Keresés

Részletes keresés

ivivan Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59201
"melybe meghatározott sodrásirányú spirális pályán hull a környezetéből összeszedett anyag."

Igazából nem értem mi ebben a különleges? Minden fekete lyuk és neutroncsillag (de néha még a fehér törpék) is ilyen módon szívják el társuk anyagát. Még neve is van: akkréciós korongnak hívják.
Előzmény: Törölt nick (59200)
pint Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59199
a köznyelv kicsit előbb volt, mint a fizika, igaz-e? a köznyelv két értelmét ismeri a sűrűnek: nehezen folyós (sűrítés) illetve sok van adott helyen (sűrű erdő, sűrű fésű)
Előzmény: 54w (59197)
54w Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59197
A higany nagy sűrűségű, a méz pedig nagy viszkozitású.
Csak a köznyelv keveri.
Előzmény: pint (59194)
egy mutáns Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59196
"a higany meg sűrű"
miközben a higany "híg anyag" :))
1m
Előzmény: pint (59194)
Callie Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59195

A szóhasználati kérdésektől függetlenül az fontos kérdés, hogy a gravitációs mező ugyanolyan típusú erőtér-e, mint pl az elektromágneses. Vagyis, hogy miféle számszerűsíthető tulajdonságaiban hasonló, és miben nem.

Mindkettőhöz rendelhető pl. helyfüggő térerősség és potenciál, lehet a forrásoktól leszakadó hullámokat-sugárzást kelteni, satöbbi. Igen sok a hasonlóság.

 

De vannak lényeges különbségek, amik elvi jellegűnek tűnnek. A legfontosabb az, hogy a gravitációs mezőt nem lehet valódi tenzorral leírni (kitranszformálható lokálisan). Ez nem csak egy "matematikai finomkodás"; többek között azt is okozza, hogy a gravitációs energiát nem lehet pontosan belefoglalni az E-I tenzorba, és így az energiamérlegbe sem.

Előzmény: pint (59194)
pint Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59194
tudni kell, mit jelent, nem kapaszkodni a metaforába. egy sor szakkifejezés hülyeség köznapi nyelven értelmezve. a kedvencem a sűrűség. a fizikában a méz nem sűrű, a higany meg sűrű.
Előzmény: Callie (59193)
Callie Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59193
A nemzetközi szakkifejezés a field, aminek pontosabb megfelelője a mező vagy erőtér, nem a tér. A magyar tér elég szerencsétlen.
Törölt nick Creative Commons License 2010.08.09 0 0 59184
Szerinted a magyar nyelv különbséget tesz az elektromos mező és az elektromos(villamos) tér kifejezések között?? (Van különbség a gravitációs mező és a gravitációs tér kifejezések között??) :-))
Előzmény: Törölt nick (59182)
Mungo Creative Commons License 2010.08.08 0 0 59167
Off
Hát az érvelése alapján szerintem közel 1 a valószínűsége, a regisztrációja meg éppen Gézoo "halála" utánra esik.
ON
Előzmény: Simply Red (59166)
Simply Red Creative Commons License 2010.08.08 0 0 59166
A csodába, mondhattad volna korábban is, hogy ő Gézzoo, akkor bele sem kezdek.
Előzmény: Mungo (59165)
mmormota Creative Commons License 2010.08.08 0 0 59147
"Bár megmondja, hogy adott szituációban milyen mérési eredményeket kapnánk."

Pontosan ez az, ami miatt fizikai modelleket alkotnak... :-)

"azonban ezekből az eredményekből semmit nem tudhatunk meg pl. arról, hogy a megfigyelt relatíve mozgó rendszer miként öregszik hozzánk viszonyítva. Gyorsabban, vagy lassabban?"

Egy relatív mennyiségre szeretnél abszolút mértéket kapni, és csodálkozol hogy nem ad ilyet a modell?
Előzmény: Törölt nick (59144)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.08.08 0 0 59135
Persze. Én is ismerek olyant, akit nagyon érdekel a részecskefizika, vagy a csillagászat, de a matematikájával már nem képes megbirkózni.....
No, meg én is szeretek tornászni, de ügyetlen vagyok, szeretek táncolni, de két ballábas vagyok, szeretek futni, de lassú vagyok:)) Nem mindenki alkalmas versenyszerű sportra, illetve táncra, aki szeret sportolni, illetve táncolni.....
Előzmény: ivivan (59130)
ivivan Creative Commons License 2010.08.08 0 0 59130
OFF

Ebből szerintem az következik, hogy a fizika iránti érdeklődés nem kötődik ahhoz, hogy érzéke is legyen a fizikához.
Ez olyasmi lehet, mint hogy én szeretek rajzolni, de olyan két balkezes vagyok, hogy amikor egy zsiráfot rajzolok, azt mindenki tulipánnak nézi :-D

/OFF
Előzmény: Mungo (59127)
Mungo Creative Commons License 2010.08.08 0 0 59127
Off
Érdekes: az egyik reménytelen eset megy, rögtön felbukkan egy másik.
A távozó rendszeresen kioktatott kb ugyan erről a témáról is.
Milyen furcsa az élet, mint a mesebeli sárkány, aminek ha egy fejét levágod kettő nő helyére.
On
Előzmény: ivivan (59123)
mmormota Creative Commons License 2010.08.08 0 0 59102
Még valamit hozzátennék, hátha ez inkább elfogadhatóvá teszi a dolgot.

