Van olyan feladat, amit néhány év egyetem után egyszerűen lehetetlen megoldani. Pl:
x M ZnSO4 oldatba valahány g Cu
y M CuSO4 oldatba valahány g Zn
Melyiken játszódik le reakció? (eddig még OK)
Mennyivel nőtt meg a reagáló fém tömege?
Középiskolai szinten egyszerű: ki kell számolni, hogy a CuSO4 móljaiból van kevesebb vagy a Zn móljaiból. Ebből számolható a maximálisan reagáló mennyiség. Ezután a mólszám és a moláris tömegek különbségének szorzata megadja a tömegnövekedést.
Nade:
-A réz a felületen cementálódik, kvázi megakadályozza a további felületi reakciót.
-Ahogy a Cu2+ koncentráció csökken, a reakció sebessége is csökken, soha nem fog a teljes rézmennyiség leválni.
Ha ugyanarra a mennyiségre gondolunk, akkor azt reziduális entrópiának hívják. Abszolút nulla fokra extrapolálva a kristályszerkezet rendezettsége miatt lesz értelmezhető entrópiája a rendszernek.
A Wikin a "diethyl ether" cikkben van a megoldás: a peroxidok a lúggal sót képeznek, ami kicsapódik az éterből és összegyűlik az alján. De inkább fém Na-ot szoktak használni, az megköti a víznyomokat és a peroxidokat egyaránt.
Régebben írtad, hogy próbáltál már Fresenius-kationelemzést csinálni K-ferrocianiddal és K-ferricianiddal. Hogy érdemes nekiállni egy ilyen rendszer összeállításának? A pH, koncentráció mennyire kritikus ezeknél a módszereknél? Esetleg lehet egyszerűbb többionos elemzésekre használni megfelelő maszkolással és elválasztással?
De az abszolút nulla foki entrópia mérhető-tudható, nem? A S = ln W vagy mi alapján, amikor a kristálynak csak egy szerkezete van, tehát rácshibák nélkül. Nekem valami ilyen rémlik...Tényleg, nulla fokon minden anyag szilárd, ugye? Persze, igaz, az amorfok kiesnek (ahogyan az S = 0 kategóriából is).
Értem, ezek állapotfüggvények. Azt viszont nem értem, hogyan mérhető a képződési entrópia? Mert ugye kaloriméterrel a képződési entalpiát lehet mérni, de az entrópiát, ill. a szabadentalpiát nem. Vagy tévednék?
A "mi lesz a szabadentalpiával"-t úgy értem, hogy: kaloriméterben elégetünk valamit. És tegyük fel, hogy nincs semmiféle munkavégzés, akkor fölszabadul Q hő (jelen esetben dQ = dU = dH), ez mérhető a kaloriméterrel.
De a dG = dH - TdS, de ebből a két tagbül csak a dH (dQ, dU) mérhető. Akkor a -TdS energia hova kerül? Mert valahova kerülnie kell (nyilván pl. a szervezetben ez munkára fordítható, de jelen esetben pont nincs munka).
Tehát hova tűnik dH - dG energia?
Nagyon köszönöm, hogy így foglalkozol a tudományos fejlődésemmel:-) De tényleg, biztos már marhára unod a hülyeségeimet...
az olyan fogalmakat, mint entalpia, entropia, szabad entalpia etc. fuggvenykent definialtak, onmagukban nem merheto valosagok. Es spec mindegyiknek csak a valtozasa ertelmes. A ho vagy a munka merheto dolgok. es ezekkel ugy "szamolsz el", hogy bevezeted hozza az elobbi fogalmakat. Ezert nem egeszen ertem a "mi lesz az entalpiaval" kerdest. Max azt, hogy "hogyan valtozik a szabad entalpia x folyamatban".
Tehát akkor standard képződési entrópia, ha jól vettem ki, ami 0 j mol-1 K-1 .
Így már értem, hogy számolják a molűris entrópiát a fajhőből.
A tökéletes kristályrács entrópiája nulla ("abszolút 0", tehát nem úgy 0, mint az iménti megegyezés szerinti), nem? Mert ott egyetlen elrendeződés van (tökéletes kristály).
Az entalpia átalakulását értem, hogy mi lehet belőle (hő stb.), csak azt nem, hogy ha a szabadentalpia nem fordítódik munkára, akkor az ok, hogy az entalpiából hő lesz (a kaloriméter is az entalpiát méri, nem a szabadentalpát), de a szintén energia -TdS hová kerül? Mert hogy nem hő, mivel, az az entalpia. Remélem, érthetően fogalmaztam...
Orvosi biokémia érdeklődő laikusoknak?:-) Na, igaz, hogy ott nincsenek ezek részletezve, meg kell tanulni, azt annyi, de nem érti meg az ember.
Amúgy érdekes, összehasonlítottam az 1985-ös és a 2002-es Orvosi biokémia Bioenergetika c. fejezetét, és a 2002-esben alig van termodinamika, a '85-ösben meg viszonylag sok.
