köszi a válasz, és persze, hogy a topiknak nem ez lenne a dolga. Azonban továbbra is úgy gondolom, hogy amennyiben mint gyártó vagy forgalmazó van jelen az ember és fogalmaz meg véleményt, akkor azt illik felvállalni. Azért írtam csak be, mert igazságtalannak gondoltam a Dunlopillo és a Sleep Care garanciavállalását érintő hozzászólást.
Annyira, de annyira ismerős volt a szöveg már az elején, hogy szinte fogadni mertem volna, hogy a Te neved lesz a nick mögött valahol... S jéé, tényleg. Szűrjük ki a gyártó embereit...:D Kezdjék veled? Nyilván ne. Egy fórum nem csak gerillamarketingre használható. Én is azért jöttem erre a topikra, hogy ne csak a boltba betérő embereknek tudjak némi felhomályosítást adni a rendelkezésre álló pár percben... Félre ne értsd: nagyon örülök, hogy itt vagy. Sőt, jöhetnének a többiek is. Üdv: Zoli
egy kicsit kitérnék a garanciális elemekre, talán sikerül legyőzni a "magyar káoszt":
1., Hosszabb teljeskörű garanciavállalást kínálni egy gyártónak, mint amilyen régóta terméket gyárt szerintem inkorrekt, felelőtlen és "marketingvezérelt". Nagy gyártók termékei csak több éves tesztelés után kerülnek forgalomba.
2., A matrac olyan, mint a fogkefe: időnként higiéniai okokból is cserélni kell, olyan mikroorganizmusok is megtelepednek, melyek ugyan nem károsak, de nem is kívánatosak. (természetesen ötéves fogkefével is lehet fogat mosni)
3., 10 év garancia a rugós matracoknál többnyire a rugótestre értendő, jellemzően 2,2mm-es acél bonellrugóról van szó, ami egymással össze is van kötve, még talán soha nem tört el egy sem. A párnázat viszont tönkre mehet hamar, de arra csak 1-2 év garancia van.
4., A természetes használatból eredő kárért senki nem vállal felelősséget, az avulás az idő előre haladtával hatványozottan erősödik.
5., A 15-25 év garancia szépen hangzik, de kérdés, hogy van-e értelme? Blokk, garanciajegy. Van 25éves blokkod?
6., Elvárható-e egy gyártótól, hogy a 8-10 éves "viseltes" matracot egy teljesen újra cserélje? Természetesen nem várható el. A "nagy" gyártók hosszú garancia vállalása -tisztelet a kivételnek- többnyire az elvesztett blokkokon, garanciajegyeken, a harcolni nem szerető vásárlókon alapul; továbbá, hogy amire a garancia érvényesítésre kerül (most vásárolt matrac esetén ca. 2016-ban:-)), addigra az új alapanyagok csábítása valószínűleg inkább új termék vásárlására ösztönzi a vásárlót.
7., Nyugat-Európában ezért alakult ki az értékarányos, u.n. degresszív garancia, amely az átlagos használati élettartamot -a tíz évet- alapul véve, a matrac használati értékének megfelelően vállal értékarányos garanciát, jellemzően 2 év teljeskörű, 100%-os garanciával. Ami gyártási hiba, anyaghiba, technológiai hiányosság az két éven belűl kijön. Ami nem jön ki, az többnyire nincs is.
8., 2008.januártól a nagy Nyugat-Európai gyártók egységesen megállapodva az 5 év értékarányos garanciára álltak át.
Néhány jó tanács minden kedves Keresőnek:
-csak a termékre figyelj, tedd félre a gyönyörű díszletet, a százoldalas prospektust, a méregdrága TV-s hirdetéseket és az összes "marketingmázt". Ezt a végén úgyis Te fizeted meg a termék árában.
-próbáld a matracokat, amíg nem érzed úgy, hogy az egyik maradéktalanul kényelmes neked. Tudj meg róla mindent és ha megbízol a cégben és meg tudod fizetni, vedd meg. Ha most nem fér bele, akkor se vegyél rosszabbat pár 10e Ft miatt, érdemes inkább várni egy kicsit. Aludj inkább három hónapig még kényelmetlenebbül, mint aztán tíz évig.
-csodák nincsenek. Ergonómiailag kifogásolhatatlan termék olcsón nincs. Rossz termék drágán viszont sok van. Keresd az ár-érték arányt. Egy jó matrac kb.: 80-150e Ft között van, de fontos! : 150 ezerért is vannak silány matracok Magyarországon és 30-40 ezer körül is lehet elfogadható kényelmű matracot találni. Itt kezdődik a te munkád: az ár-érték arány megtalálása.
