Három kérdésem lenne, az első kettő egy köteghez tartozik.
kmsz: 431649180
01-04 a „bányász” ragadványnevet melyik szülőhöz írjam? Gondolom az apához kellene, de az aláírásánál már nem szerepel.
03-02 Itt az apa és az anya neve is Berecz Viktória legyen? Vagy értelmezzem úgy, hogy csak az anya az ismert és az eredetileg beírt anya helyett Berecz Viktóriát, az apához pedig az apát indexeljem?
kmsz: 431649177
01-06 Mit írjak a házastárs mezőbe? A „Ha az áthúzott adat helyére nem írnak másikat, de az olvasható, írja be az áthúzott adatot” szabály miatt kérdezem.
Oké, ha jól értem, úgy értelmezed, hogy Nagy Gábor /:sándor:/-nál a sándor nem a név része, Vályi Alfonz /:Billentyű:/-nél pedig a Billentyű név. Szerintem ez téves hozzáállás. Már biztosan te is találkoztál olyannal, ahol a /:kocsis:/, /:vö:/, /:hadnagy:/, /:csákkata:/, /:zöld:/, /:kisbíró:/, /:felső:/, /:lovas:/, /:dorom:/-hoz hasonló szavakat nagy kezdőbetűvel írta az anyakönyvvezető. Akkor onnantól kezdve azokat névnek kell tekintenünk? Hogy aztán amikor egy másik az anyakönyvbe jegyzetelő ember kisbetűvel írja azokat, azok megszűnjenek nevekké lenni? Tudom, ne nézünk más bejegyzést, csak azzal foglalkozzunk amit látunk, de most a ragadványnevek indexelhetőségéről van szó. Vegyük például Cserépfalut és az ő világháborús emlékművét. Cserépfaluban végig kisbetűvel írták a ragadványneveket. De ha ők nem tartották a nevük részének, akkor mit keres a vh-s emlékművükön a ragadványneveik rövidítése: http://magyarhosok.hu/tesztr/upload/kep/021438322.jpg
„Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje. Mégse indexelhetem, mert nincs külön még egyszer odaírva konkrétan, hogy tizenkettő.” Ha jól rémlik korábban már beszéltünk arról, hogy ez egy nagyon komolytalan dolog a Familysearch.org-tól, hiszen ők is számolgatnak:https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/KYKN-5SL
Így lehet az, hogy ahol megvan az halotti anyakönyvben a születés ideje (1950-es évektől kezdve), ott nem szerepel az indexelt adatok között, ahol viszont csak az elhunyt életkora van meg, oda be van írva egy becsült dátum, akár megfelel az igazságnak akár nem. Talán valamilyen technikai oka lehet ennek a nem túl ésszerű szabálynak (feltételezem nem egyenként számolgatják ki a születési évet).
Az Ad 2-3.-hoz: Amikor a „Ha nem tudja eldönteni, hogy egy adott név családnév vagy keresztnév-e, a nevet a Keresztnevek mezőben indexelje” szabályt alkalmazzuk, nem teszünk mást mint tippelünk, talán a keresztnévhez tartozott az a betű. Én a saját szabályrendszert alkottam, tény, hogy bonyolult, ahogy az is, hogy ezzel semennyire sem torzítom az eredeti bejegyzésben leírt adatokat.
A szlovák egyházi anyakönyvek négyféleképpen fordulnak elő az FS-en:
1) Böngészhető kép is és index is, és a kettő össze van kötve. (Az index többnyire csak keresztelések, de néha más is előfordul.)
2) Csak böngészhető kép, nincs az indexben (vagy ha van, úgy félre van írva, hogy ugyanaz, mintha nem lenne).
3) Indexelt adat csak az egy filmkockához kötve, nem lehet tovább böngészni.
4) Csak indexelt adat, kép nincs/nem elérhető.
A felsorolt helységekre csak evangélikus és katolikus anyakönyveket találok az FS katalógusában. Megnéztem Uzapanyit evangélikus anyakönyveit, és azok egy filmen vannak rimaszombati halotti anyakönyvekkel 1952-ig, tehát adatvédelem miatt interneten nem elérhetőek, vagy csak korlátolt formában, az indexhez kapcsolva.
Nem találom Ujfalu, Zsip, Dúlháza, Alsó és Felső Bátka, Rakottyás - és még sorolhatnám a gömöri aprófalvakat (ezek egy eklézsiához tartoznak) - Református anyakönyveit.
Ha keresek egy nevet, akkor kiadja, de hiányzik a fejléc, hogy például a házassági és halotti anyakönyveket is megnézhessem.
