Ne is emlegess ilyeneket, mint adó stb. Ha valaha hiányozni fogok a férjemnek, akkor adóbevalláskor igen. DE most megint variáltak vmit. Az auto javítást nem lehet elszámolni, meg szem.jöv.adót kell fizetni a kisteherauto után. Szóval már egyáltalán nem fogja megérni.
Mindjárt lemerül a telcsi, úgyhogy ha eltünök az csak azért lesz. De remélem Cillit tesztjét még megbírom várni, ha már ennyit gépel.
Köszönöm Cillit!
További kellemes levelezgetést kivánok.
Még várok egy Nagy levelet, hogy tőle is elköszönhessek, aztán megyek aludni.
Megint ma van.
Szervusz!
Hát sajna lehet, hogy a teszt begépelése holnapra marad, mert közben bőszen írogatok a vallfiló topicokba is. De azt hiszem, van egy gyorsabb teszt a depresszióról a www.bura.hu oldalán.
Csotrog, az Emberi játszmák nagyon fontos könyv, de a pszichológiának vannak más megközelítései is az emberről és az emberi kapcsolatokról, és az E. J. csak az egyik fajta felfogást/iskolát közvetíti. Nekem mindenesetre nagyon tetszik.
Viszont az ember, ha elolvassa, beleeshet abba a hibába, hogy mindenhol játszmát vél felfedezni, ott is, ahol nincs.
Folytatása egyébként a Sorskönyv c. mű, ugyanattól a szerzőtől.
Hát mostanában én is sokkal nehezebben memorizálok, mint azelőtt. Azelőtt volt u.n. rövidtávú memóriám, most semilyen nincs.
Kb 4 naponként újra vissza kell lapoznom, amit 5 nappal ezelőtt teljesen értettem, kibogoztam, értelmeztem. Igaz már nyomoznom, kibogoznom újra nem kell, de a megoldást újra és újra át kell rágnom. (nem matematika, jogszabályok: adó, tb stb.)
Bocs, de ilyen fafej csak én lehetek. Ezt az előjogomat nem vitathatod el tőlem!
Sajnos én az öt év alatt azt tapasztaltam, hogy nekem csak az maradt meg amit tisztességesen megtanultam. Vagy azért mert már öreg vagyok, vagy egyszerűen mert a matematika más. De mire az 50. tételnél tartottam az elsőre már nem emlékeztem. Mindig legalább háromszor meg kellett tanulnom.
Amig várok a válaszokra, nézegetek itt, ott.
Ti voltatok már a "Szülői munkaközösségben" - ott van egy bűbűjos topik: Gyerekszáj.
Lefekvés előtt érdemes feldobódni, ellazulni a hozott szövegektől!
Valahol már hallottam, v. olvastam véleményt a könyvről - jót - csak még nem találkoztam vele személyesen.
Cillit ajánlására nemcsak belenézek, meg is veszem.
Érdekes, de mindig megmarad valami. Ha nem is sok, de tényleg marad.
Szóval egyszer régen (69-ben)- mi is készültünk szakvizsgára. Eü környezet = agyserkentőt(akkor divatos fogyasztótabletta, azóta megszüntették) vettünk be 2 nap is egymás után, és láss csodát, az összes tételt, tantárgyat átvettük, felmondtuk egymásnak. Harmadnap a vizsgán - a fejünk egy üres bádogvödörként kongott. Se kép, se hang, még a kérdést is alig értettük (nem csak én). Aztán szép türelmesen a vizsgáztatók elkezdtek faggatni - pl. engem - szinte a számba rágták, hogy mit akarnak hallani. Ez kb 20 percig tartott, aztán beindult a magnó, és olyanokat is elmondtam segítség nélkül, amiről úgy éreztem, aznapig nem is hallottam. Igaz, csak négyest kaptam, de valahonnan előjött, amiről nem is tudtam, hogy bennem van.
Ne izgult. Minden alkalommal ragad valami, mintha piszok lenne.
Nagynulla! A szóban forgó könyv alapmű!
