Szépen betanultad a leckét! De tudod, időnként hoznak hozzánk ilyen digitálisan feljavított anyagokat, és hallom az eredményt, és köszönöm, egyelőre nem kérek belőle...
Túl azon, hogy a lézerrel sem éppen tökéletesen kiolvasott analóg hangjel feljavíthatósága nettó butaság, elárulnád, meddig fogsz digitalizálással és ki nem mondott sznobozással trollkodni az Analóg lemezjátszó topikban?!
állítólag a hallás folyamatában a percepciót követően az "adatfolyam" kvantálva, "digitálisan" kerül az agyban feldolgozásra, úgyhogy lassan a testtel! ;Đ
Ezt erősen másképp gondoljuk. A mai(és a jövő) hangtechnika digitális. A modern stúdiók digitálisan rögzítik a hangot. Utána ez javítható, manipulálható, tetszés szerint. A digitalizálás mai eszközökkel kifogástalanul megoldható, után azt csinálsz a hanggal, amit akarsz. Visszaugorva. A laser letapogatott jel digitalizálása (megfelelő kvantálással, órajellelel) minőségromlás nélkül megoldható. A felvett jel viszont javítható mnőségű. Nyávogás, flutter, zajbeütés stb. korrigálható. Tehát a "gyenge futómű" feljavítható - , akár ~real time is. Ez olyan minőség javulást jelenthet, ha már a primer letapogatás (lejátszás) jó minőségű, hogy nem szabad kihagyni. Persze rendesen megvalósítani nagyon komoly feladat, nagy (drága) munka, hogy ezért és valószínü maketing okokból nem csinálták meg. Szerencsétlen audiófil vevők agyát nyomja a HIFI szakma évtizedek óta, hogy minden, ami digitális az információ veszteséget tartalamaz, az géphang stb, stb. - közben azért a digitális hangtechnika (néhány évtizedet) fejlődött... Így a jól idomított vastagpénztárcájó audiófil vevők megnyugodhva hátradőlhetnek a foteljukban, ha megvették a laser-lemezjátszó szörnyet, s rádughatják a 1,5M HUF-os csöves korrektorukat, azzal a jóleső érzéssel, hogy nem kell kidobni, lám-lám milyen előrelátó voltam, s milyen jól jön most ez a kis korrektorocska az aranykábelekkel, ehhez az ötmillás játszóhoz...
A lézeres LP-játszó működési ötletét 1977-ben publikálta egy amerikai mérnök, a lejátszó vázlatos terve (1981) pedig egy kaliforniai mérnökhallgató nevéhez fűződik, aki tanulmányai végeztével megalapította a készüléket kifejlesztő Finial Technology Inc céget. A prototípust az 1986-os CES-en mutatták be. A japánok legkomolyabb érdeme a történetben annyi, hogy felvásárolták a '89-ben csődbement Finialt...
Ebben pont az a pláne, hogy analóg. Nem digitalizál semmit, nem is javít semmit. Ezért akkora amekkora, analóg áramkörök, nem egyszerű.
Nálunk volt pár éve használtan eladó egy, talán 2 vagy 3000 frankért, el is gondolkoztam rajta, de a bonyolult elektronika miatt nem mertem belevágni. Kicsit bánom. Baró lett volna a gyűjtibe...
...és ki írt hozzá kommentet, egy Bán László nevű magyar, az USA-ból...:) Hát meghallgatnám ezt a cuccot.
"Now that I have been using the Laser Turntable, I can only write that I am very satisfied with it. Once I clean my records, of which I have no problem, the music that I hear from my records is refreshingly very good and many times new surprising. I think finally, I can just relax and listen to the music recorded (copied) in the vinyl records.
I do not have to be concerned about stylus-arm resonances and many other mechanical and electrical interferences. Now, that I have a good analog audio signal from my records I would like to hear the ambience (reflected, phase delayed) sound reproduced not only from the front speakers (which is incorrect), but also from side and rear speakers.
Wow & Flutter <0.07% WRMS / ez már megüti a 100e-s lejászók szintjét... csak viszont hátrafele is játszhatsz (annyira hiányzik...)