„Az index azt tükrözi, hogy mi van a dokumentumon nem pedig, hogy minek kellene rajta lenni.”
Bár igen nehezen szoktam a nincs logika, nincs gondolom, nincs tudom, nincs kitalálom, nincs helyesírás javítás, nincs keresgélés másholhoz, csak szigorúan amit látni. Gondolom látható szófogadásom a 98% okán.
Az hogy valaki miképp indexel szíve joga, nem nagyon zavar. Az arb. értékelése annál inkább. Iszonyúan zavar, hogy nem egységes, pedig neki annak kéne lenni. Ki ahogy gondolja/tudja, szövegértelmezés nélküli bíráskodás, csak káoszt okoz.
A Eva, meg a Horváth dolog azért nem olyan egyszerű. Nem tudom tudod-e (lehet sokan nem), de amit indexelünk az egy levéltári másodpéldány, amit anyakönyvvezetők, valamint névírók rabszolgaként tömegesen másolnak (és néha hibáznak). Ezért az eredetiben ezek nem így vannak. Példámban a menyasszony Eva (annak jegyeztem) anyósa Éva, mamája Éva, egy tanú Éva, aláírásnál Éva (mind névíró írta sk.-val) látható. Ezért a valóságban, és feltételezhetően az eredeti anyakönyvben, és bárhol ahol számít Ő ÉVA. Általában keresztnévnél nem nagyon van elírás.
Az én édesapám születési bejegyzése is kapott egy plusz betűt, mégsem az van a hivatalosan kiadott „Születési Anykönyv”-ében, és sehol másutt.
Igazi elírás inkább a bemondás útján jegyzett vezetékneveknél (egyházi, 1895 előtti) fordul elő. Ki hogy érti az írástudatlan örömapa, vagy bábaasszony bemondását. Igen változatos a cz, sch tth y becsempészés is. Láttam már eredetit……..hááát, egy lapon elképesztő a változatosság. Írhatta azt a plébános, a bába, a harangozó, vagy aki éppen ott volt, és tudott kicsit írni. Persze olyan is van, ami irigységre méltó gyönyörű gyöngybetűvel íródott.
"Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje.” Látod, te is írod, LEHET. Pedig NEM LEHET. Pedig annál pontosabb adat mint két jól olvasható dátum, nem létezik. Sokkal biztosabb, mint a bemondott tizennyolc éves menyasszony, vagy a nyolcvanhat éves ismeretlen szülőktől származó ópapa (ha már kerestél olyat).
Persze ha én lennék a főbíráló mindezeket az említett logikás, magyar törvény szerint jegyzet nyilvánvaló dolgokat mind elfogadnám. De hát ez nem az a projekt. Nem én határozom meg a szabályokat.
Igen,szerintem is minden adatot rá kell írni.Különben soha nem fog kiderülni,hogy az azonos nevű unokatestvérek közül ki is volt az ember őse.
Nekem is van egy Zala -megyei faluban tömérdek azonos családnevű rokonom,kihámozhatatlanul.Az egyházi keresztelőnél sajnos fontosabb volt minden egyes bejegyzésnél beírni,hogy fizetett adót -gondolom egyházit-;ami mindenütt ugyanaz a bejegyzés,hogy ''fizetett''.Helyette beírhattak volna valamit,hogy kihez tartozott.És még a keresztszülők se nagy segítség,csak újabb azonos adatok.Örök rejtély,még talán DNS vizsgálat se segítene...
Azért szükséges indexelni a zárójelbe tett "neveket", mert előfordul, hogy a későbbiekben már így anyakönyvezik a gyerkeket, zárójel nélkül. (Itt most nem ilyenekre gondolok, hogy gengemájú stb.) A sátai anyakönyveknél találkoztam pl Tózsa zárójelben rigó, és pár hete hivatalos levél aláírása Tózsa Rigó .....! Arlóban pl. a Nagy (vályi) ..., már 1903-ban hivatalosan zárójel nélkül Vályi Nagy ....! Szerintem azért kell a családnévnél indexelni, mert így különböztetik meg őket. Arlóban pl. nagyon sok a Németh, Berencsy stb. családnév. Én találkoztam olyannal, ahol két Németh családnak is ugyanazon a napon született gyereke, Így talán egyszerűbb a keresés, de lehet, hogy így se!
Az index azt tükrözi, hogy mi van a dokumentumon nem pedig, hogy minek kellene rajta lenni.
