Az ilyen rendkívüli építmények soha nem a tömeg megélhetését szolgálták, hanem valamilyn reprezentációs célt: megmutatni, hogy "mi" (x nép többivel szemben, vagy az elit a köznéppel szemben) mennyire hatalmasak, gazdagok, ügyesek,... vagyunk.
Ahol egyáltalán felállították vagy felemelték az ilyen köveket, ott sem kellett hozzájuk olyan szerkezet, amit ne lehetett volna nyom nélkül eltakarítani: ácsolatok, földtöltések, kötelek, emberek. Miután az elsőt felállították, átcuccoltak a másodikhoz, a legvégén a földet szétgereblyézték, a többit hazavitték vagy elhasználták máshol.
Lehet, hogy a kő súlya nagyobb, mint az Apollóé, de elrepülnie nem kell!
Nincs gondom a beépített kővel, nagyon jól mutatja, amiről szó volt, ez a lényeg.
Amikor Ragette a tényeket leírta, (nagyon helyesen) nem keverte közé a spekulációit. Ezért fogalmazott meglehetősen általánosan, és emlegetett quarrying machine-t. Ettől mi még találgathatunk.
A kövön található "concentric circular blow" első pillantásra valóban koncentrikus köröknek látszik, de kérdés, hogy tényleg az-e vagy csak valami hasonló. Nem tudod, Ragette megmérte ezeket?
A "blow" szó szerint ütésnyom lenne, jó lenne tudni, hogy miért ezt a szót használta Ragette.
Az ilyen mintázat szerintem a megmunkálás utolsó előtti fázisát jelenthette, amikor a felületet a "gép" segítségével síkba hozták, s ezt követően addig kellett volna csiszolni, míg a barázdák eltűnnek. A csiszolás során viszont már nem kellett volna aggódni a felület hullámossága miatt, vagyis egyszerre neki lehetett volna állni több ponton.
A betett képek közül az utolsó melletti rajz alapján az tűnik valószínűnek, hogy a Megalith II kivágását félbehagyták, és valóban elkezdték felszabdalni kisebb kövekké, így a már elvégzett munka egy része hasznosult volna, de aztán ez a felszabdalás is megállt.
Az jó kérdés, hogy hogyan vitték volna ki a követ a bányából. Felteszem, az útjába eső követ kitermelték, illetve eltakarították volna. Nem hiszem, hogy ettől visszarettentek volna, ha már a követ kivágták.
Abban nem látok problémát, hogy a pódiummal siettek, aztán még évszázadokig építgettek. Ha a pódium kész, arra kerülhet ideiglenes építmény, akár egyetlen oltárkő is, azzal már beindulhat az üzem, de ha félkész pódiumra pallókon kell felkecmeregni, akkor a díszvendég nyilván nem minden él nélkül érdeklődik, hogy miért akkora kövekből építenek, amekkorával már nem boldogulnak?
Amiket kérdezel, én tényleg nem tudok mit kezdeni. Ha én visszakérdezek egy hasonlót, arra te mit tudnál válaszolni? Figyelj, én most egy minden mögött rejtélyt szimatoló vagyok. A következő lenne a kérdésem: Mi szükség volt Nagy Péter szentpétervári lovasszobra talapzatának egy 2000 tonnás kőre? Miért nem csinálták kisebb kövekből? Nem ésszerűbb lett volna?
Egyébként az eset 1770 körül történt. Mikor Nagy Péter 170 tonnás lovasszobra számára alkalmas alapzatot kerestek. Abban az időben sem voltak még komolyabb gépek, szállító vagonok. Katalin cárnő Marin Carburi görög mérnököt és kalandort bízta meg a feladattal, aki egy 2000 tonnás gránitsziklát szállíttatott Finnországból a mocsaras finn tengeröblön át Szentpétervárra, ahol ebből talapzatot faragtak. Egyes leírások szerint semmilyen gépet nem használták a szállításhoz. Ez nem teljesen igaz, mert egyszerű gépet igen: emelőket és csigákat. Ez a tömb az alapjánál 12,8 m, míg a tetején 7,9 m hosszú, a vastagsága 6,4 m, míg a magassága 5,2 m volt.
Viszont fennmaradt a leírás a szállításról, ami oly egyszerű, hogy simán ismerhették a rómaiak is! Carburi -az emelők és csigák mellett- érccel bélelt favályúkat készíttetett, az alsókban elhelyezett golyókon gördült tovább a (lefele fordított) felső vályú, amelyre a sziklatömb nehezedett. A technikatörténeti szakkönyvek úgy említik az eseményt, mint az ember által mozgatott legnagyobb követ. A szállítás leírásának műszaki dokumentációja is fennmaradt 1777-ből! Ha voltak ilyen tehetséges mérnökök az ókorban, bizonyára kitalálhattak több módszert a szállításra. Carburi -ezekkel az eszközökkel- elszállította volna a tömböt 2000 évvel korábban is, és nem kellett hozzá idegen űrhajós segítség. Mert ma minden ábrándozó rejtélyt szajkózna, ahelyett, hogy racionális megoldáson gondolkozna. Itt egy 1770-ben készült kép egy francia festőtől, ami a 2000 tonnás gránittömb szállítását mutatja be: http://kepfeltoltes.hu/090616/Carburin_k_ve_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
jól van no. :) nem mondtam hogy fel kellett állitani, és a megalit szót én a wikipédián olvasható értelmében használtam, ahol a mega nem állót hanem nagyot jelent, (és számtalan nagyon is megmunkált egyéb építményt is emlegetnek e szókapcsoltaban, lásd a 6042.ben lévő linket.) és attól hogy a rómaiak megmunkálták és falat raktak belőlük még akár lehettek volna eredetileg faragatlan álló kövek is. végig ilyesmire próbáltam kilyukadni, de mondom: nem eröltetem, épp csak felötlött bennem és megkérdeztem, és ha Malalas azt írta, akkor mindjárt más, bevallom erről nem volt tudomásom. szóval bocs ha nyilvanvaló hülyeséget kérdeztem, és értem :) (habár az eiffeles hasonlatod akkor lenne igazán jó, ha a franciák nem is annyira magával a torony akartak volna ámulatot kelteni, hanem azzal, hogy mondjuk a torony egyik lábát 5ször akkora elemekből építik meg. és még így se az igazi a hasonlat, mert az túlzottan szembeötlő helyen lenne.)
