A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A Szuperfizika egyik alapja, hogy a gravitációt mezőként képzeli el, amelyet a korpuszkuláris anyag (testek, égitestek) hoznak létre maguk körül.
Tehát az anyagnak két formája van:
1. a korpuszkuláris (részecskékből álló) anyag
2. a fizikai mező.
A korpuszkuláris anyag a gáz, a folyékony és szilárd halmazállapotú anyag, de ide tartozik a proton, neutron stb. is. A mező az anyag egyik sajátos formája. A mező nem látható, nem tapintható, de minden pontban mérhető erőssége és iránya van. A mező erőhatás révén kerül kölcsönhatásba a korpuszkáláris anyaggal. Az elektromosan töltött testeket az elektromos mező, a mágneseket a mágneses mező veszi körül, a tömeggel rendelkező testeket pedig a gravitációs mező.
A gravitációs mező forrásai (töltései) a tömeggel rendelkező testek. Egyik jellemzője, hogy egypólusú. Vagyis nincs két pólus, mint a mágneseknél és nincs kétféle töltés sem, mint az elektromos töltéseknél. (Ez Gyulának nem fog tetszeni).
A 3 mező nagyon hasonlít egymásra. Ez akkor a legfeltűnőbb, ha két azonos villamos, mágneses és gravitációs töltés mezejét hasonlítjuk össze. Ezt mutatja az ábra:
Modern fizikusék szerint az elektron 10-15méter átmérőjű és egy nálánál 8 nagyságrenddel nagyobb hullámot sugároz ki magából. Ez tudod mi? A kretének 8. csodája.
""Hogy a gravitáció ... melynek révén egy test egy másikra vákuumon keresztül hatást gyakorolna bármi másnak a közbejötte nélkül, ami az erőhatást az egyiktől a másikhoz közvetítené, mindez számomra oly nagy képtelenségnek tűnik, hogy úgy hiszem nincs ember, aki elfogadja, ha megfelelően jártas a filozófiai gondolkodásban"
(Heinrich László: Isaac Newton A principiából és az optikából Levelek Richard Bentleyhez, Kriterion könyvkiadó Bukarest 1981, 188. oldal )
A "közvetítő" a gravitációs mező. De Newton még nem így nevezte.
Látni nem lehet, mert a látható fény hullámhossza jóval nagyobb. De itt most nem erről van szó, hanem elvi kérdésről. Vhetsz sok atomot egymás mellett.
Azért ez a kémeknek is nagy dilemmájuk lehet, hogy a megfigyelésük - bármilyen óvatosan és észrevétlenül csinálják is - befolyásolja az általuk megfigyelt eseményeket. Mert tegyük fel, hogy a macska csak akkor van a dobozban, amikor ők kukucskálnak. Viszont emiatt összeomlik az interferencia, összezagyválódik a dekoherencia. Viszont ha nem kukucskálnak titokban, olyankor a dobozban macska helyett orángután van.
"Hogy a frászban van ez ez egymillió kicsikrisztussal?"
Úgy, hogy ebben nem Mach-nak volt igaza, hanem Lenin-nek . Ha valami nem látható, közvetlenül nem érzékelhető, attól még létezhet. Mach az atomok létezésében sem hitt, mert senki sem látott még az ő korában atomot.
Az empirizmus haladó (pozitív) volt akkor, amikor a vallást leválasztotta a tudományról, de amikor később kizárólagossá tette a közvetlen tapasztalat szerepét, akkor már akadályozóvá (negatívvá) vált.
Ettől persze Ernst Mach egy igazi nagysága volt a fizikának. Ma is nagyobb megbecsülést érdemelne, de mivel nem esett hasra a relativitáselmélet előtt, ezért mellőzik.
Ami az ábrádon a másik pólus, az a gravitációs mezőnél a másik test. Szóval pontosan ugyan az a helyzet. Mégis azt mondod, hogy elektromos mező létezik, de gravitációs mező nem.