-próbáld meg kiszűrni a fórumokról a gyártók beépített embereit, bár nem értek egyet a vevővadászat ezen módjával, de ezúton is üdvözlöm őket.
A tegező formát a fórum formája adja, remélem elnézitek.
További kellemes beszélgetést és szerencsés választást kívánok mindenkinek.
Valószínűleg félreértettél. Én az ortopéd zónák megfelelő elhelyezéséről és a párnázóréteg vastagságáról írtam. Azt egy pillanatra sem állítom (vagy állítottam), hogy egy túl puha matrac alkalmas a kényelmes, pihentető alvásra, pláne nem egy kigödrösött fekhely.
Mint ahogyan már korábban is szó volt róla (lásd: 456-os hsz-tól), illetve Te is írtad, a memory habnak tehermentesítő szerepe van, az ortopédikus jellemzői viszont nem kielégítőek. Utóbbiak miatt alkalmazza szinte a legtöbb gyártó a hideghab magot (ha jól emlékszem, mintha a Rottex is módosítaná vagy már módosította is az MF12-es matraca felépítését).
Üdv Petya! nem feltétlen értünk egyet tökéletesen. Hogy miért nem tudsz e téren meggyőzni, arra magyarázatot ad egy anekdota az életemből. Történt ez 16. életévem környékén, régesrég, messzimesszigalaxis. Nyári melóban voltam, mint kereskedő tanuló, élelmiszerboltban, sok kolleganővel. Nyilván ki pakolt, emelt nehezeket... hát a srác. na hajrá. Aztán beállt a derekam. Mondjuk rendelkeztem, rendelkezek némi túlsúllyal. Azt hittem, hogy csak attól, hogy sokat emeltem, nehezet rosszul. Hát nem egészen. Ki volt gödrösödve a gagyi kárpitos ágyam. Utána a legtöbb tanszünetben igyekeztem dolgozni. Intenzív pakolgatás mellett 1 hónapot bírt a derekam. Később már az se számított, hogy dolgozok-e vagy csak a padban ülök. Amikor dolgoztam, az egy hónapot így bírtam. Első hét, vigyáztam, mint állat, aránylag nem is volt gond. Második hét: Algopyrinkúra indul. Eleinte napi egy, majd kettő, három, majd 4 óránként egy szem. mellette koffeintabletta, hogy el ne aludjak. majd kettessével jött az algopyrin. A harmadik hét végére úgy festett a dolog, hogy két szem algo, két óra múlva két szem cataflam, ezt megtörve 1-2 szem koffeintabletta, és mindez kb. 4 órás ciklusban. Ilyenkor csak kellemes zsibbadást éreztem a derekamnál, pupilláim persze tágak voltak, mint az állat... De így is max. 1 hónapig bírtam... Azóta nem kell, hogy rendszeresen nehezet emeljek. Alkalmanként persze nem gond. De ezt úgy sikerült elérni, hogy viszonylag keményebb a fekhelyem. egy puha matracon 2-3 nap után nem tudok pár óránál többet aludni, mert ordítok... Nyilván ez azért van, mert nem épp remek a gerincem. De pont azért szállt el, mert túl puha volt a matracom.
Üdv! Abban tökéletesen egyetértünk, hogy meglévőre rápakolni bármit is pénzkidobás. Innen kezdve inkább 16 ezret költsünk el feleslegesen, mint 160-at. De leginkább egyiket se! Tempur vs. Dunlop senso: volt szerencsém mindkettőhöz, gyakorlatban a Dunlop matraca talán annyival szimpatikusabb, hogy gyorsabban reagál a mozdulatokra, ha fordulok, kevésbé van gödörből kimászós érzésem. Mindemellett akad némi árkülönbség is... Mindemellett nem feledendő: sem a tempur (mondjuk 15 cm-es) sem a dunlop senso matracnál nem tömör emlékezőhabról beszélünk, hanem csak egy kis, max fele vastagról, amely alatt más minőségű hab van. Aki nem hiszi, kukkantson be a huzat alá.
A különbség az, hogy a TEMPUR az eredeti anyag ( 85 kg/m2!) amit a dan-foam gyárt, most meg már mindenki készít különböző minőségű viszkoelasztikus habokat. A DORMEO gagyi in china, és egyébként 3,5 cm vastag.
A Dunlopillo ariel senso classic matrac jónak tűnik, bár a TEMPUR-osok véleménye. hogy a memory-habnak minimum 7 cm-nek kell lennie. Kérdés még az ára, mert láttam már 8 cm memory-s matracot (MEDIFLEX) 65 ezerért, ami szerintem jó ár.