Ezeket a köveket nem kellett felállítani, csak a helyükre húzták őket. Lásd Adam rajzait a munkáról (6033). A 60-70-es években egyes tudománytalan írók a pódiumot valamiféle űrhajó landoló pályának képzelték (ami nekünk sem kellett a Holdra szállásnál), de fogalmuk sem volt, hogy a pódium belső része kisebb kövekből és építési törmelékből áll, aminek csak a tetejét fedték le eredetileg kőlapokkal. Ha ezt elvesszük, marad egy óriási kövekből kirakott U alaprajzú építmény. Ennek fő feladata, hogy a 180-200 tonnás, fölötte álló oszlopokat megtartsa. Nagy földrengésekről valóban tudunk ezen a vidéken. A rómaiak idején egy földrengés rombolta le Beirutot is, harmincezer halottat hagyva maga után. Constantinus idején jegyeztek fel egy nagy erejű földrengést Baalbekben, ami nagy kárt tett az építményben, majd 526-ban, 551-ben (ezek szintén nagy károkat tettek), aztán volt 1139-ben, 1157-ben, 1170-ben, 1202-ben, 1664-ben, 1759-ben vagy 1794-ben is. 1759-ig még kilenc álló oszlopa volt a Jupiter templomnak, de akkor ledőlt három. Amúgy a Trilithon elnevezést egy középkor eleji krónikás adta a három gigászi kőre és rajta ragadt. A megalitok nyersen megmunkált magukban álló kőszálak (jelentésük: álló kő) és nem vágták őket szabályos téglatestté és nem raktak belőlük falat.
A rómaiak valóban romokra építették a templomot, de ez a Jupiter templom előtti udvari részre vonatkozik, ami egy ősi mesterséges tell-nek a tetején áll, amit kőlapokkal fedtek. De mint jeleztem -könyveket és alaprajzokat linkelve ide- éppen a templom pódiuma alá leásva, jóval mélyebbre a nagy köveknél is a rómaiak elszórt hulladékát találták (a németek ásatási rajzai újból: http://data.hu/get/1491633/11111111111.ZIP.html).
"A rómaiak alapvetően nem ilyen a léptékű elemekből építkeztek" - amiben igazad van, de mint a 6. századi Malalas krónikás elmondta, a rómaiak Jupiter baalbeki templomát "a világ egyik csodájának szánták", mint ahogy a franciák is az Eiffel tornyukat, érted?! A franciák sem építenek "alapvetően" ilyen vastornyokat.
Thomas W. Atkinson által látott gigantikus megalitok megtalálhatók 1861-ben megjelent könyvében. Aki kíváncsi rá, itt letöltheti az egész könyvet pdf-ben: http://books.google.com/books?id=c3EEAAAAYAAJ&oe=UTF-8 A 116-oldaltól kezdődik egy fejezet: Kora folyó és hagyományai. Itt beszél a Démonok sírhelyéről. Az általam belinkelt kép a könyv 120. oldalán található. Még egyszer jelzem: a könyv 1861-ben jelent meg!!! Nyilván sok embert érdekelne az óriási kőtömbök sorsa. Ha valaki tud ezekről többet, az tudassa...
ez érdekes csak nagyon kevés, és ha ez minden akkor aligha lehet kinyomozni, legalább is így a távolból semmikép.
más, időben közelebbi beszámoló nincs ezekről? vagy valaki, aki még foglalkozott volna a témával? a könyvben nincs térkép vagy útvonal ami alapján pontosabban be lehet határolni a helyet? akkor esetleg az kiderülhetne hogy pl. duzzasztottak e a környéken vagy sem.
azt mindenestre kizárhatjuk hogy a mai napig állnának mert akkor valszínűleg tudnánk róla, a nyomaik esetleg még meglehetnek, márha egyáltalán létezstek mert ugye messziről jött ember...
"Egyrészt az ember hajlama, hogy minél grandiózusabbat hozzon létre, tehát ami az egyre nagyobb obeliszkek és szobrok kivágását okozta az egyiptomiaknál vagy manapság, hogy egy magasabb épületeket hozzanak létre."
ezt én értem, csak azt nem hogy a grandiózusra törekvést miért pont egy marginális huszadrendű támfalba élték volna ki, ahelyett hogy mondjuk valami sokkal szembeötlőbb helyre koncentrálják ezt az irdatlan erőfeszitést, ahol mindenki egyből látja ha már mindenképp az ámulatba ejtés volt a céljuk.. felteszem hogy aki felkereste és megcsodálta az építményeket, szobrokat, a szentélyt annak még csak eszébe se jutott hogy lebukdácsoljön mögé is mert valószínő gőze se volt hogy ott valami rendkívült csodálhat meg.
azt nem tudom hogy "a szabályosan megmunkált építőkövek" miért zárják ki a megalit elnevezést mert szerintem a méretüknél fogva mindenképp rászolgálnak erre, sőt inkább erre, mintsem trilithon névre, mert ugyebár az egész más elrendezést jelölne. de nekem tökmindegy minek hívjuk. amit én felvettetem az az hogy van e valami elfogadható magyarázat ami ekkora méretbeli anomáliát indokolhat, és van e bármi konkrét bizonyiték hogy ezeket a köveket is a rómaiak fejtették ki, avagy származhatnak e egy régebbi konstrukcióból esetleg amit némi megmunkálás után újra felhasználtak.
mindez pedig azért merült fel bennem (túl azon hogy nem ismerem a témát) mert: - a hely már sokkal előbb kitüntetett jelentőséggel bírt, vagyis kellett ott lenni valami jelentősnek. - tudjuk a rómaiak valami romokra építették ott rá a templomaikat - ha volt ott valami rom azt előbb bizonyára el kellett bontani és ilyenkor a még hasznositható elemek az elsők között kerülhettek valahová az új építménybe (nyilván valohova alulra) - a rómaiak alapvetően nem ilyen a léptékű elemekből építkeztek
de nem erőltetni akarom ezt csak vizsgálni mint lehetőséget.
a földrengés-indok ugyan nem kizárt de akkor lenne igazán hiteles ha tudnánk hogy a rómaiak az építkezés kezdete környékén tapasztaltak volna ilyesmit ami ennyire hatott rájuk, egyébként meg minden ezerévesnél régebbi műemlék történetében előfordul pár földrengés még akkor is ha nincs a közelben törésvonal vagy ilyesmi.
Ezekhez a "kövekhez" már elég erős hajlamnak kellett, hogy legyen azoknak a ???-kori embereknek, hogy megtervezzék, kiszabják, elszállitsák, felállitsák..... nem részletezem.
Gondolom ahhoz a géphez, amely segitségével felállitották, csináltak egy olyan alapot, mint amilyet az Apollók kilövéséhez.
De akkor meg az vet fel ujabb kérdéseket, hogy azt hogy csinálták.
Ha meg megcsinálták, akkor hova lett.
Szóval a grandiózusságra való törekvés az megállapitható. Csak az nem, hogy hogyan, miért és főleg minek.
Mit segithetett ez az akkori emberek? hétköznapi életében ?
Azért kérdezgettem, hogy melyek a világ leghatalmasabb megalitja, mert találtam egy helyet, ami az összes ismetnél nagyobb: veri Tiahuanacót, Sachsayhuamant, az egyiptomi obeliszkeket vagy Baalbeket is. Nem is korunk szenzációhajhász rejtélygyárosaitól származik. A világ egyik legeldugottab részén találhatók. Thomas Atkinson angol utazó 1857-ben szibériai Amur-folyó partjait járta be. Ősi kőbányák mellett haladt el. Elérte a Kora-folyót, majd egy völgybe jutott, talán a világ egyik legbizarabb völgyébe. Bennszülött kisérői nem is akarták követni. Atkinson az elé táruló látvány miatt csakis óriások tevékenykedésének tudta be. A bennszülött kírgízek Démonok Sírhelyének nevezték a helyet és a Tabuként kezelték.
