A technikatörténeten belül a közlekedéstörténet, azon belül is a vasút és a hajózás története a kedvenc témáim, de ezekbe mélyebben belemenni itt már OFF lenne.
Ezek a témák is megérdemelnének egy külön topikot, de hát az idő nagy úr.:-)
Heinrich Rudolf Hertz (1857 - 1894), fiatalon elhunyt kiváló német fizikus, az elektromágneses hullámzás bebizonyítója.
Már fiatalon is a fizika legnagyobb alakjai között tartották számon, korai halála sajnos megakadályozta abban, hogy életműve kiteljesedjék.
1883-től kezdett el intenzíven foglalkozni az elektromágneses tér és hullámok elméletével, 1886-ban bebizonyította az elektromágneses hullámok létezését, amelyet 1888-ban könyv formában publikált.
Ezzel a korabeli fizikatudomány egyik legnagyobb alakja lett.
Egy akkoriban gyógyíthatatlan betegségben halt meg mindössze 36 évesen.
Részben zsidó származású volt egyébként, de már ősei áttértek a lutheránus (evangélikus) vallásra, ő maga mindvégig evangélikus volt.
Szülővárosában, Hamburgban nagy tisztelet övezte munkásságát és bekerült a városházán kiállított 56 kiemelkedő személyt tartalmazó portrécsarnokba. A Harmadik Birodalom idejében ezek közül a zsidó származásra való hivatkozással hetet, köztük az övét is egy időre eltávolították, de mára már visszakerült a megérdemelt helyére
Ma a frekvencia mértékegysége, a hertz viseli a nevét, valamint a berlini Heinrich Hertz Híradástechnikai Intézet.
Georg Simon Ohm (1789 - 1854), német fizikus és matematikus.
Fő eredménye az elektromosság kutatása, azon belül a róla elnevezett Ohm-törvény felfedezése (R=U/I, ha valakinek még rémlik az általános vagy középiskolai fizikából).
Róla nevezték el az elektromos ellenállás mértékegységét:
A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy maga a találmány a magyar zsidó származású Schwarz Dávid (1850-1897) nevéhez fűzödik, de Zeppelin 1897-ben megvásárolta a szabadalmat Schwarz Dávid özvegyétől és továbbfejlesztette, tökéletesítette azt.
A gázzal töltött, fémvázas Zeppelin-léghajók azonban a motoros repülőgépekhez (Wrigth-testvérek: 1903) képest nehézkesek voltak, a gáz miatt pedig veszélyesek is:
1937-ben a Hindenburg-léghajó New Jersey-ben kigyulladt és elégett, ezután a Zeppelin-léghajók használata háttérbe szorult.
Ferdinand von Zeppelin ma hat német város - München, Stuttgart, Worms, Baden-Baden, Ulm és Friedrichshafen - díszpolgára.
A fizikai Nobel-díj legelső díjazottja az apai ágon német, anyai ágon holland származású Wilhelm Conrad Röntgen (1845-1923) volt.
A gyakorlati, kísérleti fizika egyik legnagyobb alakja volt már az 1870-es évek végétől kezdve.
Több tudományos felfedezése volt, ezek közül a legfontosabb az X-sugárzás felfedezése volt 1895-ben (publikálva 1896-ban), amelyet a tiszteletére ma röntgensugárzásnak hívnak.
Ezért kapta meg a fizikai Nobel-díjat 1901-ben.
A korszerű orvostudomány megteremtése a röntgenezés nélkül elképzelhetetlen lett volna.
A róla szóló Wikipedia-szócikkek (német és magyar):
Werner Siemensről az elektrotechnika, a villamosok és villanymozdonyok kapcsán már szóltam, de akkor elfelejtettem hozzátenni, hogy fiatal korában, 1847 körül a társával, Johann Georg Halskéval korszerűsítették a Morse-féle távírót.
Siemens és Halske 1847. október 1-jén alapították meg a Siemens - Halske céget, amely kezdetben főleg távírókészülékek gyártásával foglalkozott.
Halske 1867-ben kilépett és ezután útjai különváltak Siemensétől.
Az első kezdetleges, de a gyakorlatban már jól használható vasúti biztosítóberendezéseket is a Siemens-Halske cég gyártotta a német nyelvterületen.
Később, ennek a mintájára magyar vasúti szakemberek az 1890-es években kifejlesztettek egy hasonló elveken működő vasúti biztosítóberendezést, ennek neve Siemens-Halske maradt, bár már Magyarországon gyártották.
A MÁV-nál még a mai napig is alkalmazzák az egyszerű működésű, megbízható, elektromechanikus Siemens-Halske biztosítóberendezéseket, még olyan nagy forgalmú állomásokon is, mint pl. Budapest-Nyugati pályaudvar.
A Siemens A. G. vállalatcsoport a mai napig gyárt vasúti járműveket (mozdonyokat, motorvonatokat, villamosokat) és vasúti biztosítóberendezéseket is (ma már csak elektronikus, számítógépes vezérlésűeket).
A Siemens termékei a mai napig is a világ élvonalába tartoznak a technikai színvonal szempontjából.
Köszi, nekem is az egyik kedvenc témám lett a 19. századi és 20. sz. eleji német tudósok és feltalálók.
Ebben az időszakban a német tudomány és technika a világ élvonalát alkotta és rengeteg olyan tudományos és technikai felfedezés, újítás származott német tudósoktól és feltalálóktól, amelyek megalapozták a mi modern technikai civilizációnkat.
Különösen az elektrotechnikai ipar, a belsőégésű motorok kifejlesztése, az autógyártás és a vasúti közlekedés fejlesztése területén alkottak hatalmasat a német feltalálók, mérnökök és technikusok:
Siemens, Otto, Diesel, Daimler, Benz, Bosch, Lilienthal, hogy csak a legnagyobbakat említsem, de róluk már mind tettem be linkeket.
A rádiózás atyjának igazából ez a cikk is az olasz Guiglelmo Marconit tartja, Braunt éppen csak megemlíti.
De ez is csak megerősíti, hogy a 19. sz. második felében, a 20. sz. elején a németek az ipari-technikai forradalom szinte minden területén ott voltak, sőt az élen jártak. :-)
A 19. sz. utolsó harmadában és a 20. sz. első évtizedeiben a német tudósok, mérnökök és feltalálók az ipari-technikai forradalom, a technikai és technológiai innovációk élvonalát képviselték, az akkori világban csak a jenkik tudták velük ezen a téren felvenni a versenyt, a britek ekkora már kezdtek lemaradni ezen a téren.
Bosch egyik munkatársa, Arnold Zähringer (1869 - 1942), 1897-ben kifejleszti az első olyan gyújtókészüléket, amely a nagy fordulatszámú benzinmotorokhoz használható.
August Robert Bosch (1861-1942), német mérnök és gyáros, a legendás Bosch vállalatcsoport megalapítója (a Werkstätte für Feinmechanik und Elektrotechnik 1886-ban, Stuttgartban).
Az ő gyárában fejlesztették ki az első gyakorlatban használható gyújtógyertyákat, ill. a benzinmotorok mágneses gyújtóberendezését.
Nikolaus August Otto (1832-1891) német feltaláló, az első működőképes négyütemű benzinmotor feltalálója, amelyet később az ő tiszteletére Otto-motornak neveztek el.