Ok, kösz a tippet, majd megpróbálom beszerezni a könyvet.
valoszinuleg polisztirol gyantat hasznaltal. A sztirol (ill. a polimerjei) jol oldanak egy csomo muanyagot, ezert nem meglepo, hogy a kanal feloldodott. A kotesi folyamat erosen exoterm, termeszetes, hogy melexik az anyag, azert meggyulladni nem szokott, de figyelni kell ra, pl. a forma nem lehet hore lagyulo anyagbol. Ugyanigy, a kotes soran van terfogatvaltozas, ezert a nagyobb tombok termeszetesen megrepednek, ez ellen nem tucc tenni semmit. Ha tombot kell ontened, akkor vannak olyan rugalmas gyantak (sokkal dragabban), amikbol megteheted.
az entropia csakugy, mint az entalpia onmagaban nem jelent semmit, csak a valtozasa ertelmes. Tehat kell egy referencia-szint, amit elnevezunk 0-nak. Ez alt. a standrad allapot. Tehat a "nullponti entropia" is erre utal, nem az abs. 0-ra.
Miert volna az entropia 0 0K-en? Ott is letezik pl. keveredes (OK, nem sok folyadek letezik, de vegsosoron szilard anyagok is keverednek, csak lassan)
H "felhasznalodhat" munkara, homerseklet emelkedesre, fazisatalakulasra, kemiai rekciora, etc.
(ha ez a tema telleg ennyire erdekel erdemes venned egy Atkinst. Ne olyan konyveket olvass, amik erdeklodo laikusoknak irodnak, ha eccer van a tudomanynak egy nemzetkozileg elismert tankonyve, ami raadsul megvan magyarul is.)
Csináltam ma mügyantábol csövet(tudod mire kell nekem)
Tul sok mügyantát kevertem be és sok felesleg megmaradt kb 05 liter.
Arra lettem figyelmes hogy a benne lévő müanyag villa elolvatt,és iszonyu hőt adott le a gyanta kötés közben , és repedés keletkezett a felületén,ez normális?
Mivel gyulékony anyag igy elképzelhető hogy a reakcio akkora hőt fejleszt hogy kigyullad?stb...
Még lenne valami...Bocs, tényleg nem akarok az agyadra menni a sok kérdezősködéssel...
Szóval: termodinamikával kapcsolatosa a kérdés. Ezt olvasom az 1985-ös Orvosi biokémiában: "...dS0 az anyagok nullpont-entrópiájának és mólhőjének ismeretében kiszámítható."
Mi az a nullpontentrópia? Azért érdekes, mert abszolút nulla fokon az anyagok entrópiája nulla, nem? Azt értem, érteni vélem, hogy a moláris entrópia és a fajhő (mólhő) között van összefüggés, de ezt így nem...
És még valami: amikor szabadentalpiát számolunk, akkor abban a -TdS energiajellegű mennyiség, de az mi, ha nem hő? Tehát ha az nem használódik föl munkára, akkor hova lesz?
tehat a lenyeg, hogy egy ilyen egyszerunek tuno dolog (izomosszehuzodas) mogott egy csomo biokemiai reakcio all. Vegsosoron az egesznek az energiaigenyet az atp fedezi, ezert eleg konnyu dolgunk van, nem kell az aktin-miozin-mindenfele enzimmel foglalkozni, mert az a vegen valtozatlan formaban van jelen, eleg megnezni, hogy hany atp aran mekkora munkat tudunk vegezni.
nezd az egesz rendszert. elotte volt x mol ATP, utana volt x mol ADP, X mol foszfat, es az izom leadott y kJ energiat. Az ATP hidrolizise fedezi az izommunkat, a tobbi hove alakul. nem elvesz. Tehat nem az a kerdes, hogy az ATP hidrolizisenek mennzi a hatasfoka, hanem az, hogy az izomosszehuzodasnak mennyi.
"Úgy értem, hogy mechanikai vagy egyéb munka során az ATP hidrolízise során hány százalék alakul hővé." a felszabadulo homennyiseg csak a kezdeti es a vegallapottol fugg. Tok mindegy, hogy mit csinalsz, 1 mol ATP hidrolizise soran mindig ugyanannyi ho keletkezik. Mas kerdes, hogy az ATP hidrolizise nem szokott onnmagaban elofordulni, hanem altalaban kapcsolodik egy masik folyamathoz, ami gyakran endoterm, ez elvisz valamennyi energiat, de a hidrolizis maga ettol fuggetlenul ugyanannyi energiat termel.
Persze, annyira nem nehéz, de ilyen "bonyolult" dolgokat (értsd: 2 gyengesav-oldat összeöntése; ha van összeöntés, az ált. erős savakkal és bázisokkal van) nem szoktak kérdezni (persze ki tudja, lehet, idén fognak).
Azért furcsa, hogy a kettő gyak. megegyezik, mert jelentős mólszámnövekedés van a glukóz égése során (akkor nyilván a relatíve kis T miatt lesz kicsi a TdS).
Úgy értem, hogy mechanikai vagy egyéb munka során az ATP hidrolízise során hány százalék alakul hővé.