Bár meglévő ágyra matracot tenni nem szerencsés. Sőt, ha ki van gödrösödve akkor semmilyen rátét matrac nem segít.
Meglevő ágyra is szeretnék matracot , Dormeo és a Tempur forgalmaz, mindkettőnek van memóriahabos .Nem értek valamit , a Dormeo 5 cm-s 16,900.-Ft, Tempur 159,000.-Ft, (7 cm). Miért van ez a nagy árkülönbség?
A Dunlopillo ariel senso classic matracról is szeretnék tudni , úgy gondolom nagyon jó minőség.
A vákuumcsomagolású matracoknak abból a szempontból nem látom értelmét, hogy vásárláskor részemről a szállítás praktikuma ötödrendű szempont. A tartósságot tekintve nem hallottam olyan jellegű panaszt, ami megkülönböztette volna a hasonló, normál csomagolású matracoktól. Igaz, hogy közvetlen a légmentes csomagolást megelőzően sajtoláson megy keresztül, de azt sem kell elfeledni, hogy nem egy tömör, hanem egy térhálós szerkezetű lágyhabról beszélünk.
Az ágyéki gerinc a medencecsont feletti és az alsó bordaívek közötti szakasz. Mivel a gerincoszlopnak ezt a területét éri a legnagyobb terhelés, ennek van a legnagyobb görbülete, és ez a szakasz sérül leggyakrabban, így nyilvánvalóan a legfontosabb az ágyéki gerinc megfelelő alátámasztása (amit nevezhetünk egyszerűen deréktáji alátámasztásnak). Ha a matrac a medencetájék környékén van alátámasztva, pont ellentétes hatást érünk el: nem biztosított a gerincoszlop természetes fiziológiás görbületének megtartása, fokozott terhelésnek tesszük azt ki. Ebben az esetben hanyatt fekve a gerinc szalag- és izomrendszere megfeszül, a porckorongok egyirányban túlterheltté válnak. Oldalt fekvés esetében pedig a gerinoszlop nem tudja megtartani egyenes vonalát, hiszen a vállöv mellett pont a medencetájék lenne a másik terület, ahol nincs szükség alátámasztásra. Egyedül abban az esetben vehetjük hasznát a medencetájéki alátámasztásnak, ha valaki hason fekve alszik.
A BK matracokra visszatérve: nálunk az volt a tapasztalat, hogy a vékonyabb párnázóréteggel ellátott matracok hamarabb tönkremennek. Mivel vékonyabb a szivacs, a rugókat érő erőhatás is nagyobb, ami arányosan annak élettartamát is csökkenti (hamarabb "kifekszi" az ember). Rugós matracok esetén én az alapján állapítom meg annak keménységét, hogy adott nyomás hatására melyik fejt ki nagyobb ellenállást. A rugók azonos mértékű összenyomódásához egy BSK matracnál nagyobb erőkifejtésre van szükség, mint egy BK matrac esetén, ergo a BSK keményebb. Lehet, hogy alapból a BK matrackeményebbnek tűnik, mint a BSK, hiszen a BK esetében a vékony szivacs már kisebb erőhatás esetén is összenyomódik, szinte majdhogynem a kemény filcnemezen fekszik az ember. Én ezeket a matracokat nevezem fapadosnak. Olyan ez, mintha egy 2 cm-es meg egy 4 cm-es szivacsot egyszerűen leterítenél a földre. Ha ráfekszel, a 2 cm-es fog keményebbnek tűnni, holott erről szó sincs...
A filcnemez nélküli táskarugós matracokról csak röviden: több gyártó is alkalmazza ezt a megoldást, mivel a filcnemez gátolja a rugók önálló "működését", pontelasztikusságát. A bonell rugós matracoknál elengedhetetlen csak a filcnemez használata, mivel a nagyobb átmérőjű, erősebb rugók illetve a rugóstagok összefűzését szolgáló spirálrugók kárt tehetnek a szövetben.
Sajnos elég elszomorító, hogy általában pont azokat a szerencsétlen embereket akarják átvágni, akik a gyógyulásuk érdekében az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodnak. Akiknek viszont kutya bajuk, és valóban hisznek a föld mágneses sugárzásának káros hatásában, a különböző vízerekben, mágneses karperecekben, azoktól nem sajnálom ezeket a termékeket. A kereslet határozza meg a piacot, úgyhogy amíg van rá igény...