Öt hatalmas kőhasáb állt egy helyen. Atkinson megmérte a legnagyobbat: a talaj fölött 76 láb (23,2 m) , az egyik oldalát 24 (7,3 m), a másikat 19 lábnak (5,8 m) mérte. Tömege kétszerese a baalbeki híres Dél Kövének. Összehasonlítható, a mellette álló ló méretével. Ennek a tömbnek minimum még 12 lábnyira belekellett nyúlnia a talajba. Olvastam egy mai kommentárt, ami 3800 tonnára becsüli ezt a tömböt (szerintem 2800-3000 tonna, de így is hatalmas). Van egy hatodik, ami eldőlt: ez a legnagyobb (már bokrok nőnek rajta). Atkinson feltétlenül mesterségesnek mondja az oszlopokat, melyek valamiféle geometriai rendben állnak és a völgyben más fura építményeket is látott. Az ottani bennszülöttek egy fölöttébb különös mondát adnak elő a völgyről a Sátán (Shaitán) és a völgyben székelő démonok háborújáról, de ezt elhagyom, mert sokak csak a fantasztikumok felé ragadtatnák el magukat...
Semmit nem tudok a völgy további sorsáról, talán a kommunisták egyszerűen felrobbantották, kőbányának használták vagy egyszerűen víztározót csináltak a völgyből. Bármi elképzelhető...
Éppen ezért írtam, hogy ez már egy beépített kő és sajnos nem találok most olyan fotókat, melyek a kőbányában készültek. A képen látható kőnek talán több helyen is nekiengedték azt a szerkezetet. Ezzel szemben a kőbányában olyan tömbök is láthatók, melyek a kivájás korai stádiumát mutatják. Friedrich Ragettére hivatkoztam, akinek a véleménye azt hiszem megfontolandó, mert a Beirut-i Amerikai egyetem építészprofesszora és a bécsi Technikai Egyetem professzora, tehát inkább műszaki ember (építész) szemével néz, mint régészével. Két könyvet írt Baalbekről és évekig kutatott ott. Nos, ő ezt írja egész pontosan: "It seems that the Romans also employed a sort of quarrying machine. This we can deduce from pattern of concentric circular blows shown on some blocks." (Baalbek, 1980, 115. oldal). Némelyik ilyen koncentrikus bemélyedésnyom átmérője eléri a négymétert. Ezen én magam is agyalok, így sokkal többet mondani nem tudok...
Az alsó pódium kialakítását valóban félbehagyták, nem folytatták a Trilithon méretű kövek lerakását, sőt abbahagyták a külső nagykövek felső sarkainak lenyesését, ami a hátsó oldalon jól látható. Viszont a felette lévő templomon és melléképületein még 2-300 évig (!) dolgoztak.
Az újabban megtalált Monolit II-ről az sem világos, hogyan akarták kivinni a kőbányából. Nem tudom honnan, melyik képen látod az alsó megmunkálást, viszont teljesen helyesen írod le. Ide felteszek még néhány képet az újonnan megtalált óriáskőről, melyen jől látszik az alsó rész is:
Én is gondolkodtam arról, hogy valamiféle csapolásokat kivántak benne létrehozni, de inkább arra gondolok, hogy később megpróbáltak volna kisebb tömböket kivágni belőle. De nézd meg magad...
A kép alapján a nyomokat nem koncentrikus köröknek nevezném, hanem inkább íveknek. Szerintem a nyers kő készremunkálásának utolsó előttinek szánt fázisát látjuk. A következő lépés az lehetett volna, hogy a felületet addig csiszolják, míg a barázdák el nem tűnnek. Persze csak a külső oldalon, a többit aligha akarták kifényesíteni. A dolog értelme az, hogy a csiszoláskor már nem kell egyszerre foglalkozni a felület egészével, és a leválasztandó anyagmennyiség is minimális. Az íves nyomokat vagy egy óriási "marógép" hagyta, ami végül nem bizonyult hatékonynak, ezért később nem alkalmazták, vagy csak valami segédeszköz, mely a kőfaragót vezette.
Hogy miért nem lett a beépített kő oldala mégsem lecsiszolva, annak valószínűleg ugyanaz az oka, mint az óriási kövekkel való küzdelem félbeszakadásának: koncepcióváltás, mihamarabb akarták az üzemelő szentélyt, akár az ámulat csökkenése árán is.
A Monolith II bevágása egyfajta csapolásnak tűnik, ennek alapján talán meg lehetne keresni, hova szánták. Az alsó barázda lehet tényleg valami karomszerű szerszám nyoma, amivel a kő felületénél dolgoztak, hogy aztán a kő alatti rés teljes szélességét már durvább módszerekkel alakíthassák ki. Ha a blokk felől először egy keskeny csíkban mélyebbre vágok, akkor nem kell félnem, hogy a blokk felületéből is kihasítok a rés szélesítésekor.
Rejtélyvadásznak: én nem ismerek „jeles régészt”, aki szerint idegen űrhajósok tevékenykedtek a földön! „Amatőr régész”: elég tág fogalom, az lehet bárki, és mondhat bármit...
Kalamajkosznak: mi indokolta a kövek óriási méretét? Egyrészt az ember hajlama, hogy minél grandiózusabbat hozzon létre, tehát ami az egyre nagyobb obeliszkek és szobrok kivágását okozta az egyiptomiaknál vagy manapság, hogy egy magasabb épületeket hozzanak létre. A mások ok a gyakori földrengések lehettek ezen a vidéken, hogy minél biztosabb alapot teremtsenek a ráépülő templomoknak. Közbevetőleg ezek nem megalitok, hanem szabályosan megmunkált építőkövek.
Paul2nek: Amikor azt írod: „Talán valami forgó szerkezettel munkálták meg a felületet a kivágás után.”, én is valami hasonlón rágódok. Sajnos most nem találtam képet a kőbányában lévő ilyen nyomokról. De a terasz több alsó 3-400 tonnás oldalkövein is valami hasonlók láthatók. És nem csak a külső oldalán, hanem a másik kőtömb felőli oldalon is láthatók valamiféle koncentrikus körök nyomai. Itt egy kép erről:
http://kepfeltoltes.hu/090615/001028_baalbek_16_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Baalbek valóban jóval régebbi, mint a római templomok, hisz híres orákulumhely volt (nyilván ezért választották). A szentélyudvar közepénél van egy természetes hasadék a talajban, ami vagy 45 méter mélyre visz, ahol kis szentélyt alakítottak ki.
