Az én véleményem az, hogy a kierjedt bort vidd csak laborozni.
Én nem szoktam elvinni sehová, veszek 5 ezer forintért egy készletet és azzal mérem a szabad kénessavat és a titrálható savszintet. Nekem ennyi bőven elég. Sokszor használható cucc.
Az elmúlt hét szombatján elveszítettem a Zweigelt-szüzességem (illetve a borkészítési- az pontosabb), vegyes érzésekkel, de hát ez volt az első.
A mennyiség és a savtartalom miatt van egy kis elkámpicsorosodás.
Vadkár (jelentős 4-lábú és kisebb 2-lábú) ami elvitt vagy 5-6 mázsányit de a megmaradt 4 q az nagyon szép állapotban volt.
Nem csináltam előszüretet csak refraktométerrel mértem végig ami vegyes képet mutatott (16-19° KMW) és úgy gondoltam a savtartalom is belefér, de ez nem így történt.
Zúzás-bogyózás után 19° mustfokot mért a fokoló 21°C hőmérsékleten (a refraktométer 18-at - talán a hőmérséklet kompenzáció miatt, sűrűséget nem tudtam mérni)
A PH is 3,2 volt - ami azért bizakodásra ad okot - csak azok a fránya titrálások nem akartak 4g/l-nél többet mutatni.
Ami volt 100 gr. borkősav azt feloldottam és beleöntöttem a cefrébe.
Pektinbontás, tápanyagozás és élesztőzés után egy 8-10 nap héjon erjesztés.
Olvastam must, erjedő bor, bor bevizsgálás lehetőségéről, szerintetek mikor lenne érdemes laboroztatni? Érdemes egy ekkora tételnél?
Ugyanabból a szőlőből ugyanakkor szedve, ugyanott bogyózva csináltunk ősszel bort. Én tartottam legtovább héjon. Szerintem én simogattam legtöbbet. Élesztő, tápsó, kavargatás. A másik 2vel még nem hasonlítottuk össze, de szerintem enyém lett a leggyengébb. Az első 5nap, a második 9, én 12nap múlva préseltem. A várt kirobbanó finom gyümölcsösség nincs benne. Alkohol megvan. Szépen kifort, nem melegedett közben túl. A színe nagyon szép, -nek tűnt addig, amíg a laborban nem mutattak egy másik mintát, amit előttem vittek. Mintha disznóvágás közben a friss vért láttam volna az üvegben, olyan volt. Na az enyém nem. Karácsonyig ki fog simulni szerintem! :-)))
Én azt a tanácsot kaptam, nem kell ennyie sokáig héjon tartani és ne a napokat számoljam, hanem a bogyókat figyeljem folyamatosan, ha szurkül a színe, ha úgy tűnik kiázott, lehet préselni.
Egy laza helyzetjelentés a túlkénezett, aztán különböző segítségekkel(többek között kedves fórumtársaknak is köszönhetően) javított, rotyogó mustjaimról:
- a no1, amit most is kóstolgatok, 2 hete cefrézett, héján erjedő Zweigelt murci: alig érezni cukrot, testes, rettenetesen fest, igazi gyümölcsös aromákkal, nem túl savas, félig letisztult, bőven van benne még co2, de már ígéretes. Brixe 19,5 volt.
Kérdés: meddigtarsam a héján??? Lehet, bepróbálkozok egy kísérletbe: 2 hét után, 3 hét után levéve a levét, felét reduktív erjesztésbe, felét fahordóba küldöm, élete folytatásához.
- a Zweigelt rosé lassúbb, zavaros a murcija, édesebb is, még hadd dolgozzon.
- a Zenit mustja a leglustább(ö kapta a legtöbb ként, de dolgozik, zavaros, édes murci, brixe 22 volt.
- a fentiek törkölye(Zenit és ami a Zweigelt rosé után maradt, szinte teljesen kierjedtek 2 hét után.
Borkészítés, mennyi cukrot kell adni a kipréselt léhez?
Ez a must cukorfokától függ, így nem lehet megadni. Apu annyit rakott régen hozzá, hogy a cukorfokot 20-ra állítsa be.
Egyetértek az előzővel. Ha 20 foknál gyengébb akkor meg fog romlani. Apám úgy tanította, hogy 100 literenként egy kiló cukor emel egy fokot. Ha 20 fokos vagy ennél erősebb a must akkor nem kell hozzá adni semmit.
4 cukorfokot lehet emelni a muston. Azért van a mustfokmérő hogy megmérik a mustfokot és utána adnak hozzá cukrot ha kell de 10 fokos mustot nem szabad 20 fokra emelni cukorral mert az már hamisítás.
/gyakori kérdések/
Ha igaz hogy 20 foknál gyengébb megromlik,akkor a 16 fokoshoz 4kg cukor mehet bele/hektó?
Persze, az átfejtés már nem gond. Van elég edény. Nem írtam ilyet, de valóban túl vagyok már 5 kisebb szüreten. Holnap lesz a "nagy szüret", ahhoz kell a 250 literes, aztán lesz még 4 kisebb szüret.
