A régi öntvény tűztérbetétemnek a dokumentációjában anno 5-6 éve 64% hatásfok szerepelt, a típust most 76 % hatásfokkal hírdetik, közbe semmi nem változott a terméken :)
Tudom, növeltük is a szellőztetések mennyiségét tavalyhoz képest, de így is van egy kis penészünk. Mérni nem mértem, nem tudom, mekkora a páratartalom, csak a virágokon látom, hogy kéjesen élvezik az új helyüket. Viszont pl. egy teregetés azért rendesen meg tudja dobni. De ez már nagyon off, ha folytatni akarjuk, caplassunk inkább át a kapcsolódó topicba...
Téli üzemmódban egy megfelelően szellőztetett lakásban éppenhogy a túlságosan száraz levegő szokott lenni a probléma (minél hidegebb van odakint, anál szárazabb a levegő benn).
Tehát ahol télen magas a páratartalom, ott valószínűleg a szellőzés van túlságosan (egészségtelenül?) lefojtva.
...persze amely lakótérben pl marhasok szobanövény párologtat (sok négyzetméter levélfelület), ott még megfelelő szellőzés mellett is lehet túl magas a páratartalom...
"Éedekes ,hogy csak 78% a hatásfoka, aFaluné meg 83."
Ha meg megvizsgálnánk egy valóban pártatlan mérőlaborban, akor meg valószínűleg az derülne ki, hogy mindkettő mondjuk 68 százalékos ;)
A gyártók fele hazudik mint a vizfolyás, a másik fele meg sajnos kénytelen olyan adatokat kamuzni, hogy a piacon ne kerüljön hátrányba a hazugokkal szemben.
Ráadásul folyamatosan folyik a mérési módszerek csűrése-csavarása,
még az is lehet, hogy
- ha a tüzelőanyag vákuumkemencében 0,0001 százalékosra szárított tűzifa
- és minden levegőnyílást maximumra nyitunk
- és éppen északi szél fúj
- és pont keddi nap van,
akkor a kérdéses tüzelőberendezés VALÓBAN képes produkálni a gyárilag megadott hatásfokot (úgy 10-20 másodpercig ;)
Aki készített már mérési jegyzőkönyvet "okosba", az tudja, hogy miről beszélek: azt a 10 másodpercet kell hivatalos értéknek tekinteni és ártatlan szemel csodálkozni, amikor az ügyfél reklamál, hogy az ő házában/fájával sehogy sem akar kijönni még csak hasonló százalék sem ;)
Tavaly télen is gond volt a párával, pedig akkor még nem volt rákötve a külső levegő. Bár nem szeretném elképzelni, mi lett volna a helyzet kandalló nélkül. Most azonban végiggondolva, inkább az oldalsó szobáknak nagyobb a páratartalma, oda pedig nem olyan erőteljes a légáramlás az étkezőből (ahol a kandalló van) mert kissé alacsony az ajtók magassága (kb 2.2 m, míg a belmagasség 2.8 méter)
Videót milyet készítsek? Több levegővel, normál üzemi tüzeléssel, vagy ezeket mindegyiket?
Ha valamivel lehet a páratartalmat csökkenteni, hát a tüzeléssel lehet. Már ha nem direktben van a külső rákötve a Aero 10-esre. Ha lehúzod a rákötést és szívja a szoba levegőjét is betét máris kisebb lesz a páratartalom. Vagy néha hagyd résnyire az ajtót, de inkább az előbbit ajánlom.
Valami jó kis tüzelős videót feltehetnél még! A korábbi két videód inkább a visszafogott működést prezentálja.
Az a sólámpa tökéletesen működött az előző lakásban, ott nagyon száraz volt a levegő, semmi baj nem volt vele. Amikor kihoztuk ide a házba, akkor láttuk mi is, hogy szinte izzad a sótömb. Úgyhogy elég párás lehet a levegő, be is kellene szereznem egy páramentesítőt. Az orchideák viszont láthatóan élvezik a mostani klímát, soha nem voltak még ennyire élénkzöldek. Még kis orchideát is elkezdett növeszteni az egyik. :)
a só --ahogy minden másból is-- a levegőből is igyekszik vizet kivonni.
nálunk ugyan nem "áztat", de én is egy tálkára tettem, mert csak úgy ott volt az ablakpárkányon és alatta sókicsapódást vettem észre, kivált a só... és valóban, párásabb időben magán a sólámpán is lehet látni, hogy szinte nedves a felülete. amúgy pedig nálunk nem túl párás a lakás levegője, sőt...
Egyvalamire vigyázzatok a sótéglával: ha kicsit is nedvesebb a lakás levegője, megszívja magát vízzel és eláztat maga körül mindent. Mi már rég kivittük a lakásból a sólámpát, mert egyszerűen nem tudtuk úgy lerakni sehova, hogy ne tocsogott volna sós vízben a talpa.
Ha pedig sós víz éri a vasat/acélt, akkor nagyon jól fogja ott érezni magát a rozsda.
100eFt alatt nem hiszem, hogy találsz jobbat. Külső levegő, samott belső, 3 féle előmelegített égési levegő. Csak csunyácska szegény, de verhetetlen árú.
Amúgy a HS Flamingo csak a gyártó. Konkréten melyik típus érdekel?
Megtetszett a sótéglás öteleted. Most jött meg nekem is 6 darab. Már a látványért érdemes megvenni.
Kiváncsi leszek mennyire melegszik fel a kandalló peremén. Mondjuk a hűtős kajáimait is ott szoktam felmelegíteni, tehát biztos felmelegszik 70-80 fokra.
"Sima hagyományos felső égésnél mennyi lehet a lánghőmérséklet?"
Az elméleti felső határ szinte a csillagos ég, pl kovácstűzhelynél talán még 1200 fok is elérhető.
Csakhát a legtöbb tűztérnél ott vannak a hőmérséklet lerontó dolgok:
- a nem-korlátlan levegőellátás (korlátozott, "lefojtott" égés)
- a nem megfelelő pontokon érkező levegőellátás (pl a másodlagos levegő ideális bejuttatási pontja akár percenként is változhat)
- egyes irányokból feleslegesen sok levegő (pl ablaktisztító levegő tűztér hűtő hatása)
- a hideg tűzilevegő (nagyon kevés helyen van a levegő előmelegítve, igazán jól gyakorlatilag sehol)
- a gyengén hőszigetelt tűztér (vas felületek, túl jó hővezető a samott is, vagy pl jelképes vastagságú vermikulit)
- hősugárzásos hőveszteség a sok hideg felület miatt (7-800 fokos lánghoz képest egy 300 fokra hevült samott jéghidegnek számít!) plusz hősugárzás a nagy üvegablakon át (a túlodalon szobahőmérséklet!)
- néhol magába a tűztérbe beépített vízmeghajtású hűtőberendezés is van (=víztér)
- a nem tökéletesen száraz tüzelőanyag (elpárolgó fa-víztartalom durva hűtő hatása)
ezek mind-mind a magas hőmérséklet ellen dolgoznak
és ebből a felsorolásból a legtöbb kályhában valamilyen szinten mindegyik dolog megtalálható.
Tehát a válasz: a tűztér hőmérséklet a hagyományos égésnél is LEHETne jómagas, de a valóságban szinte soha nem az.
...legalábbis szerintem, persze én nem vagyok szakember de még csak hozzáértő sem...
Végre ezt is megtudtuk: 940 fokos a lánghőmérséklet egy faelgázosító fordított égésénél. Ez komoly.
Sima hagyományos felső égésnél mennyi lehet a lánghőmérséklet?
Illetve még egy kérdés: mintha olvastam volna a honlapodon, hogy egy dupla falazatú tömegkályhaból a két falazat közötti légrést konvekciósan is kihasználtad. Vagyis egy másik helységbe/emeletre lett elvezetve a meleg levegő. Persze lehet hogy csak képzelem mindez és nem is nálad olvastam.
Működhet egyébként mindez, úgy hogy a külső falnak jut elég meleg a sugárzással történő fűtésre?
Voltam nyáron ennél a kémény-kandalló cégnél. Pécsen vannak, hát elmentem. Nem volt nyitva, de bazi nagy plakát, a weblap sem rossz. Aztán én marha elmentem újra. ( Budapesti vagyok ). Mit látok?! Ül egy faszi egy asztalnál, kandalló, kályha sehol. Kérdem. Ez a bemutatóterem? Mondja : igen. Kérdem: és mit mutatnak itt be? Válasz : mit szeretne látni, itt a laptopom, keressünk fényképet a googlin. Mondom : fasza, ezt otthon is meg tudom tenni. Volt egy kályha, ami a webről ( az ő webjükről ) érdekelt, egy richard le droff. Rákérdeztem. Hol nézhetném meg? Válasz: menjen el a Mullithoz Erdőkertesre, ott van kiállítva az ajtó mellett ( gondoltam: b..meg majdnem onnan jöttem ). Szóval komoly cég :-) !
Most megfigyelési időszak van, mert a gyerek "szabadonersztése" időintervallumban szükséges hogy ne legyen forró a cserépkályha. Mostanság este 8 körül gyújtunk be, tehát reggelre-délelőttre már korántsem forró a kályha ahol elérhetné... a viszonylag kicsi a nappali-konyha közepén van a kályha, napközbeni begyújtással elviselhetetlen lenne a meleg...
Babakarám, babakerítés biztonsági rács néven keress.
Én se mertem megkockáztatni. Vamamennyi hamu, szálka mindig pottyanhat a kandalló köré. Csináltam karámot. Olyan mintha kiságy vagy fa járóka lenne csak kerítés formában ajtóval. Befér mögéje a fás bödön meg a pelusos kuka.
Ahol nem oldható meg, hogy nagymama vagy apa mindíg segítsen anyának ott vagy járóka, vagy kiságy amíg anya kilép. Egy éves korig nem érti meg úgyse, h nem szabad ha megérti meg csak azért is azt csinálja amit nem szabad. Egyébként ha van vagy tudsz szerezni olcsón járókát, kiságyat, érdemes szétszedni, így csak a vizszintes léceket kell előállítani, csiszolni, méretre vágni kifurkálni zsanérok stb...
A kisgyermek nagyon tanulékony. Hipphopp megérti, hogy forró a kályha és nem mene oda.
Viszont a tüzet őrízni kell és sohasem hagyjuk magára nemcsak éppen járni tanuló gyermekeket, hanem mindet úgy 8 éveskorig. A gyerek kiváncsi, érdekli,
a tűz, néha ebből komoly balesetek lehetnek.
Anno régen az öcséim voltak olyan 4 -5 évesek, a forró vaskályhába felülről egy pohár vízet öntöttek. Az egyik még megis nézte mi történik hát a gőz alaposan megégette a pofiját. Máskor meg nyáron a góré közepén tűzet gyújtottak. Azt is megúszták.
Vannak más baleset források. Pl. a tűzhelyről való fazék lerántás stb.
Ha mégis nagyon félsz az első fűtési szezonban elkeríted a kályhát pl. egy járóka rács szerűséggel.
Nem tudom mit vennék. Nagyjából 100 évre vettem, de ötven is elég lesz. Hozza amit kell. Ráadásul 80e Ft volt emlékeim szerint (Bricostore). Nem hasonlítgatom egyharmad teljesítményű dupla árú kályhákkal. Ráadásul 50 centis hasábjaim vannak, leverne a víz a kis tűztértől (van a családban, csak mosolygok rajta, a tamagochi egyik fajtája). Nekem megfelelő mértékben tiszta az üvegem (a túz takarítja, korom csak nagyritkán van, de távozik hamar) nincs füst a kéményem felett, és saccra 270 légköbmétert, öt helyiséget fűtök meg, ha nem is hangárt ;-) Nekem az a fontos, hogy elégessem amit csak lehet, és a meleg ne a kéményen távozzon. A tűz látványa csak bónusz, de az is megvan.
Most egy rakétakályhát építenék, sőt fogok is remélem, a házam maradék egyharmadának befűtésére, de ott le kell mondani a tűz látványáról. Meg egy búbos is tervben van, de az is reformgondolatok mentén...
Régi füstcső nyílást szeretnék újra üzemelni vályogházban, vályogfalban.
A nyílás régen használva volt füstelvezetére, viszont eléggé kőkorszaki megoldású.
A falba van vályva,vésve,faragva, egy 20cm*20cm-es kocka, és ez 50 cm hosszon amilyen széles a vályogfal, végig van vágva a kéményig, majd a nyílás csatlakozik a kéményhez. Nincsen semmi bélés, cső, kifalazás, a csupasz vályogfal van csak.
Mobil cserépkandallót szeretnék használni, 150-es a füstcsőnyílása.
Hagyjam úgy a falba vésett 20*20 cm-es lyukat, és natúrba mehet át rajta a füst, ha rácsatlakoztam a 150-es csővel? Vagy húzzak át egy 150-es vascsövet a falba 50 cm hosszan?
Az bibi, hogy egyszere jelen vannak a Trabant kandallók és az Opel kandallók a piacon nagyjából egy áron, de legalábbis nem jelentős eltéréssel. Miközben azért az Opel egy nagyságrenddel jobb, mint a Trabant. De nyilván az egyszeri vevő nem tud különbséget tenni köztük.
Nem fogja. Persze nem árt figyelni, de azt amúgyis kell állandóan.
Nálunk most egy 11 hónapos+kandalló felállás van (korábban is volt ilyen kétszer, csak szeneskályhával :) ), és veszélyesebbnek tartanék egy kandalló előtti rácsot/akármit a gyerek szempontjából. Elvan, mászkál, játszik a kandalló előtt, nézi a tüzet, de esze ágában sincs "fogdosni".
Az én kandallóbetétem - a tömeg, teljesítmény, anyag, felépítés szempontjából - nagyjából ilyen. Lehet, hogy még egyszerűbb is, az a pillangószelep pl. nekem nincs is. 7-8 éve problémamentesen dolgozik, azóta meg különösen, amióta kezdem megérteni a fatüzelés szabályait, és ennek megfelelően végeztem néhány módosítást. Ránézésre ez is alkalmas mindennapos fűtésre, nekem nem tűnik rossznak.
De azért a tűztér reklámszövege sem kicsit aztakurva kategóriás:
"A K3 - INTERIER kandalló tűztérbetétek alkotóelemei kiváló minőségű öntöttvasból készülnek, melyek különleges tölcséres csatlakozásokkal kötődnek egymáshoz, légmentes zártságot biztosítva. A tűztérbetétekben található valamennyi tömítés azbesztmentes. A tűztérbetétek a felhasznált levegő cirkulációjához rekuperációs rendszerrel vannak ellátva, amely a tűztérbetétek valamennyi külső felületén elhelyezett válaszfalakból áll.
A tüzelőanyag elégetésekor felszabaduló hőenergia a felhevült levegő mozgatásával elmozdul a füstgyűjtőbe, majd a diffúzor segítségével eloszlik az elhelyezési helyiségben.
Tényleg érdemes hinned Kerecsének. Megveszel most egy alja, olcsó betétet, majd szívod a fogadat, hogy kicsit többért sokkal jobbat is kaptál volna.
De a legelső kérdés mindenképpen az, hogy mennyit fogod használni? Itt pedig a 'csak kisegítő fűtésnek kell' érv nagyon hamar fel tud fejlődni oda, hogy minden nap beröffentitek a kandallót: mert a zasszonynak tetszik a tűz, mert a gyerek szeret előtte melegedni és különben is sokkal olcsóbb a fa, mint a gáz (esetleg van egy kis saját erdőrészetek is és pár ezer forint/köbméter áron kiterlemi nektek az erdőgazdaság)
Ha pedig elég rendszeresen begyújtotok, akkor a mostani spórolás hamar átokká tud válni.
Nem azt mondom, hogy rögtön félmilliót különítsetek el a kasszából, hanem hogy járjál kicsit jobban utána, a Kerecse által felsorolt szempontok sajnos bizony lényegesek.
A fa felmelegdése során gázok távoznak belőle, ezen gázok elégése a legjobb hatásfokú égés (kék láng),
amikor maga a fa anyaga ég, az már kevésbé hatékony, plusz ekkor keletkeznek a káros anyagok (szénmonoxid) és az olyan gázok, nelyek nem égethetők el.
A gázok "nagyüzemű" távozása kb 240 fok felett kezdődik, de emlékeim szerint még 7-800 fok felett is termelődik valamennyi. Laboratóriumi kemencében ezer fokig melegítve (nem meggyyújtva!) a fából gyakorlatilag nem marad semmi, szinte az egész fa éghető gázzá változik.
DE:
ha a fát nem engedjük csak mondjuk 400 fokig melegedni, akkor a 400 fok feletti "jó gázok" nem fognak tudni felszabadulni belőle, tehát a fa égése átmegy rosszabb hatásfokú égésbe.
Tehát akkor legjobb hatásfoikú az égés, ha a fát felengedjük minél magasabb hőmérsékletre (ezer fok környékére).
Ezen felmelegedés akadályai:
- hűtött tűztér: víztartalmú hűtőfelület, nem hőszigetelt tűztér (pl vermikulit helyett samott), hideg tűzilevegő, hideg (tűz elől nem elszigetelt) vasfelületek, hideg üvegfelület (ablak), stb
- lefojtott égés (amikor a tűz nem minden pontja és nem korlátlanul kapja a levegőt)
Ezen utóbbi történik sajnos a legtöbb kályhában, amire sajnos rá vagyunk kényszerülve, mivel csak nagyon kevés embernek van olyan fűtőberendezése, amely
- képes elviselni a maximális tűz erejét
- ÉS korlátlan (lefojtás nélküli) tűzből is képes kivenni az összes hőt
- ÉS nem pazarol sokkal több levegőt, mint ami a jó égéshez minimálisan szükséges.
