3. Ha az olyan egyszerű lenne... :))) fel van hólyagosodva, meg itt-ott kis darabok ki vannak törve a széléből, ill. csúnya foltok éktelenítik a felületet...
Kérdéseim lennének:
1. lufikukac, valamikor még a topik elején feszegettem a gipszmintáimat, akkor azt írtad, hogy valószínűleg nem gipszből van csak az a dolog a szekrény elején, hanem valami másból is, mint a blondel keretek.
Tudnál akkor adni ahhoz receptet?
2. Kaptam a hétvégén egy kis éjjeliszekrényt. Nem értékes, csak nekem nagyon tetszik. Fenyőből van, szeszes fapáccal kezelve, plusz lelakkozva selyemfényű (parketta?)lakkal az eddigi tulajdonos bevallása alapján. Hogyan tüntethetném el ezeket a rétegeket az eredeti fenyőszínig?
3. Nagyi régi Singerének a teteje felpúposodott a télen (valszeg valami virágot tarthatott rajta aminek a táljából kifolyt a víz). Hogyan tudnám ezt helyreállítani?
Minél előbb megpróbálom megoldani, de az öcsém zoom-os gépe kellene hozzá, hogy kellően nagy látószög legyen. Állítólag a héten jár errefelé, úgyhogy lefotózom ezt is, és egy nagy, háromajtós szecessziós szekrényemet is (utóbbi jó állapotban van, előbbieket kéne politúrozni).
Igaz, nem fenyú, de ha a múltor említett 70-80 éves bútorom fényesebbé tétele félresikerül, és több évszázadosnak fog tőle látszani, akkor máris megvan a tuti módszer. :-)))
1. Hol lehet igazi (nem kemping-gagyi) függőágyat venni. Amiben valóban lehet aludni is akár? Én kb. 100 kilós fazon vagyok, szóval kell a megbizható darab. :)
2. Tudtok-e topicot ajánlani kezdő (bútor)asztalos lámernek (én) gyakorlati problémák esetére. Mert azt gondolom, nem illik itt ilyeneket kérdeznem?
Erre én is kíváncsi lennék! Egy barátom házánál sokat próbálkoztunk, de semmi nem az igazi. A pácok negatív képet adnak és nem is igazán jó a színük, az égetés foltos lesz. Próbálkoztunk töményebb sellak oldattal is, annak legalább a habitusa hasonlít az öregebb fenyőére. Talán valamilyen savval maratni, esetleg csersavval előkezelni és zárt térben néhány tálka szalmiákkal füstölni.
A politurozást és a lakkozást is többféle definícióban hallottam, olvastam már.
A "néhány hétben" igazad van, tényleg kevés. Több év után is előfordult, hogy sírdogáltam a műhely sarkában, mert nem úgy ment ahogyan kellett volna. Az a jó benne, hogy lemosható és kezdhetjük előlről.
Hát, igen, nem kéne gyakorlásra szánni ezt a bútort. Bár a piaci értékének szerintem a töredékéért vettem, még irdatlan összegekért is elvétve látni csak hasonló stílusút (ha sikerül róla jpg-t csinálni, belinkelem). Amúgy egyáltalán nem vészes az állapota, lámpafénynél nem is tűnik mattnak, csak ha nagyon besüt az ablakon a nap, akkor látszik, hogy kissé "fényevesztett". Amúgy elképesztő precíz munka, pl. feltűnően pontosan csukódnak az ajtajai.
Egyetértek az előttem szólóval. Bár a lakk definíciójával lehetne vitázni, de igazából ezt mindenki másképp mondja. A lényeg, hogy politurozni többnyire gyakorlati tapasztalatok elsajátításával lehet, az elmélete minimális, úgyhogy először pár hetet gyakorolni kellene valami más darabon.
Hát valszeg csak újra-politúrozni lehet. Ha eleve nem vagy nagy szakértője a dolognak, nem javaslom, hogy új szerzeményeden gyakorolj... elkél a politurozáshoz némi rutin :-)
Egyébként a politur is "lakk" la. anyagát tekintve.
Szerintem igazi intarzia (ki lehet tapogani). Amúgy nem vagyok a dolog technikai oldalának nagy hozzáértője, úgyhogy biztos politúrozott. Egyébként iskolapélda-szerű art déco-stílúsú a kicsike, a napokban szereztem be. Kivilágítható lenne a bárszekrénye, de össze kellene hozni valami biztonságos megoldásúra (még szövet-szigetelésű vezeték van hozzá!).
Csak egy picit, a terpentin különböző fenyők gyantája, a terpentinolaj pedig ebből készült aromás illatú oldószer. A Velencei terpentin pl. vörösfenyő gyantájából készül. Emlékeim szerint valahol olvastam a házilagos elkészítés módját is, talán vízgőzben oldják, de lehet, hogy rosszul rémlik. Ha fontos utánanézhetek.
Citling=színelő-, vagy színlőpenge
0,3-1 mm vastagságú, különböző formájú acéllemezke, amelynek a szélén sorját képeznek és ezzel az éllel tökéletesen lehet csiszolni illetve nagyon finom forgácsot leválasztani a felületről. A hatást kipróbálhatod egy üvegcserép szélével is. Élezhető, nem tömődik el, viszont kell némi gyakorlat a jó élezés elsajátításához.
Puha és keményfát egyaránt szoktak olajozni v. viaszolni. A lenolajat gyakorlatilag teljesen beszívja a fa, a viaszolásnál marad egy vékony filmréteg. Izlés (stílus) kérdése. A terpentin is (eredetileg) természetes anyag. Viasz alá szoktak lenolajjal alapozni, élénkebb lesz a fa színe.
