szerepel, hogy a pénzt a Kelet c. kiadvány nyomdai munkáira fordították.
Ez már egy kicsit necces, mert a Kelet jelenleg belső terjesztésű és a tagok ingyen kapják. Azaz csak a tagok részesültek az 1%-okból. Akkor lenne teljesen szabályos a dolog, ha mondjuk a kiadványt külsőknek is árusitanák, de a támogatás felhasználásával a bekerülési költségeknél olcsóbban. (Megjegyzem, hogy néhány éve még nyilvánosan, könyvesboltokban terjesztették a Keletet; s ma is fel-felbukkan az antikváriumokban.)
Nagyon érdekes egyébként, hogy a két nagypáholy, a szimbolikus és a nagyoriens az elmúlt években szinte váltotta egymást abban a tekintetben, hogy gyűjtött-e 1%-okat vagy nem.
Az alábbi táblázat bemutatja ezt a folyamatot:
1% Nagypáholy Nagyoriens Összesen 676159 578685 2003 183568 nincs 2004 275792 nincs 2005 nincs 365918 2006 nincs 129665 2007 nincs 83102 2008 216799 nincs
Másik érdekesség, ami az adományokkal kapcsolatos információkból számomra kiderült, hogy a Deák Ferenc(z) páholyhoz hasonlóan, amelyik a "cz"-t preferálja Deák nevében, a Szimbolikusnak bejegyzett nagypáholy is az "autentikusabbnak" vagy "ősibbnek" tekintett Symbolikus formát részesíti előnyben önmaga megnevezésére.
Igen, gyaníthatóan erre az idézetre gondoltam, köszönöm szépen. Kölcsönadtam a könyvet valakinek, rég nem volt a kezemben, ezért nem ugrott be, amikor legutóbb kérdezted.
"...vagy elképzelhető, hogy a Kazinczy, és a Benedek Elek által leírt eredeti elföldelési helyük, és a jelenlegi Kerepesi temetőben méltó módon történő eltemetési helyük között átmenetileg a Roosevelt téren voltak?"
Nem képzelhető el.
Mint ahogy az itt közölt rövidített és a Profán gondolatokban közölt teljes cikkemből is egyértelműen kiderül, hogy a Vizivárosi katonai temető melletti sírból kivett csontok a Kerepesi temetőbe kerülésükig (1914-1926 között) a Fővárosi Levéltárban voltak.
Viszont az 1960-ban (reméljük) végső helyükre temetésük előtt csak hányódtak a Kerepesi temetőben, még szerencse, hogy épségben megmaradtak.
Az az érzésem, hogy megtaláltam azt a forrást, amire emlékezhettél a szabadkőművesség Tanácsköztársaság alatti betiltásával kapcsolatban.
Kupán Árpád: Szabadkőművesek Nagyváradon című könyvében két helyen is szó van erről:
167. oldal: "A szabadkőművességet azonban, mint intézményt, 1919. március végén a Forradalmi Kormányzótanács megszüntette, betiltotta. A döntést Landler Jenő belügyi népbiztos hozta, aki szerint a szabadkőművesség a múlt, s a múltat fel kell számolni, mert a polgári nézetek ellentétesek a forradalom eszméivel, és így az ellenforradalmi szervezkedés bázisául szolgálhatnak."
182. oldal:
"1919. március 25-én Landler Jenő belügyi népbiztos határozatban mondta ki a szabadkőműves-páholyoknak mint a múlt intézményeinek a felszámolását."
Nos, ezek a szövegek már elég konkrétak ahhoz, hogy kiindulópontot adjanak a kereséshez. Sajnos pont ezeket a helyeket a szerző nem látta el forrásmegjelöléssel, pedig egyébként nagyon lelkiismeretes volt ebben a tekintetben.
Én mindenesetre felhívtam telefonon Kupán Árpádot és megkérdeztem tőle a forrását. Sajnos már nem emlékezett rá, de azt mondta, hogy valószínűleg a Nagyváradi Naplóban közölhették ezt a határozatot. Tehát ennek az időszaknak - a március 25-ét követő néhány napnak - kellene a cikkeit áttekinteni, hogy megtaláljuk a határozat hiteles, eredeti szövegét.
218 éves, az ország legvénebb akácfája, az első budapesti akácsor utolsó példánya. Edelényben található még egy 200 évesre becsült, de félig elszáradt torzó, valamint Széphalmon a Kacinczy-emlékparkban élt egy 150 éves példány, amelyet állítólag maga Kazinczy ültetett. (hogy ne legyek teljesen off)
Az alábbi Illyés Gyula versidézet ide illik:
"Egy nyír, egy nyár, egy sornyi krumpliágy, a krumpli közt egy törpe délibáb, egy napraforgó...félszegen ezek várják tőlem, hogy versbe lépjenek és mint az emberek a pusztáról tán elkerüljenek - ---------- a délibábban tocsogó akác - s én is, mint nyája után a juhász."