Valóban van még egy óriási monolit, amit asszem 1994-ben ástak ki a törmelék és a homok alól (a hiv. neve: Monolith II). Ezt sem választották el az anyakőzettől, akár az 1200 tonnás Dél Kövét, azaz úgy járt, mint az asszuáni 1170 tonnás óriásobeliszk. Ruprechtsberger a Monolith II-őt 1242 tonnára becsüli, de elég szabálytalan: a hossza 19,5 illetve 20,5 m, szélessége 4,34 illetve 4,56 m és a magassága 4,5 méter. Egyfajta barázdanyomok láthatók alul rajta, melyek egymással párhuzamosak, mintha egy fémkarmú óriás sas kapirgálta volna…
Erwin Ruprechtsberger a baalbeki kőbányáról írott könyvében (1999) több oldalon foglalkozik ezzel az újonnan felfedezett kővel. Megpróbáltam egy oldalt beszkennelni a könyvből, amin látható a Monolith II, de elég halványra sikeredett:
http://kepfeltoltes.hu/090615/Monolith_II_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
> Előtte az emberiség 100 ezernyi évig alig tudott a kőbaltán túllépni, aztán hopp pár száz év alatt, olyan építészet, művészet, tudomány, filozófia, misztika, botanika, gyógyászat stb bukkant fel, ami döbbenetes
Ugye?! Feltéve persze, hogy pontos ismereteid vannak arról, hogy hogyan alakult a civilizáció fejlődése i.e. 30000 és i.e. 2000 között. Ha nincsenek, akkor sajnos ez az állítás tartalmatlan :(
<Gondoljuk már végig! Előtte az emberiség 100 ezernyi évig alig tudott a kőbaltán túllépni, aztán hopp pár száz év alatt, olyan építészet, művészet, tudomány, filozófia, misztika, botanika, gyógyászat stb bukkant fel, ami döbbenetes és ha alaposabban megvizsgálnánk szerintem nyilvánvalóvá válna, hogy nagy része valahonan átvett.>
Szia, erre a gondolatodra reagálnék, pontosabban nem én, hanem az alábbi cikk.
"Az emberi kreativitás ugrásszerű növekedése evolúciós változás helyett inkább tekinthető a népesség kulturális kapcsolódási pontjainak megszaporodásának - derül ki a University College of London (UCL) kutatóinak legújabb, a Science című tudományos magazinban megjelent tanulmányaiból."
Minden hivatalos nemzetközi kutatócsoport kókler, kérdezd csak meg azt, akit kihagytak belőle. ; - ) A kutatás korlátozásának a sima szakmai irigységtől kezdve számtalan oka lehet, akár az is, hogy valakinek már odaígérte a témát, csak az még nem fizetett, vagy hogy csak a 2015. évi műsorba fog beleférni a publikációja.
Már száz éve sem vaktában keresgéltek Egyiptomban. Ezt-azt természetesen lehet találni, de hogy a leltárban nem szerepel egy jelentős fáraó, akit aztán Tutankhamonhoz hasonló pompával temettek volna el, azt nem tételezem fel. És pl. a piramis melletti munkástábor még Hawass előadásában sem képes úgy felizgatni a nagyérdeműt, mint egy marék arany csecsebecse. (ezt már Schliemann is tudta és alkalmazta is)
ugyebár ott van az a lezárt, lepecsételt föld alatti kamra
nem egy látogatók (beleértve kutatók) elől elzárt kamra van. Az is egy szempont, hogy mi kíváncsiak vagyunk, de vannak ennél erősebb szempontok, ezzel együtt kell élnünk. Örülnünk nem kell neki.
láthatóan feláldozza a tudományos igényességet
Ez szerintem túlzás, és ezt nem a NG filmjein lehet lemérni, hanem a hivatala közreműködésével megjelent tudományos publikációkon - már amennyire képes és bátor vagyunk egyiptológiai szakcikket megítélni.
A filmek igényessége a közönség feltételezett igényességéhez igazodik.
melyek kora és eredete nem pontosan meghatározott...
így igaz, csakhogy aminek a kora meghatározott, azt nem kellene közéjük sorolni, és akkor elkeserítően rövid lenne a lista.
- a Szfinx korábbi keltezéséhez szerintem leginkább vakon ragaszkodnak egyesek: vízerózióról vízionálva, de a gödör alakját sem észrevéve - gond nélkül lehúznám a listáról,
- a nagy piramis azon az alapon korábbi, hogy egyesek harmatgyengék fizikából, s ezért nem tudják felfogni, hogy megépíthető a korabeli technikával, csak ne akarj 20-21. századi normákat számonkérni a melósokon.
Számos olyan építmény van világszerte, mely bizonyosan sok ezer éves és még ma sem lenne könnyű vagy nem is biztos hogy lehetséges megalkotni, mozgatni a mi civilizációnknak sem.
Ahogy van fegyvernek látszó tárgy, úgy van érvelésnek látszó szöveg is. Ha valamit nem megfelelő módszerrel próbálsz reprodukálni, az még nem cáfolat. Déva várára is rámondta a nép, hogy lehetetlen felépíteni, csak az zavarta őket, hogy mégis ott volt. Az ufók nem jutottak eszükbe, hát kitalálták az "asszony a házba" sztorit. Amit ősi módon nem lehet megcsinálni, az nem is ősi, lásd a kristálykoponyákat, amikről sorba kiderült, hogy hamisítványok.
Mi az, hogy "utal-HAT" Ha valóban ki tudom zárni az összes ismert civilizációt, akkor a nyom egy eddig ismeretlenre utal, egyébként pedig a Bolyai-példánál vagyunk, egy problémát úgy oldok meg, hogy csinálok helyette egy még nagyobbat.
100 ezernyi évig alig tudott a kőbaltán túllépni, aztán hopp ...
Nem egészen. Ma már mindenféle metatudomány létezik, van scientometria is. A tudásanyag felhalmozódása exponenciális. Ez az egyenletes fejlődés. Ettől függetlenül minden kor úgy érzi, hogy pont akkor és ott a fejlődés szédületesen felgyorsult a korábbiakhoz képest. (és persze nem érzi az, hogy a következőkhöz képest mennyire lassúnak tűnik majd)
Ahogy az özönvíz mítosz is igaz és megegyezik globálisan szinte minden ősi mitológiában
Az igaz, hogy a Földön több helyen csúnyán befürödtek az emberek a történelem előtti idők során. Van tehát alapja a történetnek. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ez egyszerre történt volna az egész Földön, tehát miközben a túlélők úgy érezték, hogy "mindenütt" víz van, soha nem volt mindenütt víz. Hogy milyen magyarázatot, kerettörténetet kerekítettek hozzá, az a mi szempontunkból másodlagos. A lényeg, hogy a történetnek izgalmasnak, tanulságosnak kell lenni, különben a kutya se hallgatja meg, és akkor nem is mesélik, azaz kihal.
