Nem lenne baj, ha építmény lenne. Eggyel több vagy kevesebb, na bumm.
A "baj" az, hogy miközben természetes, egyesek a mesterséges eredettel hülyítik a világot. Ugyanígy baj lenne az is, ha természetesnek próbálnának eladni mesterséges objektumot.
"leskicceltem... ez abszolút paralel falaknak és közte lépcsőnek tűnik" Kétségtelen, mármint a skicc alapján. És tűnik. De ettől még az egésznek megmarad a léptéknélkülisége és diszfunkcionalitása is.
Próbáltam jobb képeket keresni a helyről a Google Earth-ön, érdekes módon ott alig van. A Picasa a Yonaguni szóra hoz egy halom képet, de a szokásos turistafotók tömegében kevés van a "romokról".
Viszont ez a fickó merült ott, és tett fel pár nézhető képet https://picasaweb.google.com/117496347924199479519/Yonaguni#
Találtam még egy képet, a sziget egy másik csücskénél áll a szikla, kétségtelenül természetes, (ki faragta volna meg és minek) szép párhuzamos rétegek, függőleges fal. Itt valamiért ilyen a szikla, feltehetően nagyon híg láva folyt ki többször, kis mennyiségben, és nem kötött hozzá az előző réteghez, majd utána vetődések felkockázták.
"Nem igazán értelek... miért lenne baj, ha yona ősi mesterséges építmény lenne?" - csak annyi, hogy nem néz ki mesterségesnek.
"szerintem ilyet szeizmikus mozgás összecsúszott lemezek nem alkotnak.. sehol máshol nincs is hasonlóra példa..." - miért arra van pé,da máshol, hogy hasonlóan van összefaigcsálva egy dombtető és az bizonyosan emberek értelmes munkája? Mindenestre meghagytam, hogy elképzelhető, hogy Yonaguni mesterséges eredetű volt, de ahhoz meggyőzőbb felfedezéseket kellene produkálniuk a japánoknak...
A derékszög utalhat mesterséges eredetre, de bizonyítéknak nem nevezném, hiszen például számtalan köbös kristály létezik, azok teljesen természetes úton jobb derékszögeket produkálnak, mint egy átlagos kőműves. A derékszög hiánya viszont egyáltalán nem utal természetes eredetre, egy kerek kunyhóban semmilyen szög nincs, mégis abszolut mesterséges. A középkori városokban nem kerek házakat építettek, de görbe utcák mentén a házakban sem volt túl sok derékszög, beleértve a nagyjából derékszöget is.
A logika egy elvont dolog, de a természetből lett "elvonva", azaz elvonatkoztatva. Elképzelni lehet, hogy van másféle is, de mondjuk konstruálni egy másfélét, erre Sagan sem vállalkozott, pedig nem panaszkodhatott fantáziahiányra.
Ha Yonagunit egy idegen faj városának tartanánk, mivel emberi városnak képtelenség, akkor az áltudomány egyik tipikus hibáját követnénk el: egy feltételezést magyarázatképpen két feltételezéssel helyettesítenénk. (Ilyen pl a pánspermia-elmélet is, amelyik nem tudván megmagyarázni a földi élet keletkezését, azt mondja, máshonnan jött. Jó, de hogyan? És ott hogyan keletkezett?!)
Nem igazán értelek... miért lenne baj, ha yona ősi mesterséges építmény lenne? Kit, zavarna milyen képbe nem illene? Pont te aki a vénuszi dolgokról irkálsz, utasítod el ilyen mereven ezt... fura...
Fogalmam sincs hogy mesterséges vagy természetes, annyit vélek sejteni, hogy gyanús és sokkal gyanúsabb (és én csak a legutóbbiban erről írtam semmi többről) mint a boszniai hegyek mint ősi piramisok, utóbbi szerintem sokkal inkább nonszensz és sokkal kevésbé néz ki annak..
(leskicceltem... ez abszolút paralel falaknak és közte lépcsőnek tűnik)
...szerintem ilyet szeizmikus mozgás összecsúszott lemezek nem alkotnak.. sehol máshol nincs is hasonlóra példa...
...node azt hiszem nem kéne itt belemenni mélyebben egy Yonaguni-vitába...