"Pesten vannak eltemetve, a Kerepesi úti temetőben. Eredetileg Budán temették el őket, a vízivárosi temetőben, a Budakeszi és a Kútvölgyi út között, de most már tudtommal Pesten nyugszanak."
Bocsánat, én is az eredeti eltemetésre gondoltam. Meg a téma felvetője is.
Na ezért szeretek a szabadkőművességgel foglalkozni, mert ilyen fantasztikus történetek kerülnek elő lépten-nyomon...
Martinovicsék sírja
from Profán gondolatok a szabadkőművességről by Lalo
A jakobinus összeesküvés kivégzett vezetőinek sírhelyéről nem igazán tudunk, nem került be megkoszorúzása az utókor szokásos évfordulós rítusai közé. Meg aztán Martinovics kissé ciki - forradalmár és spicli, egyházi funkcionárius ("a szászvári apát") és titkos ateista, tudós és kókler karrierista egy személyben, s máig megoszlanak a vélemények történelmi szerepével kapcsolatban.
Sokáig az volt a vélemény, hogy kivégzésük után titokban, ismeretlen helyre temették őket. Kazinczy a Fogságom naplójában azt írta, hogy a tetemeket "kivitték a Buda megett emelkedő tetőkre. Senki sem tudja, hol fekszenek."
Máig keringenek legendák a sírhelyről, az egyik szerint a Szent Orbán téren, a Fodor utca 1-es szám alatt idehelyezett feszület jelzi Martinovics sírját, legújabban pedig azt olvastam, hogy Pesten, a Roosevelt téren, a Gresham palota előtt álló egy nagyon öreg, hatalmas akácfa tájékán vannak eltemetve Martinovicsék.
Benedek Elek így írt erről:
"az öt holttestet még egy ideig ott hagyták, hadd bámulja a nép, majd külön koporsóba téve, két sírt ástak a budai temetőn kívül. Az egyikbe Martinovicsot temették, a másikba négy társát. A többi halálra itélt kétség és remény közt várta a kegyelmet. Ezek közül a király kettőnek erősítette meg halálitéletét, - Őz és Szolárcsik volt e kettő - a többiét nehéz fogságra változtatta. Két hét mulva a Vérmezőn kivégezték Szolárcsikot is, Őzt is, mint »javulásra reményt nem nyujtó« bűnösöket."
Még a történelemmel hivatásszerűen foglalkozó Múlt-kor sem teljesen tájékozott ebben az ügyben:
"A kivégzetteket titokban temették el, sírjukat 1914-ben találták meg az egykori katonai temetőben, a mai Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út sarkánál. Itt újratemették őket, majd 1960-ban a Kerepesi temető díszsírhelyeibe kerültek."
(A tájékozatlanság az újratemetésre vonatkozik.)
A Budapesti Negyed cikkében korrekten, de nagyon tömören írja le az eseményeket Tóth Vilmos:
"A katonai temető további nevezetessége, hogy 1914-ben mellette, egy beépítetlen telken találta meg Gárdonyi Albert főlevéltárnok és Bartucz Lajos antropológus a magyar jakobinus mozgalom 1795-ben kivégzett vezetőinek földi maradványait. Gárdonyi, mint ismert, azért fogott kutatásba, mert a főváros és a hadsereg között birtoklási vita bontakozott ki a Vérmezőt illetően, s így akadt rá Hainiss Frigyes városi mérnök 1810-es térképére, amely feltüntette a titkosnak vélt temetési helyet. A kivégzettek csontjai a Fővárosi Levéltárba, majd 1926-ban a Kerepesi úti temetőbe kerültek; végleges síremlékük felállítása 1960-ig húzódott."
A sírhely megtalálására a János-kórház építésének megkezdése adott lehetőséget - de nem ám az alapok kiásása közben találták meg a sírt, hanem az irattárban, a terület tulajdonjogának tisztázása közben egy térképen.
Innentől kezdve Benda Kálmán történésznek, a magyar jakobinus mozgalom kiváló kutatójának a cikkét idézem, aki személyesen is részt vett a végül is újratemetéssel végződött eseményekben.
Pesten vannak eltemetve, a Kerepesi úti temetőben. Eredetileg Budán temették el őket, a vízivárosi temetőben, a Budakeszi és a Kútvölgyi út között, de most már tudtommal Pesten nyugszanak.