A technológiai ugrás képzetét a tudatlanság kelti. A sok lüke azt hiszi, hogy az egyiptomiak nincstelenként ténferegtek a Nílus partján, aztán egyszer csak felépült a nagy piramis. És akkor nyilvánvalóan nem építhették csórikáim egyedül, hiszen nem is értettek hozzá. Ehhez mindössze pár évszázadot kell kifelejteni Egyiptom történetéből és már logikus is. Ha azt is nézem, ami fennmaradt az előző ezer évükből, akkor egy logikus fejlődés látszik, és a nagy piramis izzasztó munka ugyan, de egyáltalán nem lehetetlen. Éppen az a lényege, hogy az egyiptomi nép nem kivétel, ahogy Bolyai sem ötévesen írta az Appendixet, úgy az egyiptomiak sem egyenest a fáról jöttek, mikor nekiálltak a nagy piramisnak.
"A képeken az látszik, hogy az irgalmatlan nagy kövekkel egyszerűen a technikai tudásukat akarták fitogtatni, s valami nagyszerűt alkotni, amin aztán ámulnak a barbárok is."
a képen én csak a nagy köveket látom, de az általad feltett szándékokat nem. :/
hogy ez fitogtats e? hát nem tudom, ha az egész épületegyüttest veszzük akkor valószinű az, de szóbanforgó kövek szinte a legkevésbé szembeötlő helyre lettek beépítve ahhoz, hogy pont ezzekkel akartak volna demonstrálni. és annyira azért nem illetődtek meg tőle a későbbiekben hogy át ne alakítsák profán célokkal. egy ilyen épitkezés eleve épp elég kihivás ömagában is, nem hiszem hogy szándékosan, passzióból még meg is nehezítenék a vállakozást.
és tudtommal rómaiakra egyáltalán nem jellemző a megalitikus épitkezés. bár azt nem vitatom hogy ha nagyon neki durálták magukat akkor csörlőik segítségével képesek voltak megmozgatni ekkora terheket, és tény hogy vannak impozáns oszlopelemeik stb., de azért alapvetően nem ebben léptékben gondolkodtak. az hogy német régészek a megalitok mögé/alá ástak és ott semmi rendkívülit nem találtak még nem jelenet semmit.
úgytudom jócskán a rómaiak előtt is szakrális jelentősséggel bírt a környék, és zarándokhely vagy mi volt. és mint ilyen valami nyilvánvaló dolognak kellet ott lennie amiért érdemes volt felkeresni. talán épp egy ősi megalitikus rom vagy ilyesmi. amit aztán rómaiak ki akartak sajátítani, de azért volt bennük annyi tisztelet a szakrális romok iránt, hogy a tömbjeiket ha fel is használják a saját templomukhoz azért lehetőleg egyben őrizzék meg, de ekkora méreteknek csak a támfalak alapzatában volt helye. ne persze mindez spekuláció.
egy másik magyarázat lehetne hogy statikai aggályaik voltak. ez az alsó kősor méreteit még csak-csak indokolhatná, ám az erre fel rakott jó kétszeres méretű trilithont már aligha. legalábbis számomra egy ilyen falazat mindenképpen jobb magyarázatra szorulna: http://kepfeltoltes.hu/090612/baalbek1_tr_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
"Mert te kiadnád minden kóklernek, hogy szétcincálják? Ne viccelj. Valami idióta Ramszesznek még a pöcsét is ellopta, pedig akárki ahhoz sem férhetett hozzá."
Ki beszélt kóklerről? Elit, hivatalos, objektív, nemzetközi kutatócsoport az mióta "mindenféle kókler"?
"feltúrhatja és átszitálhatja egész Egyiptomot, még egy Tutankhamont nem fog találni"
Hát ezt meg honnan tudod, és honnan tudná ő, ha így gondolná? Bárhol lehet még ez-az amaz...
PL ugyebár ott van az a lezárt, lepecsételt föld alatti kamra, ahová bemenni nem lehet, és a felfedezője és annak asszisztense is sokkot kapott, s rövidesen meghalt hamarosan miután benéztek oda... (vajon miért megközelíthetetlen azóta?)
"mint showman a NG-ban gyakorlatilag Egyiptom arcává vált, láthatóan élvezi, "
És láthatóan feláldozza a tudományos igényességet és korrektséget egyrészt a ripacskodás, bazári majomkodás- , másrészt (és ez a még gyalázatosabb), különféle, politikai, vallási, hatalmi érdekek - oltárán..
"Van persze, ha megspórolod azt a kérdést, hogy hol van annak a civilizációnak a nyoma. "
A Szfinx, a nagy piramis, az Ozerion és még számos olyan építmény van és a megalitok (Baalbek, Peru, Mexikó) világszerte, melyek kora és eredete nem pontosan meghatározott, vitás kérdés és okkal feltételezhető róluk, hogy az egyiptomi civilizáció előtt már ott voltak és valaki más építette azokat. Számos olyan építmény van világszerte, mely bizonyosan sok ezer éves és még ma sem lenne könnyű vagy nem is biztos hogy lehetséges megalkotni, mozgatni a mi civilizációnknak sem. Erősen gyanítható, hogy az a nép, akinek tulajdonítják képtelen lett volna megalkotni.
Mik ezek ha nem nyomok? Legalábbis nyom-lehetőségek. Csak a vak és aki szándékosan tagadja, mondhatja azt, hogy bolygószerte nincs számos lelet, mely utal-HAT, egy prehisztorikus globális civilizációra. Tehát bizonyítva messze nincs, még csak nem is igazolt elmélet. Azonban, hogy teljesen valószínűtlen és kizárt, igencsak elhamarkodott válasz lenne szerintem...
"Ugyanilyen alapon Bolyairól is feltételezhetjük, hogy nem is ő találta ki a geometriáját, hanem olvasta valahol. Csak éppen egyetlen példány sem maradt fenn abból a könyvből, amiből olvasta.
Hihető? Nem."
Így nem, ám ha megfeleltetni kívánjuk az analógiát némileg pontosabban, akkor tán így hangzana. Ha Bólyai 5 éves korában írta volna meg a geometriáját, akkor lenne okunk gyanakodni. Ugyanígy az egyiptomi (és még számos egyéb késő őskori, kora ókori) kultúra szinte képtelenség, hogy ekkora fejlődést önmagától, külső segítség nélkül az adott idő alatt véghezvigyen. Gondoljuk már végig! Előtte az emberiség 100 ezernyi évig alig tudott a kőbaltán túllépni, aztán hopp pár száz év alatt, olyan építészet, művészet, tudomány, filozófia, misztika, botanika, gyógyászat stb bukkant fel, ami döbbenetes és ha alaposabban megvizsgálnánk szerintem nyilvánvalóvá válna, hogy nagy része valahonan átvett. Aztán érdekes módon, ha a középkort megfigyeljük: megint semmi. Helyben topog az emberiség. Sőt sok tekintetben visszafejlődik... Logikus következtetéseket vonhatunk le az emberi faj önálló, intellektuális evolúciós képességeiről ezekből a tényekből. Kivétel lenne pl az egyiptomi nép? Tán felsőbb rendű, csodanép? Ha a homokból kihúznánk a fejünket és alaposabban kielemeznénk ilyen aspektusból, pillanatok alatt, egyértelműen láthatóvá válna a kilógó lóláb szerintem. Ezért tartom létjogosultnak a 3d parti elméletet, miszerint, vagy űrből jött vagy egy elpusztult földi civilizáció (melyre utal az Atlantisz mítosz) túlélői tanították a primitív népeket bolygószerte és ennek szinte minden kultúrában ott a nyoma. Ahogy az özönvíz mítosz is igaz és megegyezik globálisan szinte minden ősi mitológiában ugyanígy jelen vannak az isteni tanítók is számos ősi eposzban és a hirtelen, valójában, korrekten nem megmagyarázható technológiai ugrás is ezt igazolja a nyitott szemű szemlélődő számára szerintem...