Én mindenképp a kényelemre mennék. Hiába hiperszuper minden, ha nem kényelmes, akkor megette a fene. Demko: nyilván nem rossz, amit árulnak, de meggyőződésem, hogy ott az árban vastagon benne van az az öt betű (pláne a feder...:-D ) Mindettől függetlenül, ha ott találtok jót, ami az árban elfogadható, akkor hajrá. Demko-nál végiggondolandó: ott várhatóan a duplasoros rácsszerkezet is addig fog tartani, mint a matrac. 10-15 év. Ha cserélsz, akkor komplett rendszercsere. Egy rugós matracnál, ha merev deszka van alatta, akkor elvileg az a deszkázat örök élet, 2 nap. Még emlékszem, amikor nagyanyámék ágyából szedtük ki a deszkázatot, miután eltemettük, teljesen épek, erősek voltak. Tehát egy rugós matracnál a matracot kell majd csak cserélgetni jó esetben.
Kedves Petya, Kedves Swordmanus! Köszönöm mindkettőtök tanácsait. Remélhetőleg hamarosan hazatér a másik felem, úgyhogy el tudunk indulni együtt próbálgatni, én a rám eső részt megtettem (a segítségetekkel), leszűkítettem az ajánlatokat. Marad a Konfor, megtaláltam a Nesta értékesítőt a környékünkön, úgyhogy megnézzük azt is, elvégre az is itt van a "szomszédban". Két kérdésem lenne még: 1. Ha a kettő közül választunk (Passion és De Luxe), mehetünk simán a kényelemre, vagy van jelentősebb minőségi, ügyfélkezelési, tartóssági, garanciális eltérés, ami a mérleg nyelvét esetleg billentheti... 2. Felmerült még a Demko is, az ismeretségi körben többen dícsérik annyira, hogy hozzám is elértek a dícsérő szavak... A cég történetét, az ügyfélkezelésüket, magát a körítést nagyjából ismerem, és roppant szimpatikus is, de nem tudom, tényleg jók ezek a rendszerek? Szerintem megnézzük, de gondolom jön majd a nagy parasztvakító szöveg, és szeretnék kellően felkészülve eldőlni tőle, vagy jó sokat akadékoskodni, kukacoskodni... A nagyjából belőtt keretbe anyagilag talán ez is beleférne még, derékfájósak is vagyunk, de csak azért, hogy Demko legyen ráírva, nem ugranánk be... Köszönöm kedvességeteket, sziasztok!
A vákumcsomagolt matracokról nem lehet általánosságban véleményt alkotni. A lényeg, milyen anyagból készült a matrac. Sajnos szivacsokat is vákumcsomagolnak pl. Rottex: V-ECO, VM stb. , 2cm-es latexréteggel kombinálják és ráírják hogy bio (CORA). Maradjunk a hideghabnál, ez tapasztalatom szerint megbízható, legalább 25-ös sűrűségű. De létezik memory habbal kombinálva pl. Bentex, ami már tényleg nagyon jó.
Nem akarok szajkozni, de tényleg nem ajánlatos nem szellőző, zárt felületre helyezni matracot. Gondolj bele, egy éjszaka folyamán akár 1 liter folyadékot is elpárologtatsz, ennek jó része a matracba kerül, és ha alul nem tud átszellőzni, benne is marad. De ha tényleg nincs más lehetőség, akkor is csak (táska)rugósat, és azt is időnként fel kell állítani, hogy átszellőzőn. Szivacsot, vákumot biot semmiképp, csúnya a penészes matrac, én már láttam. A Rottex vákum meg tényleg határeset a szivacs és a matrac között... Ja és ne csak egy üzletben nézz (próbálj) matracot!
Földre csak úgy letenni? Hát nem igazán... Szellőzés végett kell ezeknek valami keret. Ha alulról átszellőző, merev, sík felszínre rakod, akkor meg vmi rugós, esetleg vákum. csak hogy ne mondd, hogy semmit se javaslok...;-) De! tessen elmenni végigfeküdni a kínálatot. nem vok látnok...
Kedves Petya79! Te is hasonlóan vélekedsz a vákuumcsomagolt matracról amit venni szeretnék, mint swordmanus? Lassan már úgy vagyok vele, hogy senki sem javasolja egyik matrac használatát sem. :)
Az ágyak házában remélhetőleg a következőt fogják mondani: olyan matrac nincs, aminek ne kellene alulról átszellőznie. Ha mégis ilyet mond, akkor érdekel, melyik AH-ban mondtak ilyet... Gyakorlatilag egyszerű szivacs alkalmazható natúr a földön, de az se nem ortopédikus, se nem lesz megoldás neked hosszútávon. Megaztán annak se ártana szellőzni alulról... Tehát vagy a galériádat alakítod meg úgy, hogy szellőzzön alulról, vagy készítesz egy minimális felépítményt a matrac alá, ami a minimális szellőzést biztosítja. A 160x200 teljesen szabvány méret, nagy a választék. Fetrengj végig sokfélén, válogass, van miből. Mindazonáltal ha várhatóan szellőzési gondjaid lesznek a matraccal, rugósban érdemes gondolkodni, az AH-ban rottexben. Bolgár vákuumot ne! Az nyaralóba való, ahol évente max pár héten át használod... A rottex vákummatraca még határeset...