Öt-hat-sokszögeket képes a természet akotni, és teszi is gyakran. Node! A derékszög. Na az természetben gyakrolatilag nem fogdul elő. Sem erőtanilag, sem erőzió, sem energetikai kihasználtság szempontjából nem olyan jó forma, mint a fentiek, ezért ritrka. ÉS pont ezért használják dolgok mesterséges voltának vizonyítására. Az a vízalatti "város", úgy tudom, egy darab derékszöhet sem tartalmaz. Inentől nekem nem minősül városnak. A térszervezésben igazatok van. Bár, ha egy emberidegen faj várost építene, valószínűleg rendszertelennek és kaotikusnak találnánk az építményeiket, mivel nem a mi gondolkodásmódunk szerint épületek. Carl Sagan szerint (ha jól tudom, ő mondta) a logik nem biztos, hogy minden fajnál ugyanaz, lehet hogy nincs is olyan, hogy egyetemes logika, hanem minden faj saját logikával rendelkezik (amit mi ésszerűnek gondolunk, nekik nem az). Mindezek mellett sem tartom városnak. A térszervezés logikája mellett ugyanis az építményeknek van egy még kötőbb tényezője, az antropometria. Bármilyen fajnak is készüljön, egy adott faj, bizonyos jellemzőinek kell megfelelnie (súly, lépéshossz, magasság, stb). Egy adott fajon belül ezek nem térhetnek el nagyon egymástól, így szükségszerűen bizonyos mérethatárokon belül kell maradniuk az építményeiknek is. Ez is hiényzik az említett helyről - nincs egységes léptéke. Egyes részei monumentálisak. míg mások emberléptékűek. Az ismédlődő mozgások szabályosságából eredendően az épületnek is szabályosnak kell lennie, még emberidegen szervezési elv esetén is. Ez leginkább a lépcsőknél illetve azok hiányánál figyelhető meg.
Akkor fogalmazhatjuk úgy is, hogy az Óriások útjának pechjére a vége kilóg a tengerből, így régóta ismerik, ezért nem lehetett mostanság felfedezni, és ezért nem lehetett korszerű babonát koholni köréje.
Persze, láthatólag a tengerbe nyúlnak a kövek, de én ezen azt értettem, hogy ha az egész hely egy 25 méter mélyen lenne a tenger alatt, akár Yonuguni, úgy ezt is néhetné a hirtelen hírverés, valami ősi romnak...
"ezeket mind a természet alkotta: ha a közeli tengerben lennének, "
Az óriások útja folytatódik a tengerben is (egy darabig legalábbis) csak mivel rohadt hideg a víz, nem sokan merülnek le megnézni azt, amihez hasonlót fenn is láthatnak
Hát, nagyon én sem látok itt semmi mesterséges eredetet (csak az amúgy is babonás japánok). Kimura professzor jobban tette volna, ha mint egy érdekes geológiai helyszínként reklámozza a helyet, mint valami ősi civilizáció városaként. A fotók megpróbálnak olyan szögből fotózni, mintha azok építmények, erodált szobrok lennének, és a kevésbé kétkedő, romantikus beállítottságú, a tudományoktól idegenkedő emberek hamar egyetértenek is Kimurával és társaival: ekézik a tudósokat, hogy nem képesek felfedezni a víz alatti várost, stb...
Ezek valami tenger alatti rengés során egymásba csúszott kőlemezek, mikor az erősebb rétegek rácsúsznak a gyengébbekre, hasonlók a törések is, de mást nem is látni. A szobrok... ja, a föl tele van szélfútta/vízmosta sziklákkal, hegyoldalakkal, melyekből ügyes fotósok albumokat állítanak össze: hogy ez egy sas, itt egy egér, itt egy lófej, majd egy szfinx... Vannak százados kirándulóhelyek, ahol egy közeli sziklában egy gyerek természet alkotta kígyófejet lát meg, majd utána már mindenki látja a kígyót, pedig azelőtt senki... Vannak a szárazföldön is hasonló lávafolyások, természetalkotta lépcsők... s akkor mindjárt itt egy híres, az Óriások Útja Írországból. Itt még az emberi fantázia mítoszokkal ölelte is körül, hogy óriások építették a helyet (Az óriás csizmája, az Orgona, az Óriás szeme, a Pásztorlépcső, az Óriások hárfája vagy a Kéménysor):
Nézd meg a fotókat, a lépcsőket, a sokszögű köveket, a "kőcsizmákat" ezeket mind a természet alkotta: ha a közeli tengerben lennének, úgy szerinted jöhetne egy ír Kimura professzor vagy egy Osmanagic, azt állítva, hogy egy tenger alatti erődöt, őskori várat talált...???? Hogy állítgatnák sorba: ilyen szabályos öt- és hatszögeket a természet nem alkothat,stb...?