A képeken az látszik, hogy az irgalmatlan nagy kövekkel egyszerűen a technikai tudásukat akarták fitogtatni, s valami nagyszerűt alkotni, amin aztán ámulnak a barbárok is.
S ez be is jött nekik, a dolog máig működik, pedig be sem fejezték. Lehet, hogy készült több ilyen hagy kő is, csak azok eltörtek a leválasztás vagy szállítás során, így az építők visszavettek az arcukból, és inkább kisebbekkel folytatták. Azokon ugyan összességében több a faragnivaló, de legalább biztosan a helyükre tehetők.
A 4 méteres kör alakú ütésnyom szerintem nem valószínű (tudom, hogy idézet). Akkora szerszám túl nagyot ütne. Talán valami forgó szerkezettel munkálták meg a felületet a kivágás után. Maga a lerepesztés nem sokkal nehezebb a munka többi részénél, "egyszerűen" alá kell vágni a kőnek, amihez az árkot "csak" kellően szélesre és mélyre kell vágni, aztán alátámasztással gondoskodni arról, hogy amikor a kő letörik, a munkás se szoruljon alája, és a követ is el lehessen indítani valahogy.
Kösz a hivatkozást, letöltöttem, beleolvastam, de átrágni még nem volt időm. Az eleje egészen turistaszintű információkat ad, de aztán elég részletesnek tűnik az egyes objektumok ismertetése.
Az arab garázdálkodás teljesen logikus magyarázat.
Adva vannak a régészeti lelőhelyek, a hozzájuk kapcsolódó tisztázatlan kérdések a világ számos pontján. A tudósok csendben tapogatnak ezeken, ha hagyják őket, akkor viszonylag egyenletes eloszlásban.
De nem hagyják: hol háborúk miatt lehetetlen a kutatás, hol csak a nehéz körülmények teszik drágává.
Ráadásul mi nem a tudósok vagyunk, hanem a nagyközönség, ránk a divat is hat. Egyiptom már száz éve is felkapott üdülőhely volt klímája és elérhetősége okán, persze nem a magyar proletárok, hanem pl. az angol középosztály számára. Ha ugyanezek a leletek nem Egyiptom, hanem Mongólia sivatagában lettek volna, tizedennyi figyelmet sem kapnának. Mert oda még ma sem igen járnak turisták.
Hogy miért nem adják ki az "ufonauta" múmiákat? Mert te kiadnád minden kóklernek, hogy szétcincálják? Ne viccelj. Valami idióta Ramszesznek még a pöcsét is ellopta, pedig akárki ahhoz sem férhetett hozzá.
Miért ül Hawass egy csomó leleten,...?
Mert Hawass tudós, hivatalnok, showman és hazafi egy személyben. Lehet hogy egyiknek sem a legkiválóbb, de mindegyiknek elég jó, és összességében egy páratlan figura szerintem, aki páratlan helyzetben is van, és ennek megfelelően viselkedik:
- mint tudós, persze vágyik tudományos dicsőségre is, ugyanakkor tisztában van vele, hogy lehetőségei mára már korlátozottak, feltúrhatja és átszitálhatja egész Egyiptomot, még egy Tutankhamont nem fog találni.
- mint hivatalnoknak az a feladata, hogy az Egyiptom iránti érdeklődést az ország érdekében fenntartsa. Ebben benne van a tudományos életben való folyamatos jelenlét és a turizmus egyaránt. Ehhez az kell, hogy Egyiptomban kutatni rang legyen, tehát akárki ne kaphassa meg ezt a lehetőséget, illetve a lehetőség el ne fogyjon egészen. Emellett arra is ügyelnie kell, hogy a turisták szakadatlan tömegben áramoljanak, és ugyanakkor se szét ne tapossák, se szét ne lopják a látványosságokat.
- mint showman a NG-ban gyakorlatilag Egyiptom arcává vált, láthatóan élvezi, másokat legfeljebb statisztálni enged. Ehhez is az kell, hogy legalább annyi hír mindig legyen, amennyi felfújva megtölti a képernyőt. (mert felfújni is tud, azt is meg kell adni)
- mint hazafi, komoly súlyt fektet annak bemutatására, hogy mindaz, ami előkerült, az egyiptomi nép alkotása. Az arabok persze nem, de a vidéki lakosság jelentős része az ókori lakosság leszármazottjának tekinthető, ilyen értelemben közük van az ókori alkotásokhoz, joggal büszkék rá, és ez jó alap a nemzeti öntudatuk építgetésére.
Van még egy pár ország, ahol egy Hawass-szerű figura csodát tudna tenni, Peru, Mexikó, csakhogy nekik nincs ilyenjük. De ez nem ok arra, hogy Egyiptomnak se legyen.
Az egyiptomi kultúrában számos olyan elem van, ami értelmezhető úgy is, ill utalhat arra is, hogy volt egy azt megelőző civilizáció, amitől átvehették,...
Van persze, ha megspórolod azt a kérdést, hogy hol van annak a civilizációnak a nyoma. Ugyanilyen alapon Bolyairól is feltételezhetjük, hogy nem is ő találta ki a geometriáját, hanem olvasta valahol. Csak éppen egyetlen példány sem maradt fenn abból a könyvből, amiből olvasta.
Hihető? Nem.
Valószínű? Nem.
Van okunk feltételezni? Nincs, hiszen száz évvel korábban sem lett volna könnyebb ugyanazt kitalálni.
Ettől még feltételezhetjük? Hát persze, csak ne várjuk, hogy komoly emberek komolyan vesznek.
Az "istenek jöttek az égből" típusú történet nem feltétlen utal ufókra. A történelem során előfordult, hogy különböző csapások miatt a tudás egy része elveszett, ezt követően pedig a tudományos élet a korábbinál tekintélyelvűbb lett. Ráadásul a pórnépnek sokszor olyasmit akartak lenyomni a torkán, amit az még magyarázattal sem akarhatott lenyelni. Kellett valami irracionális, ezáltal kikezdhetetlen érv. Erre kiváló volt a fáraó isteni eredete, de lényegében ugyanígy működik a királyok uralkodásához kapcsolódó "isten kegyelméből" szófordulat is. Ha valamilyen megfontolásból a Napot teszem meg főistennek, akkor triviális, hogy az istenek legalább nagyrészt az égben laknak, s ha valami mondanivalójuk van, lejönnek, vagy legalább leszólnak.
arra van valami elfogadható magyarázat hogy mi indokolta ennél a néhány kőnél ezt a kirívó túlméretezést? úgy képzelem a tömbök tömegével nem szimplán egyenesarányban nől a kifejtés és mozgatás problematikája hanem inkább hatványozottan amíg el nem éri a lehetetlenség határát. nem egyszerűbb lett volna ha maradnak annál a méretnél mint amekkora kb. a többi eleme a terasznak?