A férjed lehet, hogy a "Látod, ennek is te vagy az oka!" című játszmát játssza, te meg lehet, hogy a "Rúgj belém"-et, esetleg a "Láthatod, mindent megpróbáltam"-ot. De persze csak találgatok.
Nagyon érdekes a saját játszmáinkra ráismerni.
Pont az a jó a jelentkezésben, hogy tanulni kell rá, és fogynak a napok. Ha nem is ma, meg holnap, de holnapután már kezdesz ideges lenni, hogy még nem tanultam, aztán még idegesebb, hogy már csak hány nap van, aztán két nap múlva pánikszerűen elkezded a tanulást, aztán kifáradsz, és 2 napig megint nem tanulsz, jön az izgi.... aztán már 2 nap egymás után tanulsz, aztán kiborusz, pihensz 3 napot.... és már mehetsz is vizsgázni!
Nagynulla! A világ nem fehér és fekete. A pasikra JELLEMZŐBB, hogy nem szeretnek gyengének látszani. De sok olyan pasi is van, akik a legkisebb fájdalomra nyöszörögnek, és igénylik, hogy az asszony körülöttük ugráljon.
Az sem fedi a valóságot, amiben Alicével megegyeztetek, hogy a ffiak nem szeretnek lelkizni. Az én férjem rendszeresen követeli, hogy beszélgessek már vele, mindenféléről, ami eszünkbe jut, és lelki nyavalyákat is szívesen boncolgat. Enyémet is, övét is.
Az apám viszont rettegett az intimitástól. Ha komolyabban beszélni szerettem volna vele, azonnal úgy tett, mint aki nyakig benne van a munkájában, és nem ér rá.
Minden ember más és más, nem jó általánosítani, mert abból előítélet fakad.
"Pszichológussal beszélgetni pedig nagyon nagy élmény!"
Nekem jó volt már nagyon régen nem tudtam ilyen felszabadultan beszélgetni. Hogy mennyit segített az éjszaka derül ki, amikor egyedül maradok. Viszont amit a gyerekekkel kapcsolatban mondott az összezavart, és elkeserített. Most még erőssebb bűntudatom van.
Ő felajánlotta, hogy levelezne a férjemmel is, ami szerintem tök jó ötlet,mert végre vki mindkét oldalt ismerné, de egyelőre a férjem ezt sem akarja.
Ezek szerint minden férfi ilyen nehéz eset?
Manapság antidepresszánst szedni teljesen közönséges dolog. A sógornőm egy antidepresszánst terít Békés megyében, és azt mondja, hogy az orvosoknak szinte vadászni kell már az egészséges embereket, akik nem szednek ilyesmit. Sokan divatból szedik, de engem a megfelelően eltalált gyógyszer a sír széléről hozott vissza.
Pszichológussal beszélgetni pedig nagyon nagy élmény! Izgalmas kaland, nyomozás, összefüggések felismerése.
A férfiak még önérzetesebbek, mint a nők, és még nehezebben fordulnak szakemberhez, ha lelki bajuk van. A társadalom elvárása szerint egy férfi legyen erős, és oldja meg maga a bajait.
Apám ebbe a rögeszmébe halt bele, mert mikor agyi inkfartust kapott, és a lábujjától felefele fokozatosan lebénult, még akkor is bevánszorgott az egyetemre megtartani az óráját, ahelyett, hogy orvoshoz rohant volna. Mire pedig orvoshoz került, már késő volt.
Szia Csotrog!
Jó lenne ha írna én is örülnék neki, még akkor is, ha ő is álnevet használna. Egyáltalán én minden lehetőségnek örülnék, hogy bezélhessünk egymással.
Hát nem egészen úgy indítottam, mert ő kezdett panaszkodni. Nem visszautasítás volt hanem igazságtalan volt velem, én persze elkezdtem bőgni, az meg mindig felidegesíti szegényt, de hát nem tudtam abbahagyni. Szerencsére utána találkoztam a pszihonénivel, és ő hejrerakott. Sajnos messze lakik, úgyhogy nem fogunk sokat találkozni.