(Mint ahogy pl. a glukóz égése során az energiának csak mintegy 40 %-a épül ATP-be.)
"A dimenziókat meg nem szoktuk jelölni (mi), kötelező?" persze, hogy az, nelkule ertelmetlen a megoldas,mintahogy ertelmetlen "30 hosszu" kif. is. "Amikor arról beszélünk, hogy a szervezet napi energiaszükséglete x kcal, akkor az szabadentalpiában vagy entalpiában értendő?" Ha nincs terfogatvaltozas, es nem tulmagas a homerseklet, akkor aketto kb. ugyanaz, persze kulon-kulon is kiszamithato. "Meg pl. érdekes, hogy a szőlőcukor égéshője (kaloriméterben, ill. képződéshőkből számolva) gyak. megegyezik az oxidáció során bekövetkező dG-vel..." tok mindegy,hogy a cukrot egyszeruen elegetjuk kalorimeterben, vagy hagyjuk a biokemiat a maga maceras utjan ATP-n, Ac_CoA-n es egyebeken keresztul elegni. A kiind allapot (glukoz) es a vegallapot (CO2, H2O) mindket esetben azonos,igy a teljes energiavalt. is azonos. Ezt ki tudod dG-re es dH-ra is szamolni, erzesem szerint nagy kulonbseg nem lesz. "Ill. még valami: az ATP + H2O --> ADP + P reakcióra nem találtam hatásfokot." hogy erted, hogy hatasfok? A biokemiaban gyakorlatilag minden hatasfok 100%. (OK, itt keletkezhet AMP is, de a szervezet errol is gondoskodik.)
"közép islokában nem tanítják!" Nem tanitjak a gyenge egyerteku sav disszociaciojat? (K=H2/(c-H)) Ez alapjan az egyenlet alapjan harom kerdest lehet feltenni: 1. mennnyi adott konc-ju sav pHja, 2. mennyi adott pHju sav koncentracioja, es 3. mennyi a K, ha adott a pH es a konc. Ez a 3 alapkerdes, ennel alapabb kerdes ebben a temakorben nincs. Az altalad idezett feladatban haromszor kellett ilyen szamolast elvegezni, es egyszer a legegyszerubb oldatosszetetel-szamitast. Ne haragudj, de ez egy nagyon elemi feladat. Teljesen automatikusan megoldhato. "Villányi papa könyvét elég jól ismerem, de ott ilyen feladat tipus nincs." mar hogy ne volna? Nincs oldatosszetetel szamitas, vagy pH szamitas???
Jól van, na, én csak kiszámoltam, meg sem fordult a fejemben, higy rossz számokat adnak meg...:-) A dimenziókat meg nem szoktuk jelölni (mi), kötelező?
Lenne viszont egy fontos kérdésem:-) Amikor arról beszélünk, hogy a szervezet napi energiaszükséglete x kcal, akkor az szabadentalpiában vagy entalpiában értendő? Mert hát a biokémiában ált. szabadentalpiával számolunk. Meg pl. érdekes, hogy a szőlőcukor égéshője (kaloriméterben, ill. képződéshőkből számolva) gyak. megegyezik az oxidáció során bekövetkező dG-vel, amiben viszont már a -TdS is benne van, akkor nem értem, hogy egyezhet meg a két érték? (Feltételezem, a szőlőcukor oxidációja jelentős entrópiaváltozással jár.)
Ill. még valami: az ATP + H2O --> ADP + P reakcióra nem találtam hatásfokot. Ismersz esetleg?
Ez a feladat egyáltalán nem tartozik a könnyűek közé, mert mint mondtam közép islokában nem tanítják! Villányi papa könyvét elég jól ismerem, de ott ilyen feladat tipus nincs. Ha lenne nem kérdeznék...
A peroxidkepzodest tuttommal a lug nem gatolja, mongyuk a peroxidok vizes luggal az eterbol extrahalhatoak. A gyakorlatban inkabb FeSO4-oldatot szoktunk erre hasznalni.
"Nem követelmény ilyen feladatokat megoldani az érettségin, esetleg az emelt szinten. Igen, ott lehet, talán, bár inkább erős savak és bázisok vannak. Persze savállandóból kell tudni ilyeneket számolni, csak nem ilyen összetettek a feladatok."
Letezik, hogy nem kell tudni erettsegire az ecetsav pH-jat??? Azert ez a feladat a gyenge sav pH-ja temakorben inkabb az egyszeruek koze tartozik.
"ha az egyensúlyi koncentrációk:..., [NO2]e = 100mol/dm3?"
Azaz a NO2 eseten 100*46g/gdm3, 4.6kg/dm3. Nemhogy nem gaz, hanem nincs olyan nyomas, hogy ekkora legyen a koncentracioja. Tehat a feladat hibas, SzSz baratunk altal adott megoldas ezert nem helyes ;)
Erdekes, hogy a szerzoknek az ekkora baromsag sem szurja ki a szemet. Valahogy a feladatszerzok hajlamosak elvonatkoztatni a valos elettol, es nem zavarja oket az ilyen orult koncentracio.
