Nem kell szerénykedned, hiszen nem azzal indítottál, hogy kivágd őket, sőt, biztosan telepítettél is a már meglévő fákhoz párat, illetve új fajtákat honosítottál meg, tehát, ez a te érdemed is.
A törökök lehet, hogy tudták, de úgy tűnik a 20. és 21. század éghajlattanászai nem biztos. A tankönyvekben található klímaleírások arról tanúskodnak, hogy ezeket a könnyen belátható és megtapasztalható tényeket nem vették figyelembe a klímaleírásokban. Olyan adatokat dolgoztak fel a térségi klímaértékeléseikben, amelyek esetleges pontokra véletlenszerűen került állomásokról származnak. Előfordult, hogy egy egész dombvidéki megyében kizárólag völgytalpi állomásokon mértek, a helyek karakterisztikájának megfelelően, fagyzugi adatokat. Az ilyen megye klímáját hűvösként jellemezték. Máshol véletlenül jó dombi pozíciójú állomások kerültek egy halomba. Az ilyen helyről azt hitték, hogy meleg klímájú. Valamivel kisebb tévedési forrás volt az Alföld, ahol kisebbet lehetett tévedni, mint a dombvidékeken. A tudatlanságuk (vagy érdektelenségük?) a mai napig él.
Köszönöm szépen a részletes tájékoztatást. Netán ez a szakterületed, vagy csupán az eddigi tapasztalataid ilyen teljesek ? Az időjárás-jelentésről jut az eszembe, hogy általában Csíkszereda környékén szokta a leghidegebbeket mondani, vélhetően völgyben helyezkedhet el.
Köszönöm a tartalmas beszámolót. Nekem, mint sík területen élőnek, ezek új dolgok voltak. Gondolom, ha 1-2 m-es dombot kreálnék az egyszem bokrocskámnak, azzal vajmi keveset érnék. Amúgy már a törökök is tudhatták ezt, és ezért telepítették a fügét a Gellért-hegy déli lejtőire. ( a monda szerint)
"Általában egy 50-80 m-es dombon télen mennyivel magasabb a hőmérséklet, mint lent a domb alján ? Nyáron, ez az eltérés hogyan alakul ? Azért kérdezem, mert elvileg a meleg levegő felfele száll, ezért melegebbnek kellene lenni, de ugyanakkor a magasabban fekvő részeken jelentősebb a légmozgás, ami hűthet."
Az éjszakai hőmérsékleti viszonyok élesen elkülönülnek a nappaliaktól. Nappal az alacsonyan fekvő területeken a hőmérséklet valamivel magasabbra emelkedik, de az eltérés nagyságrendje egészen más, mint az inverzióból következő esetén. A feltételezett 50-80 méteres szintkülönbségen belül ez mindössze 1 fok körüli, de ez is csak rövid, egy-két órás időtartamra korlátozódik (a nappali csúcs elérésének környékére). Ugyanakkor a dombon a hőmérséklet emelkedése, kevésbé meredek görbe mentén, viszont jóval magasabbról indul, az esti csökkenése sokkal lassúbb, azaz a csúcs környékén lévő 1-2 órát leszámítva folyamatosan magasabb tartományban van. Mindez, a zavartalan időjárású helyzetekre és a derült éjszakákra igaz. Ilyen esetben nyáron is tud lenni 6-8 fokos különbség az éjszakai hőmérsékletekben és 3-4 fok a 24 órás átlagban (napi közép). A nyári kánikulai időszak iskolapéldákat szolgáltat az itt leírtak tanulmányozására. Olyan földrajzi területeken, ahol kis távolságokon belül különböző domborzati karakterisztikájú pontokra települtek pontos műszerekkel rendelkező meteorológiai állomások, a leírtak nagyon jól visszatükröződnek a mért hőmérsékleti szélső értékekben és az adatokból számított átlagokban. A legmagasabb minimumokat és a legmagasabb középértékeket a jó fagylefolyású dombi pozíciók mondhatják magukénak. Az ugyanezen térségben lévő alföldi sík a dombokéinál jóval alacsonyabb minimumokat (és éjszakai hőmérsékleteket) mér, de a dombok völgyeinél magasabbakat és a legmagasabb napi maximumokat produkálja. Középértékei a dombéinál alacsonyabbak, de a völgyéinél magasabbak. A völgyek mérik a legalacsonyabb minimumokat (és éjszakai hőmérsékleteket), maximumaik az alföldiek és dombiak között szóródnak, átlagaik pedig a legalacsonyabbak.