Szóval, amig Yonuguninál nem kerülnek elő (márpedig Kimuráék 15-20 éve "kutatnak" ott, tehát nehezen valószínű már) komolyabb leletek, mondjuk kőépítmények romjai, addig ezeket az eltolódott réteglemezek tanulmányozását meghagyom a kis japánoknak... [amúgy meg van a világon elég rejtély, mi a francnak még külön gyártani is ezekhez, ilyen nyilvánvalóan szerencsétlen helyszíneket, mint amelyek itt szóbakerültek]
"tények erődje" na ne már... Az írás a legkevésbé tényeket tartalmaz, nagy maszatolás. A képek is legfeljebb ámításra jók, véleményalkotáshoz sokkal több részlet kellene, és nem csak úgy általában, hanem úgy, hogy tudjuk is, mit nézünk.
A természetes vagy mesterséges eredet több oldalról is vizsgálható: - ha mesterséges, a felületeken a megmunkálás nyomának látszania kell; ellenkező beszámolót láttam - ha mesterséges, akkor valamilyen funkciója, célja volt, ennek tükröződnie kell a romokon is; kell valami struktúra, térszervezés, vagy fókuszpont(ok), mint egy áldozati oltár helye, vagy egy ritmus, mint egy utca házai, egy ház helyiségei; de ilyesmit nem sikerült felfedeznem - az egész tele van "lépcsőkkel" de egy igazi lépcső mérete erősen kötött és nagyjából egyenletes, itt meg nincs két egyforma és nagy részük inkább hegyikecskének való, mint embernek. - ha természetes eredetű, akkor a keletkezési mechanizmusát ki kell tudni deríteni, esetünkben hogy miért és hogyan törhetett le ennyire tisztán. Létezik magyarázat, bár nem vennék rá mérget, hogy tuti.
A képek nem másod-, hanem inkább huszadközlésnek számítanak, én 2000-ben mentettem el pl. ezt, és akkor sem volt új
Lehet, hogy a tudósokat is érdekelnék a boszniai piramisok, csak belátják, hogy nem célszerű odamenniük.
Még mielőtt megszólalnának, Osmanagic fűnek-fának dicsekedne velük, hogy lám, nem cáfolták meg a hülyeségeit, és ez az ő és hívei olvasatában igazolást jelentene. Aztán ha a naív tudós mégis megállapítana valamit, ami Osmanagic teóriájával legalább hasonlóságot mutat, akkor a tudósok fogják gyanakodva méregetni, ha cáfolni mer valamit, akkor az áltudományos csőcselék fog nekiugrani. Ráadásul egy összebarmolt helyszínen - megbízható ásatási dokumentáció hiányában - mit lehet tudományos alapossággal megállapítani?
Heyerdahl valószínűleg a szokásos hibát követte el, nagyon szeretett volna valami izgalmasat találni, és nem tudta elfogadni, hogy itt nem sikerült.
Kicsit hasonló a helyzet a Yonaguni piramisokkal a tenger alatt.
De csak nagyon kicsit. Először is mivel azt vizsgálják tudósok. Másrészt mivel azért ott sokkal szignifikánsabb a mesterségesség és a van néhány nagyon biztos pont, pl hogy ad egy, mikortól tudtak emberek víz alatt építkezni, illetve mikor lehetett az régió ott szárazon. Mindkét dolog vizsgálata arra utal, hogy azok ott több ezer éves mesterséges formációk...
Itt elég sok kép van. Ha ezeket nézegetve valaki azt mondja, ezeket valószínűbb, hogy a természet véletlenül alakította, minthogy mesterséges... akkor a boszniai piramisokban nyugodtan biztos lehet, hogy természet alkotta azokat...
"There is no religion higher than truth" - Nincs vallás ami magasabbrendű az igazságnál. A Teozófiai Társaság jelmondata. Azt hiszem, akár a miénk is lehetne, itt.
Egészen nemmellesleg Rudolf Steiner is tagja volt, csak később kivált, és megalapította az Antropozófiai Társaságot, mivel a teozófia neki túlzottan lélekidegen volt.
