Egyébként végül is nem akarok Én senkit jobb belátásra téríteni. Gyakorlatilag 45 éve benne vagyok a pálinka készítésben, 25 éve, évente főzök szilva és barackpálinkát is saját részemre. Én a gyümölcs szedésnél kiszedem a barackmagot és úgy erjesztem a cefrét és nem is fogok rajta változtatni.
Kedves pálinkafőző tudorok. A rézeleje valójában rézoxidclorid, ami a tisztázás során keletkezik. Ezt a magas savtartalom okozza ami meg marja a lepárló berendezés réz csöveit és az üstöt, ezt addig kell félre tenni még zavaros, ha letisztul már nincs benne nehéz fém. Semmi köze nincs a maghoz és a gyümölcs szedéséhez. Minden valamire való cefrefőző duplafalú üstöt használ, mivel csak a cefrét kell főzni. A pálinka végtermék.
"egy termelővel, aki valami k. drága és minőségi pálinkát állít elő és palackoz. Elmondta a készítés menetét. Kimagvalják az összes gyümölcsöt, aztán a mag 10 %-át visszaöntik a cefrébe. Azt mondta, ez kell a minőségi pálinkába a zamatanyagok miatt."
A pálinka főző üstöknek ebböl a szempontból két különböző fajtája van:
- a dupla falu, melynek a két fala között víz van, így a cefre nem tud lekozmálni, mivel nem melegszik fel annyira.
- A szimpla falú amit közvetlenül melegítenek, és állandó kavarásról kell gondoskodni, mert leég a cucc, no az ilyennél kell, hogy valamennyi mag legyen az üst alján ami a keverés közben nem engedi lekozmálni.
A zamatanyagot nem a mag adja, hanem a jó mínőségű érett gyümölcs és a belőle készített megfelelően kezelt, kiforrt cefre.
A vesszők fagytűrésén sokat javít az aszály. Száraz őszön kevésbé fejlődnek a fák, sokkal kisebb sejtek jönnek létre, vastagabbak lesznek a sejtfalak. A sejtekben jobban feldúsulnak az ásványi anyagok. Így a fás részek több fokkal jobban bírják a fagyot.
A leírtak miatt a rügyek fagytűrése is javul egy kicsit, de itt nincs olyan nagy különbség, mert azok esős években sem nőnek olyan hirtelen.
Nyilvánvaló, dombtetőn nem fagy el úgy a kajszi, mint lentebb. Onnan lefolyik a hideg.
Van felénk egy szakcsoportos barackos, a hegyoldal alján szépek, egészségesek és nagyok a fák, de gyakran lefagynak a virágok. Fentebb egyre kisebbek, fejletlenebbek a fák (vékonyabb a termőréteg a kövön), több a fahiány is, de fent ritka, hogy ne legyen legalább egy közepes termés.
Olyan nálam is volt a lejtős telken, hogy a domb aljában a kökény szarrá fagyott a késői fagyban, fentebb meg a virágzó kajszin egy virág sem fagyott el. A lentebbi kajszin csak az alsó, kb. 2 m alatti virágok fagytak meg.
Vagy két hónapja volt egy riport a rádióban egy termelővel, aki valami k. drága és minőségi pálinkát állít elő és palackoz. Elmondta a készítés menetét. Kimagvalják az összes gyümölcsöt, aztán a mag 10 %-át visszaöntik a cefrébe. Azt mondta, ez kell a minőségi pálinkába a zamatanyagok miatt.
De hát különösebb mennyiségű cián nincs is a magokban, meg ennek is csak nagyon kis része jön ki a héjból, ha nincs megtörve. És ugye, mint a cikkben is írva van, a B17 vitamin fantázianevű ciánvegyületért nagy pénzeket kérnek el...
Még annyit a fa 1983-ban lett ültetve, a Balaton van meszesebb talajon, azóta bírja a gyűrődést. Igaz egy szélvihar egyik ágát letörte jó pár éve, így egy kicsit féloldalas, mézgásodik is, de még terem. Szeretném én is megmenteni, tavasszal a fellelhető valamennyi szilva alanyba teszek oltóvesszőt.