Ezen "ideális" kályhákhoz talán a tömegkályhák és a "lefelé égő" kályhák vannak legközelebb, az összes többi kályhatípuanak van valami nagyobbacska hátrányossága (amit pesze lehetne orvosolni, de akor meg baromi sokba kerülnének).
Az ideális az lenne, ha begyújtást követően az üzemi hőmérséklet elérése után már csak a lángok magasságában engednénk be előmelegített égési levegőt. Tehát ekkor már már zárnánk az elsődleges levegőt (ez jön a rostély felül), ugyanis ez már egy idő után már túlzott gázképződéshez vezet (nálad döbörgés), amit nem akarunk: 1. mert nem tudjuk elégetni a túl sok gázt, 2. tönkre teszi a fűtőeszközt.
Az égési levegő levegő bejutattásán felül a másik nagyon fontos dolog a tökéletes égéshez a minél magasabb tűztérhőmérséklet (vermikulit vs. samott, szerintem vermikulit). A te esetedben a csempekályha magja sosem hűl le (már ha folyamatosan tüzelsz egész télen), ez szerencsés.
Természetesen további feltétel, hogy a levegő minél jobban elkeveredjen az éghető gázzal és ezek keveréke minél tovább tartózkodjon az égéstérben.
A nagyon király tüzelőberendezések még azt is megcsinálják, hogy kicentrifugálják az lángot: csak a könnyebb, már elégett gázok tudnak (co2, h2o) csak távozni a kémény felé, a nehezebb molekulák addig örvénylenek, míg el nem égnek. Lásd még a tömegkályhákban...
A kandallóknál jön még egy feltétel, jó lenne ha az üveg is tiszta maradna. Ezt általában a másodlagos (kb a láng magasságában beengedett levegővel oldják meg). Ez beléphet az üveg felső vagy alsó élénél, de van olyan is ami az üveg mind a négy oldalánál lép be. Ez a másodlagos levegő az üveg tisztán tartásán felül részt vesz az égésben is.
A tökéletes égésre való törekvés miatt pl a hátfalon is, vagy a lángterelőn lép be a harmadlagos levegő (a jobb keveredés miatt).
Nézd milyen tiszta az üveg, a vermikulit ezen a videón:
Törekvés a kandallógyártóknál, hogy az égéshő ne fokozza a túlzott fagázképződést. Ezért megpróbálják az égést eltávolítani a fától, ezzel egy hosszabb égésidőt és egyenletesebb hőleadást biztosítva.
Érdeklődni szeretnék,hogy kivitelezhető lenne e egy olyan kandalló,amelynek a külseje téglából van,belseje azaz az égéstere pedig samott téglából,tehát öntvény tűztér nélkül.Kérdésem ez lenne,kivitelezhető e egy ilyen változat és ha nem miért nem,válaszukat előre is köszönöm.
"Akkor ne a rostélyon keresztül adjam neki a levegőt?"
Szerintem ez a kulcs. Persze, ha már jól ég, ez fontos. Amíg eléri a kívánt intenzitást, addig kell a rostélyon keresztül, aztán már csak a gázokhoz kell levegőt keverni. Ún. primer levegő úgyis jut be a rostélyon keresztül, még ha elzársz mindent akkor is.
Mikor beindul a tűz,már jól lángra kapott a rakat, a tüzelőajtót hajtsd be kb 1 ujjnyira.Ha van szikrafogód, még ne akaszd be, csak hajtsad azt is be.A hamuajtót ilyenkor még teljesen kinyitva tartom.Amikor már a szétesés előtt vannak a fahasábok, akkor hajtom be egy picit a hamuajtót is, de nem teljesen, csak űgy kb. félig.Ha már szétestek a fahasábok, benyúlok piszkával, és széthúzom a parazsat.Ilyenkor általában kékes lánggal lángra lobban, és még ég kb. 15-20 percig.Teljesen elzárni csak akkor, ha már nem ég egy picit sem, és a széleitől kezdve el kezd feketedni a parázs.Lezárni, és mérettől függően 12-24 órán keresztül jó meleg lesz.Korán ne zárd el, mert az elégetlen gázok tönkreteszik a kályhát, inkább egy picivel később, mint korábban.
"Mikor beindul kicsit beljebb hajtom az ajtót, így megmozgatja a huzat és jobban begyújtja. Pár perc múlva bezárom az ajtót és csak az alsó ajtót hagyom nyitva teljesen.
Mikor már nincs benne annyi éghető anyag, akkor jobban bezárom azt az alsó ajtót. Aztán mikor már csak pislákol teljesen elzárom."
Ha ez így működik akkor kell ott még lenni néhány kémény, huzat problémának.
Akkor ne a rostélyon keresztül adjam neki a levegőt?
Most úgy zajlik az égés:
Elgyújtom fentről lefelé, ahogyan itt láttam a fórumba. Mindent kinyitok addig a határig hogy ne fűstűljön vissza.
Mikor beindul kicsit beljebb hajtom az ajtót, így megmozgatja a huzat és jobban begyújtja. Pár perc múlva bezárom az ajtót és csak az alsó ajtót hagyom nyitva teljesen.
Mikor már nincs benne annyi éghető anyag, akkor jobban bezárom azt az alsó ajtót. Aztán mikor már csak pislákol teljesen elzárom.
Csigajáratos kályhám van.
Ha a tüzelőajtó is nyitva van akkor látom, hogy kirántja nagyon. Viszont akkor lehet, hogy a rostélyon keresztüli levegő nem hatékony?Én úgy gondoltam akkor átjárja az egészet. Biztonságosabbnak is érzem, mert nem tud kihullni az égő fa.
A faelgázosítás tiszta formájában némiképp más. Ezeken a videókon egyszerűen többletlevegőt adagolnak a korábban elégetlenül távozó éghető gázokhoz. Egy biztos: a fa égésének első kétharmada-háromnegyede jelentős gázfejlődéssel jár - megfelelően nagy hő hatására gázosodik a fa, de ez így van a tábortűz esetében is. Az a célunk, hogy a hő hatására kiszabaduló összes éghető gáz elégjen. Tehát ez a többletlevegő hozzáadás úgy kell megvalósuljon, hogy nagymértékben eltolja az égést a gázégés irányába, célszerű tehát, ha a szilárd tüzelőanyag részt nem bombázzuk többlet levegővel, mert az fokozza a gázfejlődést. Már ettől önmagában nő a kivett hőmennyiség, láthatóan nagyobbak lesznek a lángok, mégse fog dübörögni. Így érheted el, hogy ne távozzon a kéményen se éghető gáz, se felesleges meleg, hiszen ezt kis tűznél is lehet játszani.
Én bevezettem a kályhámba oldalról 5-5db kb 2x3cm nyíláson keresztűl a kinti levegőt + a hamuzón keresztül is tud levegőt kapni. Ez szabályozható is.
Csináltam pár samot "éket" amit be tudok tenni a nyílásokba és így különbőző alakzatba tudok befúvatni levegőt, illetve különböző színteken is.Amit belinkeltél (talán már más is) nagyon tetszik, ezért szeretnék egy vascsővet belehelyezni két egymással szembeni levegőbeömlővel.
Viszont itt mintha nem is arról lenne szó, hanem elgázosítás is rémilk ebből a videóból nekem.
Valahogy úgy kell megoldani, ahogy írod, ill. nem a tűztér fölé, hanem a tűztérbe a szilárd tüzelőanyag fölé, ahol az éghető gázok el tudnak keveredni vele, és még van megfelelő hőmérséklet a keverék begyulladásához. Ezt kandallónál is sokféleképpen lehet megoldani, én pl. nem cifráztam, vízcsővel, könyökkel egyszerűen csak bevezetem kétoldalt, alulról (kifúrva az öntvényt). Ha akarnám szabályozható is lenne golyóscsappal. De vannak nagyobb munkát igénylő megoldások is. Kandallónál döntően acélból, de létezik biotűztér elem, vagy mi cserépkályhához, csak szerintem azok elsősorban építéskor kerülnek be.
Szerintem teljesen korrekt, csak én már néha nem írok be ilyesmiket, mert túl sok a kosza ötletem.De remélem nem veszik ezt is offnak.Hasznos infó lehet sokaknak, hogy mikor mennyire nyissák az ajtót.
Irigylem aki csak tüzel, a többi nem érdekli. Én meg hatékonyságot szeretnék mindenek felett.
Jómagam most a külső levegő cserépkályhákba történő bevezetését szorgalmazom mindenkinek. Már az is nagy haladás lenne. Én a tűztérbe vezettem most több irányból is a kinti levegőt és méregetek.
Jó lenne gyártatni pár vaslemez fúvókát amit belehelyezhetnék a tűztér oldalfalán a levegő bevezetéshez betolva és irányítani. Vagy betenni egy csövet keresztbe és azt kifúrva mint a gázégőt használni. Hosszú a tél én meg szívesen tesztelgetném a rendszert. Baromira érdekes még az is amit a múltkor próbálgatott az egyik kollega, hogy fagázosított. Ha jól láttam cserépkályhába. Ennek is érdemes lenne utánajárni, tesztelgetni stb.
Bevallom, ez az egyik vesszőparipám. Ezért nem helyes az összes levegőt a tüzelőanyagon keresztül bejuttatni. Mert hiába adsz több levegőt, fokozódik az égés és újból többlet-levegő igény lép fel, és így tovább, ha ezt is biztosítod. Többlet levegőt kell úgy bejuttatni, hogy dübörgés-mentes üzemállapotban is jusson szükséges mennyiség a keletkező éghető gázoknak. Ez csak a tüzelőanyag kikerülésével lehet. Hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, az mindig az adott készüléktől függ. Kandallónál nem túl nehéz. Cserépkályhánál már kérdésesebb, hogy utólagosan mit lehet tenni.
Valamilyen szinten ez a kandallókhoz is érdekes lehet, de ott előbb megy ki a kéményen, ha sok a belépő levegő akkor mégelőbb kiér a forró füst és nem odabent hasznosul.
Cserépkályha esetén ti mennyi oxigént-levegőt adtok neki égéshez?
Mert ha én ráeresztem és már beindult az égés akkor egy pár perc múlva majdnem eloltja a lángot, viszont ha nem is úgy ég mint egy kandalló, de ennek ellenére majdnem dübörög már és fehéren ég.Nagy hővel.Bántó már a szemnek is egy idő után.
Ilyenkor azon gondolkodom, hogy melyik jobb, ha nagyobb hővel ég, de több levelgő lép be és ezáltal több megy ki is, vagy ha kevesebb a levegő és kisebb a hő, de kevesebb megy ki is.Most nem arról beszélek, hogy lefolytom a tüzet, hanem, hogy nagyon jól ég, csapkodnak a 30-50 cm lángok, vagy szinte dübörög bent a tűz és felég még 2 járatba is és vagy 50-70cm lángokat nyom.
Ráadásul vajon a második esetben nem szakítja-e le az éghető gázt a huzat és egy része meg azért megy ki a kéményen?
Megoldom közvetlenül az elmenő résznél. Milyen szondát tudál ajánlani ami minimum kel,hogy a keringetőt is kapcsolja? Minnél olcsóbb legyen. Még egy vízhőfokmérőt is be kel szerelnem valahova. 1"-os a cső kivezetés a kandallóból.
Rendben. Keresgélek,hogy milyen lenne jó. Kb 40-50cm mire betudom rakni mert a fal másik oldalán át kel vinnem a csöveket. De agyalok még rajta sikerül-e máshova.
Ahogy mondod :) Kb milyen távolságra és hova érdemes rakni a termosztátot? De kérdeztem már fűtésszerelő ismerősőm és a válasz,-majd kitaláljuk-. Annyira ez nem nyugtatott meg. Ezért kérdezek amatör kérdéseket.
Hali. Cső spirálos vizteres kandalló,kötném be és rendelném meg a csövet idomokat. 3 radiátor és érdekellne,hogy 16-os cső megfelel-e hozzá és itt ajánlotta valaki a keverőszelepet,hogy ne szakaszosan üzemeljen a keringető és védjem a kandallót is a "hideg" visszatérőtől.
Jelenleg Nordika 6Kw kályha van viszonylag tisztán tudunk vele fűteni (nem füstől,kormol vissza egyáltalán)nem kell nagy menyiségű fa hozzá,ha kint -5,-10C°van még be tudja füteni a lakást,de már-10C°alatt kel a központi
Friedland az modjátok nagyobb teljesítményű,gondolom fa igénye nagyobb,csak lehet -e vele ugyan ilyen tisztán fűteni,és lehet -e folyamatosan fűteni vele, ez az öntvény birja ha zuhogtatjuk benne a tüzet???
Mekkora a teljesítménye ? hát kb. 10 kW, de nem ez a lényeg, hanem hogy lehet e fűteni vele egy egészlakást. Lehet ha egyterű az a lakás és nem túl nagy. Különben a kályha környékén megsülsz , távolabb pedig megfagysz.
Csak tüzelőanyag és türelem kérdése. Amúgy meg tényleg csak dekoráció, annak jó.
A talfákat nem csak impregnálják (az a víztaszítást jelenti ) hanem fertőtlenítik is, sőt eleve gombaölő méreggel itatják át. Méghozzá kátránnyal ( nem bitumennel, az más ) telítik magas nyomáson, magas hőmérsékleten. Valamikor Püspökladányban volt egy talpfatelítő üzeme a MÁV -nak.
Tehát kátrány ( kőszén vagy barna szén azt nem tudom. ). A kátrány fenol tartalma az ami eléggé mérgező. Nyalogatni nem tanácsos.
Tüzelni tényleg nem tanácsos ( de csak töményen), akár az alkohol az se mérgező hígitva.
Azért egy 50 -60 évig a földben volt kiszedett talpfa már nem biztos hogy esztétikus, így marad a tüzelés.
Ötletadónak itt egy kép (igaz, hogy ezen itt nem fa, hanem kő járólap látható, de a lényeg ugyanaz):
A legnehezebb az, hogy a frissen elvágott fa felületeket (éleket) vagy úgy kell forgatni, hogy ne látsszanak vagy ügyesen hozzá kell öregíteni az már "antikolódott" eredeti külső felületekhez.
"Szabad - e sínek talpfájával fűteni a kandallóban?"
Jó hogy nem aranytömbökkel tüzelsz :)
A talpfák úgy vannak impregnálva, hogy egy rakás területen kincset érnek. Én pl tavaszal egy kertet csináltam egy idős házaspárnak, ahol a virágágyások 50-70 centivel ki lettek emelve a kert síkjából (nem kell hajolni, plusz a kutya nem tesz kárt bennük). A kiemelt ágyások oldafalai kapcsán felvetettem a vasúti talpfákat is, de amikor megtudtam, hogy mennyiért lehet kapni őket (vagy csak engem nézett hülyének a kereskedő az áraival), azonnal letettem a talpfa-tervről.
Ne tüzelj vele. Még meggyújtás nélkül is iszonyú a szaga. Nyugatabbra ahol nagy hagyománya van a kertben, még azt a felhasználást is fontolgatják betiltani, egy részük Creosote nevű anyaggal van ott impregnálva, nem biztos, hogy nálunk is, ez az egészségre káros. Nálam elég sok van belőle a kertben, kiemelt ágyások utak lépcsők, erre tökéletes (vagy erre sem?), és szép.
Az egyik legismertebb talpfás webhely kezdőlapja a súlyos figyelmeztetéssel.
Elvégzem a hamuzást naponta is ha szükséges. De ha lehet egy folyamatot, ésszerű határokon belül megkönnyteni akkor törekszem rá. Van elég egyébb dolgom...
A hamutál mérete a legtöbb beépíthető kandallónál azért kicsi, hogy a kandalló "látványa" ne törjön meg az alsó nagyméretű fémrésszel. A nagy üvegfelület a terndi és mivel ezzel az üveglappal zárjuk a hamutálat is így beáldoztuk a méretét.
Az oké ha egy nyitott ( légtechnikailag) hamuzórész kapcsolódik a kályhához az befolyásolhatja a tűzelés menetét. De ha mondjuk egy 3x akkora hamust alakítottak volna ki gyárilag nem igen hiszem, hogy befolyásolná a dolgot.
egy ismerősöm,uszkve 3 kg-os darabot dobott a csk-jába,mondván,h jönnek a rokonok,s utánna a stukkó is megcsúszott a menyezeten,hiába próbálta folytani a tüzet..szval szerintem csak óvatosan!!!:-D
Szabad - e sínek talpfájával fűteni a kandallóban? Valamilyen olajos anyaggal vannak átitatva, szinte ingyen ajánlottak fel egy kisebb mennyiséget, de nem tudom tüzelhetek - e vele. Van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban?
Pedig nem volt célom, de ha már a hamuzás, kosz ekkora problémát okoz, akkor sok jóra nem lehet számítani. Lehet ezen megsértődni, de ez van.
A hamutál nem véletlenül akkora, és a különböző barkácsmegoldások elég rossz irányba tudják vinni a dolgokat. Az általad leírtak sem hangzottak túl jól, én biztosan nem csinálnám.
Várjál, én nem azt mondtam, hogy ész nélkül álljon neki tüzelni, és nyírja ki a betétet/burkolatot :)
Csupán rendesen, üzemi hőfokon járassa pár órát, amit egyébként a viszonylag kellemes időjárás miatt nem tenne meg. Az elmúlt években is többen panaszkodtak a visszatérő festékszag miatt, amit minden esetben ez oldott meg.
Nem lesz ettől semmilyen probléma, rendeltetésszerűen lesz használva, csupán nem arról van szó, hogy begyújtok, aztán mivel nincs kint hideg, nem rakok rá többet.
A visszatérőt a padlóra vágott lyukkal gondoltam. Ez lehetne a legtávolabbi leghidegebb sarokban.
A nappaliba térne vissza ( ez a legjobban fűtött helység, mert itt van a kandalló) azt terveztem, hogy ott egy szintén a sarokban készített alagúttal levinném a padlóig, ha szükséges és érdemes...
