antológia (gör.) 'szöveggyűjtemény', a görög szó eredeti jelentése 'virágfüzér'.
Ez legyen olyan szempontból is szöveggyűjtemény, hogy lehet szövegelni is! :)
Kölcsey Ferencnek Parnasszosz hegyére, ki lett a magyarnak méltón példaképe. Örökkön emléke! Mûve adott nékünk, imát, örök fohászt, megalkotta véle nemzetünk himnuszát.
Évszázadok teltek, eszmeharcok dúltak, kikezdték sorait, mûve szilárd maradt. Ez már népakarat!
Majdan ha egy galád arra vetemedne, dicsõ himnuszunkon változtatni merne, sújtson le reája magyarok istene, örök kárhozatra rendeltessék lelke. A pokolra vele!
Várjuk a bõséget! Várunk víg esztendõt! Egy igaz Istenünk, örökkön áldjad Õt! A Mestert, a Költõt!
Jó kedvvel; bőséggel, Nyújts feléje védő kart Ha küzd ellenséggel, Bal sors a´ kit régen tép Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e´ nép A´ múltat ´s jövendőt!
Őseinket felhozád Karpat szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. ´S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának Árpád hős magzatjai Felvirágozának.
Érttünk Kunság mezejin Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlőveszszejin Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad Török sánczára, ´S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.
Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, ´S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló Mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktől rabigát Vállainkra vettünk.
Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Verthadunk csonthalmain Győzedelmi ének? Hányszor támadt tennfiad Szép hazám kebledre, ´S lettél magzatod miatt, Magzatod hamvedre?
Bújt az üldözött ´s felé Kard nyúl barlangjában, Szertenézett és nem lelé Honját a´ hazában. Bércre hág és völgybe száll, Bú ´s kétség mellette, Vérözön lábainál, ´S lángtenger felette.
Vár állott, most kőhalom; Kedv ´s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréböl, Kínzó rabság könynye húll Árvánk hő szeméböl!
Szánd meg Isten a´ Magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kinjának. Bal sors a´ kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödtte már e´ nép A´ múltat ´s jövendőt!
Köszönöm szépen, Kedves Bajkálifóka, hogy beírtad!:-)
Tegnapelőtt ünnepeltük még Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, és Teodolina napját is!:-)
A „Versailles-i Artemisz”, egy hellén szobor római másolata, jelenleg a Louvre-ban található.
A legendák szerint egy egész nappal testvére előtt született. A Héra bosszúja elől menekülő Létó Ortügián adott neki életet, és csak Artemisz segítségével tudott átjutni a Héra hatásköre alól mentes Délosz szigetére. Artemisz segített anyjának világra hozni Apollónt, így első isteni feladata lett a gyermekszülés védelmezése. Ezen kívül ő lett a vadászat, a vadon, a vadállatok, a termékenység és a Hold szűz istennője. Szent állata a szarvastehén volt. Szenvedélyes vadász volt, akit rövid szoknyában ábrázoltak vállán azzal a tegezzel, amelyben Héphaisztosz és a Külopszok készítette nyilak és az íja volt.
Szépnapot Neked is Kedves Teresa és minden erre járónak is:)
Timothy Francis Leary (1920. október 22. – 1996. május 31.)
amerikai pszichológus és író, a hippi mozgalom és a pszichedelikus tudatmódosító szerhasználat nyilvános pártfogója.
Leary hitt abban, hogy az LSD terápiás potenciállal rendelkezik a pszichiátriában. Úttörő felismeréseit tovább erősítette Stanislav Grof és Feldmár András munkássága.
Szép napot, sikeres hetet kívánok Mindenkinek Tádé, Timót és Ferenc napján!:-)
Ma Bajár, Bános, Bertram, Erik, Erika, Metella, Miléna, Oxána, Surány, Surd, Szaléz, Szalók, Szénia, Tadeus, Timóteus, Timóteusz, Vera, Veron, Verona, Veronika, Veronka és Xénia napja is van!:-)
Mazsola, a tv-ből és a képeskönyvekből egyaránt jól ismert kismalac, váratlanul testvért kap. Mazsola – éppúgy, mint a gyerekek – duzzogva és féltékenykedve figyeli, hogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény között. Azután – éppúgy, mint a gyerekek – megszereti kistestvérét, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor ő volt az egyetlenke.
Selma (Zelma) Ottilia Lovisa Lagerlöf (Svédország, Mårbacka, 1858. november 20., – Mårbacka, 1940. március 16.) svéd írónő.