Martinovicsék Budán vannak eltemetve, a nyolcvanas években találták meg őket. ha jól emlékszem, a Szilágyi Erzsébet fasor és a Kútvölgyi út elágazásánál lévő erdő részen. Ez utóbbi nem biztos, de hogy Budán, az biztos.
Mi a fenéért is hoztak volna át egy rakás lefejezett holttestet a Dunán, amikor még hidak se voltak, csak egy hajóhíd, amit télen, valamint magas és alacsony vízálláskor egyaránt lebontottak és amúgy is borsos áron lehetett igénybe venni.
Szabadkőműves irodalom a felvilágosodástól a Nyugat nemzedékéig
A keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár tisztelettel hívja és várja Önt, kedves családját és barátait 2009. október 19-én, hétfőn 18 órára a könyvtár olvasótermébe, ahol
Szabadkőműves irodalom a felvilágosodástól a Nyugat nemzedékéig címmel bemutatásra kerül Márton László: Iskolája az emberi szívnek című kötete
Vendégünk: Márton László író Közreműködik: Latzkó-Tóth Péter párizsi magyar színművész A vendégekkel beszélget: Tar Ferenc tanár
A Jászi Oszkár páholy blogján beszámoló olvasható a Magyarországi Nagyoriens Egyesület által „Felvilágosodás, nyelvújítás, szabadkőművesség” címmel rendezett konferenciáról
Szerintem meg azért ez a gyakori tévesztés, mert a főmester szó - ellentétben a nagymesterrel - nem ismert. Ugyan különböző szakmák nomenklatúrájában még ma is megvan, de nem igazán elterjedt.
Nagymesterekről meg mindenki hallott.
Persze e tekintetben is szokásos az a félreértés, hogy hierarchikus fokozatnak képzelik:
inas < legény < mester < nagymester,
nem pedig funkciónak, ami valójában. Erre ráerősít a sakkban levő nagymesteri fokozat is, ami tényleg nem funkció.
Tehát, ha meg akarják adni valakinek a tiszteletet (vagy épp ellenkezőleg, csepülni akarják), akkor nagymesternek nevezik.
Ez azért van, mert a magyar nyelvben a "nagy" egyszerűen csak azt jelent, hogy valaminél nagyobb (annál, ami kicsi), a "fő"-nek meg, mivel az emberi "fej"-ből származik, van egy olyan jelentése, hogy legfelső, legfőbb, legnagyobb. Ennek megfelelően, aki nem ismeri a lovagrendi vagy szk hierachiát, annak egyátalán nem logikus, hogy miért állna nagymester a főmesterek felett. Persze, ha az ember műsort készít valamiről, akkor tudhatná.
from Szabadkőművességgel kapcsolatos programok adatai by Lalo
2009. október 4. vasárnap 22:15 - 23:10
A műsorban az első 9 percben Dan Brown új bestsellere, a Lost Symbol kapcsán szó esik a szabadkőművességről, többek között Jászberényi József irodalomtörténészt is megszólaltatják - főmesteri pozícióját nagymesterire cserélve...
Az adás megnézhető: http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/10/05/10/Kulturhaz_2009_oktober_4_.aspx
Az adásban még megszólaló Lőrincz L. László pedig Lem-et németnek titulálja - azért ez egy kicsit snassz, soha nem látta a keresztnevét Lemnek?
Tessék figyelni: STANISLAW LEM (azaz lengyel, nem pedig német)
Bombera Krisztina meg 2000 amerikai nagypáholyról beszél - vajon mindennek ilyen precizitással néz utána, amiről hírt ad? Ha a fehér nagypáholyokat nézzük, azokból 51 van az USA-ban, fekete, Prince Hall pedig 41. Együtt is csak 92. Valószínűleg a páholyok számát hallotta valahol 2000-nek...
"Közadakozásból újították fel Batthyány titkárának kriptáját
Batthyány Lajos egykori nemzetőrségi titkárának komoly érdemei voltak a pákozdi csata megnyerésében - hangzott el szeptember 29-én, amikor átadták a gödöllőiek összefogásában megmentett Ivánka-kriptát.
...
Részt vállalt az Országos Honvédegyesület alapításában; emellett a magyarországi szabadkőművesek nagymestere volt."
Ivánka nevéhez fűződik a magyar szabadkőművesség azon botrányának kivizsgálása, amikor Pulszky Ferenc Jánosrendi nagymester segítségével a Nagyoriens egyik páholya egy nőt (Hadik-Barkóczy Ilonát) vett fel a szövetségbe.