Alapvetően pont ide akartam kilyukadni - a keresztmetszet, illetve ezzel összefüggésben a légsebesség, ami számítani fog, szerintem döntően a szívó oldalon, legalábbis nálam így volt. Kellene valami profi fali-szellőző szerelvény (nemcsak műa rács, mint nálam), ami jól kezeli a problémát, bár a méretek meggyőzőek, ne szállítson túl sokat a ventilátor és kb. kész vagy. A vissztérőt célszerű alulra tenni mert akkor kialakulhat egy természetes, a gravitációval is segített áramlás. Ha szupercsendes a ventilátorod, akkor csak a más szempontok szerinti célszerűség számít az elhelyezésnél, inkább arra figyelj, hogy rezgést ne közvetítsen a gipszkartonnak, mert az végső soron ebben a szélességben már rugalmasnak is nevezhető, az a jó nagy alagút meg erősítőként is viselkedhet.
Nem szükséges csőben vinnem, kb.3m-es 50cm széles, 12cm magas gipszkarton alagutat is tudok készíteni a cső helyett. Ez menne egy 18nm-es szobába. Szupercsendes ventillátorom van hozzá, de az alagút lehet, hogy zajossá teszi. Ez majd úgyis a gyakorlatban dől el.
A ventillátort hová ajánlanátok elhelyezni az alagútba.
- Elejére, félútra, vagy a szoba felöli végébe?
- A szoba melyik részére kellene a visszatérő lyukat készíteni?
- Mivel az alsó szint nappalijába térne vissza ( ahol a kandalló is van) érdemes lenne levinni a lehető legalacsonyabbra?
Na, azt rakd be a 100-as csőbe. Elég jól ismerem a mókuskerekes légkezelő ventilátorokat. Annak az alagútjába mászik a főhős az amerikai filmekben;-)). Mellesleg nem volt távoli a helyiség. És nem volt gépház erre a célra. De amint említettem, ez a ventilátor pontosan erre a célra való volt. És hozzá szállított volna 28-30 fokos levegőt azzal a céllal, hogy mondjuk 17 fokos, 30 légköbméteres helyiséget 21 fokosra alakítson. Egyébként ezt el tudta volna látni légszállítási értelemben.
hát nálunk is 2. napra már semmi szaga nem volt... de macseknál más a helyzet, szerintem nem szerencsés nagyon bedurrantani abba a kandallóba, amire frissen készült el a burkolat... vagy szóljatok, ha tévedek.
2009 narán a szörnyecskémet a lábra állítás után befűtöttem (július, ajtó, ablak nyitva, vagy 2 napig. Jól megzavartam, 3 rárakás után leégett minden olaj, festék../majd utánna építettem a burkolatot.!
"Az ytongból és az áthidalóból is dől, de szerintem nem füst, hanem gőz. Most fog kiszáradni, mert esőben vettem. :)"
Plusz az építésnél is sok liter vizet betettél az Ytongba a ragaszóval. Az első begyújtáskor én is csak pislogtam, hogy hogyan lett a házból szauna, majd rájöttem, hogy legalább két vödörnyi víz volt a burkolatban.
Nekem ez nem jött be. Zajos volt, és kb. egész nap kellett volna üzemelnie. 3 m szinte egyenes szakaszról beszélünk. 200-as cső (vagy gipszkarton alagút) alatt nem gondolkodnék. És inkább hajtanám a ventilátort 110 V-ról. Cata típusú axiálventilátorom volt, kifejezetten épület légtechnikai rendszerekhez való, hát zajos volt (meg vagy 30e Ft).
Azért persze csak ésszel! Arra kell törekedni, hogy rendesen, "üzemi hőfokon" menjen az a betét pár órát. Az a gond, hogy ebben az átmeneti időben inkább csak tüzelget az ember, ami nem elég ahhoz, hogy az összes festék leégjen.
Nálam ez (3 éve, Supra M58 betéttel) úgy történt, hogy a festékszag (semmi más, de az igen) szépen "visszatért", ahogy a tél előrehaladtával egyre nagyobb tüzet csináltam. Aztán meguntam, és rendesen bedurrantottam, és onnantól kezdve volt nincs.
És-tudom,mondatott nem kezdünk és-sel,de én lázadó típus vok-Mekk nem beszélt Neked arról,hogy zajszintre is figyelned kell amint a venti a csövön keresztül okozhat, valamint a ventinek elkell viselnie azt a hőmérsékletet amit szállítania kell.
"Holnap este nyitok egy üveg rozét, kitárom az ablakokat a füst miatt, asszonyt gyereket beterelem a szobába, és rakom fával."
A víztartalmú építőanyagok túl gyors felmelegítése a víz felforrásával járhat (intenzív gőzképződés), ami megrepesztheti az anyagokat. Ezért kell pl a frissen rakott/javított/samottozott kályhákat nagyon-nagyon lassan, fokozatosan felfűteni.
Egyébként szárító fűtéshez szerintem rozé helyett joban illene egy Degenfeld-féle Muscat Lunel, de hát nem vagyunk egyformák (el tudok képzelni még olyan embert is, aki képes lenne félédes vöröset inni egy felfűtéshez :)
Ami levegő odamegy (a távoli szobába) annak vissza is kell jönie valahol.
Meleg levegő odafelé felül, hideg levegő visszafelé alul.
10 centis csövön magától retteneteen kevés hő fog közlekedni,
ventilátorral segítve néha-néha talán-talán elég lesz.
Egy hőszigeteletlen házban lévő helyiség maximális hőigénye (az év leghidegebb órájában) négyzetméterenként kb 200 watt, tehát ha ez helyiség 10 négyzetméteres, akkor 2 kilowattal kell fűtened (kevésbé hideg időben persze kevébé kell fűteni, a téli átlag 80 watt körül lehet).
A levegő hőtárolási/szállítási képessége köbméterenként és fokonként 0,000335 kWh.
Ha a fűtőlevegő a szobahőmérsékletnél 20 fokkal melegebb, akkor köbméterenként 0,0067 kWh hőt szállít, tehát ahhoz, hogy a fent említett 10m2-es távoli szobába biztosítani tudd a 2 kilowatt erősségű fűtést, akkor a 40 fokos levegőből 300 m3/h légmennyiséget kell átpréselned azon a 10 centis csövön. Erősen valósznű, hogy ez a kis ventilátoroddal nem fog sikerülni.
Ettől fügetlenül nemtúlhideg napokon akár elég is lehet... ha nem zavar a ventilátor üvöltése.
Nem véletlen, hogy légfűtést
- vagy csak baromi jól hőszigetelt épületekben alkalmaznak (ott csak kis hőmenyiségeket lell továbbítani)
- vagy jó nagy átmérőjű csöveket alkalmaznak (hogy a nagy légmennyiség ne süvítsen bennük)
Azt csináltam este. Holnap este nyitok egy üveg rozét, kitárom az ablakokat a füst miatt, asszonyt gyereket beterelem a szobába, és rakom fával. Mivel nem érzek szagokat nem gond a füst. :) A betétmárnem füstöl, a kémény sem szerintem, de még festék szag van az asszony szerint.
A következő napokban hajtsad meg rendesen, nem számít, hogy milyen idő van. Ha ezt nem teszed, akkor még decemberben is lehetnek kellemetlen szagok (ahogy egyre hidegebb lesz, és egyre nagyobb teljesítményre "kényszeríted").
Barkácsolás helyett megfelelően kellene használni azt a tűzteret. Ha hetente egyszer szeretnéd kivinni a hamut, és zavar a kosz, akkor nem volt jó döntés számodra a fatüzelés.
Már több mint egy éve nem látogattam ezt a fórumot...
Egy kis segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől!
Légfűtéses kandallókályhám van és a szerencsés elrendezés miatt a kémény mellett meg tudtam nyitni a födémet, így a tetőtér fűtése is megoldódott. A szobákat viszont nem tudom fűteni, ill. csak nyitott ajtóknál.
Arra gondoltam, hogy egy alagútban 100-as csőben be tudnám vinni a kémény mellől a szobaajtó fölött a meleg levegőt.
A kérdésem az lenne, hogy ventillátort érdemes-e beiktatni, hogy bevigye a levegőt és kell-e lyuk a padlón a cirkuláció miatt? Ide is szükség lenne ventillátorra?
Hali. Csőspirálos vízteres kandallómhoz megfelel egy olcsó HERZ 3/4"-os keverőszelep? Valamint 16-os cső elég a radiátorok bekötéséhez? Köszönöm a választ.
Egy kérdéssel fordulnék a tisztelt cserépkályha épitésben jártas mesterekhez.
Vettem én saját részre egy használt cserépkályhát, de a zulaj csak ugy adta ide ha én szedem szét, mert ő nemért hozzá. Igaz én sem nagyon de szétszedtem.
Mát több lályhát szedtem szét de ilyet még nem láttam. A kályha füstjárata jobb és bal oldalon : nem egy lemenő és egy feljövő füstjárattal volt megépitve. Hanem az a rész három felé volt osztva.
Kérdezem én , hogy menyivel jobb annak az égésem vagy milyen okból épthették igy meg.?
Jó büdös lett és füst a házban, remélem ez csak az új füstcső és a betétről a festék. Az ytongból és az áthidalóból is dől, de szerintem nem füst, hanem gőz. Most fog kiszáradni, mert esőben vettem. :)
De a meleg is dől belőle. Burkolatot veszek rá, és kész is.
Igazabál nem akarnam heggeszteni. Akkora méretű lyukat vágni az alján mint a hamuzótálca. Hagy huljon lefele a hamu mint ha a tálcába esne. Alatta meg kialakítanék egy üreget. Idén kerül végleges helyére a kandalló, így is ugy is épitenem kell a tartórészét. Gondoltam ,hogy ezt a hamuzó részt amennyire csak lehet hozzáillesztem a kandalló aljához. Jobban mondva ráültetem a kandallót mikor építem. Elöl meg egy jól zárodó, ha kell szigetelt ajtóval megoldanám ennek az üregnek a zárását.
a miénk is amúgy csak kb. 3-4 cm mély, most csak így saccra mondom... de azért nagyobb, mint 20x20... lehet, megvan ennek az oka, hogy miért nem mélyebbek.
mondjuk a 20x20x3 cm az tényleg elég kicsi, abba egy napi se igen fér bele...
nekünk amúgy van egy vasvödör kint a kuka mellett, abba borítjuk ki a hamut, ha még izzik esetleg, ne a kukába menjen... úgyhogy ezt a problémát is át lehet hidalni egy vasvödörrel:)
feltételezem, hogy a hegesztésben se vagy annyira otthon, a hőálló acélt meg valami spéci cuccal kell hegeszteni ráadásul.... nem lesz az jó házilag...
Ugyan ez a kandalló felállás mint ahogy irtad. Ajtó kinyit, kis tálca kihuz.. Igazabál akkor született az átalakítás gondolat, mikor gyakorlatilag egész napos tüzelésnél, kétszer is kellett volna hamuzni. Füstölgő, izzó hamudarabokkal nem volt olyan jó közlekedni a házba. 20x20 cm szélességéű és 3cm mély hamutálca van benne. Azt nem értem hogy miért nem lehetett eleve egy kb 10 cm mély hamutálat csinálni? Mit számitott volna hogy nagyobb a kandalló alja. Jó tudom, miért ezt vettem meg.?
amúgy meg nekünk sem külön ajtós hamuzó fiókunk van, az ajtót kinyitva lehet a fiókot kihúzni... de én háziasszonyként is azt mondom, hogy egyáltalán nem jár nagy piszokkal, pedig nálunk világos járólap van.... még csak felmosni sem kell utána, kettőt húzok a partvissal és megvan.. mi ebben akkora fáradság, ami megérné, hogy esetleg elcsesződjön a kandalló?
a szakemberek majd megmondják, én csak bátorkodtam megjegyezni, hogy azért egy esetleg többszázezres betétet csak úgy itt-ott szétvagdosni-megbuherálni nem biztos, hogy szerencsés dolog, különösen, ha valaki nincs otthon ebben, és a kérdésed alapján azért úgy tűnik, hogy nem vagy, te sem.
Nem is annyira lustaság. Inkább kevesebb kosszal járna egy külön ajtó. Meg arra gondoltam, hogy mivel be van vezetve a kandalló alá a külső levegő ellátás, ( De a kandalló betét nem olyan tipus amibe egy az egybe bele lehet ezt kötni) ezen a hamuzó egységen keresztül jobban kapná a levegőt is..
Vagy ezzel a művelettel elronthatóm a kandalló levegő rendszer kialakítását?
Egy kérdés. Adott egy vízteres kandalló betét. Aminek a "gyári" hamuzó tálcája elég kicsi. Szerintetek kivághatom a kandalló betét alját (ahol a hamutálca van jelenleg) abba a méretben ami a hamutálca mérete? Átépíteném a kandalló betét alatti részt egy külön ablakos hamuzó résszel. Így alatta, több hamut tudnék " tárolni" és elég lenne hetente egyszer hamuzni.
"..Üzemi tűztér hőmérsékletnek 250 fok igen kevés lenne.."
Ne komolytalankodj má' Mester!
Hiszen igy írád: ".. Kb 240 fok felett távozik annyi, hogy azt megyújtva normális lángról beszélhessünk.."
Erre írja az Astra "gépkönyve, "Üzemi hőmérséklet 250 C°."tuuudod az .."A" hőmérséklet, ahol már elég a füstgáz...és nem arról írogatunk hogy mennyi a hőfok ha izzik az öntvény...(((
Jó lesz az, szerintem. Nálam alulról-elölről, és oldalt, a falnál szintén alulról kap (kihagytam az alsó sor Ytong kezdésénél úgy 15 cm-t). Gyakorlatilag öt helyiséget fűt meg tisztán légfűtéssel, ventilátor nélkül.
Ahogy olyan videó is szép számmal akad, ahol kényrlmes, lomha, nagy kékessárga lángok jelennek meg a semmiből, egy láthatóan nem túlpörgetett égés mellett. De a lényegre térve, nyilván nem az a cél, hogy a tüzelőanyag körül, fölött ne legyenek lángok, de azok úgyis vannak. A láng hőmérséklete magasabb, mint máshol a tűztérben a levegő. De ahhoz, hogy éghető gázok ne távozzanak elégetlenül, elsősorban az oxigén meglététől függnek, nem a felülről gyújtástól. Amióta szekunder (vagy tercier, ha az üveg körülit szekundernek tekintem) levegőt vezetek be (egyébként nem felül, csak a tüzelőanyagot megkerülve), sokkal nagyobbak a lángok, miközben a tüzelőanyag égése nem lett intenzívebb. Nincs füst, nincs korom (ezek döntően éghető anyagok) az üveg tiszta marad, vagy ha begyújtást követően kormolódna, a korom szépen leég.
Az első találat a youtube-on "secondary combustion" keresésre:
Tudtommal a metán öngyulladási hőmérséklete 600 fok körül van,
ilyen magas hőmérsékletet tartósan csak vermikulittal hőszigetelt ÉS víztérrel nem hűtött tűztérben tudok elképzelni, samottos/vízteres tűztérben csak rövid időszakokban.
Talán található a youtube-on olyan videó, amelyen látszik, hogy a másodlagos levegőbevezetésnél égő "felső tűz" leszakad és csak akkor lobban fel újból, amikor az alsó tűzből egy láng felcsap és újragyújtja azt. Csak most nincs időm videókat nézegetni...
Nekem 4-5 cm lehet az ominózus hézag. Légfűtő. Nemcsak a keresztmetszet, a levegő hőmérséklete, sűrűsége is eltérő lesz a tűztér fala mellett, más lesz a légsebesség, ilyesmi. Szerintem elég a 6 cm.
Ja, és még két fontos indikátor. Ha nincs füst egyáltalán a tűztérben (a kémény tetején se látni semmit!), és nem rakódik le korom az üvegen, akkor megfelelő az égés.
Hát szerintem meg csak az szánít, hogy megfelelő hőmérséklet, éghető anyag,és hozzávaló oxigénmennyiség együtt jelen van-e, vagy nincs. Nem a láng gyújtja meg a távozó gázokat. Ha nincs oxigén elmennek azok a tűzön keresztül is elégetlenül, ha van, és hozzá elég a hőmérséklet, meggyulladnak azok odébb is. Én alulról gyújtok, és elégetem a gázok zömét. Ez jól látszik az öles, légies lángokból, amit egy fahasáb parázsra rakását követő fél percen belül látni. Van hogy tíz-húsz centivel a fa fölött jönnek létre, valahol a térben, ahol párzanak az oxigénmolekulák és az éghető gázok.
".. Kb 240 fok felett távozik annyi, hogy azt megyújtva normális lángról beszélhessünk.."
Mester!
A Supra Astra2 tűzterek üzemi hőmérséklete 250 C°, akkor kezd szépen égni a gáz--megnyugodtam.(mivel előtte igy sem, úgy sem távozik sok)mind1 hogyan gyújtok be....a lényeg az üzemi hőmérséklet....
A fából illóolajok már szobahőmérsékleten is távoznak, a metán kb 130 fok felett kezd távozni belőle, de eleinte csak jelentéktelen mennyiség. Kb 240 fok felett távozik annyi, hogy azt megyújtva normális lángról beszélhessünk.
Mutattam itt a topicban egy fahőmérséklet/gázkibocsátás görbét is pár hónapja, de most nem találom (lehet, hogy ki lett moderálva a topicból, mert pl faszárításal kapcsolataban tettem be ide ;)
Kis rakat esetén gyakorlatilag nincs különbség, hogy felülről vagy alulról,
hiszen a jelen lévő összes fahasáb kb egyszerre melegszik át (tehát nagyából egyidőben kezd gázt fejleszteni).