"Egyébként valaki meg tudná mondani, hol vannak a világ legnagyobb megalitjai???" itt :)
Nem tudom, mennyi ész kell ahhoz, hogy földönkivüli űrhajósokat emlegessen valaki.
Én is tudnék még néhány kutatót, köztük jeles régészt, - amatőrt is - felhozni, akik ezt a feltételezést vallják, de nem akarok veled vetélkedni. Abban sem, hogy ki mennyit olvas.
Ha tudom, hogy ilyen indulatokat vált ki belőled Daniken - csak azért bátorkodtam szóba hozni, mert te emlitetted - akkor nem szólitalak meg.
Az, hogy soha nem szereztünk volna egyes esetekről tudomást Daniken nélkül? Melyikre gondolsz? Mert Robert Charroux -egy másik hasonszőrű szerző- birósági perre ment vele plagizálásért. Daniken SZABADSÁG-a az együgyüek boldog szabadsága, mondom ezt azután, hogy olvastam könyveit, kétszer meghallgattam előadását és egyszer személyesen is találkoztam vele. Az én véleményem mindig közelebb áll ahhoz, aki évekig kutatta mondjuk a Húsvét-szigetet, mint az olyanéhoz, aki félórás intenzív gondolkodás után kinyög v.mi marhaságot, aztán rosszul veszi, hogy nem akarnak vele "vitába" bocsátkozni a "becsontosodott agyú" tudósok.
A második felvetésedre annyit, hogy nyilván nem idézhetem ide az egész könyve(ke)t, de ildomosabb ezeket előbb elolvasni, csak aztán kérdezni. Valójában rengeteg mindent kiderítettek Baalbekkel kapcsolatban. Így nem értem miért írod: "...szóval ezekre a hivatalos tudomány semilyen választ nem ad". Előbb olvasd el ezeket. Egyébként a nagyeszű Daniken milyen választ ad? Mert szerintem nem is ismeri mélységében a kérdést. Ahhoz nem sok ész kell, hogy idegen űrhajósokat emlegessenek, de még ebben sem ő volt az első: az orosz Kazancev már így beszélt Baalbekről 1958-ban, majd Agreszt 1960-ban, aztán Charroux 1962-ben (Daniken 68!). He elolvasnád mégegyszer, amit írtam: én sem azt mondom, hogy Baalbek kapcsolatában minden kérdés megoldódott, de azok már nem olyan kérdések, hogy itt komoly eséllyel pályázhassanak idegen űrhajósok vagy atlantisziak...
Egyébként valaki meg tudná mondani, hol vannak a világ legnagyobb megalitjai???
Igazad van, de egyben cáfolod is magad. Az én értelmezésem szerint.
"...Úgy látom a tájékozatlanság és a tudatlanság szüli a rejtélyes "esetek" nagy részét (lásd szegény Danikent, aki mindenhol rejtélyt látott)...."
Abban igazad van, hogy a téjékozatlanság szűli a rejtélyes esetek egy részét, viszont pont Daniken az egyik olyan személy e nagy világban, aki sok sok olyan esettel, dologgal, eseménnyel ismerteti meg az olvasókat, melyekről soha nem szereztünk volna tudomást.
Az igaz, hogy mint MINDENKIT ! - őt is fenntartással kell kezelni. Mert a tutit az sem biztos, hogy tudja, aki elvégzett valahol 4 - 5 - 6 év egyetemet. Az is fontos. De az érdeklődés, az akarat és Danikennél a SZABADSÁG ! sem utolsó dolog. Főleg olyan esetekben, amikor nem egy - úgymond hivatalos verziót kell bizonyitani.
Nekem az a legnagyobb bajom a hivatalos kutatásokkal, hogy olyanokat fogalmaznak meg, melyet te is idézel :
"...Viszont a kőtömbök kiszakításához használtak egy valóban különös "gépezetet", amire máig nem tudtak rájönni. Friedrich Ragette írja könyvében : a legnehezebb feladat a kőbányákban a tömbök törés nélküli kivágása lehetett..."
Azzal, hogy leirja, hogy a legnehezebb feladat a tömbök kivágása lehetett, leegyszerűsiti a problémát.
Mert azt már természetessé teszi, hogy azt a valamit, amit épiteni akartak - ezt már általánosságban irom - először ki kellett találni, hogy miért kell, hogy milyen legyen, meg kellett tervezni - kik ? - mivel vágjam ki, hogy vegyem ki, hogy szállitsam, hogy állitsam fel, hogy tegyem egymásra, hogy illesszem, hogy ne dőljön össze EGYSZER SEM ! - stb. ...szóval ezekre a hivatalos tudomány semilyen választ nem ad.
Úgy látom a tájékozatlanság és a tudatlanság szüli a rejtélyes "esetek" nagy részét (lásd szegény Danikent, aki mindenhol rejtélyt látott). Aki csak annyit hajt ott rejtély van, annak lehet akármit ajánlani, úgy sem olvassa el (pláne ha nem is tud idegen nyelveken, mert magyar szakirodalom nagyon kevés). A baalbeki kőbányáról és szállításról egy újabb könyv, amit pár éve könyvtárközivel kölcsönöztem: Erwin Maria Ruprechtsberger: Vom Steinbruch zum Jupitertempel von Heliopolis/Baalbek, Linz, 1999. Ez már valóban nagyon szakszerű munka.
Viszont a kőtömbök kiszakításához használtak egy valóban különös "gépezetet", amire máig nem tudtak rájönni. Friedrich Ragette írja könyvében : a legnehezebb feladat a kőbányákban a tömbök törés nélküli kivágása lehetett. Minden oldalról -amennyire lehetséges volt- körülvágták a tömböket, végül lerepesztették az anyaszikláról, keményfa ékeket verve az alsó résbe. A Trilithon 800 tonnás köveit "fémcsákányokkal" és "valamilyen kőfejtői gépezettel" választották el a sziklaágytól, mely maga után koncentrikus kör alakú ütésnyomokat hagyott, négy méteres sugárral némely kövön (Baalbek, 1980). Ez valóban még megoldásra vár...
Egyébként valaki meg tudná mondani, hol vannak a világ legnagyobb megalitjai???