Ma délután kutyafuttában készült 1-2 kép. A jégfüge érik mint a veszedelem, a nagy lila is pikk-pakk beindult, a zöld aszalódó és a szivarfüge kivételével gyakorlatilag tombol a fügeszezon.
Igen, arról van szó, amit helyesen leírtál. A füge, lévén, hogy -15 fok környékén a fás részein is visszafordíthatatlan szöveti károsodást szenved, korlátozottan téltűrő növényfajnak minősül, hiszen a hazánkban honos mérsékelt övi gyümölcsfajok ennél jóval alacsonyabb hőmérsékleteket is elviselnek. De mi következik ebből? Nem egyéb, mint hogy ott lehet hosszabb távon fügével foglalkozni és nagy termő példányokat nevelni, ahol a téli hőmérséklet soha, egy pillanatra sem süllyed -15 fok alá. Az időjárás összes egyéb eleme elenyésző jelentőséggel bír ehhez a tényezőhöz képest. A Kárpát-medence legalacsonyabb téli hőmérsékletei jellemzően a füge szempontjából kritikus -15 fokos érték környékén szóródnak. Ez annyit jelent, hogy olyan domborzati-környezeti körülmények, amelyek rendszeresen ezen belül tartják, fügetermesztésre alkalmas helyet jelölnek ki, amelyek nem, értelemszerűen alkalmatlant. A változatos domborzatú vidékeken az ún. inverzió (megfordulás /miután a nappali felmelegedéssel fordítottan, a magasabb rétegek maradnak enyhébbek és a nehéz hideg levegő a mélyebb pontokon gyűlik össze/) hatására a teljesen szélcsendes, derült (jellemzően a legnagyobb éjszakai lehűlésnek kedvező helyzetekben) meghökkentő mértékű hőmérsékleti szakadékok alakulnak ki a völgyek és a dombok magasabb pontjai között. Hótakarós téli éjszakán ennek mértéke elérheti a 10-13 fokos különbséget. Ha a városi hőszennyezésre alapozott fügetartást kivesszük a számításból és kizárólag természetes légköri körülményeket vizsgálunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a füge termesztését Közép-Európa területén kizárólag az inverziós légköri jelenségre alapozva, a dombok jó fagylefolyású pontjain lehet elképzelni. Ott lehetnek csupán évtizedek távlatában is olyan téli minimumhőmérsékletek, amelyek a füge -15 fokos elfagyási küszöbén belül maradnak a legnagyobb lehűlések idején is.
A konyulás a növények védekező mechanizmusa a párolgás, tehát a vízveszteség ellen. Kisebb a felület, a légzőnyílások összeszűkülnek, kevesebb a vízleadás a környezetbe. A házfal közelsége, valamint a beton egy hőzugot alakít ki, ami ellen a növény védekezik. A házhoz való közelséget csak azért javasolják, hogy télen ne fagyjanak el a hajtások, de a nyári forróságban ez kissé sokkoló hatású lehet még a fügének is. Próbálj többször és bőségesebben öntözni, egyébként a füge nagyon szívós növény, sok mindent kibír, csak, ha nem kap megfelelő vízutánpótlást, az a termés rovására mehet.