De 30-40 centi magas farakásnál már nem mindegy,
ott az elején még nem érik el a lángok (nem tudják begyújtani) a felső hasábokból felfelé távozó fagázt,
amikor meg már akkorák a lángok, hogy (többnyire) begyullad a felső fagáz is, akkor meg az összes fahasáb egyszerre kezdi ontani a gázt, ebből lesz a "pokoltüze", amikor hatalmas erővel ég a tűz, cserébe sajnos rövidebb ideig, mintha felülről gyújtottuk volna meg.
Ha viszont nagy farakást felülről gyújtunk meg, abban az alsó hasábok az elején "el vannak hőszigetelve" a tűztől, ezért később kezdik a felmelegedést=gázfejlesztést, ezért valamivel hosszabb időre elnyúlik a rakat leégése.
Pesze egy ideális tüzelőberendezés bármekkora tűzből ki tudja venni a lehető legtöbb hőt, ennek mindegy, hogy gyors nagytűz vagy hosszú idejű kistűz - de ideális tüzelőberendezés csak a mesékben létezik (meg az én fejemben ;)
A "lefelé égő" kályhák / faelgázosítókazánok marhajó hatásfokának egyik trükkje az, hogy a keletkező elégetlen fagáz kizárolag lefelé, a lángon/parázson keresztül tud kijutni az égéstérből - márpedig aztuán már nem lesz elégetlen az a gáz :)
Az én olvasatomban a két begyujtási mód között az a különbség, hogy az alulról valónál töbször, míg a felülről gyújtottnál kevesebbszer kell szöszmötölni.
A legtöbb hagyományos fal (és falfesték) jól bírja a meleget, persze vannak kivételek.
Mások is írtak anyagokat, ehhez hozzátenném a (valódi) fém hőtükröket, illetve komolyabb esetben a Solflex Tűzgátló lapot, ami szintén kimondottan ilyesmire való.
A fa elégése során a hő 80 százaléka nem a fa anyagának égésből származik, hanem a felforrósodott fából eltávozó gázok elégéséből.
Tehát:
1 - nagy farakás alulról meggyújtva:
eleinte alul még kicsi a láng, de már a felső fák is forróak, így a felső fákból éghető gáz távozik a kéményen át elégetés nélkül (=veszteség)
később az egész farakás égni kezd, ekkor már nem tud gáz meglépni, ekkor viszont olyan hatalmas a tűz, hogy a hőjének csak egy része marad a lakásban, a többi hő kivágtat a kéményen át (=veszteség)
2 - nagy farakás felülről meggyújtva:
mivel a láng legfelül van, ezért bármelyik fából távozik gáz, az előbb-utóbb eljut a láng-zónába, ahol elég, igy gáz nem vész kárba.
radásul lefelé lasabban ég a tűz, így az égés időtartama elnyúlik, ráadásul nem lesz közben olyan erős "pokoltüze", amikor a hő nagy része kivágtathatna a kéményen át
Az egyik oldalon 6cm-re van a fal, a másikon 6, vagy 11cm, attól függ milyen ytongot teszek. Amúgy az ytongot belül telibe kentem a Rath Habarcs-csal ami 900 fokig bírja. Szerintem sem lehet így baja. Hátulra is tettem 5cm ytongot és ott van 12cm. Ekkora helyen már el kell mennie a hőnek.
Annyit láttam, amennyit a kép mutat, illetve amennyit elmondtál róla.
Hozzáfűzni pedig nem akartam, hanem információt szerezni (mondjuk az szakmai lettt volna) hogy az általad lefotózott famennyiség mennyire javallott, mennyire alkalmazható más esetekben (főleg, mert mindenki a felülről való begyújtást isteníti és ezek szerint csak nekem nem vált be. Vagy egyedül csak én vagyok béna)
De még ebben az esetben is, egy "te vagy béna" válasz is elfogadhatóbbb lett volna...
Nem kell rögtön felmászni az uborkafára egy szimpla kérdéstől, főleg, mivel szerintem extrém módon meg van pakolva a kandallód begyújtáskor. Egy nyugodt hangvételű válasz, hogy ebben az esetben miért ez a célravezető megoldás sokkal célravezetőbb, mint egy zaklatott, minden mondatot sortöréssel záró bemorgás.
öööö, izé, ez lenne a javasolt/legjobb módja a begyújtásnak? Soha nem pakoltam még meg ennyire a kandallót, én inkább egy nagy + több kisebb + gyújtós kombinációval indítok és nem felülről, hanem kvázi oldalról gyújtok be: a nagy fa berakva a hátsó falhoz, elé pedig táborttűz módjára felállítgatva a gyújtós és a kisebb fadarabok. mire a kis fák leégnek, begyulladt a nagy hasáb is. Eddig ezt találtam a leghatékonyabb metódusnak, ráadásul így be is zárhatom a kandallóajtót, amint rendesen lángol a gyújtós.
Nem rossz, bár én szeretem rendesen látni a tüzet is.
Egy kicsit azért segíts már, mert ebből a szögből nagyon nem lehet kivenni: hova kerül a tornác ajtaja? Mert ha jól látom, az ajtónyílás teljes szélességében be lett építve a kályhába, azon kívül pedig csak a külvilág látszik.
"..hogyan tudom leellenőrizni hogy jo -e a huzat."
Tisztitsd ki a kémény koromzsákját./természetesen a kéményt is/--majd nyitott koromzsák ajtóba gyújtsd meg az ujságpapirt -ha nem füstöl vissza és a papir hamut viszi a huzat, jó a kémény. (kisebb papir adagokkal még elő is lehet így melegiteni a kéményt)
A "hatásos magasság" a kályha füstcső kimenete és a kémény felső kimenete közötti magasság-különbség (tehát nem a kémény teljes magassága a pincétől a gólyafészekig, hanem csakis azon szakasz magassága, amelyen a füstgáz felfelé közlekedik). Ez a magasság az egyik (de nem az egyetlen!) fontos tényező a huzat erőssége szempontjából.
"hogyan tudom leellenőrizni hogy jo -e a huzat ? alul a tisztitó nyílásnál?"
Az alsó tisztítónyílásnál zsebtükörrel benyúlva nézd meg az eget, hogy jól átjárható-e a kürtő, nincs-e beszűkülve koromtól/kátránytól/befordult tégla/madártetem/satöbbi.
A "jó huzat" önmagában semmit nem jelent, ezt csak az aktuális kályhával együtt lehet értelmezni. Lehet a kéményed baromi jó huzatú egy földszinti jancsikályhához, miközben ugyanaz a kémény igen gyengén muzsikálhat pl egy emeletre telepített külsőlevegős kandallóval.
A vegyes tüzelésű kazán többnyire a ház hőszigetelő burkán kívül, fűtetlen helyiségben van, tehát maga a kazántest plusz egy rakás odamenő-jövő melegvizes cső is a kinti hideget fűti a lakás helyett. Ezen "külvilágot fűtő" felületek az egész fűtőrendszer hatásfokát jelentősen le tudják rontani.
(láttam olyan házat is, ahol a teljes fűtés-csövezés a pincében történt (onnan voltak a felállások minden radiátorhoz), ráadásul ezek a csövek nem voltak hőszigetelve, na annál a háznál talán a hőenergia 50%-a rossz irányba távozott)
Deviszont ha a fűtőrendszer MINDEN alkatrésze valahol a hőszigetelő burkon belül van, akkor a hulladékhő is a lakást fűti, tehát a hulladékhő nem is hulladék :)
az a 14-es téglakémény. nekünk is volt olyan, 6,5 méter magas, egy 7 kW wamsler mobilkandalló volt rákötve, simán kifűtöttünk vele 60 m2-t, ill többet, mert ezen kívül a kémény még plusz kifűtötte a mögötte lévő 14 m2 szobát.
Tanácsot szeretnék kérni.Jelenleg van egy régi monori vas kazánom ami vegyes tüzelésű.Ez rá van kötve a radiátor körre.A házon belűl van még egy kéményem amire szeretnék rákötni egy kb 8 kw-os kandallo-kályhát.
No és most jönne a kérdés. Mi a hatékonyabb? A vegyes tüzelésű vagy a sima kályha? A kányhának kb 40 nm-t kéne befűteni ez egy nappali (ahol lenne maga a kályha) és közvetlen mellette a háló ami kb 20 nm .
Arra gondoltam hogy este amikor a nappaliban vagyunk akkor ezzel fűtenénk és persze a hálőt is.Kérdés hogy megéri-e ebbe beruházni.Mennyire hatékony és milyena hőérzet?
Nagyon köszönöm! Igy már a magam fajta ember is érti :)
Akkor végülis nem csinálom én ilyan rosszul csak el lehet zárni felül is csak ha már forró. Lehetséges hogy a fával lesz gond. Most néma csend van itthon, és hallom ahog sistereg ha rárakom :(
"Ha kéményt addig zárom amig nem susog az már fojtásnak számít?"
Az egész rendszereben végigáramló tűzilevegőt/füstgázt a kéményhuzat mozgatja (képzelj a kémény helyére egy elszívó ventilátort) teháta füstöt nem a tűz "tolja" kifelé a kéményben (kivétel a begyújtás utáni percek, mert a hideg kéménynek még nincs szívóhatása, ekkor még csak a felszálló meleg levegő libeg felfele). Tehát amikor a kályha és a kémény közötti füstjáratot szűkíted, akkor nem a tűz által "tolt" füstöt fojtod le, hanem a kémény szívóerejét csökkented.
Kisebb kémény szívóerő => kevesebb levegőt kap a tűz => kevésbé ég a tűz (tehát hosszabban ég, de gyengébb hatásfokkal)
Ha kicsit faggathatlak segitenél nekem a helyes használatban? Te felül a kéménynél nem is szoktad elzárni?
Én igazából azért zárom kicsit, mert ha nem akkor az ajtó aljánál, ahol ugye nincs tömítés hangisan susog a huzat. Ha a külső levegőt zárom, akkor egyre hangosabb. Ha kéményt addig zárom amig nem susog az már fojtásnak számít? Vagy mi a helyes használat módja? Vagy esetleg jó ugy hogy húz a huzat, had susogjon hallgassam? :)
Elkészült második cserépkályhám is, úgyhogy viszlát Suez-Guez:-DDKét megbízható kályhást is tudok ajánlani, akikkel meg vagyok elégedve.Ha valakit érdekel, privátban megírom.
Egy hónapja beruháztam egy Wamsler kályhára. A tetejére tettem 11 db himalájai sótéglát, jót tesz az allergiámnak, ráadásul reggelig tartja a meleget. Abszolút elégedett vagyok vele, egy hátrányát tudom csak felhozni, csak és kizárólag parázsra lehet újabb adagot tenni, küönben megtelik rögtön füsttel a ház.
Íme néhány kép 1 hónapos használat után, a kályha ablaka még nem volt takarítva, csak és kizárólag felülről gyújtok be. Tüzelőnek a lambériától a feldarabolt bejárati ajtón át akácot, valamint brikettet használok.
"onnan hogy jön ki?? tömítés is van a világon, a kandalló meg nem nyitott ajtóval üzemel sehol."
A nem külső levegős kályhák működés közben egy/több lyukon át szívják befelé a tűzilevegőt a szobából. Ha viszont megfordul a huzat, akkor ezek a bemeneti nyílások egyből kimeneti nyílások lesznek ;)
"Csak esztétikai szerepe van az esővédő tetejének,egyenes kúpos valamint láttam difúzorost is"
Szerintem nem sokat számít sem a formája, sem a díszítése. Vedd meg a legolcsóbbat (egyetlen vízszintes lap), csak jó erős legyen és jól oda tudd rögzíteni, mert marha kellemetlen a magyarázkodás, amikor egy viharos nap után a szomszéd hozza vissza (egy púppal a fején)
...csak nehogy kiderüljön a végén, hogy a te esetedben nem is a fentől lefelé fújó szél okozza a visszafüstölést, hanem mondjuk a ház szél alatti oldalán (szélnek háttal) lévő rosszul záródó ablakok és a szélszívás által a szobában okozott vákuum ;)
..ha a "belső-levegős" tüztereket nyáron nem tömitem, milyen erős koromszag van a lakásban. Május végén papir-tömités az üvegmosóra../a mentség, ezt csak az tudhatja aki ilyen tűztereket használ..!
"Mert ugye azt megint elfeledted, hogy a kémény távolsága a ető gerinctől, határozza meg az előírt kéménymagasságot!"
Az előírt kéménymagasság NEM a fentről lefelé fújó szél megelőzése miatt van meghatározva, ezért kéménybe befújó szél szabályos magasságú kémény esetén is előfordulhat.
A szél útjába kerülő tereptárgyak (tetőgerinc, épület, fasor, stb de akár távoliabbi domb/hegy is lehet) mögött bizonyos szélirányok/szélsebességek esetén létrejöhetnek felülről lefelé haladó légáramok. Ha a kémény kimeneti nyílása egy ilyen légáram útjába kerül, akkor ott a szél bizony akkor is be fog fújni a kéménybe, ha a kémény építésekor tökéletesen betartották az előírt kéménymagasságot. Ha ez a befúvás gyakran előfordul (pl uralkodó széljárás + közeli tereptárgy miatt), akkor lehet, hogy anyira keskeny ez a lefelé áramlás, hogy a kémény megtoldásával a kéménynyílás egyszerűen kikerül az áramlásból.
"A félig művelt ember, veszélyesebb a műveletlennél!"
Elnézést kérek, salynos én már csak ilyen buta vagyok.
Egyszerű pedig: a szél belefúj a kéménybe, egy pillanatra megfordítja az áramlás irányát és ha a tűztér nem külső levegős, akkor a füstöt kifújja a levegőnyílásokon.
Persze ehhez sok körülmény szerencsétlen együttállása kell (szélirány, kémény, esetleg külső hőmérséklet) de előfordulhat.
Annyira én azért nem bánom, hogy nem forrósodik át a burkolat, legalább nem okoz majd gondot, ha a kandalló fala mellé halmozom a tüzelőt.
De ami számomra a legfontosabb volt, hogy az Ytongnak nem kellett külön alapot készítenem. Ha jóval nehezebb téglából készítem, akkor azt nem rakhattam volna simán csak a járólapra. Egy padlófeltöréssel, betonozással járó építést pedig nem vállaltunk be.
...ezért is nem épitettem új cserépkályhát. ami anyagköltségen talán 5..600 ezer lett volna (2,5x5x8)+ a magas építési ár--inkább magam egy kőkandalló..))
Egy alap cserépkályha (4x2,5x7) samott anyagszükséglete minimum 25000-35.000 Ft, nem beszélve az egyéb anyagokról. (cserép, agyag, homok, drót, /gépek amortizációja, üzemanyag, járulékok/, stb.) Aki azt mondja, hogy ezt 70-80.000 Ft-ból átrakja, az a benne lévő használt, kiégett semmire sem jó samottot építi vissza, a kiégett béléssel egyetemben.
Az esővédőre gondoltam,de nem igazán irták arra. Gerinc felett kb 40cm a kémény teteje. Csak esztétikai szerepe van az esővédő tetejének,egyenes kúpos valamint láttam difúzorost is. Bőség zavara van.
"Mivel nagy szél van,előfordul,hogy a füst visszajön és eláraszt szépen. Mit lehet tenni ilyen esetben"
Számos oka lehet ennek és mem mindegyik esetben ugyanaz a megoldás.
Legtöbbször a ferdén fentről lefelé fújó szél az ok (pl egy tetőgerinc / környező magasabb épület / fasor, stb mögött pont a kéményednél lebukó szél), akkor ezen egy nagyobb víszintes "esővédő" tárcsa állítólag segít valamennyit. Ezeket számos néven árusítják, a lényeg, hogy jóval nagyobb legyen mint a kémény nyílása és olyan erős legyen, hogy vihar ne kaphassa le.
De ha a kéményed vége alacsonyabban van a tetőgerincnél, akkor lehet, hogy egy fél-egy méteres hosszabbítás örökre megszünteti a jelenséget.
Itt Borsod megyében is fúj a szél rendesen,de még nem láttam. Nem volt ilyen gond még eddig szerencsére,de úgy tünik mostantól lesz,jó lenne nem megfulladni a füst miatt.
Itt a környéken még nem láttam ilyen szélkakast. Van egy bádogos szaki ismerősöm,megkérdezem mit tud segíteni ilyen téren. Bármit megtud csinálni az "öreg".
Ne az árúházakban reklámozottat vedd, keress fel egy falusi bádogost és az elkészíti a kért méretben. A lényeg: a "kakas-szoknyája" takarjon 180° szögben--a megfelelően nagy farka szépen befordítja mindig a szélirányba--igy a szél már nem fúj be a kéményen.../azért az öregek is tudtak valamit..)))
Nem mondtam,hogy nem jó. Eddig, 89-óta még nem fordult elő ilyen mint most. Csak mostanában elég viharos az idő és elég kellemetlen a füstszag. Ha a szélkakas megoldja akkor szuper.
Nézd, ha jó volt az öregapámnak (és annak az ükapjának is) sőt, még Én is használtam szélkakassal épített kéményt--akkor miért nem jó néked..))De van jobb....magasitsd meg a kéményed vagy 5..10 méterrel, ez bizonyára segiteni fog.
PS az alólról befujt levegő /tulnyomás/ is segithet../de majd a mi "mekkmester"-ünk eligazit..)))
Másképpen nem lehet reagálni. Mielőtt irtam már rég kikerestem amit linkeltél :) Szóval kár volt fáradni. Sokminden kapható csak van ami semmit se ér. Gondolom másnak is volt már ilyen gond és van ami megoldotta,ezért kérdeztem. Itt van tapasztalat és van aki megosztja,egy áruház nem mondja meg,hogy tuti jó-e.