Ha két óra egymás mellet van, akkor gyakorlatilag mindenki egyetért abban - különösebb előzetes megbeszélés és szabályok kidolgozása nélkül is - hogy hogyan kell összehasonlítani a mutatott értéküket.
Ha ez a két óra kétszer egymás után egymás mellé kerül, akkor azt is könnyen el lehet dönteni különösebb egyezkedések nélkül, hogy a két találkozás között melyik járt gyorsabban vagy lassabban.

Na most, ez akkor ha az órák nem kerülnek egymás mellé, már nem ilyen egyszerű. Ilyenkor sajnálatos módon meg kell egyezni abban, hogy mit tekintünk gyorsabb vagy lassabb járásnak, mert ez nem egyértelmű dolog.

Ugyanez megjelenik a teljesen kezdők első kérdései között is: ha a és b egymáshoz képest v sebességgel megy, akik most melyik jár lassabban? Nos, attól függ.

A te feladatod is ennek egy variációja, csak kicsit nehezebben érthető, több időt kell befektetni a megértésébe.

Az, amit felhoztál, hogy ti. gyorsulás, nem is jó erre a specrel stb, az tévedés, önfelmentő kibúvó. Tökéletesen alkalmas, csak nem elég a szómágia, meg kell érteni.
Előzmény: mmormota (59101)
mmormota Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59101
"Mostanra kialakult véleményem, hogy a speciális relativitáselmélet azon jóslata, miszerint inerciarendszerből megfigyelt relatíve mozgó órák lassabban járnak, a gyakorlati életben nem jó semmire, minthogy ideális - cseppet se gyorsuló fizikai rendszer nem mutatható."

Ez nem így van. A specrellel az általad megfogalmazott feladat teljes egészében tökéletesen megoldható, minden ezzel kapcsolatos értelmes kérdésre precíz és teljes válasz adható.

Neked azért van bajod a válasszal, mert nem látod át eléggé a dolgot. Szeretnél a vulgáris, egyszerűsített szabályokból (melyik jár gyorsabban meg ilyenek) helyes választ kapni. Ez nem megy, és ezért a specrelt hibáztatod. Azt hiszed, az attól függ jellegű megjegyzéseim valamiféle kitérést, mellébeszélést jeleznek, a válasz nem teljes, nem ilágos és pontos.

Pedig csak arról van szó, hogy valamivel jobban meg kellene érteni a módszert, nem elég azokat az előre elkészített kliséket használni, amik egyszerűbb esetekben működhetnek.
Előzmény: Törölt nick (59088)
Aurora11 Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59097
Akkor mindenképpen benézek hozzá.;)
Előzmény: Angelica Archangelica (59085)
Aurora11 Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59096
Vagyis igen. A SUSY-ből jönnek olyan következmények, amik túl szépek ahoz, hogy csak matematikai konstrukció legyen. Ilyen az, hogy a tachionokat kizárja, illetve hogy a három kölcsönhatás csatolási állandói egy pontban metszik egymást.
Előzmény: Angelica Archangelica (59084)
Aurora11 Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59095
Szerintem is.
Előzmény: Angelica Archangelica (59084)
ivivan Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59094
Igazából az az állításod érdekelne, hogy az óra körpálya esetén kétszer gyorsabban jár. Én úgy érzem, ez alapján meg lehetne határozni a keringés periódusát, amiből látható lenne a centripetális gyorsulás.

Szerencsétlen módon ehhez egy randa integrálást kellene elvégezni én meg még a szépeket se tudom megcsinálni :-( De egyszer neki fogok állni, csak legyen rá időm...
Előzmény: Törölt nick (59093)
ivivan Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59091
"Az idegen óra azonban évek múlva megint elhúz mellette"

Hmmm. Ezzel csak egy baj van. Ha a periódus 1 év - és nem számoltam el semmit - akkor a körpálya sugara cirka 0,37 fényév. A 0,85c sebességgel a centripetális gyorsulás kb 18500 m/s2. Hát nem tudom, én azért ezt hamarabb is kiszúrnám :-)
Előzmény: Törölt nick (59088)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59086
Én sajnos, nem tudom érthetően elmagyarázni, talán ezért nem nagyon írkálnak a Gravitációelmélet című topikomba. Elküldtem az [origo] Fórumba is, és még Elminster, aki az ottani fórumtársak közül a legjobban ért a fizikához, még Ő sem értette még a tizedét sem:)
Előzmény: Angelica Archangelica (59085)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59085
Hetesi Zsolt mint kozmológus, az áltrel nagy szakértője is, ráadásul, nemcsak nagyon érti, hanem képes úgy elmagyarázni is, hogy az Ő magyarázatából még általános iskolások is megértenék!
Előzmény: Aurora11 (59083)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59084
Úgy gondolod, hogy annak nagyobb a valószínűsége, hogy minden részecskének létezik egy szuperszimmetrikus párja, mint annak, hogy létezik a Higgs-bozon?
Előzmény: Aurora11 (59082)
Aurora11 Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59083

Kedves Angelika!