A 19. század végén a madam Blavatsky köré csoportosult hívei (akik között akadtak tudósok is), magukat teozófusoknak nevezték: már bőven foglalkoztak világkorszakokkal, vízözönökkel és Atlantisszal. Népszerűségük egészen a 20. század első harmadáig tartott. Akkor egy másik csoport, az ún. hörbigeriánusok csavarták ki kezükből az Atlantisz-kutatást, és magukat tudva be a vízözönök szakértőinek.
A 20. század nagy részében már szinte minden jelentős Atlantisz-kutató a német Hörbiger jégvilág-elméletének volt a híve is egyben: H. S. Bellamy, Denis Saurat, Egerton Sykes, Várkonyi Nándor, az orosz Nyikolaj F. Zsirov professzor és sokan mások...
Itt egy cikk e korszak elejéről, amit az Új Idők hetilap 1928. 33. számából szkenneltem be: Harsányi Zsolt: A vízözön nem legenda. (Hörbiger és hívei elméleteit ismerteti).
Azok az amatőr kutatók, akik a boszniai állítólagos piramist egy nagy (sőt, a legnagyobb) mesterséges piramisnak tartják, úgy ők a körömszakadtáig ki is fognak tartani emellett. Tudományos érvekkel különösebben nem lehet hatni rájuk. Ettől még éppen lehetne valóban mesterséges piramis, de valahogy nem néz ki annak (szerintem). Ha meg csak valakik kicsit átalakítgatták a hegyet a múltban, vagy a járatokat alakítottak át búvóhellyé vagy raktárrá (mint sokfelé a világban), úgy annak idejének meghatározására is tudós kell. Őket meg viszont nem különösebben érdekli. Kicsit hasonló a helyzet a Yonaguni piramisokkal a tenger alatt. De ha csak Osmanagic esne ilyen tévedésbe, még hagyján, de a nagy Thor Heyerdahl, akit én egy kiváló embernek tartok, maga is ebbe a gödörbe lépett a kanári-szigeteki "piramisokkal", amiket a saját felfedezésének tudott be...
Heyerdahl elvetette a régészek véleményét, hogy ezek összedobált kövek vagy újkori mezőgazdasági teraszok lennének, és a saját megfigyelése: 1. Eltérnek a környékbeli mezőgazdasági teraszoktól, melyeket legömbölyített kőtömbökkel határoltak. A piramisok tömbjei ezzel szemben szögletes lávakövek. 2. A kőlépcsők nagy pontossággal épültek, és a falukat alkotó tömböket a sima lapjukkal kifelé helyezték el. 3. Sok sarokkövet gondosan négyszögben hasították. 4. A fő piramis komplexumot (a 2-3-4 jelű piramisokat) csillagászatilag a nyári napforduló napnyugtájának irányába tájolták. 5. Mindegyik lépcsős piramis tetejét kavicsos fövény borítja. A nyugati oldalakon felmászó ember szembe találja magát a napkeltével....(stb).
Heyerdahl tudtommal haláláig (2002) kitartott amellett, hogy a guancsok "hatlépcsős" piramisokat emeltek... pedig 1998-ban spanyol régészek megszondázták végül a guimari "piramisokat", leásva a legalsó rétegekig: és kiderült, hogy egyik sem régibb 200 (kétszáz !) évesnél, amire az alapba szórt törött kerámiadarabok, és más szemetekből is következtetni lehet, még egy spanyol hivatalnok 150 éves pecsétjét is megtalálták ekkor.
Azért a "mikor" sem mindegy, és az sokat segítene a "miért" behatárolásában is. Lehet, hogy tényleg érdemes lenne megnézni a fellelhető legrégibb légi és műholdfelvételeket.
Ez már a dolog szakmai része, nem árt, ha az ember vagy ért hozzá, vagy más szakértőket is meghallgat:
A domb természetes, vagyis nem ember építette, mint a piramisokat, vagy a földből összehordott halomsírokat.
Ezt olyan dolgok is bizonyítják, amiket Osmanagic a mesterséges eredet bizonyítékaként ad el a szájtátóknak (pl. ferdén lerakott kb azonos méretű nagy lapos kavicsok valamelyik járat falában)
Hogy a domb oldalában és környékén kiásott objektumok egy része emberi eredetű és elég régi is, az elég valószínű, de a kontár ásatások révén sok információ elvész, vagy kétségessé válik ugyanúgy, ahogy a domb faragásának nyomai is elpusztulhatnak véletlenül vagy akár szándékosan.