Nemzetközi sikert a NilsHolgersson csodálatos utazása Svédországon át című gyermekkönyvével ért el. Az elso nő aki irodalmi Nobel-díjban részesült.
A Nobel-díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: "inkábbmaradjakörökkétörpe, minthogyeláruljam a barátomat".
Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban
(relief a linköpingi repülőtéren)
Selma (Zelma) Ottilia Lovisa Lagerlöf
Carl Larsson festménye
ismertebb muvei:
Gösta Berling története (Gösta Berlings saga), 1891 (megfilmesítették 1924-ben Greta Garboval a főszerepben)
IV.Rajmund toulouse-i gróf (1042 körül – 1105. február 28.), . Az I. keresztes hadjárat egyik fontos alakja, aki II. Orbán pápa felhívását követően, 1096 őszén indult útnak dél-franciaországi, elsősorban provence-i seregével a Szentföldfelszabadítására. Névlegesen őt tekintik a Tripoliszi Grófság első uralkodójának
IV. Rajmund toulouse-i gróf
Jeruzsálem ostroma1099. (június 7. és július 15. közötti ostroma az I. keresztes hadjárat legfontosabb csatája volt. )
forrás:Steven Runchiman:Steven Runciman:Akeresztes hadjáratok története; Budapest Osiris, 2002;
Maalouf, 2012: A keresztes háborúk arab szemmel. Budapest: Európa kiadó
Ködhidakon át visz az utam, hisz` a lét oly súlytalan, kicsike társam nélkül a rám ragadt sár is lepereg, bőröm szépül, megremeg, szemem előtt a kerge szél nem hoz már felhőket körém, mik feszülten tombolnak, elém már a hegyek borulnak, most érzem, a Nap is a régi, sugarai szemem lehunytan éri, érkezés, kézmeleg érintés, tegnapom félszeg legyintés. Ám eltűnik az Angyal, mikor együtt hasadok a hajnallal. Szépítem, de mit is csinálok? Egész éjen át erdőt írtok, keresem azt az egy fát, mi körött nincsen korlát...
Arthur Koestler, született: Kestler Artur, (Budapest, Terézváros, 1905. szeptember 5 – London, 1983. március 1.]), regény- és újságíró, társadalomfilozófus
Újság- és prózaírói tevékenysége szerteágazó tudásról vallott. Otthonosan mozgott a filozófiában, a pszichológiában, az irodalmi, társadalmi, és történelmi témákban.
Érdekelte a politika, a japán és hindu mitológia, a telepatikus jelenség kérdése, a különböző hallucinogén anyagok hatása az agyműködésre. Több alkalommal maga is részt vett az Edinburgh-i egyetemlaboratóriumi kísérleteiben, és 1960 körül az amerikai Harvard és a Michigan-i egyetem hasonló programjaiban.
regényeibol pár:
Érkezés és indulás (Arrival and Departure, 1943)
Mint éjjeli tolvaj: egy kísérlet krónikája (Thieves in the Night, 1946)
amerikai drámaíró és esszéista. Elsősorban Az ügynök halála és a Salemi boszorkányok című színdarabjai tették ismertté. Millert manapság világszerte úgy tekintik mint a 20. század legjobb színdarabíróinak egyike
KIvánok Neked Kedves Teresa szép napot,és egyben Minden erre járó versbarátnak is:)
Juhász Gyula-Önarckép
Vincentvan Gogh levele testvéréhez Elveszett
Oly szépen indult minden, drága testvér, Emlékszel a kis Vincentre, aki Az Isten egész kertjét le akarta Festeni. Olyan égő színeket És fényeket látott, hogy Tizián Elbújhatott volna mellette. Mint Ádám, aki először látta meg E csodás festményét az Ismeretlen Nagy Alkotónak, úgy bámultam én E szép világot. Egy kicsit bolondnak Tartottak ezért ők, a többi ember, Akik bizony a nekik célszerű Dolgok után törtetnek és reám Azt mondották: Jobb volna valami Okos dologba fogni. No, de engem Elhibázott az Ismeretlen Mester És most egy kertben, amelyet talán A paradicsom ellentéteként Teremtett, bűnhődöm nagy vétkemért, Mert egyszerűen gazdagítni vágytam A világot és embert s úgy szerettem Az életet, ahogy a gyermekek. Mindig is nagy gyermek maradtam én, Testvér, hiszen tudod, mert te szerettél S értettél engemet, elnézted azt, Hogy boldoggá akartam tenni itt Mindenkit, aki él, míg tönkrementem. A legcsodálatosabb fényeket Akartam festeni és elborult Egész világom. No de én hiszem, Hogy valahol egyszer majd az leszek, Aki akartam lenni. Egyelőre Elszenvedem az életet. Csak azt mind Sajnálom, amit megfesthettem volna: A képeket. Egy egész végtelent!