Vannak olyan projektek, ahol javítani kell, tipikusan földrajzi neveket. Ha valaki nem ismeri az adott vidéket akkor azt kell beírnia pontosan amit lát. Na de mi van ha az arb meg ismeri... hát szépen kijavítgatja. Vagy fordítva: az indexelő ismeri, az arb pedig nem. Mindenkinek sokkal egyszerűbb és egyértelműbb, ha nem kell javítgatni csak gépelni, ami oda van írva.
"Hiába tudom, hogy a hölgy Éva, ha a névíró kifelejti a vesszőt, akkor ha a fene fenét eszik is, akkor is csak Evának indexelhetem. Hiába tudom, hogy olyan mint Szabó Eva a magyarban nem létezik, akkor se." De létezik, ha valakit Evá-nak anyakönyveztek, és nem javították ki, akkor az a neve.
Az én szüleim házassági anyakönyvét elírták, valamiért akkor ezt nem vették észre, később meg már nem akarták kijavíttatani a túl sok macera miatt. A nevek nem igaziak, csak az elv végett: Apukám Horvát István, anyukám pedig Horváth Istvánné, kapott egy h-t nászajándékba. Leélt (eddig) 40 évet így és már így is marad, így lett beírva az anyakönyvbe, ez a neve.
"Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje. Mégse indexelhetem, mert nincs külön mégegyszer odaírva konkrétan, hogy tizenkettő." De az is lehet hogy 22, csak elírták a születési évet. Így csak egy hibás adat kerül be, úgy meg kettő.
Az egész projekt a gépies munkára van kihegyezve. Minden utasítás erről szól.
Nincs logika, nincs gondolom, nincs tudom, nincs lehet, nincs kitalálom mit rövidített a jegyző, nincs helyesírás javítás, nincs keresgélés előbbi/utóbbi anyakönyvekben (nem is igen lehet mezeinek). Csak szigorúan amit látni.
Mert:
Hiába minden gyerek tudja, hogy a Katika lány. Mégse indexelhetem, mert nincs odaírva, hogy lány.
Hiába minden magyarember tudja, hogy a házaspár született gyereke az apja családnevét kapja (oda van írva, „törvényes”). Mégse indexelhetem, mert nincs konkrétan odaírva a név. Ha bármi cifraság van, azt odaírják.
Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje. Mégse indexelhetem, mert nincs külön mégegyszer odaírva konkrétan, hogy tizenkettő.
Hiába tudom, hogy a hölgy Éva, ha a névíró kifelejti a vesszőt, akkor ha a fene fenét eszik is, akkor is csak Evának indexelhetem. Hiába tudom, hogy olyan mint Szabó Eva a magyarban nem létezik, akkor se.
Hiába van egy név egyazon oldalon háromszor (nekem) értelemszerűen jól írva, ha a negyediket tévesztette a névíró, akkor az kerül a megnevezett rublikába, és úgy kell rosszul indexelni.
Hiába látom ………… …na mindegy, lenne még. Ott vannak az ötféleképpen jegyezhető Juliannák, a sétáló, hosszú/rövid(?) lúdtollas aposztrófok vagy kitudja mely nyelvből vett hiányjelek ( ' ), lágyítók, meg mindenmás (č ę ș ǒ), aztán az umlautos kitudja éppen hogyan ejtett betűk (Ï ë ä ÿ ), a mára homályba tűnt rövidítések. Lehetne sorolni.
Különben kicsit értem én (de fel nem foghatom) ezt az egészet, szót is fogadok. Most éppen 98% az értékelésem, több mint huszonhatezer adatlap után.
Csak néha igen feldühít az összevissza értékelés. Olyankor elmegyek egy kis időre sztrájkolni.
Aztán itt panaszkodok kicsit reménykedve, hogy olyan is olvassa sirámomat, aki tud is tenni valamit az egységes bíráskodásért, vagy legalább elolvasás után próbál a valós szabályok szerint indexelni/bíráskodni. (Talán majd a kedves JPmiaou többet tud mesélni)
Az Ad4.-ben leírtak is inkább arról szónak, hogy mért nem egyértelmű az utasítás. Nem lehet az, hogy mindenki úgy értelmezi ahogy akarja. A ragadványnév, vagy megkülönböztető név, esetleg művésznév, és a teljes név után írt zárójeles kisbetűs valami nem ugyanaz. Szerintem ha név, nagybetűvel kellene írni, ha meg tulajdonság vagy a névhez kapcsolódó titulus, vagy egyéb kifejezés, mint például csecsemő, halva született, ifj. vagy dr., akkor kicsivel, és ugyanannyit ér mint a zárójel nélküli foglalkozás/bármi (kocsis, vagy Józsi a bicegő, és nem jegyezzük). De ezt csak én gondolom.
