Jogos. (Egyébként elkezdtem irtani a "Petőfi Sándor egy magyar költő" típusú bevezetéseket a magyar wikipédiában, de aztán elbizonytalanodtam, mert mintha ez már teljesen elfogadott lenne a köznyelvben. A többi szerkesztő is csak hümmög erre, illetve le se izéli.
Köszönöm szépen a videót! Már egyszer megnéztem, de sajnos számomra még egy kicsit nehéz lenne megérteni, hogy mi a finomság. Megpróbálom megnézni többször is, hogy megértsem jobban.
Az alábbi tréfás videót egy másik topikban Trixi (3x) hozta be, de meghallgatása közben te is az eszembe jutottál.
Ide csak írni tudsz, az már nagyon szépen megy, de ezzel együtt nem tudjuk követni, hogy a hallás utáni értésed hol is tart. Ez a kabarétréfa szánunkra anyanyelvi hallgatók számára tréfás, de számodra talán inkább tanulságos lehet. Még ha esetleg első meghallgatásra nehéznek is tűnhet.
Gondolom, ha Péter azt mondná, hogy "Gábor a barátom", akkor ez a mondat azt jelenti, hogy Péternek Gábor nagyon fontos ember, de ha azt mondná, hogy Gábor egy barátom, akkor azt jelenti, hogy nem nagyon. Szerintem eddig igazam van, de ha Péter azt mondná, hogy "Gábor barátom", akkor mit jelentene? Szerintetek a harmadik mondat nem helyes?
2, "Nekem van sok dolog."
Azt gondolom, hogy "Nekem van sok dolgom" a helyes mondat és a fenti mondat nem jó. Remélem, igazam van, Előre is köszönöm!
Köszönöm szépen, hogy írtál és elnézésedet kérem, hogy most mondok köszönetet. Mostanában nem néztem ezt a fórumot, ezért nem vettem észre a hozzászólásodat. A magyarázatod olyan tökéletes, hogy most sokkal jobban értem a dolgot!
vrobee második kérdésre adott válaszát kissé pontosítanám:
2. Az A mondatban a "jössz" használata arra utal, hogy másnap ugyanoda fognak a beszélgetők érkezni. Ha ez az a hely, ahol a beszélgetés most zajlik. akkor válaszként a B mondat is a "jövök" szót követeli meg. Ha a másnap megközelítendő helyszín nem azonos az aznapi beszélgetés színhelyével, vagy az a hely, ahol a kérdező tartózkodik, de a másik nincs ott, például telefonon beszélgetnek, akkor elhangozhat a B mondat "megyek"-kel is. De a legéletszerúbb válasz az, hogy a nagymamámtól.
Megelőztél, majdnem ugyanezt akartam írni, de így egy kicsit meg kellett változtatnom.
Nekem vannak emlékeim és dokumentumaim még a kézírásos levelezés korából. Amikor még szokás volt utazásról vagy ünnepek alkalmából barátoknak, családtagoknak képeslapot küldeni, általában többen is aláírták a lapot. Olyanra nem emlékszem, hogy a második és a további aláírók vesszővel választották volna el nevüket az előzőtől.
Egyáltalán foglalkozik ezzel a helyesírási szabályzat? Tudunk hivatkozni bármilyen szabályra vagy írásgyakorlatra, ami szerint az aláírásokat vesszővel kell elválasztani?
Szabályos mondatként ez valahogy úgy nézne ki, hogy "Névnapod alkalmából sok szeretettel gratulálunk: Jutka, Zoli."
De a levél aláírása szerintem a folyószöveg része. Nem egy tételes felsorolásról van szó, hanem egyfajta képi elrendezésről, ahol még a leírt nevekben se pusztán a betűk, hanem az íráskép is fontos. Ha van egy hivatalos levél, ami úgy végződik, hogy aláírja a kérelmező meg az elnök, akkor sincs a kettő közt vessző, magánlevélben se hinném, hogy feltétlen úgy helyes.
Nem feltétlen, ha a felköszöntött és a köszöntő kölcsönösen tudják egymásról, hogy a köszöntő nem egyedül él és pl. a családja nevében köszöntött. Nyilván nem ez a forma a domináns.
Másrészt az a tapasztalatom, hogy ha a családi név személynév alakú, akkor ez jellemzően férfi nevet takar. Most hirtelen egy ellenpélda ugrik be: Éva, mint családnév.
1. Igazad van, egy intézmény üzembehelyezésére csak a megnyitás szó használható. A kinyitás sokkal inkább fizikai, szó szerinti értelemben használható (pl. százötven éve kinyitották a Vigadó kapuját, és azóta sem csukták be...)
2. Az A mondatban a "jössz" használata arra utal, hogy másnap ugyanoda fognak a beszélgetők érkezni, ahol a beszélgetés most zajlik. Erre válaszként a B mondat is a "jövök" szót követeli meg. Természetesen önmagában elhangozhat a B mondat "megyek"-kel is, ebben az esetben a másnap megközelítendő helyszín nem azonos az aznapi beszélgetés színhelyével.