Átalakításon gondolkozom (családi ház beltere), cserépkályhámat szeretném másik helyre átrakatni. Anyagilag mire számíthatok kb? ha szakemberrel készíttetem, azaz szedetem szét fullra, és rakatom újra? Ahogyan olvasgattam az árakat olyan 60-80 körül lenne... ez valós ? Megfordult egy pillanatra bennem hogy utánnajárok e mesterségnek és megpróbálom magam átrakni, de nagy munka ahogyan olvasgattam. A kályha 3 sor széles, és 7 sor magas.
Tudtam, hogy igy reagálsz de tudod mit? "Egy jó pap holtig tanul és tudatlan hal meg"..ezér jó barát a gugli../ha már az ember ősei nem tanitották meg....(((
Üdv mindenkinek! Mivel nagy szél van,előfordul,hogy a füst visszajön és eláraszt szépen. Mit lehet tenni ilyen esetben a kémény tetejére,van valami megoldás? Köszi a válaszokat.
Kandalló betét vásárlás előtt állunk, ehhez szeretném a segítségeteket kérni,hogy milyen típust válasszunk!?Nem fő fűtésre használnánk (átmeneti időszakokban,esetleg rásegítésre ha gyorsan kellene meleg,persze a látvány miatt is) padlófűtés van alatta,így gondolom nagyon nehezet nem lehet rakatni!50m2 nappaliban lenne.A külső burkolat még nincs eldöntve,lehetne olyan is ami felmelegedne és kellemes lenne nekitámaszkodni?
Eddig ezeket a gyártókat néztem (max 150e Ft-ig néznénk) : Edilkamin ecostar piana, Ferlux c-20...vagy esetleg mást tudtok javasolni?
"A cíkk szerint így fűtheted ki a lakásod párszáz forintból:"
A szellemi sötétég mély bugyraiból rendszeresen felbukkanak olyanok, akik újra meg újra megpróbálják feltaláni az örökmozgót.
A videón látható szerencsétlen marha most éppen azt próbálja levezetni, hogy ha két gyertyában található öszesen mondjuk 1 kWh hőenergiát először egy duplacserépbe vezetjük, akkor abból később legalább 10 kWh hő fog kijönni :)
Miért nem tesz az ilyen az autójába egy gőzmotort (virágcserép gőzfejlesztővel), így mindössze néhány halottaknapjáról megmaradt mécsessel elhúzhatna egészen a bús francba a hülyeségeivel...
(a cikk írójának szakmai hozzáértését most inkább nem pontoznám)
Hővezetéses hőátadás nem lesz, mert remélhetőleg nem fogja összekötni szilárd testtel a kandallóbetétet és a szekrényt/hifit.
Konvekciós hőátadás nem lesz, mert a meleg felfele száll a burkolaton belül, ahogy mondod.
Hősugárzásos hőátadás nem lesz, mert a betét és a szekrény között lesz az Ytong. Nem a szekrény falának kell leárnyékolnia a sugárzást, hanem a kandalló falának.
"Aztan ha kiszamolnam hogy mennyi hot is tarol az a max fel m3 anyag, inkabb megsem kuzdenek ezen..."
A profi tömegkályhák között nem ritka az olyan, amelyik fél köbméter anyagot tartalmaz,
márpedig ezek a kályhák kimondottan híresek a jó hőtároló képességükől.
Számokban kifejezve:
egy köbméter tégla/beton hőtároló képessége fokonként kb 0,5 kWh,
tehát ha a pl fél köbméter téglát tartalmazó kandalló-burkolat mondjuk 60 fokosra melegedett fel, akkor az (20 fokos szobához képest 40 fok x 0,5 m3 x 0,5 kWh/m3K =) 10 kilowattóra hőt tárol az a kandalló-burkolat.
Nagyjából azt lehet mondani, hogy egy hőtároló akármi (pl kandallóburkolat) megfelel egy kb fele akkora térfogatú (esetünkben kb 250 literes) puffetartálynak.
"Belenéztem a belsejébe és észrevettem, hogy a rostélyból 2 szálnak az illesztése a szélén elengedte és egy kcisit meg van hajolva lefele."
Az Ohra hamuzórácsa igen becsültes öntvény, megfelelő tüzelés esetén kb ezer évet kibír. Ha az a rács elromlott neked, akkor te vagy atomhulladékkal tüzeltél, vagy felülbíráltad a káyha használati utasítását és tüzelés közben nem tartod becsukva a kályha ajtaját (vagy nem jó az alsó ajtó tömítése, vagy elromlott a kályhád bimetalos automata hőfokszabályozója).
"Alánéztem, ahogy nézem ki kel húzni, de ahhoz le kell venni az elős borítását?"
Ha (hidegen! :) megmozgatod azt rácsot, akkor érezni fogod, hogy előre könnyedén ki lehetne húzni (mint egy fiókot), ha valami ezt nem akadályozná.
Ez a valami a rács-rázó szerkezet kampója, ami a rács hátsó végén felülről be van akasztva a rács kiálló fülébe. Ha ezt a kampót (a hamuzó fiók helyén hátranyúlva) sikerül kiakasztani, abban a pillanatban a rácsot ki tudod előre húzni, mint egy fiókot.
Ehhez azonban ezt a kampót el kell fordítani, amit csak kor fog menn, ha előtte a hályha hátuljáról leveszed a hoszú rács-rázó kart.
Tehát:
1: rács-rázó kart csavarhúzóval levenni (1 db csavar a kályha hátulján jobboldalt, a kar közepén), ezután a kampót már el tudod fordítani
2: a hamufiók helyén hátranyúlsz és a rács-lyukból kiakasztod a kampót
3. rács előrefelé kihúz, mint egy fiók
A hamurács cseréje/javítása után a kampó vissza-akasztásához jó egészséget kívánok ;)
(trükk: lekapod a kályha oldallapját, majd a rázó-kampót a jobb kezeddel a külső végénél fogva kormányozod, miközben a bal kezeddel alul hátranyúlva érzékeled a kampó belső végének aktuális pozícióját)
Igen jobbra,gondoltam leszigetelem a szigetelt kéményt, ártani nem fog. Lesz majd támasztása, csak elfogyott az ytongom. A kinyúló ytong semmi, elfelejtettem levágni. :) Valószínű nem samottozok. Ez még csak az alap, erre megy keresztbe 2-3 áthidaló , aztán ráteszem a betétet. Ez a betét csak középen támaszkodik fel.
Sietnem nem kell vele, van padlófűtés, a szobákban radiátor. Teljesen automatizáltam azokat is, minden termosztáttal működik, mintha gázzal fűtenék, úgyhogy még kényelmes is.
Viszont tényleg sokat üldögélek a kandalló helye mellett és gondolkodok. :)
Gondolom jobbra van a kémény és arra a hőszigetelés miatt ragasztottál Ytongot, ugye?
Elég stabil az a ragasztás úgy, hogy nem támaszkodik a földre?
Hogyan tervezted a következő lépéseket, mi az a kinyúló ytong darab?
Ha itt a látvány, illetve ennek a szobának a gyors felfűtése a lényeg, akkor szerintem ne foglalkozz a samottal (a meg esetleges fő fűtésként akarnád ezt a kandallót valaha is használni, akkor a hátsó szobát is érdemes lenne fűtened)
A minta kandallóval vigyázz, mert a linkelt képen a fal közepén áll egymagában, míg neked a szobafal szélén és mellette lesz a kémény is. Tehát teljesen más, bonyolultabb alakja lesz az építménynek. Talán érdemes lenne lemodellezned a helyiséget, hogyan fog az egész nagyjából kinézni, bár azzal sok-sok órát el lehet pepecselni, ami gond, ha sietni kell.
A látvány ugyan az, a meleget ugyan annyi idö alatt kezdi leadni, ha rendesen kiszelözteted ,de sokkat tovább tartja meg a meleget. Soha nem tudhatod mikor kell fütésre használnod a kandallódat :)
Igazából nekem csak a látvány miatt kell és, hogy gyorsan meleget tudjak csinálni. A padlóba hiába fűtök be, kell 2 óra mire meleg lesz. Kevés a pufferem, de jövőre azt akarom majd kicserélni. A nappaliban szeretem, ha meleg a padló, mert így a gyerek is tud hemperegni, meg a földön játszani. A hátsó falat leragasztottam, mert a túloldalon egy szoba van és azt nem akarom melegíteni.
Ha nem lenne a kanallóm alatt padlófűtés és szigetélés, akkor én is valami hőtároló anyagból (pl samottból, de még inkább téglából) csinálnám mai fejjel a burkolatot, mintsem porfixből/ytongból.
Milyen burkolatot terveztél? Használtál valami segédprogramot hozzá, vagy pc alapon dolgozol (papír-ceruza) ?
Asszony teljesen rád bízta a tervezést, ha már úgyis nehezen tudja elképzelni a végeredményt? :)
Nekem még építés közben is változott a terv, de szerencsére a Sketchup-al elég jól lehet modellezni a kinézetet (bár fantázia így is kell hozzá bőven)
U.i.: nálunk a burkolat azóta sem haladt előre egy tapodtat sem, inkább a kinti munkákat csináltuk, kihasználva a jó időt. De nem baj, ami késik, múlik :)
Igen arra. Gondoltam, ha az induló Ytongok nincsenek leragasztva nem baj, mert úgyis akkora súly lesz rajt, hogy nem mozdul el. :) Viszont az igaz, hogy nem lesz mobil, mert a Bobcat-tel nem férek be az ajtón. :)
Van egy Ohra kályhám, az a fajta, amin oldalt lehet a tekerővel levegőt állítani.
Belenéztem a belsejébe és észrevettem, hogy a rostélyból 2 szálnak az illesztése a szélén elengedte és egy kcisit meg van hajolva lefele. Meg szeretném javítani, de ahhoz célszerű lenne kiszednem.
Csak nem tudom hoygan szedjem ki.
Alánéztem, ahogy nézem ki kel húzni, de ahhoz le kell venni az elős borítását?
Próbáltam mozgatni, de eléggé meg van szorulva, gondoltam ha le kell venni az elejét, attól még csak mozogna mozgatásra, de meg van szorulva.
Ha vlaki tudja, hogyan kell kivenni, megköszönném ha leírná.
20-30 év közötti kályha lehet, a rostéály már kiszolgálta az idejét :)
Olyan lesz a szoba berendezése, hogy egyetlen kb 5-6 méternyi falra kell elhelyezni a kandallót, a TV-t és kétoldalt két padlóig leérő kertre néző ablakot. Értelemszerűen ezen fal irányába fog nézni a két ülőalkalmatosság is. Az öszes többi falfelület tele lesz mennyezetig érő (könyves)polccal, lesz még három ajtó meg egy nagy átjáró az étkezőbe...
Érdekességképpen az én nagy TV-n például közvetlenül a mennyezet alatt van, de néha még így is túl alacsonynak érzem, mert én pl a hálószobában, az ágyból nézek TV-t (a másik, kisebbik TV-m meg az étkezőasztal végén található ;) szóval ott sincs nyakfájás.
"Ha nem elég érdekes a műsor, így is eltéved a szemem, és azon kapom magam, hogy fél órája a tüzet bámulom. :)"
Mostanában az a divatos műsorpolitika, hogy megveszik a legolcsóbb jogdíjú (=lexarabb) filmet, oszt leadják hetenként hatszor különböző időpontokban (és néha különböző címmel ;), ezért a kandallótűz sokkal nézhetőbb a TV-nél. De a fotel alapból a TV felé néz és ha a kandalló nem pont szemben van velünk akkor a tűz nézése közben megfájdulhat a nyakunk, ezért ésszerű, ha a kandalló és a TV egyaránt pont szemben van velünk.
Vízhőfok 65-70-re van lőve visszahül 60 körül akkor kikapcsol a keringető. Külső levegős a cucc. Akkor azt zárjam el inkább. Iszonyatosan ég ha nem zárom min félig a kéményt.
Sziasztok! Pilis PK10 kandallóm van, idén fűtök vele először. A tűztér felett a víztér nagyon kátrányosodik. A kémény 7.66m magas vadi uj Leier 200mm. A huzatot tudom szabályozni, le is szoktam venni mert ha nem akkor kikap mindent a tűztérből olyan huzata van. A fa 2 éves cser, mérni nem tudtam még, elvileg száraz. Konixot használhatok a tűztér tisztítására, ha a kémény nem tégla? Lesz a kéménynek baja? Köszönöm
"Mióta van egy kandalló burkolatnak hőtároló része??????"
Minden olyan kandalló burkolat hőtároló, amit hőtároló anyagból készítenek.
Csak éppen van olyan, aminél a hőtárolás nem volt cél, csak éppen hőtároló anyagokat (is) tartalmaz a burkolat (a hőtárolás ekkor is megvalósul, habár nem volt betervezve ;)
és van, amikor, a burkolat anyaga készakarva nagy hőtárolású, ezzel lehet elnyújtani a rendszer hőleadását a lakótér felé (amíg ég a tűz és hideg a burkolat, addig a hő egy részét magába szívja és amikor már leégett a tűz, azután a burkolat hőtömege fűti tovább a szobát)
"A kandalló feletti televíziókat kiszereltetik."
Ennél azért egyszerűbben is meg lehet szüntetni a "dupla kép" jelenséget :)
Egyik megoldás egy egyszerű vas paraván (olyan, mint a szikrafogó háló, csak nem átlátszó, hanem zárt), de én egy vas zsalugáteren gondolkodom, amit két oldalról zsanéron be lehet majd fordítani a tűz-ablak elé (ez akár automatizálható is, a tv bekapcsolására).
"Tűzifakeresekedő háza, avagy semmi nem vész kárba. Amit nem adunk el tavaszig, azt felhasználjuk valami másra"
Persze a "FrédiBéni enetriőr" sem rossz :)))))
A rusztikus stílust hajlamosak az emberek úgy értelmezni, mint "bunkóparaszti stílus", "baltávalfaragott stílus" megy ilyesmi,
holott a valóságban ez jóval tágabb fogalom, a legjobban definciók talán ezek: "rusztikus = vidékies" vagy még pontosabb ez: "rusztikus = nem városias"
It van pl egy rusztikus konyha-étkező (látvány-kandallóval). Ha a neogörény stílusú étkezőasztalt sürgősen elajándékozzuk Győzikének, a székeket meg kivisszük innen a helyükre (a patio-ba), akkor erre nem mondhatja senki, hogy baltával faragott vagy bunkóparaszti lenne, mégis egyértelműen rusztikus stílusú:
- ami bírja a hőt, az teljesen kikeményedik, és úgyis ki fog potyogni a hőtágulás okozta mocorgás miatt.
Ha csak kör keresztmetszetű zsinórt kapsz, nézd meg, mennyire lehet összenyomni, és úgy számold a szükséges vastagságot.
Egyébként tömítés nélkül se füstölne ki, főleg ha a szűkebb csonkra húzod a füstcső kitágított végét...de vihar esetén (nagyobb kéményhuzat) lehet hogy hallhatóan falsot szívna ott a kémény.
1000 köszönet mindenkinek aki foglalkozott a kérdéssel. lakóhelyemen a sarki vasboltban tartanak pasztát is, tömítőzsinórt is, reggelig megszülöm melyiket is akarom! ;)
Barkácsáruházakban is előfordul kályha tömítőzsinór.
Pl a Bauhaus-ban tavaly volt többféle is, de az a biztos, ha közlekedés előtt odatelefonálsz (arukészlet szempontjából a honlapjuk kivétel nélkül használhatatlan)
Kályhaajtó tömítőzsinórt keress. Nem tudom a város melyik része a legkönnyebben elérhető, de keress rá gugliban a legközelebbi kályhás, kandallós üzletre. Felhívod őket és ha náluk nincs, biztos megadják a tuti címet.
Lehet hülyeséget mondok, de ez itt szerintem nem OFF! :D
Én a helyedben nem aggódnék, de ha úgy itéled meg, hogy túlzottan laza akkor tekerhetnél rá egy lemezt is körbe.Olyan vastagot ami kitölti azt a 2-3mmtert és úgy összenyomod.Az ebben az életbe ki nem ég.Hőtágulás is van, bár elvileg ugyanannyíra fognak mocorogni.
De biztos, hogy túl laza?Kifüstőlni nem fog, mert a huzat kihuzza.
Jó válasz../hogy szilikon-é nem tudom, de bizonyos, hogy kinyomható flakonban kapható valamilyen fekete kence, ami nagyon gyorsan keményedik--tehát nincs lötyögés. (2009-ben használtam..!
elnézést ha off-topic leszek, sajnos nem találtam alkalmasabb topikot. a problémám a köv.: a vásárolt kandallókályhánk felső füstcső kivezetéses, 120 mm átmérővel. elvileg. a gyakorlatban a ezen a csonkon a 120 mm-es vastagfalú füstcső lötyög, nem szorul rá. kb 115 mm átmérőjű lehet, tehát körben 2-3 mm hézag van. mi tehetek? hőálló szilikon tömtés?
De az az ámokfutás amit művelsz, sztem nem ide illik.
Alapvetően megszoktam(még ha nem is reflektálok mindenbeírásodra),
hogy lehetőleg a kákán is csomót keresel.
Az sem zavar hogy nem áldozod fel a kertedet, a teraszodat, a "földedet" fa tárolásra.
Nekem (nekünk) ez nem megy máshogy).
Tele nyomod a topicot olyan eszmefuttatásokkal, amit egy a mindennapokban élő (még ha a Te elvárt inteligenciaszinteddel rendelkező ember) sem képes vagy akar követni.
Fárasztó.
Tudom nem kell olvasni.
De lehet hoyg nem kell ennyi marhaságot összehordani.
Ezért mondtam inap inkább a kutyás képek mint ez a sok zavaros(bár elgoondokgodtató eszmefuttatás).
És ezen ne sértődj meg.
Tisztelem a korodat, atapasztalataidat.
De.
Sok embernek napi megélhetési gondjai vannak.
Nem az hogy mennyi helyet foglal el a kertében a tüzifa és azt mennyi másra lehetne még hasznosítani.