A zajos erjedés alatt a Szervezkedő javaslatát követném utána viszont a Norbi általi kotyogót applikálnám be. A furatot később le kell zárni (nem rozsdásodó csavar és lemezek/alátétek és a lemezek és közé tömítések) hogy legyen értelme a lémentes zárásnak.
Azért egy kicsit fájna a szívem megfúrni azt a szép anyagot ;-)
Hááááttttt nem tudom. Így én még nem próbáltam. A must kiforr bárhol. Én csak a porvédő fedelet tenném rá félig egy cserepléccel alátámasztva, úszófedelet és a parafinolajat nem.
Szervezkedő, akkor ha jól értem: ha a mustot beletöltöm a tartályba, ráteszem az úszófedelet, körbe beöntöm szépen paraffin olajjal ahogy a bornál is szoktam, akkor az a must nekem szépen kiforr, mintha csak hordóban vagy üvegballonban lenne?
Mind2 esetben egy fedő úszik a bor tetején. A különbség abban van hogy a fedél és a tartály palástja közötti tért egy felpumpált tömlő vagy egyszerűen csak olaj tölti ki.
Én úgy tudom két fajta van: 1. az olajos, ahol olajréteg úszik a folyadék felületén ez védi az oxidációtól. 2. A úszófedeles ahol egy gumitömlőt a felfújva védi hogy levegő jusson a borba. Ha erjeszteni akarsz benne akkor ezt a fedelet a must felett fújod fel és kotyogóval látod el.
Nekem nagyon kevés anyagom van, mindig PP vagy PE fedeles savanyítóvödröket használok, jó velük a tapasztalatom. Sokféle méretben kapni, ezért lehet velük játszani, hogy se cefre, se bor nem maradjon darabban.
Sziasztok! Megvettem első, egycsapos 250 literes úszófedeles acéltartályomat. Lehet, hogy hülye kérdés, de ebben is lehet erjeszteni? Vagy ez csak tárolásra jó? És jobb ha ráteszem az úszófedelet az erjedés alatt, hogy elzárjam az oxigéntől vagy csak a felső fedelet tegyem rá, egy kis rést hagyva rajta...?
Én tiszteletben tartom mindenki véleményét és senkit nem itélek el azért mert műanyagot használ :) Ha polivinil-kloridot, ha polipropilént :)
Azonban azt igyekszem elkerülni, hogy ne nyakra főre használjam a műanyagot, csak ha elkerülhetetlen. Egyszerűen nem akarom se magam, se a családom kitenni ismeretlen behatásoknak.
Mert mióta is használunk műanyagokat? Igaz, hogy már 160 éve felfedezték a PVC-t, de az igazi felfutás az utóbbi 50-60 évben történt meg.
Gondold végig, hogy ez mennyire rövid idő az emberiség történetében. Mekkora tapasztalat halmozódott fel velük kapcsolatban?
Most jövünk rá, hogy mekkora szennyezést okozunk velük az ökoszisztémában.
Az üveg több mint ezer éve velünk van, az acél szintén, a fahordóról nem is beszélve. Az ókori amforák ? :)
Én nagyon hobbista borász vagyok, talán 10 éve készítek a lányommal bort.
4db 200 literes acél tartályunk van, amiben irsait, kékfrankost, pinot noirt, vagy cabernet sauvignont szoktunk erjeszteni.
Igyekszek mindent úgy csinálni, amit itt a hegyen a borász barátaimtól tanultam és az a 4-500 liter bor hamar felszívódik a családban meg a baráti társaságban. Még pár érmet is nyertem a helyi és hegyközségi versenyeken :)
Ezért bátorkodom elmondani a véleményemet itt pár dologról :)
Igen, fűre, virágokra van engedve. Meglepően kevés víz kell egyébként (ma reggel indult csak be igazán az erjedés, úgyhogy meglátom milyen gyakran fog kapcsolgatni - hétfőn egész nap talán 3x ment olyan fél - fél órákat), Idén elég hűvös az idő a pincénkben is mindössze 18 - 19 fok van.
Idén csinálok harmadszor bort. Az első évben meglepően finomra sikerült, pedig se kénessav szintet, se szabadsavszintet gyakorlatilag semmit se mértem utólag. Nagy szerencsém lehetett, az időjárással is. Beélesztőztem és a hűvös időbe megfelelően tette a dolgát az élesztő, kiváló lett, Gyorsan el is fogyott.
Tavaly már nem volt ilyen szerencsém, talán a szőlő se volt a legjobb, nem tudom. Sajnos nem vittem le a pincébe, bízva abba, hogy a hűvös éjszakák majd megfelelően hűtik az erjedő mustot, viszont tavaly szeptember közepén még nyári meleg volt, így sok problémám adódott a hőmérséklettel (25 °C felett is járt erjedés közben).
Ezért idén úgy döntöttem, hogy profin megoldom hőfokszabályzást: bevezettem a pincébe a kúti vizet, vettem a kínaiaktól szelepet, termosztátot. Egyelőre ez a rész kiválóan teljesít, most úgy néz ki a szőlő minősége nem a legjobb.