Megpróbálom megszerezni, amíg olvasok nem gondolkodom. Bár ma a pszi. ajánlására vettem egy könyvet is. De minden érdekel ami segíthet.
Bár nem tudom van-e vmi értelme, de jelentkeztem a záróvizsgámra.
Szia Cillit!
Szerintem depressziós, és szerencsére már ő is annak tartja magát. Csakhát az orvostól, meg a "dilibogyóktól" idegenkedik. Pedig a pszichologus szerint sokkal könnyebb dolga lenne, ha elfogadná ezek segítségét.
De tulajdonképpen érdekelhet ilyen teszt, hogy még biztosabbak legyünk a dologban.
Nagy!
Látom kezdesz nyitni másfelé is! Nagyon jó!
Ha a férjed olvassa a levelezésünket: kérem írjon Ő is nekünk! Amint olvasom, vele is jól lehet dumcsizni, ha nem muszályból csinálja.
Más: Úgy indítottál, ahogy Aliz tanácsolta? Mégis visszautasítás volt a válasz?
Más: Ma sokat utaztam, vettem a villamosokra olvasni valót: Praktika. A 14. oldalon van egy klinikai szakpszi. cikke, "Társsal, de magányosan?" címmel. Tetszik! Többek között van benne 5 tanács, a társas otthonosságra. Ha tudod szerezd meg, ha nem begépelem, és elküldöm mail-ben. Egészen használható tanácsok.
Itt vagy még, vagy már a lányaidnak adtad át a lehetőséget?
Mikor a férjemnek munkahelyi problémái voltak, nagyon mogorván jött haza (rendszeresen), és rendszeresen belémkötött, amit én nagy sírás-rívással fogadtam. Végül a macskába rúgott bele, és őt is mindennek elmondta.
Ez hetekig így zajlott, míg egyszer csak valahogy felfogta, hogy depressziós, és elvonult orvoshoz + pszichológushoz.
Vannak jó tesztek, hogy depressziós-e valaki. Nem érdekel esetleg ilyesmi?
Szervusztok lányok!
Megint itthon! De jó!
Röpke viitet tettem a fiamnál - még mindig hőemelkedéses, bár ritkábban van hidegrázása. Pár szót váltottam anyukámmal, megetettem az állatkákat (2 macs - 15 sz egyik, 1/2 a másik, meg a Bubót, aki egy westy-tacsi keverék, szintén 1/2 éves).
Mostanra én is beszalonnáztam,... cseveghetünk.
Van itt valaki?
Sziasztok!
Az éjszaka először csak a szokásos sötét "manók" jöttek, aztán a két lány összeveszett a gépen és ezen jól felhúztam magam. Máskor nem szoktam, birka türelmem van, de mikor "lemerülök" másként reagálok mindenre. Szóval ideges lettem, és elkezdett görcsölni a hasam. Persze a szokásos nyugtatóm elfogyott, de szerencsére a gyengébb is hatott.
A férjem? Nehéz eset. Megpróbáltam vele beszélgetni, ahogy tanácsoltátok, de semmi értelme. Nem képes beszélni az igazi érzéseiről. Megint elakadtunk ott, hogy mindent ő csinál, minden rá vár. Ami a legjobban fájt, fejemhez vágta, hogy nem is akarok segíteni neki, csak még az én problémámat is a nyakába varrom. De tudott arról, hogy mire készülök, és hogyan, úgyhogy megtalált. Mostmár mindegy. DE állitólag ő nem olvassa el amit írok (hiszi a piszi), na ebben benne van az is, hogy én elolvastam (ejnye-bejnye) az övét. Meg is kaptam tőle, hogy szidjam csak nyugodtan itt, hátha megkönnyebbülök tőle. Remélem sose írtam rosszat róla, mert nem szeretnék. Nem szeretem az olyan alakokat akik a hátuk mögött szidják a másikat.