Vegyél nagyobb telket sétálj a fábval ne csak 5 hanem 20 m-ert , lesz nagyobb tered boldogabb ember leszel,és végülis
Szerintem el kell felejteni minden 100 fok alatti megoldást,
mivel a forralás nélküli szárítási módszerek csak hetek/hónapok alatt hoznak kielégítő eredményt, márpedig a szárító az oldalfalain át folyamatosan hőt veszít, amit szintén folyamatosan pótolni kell és marhára nem mindegy, hogy egy nagy hővesztő felületet környezeténél 100 fokkal magasabban kell tartani 24 órán át, vagy mondjuk csak 60 fokkal kell magasabbban tartani de tízszer annyi ideig. Tehát tűzifa szárításáre én két hatékony területet tudok elképzelni: egyrészt a hagyományos "lassú" szárítást (persze napenergiás fűtéssel + konvekciós légkeverésel tuningolva) és a mesterséges gyorsszárítást, de azt viszont csakis forráspont felett.
"A konténer kimenetén egy jófajta mókuskerekes venti, oszt hadd szóljon!"
Bizonyos esetekben szerintem nincs szükség semmiféle ventilátorra ;) Ne feledd, hogy egy köbméter frissen kivágott fában van kb 300 liter víz, ami 101 fokos gőz formájában 500 köbméternyi helyet foglal el, tehát a felforralási folyamat legvégére (akkor már pára formájában) a kezdő vízmennyiség 99,8 százaléka magától a tűzifán, sőt a szárító berendezésen kívül fog tartózkodni ;) (feltéve, hogy a szárítót nem építetted túl zártra, mert akkor már előbb felrobban az egész ;), akár elszívtad szorgalmasan a párás levegőt akár nem.
"kályhát pár száz euróból lehet építeni,"
Nem kell feltétlenül több köbméteres méretekben gondolkodni. Egy családi háznál elég lehet egyszerre csak egy havi (heti?) famennyiség is.
De gyorsan abba is hagyom az okoskodást, mert a helyi önkéntes rendőrök a végén kimoderáltatnak arra való hivatkozással, hogy offtopic módon tűzifáról mertem beszélni a "Cserépkályha, kandalló" topicban.
Persze jó az is. De a sósav erősebb sav, gyorsabban, tökéletesebben végzi a dolgát.
1 l 30%-os 350-400 Ft.
Nekem nem fogyott el az 5 literes (á:1700 Ft) kicsit több, mint száz koszos tégla újjá varázslásakor, és biztos spórolhattam volna vele még így is.
Zlota kandallóköpenyéhez nem is kell sok, viszont oda jobb a töményebb, mert akkor nedvesen törölve nem folyik meg és hat is. Persze szellőztetni kell, de nem is általános háztartási cél volt az alapfelvetés.
A töménységet nem tudom belőni, mert mikor az egész téglákat tisztítottam, akkor egy fél diszperzites doboznyi vízhez öntöttem pár decit, és pezsgett rendesen.
Hasonló célokra (meg a háztartásban mindenfélére) én citromsavat alkalmazok (por alakban veszem kilós kiszerelésben). A citromsavat nem jellemzi sem a sósav rettenetes kigőzölgése, sem az ecet borzasztó szaga, oszt mégis ugyanúgy sav mint a többi.
Lehet jó az ecet is. A lényeg, hogy a só, vagy mész kiválást oldja, azzal reakcióba lépjen.
Ha vágott (és használt vágott), akkor lehet hogy a fugázás maszatolta össze, vagy a felragasztás során beleszivárgó víz oldott ki belőle valamilyen sót és az ült ki a felületére.
Próbáld ki. Nekem működik. De mondom csak óvatosan a vízzel és a töménységgel. A téglaszeletet sem kell megitatni, a fugázást meg szárazon kell hagyni.
Ha száradás után szebb a felület, akkor azt meg lehet fixálni a lenolajos-lakkos módszerrel. Vagy kőbalzsammal. De beltérben úgysem fog kapni nedvesség utánpótlást, tehát a további kifehéredés nagy valószínűséggel meg fog szűnni. A lakk tényleg arra lehet jó, hogy megköti a felületet mind a téglán, mind a fugán, és nem fog porladni.
Kösz a tanácsot, ezt az ecetes dolgot azért írtad lehet, mert nem írtam, hogy vágott a tégla. Nincsen rajta semmilyen maradék habarcs. Ami most lehet rajta az az építés közbeni agyagból származik.
Ha vízet kap, bármilyen formában akkor utána állandóan csak fakóbb lesz. A vörös tégla is sárgásabb/fehérebb lett.
Az ecetes vízzel máshogy reagálna?Azt szeretném, hogyha lemosom és nem agyagos akkor olyan szép piros legyen mint amikor elvágtam.
Volt egy tégla ami tűzpiros volt. Azt még az építés után többször átmostam, de egyértelműen mintha salétrom vált volna ki belőle, vagy valamilyen só féle. Majd megpróbálom lefényképezni.
Az összhatás persze így is szép, de én tudom mikor építés közben a sorok készültek milyen szép kontrasztos volt.
Megpróbáltam 1 vöröses színű téglán és most - megszáradt, mert meleg volt- szinte fehér lett!Már nem agyagos, az biztos. Lehet salétrom, vagy passz, de így még csúnyább lenne.
Persze lehet a lenolaj+lakk beválna , majd beszerzem és letesztelem egy maradék téglán.
Ez a száraz tűzifa dolog sokakat foglalkoztat. Vagy azért mert nincs és kátrányos minden, vagy azért mert van, de másnak csak azt tudjuk tanácsolni, hogy éveket gondolkodjon előre. Visszafelé ez már nem működik ill. pár nap alatt ez nem oldható meg. Vagy mégis? Pedig még egy jó üzleti lehetőség is van benne.
Még tavaly találta Lala ezt a tűzifa szárító konténert. Meg is vehető az eBay-en maga a technológia. A konténer és a kosarak nincsenek benne, úgyhogy kicsit drágácska.:D
Aztán feldobta Mekk mesterünk újra a labdát ezzel a tanulmánnyal, majd besértődött.
Engem érdekel a dolog, javaslom fojtassuk az ötletelést a társtopikon. Akit szintén érdekel, jöjjön oda!
Gondolat ébresztőnek, vita indítónak az elképzelésem:
Tegyük fel, tudnánk szerezni egy közepes, szigetelt konténert. Olyan normál teherautó méretűt. Nemtom mekkora az, de jó nagy. Egyébként is kéne nekem egy - raktárnak - de ez most mellékszál. Mivel fűtenénk és hogyan mozgatnánk a levegőt? Az előbbi tanulmány 105 fokról beszélt. Akárhogy is, 100 felett kell tartanunk a betárazott famennyiséget legalább 30 órán át. A felfűtés, a rengeteg víz elpárologtatása sok energiát felemészt. Nem lesz elég néhány radiátort beszerelni és abban 60-80 fokos vizet cirkuláltatni. A költséghatékonyság miatt a legjobb lenne (száraz) fával fűteni és valahogy az égéstermék hőjét felhasználni direkt vagy indirekt módon. Indirekt: a füst melegítené azt a levegőt, ami belép a konténerbe valami levegő/levegő hőcserélővel. Direkt: a fűtésre használt kályhát kaszkádosítanánk a konténerrel, ergo a konténer lenne a kémény. Mondjuk a fák lehet, hogy kicsit füstösek lennének, de szerintem ez elég egyszerű megoldás. Ha jól emlékszem ennek van hagyománya és irodalma is. Lehetne mondjuk egy faelgázosító, fordított égésű kályha a forrás, így füst szinte nem is keletkezne, hatékonyság az egekben. Fontos lenne minden rést gondosan tömíteni. A konténer kimenetén egy jófajta mókuskerekes venti, oszt hadd szóljon!
A konténer gondolom drága dolog, még ha használt is, kályhát pár száz euróból lehet építeni, a fa nem drága, szóval ha konténer van, indulhat a projekt!
Mit szóltok hozzá?
Amit szóltok, a "Tűzifa szárítás gyorsan: hogyan?" topikon tegyétek, ha kérhetem! Itt sem üt el a témától, de oda jobban illik, ez tény.
Te jó ég! Ez aztán erőmű! Nem, nem hiszem, hogy befért volna. A felső rész is szűkül, meg a tűztér is trapéz alakú. Talán ha födémig visszabontjuk az egészet.:DDD
Beépítés előtt a használt, habarcsos téglát sósavas-vizes áztatással, lemosással tisztítottam meg. Szépen letisztulnak, a színei felerősödnek. Utána hagyni kell kicsit pihenni, hogy falazhass velük. Aztán fugázás után a fátyolt is le lehet róluk így törölni, ha a sima víz nem viszi, de ott már ügyelj rá, hogy csak nedves (híg sósavas) szivaccsal csak a tégla kapjon belőle, a fugára már ne menjen, mert kioldaná belőle a meszet és meggyengülne.
Ápolásnak meg lehet kapni olyat, hogy kőbalzsam. De simán lehet, hogy a lenolajkencés-csónaklakkos keverék van olyan jó. Az utóbbi a lakk miatt tuti, hogy megköti a felületet és nem fog porlódni.
Jut eszembe, hogy téglaburkolat esetén mit ajánlotok a tisztításra?El kellene tüntetni a kőppenyről a fátyolos agyagmaradványokat.Ehhez jó lenne valami...
Esetleg utána beereszteni valamivel ami jobban kiadja a színét a tégláknak.
Pontosan, természetesen az -is- volt nagyrészt.De mivel vízes volt a fa nem tudtam felnyomni annyíra a hőmérsékletet, hogy ne keletkezzen.
Normális száraz fával, illetve 3 év múlva már ezzel a fával sem volt gond.A tüzelőszerkezet nem változott meg az évek alatt.Idéntől van csak másik.Eddig kandalló volt.
Új kályha is le tud kátrányosodni, mert a falazata hídeg, vízes.Meg hát úgye az elején nem is illik megdöngetni annyíra.
A trutyi,ami kifolyt az szerintem kátrány, ami nem a fa miatt van, hanem hogy nem kap elég oxigént a tűz. Így lehül a füstgáz és lecsapódik. Vigyázz vele, mert a kéményben is lecsapódhat és ebből van a kéménytűz. Ezért van,hogy le tudtad égetni a tűztérből. Persze nem láttam, de valószínű.
Hmmm, számítottam a kérdésre.:D Ezen már én is gondolkodtam. Mit tehettem volna be oda? Egy Edilkamin Idro 50 pont befért volna a régi tűztérbe (alsó900-felső500-mag400, trapéz alak), a lekerekített hát miatt. Nyílt rendszerben 270e, ha zártra köthetőt vettem volna, az 350e. Azért ehhez is kellett volna még ez+az. Nem maga a betét volt sok ill. az azt kiváltó maszek kivitelezés. A kandalló kupoláját át kellett volna mindenképpen építeni. A kémény béléscsövet meg kellett fordítani. Az mondjuk főleg munka, kevesebb költség. A réz csövezés + gépészeti cuccok megint csak nagy falat volt. Írtam viszonylag fegyelmezetten a költségvetést, ha érdekel, megosztom szívesen.
Meg aztán egy Edilkamin Idro 50-et nem nagyon faraghatnék kedvemre.:D Nem rossz cucc, de messze nem tökéletes. Pl. tercier utánégető. Nem lebecsülendő ám az alkotás öröme! Ha másik házba költözünk, ismét építeni fogok. Biztosan vízteres, épített és utánégetős lesz, sőt az is lehet, hogy fordított égésű.:D Hatalmas előnnyel indulok. Egy csomó dologról tudom, hogy működik és még többről, hogy nem.:D
Nem lett volna olcsóbb berakni egy előregyártott vízteres betétet?
Emlékszem a wallthermre. Hát nem biztos, hogy örülnék a takarításának a nappaliban. Meg harmadennyiért egy faelgázosító kazánt lehet kapni. Szóval nem olcsó.
Ez pl itthon is kapható 668eFt-ért. Még jó, hogy lehet kapni.
Persze, hogy jó ötlet. Azért csinálom.:D Ez mondjuk egy nappaliban elhelyezett tűzrakó volt egykoron. Íme:
Ehhez képest most már ez a bele:
Fűti a házat az összes radiátort és már melegvizet is csinál. Alig fogyaszt fát.:D
Jó megoldások. Kihagytad a Wallthermet. Személyes kedvencem. 93% hatásfok. Bár a két üzemmód között a váltás nem automata, hanem kézi. Itt van róla két Youtube video:
Ha jól emlékszem 5300 EUR egy ilyen és 15kW a teljesítménye.
Jó ötletnek tartom az utánégetőt. A gyártók rendszerint nem törődnek az ilyesmivel (=nyilván drága). Azért van rá néhány példa:
A negyedi képen alulról felfelé fotóznak a betétben. A füstgyűjtő kúp végén látható kéménytorkot egy szeleppel elzárják, így az égétermék a kép közepén látható nyíláson tud csak távozni, itt viszont közvetlenül alatta áramlik be az égési levegő. A második képen ugyanez nagyítva. Amúgy ez háromféle Supra betéthez kérhető opció.
A másik a klasszikus kétaknás faelgázosító kandalló, amit már több cég is gyárt. Ennél szerintem az lehet a gond, hogy a hamu is lehullik az alsó aknába, úgyhogy ezt biztos csak porszívóval takarítható.
A harmadik nagyon hasonló a másodikhoz, itt is egy második égéstérben van az utóégetés, de ez nem látható. Hátránya a könnyen elzáródó égéstermék elvezető nyílás, ezt a videó végén mutatják be.
Mindháromban közös, hogy az üzemi hőmérséklet elérese után egy bypass szeleppel elzárják a füst hagyományos felső kijáratát és egy szűkebb, de előmelegített levegővel jól ellátott nyíláson kell távoznia a nem tökéletesen elégett égésterméknek, biztosítva ezzel a tökéletes kiégést.
A csövezés fix. Esetleg a dobozt lehet lejjebb hozni a csatlakozó cső meghosszabbításával. Menetes végű, úgyhogy 2-3cm le-fel megoldható. Most mondjuk az alsó határon van, lejjebb nem tud jönni, mert akkor leesik:D. De nem nagyon akarom. Egyrészt látom most hogyan ég a tűz. Sok láng és a füst/gázok is felmennek a tetőig, majd elkanyarodnak a lyuk irányába, ott felhúznak a felső csősor felé. Ha nagyon lejjebb engedem a dobozt, akkor elkerülik egymást. Ez csak feltételezés persze. Ami alulról, a tűz közepe felől érkező láng és gáz, az tuti eltalálja a dobozt és rajta szétterülve oldalai felől kerüli meg, ahol megkapja majd az utánégetőt. Tulajdonképpen a doboz oldalai körül és felette egy tűzgolyónak kell lennie utánégetéskor. Nem engedhetünk ki egy molekula éghető gázt sem a kéménybe!:DDD
Másrészt hadd hívjam fel a figyelmed egy fontos tudnivalóraa. Inkább találós kérdés, feladvány formában teszem, mert ez stílusos irányodban:D Mik az égés feltételei? Segítek: 3 dolog kell hozzá.
A félreérthető elnevezést már tisztáztátok, ebből adódik viszont egy kettősség. Gyorsan szárad, de mikor már száraz, el is kell tüzelni, mert megeszik a bogarak. Fűtöttem vele, tényleg jó, de nem ez a legjobb tölgy. Magyaltölgyet próbáltam még. Nagyon nehezen szárad (2 év után lesz 20% körül, ha jól össze van hasogatva), de brutál erősen ég, jó parazsa van.
Meleg az tuti lesz. Remélem akár 800-1000 fok is. Ott ér össze a legtöbb láng a katlanból, elég minden gáz stb. Nem tudom milyen a mostani. Barom kemény és saválló, 1mm. Ennyit tudok. Ajánlhatsz lemezt. 200x200 2db, 200x20 4db, kellene tehát 480x200mm. Sőt! Meg is hegeszthetnéd nekem:D
"betettük a garázsba kb 1 hét alatt az egész bepenészedett"
A penész megélhetése számára nem kötelező a nedves felület,
elég, ha a páratartalom folyamatosan kb 75 százalék felett van (és nincs túl hideg neki).
Ilenkor egy páraérzékelős ventilátoros légcsere megoldhattya a penészgondot a garázsban (és egyúttal gyorsítja a fa száradását), plusz a fát szellősen kell pakolni, hogy járhasson a szárazabb levegő a hasábok között.
Ha a garázs fűtött/temperált, akkor a ventilátor mellé lehet tenni egy levegő hőcserélőt, az jelentősen csökketheti a légcsere hűtő hatását.
1. a saccod szvsz nettó hülyeség. Ha elolvasod a hozzászólók neveit, a valóban aktív tagokat összeveted, hasonló nagyságrend jön ki a két topicra. Pláne annak fényében, hogy ez 13 éves, az meg 13 hónapos...
2. innen már többen távoztak azért, mert a sok off miatt már semmi hasznosat nem találtak a hozzászólások között.
Ergo: mégiscsak jobb rendeltetésszerűen használni a topicokat...
"De, azt biztos nem néztem be ami kifolyt a kandaló ajtónál!"
Azt nem is kétlem, de biztosan nem a sok csersav miatt volt ;) Egyébként a legtöbb ember a nevéből kiindulva téves következtetésre jut. Jó tüzifa, de nálam továbbra is a bükk-gyertyán páros a nyerő.
A két topic látogatottsága között sacc százszoros a különbség.
Ha valaki segítséget/információt kér, akkor logikus, ha azt a százszor nagyobb közösségtől kéri
és ha valaki segíteni szeretne minél több embernek, akkor is logikus, ha azt nem egy félreeső helyen teszi...