Sziasztok! Kezdő vagyok nagyon a témában.... Nekem olyan matracra van szükségem, ami alá nem kell kell ágy - ugyanis galériára megy. 173 cm magas vagyok és 70 kg vagyok és mindenféle pózban alszok. Egy 160×200 méretre gondoltam, habár egyenlőre egyedül fogom használni. Nincs túl sok pénzem rá. Egész nap ülőmunkát végzek, jó lenne valami jót venni, ma megyek az ágyak házába megnézni a lehetőségeket. Valakinek valami ötlet? Köszi előre is.
Ha erősen belegondolunk, az a 20 cm szimmetrikusan elosztva csak 10-10, és egy átlagember 10-10 cm eltérést normál használat közben is produkál. Tökéletes zónaleosztás nincs, ezért kezdett el agyalni a Dunlop az arielen. Mindazonáltal, egy átlagmagas ember, 160-190 cm magasság közt simán kompatibilis egy 5 zónás kialakítással, vagy akár egy 7 zónással is. Ellenben azt tapasztaltam, hogy az esetek nagy részében nem feltétlen a legdrágább, legnagyobb tudású (értsd, zónák, táskarugósk és parasztvakítások) matrac lesz a legkényelmesebb. Sokszor a BK+ is jobb a BSK+-nál. Más. Abba szerinted belegondoltak a rugó és fémfóbiások valaha, hogy az alattuk lévő ház padlójának betonjában mennyi vas van? Meg a földkábelek? Meg a Föld vasmagja?:-)
Voltam már rossz fekhely miatt derékfájásos, tudom, milyen kálvária, ha nincs a medence kellően megtámasztva. meggyőződésem, hogy ha nem zónás egy matrac, de eléggé tart, az sajna túl kemény.
BK vs BSK: gyakorlati érzetben ami neked fapadosság, az átlagvevőnek keménység.
Táskarugós őrületek: ha nincs benne filc, akkor maximálisan igazad van. Ellenben én olyat nem javallanék megvenni. Mindazonáltal: mivel a matrac forgatva van, s a kedves user se mm-re ugyanoda fexik állandóan, ezért adott rugó mindig változó terhelést kap. Mindazonáltal, ha sűrűbb, de vékonyabb , de merev lécezést alkalmazunk, akkor az úgy OK. Medencetáji alátámasztás nálam: ágyéktáji nálad. Az ágyékod a medencéd körül van. Medence szigorúan nem egyenlő a derékkal! Azt mondanám: háton fekve a seggét kell plusszban támaztani, de hát ffi eladó ilyentet nem mond a kedves vevőnek, hogy a popója alatt van megtámasztva... még félreértenék. Marad hát a medence. Sok esetben viszont helytelenül nevezik ezt deréktáji alátámasztásnak. Szóval egyet mondunk, két szóval.
A táskarugók önmagában progresszív alátámasztást nyújtanak, vagyis szó nincs arról, hogy pusztán csak "körbefolyik" rajta az illető. A medence alátámasztását pedig továbbra sem tartom célszerűnek, akár hanyatt, akár oldalt fekve alszik az ember (mindkét alvási pozícióban előnytelen testtartást eredményez).
Az ortopéd zónákról röviden: én nem beszélek le senkit sem a zónás matracokról, csak annyit említettem meg, hogy olyan ez, mintha valaki konfekció öltönyt vásárolna. A suliban annak idején elég részletesen foglalkoztunk antropometriával, ez alapján pedig kész tényként állíthatom, hogy ha pl. csak egy 160 és egy 190 cm-es testmagasságú ember középváll-magasságát nézem, már jelentős különbségek adódnak. Ezeket a tényeket alapul véve képtelenség mindenki számára egységes zóna-kialakítású matracot találni.
BK+90 kontra BSK+90: mint ahogy Te is említetted, gyakorlatilag a párnázóréteg vastagsága az, ami eltérő a két matracnál. Ha két azonos sűrűségű habot veszünk alapul, fizikai képtelenség, hogy a vékonyabb szivacs keményebb legyen. Amit Te említettél, az inkább az a bizonyos "fapados" érzet, amit gyártótól függetlenül bármelyik vékony párnázóréteggel ellátott matrac nyújt.
