Szia.;;engem érdekelnek, bár nem hinném ,hogy mégegyszer megkisérelnék tartani belőlük, mert átálltam a kutyikra. Volt japán tyukom, kakasom, selyemtyúk..nem tudom ez-e a hivatalos neve,fehér és gatyás--gyönyörűek voltak...meg szelidek.
Akartam keltetni, de mielőtt letelt volna a 21 nap, az egész bandát elvitte egy éjjel a róka.
Akkor még erdőszélen laktam.
Más kapirgálóm csak egy némakacsa volt, roppant öntudatos jószág, mindenkit meg akart kefélni, mégha az történetesen nyúl is volt.
Ezenkivül csak nimfapapagájom volt egy pár, de egyik elpusztult és pár napra rá a másik is, szerintem a bánatba.....
Ja, meg egyszer egy ilyen autóból-árulósnak megmaradt 8 db, házikacsája, azt megvettem, egy marok volt a 8. Aztán annyit ettek, hogy na...., mikor le lehetett volna őket vágni, jött a róka, kicsit megharapdosta őket, egyet elvitt , én meg közben az emeleti erkélyről hajigáltam a fejére a kempingszékeket..
Utána megsajnáltam, mert gondoltam biztos a kisrókái éhesek.Úgyhogy aztán mégis a szomszéddal levágattam másnap az összeset és elosztogattam. Nem tudnék olyan állatból enni, amit én tyütyürgetek....Ezért nem értem meg a disznótartókat sem, vakargatják a fületövét, aztán nekiesnek a nagykéssel, és vigan lakmározzák a házikedvencet.......
No de a disznó nem madár,,,,,eltértem a témától.........
Ó
|