Az volt a tervem, hogy kitalálok egy olcsón elkészíthető fa gyors-szárító szerkezetet, amit nagyban megépítve tüzépek/közösségek használhatnak nedves fa jó hatásfokú tüzelővé átalakítására, kisebb (kutyaól/kertibudi méretű) változatát meg (olcsó anyagokból) bárki magának is összeütheti és akár kerti hulladékkal üzemeltetheti.
De Dolmar__fan barátoddal vállvetve elvettétek a kedvemet az egésztől.
A rajzodat elnézve elgondokodtam, hogy a pótlevegő adagoló dobozkád felett hiába lesz ideális a gáz/levegő arány, ha nincs, ami meggyújtsa a keveréket (gondolom nem feltételezed, hogy a "felső tűz" folyamatosan, megszakítás nélkül fog égni).
Magyarán statisztikailag túl ritkán fog előforulni akkora láng az alsó tűznél, ami újragyújtaná a felső lángot, szerintem nem kellene ennyire magasra tenni az utólagos levegő bevezetést.
Ezt a fát már idén semmiképp sem használjuk fel, mivel azt gondoltuk az elején, hogy száraz ezért betettük a garázsba kb 1 hét alatt az egész bepenészedett.. :/ Már kipakoltuk szellős helyre, de jó ha jövőre használható lesz.
"Fája a többi tölgyénél jóval kevesebbcsersavat tartalmaz, ezért nem tartós, szabad téren hamar korhad. Ezért az erdészek nem sorolják az ún. „nemes” tölgyek közé. Ipari felhasználását akadályozhatja az is, hogy hidegben a törzse gyakran megrepedezik. Mivel gyakran és sokat terem, tőről jól sarjad, igen jelentős területeket foglal el a nemes tölgyek és a bükk kárára, ezért a 20. században az erdészek törekedtek visszaszorítására."
Hozzáteszem nem szoktam 1 éves fával tüzelni, és azt nem tudom- lehet magamat is beszívattam ezzel- hogy más fákhoz viszonyítva 1 éves korában mi folyt volna ki ott, de tiszta trutyi volt minden, és az üvegről még a hideg zsíroldó sem akarta leszedni.Max kalapács segített volna rajta.Csak legégetni tudtam rendes száraz tüzifa használatával.Nem kisérletezetm vele tovább.3 évet szárítottam és aztán tiszteségesen éget el.
Annyira nem értek hozzá.Ha az, ami savállóból van és hőálló, akkor jó lehet. Viszont, ha sima saválló, az nem bírja túl sokáig. Nekem a kazánomban saválló tálca van a tűztér alatt. Csak a hamu ée a parázs esik rá, de már úhy meg csavarodott két év alatt, hogy alig bírom kivenni. Ha nagy a meleg mindenképp 2-3-as hőálló lemezt ajánlanék.
Ha jól emléxem értesz az anyagokhoz. Mivel ajánlod elkészíteni ezt a tercier dobozkát?
Most 1mm-es saválló anyagból van. Biztos bírná az is jó darabig, de újra kell csinálni, mert nem megy ki rajta a levegő. Pedig a tesztek nagyon bíztatóak. Mivel ez a nyílás az egyetlen ahol az összes égéstermék és gáz távozni tud, ezért nagyon szépen ég a cucc. Persze ha nagy a tűz, a lángos is kilépnek a katlanból, de ez nem gond.
Úgy is van, azért nyitottam, hogy ezeket a nagyszerű ötleteket ott kedvünkre kivesézhessük!:D Át is húztam oda a fonalat.
Bár a fa szárításának témája nem tűnik nagy elütésnek, reméljük az offot kiáltók magukra is figyelnek majd a kutyák, macskák, virágok egyebek (játékkártyák stb.) listázása előtt. Nem bántásból írtam, oké?:DDD
"A fát erdésztől (nagynéném új párja) vettük, 2.5m3 csertölgyet, azt gondoltuk biztos nem ver át, állítólag 1 éve lett vágva, de füstöl, kormol, sistereg stb."
Ezt cserépkályhába még ne tedd!A csersav tartalma miatt ezt a fatípust minimum 3 évre mondják az öregek.Persze már a második évtől is sokkal jobb, de egy év az még tényleg kevés neki.Nekem ez volt a tapasztalatom is vele.Mégcsak nem is a hatékonyság miatt írom most,hanem a tüzelőszerkezet és kéményed tönkrevágásától szeretnélek megkímélni.
Ha mégis tüzelsz vele akkor vegyesen használd valami mással keverve és figyeld a készüléked belsejét folyamatosan.
Hát, ha arról beszélgetünk, hogy a kandallóbetéten kívül, pár centi távolságban egy köpenyfalat építesz, akkor szerintem nem kell túl különleges anyag, mivelhogy az Ytong sem az. Pontosan már sajnos nem tudom, hogy én milyennel csináltam, de úgy rémlik, hogy még az Ytong ragasztónál is olcsóbbal. De szerintem állna a fal még akkor is, ha csak egymásra rakom az Ytongot szárazon.
Szerintetek jó, ha Mapei Firestop 1200-al ragasztom össze az Ytongot? Állítólag hőálló habarcs és 1600 fokig bírja a meleget. 3-4 tubussal elég is lenne.
Már ott megbukna a dolog, hogy nem közvetlenül a fát melegíted, hanem a fát körülvevő merevítőt körülvevő fóliát, ezért a henger közepére került fahasáb közepén lévő víz csak kb az évtized végére melegedne fel forrási hőmérsékletre ;)
A 60 fok annyira alacsony hőmérséklet, amihez már nagyon erős vákuum (=marhadrága vákumszivatyú) kellene,
de a valóságban az a 60 fokos víz a fa hőfelvétele (pontosabban legfőképpen a fában lévő víz forráshő-igénye) miatt lehűlne mondjuk 30 fokosra, ami mellett a felforráshoz már a NASA-tól kellene vákuumszivattyút hozatni.
Mostb tartunk kb sok millió forintos beruházásnál (a vákuum-záró fólia viszont valóban olcsó volt ;), úgyhogy azt már észre sem vesszük anyagilag, amikor hozzácsapunk a rendszerhez egy mondjuk 20 kilowattos hőszivattyút (plusz öt millióért) hogy kisé gyorsítsa meg a szárítási folyamatot (és amely plusz beruházás kb ötven év alatt hozná meg az árát ;)
Az általad leírt lefóliázós-vízbemerítős házibarkács módszer kicsiben működhet, amikor pl két szatyor bodzavirágot kell kiszárítani. Pár deci vizet ki lehet venni így elfogadható idő alatt, de tűzifánál nagyobb méretekről és köbméterenként kb 300 literes vízmennyiségekről van szó.
Ha házilagos/kisipari tűzifa szárítóberendezés a cél, akkor szerintem el kellene felejteni az összes vákuum alapú megoldást, térjünk vissza az eredeti felvetésemhez: fa hagyományos felmelegítése 100 fok fölé. A vákuumos vízforralást hagyjuk meg a gazdagoknak.
Vákuumfólia csőbe kell rakni a konyhakész tüzifát, szépen egymás után, aztán le kell vákuumfóliázni. Az egészet 60 fokos melegvíz fürdőbe kell tenni, a fólia kilógó részére egy kondenzátort kell applikálni, a kondenzvizet meg az elején a levegőt egy folyadékgyűrűs vákuumszivattyúval kiszivattyúzni. A kondenzátor és a fürdő közé tehetünk egy hőszivattyút is és akkor adtunk az energia költségeknek. Kész a száraz, csomagolt, konyhakész tüzelő.
Valószínűleg nem tökéletes megoldás ez, csak olcsó, és hosszú távon is megfelelő. Nálam tetemes mennyiségű hőt is lead, nem cserélném hőszigetelőre. "Rendes" gipszkartonos fémvázra szereltem, élvédőzve van, meg ami kell. Üvegszövettel, flexibilis ragasztóval be van húzva kívülről, azon meg a nemesvakolat, (plusz festés, hogy ne potyogjon) nehezen hiszem, hogy sok baja eshetne. Azt elhiszem, hogy nem ússza meg a tartós hőterhelést anyagszerkezeti változások nélkül, aminek következtében esetleg már nem érvényesek a rá, mint építőanyagra megadott adatok, de amit én elvárok tőle, azt elég régóta hozza. Hamarabb kell egy cserépkályhát újrarakni, mint ezt a burkolatot javítani. És az összes felhasznált anyag + munkadíj lehet vagy 20e Ft, lévén kb. 3-4 nm. (Csak a vakolást bíztam szakemberre.)
Bizonyos esetekben jó is lehet bármelyik, de általánosságban nem írható le erről az anyagról, hogy midenütt használató akár 80-150 fokos vagy akár magasabb környezetben is huzamosabb ideig. Nem fog természetesen egyik pillanatról a másikra "tönkremenni", de az állandó hirtelen hőingadozás a külső felületén lévő akár ragasztott akár festett felületnek nem szerencsés. Konvekciós burkolat anyagválasztásánál, arra kellene törekedni, hogy a külső felületen ne legyen hirtelen hőmérsékletváltozás, a külső felület védelme érdekében. Magyarul érdemesebb inkább megelelő hőállóságú szigetelő anyagot használni.
Tegyük hozzá, hogy valóban van egy tüzifás topik, és külön egy tüzifa szárítós topik, ennek tükrében azért némileg off. Például, akit érdekel a téma, és másfajta tüzelőberendezése van, nem fog ide kattintani...
Ok, lehet. De ha a 8 fűtési szezon hosszútávnak elfogadható, akkor jócskán 100 fok fölött is bizonyított. Tüzet nem kell állnia, csak ha amúgy is ég a ház :-). Nemesvakolattal be van húzva, az is bírja. Sőt, a sima gipszkarton is.
Az említett ár ezred részéért egy vákuum fólia gyártó cégnél, már ha nem feltétel a merev fal. Már csak egy folyadékgyűrűs vákuumszivattyú kell és indul az üzlet. Ha gondolod, keress meg privátban. :)
CK (cementkötésű faforgács) lemez mennyire alkalmas kandalló kupola építésére? Leírásban csakk annyi szerepel hogy magas tűzállóságú, nehezen éghető anyag...
Egy Temporis-hoz kellene kupolát fabrikálni. Ca-Si lemez kicsit húzós áron van.
Szerintem az attól függ, hogy azt az 1 évet hogyan "töltötte".Ha mondjuk felhasogatva (amit az erdészet miatt kétlek)és száraz, esővédett helyen tárolva, ahol átjárja a levegő, akkor elegendő az 1 év.Én mnden év február-márciusában veszem meg a tüzelőmet (bükk).Feldolgozom, októberben sistergés nélkül ég mint a zsír.Szinte füstje sincsen.
Van amúgy egy módszer a cserépkályha felfűtésének ellenőrzésésre.Ha a tüzelőajtó feletti 2.-ik csempe már olyan meleg, hogy nem tudod ott tartani a tenyered, akkor elvileg a kályha fel van fűtve, többet nem érdemes rá rakni.
A putriszag jöhet a kályhából, ez lehet a jele az átrakás idejének.
1: Hol lehet találni 300 millibar vákumtól nem öszeroppanó (vizsgázott?) 20-30 köbméteres, hatalmas légmentesen záródó ajtóval ellátott hőszigetelt tartályt mindössze fél millióért? Akár használtan is.
2 : Az innen-onnan összehordott alkatrészek ára még nem a kész működő berendezés ára. Azt előbb még össze kell építeni működőképesre , épületet építeni fölé (most tartunk 5-15 millió forintnál) és csak az UTÁN jöhet a talicska olcsó fa meg a mindössze 16 kWh áram (ami szerintem biztosan túl kevés energiamennyiség az általad említett 12 m3 fa kiszárításához).
...szóval a vákuumszárító soha nem lesz a családi házak háztáji faszárító berendezése... de még a kisebb tüzéptelepeké sem...
Azt nem mondam hogy olcsó de uljára tavaly csináltam egy gyógynövény gyártónakegy ilyen cucchoz kéményt. Használt jó vízzáras vákumszivattyú kb60000ft kazán+kémény200,000 ami nem sok a tartály viszont még használtan is 5-600,000ft,kell még bele egy teherautó hűtője és 2db ventillátor.Ha még gyorsabban akarod szárítani akkor szerelhetsz bele egy klímát is,hogy gyorsabban kicsapódjon a víz.Nála az első szárítás a tüzelni szánt nyárfa volt amin előző napon még fütyörésztek a madarak, amikor berakta szinte folyt belőle a víz,az eredményt nem vártam meg de biztos jó lett mert még nem hívott kéményt égetni.
"vákuumszárítást kell alkalmazni!Egy taliga fa és14kw áram felhasználásával 12m3fát lehet megszárítaniegy nap alatt"
A talicska fa és a 14 kWh áram mellől nem felejtettél ki véletlenül valamit? ...mondjuk egy mindössze néhány millió forintos berendezést ;) ...mert a vákuum NAGYON drága dolog ám.
Ha gyorsan és jől akartok fát szárítani akkor vákuumszárítást kell alkalmazni!Egy taliga fa és14kw áram felhasználásával 12m3fát lehet megszárítaniegy nap alatt és a bogarak és lárváik is kipukkannak!
Alapvetően jó az irány, logikusan gondolkodsz, a tűzben is ez történik, el kell főzni a vizet. Ha igazán száraz fát akarsz, az idő tekintetében el kell, hogy keserítselek. Az egyik alap mérési módszer (Ebert: Fatüzelés 41. oldal.) a fa valós szárazanyag-tartalmának megállapítására a forgácsok sütőben való szárítása 10 órán át. Előtte, utána mérés persze. Ez elvileg abszolút szárazat ad. Ehhez képest a hasábokat sokkal tovább kell sütni/főzni, hogy kiszáradjanak teljesen. Persze lehet, hogy neked elég a légszáraz állapot. Tavaly leveleztem egy céggel, aki ipari szárítókat gyárt. Állítólag csináltak már olyan készüléket, ami 120m3 fát 3 nap alatt légszárazra szárít. Forgalmaznak egy VT3 nevű készüléket (Kentech), ami faipari alapanyagok szárítására való, 3,5m3 fér bele. Ezzel 4-5 hét a szárítási idő és 2kW a fogyasztása. Ez ugye a kíméletes szárítás, amiből nekünk a kíméletes egyáltalán nem fontos. Az alacsony energiaigény viszont az lenne. Sajnos elég nagy az energiaigénye a gyorsított szárításnak.
Minden esetre a kulcs a légcsere és a hőközlés. Ha az energia nem számít, lehet a dolog gyors is.
Plusz nyitogatni kell a sütő ajtaját közben, hogy a párás levegõ szárazabbra cserélődjön. Nekem elektromos sütőm van, amin be lehet állítani a hőfokot és van benne légkeverés. Még a végén kiderül, hogy tökéletes szárítókamra van a konyhában. :D
amúgy rajtad kívül ez nem sok embert érdekel szerintem, de tegyél be egy fát a sütőbe, amin be lehet állítani a hőfokot, mérd meg előtte a nedvességét, meg 10 percel később.
"Amikor elered a 100 fokot, akkor elkezd forrni. Aztan meg jo sokaig tart"
Abban igazad lehet, hogy az összes víz felforralása időbe tellik, főleg mivel a fadarab belsejében lévő vizet tulajdonképpen egyre vastagabb hőszigetelő burok (=száraz fa-réteg) veszi körül, tehát az "ötperces elforralás" lehet, hogy pár órásra nyúlik.
"De para marad benne. Amikor visszahutod, az lecsapodik."
Miközben az összes víz pára formáját veszi fel, rettentően kitágul és abban a pillanatban, amikor megáll a tágulás, akkor a fahasáb belsejében már csak rettentő kevés víz fog tartózkodni (pára formájában), ami viszont a hasábon kívülre került, azt meg elfújja a szél. Egy köbméter frissen vágott fában 300 liter víz is lehet, míg egy köbméter 100 fokos levegőben csupán 600 gramm víz lehet. Ha hozzáveszzük azt, hogy mennyi levegő lehet 1 m3 fa rostjai között (lehet, hogy csak 0,1-0,2 m3?), akkor döbbenetesen kevés az a vízmennyiség, ami a felforralás/lehűlés után az eredeti vízből a fán belül maradva újra kicsapódhat a fa belsejében.
"Meg azonnal elkezdi az 50% levegobol magabavenni a vizet."
A felforralás végeztével a környezetében lévő friss levegőből csak "légszáraz" szintre tudja megszívni magát párával, márpedig pont a légszáraz szint elérése a cél :)
De még mindig nincs válasz az eredeti kértdésemre: ha a fahasábot teljes keresztmetszetében forráspont fölé hevítem, akkor marad-e benne még víz valamilyen ravaszul megkötött formában és ha igen, az kb hány százalék a kiinduló 50-ből?
Ha a vizet 100 fok fölé melegítem, akkor az felforr. Egy másodperc alatt. Innentől kezdve szintem tökmindegy, hogy egy percig vagy egy napig tartom a fát ilyen hőmérsékleten ;)
"
Ne hulyeskedj. Amikor elered a 100 fokot, akkor elkezd forrni. Aztan meg jo sokaig tart es jo sok energiaba kerul hogy elforrjon az egesz.
"
Ha ezt a fát teljes keresztmetszetében felmelegítem 110 fokra (tehát felforralom a benne lévő vizet), akkor ezután hány százalékos víztartalmú tűzifám lesz?
Honan lehetne megtudni erre a választ?"
Amikor elered a 100 fokot, elkezd forrni valoszinuleg. Mivel nem tiszta viz, hanem vannak benne oldott mindenfelek, siman lehet hogy 110 fokon sem forr. De mindegy, tfh mire sikerul elerned a 110 fokot, elforr belole minden viz. De para marad benne. Amikor visszahutod, az lecsapodik. Meg a kozte levo resekben is lecsapodik. Meg azonnal elkezdi az 50% levegobol magabavenni a vizet.