Output TerminalRCA pin jack (standard)
Power Supply Voltage100V 50/60Hz, 120, 220, or 240V Available
Power Consumption60W (Max)
Size 470mm(W) x 480(D) x 170(H) 18in(W) x 19(D) x 7(H)
Weight 19kg | 42lbs
LT-master
Van Best Sound Quality is (az milyen?):
Amúgy computer vezérelt szíjjhajtásos...:), úgy néz ki, mint az első CD játszóm, csak rondább... Elmebetegeknek fono output is van... (letapogatjuk, digitalizáljuk, majd D/A-val analóggá alakítjuk - gondolom - jöhet a RIAA korrektor - csöves, 600 ezerért - agyrém...:))
Vagy kivezetik kapásból a lézeres barázdakövetés eredményét "analógban" - nem hiszem... De ha ez már itt tart, biztosan lesz jobb is.
Mert ami jó: egyszerüen használható (nem pilóta vizsgás), kedvező árú arra azonal ráugrik a nép. Én is vennék egyet 600e-ért, mondjuk. Milyen (nem láttam még, ha leírtam ezt a pár sort, majd megnézem...:): A futómű hasonló, mint a jelenleginél, mert a lasersugarat rajta kell tartani a barázdákon - vezetni, ehhhez pedig stabilan kell forgatni a lemezt, és finoman kell irányítani a sugarakat, különben gond van. Az analóg, sztereó infót kell kinyerni a barázdákból primer, mint egy 18u-os tűnek, a sugarat fokuszáni nem gond, de a "barázda modulációt jól érzkelni - nem gondolom egyszerű feladatnak. Ha ez megtörtént digitalizálni kell, javítani folyamatosan az infott, feldolgozni - ezek "rutin feladatok" - de az sem olcsó, real time, megfelelő minőségben - néhány sw-es megőszül, mire megoldja rendesen... Nem véletlen írt itt le vki itt 16.000 USD-t (5 miller) - s nem tudjuk, mit nyújt érte - s mekkora a kütyü, hogyan lehet használni, mennyire megbízható, milen a minőség stb.... S mindez még kézreálló is legyen. Szerintem emberes feladat, picit beleláttam a klasszikus viaszhenger laseres kolvasásába - már az sem volt egyszerű. Sok víz lefolyik a Missisipin, amiíg olyan kézreálló lesz, mint egy 80e HUF-os AT... 1 millerért. Amellett amegoldani a fars dolgok kezelésést, amit a tű megold (egnyhe koszolódás, por stb... Viszont, ha jól megoldották, akkorjobbnak kell lennie, mint egy Lin Sondek stb. (csak házszámot mondtam)
El lehet játszadozni a gondolattal, hogy majd lesz olcsóbb lézeres letapogatású bakelit lejátszó, ez azonban soha többé nem fogja érdemben feltámasztani a zenerögzítésnek ezt a műfaját. Mert minek...
De ha tovább játszadozunk a gondolattal, hogy a meglévő lemezállományok kímélése céljából majd elterjed a lézeres lejátszó, ahhoz annyira le kellene butítani és occsósítani a hétköznapi szintre, hogy az egyes produktumok között ugyanakkora különbségek lennének, mint most egy belépőszintű AT és egy hasonló kategóriájú Lenco vagy Project között. Szólni meg végképp nem szólnának jobban. Aki pedig ebben az árkategóriában utazva a kéccázdarabos "gyűjteményét" akarja meghallgatni, nem is fog egy fillérrel se többet költeni rá, mint most. Tehát lehetne majd választani a tűvel "karcoló" olcsó és a lézerrel maszatolt xar hang között ;Đ
Aki meg már hallott eredeti tölcséres gramofon hangot és ugyanazt sztereosítva, digitálisan "feljavítva" CD-ről lejátszva, a hasát fogja a röhögéstől az egész lézeres-bakelites ámokfutáson.
Lézer lemezjátszó már régóta van, 5 lézernyalábot használ, 2 a hangot szedi, 3 pedig a másik kettőt pozicionálja. Lehet szabályozni, hogy a barázda falának melyik részét tapogassa, így a kopott lemezekből is képes jó hangot kinyerni. Egyetlen hátránya, hogy a lézer nem tud különbséget tenni a barázdafal és a kosz között. Míg a tű képes bizonyos szennyeződéseket "félrelökni" addig a lézer hibátlanul letapogatja őket.
