Fura, hogy a 80's focijáról többet tudok mint 14 előttről. A két háború közt alig számított a Kispest, így valahogy mindig kiesett. Az ötvenes nekünk fénykor, betéve illik tudni. Nyilván komoly kiadványhiánnyal küzd a magyar sport(újság)írás a korszak tekintetében.
Az a furcsa, hogy a 45 előtti focit jobban ismerem, mint a 45 utánit, mégis, az aranycsapat összeállítását el tudom mondani, de a 38-as válogatottét nem... Ennyivel jobban benne vannak Puskásék a köztudatban...
Az nem lehet, hogy az Újpestnek, mint általában a többi klubnak, csak anyaegyesülete volt, mégpedig az UTE? Anyát kötelező volt választani, anélkül nem működhetett profi klub, én korábban nem is hallottam fiókcsapatról.
A 38-as csapat összeszedésében meg szívesen segítek. Az is volt az egyik célom a topik megnyitásával, hogy ne merüljenek a feledés homályába a 20-as, 30-as évek magyar futballistái, akik az 50-es évek klasszisaihoz hasonló eredményeket értek el!
El lehet olvasni a topikindító hozzászólásomat :-)
Bevallom nem tudom, de a korszak stimmel. Igazából három Rákosi Viktor között örlődöm: 1. hírlapíró 2. hivatalnok 3. országgyűlési képviselő. Feltételezem a képviselő és a hírlapíró ugyanaz, mert két időmetszetből vannak az adatok, de Gulyásnál a két foglalkozás szerepel egy azonos személynél.
A könyvet akár a hírlapíró/képviselő Rákosi is írhatta akár (az antikvarium.hu kínálatát átböngészve nem találtam rá egyértelmű bizonyítékot, de erősen hajlok elfogadni az azonosságot).
Megjöttek, köszönöm. Át is kerültek a ~/Dokumentumok/Diploma/szemelyek/F/Fischer_Mor folderbe :) Szegény miniszteri tanácsos is fura napot zárt, előbb a német becsületrendjét ünnepli az izraelita sportpropagátornak, majd áment egy MOVE rendezvényre :)
Köszönöm. Felírtam a kikérési listámra! A következő hetek sajna a tiszticímtárak lapozgatásával fognak telni, de feltétlen szakítok rá időt. Pláne, hogy Fischer Mórról van szó.
Arról egyébként van valakinek sejtése, hogy az MLSZ-es Rákosi Viktor az országgyűlési képviselő Rákosi Viktor volt-e? Sajnos több ilyen néven élő férfiú is volt a korszakban a fővárosban. (Sjose: hátha összefutottál a nevével a napilapokban. Annyi többletinformáció, hogy az országgyűlésben az oktatási bizottságot vezette egy ideig.)
Az a hihetetlen szerencsém, hogy a még alakuló-forrongó magyar sportélet prominensei közül igen sokan írogattak a különféle sportlapokba (Vadász és Sportlap, Cél, Tribün, Sport-Világ, NS) valamint a sporttal kiemelten foglalkozó politikai lapokba (PH, BL, stb.). Ha Gulyásnak valakiről volt valami életrajzi információja, akkor nem fogta vissza magát és közölte. Kiss Gyuláról az MLSZ-es funkcióit, valamint a sportújságírói múltját tudtam, de születési és egyéb adatait nem.
Ami viszont külön érdekesség, hogy a névlista eddig közepes-jó feldolgozottságú részhalmazában igen magas a különféle tanárok aránya. Eddig három nagyobb csoportom van, ahol bőven 10 fölötti az elemszám: tanárok, vasutasok, magánhivatalnokok és banktisztviselők. Tipikus kis- és középpolgári egzisztenciák.
Amikor én írtam a szakdolgozatom (96-97), nekem is ajánlotta KIG a Gulyás-kötetet, de én kihagytam... Kiss Gyula a szövetségi kapitány és sportújságíró volt, ha jól sejtem. Akkor gondolom újságíró minőségében került a kötetbe.
Helyzetjelentésem: Tegnap óriási lendületet kaptam az életrajzaimhoz. A KIG által ajánlott Gulyás-féle Magyar írók munkássága sorozat egy kimeríthetetlen aranybánya. A kismillió Kiss Gyula közül (volt ilyen nevű MLSZ funkci) így végre megtaláltam azt, akit pontosan kerestem. Mellékesen pedig még jópár nevet. Most boldog vagyok, kezdhetek adatlapban, vagy már akár adatbázisban is gondolkodni. A 130-as névlista nagyjából feléről van zanzás életrajzom, vagy néhány időmetszetből szerzett foglalkozási adatom.
Később meg arra panaszkodott a Nemzeti Sport, hogy rengeteg hibát követnek el a bírók. Gyorstalpalókon képezték őket, sokuk nem ismerte jól a szabályokat...
Csák István Hircsák néven is szerepelt, és nem csak a háború előtt, hanem a háború után is! 1957-ig vagy 58-ig védett az OB I-ben és a válogatottban, majd egy Kelet-Berlini túrán disszidált.
Továbbá megemlíteném a Testvériség proficsapatát is az Istvántelek nevet viselő alakulatot. Bejegyzése megtörtént, de tevékenységet végül nem fejtett ki (állítólag a vasutasok ellenkezése miatt).
Valószínűleg az egyik legelső, magyar nyelven íródott jégkorongos cikk 1917. decemberéből:
Labda vagy korong
A Wiener Fislauf Verein még a nyáron átirt a BKE-hoz, abban az értelemben, hogy labdahocky helyett koronghockyt üzzön. Érvei között megemlítette, hogy a cseh, német, svájci és skandináviai csapatok is már a korongjátékot favorizálják, a minek folytán Magyarország és Ausztria egyedül marad a labdahockyval.
A bizonyság kedvéért csatolta a bécsi egyesület egy prágai hocky vezető férfiunak ilyen értelmű levelét is. A BKE megfontolás alá veszi a WEV kérelmét, - annyit azonban már eddig is megállapított, hogy a bécsi és prágai híradás nem megbízható – mert a külföldiek továbbra is labdahockyt játszanak.
Prága ugyan a korongot játssza, de Németország éppen ugy űzi a korongot, mint a labdahockyt. Azonban, a hol a gyephockyt művelik, ott csupán a labdahockyt játsszák. Ugy látszik a bécsiek „driblizni” szerettek volna s ezért akarták a BKE-t a korongjátékra rábírni.
