Ezt a fórumot azzal a céllal hoztam létre,hogy aki kedvet érez kistraktor,csettegő,és egyébb háztáji gépek sajátkezű építéséhez csatlakozzon.De akinek van ilyen gépe az is szóljon hozzá.Itt megoszthatunk az ötleteket,tapasztalatokat.
Szia, szerintem a felső kettőhöz lehet bekötni egy másik munkahengert mert 2 kart látok. DE a középső csavar az szerintem az. Ovatosan csavard ki és ha van rugó akkor az. Csavard be jobban és kontrázd le és úgy próbáld ki.
Olyan kérdéssel fordulnék hozzád,hogy nem-e nehéz a gépedet kormányozni??Mert a tiéd is szarvkormányos igaz?
Csak azért kérdezem mert lassan nekem is alakul az egytengelyes 1.6 Dízel kistraktor, és az enyém is lesz legaláb ennyi súlyú mint a tied,vagy még inkább több.
Helló! Nekem már volt többféle trakim és tapasztalati úton rájöttem, hogy egy 15 LE-s traktorhoz szántásban, úgy 800-1000 cm3 motor és 800-1000 kg súly az optimális, és ha megnézzük az 50-60-as években készült kis egyhengeres trakikat, ezt a szisztémát követik és a tartosságuk is ehhez mérhető, szinte elpusztithatatlanok, pl kis steyer.
Nekem az alapgép M6-os, az 440kg. hozzáépítettm a hátsó részt az kb 2q, aksi, hidraulika 50kg, én 90kg meg a két TZK keréksúly. A búzatarlón a forgón kapart meg 25 cm mélyen ahol a nagy gépek forogtak. Bekapcsoltam a difizárat és 1/4 gázzal továbbment úgy hogy nem emeltem meg az ekét. Fogott akkorát hogy csak lestem.
Az uazban, gazban egyáltalán nincs difizár, sem elöl sem hátul.Erre rosszul emlékszel. A többi megállapításod helytálló. E járgányok első kerékagy porvédőjét ha lecsavartad, akkor egy négyszög kulccsal be tudtad csavarni az első kerék hajtását biztosító agyrészt.Ha kicsavartad, emlékeim szerint 7 fordulatot, akkor az első kerekek szabadun futottak. Így kevesebbet fogyasztott és némileg csendesebb volt az autó országúton. Csak megjegyzem: nem tudom, hogy egyesek miért rgaszkodnak a difizárhoz. Kellő súlyelosztás, keréksúly, megfelelő eke beállítás, a hárompontos felfüggesztés megfelelő kialakítása és szinte ennyi. Egyébként e témáról már régebben volt szó akkor böven kitárgyaltuk.
Az a lényeg hogy a traktornak legyen tömege ami nyomja a földhöz a gumikat. Jó 500 kg az már az egyes ekét viszi. keréksúlyok stb. Én a kétleveles nehézfogasra még rádobtam az automata mosógép 2sulyát és csumára le ment a földbe, 2db van vagy 80kg
Szerintem meg sem mozdítaná, kicsi ahoz. Rövidhidas LIAZba beraktuk a hsszúhidas szupportot és kín volt kivárni míg felgyorsult pedig voltak csikók. Ezt megraknád valamivel csak folytaná le a mocit. DE!! Csak szerintem.
Valamikor az MHSZ-nél UAZzal tanultam vezetni, úgy emlékszem a terepváltót bekapcsova van 2 tengelyen hajtás átlosan és a difizár csak az első tengelyre volt. Egy biztos a ZUK-on nincs difizár, dolgoztam vele. A terepes ifán van difizár, levegő szelep működteti. Az országúti hosszuplatóson nincs, az országúti rövidplatóson van, a nyergesen van difizár.
Nekem 1t bulgár targonca hidraulikám van a gépen, a vezérlő tömb alján van egy nagy vak csavar benne rugó. Ha beljeb csavarom fel megy 1t-ig ha teljesen kicsavarom engem nem emel meg. Beállítottam féltávra lekontráztam és o.k. Ezt nevezik nyomás szabályzó szelepnek. Nem tudom a tied milyen rendszerű, én azt a nyakasszelepes dolgot nem ismerem, az más rendszer. Az enyém 2 körös, úgy csináltam bele úszó fokoztott mert lefele is nyomott és a földmunkákhoz kell az úszó. Ha a tieden is van ilyen csavar akkor azon lehet állítani a nyomást. Rugóerő legyőzése az elv.
igen minnél nehezebb annál jobb a tapadás. nekem a mostani gépemben zuk híd van és a kerekekben tz4k keréksúlyok. és nagyon meglepő az eredmény! eddig én is csak kapírgáltam de mióta le súlyoztam!!!!!!!!!! le a kalappal.
Én ugye úgy akarom összehozni, hogy a motrot keresztbe meg a trabi báltót is ugyanúgy meghajtaná lácal a féltengely helyére meg fogaskereket és úgy láncal meghajtani a hidat lényeg a lényeg ha lenne benne híd csak nehezebb lenne és nem kaparna el annyira :D
én olyan hídról nem tudok ami magától össze zár. csak ami már elektromosan működik mint a nyugati traktorokban hogy aut. és amikor a beállított 15% kerékcsúszást átlépi akkor össze zárja. ezekben az uri terepjárókban lehet hogy van ilyen rendszer de nem tudom. ugyanis akkor ha kanyarodik is össze zárna mert végül is ugyan az a folyamat mint amikor elkapar az egyik oldal. de ha nem így van nyugodtan javítsatok ki.
én is úgy tudtam hogy az uazok ban difi van mert egyik ismerősömnek olyan uazza volt hogy a tengely végén volt egy furat oda bele dugott egy kocka vasat elfordította és már össze is zárt. de itt a fórumozók azt mondják nem eredeti a híd. mert az uazokban sincs difizár.
igaz itt van egy öreg bácsi akinek pancsis trakija van maga csinálta. és lada hid van benne hátul szerintem trabant váltóval és egy szöghajtással van össze hozva. és ő úgy oldotta meg a difit hogy a két oldali kereket külön tudja fékezni. és amikor megkapar valamelyik kerék akkor azt lefékezi és így a másik indul el.nekem nem tetszik ez a megoldás de ő esküszik rá és tényleg olyan sártengereken keresztül evickél.
De a zuk hídban van meg az uazban ugye?? mert itt nállunk most van egy uaz a méh telepen és ha van benne akkor azt a hidat akarom megvenni ám ám nem olyan ha megkapar magától összezár?? vagy külön lehet kapcsolgatni??
el lehet hogy elbírja csak szerintem teljesen felesleges abba azt bele építeni. szerintem ahoz elég egy lada híd is. a pancsi bllok azért csak pancsi. ha kell van egy lada hidam . valami értelmes dologba elcserélhetjük.
üdv! igazad van és okos is az ötlet. de én már beszereztem egy deltasix szűrőt ami 350 bar nyomásig bírja. és azt akarom a tartály elé a visszafolyó ágba bekötni.
kaptam ma az egyik öregtöl egy pancsi blokot meg ezt-azt gondoltam csinálok belöle egy egytengelyest szántani. a kérdésem az lenne hogy milyen átételt szoktak a lehajtáshoz hogy ne szaladjon az ember. lenne a pancsi kis és nagy lánckerék és onnan még milyen átétel legyen az 1:3 arány az jó? olyan lánckerekem lenne.