Nekem van egy fa, a család kedvence. Nagy méretű gyölcsei vajpuhák, levesesek, kellemesen édeskések, igazi kajszi íz. Ebből a fajtából még befőzni nem sikerült, mert egyszerűen napok alatt elfogy a fáról. Itt a madarak sem rúgnak labdába. A lemosó permetet megkapja, valamint virágzás kezdetén, közepén és vége felé monilia ellen permetezem Chorus-al (gombaölő szer), ha jól írtam a permetszer nevét. Mással én nem szoktam permetezni. A leírást ismerem, sőt a nemesítőről is írtak egy cikket. Úgy tudom a szegediek ismét foglalkoznak szaporításával, hogy konkrétan melyik faiskola azt nem tudom.
A ceglédiek orozták el az állami elismerést a Ceglédi óriással.
A réz eleje, a főzéskor először kifolyó párlat. Mérgező metil alkohol tartalma miatt nem lehet meginni. A metil alkohol látáskárosodást nagyobb mennyiségben vakságot okoz.
Apám ültetett 20-25 éve mindhárom fellelhető óriásfajtából 1-1 db-ot. (Ceglédi óriás, Ligeti óriás és Szegedi mamut) Annyira hasonlóak a tulajdonságaik, hogy nem tudjuk melyik melyik lehet. Gyönyörű szép darabos, leveses barackok, igazán finom ízzel. Borzasztóan érzékenyek minden létező rontásra (fagy, hideg, meleg, monília, metszés stb.)
Házikertbe való mindhárom.
Ez a cikk felvet némi plágiumgyanút. Hogy lehet 10-15 év alatt kinemesíteni és elismerteni egy új fajtát. Akkoriban így működtek a dolgok, az kapta érte a prémiumot aki közelebb volt a tűzhöz akarom mondani aki bizonyította hogy az ő új fajtája jobb az elavult régieknél.
A nagyszüleimnek volt két olyan kajszi fája (nem tudom milyen fajták), amik volt, hogy 4-5 évig nem teremtek egy szemet se az elfagyás miatt. Aztán volt 1-2 jó év, majd megint több éves szünet. Nálam négy különböző fajta kajszi van a kertben (helyi kertészetben vettem őket, de nem jegyeztem meg a fajtájukat) és minden egyes évben elfogadhatóan teremnek. A legtöbb évben bőven, néha akad olyan év, amikor csak közepes mennyiségben.
A Szegedi mamutot azért én is kipróbálnám. Ha nem is jön be, nem fogok kajszi nélkül maradni:) Hobbikertészeknek való fajta lehet. Itt délen jobb esélyük van a gyümölcsfáknak fagy szempontjából, persze nem az ilyen kivételesen hideg télen, mint milyen a mostani.
Beszéltem egy szegedi faiskolással, akinek van saját törzsfája a Szegedi mamutból. Ö azt mondta olyan érzékeny, mint a Ceglédi óriás, de azért évente 2-3 szem marad rajta.
Igazatok van egy tévhit élt bennem amit egy idős bácsitól hallottam. De most elővettem egy könyvet amibe ez le van irva. vlóban nem a földből hanem a magbélben van egy amigdalin nevü vegyület amelyik a cefre erjedésekor emzinek hatására elbomlik benzaldehid és ciánhidrogénre. Midkét anyagtól keserű izhatás keletkezik . A második anyag meg mérgező is. Még egyszer elnézést aki rögzítette memóriájába a tévhitet most azonnal törölje ki.
Jó fajta az: "Szegedi mamut: Július közepén érik. Gyümölcs 60 grammos, narancssárga héja kárminpirossal fedett. Húsa középkemény, rostos, éretten bő levű, kellemes zamatú. Középsűrű koronája széles, félgömb alakú, közepesen vagy jól terem. Elsősorban friss fogyasztásra való, jól szállítható. Porzófajtája a gönci, a magyar kajszi és a Rakovszky."
Én ahol főzöm a pálinkát, ott egy olyan felöntő szerkezet van, ami a magot átszűri és semmilyen csonthályas magot nem enged át. A 400 liter szilva cefréből 2 nagy vödör magot szokott kiválasztani. Megnyugtató számomra, hogy akár van benne cián, akár nincs de még sem fő bele a pálinkába. A barackot meg persze már magvalva szoktam cefrésíteni is.
Így van. Viszont főzéskor többnyire igyekeznek az aljára leült magot nem beleönteni. Már amelyik gyümölcsnek leül. Többnyire az igényesebb főzők próbálják kerülni a mag főzését.
