Nemrég felmerült, hogy az áltReles fekete lyuknál is adódnak olyan képletek, melyek formailag egyeznek az itt alkalmatlan newtoni felfogással kapottakkal. Csakhogy azoknak áltRelesen nincs olyan értelmük, mint a newtoninál, ami alkalmatlan itt. Szóval így vagy úgy, de hiba van a dologban. Nem csak a képletek formáját kell nézni, hanem értelmezhetőségüket is egyben. Itt még viszonylag könnyen látható az értelmi hiba. A kvantumtérelmélet esetén (gondolok itt a vákuumállapot "eltranszformálására", és ezáltal az Unruh-effektusra és Hawking-sugárzásra) bizonyára nehezebben, mert abban kevésbé kompetensek az emberek, könnyebben megcsalatkoznak. Bővebben erről a KVANTUMFIZIKA topikban lehet olvasni néhány héttel ezelőttről. Mostanában nem volt időm foglalkozni a témával, de majd még írok erről ott.
"Ki az aki velem együtt nem hisz a Hawking-sugárzásban?"
Hát én. Szerintem a világ szimuláció, és a szimulátorok még nem döntötték el, hogy igaza legyen-e Hawkingnak.
(Ezt a dilimet csak szökőévenként szellőztetem meg, azaz biztosan nem fogok olyan parttalan vitákat kezdeményezni, mint elmetársaim. Kacagj és menj tovább. :o)
Ennek a paranoiás Murgulynak és Koromnak az volt a mániája, hogy éter igenis van, csak azt a Föld magával vonszolja, és emiatt nem sikerült kimutatni az éterszelet.
Murguly azon a véleményen volt, hogy a természet csak az ő elképzelései szerint működhet. Korom pedig híres kísérletek eredményeinek átértelmezésével kívánta bizonyítani, hogy a XX. századi fizika művelői elmebetegek voltak.
Én úgy vagyok vele, hogy ha egy elméletnek a képletei rendben vannak, akkor nekem már tetszik vagy legalábbis érdekel az az elmélet . Ha a Hawking-sugárzás képletei rendben vannak, akkor tiszteletet érdemel .
Más; most épen VBS programozással teljesen lekötöm magam, szeretem továbbra is, de miata nincs időm a fizikára .
Scwarzschildnél felírva az r magasságban álló testnek a négyesgyorsulását: ak=(0,GM/r2,0,0). Tehát egy az egyben, echte a newtoni gyorsulás.
Csak onnan jön az a gyökös különbség, amikor megnézzük ennek a vektornak a hosszát, azaz a gyorsulás abszolút értékét. g11 Newtonnál 1, Schw-nél pedig r/r-b. Innen a különbség.
Ez meggyőzően hangzik.
Tehát akkor egyenlővé tesszük a két egyenletet.
gNewton=GM/ρ2
gSchw=GM/r2gyök(r/r-b)
GM/ρ2=GM/r2 gyök(r/r-b)
Ahol G és M konstans, ezekkel egyszerűsítünk. Tulajdonképpen b is konstanc, mert 2MG/c2.
Vesszük a reciprokát (habár ezt illene alaposabban diszkutálni).
ρ2=r2 gyök(r-b/r)
Most még normálni is kellene wolfi számára az ábrázoláshoz: b=1.
És persze gyököt vonunk belőle, és csak a 0<b eseteket nézzük.