Amúgy elég jó képek is vannak róla a Panoramio-n, nem csak a "kötelező" nézőpontból.
Csak nézd végig a videót, és vedd benne észre az áltudományosság jeleit:
a téma a bosnyák piramisok, ehhez képest egyiptomi és amerikai piramisképekkel, a háború nyomaival, és egyéb ballaszttal tölti az idődet.
az autóban ülve rábök az egyik "piramisra" és azt állítja, hogy a NASA műholdja fedezte fel, ... nyilván addig mindenki zsákkal a fején járt arra, hogy nehogy észrevegye, milyen egyenes a domboldal.
Ha még arra is veszed a fáradságot, hogy megnézed mondjuk a google Earth-ben, kiderül, hogy annyira nem is piramis, inkább egy itt-ott megfaragott domb, a hátulja egészen természetes alakú.
Az nagyon érdekes kérdés lenne, hogy ki, miért és mikor faragta meg, ehelyett megy a nyálverés, hogy hány ezer évvel idősebb az egyiptomiaknál.
az Orion csillagkép a mexikói és egyiptomi piramisok alaprajzaként.... miért?
...választ Kovács Magyar András főtáltosmester meg is adja: mert az emberiség az űrből érkezett, az orionból, a Szíriuszról és természetesen magyarok voltak...
Most nem tudom, hogy volt-e erről szó: Biagio d’Antonio kolkhiszi képén, ahol az Aranygyapjút őrző kertet mutatja, hogy nem ábrázolja a gyapjút őrző hatalmas kígyót...? Legalábbi sehol nem látom ezen a képen, pedig ez kedvelt részlete volt az akkor képeknek. Viszont egy bizarr lény látható Orpheusz mellett, aki v.leg ugyanaz, aki a partról siet el fekete köpenyben. Biagio kétszer is mutatja az alakot, de mindkétszer igyekszik homályban hagyni:
Az első képen úgy néz ki Orpheusz tart valami "hangszert" (?!), de mintha azt a lény is fogná, vagy éppen azt próbálnák elvenni tőle, mert az egyik argonauta éppen le akarja szúrni... A harmadik kép is egy hasonló figurát mutat a Barbarini-palettán, a kabirok barlangja fölött. De persze halmoozni sem akarom ezeket a képeket, mert van több, de lusta vagyok keresni már.
Viszont egy NASA fotón a Holdról is kiszurható, egy ilyen pofa, ami persze elég elképesztő, mégha figyelembe vesszük, hogy Mates Agreszt belorusz matematikus már 1960-ban arról írt az akkor orosz lapokba, hogy ha nagyon régen jártak erre idegen világok lakói, és az emberiség még "éretlen" volt bármiféle kapcsolatfelvételre ill. megértésre, úgy a legkézenfekvőbb, hogy a Holdon hagytak hátra valamiféle jelzéseket, ahol nincs kitéve az oktalan ember pusztításának, hisz ott évezredeken át épségben marad meg egy lábnyom is. Az űrhajózás és gigantikus távcsöveket használó kor embere már kétségtelenül annak határán jár, hogy megértse, felfogja az üzenetet vagy talán figyelmeztetéseket (?!):
A képen látható egy talajba vágott fej (ami szintén mintha szarvakat vagy hosszú füleket viselne), alatt öt, sorban álló (!) menhíroszlop, de a fejtől jobbra fentről lefelé, szintén szabályos sorban, újabb menhír vagy kőrakás vagy valami építmény sor!, sőt még egy a fej homlákával egyszintben. Ha rosszül látom az egészet, ami könnyen elképzelhető, ha valaki siman tromfolja, hogy ezek egész mások, úgy persze szivesen lemondok a "fej" felfedezésének kétes dicsőségéről....
"Merre bolyongott Odüsszeusz" - az Ország-Világ 1990-es évfolyamának egyik számából. Ami tkp. Christine Pellech osztrák etnológus elméletének ismertetése, aki szerint Odüsszeusz körbeutazta a világot (djvu)
"Az Argonauták nyomában" - Az IPM 1990/9-es számából. Tim Severin hajós cikke, aki hajós-expedíciókat vezetett Szent Brandan, Jason vagy Odüsszeusz nyomában (pdf).