Agnès már 1444-ben megkapta a királyság elsőszolgálattevőhölgyénekrangját. Ez a királyi udvartartás legmagasabb méltóságát jelentette. Hivatalosan ő lett a Máriakirályné (Marie d'Anjou) személye körüli első szolgálattevő főudvarhölgy. Megkapta a hivatalos kegyencnői címet, ami újdonságnak számított, mert a francia királyok szeretőinekmindeddig diszkréten a háttérben kellett maradniuk
Az elsőhivatalos francia királyi kegyencnő28évesenhalt meg, Mesnil-sous-Jumièges-ben,
Halála okának modern kori kutatása:
2004-ben és 2005-ben Agnès holttestét egy tudományos kutatócsoport törvényszéki orvostani vizsgálatoknak vetette alá. A boncolást során megállapították, hogy nyelőcsöve orsóférgekkel (ascaris) volt fertőzve, amelyektől semmi módon nem tudott megszabadulni, végső eszközként higanyt szedett be. A nehézfémtől mérgezést kapott, amely gyors halálát okozta.
Agnès Sorel -(Jean Fouquet festménye)
Sírszobra: AgnèsSorelLoches-i síremlékén az elhunyt személyt ábrázoló fekvő sírszobor található, amelyet Jacques Morel szobrász művének tartanak
Szép napot, kellemes hétvégét kívánok Mindenkinek Ágnes és Agnéta napján!:-)
Ma Aglent, Anissza, Baranka, Epifánia és Inez napja is van!:-)
Arany János
ÁGNES ASSZONY
Ballada.
Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Odagyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? „Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet.” Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Összefutnak a szomszédnők: Ágnes asszony, hol a férjed? „Csillagom, hisz ottbenn alszik! Ne menjünk be, mert fölébred.” Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Jön a hajdu: Ágnes asszony, A tömlöcbe gyere mostan. „Jaj, galambom, hogy’ mehetnék, Míg e foltot ki nem mostam!” Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Mély a börtön: egy sugár-szál Odaférni alig képes; Egy sugár a börtön napja, Éje pedig rémtül népes. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Szegény Ágnes naphosszanta Néz e kis világgal szembe, Néz merően, - a sugárka Mind beléfér egy fél szembe. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Ekképp nagy Attila népeit oktatta, Friss elevenségre minden nap szoktatta. Mint híres Nagy Sándor mely nagy gyorsasággal Ellenség özönét vágta bátorsággal: Mérges vitézeink rajta úgy rohannak, S akit elől-utól értek, jaj volt annak. Szaladt mindenfelé, vissza se fordulva, Régen volt a török még így megszorulva. Még lovunk győzhette, még ki nem fáradtunk: Vágtuk s az elhulltak hantjain haladtunk. Ezen a részen egy puskaszó sem zengett, Hanem mindenfelé a kard vasa pengett. Csak egy ijjedt török végső szükségében Lőtt vissza az őtet űző ellenében, Ez is célozását szerencséssen tette: Mind magát s pajtássát véle megmentette. Mert úgy belétalált a balhüvelykébe: Hogy tört csontja mindjárt kipattant elébe. Ez az ujj senkinek szegény nem árthatott: Mert ő nem vágott csak kantárt igazgatott. A jobbal két török életét elvette, Mégis a balnak kell szenvedni érette. E' volt a sasszárnynak már említett tolla, Kit akkor egy rongyos török megcsúfola. Azonban bennünket mind visszaszólítnak S a város kapuja elébe fordítnak. Itt a jancsárokra menni parancsolják; Még jól ki sem mondják: már sokan koncolják, Vágják, mint a kaszás a repcevirágot, S megnyomván, úgy küldik rá a gyalogságot. Ezek rajta mennek, ölik s fojtogatják; Várát s puskaporosházát gyújtogatják. Végtére délután, mikor két óra vert: Már akkor a népünk minden placcot megnyert.