A valasz a szorpcios gorbekben van, amiket egyszer mar betettel. Megmondjak hogy adott fafaj adott homersekleten es relativ paratartalmon milyen nedvessegtartalomra all be. Valoszinuleg nincs rajta 100 fok feletti resz, kell probalj extrapolalni.
Köszi megnézzük, de lehet maradunk a brikettnél max többet teszünk a kályhába. Attól féltünk hogy túlfűtjük és valami baja lesz, mert mindenhol azt olvastam, hogy a cserépkályhába módjával kell pakolni.
A fát erdésztől (nagynéném új párja) vettük, 2.5m3 csertölgyet, azt gondoltuk biztos nem ver át, állítólag 1 éve lett vágva, de füstöl, kormol, sistereg stb.
A brikett 10kg/6db ebből tettünk kettőt. A fából 2 nagyobb "combos" darabot és 3 kisebbet szoktunk.
tavaly a baumax bauhaus praktiker stb... és társainaál láttam, erdészettől papírral, meg mindennel száraznak látszó fát igaz nem ócsón, talán érdemes lehet ott próbálkozni, tüzépen meg ilyen helyeken fakupecoknál sosem találsz fát , mert ők nem tárolnak.
de veszel 5e ért nedvességmérőt, és okosabb leszel, egyébként milyen fát vettetek? ha nem akác akkor az idén tuti nem lesz jó.
a brikettet meg számold ki hány kilo fának fele meg, én nem tudom mekkora te a 2 db baromi kevésnek tűnik.
Nem szárítom a ruhát cserépkályhán, sem közvetlen mellette, de egy légtérben vele. Ezek szerint a füstös szag nem normális dolog, már csak az a kérdés mit tehetek ellene, de erre majd csak rájövök valahogy.
Tud valaki Vác környékén megbízható helyet ahonnan még lehet száraz fát venni?
Kipróbáltuk tegnap a biobrikettet, de nem értük el azt a hatásfokot amit a száraz fával (volt még 1 heti adag az előző lakótól). Csak két darab brikettet tettünk a kályhába, többet kellett volna, ha igen mennyit?
Szerintem az előfőzött fa is kiválóan ég a kandallóban ;)
hiszen amikor tüzelsz, akkor is pont ugyanaz a folyamat játszódik le: felmelegszik a fa 200 fok fölé, majd a meleg miatt belőle távozó gáz elkezd égni.
"Viszont, ha megcsapoltad a távhő vezetéket és ingyen van a szárítás:D"
Egy köbméter tűzifa felmelegítése 0-ról 100 fokosra: legyen 40 kWh
300 liter víz felmelegítése 0-ról 100 fokosra: 35 kWh
300 liter 100 fokos víz elforralása: 188 kWh (ha jól számoltam)
tehát 1 m3 fa "felforralásához" összesen 263 kWh energia szükséges.
Ez a hőmennyiség a legdrágább villanyáramból is csak 13.000 Ft, de pl gázzal előállítva már csak 5.000 ft, fatüzeléssel pedig már kb 2.500 ft-ból is kijöhet.
És akkor még sehol nem alkalmaztunk hővisszanyerést a rendszerben!!!
Ehhez képest egy köbméter frissen vágott tűzifa értéke a kiszárítás által (szezontól függően) kb 5-15 ezer forinttal növekszik.
Ha a vizet 100 fok fölé melegítem, akkor az felforr. Egy másodperc alatt. Innentől kezdve szintem tökmindegy, hogy egy percig vagy egy napig tartom a fát ilyen hőmérsékleten ;)
"az butoripari szaritasban van olyan modszer,"
Azért lehetetlen információkat szerezni a tűzifa gyors-szárításáról, mert minden forrás mindig csak a fa óvatos (vetemedés/repedés/stb mentes, stb) szárításáról beszél, ezért agyonbonyolítja azt. Már a hajamat tépem, mert ahánysor úgy látszik, hogy végre találok egy olyan anyagot, ahol kizárólag a szárításról van szó, előbb-utóbb előjön a szokásos fa-kímélő megoldásokal. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!
"mellette szaritanod kellene a levegot mint allat."
Ez is legyen az én problémám.
Akkor megfogalmazom a kérdésemet részletesebben:
Van egy köbméter, 50%-os víztartalmú hasogatott tűzifám,
ömlesztve egy 1x1x1 méteres rácsos tartályban,
kinn a réten, ahol éppen 30 km/h szél fúj és 50%-os a páratartalom.
Ha ezt a fát teljes keresztmetszetében felmelegítem 110 fokra (tehát felforralom a benne lévő vizet), akkor ezután hány százalékos víztartalmú tűzifám lesz?
Honan lehetne megtudni erre a választ?
A hőmennyiség, szellőztetés és minden más körülmény biztosítása legyen az én problémám, jelen pillanatban KIZÁRÓLAG a fa viselkedése érdekel.
Szerintem ,ha zárthelyen melegíted szárad, de nem hiszem, hogy a 105 fok jó. Ott felforr a víz és megföl a fa. Persze nem tudom, hogy ez hátrany-e.:) Nem vagyok asztalos, de nekem a tölgy padlómat, amiből a beltéri ajtókat csináltattam két évig szabad levegőn szárítottam, majd még 3 hétig benn volt a szárítókamrábn. Viszont, ha megcsapoltad a távhő vezetéket és ingyen van a szárítás:D akkor csak a levegőt kell cserélni egy időkapcsolóval vezérelt ventillátorral.
tovabba hogy milyen kornyezeti feltetelek mellett. mert ha pl mindezt viz alatt teszed, vagy egy szaunaban, akkor nem sok minden valtozik.
az butoripari szaritasban van olyan modszer, hogy felmelegitik 70 fok korulre, mikozben meg locsoljak is hogy a kulseje ne szaradjon ki, aztan ha atmelegedett lemennek 50 fokra, es elkezdik szaritani a levegot.
tuzifanal a repedezes nem szamit, de a magas homerseklet akkor is keves, mellette szaritanod kellene a levegot mint allat. megvannak neked azok a szorpcios gorbek regrol, ki tudod keresni hogy hany fokon es kornyezeti paratartalmon melyik fafaj milyen nedvessegtartalomnal van egyensulyban. de az ido meg akkor is kerdeses.
"Gyorsan kiszárítani a fát csak nagy energiabefektetéssel lehet (mesterséges szárítás)."
Annakidején félbeszakadt ez a téma.
Az energiamenyiséggel most ne foglalkozzunk, az legyen az én gondom, tételezzük fel, hogy korlátlan hőenegia áll rendelkezésemre,viszon túlnyomást nem vagyok hajladó csinálni.
Tehát a kérdésem:
Ha frissen vágott, tehát mondjuk 50%-os víztartalmú fát teljes keresztmetszetében felmelegítek mondjuk 105 fokosra (víz forráspont fölé), akkor kb hány százalékos víztartalmú tűzifát kapok?
Ki képes elfogadható választ adni erre a kérdésre?
Gyorsan kiszárítani a fát csak nagy energiabefektetéssel lehet (mesterséges szárítás). Úgy pár nap alatt megvan. Ha van több időd és kevesebb az energiád, akkor kell hozzá 1 teljes nyár vagy inkább 2. Készre felvágva, szellős helyen tárolva, esőtől védve, a szabadban. Nem baj, ha süti a nap. Ha ezek közül egyik sem megy, akkor a fával fűtést elfelejtheted idén. Esetleg találsz tényleg száraz fát. Ez egyre nehezebb, ahogy haladunk a télbe. Egy jó nedvességmérő kellhet hozzá.:D
Inkább brikett. Az ára magasabb, de tuti száraz.
Azt nem egészen értem, hogy a tiszta, száraz ruhának meg a kályhának mi köze egymáshoz? A kályhán szárítod vagy a kályha mellett? Gondolom akkor a levegő maga lehet füstös. Nincs jó huzat? Fojtott az égés? Ereszt a kályha? A vizes fa miatt ezek a dolgok csak súlyosbodni fognak.
Ja, szétrepedt, de ez csak próba volt tavaly a szezon elején. Meg akartam nézni milyen lenne bélelve. Hogyan változna az égés, mennyi meleg jutna a csövekhez stb. A próba jól sikerült, de az anyag nem oda való volt. Kőtáblák voltak valami márvány szerű, 3cm-es. Lépcsőlapok voltak előtte.
Most már 4cm vastag tűzálló beton van benne meg élére állított samott téglafal:
Sziasztok! Lehet, hogy korábban volt már erről szó, de hosszú lenne visszaolvasni ezért inkább kérdezek. :)
Kb. egy hónapja költöztünk egy házba aminek a fűtése két cserépkályhával van megoldva. Az egyik a nappalit és fürdőt a másik a nappalit és két hálószobát fűti. Ezelőtt még soha nem volt dolgom fa tüzeléssel, így nem is igen értek hozzá. Vettünk fát, de valószínűleg átvertek, mert a száraznak árult fa nehezen gyullad meg és nagyon sistereg, hallani ahogy forr a víz. Hogyan tudnám gyorsan kiszárítani a fát?
Vettünk próbaképp biobrikettet. Ezt hogyan kell cserépkályhában használni, hány darabot rakjak a kályhába? Fával vegyesen használhatom, ha igen, hogyan kell?
Előre is köszönöm, ha tud valaki segíteni.
Lenne még egy nem egészen ide tartozó kérdésem, de mivel itt többen fűtötök cserépkályhával nagyobb az esély, hogy választ kapok rá. Szóval az normális cs.kályha fűtésnél, hogy a tiszta ruhának száradás után füstös "putri" szaga van?
Sokakkal együtt fenntről gyújtás párti vagyok. Nagyok-kisebbek-gyújtós-papír vagy gyújtókocka vagy parázs. Szépen, füst nélkül ég, hosszabb ideig. Próbáld ki!
Én eddig mindig két oldalra raktam nagyobbat, majd keresztbe a kisebbeket rá erre rá keresztbe a még nagyobbat és arra rétegesen felfelé.
Az alján marad egy lyuk a két nagyobb között ebbe raktam a papírt, meg a gyújtóst.
Most próbáltam azt, hogy hátra állítva raktam a nagyokat és aztán kifelé raktam a kisebbeket és a legvégén kintre a gyújtóst. Elölről hátra égett, de valahogy mégsem volt olyan tisztának tűnő az égés és a végén már nem is annyira égett, hanem inkább csak fűstőlgött. Pedig azt olvastam ez hatékonyabb égés.
Melyik a legjobb vagy jobb módszer? Mit használtok?
Ha alut is akarsz vele hegeszteni, az már nem a barkács kategória.
Hogy melyik modell lenne megfelelő, tudni kellene a konkrét elvárásokat. Pl.: biztos akarsz-e alut hegeszteni. Ahhoz a munkakábelt/pisztolyt is át kell cserélni, vagy szerelni, más előtoló görgők kellenek, és más védőgáz. És eleve csak a komolyabb AFI gépek tudnak alut hegeszteni.
Elég, ha összerakod és elküldöd. Van is valaki Fényesen (akről már beszéltem, hogy érdekelné egy klassz vízteres kandalló;-)), aki felviszi Pestre, onnan jön a gyűjtőcsomag:D
Viccet félretéve, asszem karácsony után majd összerakatom valakivel, amikor otthon leszek. Addig tercier nélkül nyomulunk.:( A rendszer egészen jó lett, most még a HMV tartályt kell bekötnöm a vízhálózatba. Tegnap is volt teszt, 23 fokra begyújtottunk, fel is ment 26-ra gyorsan, úgyhogy félmeztelen bírtuk csak:D Egyelőre nem lesz több próba, bár írtózatosan szeretek tüzelni.:D
Széles a paletta, melyik az a modell, ami nekem megfelelne, mit keressek? Tehát vékony lemezek (akár saválló is, esetleg alu), néha csövek és zártszelvények 3-4mm-es vastagságig.
A távolság okán, valamint a szakmám is egészen más, vissza kell utasítanom ezt a megtisztelő felkérést.:D Csak egy kísérletező kedvű, lelkes hobbista vagyok, egyébként mérnök. Vannak itt a topikon is olyanok, akik ezt profi szinten űzik. Akár forgalmazó-kivitelezők (pl. Gmkiev, Tűz_tér), akár gyártó-kivitelezők (pl. Kandallókazános), ill. csk. forma esetén azt javaslom, olyantól kérj ajánlást a kivitelező személyére, akinek egy jól működő rendszert raktak össze. Miután eldöntötted, hogy kandalló vagy cserépkályha forma legyen.:D
Egyértelműen egy jobb minőségű külső levegős kandallóhoz képest. Gmkiev, vagy kandallókazános cuccok felé gondolkodva. A füstgázom biztos nem túl magas, a mérésén gondolkodom egy ideje, csak a lakásban kéne fúrni a csövet, az meg nem túl szimpatikus. Ha jól emlékszem, te vettél ebayen infra hőmérőt, közelítő értéknek az is jó lehet.
Tavasszal kezdjük építeni a házunkat. 130nm ezt gondoltam fűteni vízteres kandalló vagy cs.kályhával, de amit írt az mégeggy lehetőség a (cserépkályhának látszó kazán)
ha tudna erről több infót vagy elérhetőséget, az segítene.
helyileg merre lakik a csk gyártó mester aki építi a kazánt?
Ó hogyne. Nyilván ismered az atomreaktorom részletes felépítését csak most nem ugrik be, de a fedél felett még van 2 sor 6/4"-es vízszintes csőregiszter, valamint egy kb. 45l-es tartály, amiben 12db 2,5"-os 50cm-es füstcsövön megy keresztül az égéstermék. Van, ami felvegye azt a hőt, nem kell aggódni!:DDD
Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást mindenkinek a vízteresk. v a vízteres cs.k -val kapcsolatosan. Így már valamivel jobban átlátom a kérdésemet is :-)
ezek szerint a vízteres kandi az elterjedtebb de létezik cs.k-ban is. (hm, nem egyszerű dilemma)
Melyikhez képest? Ugye van kályha is, kandalló is olyan, amit könnyedén lekörözhetsz stb. Nem ez a lényeg.
Ha méred a füstben maradó hőt és az nem sok (de a kéménynek elég), a tüzelőd száraz, a technikád nem fojtogatós, akkor az egységnyi fából kinyerhető energiát maximalizáltad. Hogy ezt egy kandallóval vagy egy kályhával teszed, szerintem teljesen mindegy. Neked ez volt szimpatikus, használd egészséggel!:D
Ha hatásfokot meg konkrét kW-okat akarsz, szerezz be egy hőmennyiség mérőt. Persze a légfűtő teljesítményt mérni még azzal sem lehetséges, de a vízoldalra legalább láthatsz valamit.
senki nem mondta, hogy maga a művelet tartana addig, szép is lenne:s... viszont a szakértelmet meg kell fizetni, ennyi bele kell hogy férjen... ne is haragudj.
ja és napi háromszori étkezés (kutyáknak csak kettő, máris spóroltál:D)
Az enyém rögtön az első verzió amit leírtál, de többször írtam már én is részletesen róla ezeken a topicokon. Ami nagyon érdekel, az a teljesítmény kérdése. Vajon spórolok-e, gazdaságosabb-e egy vízteres kandallóhoz képest? (Többet nem "fogyaszt", azt ex has lefogadom) Ezt lenne érdemes a tisztánlátáshoz még valahogy kiókumlálni...
Na, mielőtt még Sabrino és Beetee leöli egymást a vizes cserépkályha vagy nem kérdésen, hozzászólnék én is.:D
Inkább az a helyes kérdés: melyik forma tetszik jobban, mit néznél/kerülgetnél szivesebben a nappaliban? Mindkettő jó, ha jól kivitelezik, ez nagyon igaz.
Ismerek olyat, akinek hagyományos, járatos cserépkályhája van, nagy tűztérrel, minimális víztérrel benne (1"csőből pici patkó félig samotthabarcsba ágyazva). Írtam már róla többször, 2 éve működik, 500-as pufira dolgozik, minden korrekt. A cserépkályha ewredeti funkciója nem lett elrontva, nincs kátrány, a fa korrekt száraz, a tüzeléstechnika példás (nagy levegő, stb.).
Ismerek olyat, aki csk építő mester és nagyüzemben gyárt/épít cserépkályhának látszó kazánt. Értsd úgy, hogy a belében van egy brutál tartály 8-as anyagból (kb. 100kg vas), sok vízzel és ennek a borítása samott+cserép. Nincsenek bonyolult járatok, stb. Zárt rendszerben ajánlja, a hegesztés minősített, nyomáspróbázott, biztonsági kütyüt hadával szereli. Még egy egyszerűsített kazánvédelem is van benne:D
Van, aki kukoricaszárral fűtött kemencét épített és annak a kupoláját csövezte be vízzel.
Jómagam az épített kandalló formát preferálom, részben ez volt nálunk (nyitott, hatalmas kandalló), amiből ki lehetett indulni, másrészt én szeretek a nagy képernyős tűz előtt tespedni. (Ezzel mondjuk a család további tagjai is tudnak azonosulni.:D) Ezért én egy tégla burkolatú, samottal és tűzálló betonnal burkolt, vascsöves belű + füstcsöves tartályos vízteres kandallókályhát építettem. Ill. építem folyamatosan, mert mindig újabb és újabb ötleteim támadnak.:D Ez egy kisérleti labor is számomra, tapasztalatgyűjtés céljára. Ha újra csinálnám alapvetően kandallót építenék, de ezt az alapelvet követve:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
azzal a kiugró párkánnyal ne rontották volna el... tök jó amúgy:)
Ez a kályha mekkora teljesítményű...KW Alkalmas ez egy lakás fűtésére,vagy csak dekorációnak való??
Van kép, de a burkolás még hátra van.
szerintük ez is az... hát frédiék megirigyelnék, az biztos:D