Ad 2-3. Nem egészen, mert lehet, hogy a rövidítés Kovács K(ároly) Jánost takar. Mint például Vizi E(lek) Szilveszternél és Berend T(ibor) Ivánnál is. Máskor meg egyértelműen vezetéknevet takar. Szóval ha nem tudod egyértelműen megállapítani, akkor a keresztnévhez írd. (Szabály: Ha nem tudja eldönteni, hogy egy adott név családnév vagy keresztnév-e, a nevet ebben a mezőben (keresztnév) indexelje.) Persze ez a szabály is problémás egy kicsit, de erről JPmiaou többet tudna mesélni.
Leírom én hogyan indexelem. Ha a kötegen belül többször is szerepel a név (pl. Fodor B.) különböző bejegyzésekben különböző embereknél (az az nem két iker születési bejegyzésénél az apánál vagy anyánál), a vezetéknévhez írom a betűt. Ha egy kötegben mindösszesen egyszer található, (vagy ikrek bejegyzésénél kétszer az egyik szülőnél) a keresztnévhez írom. Ha egy kötegben, egy bejegyzésben többször szerepel (apa-gyermek, apa-anya) megnézem, hogy különböző neműek-e. Ha igen akkor a vezetéknevekhez írom. Ha azonos neműek és a keresztneveik azonosak, a keresztnévhez írom. És persze van olyan eset is, amikor azonos neműek (apa-fiú), de a keresztneveik különböznek. Ez esetben is a keresztnévhez írom.
Ad 4.: A szabály úgy szól.: A névhez kapcsolódó titulusokat vagy egyéb kifejezéseket, mint például csecsemő, halva született, ifj. vagy dr., ne írja be. Mivel titulusnak kell tekintenünk a nemesi előneveket és címeket (vitéz, nemes, lovag, báró stb.) ezeket nem szabad indexelnünk. Az özvegy, néhai és hasonló szavak pedig az egyéb kifejezések kategóriába tartoznak. Ezekkel szemben a ragadványneveket indexelnünk kell. Amiket a zárójelben látsz, azok - legyenek kis vagy nagy kezdőbetűsek -, ahogy te is írtad lehetnek névváltoztatások, közbeni örökbefogadások stb., de ragadványnevek is. A probléma az, hogy előfordult, hogy a ragadványnévvel együtt használták a nevüket az emberek. Például Abonyban van egy család a Hviszt. Az állami anyakönyvekben van amikor úgy szerepelnek, hogy Hviszt, de van olyan is, amikor Vicsnek, vagy Hviszt /:vics:/-nek írják a nevüket. Amúgy a ragadványnevek eléggé problémásak, mert van, hogy a család férfi tagja viszik tovább, de van amikor a nők családja, máskor mindegyik testvér más ragadványnevet kap. És ahogy te is írtad van olyan is, amikor szinte képtelenség megkülönböztetni, hogy valami a név része, nemesi előnév, ragadványnév, vagy cím. Én próbálnám kideríteni, hogy melyik, de valószínűleg indexelni kellene, mert inkább legyen indexelve fölöslegesen, minthogy adatot veszítsünk.
Segítsetek rajtam, valamit nagyon rosszul csinálok. Házassági (Magyarország/Komárom megye /Szomód /1827-95) anyakönyvre lenne szükségem, itt látom, hogy a 603897-es számú filmről van szó. Ha rákattintok, felajánlja, hogy bárhány dollárért megvehetem. No, ezt nem szeretném :) Ha pedig a főoldalról megyek a search/records/film number megadásával, akkor kiírja, hogy nem létezik. Születésit ugyanígy kiad, ott csak azt nem értem, milyen sorrendben mutatja az adott film rekordjait.
Mostanában kifogtam egy csomó Arlói házassági anyakönyvet, tele zárójeles megjegyzésekkel.
(megint a bírálatról panaszkodom)
Több tízes csomagomat így is, meg úgyis értékelték.
Kíváncsi lennék az utasítás szerinti legmegfelelőbben helyes indexelésre.
Mert van ugye egy családnév, meg egy keresztnév. Eddig rendbe. Aztán gondolom, a faluban van huszonhárom Kovács Pista, és valahogy meg kell különböztetni őket, már a rokonházasság okán is.
Ad1. Eléírnak egy nagy „D” betűt. Lesz belőle D Kovács. Ez indexelhető.
Ad2. A családneve után odaírnak egy nagy „K” betűt. Lesz belőle Kovács K. Ez indexelhető.