Fordította: Révay József A verseket Jékely Zoltán fordította
ELSŐ NOVELLA
Ser Cepparrello hamis gyónással becsap egy szent barátot és meghal; halála után pedig szentnek tisztelik, holott életében igen gonosz ember volt, és Szent Ciappellettónak nevezik
Felelte neki Ser Ciappelletto:
- Ó, jaj, uram, ó te, kit Isten szíve szerint való embernek gondollak, hogyan is ejthetsz ki ilyen szavakat? Ó, ha csak a legparányibb gondolat is felvillant volna bennem valaha, hogy elkövessek bármit is azokból, miket emlegetsz, mit gondolsz: hinném-e, hogy Isten engem mind mostanáig megtartott volna? Mindezek olyan dolgok, miket az orgyilkosok és a gonosztevők cselekszenek s ha én valaha efféle embert láttam, mindig így szólottam: "Adja Isten, hogy kegyes életre térj."
Mondá akkor a barát:
- Áldjon meg az Isten, fiacskám! Mondd meg most, nem tettél-e hamis tanúságot valaki ellen, nem rágalmaztál-e mást, nem vetted-e el a másét, a tulajdonos akaratja ellenére?
- De igen, uram, igenis - felelte Ser Ciappelletto -, bizony hogy rosszat beszéltem másról. Volt ugyanis egy szomszédom, ki a világ legnagyobb csúfságára egyebet se tett, mint ütötte-verte feleségét, úgyhogy én egyszer minden rosszat elmondtam erről az emberről az asszony rokonainak: annyira megesett a szívem szegénykén, kit az az ember, valahányszor kissé jobban felöntött a garatra, istentelenül elpáholt.
Mondá ekkor a barát:
- Hát jó. Te azt mondtad, hogy kereskedő voltál; vajon megcsaltál-e valaha valakit, a kereskedők szokása szerint?
- Becsületemre, uram, igenis - felelte Ser Ciappelletto -, de én nem tudom, ki volt. Csak annyit tudok, hogy egyszer pénzt hozott nekem, amivel a tőlem vásárolt posztóért tartozott, én pedig számolatlanul beletettem a pénzt a ládámba, és csak jó egy hónap múltán vettem észre, hogy négy garassal több, mint amennyinek lennie kellene. Mivelhogy azonban azt az embert többé sohasem láttam, a pénzt, amit egy esztendeig becsülettel őriztem, hogy visszaadjam neki, mostan a szegényeknek adtam.
Mondá a barát:
- Ez csekélység volt, és helyesen cselekedted azt, amit cselekedtél.
Száz rubáí 14 magyar műfordító 268 magyar változat
20
A víz hulláma - azt se tudja, mért - csak fut, szalad, sehonnan, semmiért, a szél meg szárnyal föl, a semmibe, sehonnan - s az egészből mitsem ért.
- Sziklay Andor
Jöttem, mint elfutó hab, lenge lélek; honnan? ki tudja! Tengve-lengve élek; miért? ne kérdd! S mint könnyű szél a pusztán, eltávozom, nem tudva: merre térek.
- Szabó Lőrinc
Vagyunk. Honnan? Miért? Nem értve meg - Megannyi folydogáló csermelyek. Nem tudva célt; mint pusztáinkon át A szellő tengve, lengve, elmegyek.
87 éve, ezen a napon született Egon Bondy, cseh író, költő, filozófus.
Egon Bondy
Kulcsszók
(Részlet)
XXVII
Prágában kóricált a fodrászhoz ment Prágában illegett, riszált szemerkélt az eső nem tellett villamosra buszra sem ez oly szomorú
Prága mögött napsütötte mezők eső zuhog rájuk eső esik rájuk ez az élet teljessége mint dús szalonna sőt több
a csúnya nő fején árvacsalán az asztalnál ült egy nagylábú férfival szemben két pária leendő házaspár
Vásároljon feketén vásároljon sóskiflit vásároljon dicsőséget vásároljon mirtuszkoszorút vásároljon motorkerékpárt vásároljon könyveket vásároljon ágyúkat ilyen az élet
Megkeres kétezer nyolcszázötvenet a koszton is spórol gyermeket vár
hogy többen legyünk eggyel hisz kevesen vagyunk
De begyulladt a méhe a szülés így oda oda az öröme most szívesen meghalna a testében fertőzés honol homloka rubint színű
Az élet végül is rendes dolog élni is az az hogy élsz az élet következménye olykor rímel az élet így lesz egyre jobb és vidámabb sőt már villanykörte is kapható.