Amúgy hangszedő terén is számos eltérő technikai megoldás létezik, némelyik egészen kis mozgatott tömeggel működik.
Ami a kopást illeti, Lukaschek egy interjúban elmondta, hogy minden Benz Micro hangszedő teszteléséhez ugyanazt a lemezt használja. Ez a lemez úgy kb negyvenezer lejátszáson van túl, és már hallani rajta, hogy kopott, de még használható. Tiszta lemez, és jól beállított hangszedő kérdése az egész.
Meg kell mondjam, a piacon elérhető összes hangszedő muzeális ipari hulladék (bár most már ROHS...:), össze-vissza karcolja,rongálja a lemezeket, némi fejlődés mutatható csak ki Alva 1877-as évi, majd Berliner modelljéhez képest...:)
Az előre lépés akkor lesz, ha elhagyjuk a tűt, minden bajok okozóját a sztoriból, s helyébe lép valami végtelenül könnyű letapogató - pl. a fény (laser) sugár. Egyik kitűnő rokonom már szekesztett ilyet, több-kevesebb sikerrrel, mellyel "Bartók" típusú hengereket lehetett azok megsértése nélkül visszaolvasni, kissé lassan... De ahogy az elektronika és a processzor technika lépdel előre, elképzelhetőnek tartom az on-line gondmentes működést is, igaz néhány problémát ehhez még meg kell oldani a digitális információk gyors feldolgozása mellett... Hiszen sztereo nformációról van szó, s a laser sugár megelelő irányítása nem piskóta feladat, de szerintem valamilyen holografikus feldolgozás megoldhatná ezt. Remélem a japánok, kínaiak, esetleg az amerikaiak erőteljesen dolgoznak a projekten - az európaiakban nem bízok, azok már erősen ellustultak, és du 15::30-kor ledobják a ceruzát a munkaasztalra, ha egyáltalán felvették (home office)...:) Sajnos egyelőre a Shurenak, Ortofonnak, AT-nak stb. nem kell agódnia, s az ipari gyémántnak is lesz még helye... - de a gépészmérnökök sem maradnak munkanélkül, ha valaki lép egy használhatót a projektben. Egy biztos, a high-end kereskedők nem fognak rosszul járni.
Szerintem olcsóbb megoldásokkal is célt lehet érni, pl. 15 kilós tömör Corian plinth... Érdemes a hajtáshoz méltó minőségű darabra (SME309) lecserélni a hangkart, a lemezpárnát (plexire, méginkább Achromatra) is, végül veszünk bele egy ilyen kis piros bizb***t ki ne mondjuk, mennyiért, és voila, kész a High End direktrdrájv:)
Mielőtt valaki azt hinné, hogy a jó hang receptje ennyiből áll, megismételném Mono kollega figyelmeztetését: "minden híreszteléssel ellentétben NEM lesz feltétlenül jobb a végeredmény, ha egy olcsóbb vagy közepes láncba egy nagyon drága, kifinomult komponenst illesztesz"
Ha fikarcnyit is konyítanál hozzá, tudnád, hogy azért raknak alap hangszedőt a lemezjátszókba, mert úgyis mindenki lecseréli valami ízlésének megfelelő komolyabb darabra. Ezt érdemes a forgalmazóval rögtön vásárláskor megbeszélni, mert ha ott veszed meg a jobb hangszedőt, akkor a Red-et beszámítják. Azt, hogy a Red ezer sebből vérzik, a forgalmazó is tudja. Egy márka legolcsóbb, legalapabb hangszedője nem szokott a teremtés koronája lenni, ez közismert, bár neked valszeg ez is újdonság.
Az a helyzet, hogy Technicsen, mint az Mich Cotter óta ismeretes, nem csupán a hangszedőt érdemes kicserélni... persze úgy nem kevéssel lépnék túl a félmisit. (Egyébként mondta valaki, hogy muszáj mindenből vadiújat venni?)