Gondolom, rossz érzés lehetett számotokra ez a letarolás, hiszen kötődtetek a meglévő növényzethez. Valójában nem értem, hogy miért kell egyből mindent letarolni, hiszen, ha az új tulajdonos nem ismeri a helyet, akkor nyugodtan várhat még legalább 1 évet, hogy megnézze, hogy a meglévő flóra mire képes. Persze, ehhez már egy kis lelki érettség is szükséges. (a hely miliőjének elfogadása, az előző lakókra, illetve hozzátartozóira való tekintet, és a növények szeretete.) Sík vidéken lakok, ezért kérdezem, hogy a fagylefolyás azt jelenti, hogy a hideg levegő, tekintve, hogy nehezebb, ezért leereszkedik a mélyebben fekvő részekre ? Általában egy 50-80 m-es dombon télen mennyivel magasabb a hőmérséklet, mint lent a domb alján ? Nyáron, ez az eltérés hogyan alakul ? Azért kérdezem, mert elvileg a meleg levegő felfele száll, ezért melegebbnek kellene lenni, de ugyanakkor a magasabban fekvő részeken jelentősebb a légmozgás, ami hűthet.
Az én embermagasságú fügefám a déli forróságban (dél házfal előtt, közötte betonnal) konyul, hiába locsolom. Estére helyrejön. Normális ez? Azt hittem a füge az ilyen időt szeretni...
Tavasszal szabadföldbe dugványozható, őszre szép kis csemeték vannak. Ezeket célszerű télen nagyobb fagytól mentes helyen tárolni és tavasszal kiültetni a végleges helyükre. A dugványnak valót okos dolog a kritikus téli hidegek előtt letermelni és föld alatt vermelve tartani és tavasszal kidugványozni.
A jónép hajmeresztő dolgokat művel. Különösen jól érzékelhető a magyar népességnél a környezeti kultúra teljes hiánya. Amikor apám meghalt a 80-as évek elején, anyám úgy döntött, hogy a dombon (kitűnő fagylefolyási pozícióban lévő) vidéki vállalati szolgálati lakását a vállalat egyik közeli városban lévő szolgálati lakására cseréli, ahol a nővérem közelében lakhat. A lakáscsere még le sem bonyolódott végérvényesen, miközben anyám átmenetileg a nővéremhez költözött, mi pedig időközönként jártunk szellőztetni, kertet öntözni. Az egyik ilyen alkalommal a kertben álló gyönyörű fügefának hűlt helyét találtuk. Az a lakójelölt, aki úgy tudta, hogy a lakást neki fogják kiutalni, idejében hozzáfogott a "kert saját ízlése szerinti átrendezéséhez", ami egyenlő volt az ott lévő növényzet teljes letarolásával. Nincs mit hozzáfűzni, az eset magáért beszél...
Hááát, a fajlagos fűtőértékét jelentősen csökkentette.:-))) Szerintem aki lefűrészelte, annak gőze sem lehetett arról, hogy mit vág le, vagy nagyon nem szeretheti a fügét, hiszen már fotókülönlegességnek sem utolsó. Azért nem mindennapi dolog lehet egy akácfáról fügét szüretelni.:-))
Csak a szívemet fájdítod. Az én kis hajtásom (tavaly kaptam és azt hittem, hogy az idén ki sem fog hajtani, pedig be volt takarva) csak 80 cm-es. Pár pici terméskezdemény már látszik rajta, de, hogy mikorra fog beérni, azt nem tudom. Görcsölök szegénykémmel, ősszel takargattam, tavasszal próbáltam megtalálni benne az életet, most meg locsolgatom, szeretettel gondolok rá, neked meg semmit sem kell a fáiddal csinálnod, és már júliusban jól belakmározhatsz a terméséből. Persze, egy dolgot neked is kell tenni, megpróbálni a hangyákat és a madarakat megelőzni a szüreteléssel.:-) Tényleg, mit tudsz csinálni ilyen sok fügével ? Bort készítesz belőle, vagy esetleg aszalással próbálkozol ? A képeket elnézve, szép nagyot terem, és sokat. Gratu hozzá.:-))
szia ninovarga gyönyörű fügéid vannak nekem is volt csak elfagyott hajtást vagy egy fügét hogy elültesem nem e kérhetnék tőled persze nem ingyen kérlek irj az im c ferenc.kalocsai@citromail.hu előre is köszi
Nekem az idén az első termés elmaradt a fügén fagykár miatt, de most hozza a másodtermést. Már vannak cseresznyenagyságúak is, remélem szép hosszú ősz lesz és be tudja érlelni.