Szóval, ma beszéltem egy nagyon aranyos pszichológusnővel, szerinte rá kellene beszélni, hogy menyjen orvoshoz. Nekem meg várnom kellene fél évet, hátha meggyógyul. Nem tudom képes leszek-e rá. Azt mondta van remény, hogy rendbe hozzuk a kapcsolatunkat. Ami rossz hír, tapasztalatai szerint mindig sérülnek a gyerekek, ha meghal az anyjuk, akármilyen rossz anya is volt. Ezt nagyon nem akarnám. Annyira kedves volt velem, és nem akart lebeszélni, ez nagyon jól esett. Szerinte jogom van eldönteni. Bár azt is mondta, hogy szerinte a férjem szeret engem, na ezt még nem tudom elhinni.
Szia csotrog, ma úgy látszik mindenkinek futkosós napja van, én is csak most tudok ideülni, muszáj volt elmennem venni a kutyának csirkehátat meg ilyesmi, no meg vettem mécseseket is holnap estére meg holnaputánra. Nem szeretem a temetőt, ott nőttem fel mellette, inkább itthon világítok, mindig az ablakba szoktam kirakni őket, hogy lássák gondolok rájuk. Egyet apámnak, anyámnak, anyósopmnak, apósomnak, nagymamámnak, egyet a meghalt barátainkért, egyet pedig az elhúnyt állatainkért.
Minden műtét után jelentkezik SEBLÁZ! Szerintem az van a fiadnak. Szülés után neked nem volt hőemelkedésed? Ne izgulj, ez elmúlik.
Szervusztok Lányok!
Én is már kétszer hazajöttem, de mennem kell megint, csak este 10-re érek haza.
Köszönöm az érdeklődést a fiammal kapcsolatban. Már csak 3x voltak fenn az éjjel, nem fáj a szeme, kinyitni még nem tudja, mert szédül. A fény bántja csak. Úgy közlekedik szegénykém, mint egy világtalan - még a fejtartása is olyan. Inkább az aggaszt (én is aggódós vagyok, mint Aliz), hogy hőemelkedése van, és felváltva rázza a hideg. Lehet, hogy összeszedett valamit, de lehet hogy idegláz (kis korában volt többször ilyen). Bízom benne, hogy nem a szeme, mert abba 4 óránként csepegtet a meny(jelölt)em. Egyébként most jöttünk vele haza - a havi nagybevásárlást vele ejtettük meg. Holnapra remélem elmúlik.
Most keresztrejtvényt fejtenek, közösen.
A munkatervét én is kiteszem a faliújságra, hátha valamelyik legénykém azt is észreveszi, de kevés eredménnyel. Ha rákérdezek, a kicsi nem ér rá, a nagy meg rögtön: mért mindig Ő. Hát ez még mindig nem megy, és egyre kevésbé fog menni. Nekem kell leszoknom a köztervezésről, és csak magamra készíteni az ütemtervet, hosszútávra is. (a napit este, elalvás előtt felvázolom, és megpróbálom teljesíteni - nekem is vissza kell fognom magam a tervezésnél, hogy nem legyen állandóan elmaradásom)
Megint futnom kell, de 11 körül benézek.
Mindenkinek puszi!
Sziasztok!
Ma nem sokáig leszek gépközelben, mert elmegyek itthonról. A barátomat elkisérem az egyetemre, lehet, hogy én is jelentkezem a vizsgára, majd meglátom.
Nagyon rossz éjszakám volt, remélem a tietek jobban telt.
Csotrog! Fáj még a fiad szeme? Az ő éjszakája sem lehetett könnyű. Irigyellek a háztartási naplóért. Én is sokszor megpróbáltam, de nem sikerült. Most arra gondoltam, hogy házimunka naplót is lehetne vezetni, és akkor látszana ki mit csinál.
Alice! Hát fogok keresni az igaz, de a GYED kevesebb lesz, mint amit az egyetemtől kaptam. Jövő januártól lenne könnyebb, mert akkor az auto törlesztése lejár. Abban bízok, ha az én keresetem végleg kiesik, a férjem tud többet keresni. Talán rá jön, hogy mh-et kellene változtatnia, és a muszáj is nagy úr.
Cillit! Remélem előkerülsz?