 

Igen. Mondjuk én felveszem Abonyi Ivánnál magnetohidrodinamikát, illetve Tél Tamásnál a Kaotikus dinamikát. Ha időm marad, akkor lehet, hogy járnék be Hetesi Zsolt valamelyik előadására. Nagyon érdekel a kozmológia is.

Én meg ajánlom Neked Tél Tamás Kaotikus dinamika kurzusát. A káosznak nagyon nagy jelentősége van a csillagászatban. (Illetve lenne közös óránk.:) )

Előzmény: Angelica Archangelica (59072)
Aurora11 Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59082

Szia!

 

 A fizikus szakon az áltrelt csak megfelelő szakirányon belül, mint speci tanítják. Nem olyan, mint a specrel, hogy minden hallgatónak kell tudnia. Amúgy a linearizált Einstein egyenletet úgyis ismernem kell, mert részfizen tanulni éne a kettes spinű részecske kvantumelméletét, ami gyakorlatilag a linearizált Einstein egyenlet. Úgy gondolom, hogy az áltrel legfőbb következménye, hogy a gravitációhoz egy kettes spinű, nulla tömegű kvantálatlan mező tartozik (ugyanis nincs benne másodkvantálás).

 

De, hogy mi a kapcsolata a másik három kölcsönhatással... Miért olyan gyenge... Igazából ezek érdekelnének.

 

 

 Én időmet inkább a SUSY köti le. Ahoz, hogy majd megismerjem a szupergravitációs elméletet. Én hiszek a SUSY-ban, biztos vagyok benne, hogy fel fogják fedezni. Nem olyan, mint a Higgs-bozon, mert annak nincsenek olyan elméleti érvei, mint a SUSY-nak.

 A másik dolog pedig a Környezeti áramlások fizikája. Vagyis a forgatás és a rétegzettség hatása a hidrodinamikai folyamatokra. Ez azért olyan érdekes, mert a földrajz általános és közép iskolában amúgy is érdekel, illetve a hidrodinamikában sokkal összetettebb mechanikai rendszerek vannak, mint ami a sima pontmechanikában.

 

Illetve a magnetohidrodinamika.

Előzmény: Callie (59071)
ivivan Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59081
"Tetszőlegesen kis ívdarabot figyelembe véve az elfordulás miatti pluszos idő változás nagyobb mint a relatív sebesség miatti minuszos"

Érdekes. Ha lesz egy kis időm, akkor kiszámolok egy példát, de most nem érek rá. Nekem még mindig azt súgja a megérzésem, hogy az egyenes haladás és a 100 millió fényév sugarú körpálya között nem lehet lényegi különbség - legalábbis megfelelően rövid idő alatt: mondjuk pár száz évig.
Előzmény: mmormota (59077)
mmormota Creative Commons License 2010.08.07 0 0 59077
Ezt nemrég elég pontosan leírtam - de nem ragáltál rá semmit.

Lényege, hogy attól függ a dolog, figyelembe veszed-e a kanyarodást.

Ha nem, akkor a másik jár lassabban.

Ha igen, akkor kanyarodás miatt új inerciarendszerre kell áttérned, melyben a kör közepe előrébb kerül menetirányban. Emiatt máshogy számolod az idejét (a Lorentz trafóban benne van a hely koordináta). Tetszőlegesen kis ívdarabot figyelembe véve az elfordulás miatti pluszos idő változás nagyobb mint a relatív sebesség miatti minuszos, így ezeket integrálva a középponti óra gyorsabbnak látszik.
Előzmény: Törölt nick (59073)
ivivan Creative Commons License 2010.08.06 0 0 59074
"Igaza van-e Bélának?"

Szerintem nincs, de ez persze csak megérzés. A megérzésem pedig azt súgja, hogy nem lehet éles különbség az egyenes és a nagyon nagy sugarú körpálya értékei között.
Előzmény: Törölt nick (59073)
Angelica Archangelica Creative Commons License 2010.08.06 0 0 59072
Szerintem vedd fel szeptemberben az áltrel, vagy a kozmológia kurzust spéciként. Legalább akkor megismered Te is Hetesi Zsoltot:)) Nos?
Előzmény: Aurora11 (59066)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!