A említett könyveket valóban nehéz megszerezni, de például itt van a német régészeti expedíció vezetőjének- Otto Puchsteinnek egy rövidebb jelentése a baalbeki romokról: http://www.archive.org/details/fuhrerdurchdieru00puch . Abu Ubaida 634-ben véglegesen arab kézre kerítette Baalbeket. A 12-13. században Jupiter kolosszális templomát átalakították arab védelmi erőddé. Az oszlopsorokat és kapukat egyszerűen befalazták. Tizenkét gránitoszlopot összetörtek, hogy beépítsék erődjük falába. A két-féle falazat, amit látsz, annak ez a titka. A 16-18. századi utazók már egy arab erődnek rajzolták le Jupiter templomát (Maundrell 1703-ban még ilyennek látta Jupiter templomát: ttp://kepfeltoltes.hu/090612/maundrell_1703_baalbek_b_www.kepfeltoltes.hu_.jpg). Az alsó rész nagy tömbjei mind rómaiak, míg a felette lévő részek a ráépült arab erőd falazatának sokkal kisebb kövei (a feltett tervrajzok jól mutatják ezt). Ezeket a kései ráépítkezéseket a 20. századi rekonstrukciók során igyekeztek eltűntetni (közte a Jupiter templom udvarán álló keresztény templom maradványait). Szerintem is jól látod, hogy a rómaiak abban az időben (ami még a görög alexandriai korszakban kezdődött) éppen technikai forradalmukat élték és számos mechanikus gépezetről van leírásunk. Ezek a középkor elején eltűntek, elfelejtődtek…
Egyébként a 19. sz-i tudósok körében valóban volt egy olyan erős nézet, hogy a templom pódiuma a rómaiakétól korábbi, talán egyiptomi vagy föníciai eredetű. A német régészeti expedíció több tagja is ebben a hiszemben volt, míg a hét éves ásatási ciklus során le nem ástak az alapszintekig. Kicsit ők is csalódtak, hiszen valamiféle Baal-templom talapzatának hitték korábban.
Szerintem azért az belátható, hogy valahogy a viták és rejtélyek, mindig leginkább az egyiptomi-, továbbá latinamerikai és közel keleti romok körül vannak főleg (itt lényegében Baalbekre gondolok, bár a Salamon templom alapját is egyesek ilyen misztikus ősi megalitnak gondolják, ha jól tudom) Miért nincs rejtély és vita, mezopotámiai romok terén, ázsiai, európai (római, görög, etruszk, sumér stb) leletek körül? Én a "nem zörög a haraszt" elvet helyesnek tartom.
Egyiptommal valami nagyon úgy tűnik: nem stimmel... Eleve a nagy piramis. Még mindig nem bizonyos sem a pontos funkciója, sem a pontos építési mód. Még midig vitás kérdések ezek, tudtommal. Aztán az Ozerion, a Szfinx, a lépcsős piramis. Kérdőjel, kérdőjel hátán. Nemde? Nemrég beszélgettünk egy társtopikban, a Tutankhamon sírkamrájában talált - sok hívő szerint - ufoanauta múmiákról. Miért nem adják ki? Miért nem lehet, nemzetközi, objektív, tudományos vizsgálatot végezni? A legtöbb vizsgálatot helyben végzik, nem vonnak be pártatlan külső partnert? (tehát azt mondanak amit akarnak) Miért ül Hawass egy csomó leleten, ami hozzáférhetetlen és el van ásva a kairói múzemuban?
Az egyiptomi kultúrában számos olyan elem van, ami értelmezhető úgy is, ill utalhat arra is, hogy volt egy azt megelőző civilizáció, amitől átvehették, elképesztő fejlett ismereteiket. Úgy emlékszem, több elemzés is volt, mely kimutatta: egyszerűen nem lehetett idejük kifejleszteni bizonyos dolgokat a hivatalos tudományos, fennállásuk alatt, tehát vagy régebb alakult meg sokkal az egyiptomi birodalom, mint gondoljuk (erre a királylistájuk is utal némileg szerintem) vagy valaki(k) tanított(ák)a őket, mely mozzanat mellesleg szerepel is mitológiájukban ugyebár. (third party) Hitük, hagyományuk szerint, istenek érkeztek az égből és hozták a tudást - mellesleg számos más kultúrában is jelen van e momentum a világ más régióiban pl dél-amerikai indiánoknál, suméroknál stb, ha jól tévedek...
Amit ajánlasz, az valóban nem tűnik könnyű olvasmánynak, valószínűleg már a megszerzése sem egyszerű. Az, hogy konkrét régészeti bizonyíték van a római eredetre, véleményem szerint is elegendő, az írott feljegyzések hiánya (vagy esetleg csak kevéssé ismert volta) ellenére.
A romok oldalán több helyen megfigyelhető a két lényegesen eltérő minőségű anyag használata, erre alapozva vélik sokan, hogy nem egyszerre készült, s ezzel érvelnek a korábbi eredet mellett. Ha az alsó rész is római, akkor is lehetséges, hogy újjá kellett építeniük. Tudsz erről valamit? Összedőlt valamiért, vagy csak kőbányát váltottak építés közben?
A római eredet az anagmozgatási problémát is csökkenti, hiszen ők ismerték, használták a csigákat, míg az egyiptomiak nem.
Nagyjából ugyanazt értjük szuperségen, és pontosan ilyen értelemben nem látom a szuperséget egyetlen esetben sem.
Az egyiptomi "visszafejlődést" sem tartom meglepőnek, az törvényszerű része volt a változásnak: a fáraókon kívül a legmagasabb, majd idővel az egyre kevésbé magas rangú főemberek, hivatalnokok is egyre puccosabb sírokba temetkeztek, a hangsúly elment a monumentalitásról díszítések felé. A sírrablók miatt a sírok elrejtése is szükségessé vált.
Mi is építettünk Országházat, meg Operaházat, aztán pár évtizeddel később Spenótházat, a negatív rekordunk szerintem a Nemzeti Gödör. Ám ez nem azt jelenti, hogy már csak gödröt ásni tudunk és nem tudnánk akár ma is felépíteni az Országházat, csak éppen nincs rá fizetőképes kereslet. (ha a jelenlegi összedőlne, akkor is gagyibbat építenénk helyette)
Amikor régi civilizációkról beszélünk, gyakran hagyjuk magunkat megvezetni az ókori történetírók által: amit leírnak, nem kérdőjelezzük meg, illetve értelmezésénél nem kellően figyelünk az író elkötelezettsége miatti torzításokra, amiről meg hallgatnak, azt nem hiányoljuk. Ha viszont kicsit utánakaparunk, ismert civilizációk tűnhetnek fel egészen új megvilágításban.
Pár hete volt a BBCPrime-on egy sorozat, ami a rómaiak által barbárnak nevezett és lenézett, és eddig hitelesnek tartott történetírók által vadnak és civilizálatlannak leírt népeket vesz sorra. Bár ezek kultúrája a rómaival összemérhető fejlettségű volt, kevésbé voltak grafománok, s így az ő történelem-változatuk feledésbe merült. Valami ilyesmi lehet a helyzet Baalbek esetében is.