Az Ivánka vezette vizsgálóbizottság érvénytelenítette a felvételt, a vétkes páholyt feloszlatták, a jánosrendieket finoman megkérdezték, hogy egyetértenek.e nagymesterükkel ez ügyben.
Nem értettek vele egyet, leváltották s csak egy egyéves pauza után térhetett vissza Pulszky a nagymesteri székbe.
(A vizsgálat iratai a szemem elé kerültek, alkalomadtán egy hosszabb cikkben fogom az esetet ismertetni a Profán lapokban. Nagyon érdekes és tanulságos...)
'A Holmi szerzője a magyar Orpheus útját követi nyomon a börtönbe, illetve a raboskodás nyomait kutatja a szabadulás utáni esztendőkben. Az ELTE professzora hosszasan foglalkozik a korszakra oly jellemző titkos társaságok és Kazinczy kapcsolatával. Bemutatja, hogyan használta fel őket saját uralmi céljaira II. József és II. Lipót király. Ismerteti annak állomásait, tíz év alatt miként jut el az író a miskolci Erényes Kozmopoliták szabadkőműves páholyától (1784) a rendszerkritikus intrikus, Martinovics társaságába (1794).
A mostanság újból sötét célokra összeesküdött imposztorok gyülekezetének tekintett szabadkőművesek vagy a jezsuita mintát követő illuminátusok fémjelezte titkos társaságok alakítása valójában a társadalom válasza volt az abszolutizmusra, reformvágyat, sőt Magyarországon a nemzeti függetlenség iránti igényt fejezett ki. Akkoriban szabadság kis köreinek számítottak, ahogy néhány évtized múlva a klubok vagy az olvasóegyletek.
A szabadkőműves alkotmány egyenesen a polgári átalakulás indító programja volt. A páholyok a demokratikus kultúra titkos társasági formái lettek, miközben egyben divatjelenségről is beszélhetünk. Miskolczy Marczali Henriket idézi, aki szerint az 1790-es diéta követeinek jó egyharmada szabadkőműves volt.
Az is tévhit, hogy szabadkőművesek a francia forradalom tájékán istentagadók lettek volna, így például Kazinczy „lózsija” (páholya) eleve kizárta az ateistákat, mivel „a hit és az erény minden igazi kőművesség alapja”.'
Megszületett az első magyar nyelvű rezenzió Dan Brown új könyvéről, amely a szabadkőművességről szól. Az írás ezt a vonalat csak megemlíti...
"A Vatikánban játszódó Angyalok és démonok és az előbb említett Da Vinci-kód mellett a Lost Symbolban is előkerül a szabadkőműves-jelképek (ez a történet az ő világukkal ismertet meg bennünket) után a vallás is, igaz, teljesen más megközelítésben. Langdon professzornak ez alkalommal egy elrejtett, misztikus portált, egy, az e világon fellelhető összes tudáshoz kulcsot adó dolgot kell megtalálnia, hasonló hajszában, mint azt megszokhattuk. Vittoria Vetrához vagy Sophie Neveu-höz hasonló karakter a régi recept szerint Katherine Solomon képében kap maga mellé – egy furcsa, új tudományág képviselőjét, aki a gondolatok erejét kutatja."
2009 október 3-án Bécsben találkoznak ismét a kelet- és közép-európai adogmatikus szervezetek. Az AACEE vagy AAECE (ki hogyan kívánja rövidíteni,) európai egyesület, mely elsőéves születésnapját ünnepli.
Az egyesület gondolata két évvel ezelőtt egy budapesti találkozó alkalmával látott napvilágot, majd egy évvel később, Bukarestben megalakult. Brüsszelben jegyezték be, mivel itt van lehetőség európai, tehát több ország részvételével létrejött szervezet lajstromba vételéhez.
Az alapítók: a Magyarországi Nagyoriens, a Romániai Nagyoriens, az Osztrák Liberális Nagypáholy, valamint az Osztrák Nagyoriens volt, francia és belga segédlettel.
Az első év adminisztrációs teendőkkel telt el, és a hétvégi bécsi találkozón az új felvételi kérelmek mellett (lengyel, román és szerb Nagypáholyok jelentkeztek), beszélnünk kell a szervezet értelméről, lényegéről.
Evidensnek tűnő kérdésekre adjuk a magunk válaszait, vagy talán csak újabb és újabb kérdések merülnek majd fel.
- Mit jelent az egyén számára az, hogy európai? - Mi az ami közös bennünk, és mi az, ami más, amivel gazdagíthatjuk a másik ország kultúráján nevelkedett társainkat? - Mit tehetünk európai szinten azért, hogy életünk, életformánk, gondolkodásunk jobb legyen?