Ad3. Keresztnév elé/után egész biztos nem indexelhető ilyesmi, K István, vagy István K nem létezhet (?).
Ad4. Családnév után, zárójelbe nagybetűvel oda van írva /:Kiss:/, vagy /:Kohn:/, vagy /:Győri:/. Ez lehet névváltozás, közbeni örökbefogadás, vagy bármi. Itt „or”-al indexelek, azt hiszem helyesen.
Most jön a hoppá.
Ad5. Akárhová biggyesztve (legtöbbször itt a keresztnév után), szintén zárójelben (itt a lényeg) kisbetűvel /:kocsis:/, /:vö:/, /:hadnagy:/, /:csákkata:/, /:zöld:/, /:kisbíró:/, /:felső:/, /:lovas:/, /:dorom:/, és más, nekem értelmetlen megjegyzéssel. Szerintem ez csak annak szól, aki majd keresgél valakit a faluban. Nem tartozhat személynévhez, ha oda tartoznának, akkor ezeket nagybetűvel kéne írni, szintúgy mint a zárójel nélküli Dr., Tekintetes, Nagyságos, Kegyelmes, Gróf, Nemes, stb-ket, és utasítás szerint ezt sem kell indexelni, (pedig én ismerek élő Nemes Gál Robertet, aki nem nemes). Aztán itt van a néhai, meg az özvegy, amit megint nem kell, akárhova/akárhogy van írva.
PL: Vőlegény: Kovács István /:csákkata:/, Atyja: néhai Kovács András /:csákkata:/, itt a keresztév után, Anyja: özvegy Kovács /:pál:/ Róza, itt a családnév keresztnév között.
Figyelmen kívül hagyom a néhait, meg a özvegyet, meg a kisbetűs zárójelben lévőt, talán jól, vagy nem?
Értékelni sajna összevissza értékelik. Vagy van szabály, vagy nincs.
Az FS gyászjelentés gyűjteményét itt találod. Kicsit nehezen használható, a nevek megtalálásához némi szukcasszív approximáció kell. Száazasával szoktam lépni, aztán szűkitem ötvenre, húszra, előre hátra.
Prelleg: persze, csak mérgemban humorizáltam... :)
más: frissítették (ës ami még fontosabb: bővítették) az FS-en a gyászjelentések/parte cédulák gyűjteményét. Mázlim volt, kapásból két, számomra érdekes oldalt találtam, rengeteg oldalággal.
Az anyakönyvi törvény 130 éves határa nem hiszem, hogy még érvényes lenne az újoncállítási lajstromra, mert abban, ha voltak is U.B.-k, jóval régebbiek mint 30 év. Úgy látszik érdemes olvasni az oldal hozzászólásait, mert közben azt írták, hogy idővel talán a webes közzététel is elképzelhető lesz.
Ezt a fenenagy titkolózást is be lehetne nevezni hungarikumnak...
Lehet - mivel katonákról van szó - hogy hadititoknak számít. Esetleg valaki rájött, hogy a nyilvánossá tétel sok személynél ütközik a zseniális 130 év a születéstől számítva szabállyal :-)
Nagyon elkeserítettél. Csodálkoztam is, mert valóban csak a belső hálóra teszik a digitalizált anyagaikat. Szerintem attól félnek, hogy nem lenne látogatójuk.
Ehiztari: Köszönöm szépen a tájékoztatást. (Ha jól olvastam, a lofsii.com-osok számára sem teljesen világos az 1+1-es bétatesztelős megoldás.)
Hoter: Annyira azért nem jó a hír. Közben kiderült, hogy nem fog felkerülni az internetre, csak a belsőhálózatukra, úgy mint az egyházi anyakönyvek. (Vajon ezután, ha bármit digitalizálnak már csak a belsőhálózatra teszik?)
JPmiaou: Köszönöm szépen az ungvári választólista fordítását.
Én nem tudom megítélni kívülről, hogy mekkora hiányosságai vannak még a programnak. Mint béta tesztelő azt látom, hogy tulajdonképpen működget. Elég lassú, de nem tudom hogy a gépem lassú vagy az internetkapcsolat vagy az oldal. Majd valamelyik nap kipróbálom egy másik laptopról meg tabletről is.
Leginkább azt nem értem, hogy a már futó 2 indexelő+1 ellenőr felállású projekteket hogyan fogjuk ellenőrizni az újban. A tesztben eddig csak 1+1-ben ellenőriztünk. Áttérünk 1+1-re és az új programra vagy marad a régi felállás és program, amíg projekt ki nem fut? Erről halott valaki valamit?
