1911/12-ből és 1919-ből néztem Sporthirlapot (hihetetlen módon ez a két évfolyam + később 1926-31 közöttiek) megvannak a FSZEK Budapest gyűjteményében lefűzve! Vagyis nem csak mikrofilmen lehet olvasni.
Nos, az 1911/12-esben csalódtam, volt pl. hogy másodosztály némelyik eredményét le sem közölték, a tudósítások meg egy mondatot tettek ki.
Megjegyzem, hogy akik manapság azt hangoztatják, hogy vissza kellene térni az amatőrséghez, mert ugye "ezeknek" minek fizetni, azok valami hihetetlen badarságot állítanak... (mert nyilván fogalmuk sincs róla, micsoda hihetetlen korrupt volt a profizmus előtti foci:))
Apró kiigazítás: a szabadrablás intézményét a profi korszakban hozták létre. De majd mindjárt utánanézek hogy is ment ez, mert voltak menetközben módosítások (az egy külön probléma volt, hogy adhatna pénzt egy profi klub egy amatőr játékosért egy amatőr klubnak. Hiszen az amatőrség nem csak a játékosokra, hanem a klubokra is vonatkozott. Mai szemmel nézve hihetetlen mennyi probléma volt e kettős rendszerben, bár még mindig jóval kevesebb, mint a kötelező amatőrizmus korában.)
Mondom, én is meglepődtem, mert tényleg úgy hittem, hogy a Testnevelés a Testnevelési Főiskola lapja volt. Vagy lehet, hogy itt egy másik folyóiratról van szó? Esetleg a MOTESZ-nak volt saját újságja? Utána kéne járni.
Az elmúlt hetekben nagyon ráfeküdtem a Gulyás átböngészésére, és ott találkoztam egy 1908-as hivatkozással, miszerint Herendi Artur sporttárgyú cikket írt oda.
A Pesti Hírlapnak egyszer neki kellene állni, de borzasztó nagy munka. Ha jól tudom, ez volt a korszakban az első számú politikai lap. Az OSZK-ban szabadpolcos Az Est, arra is készülök... Viszont pár Népszavába belenéztem, s bizony nagyon gyenge volt a sportrovata. Igaz, tényleg csak néhány számot néztem meg.
Sportlap Ha jól emlékszem, 1917 és 22 (?) között jelent meg. Gyakorlatilag az MTK szócsöve volt, és igen színvonalas, tartalmas lap. Ha valakit az MTK és az FTC háború alatti, igen csúnya küzdelmei érdekelnek (egymás kizárása az MLSZ-ből), akkor mindenképpen javaslom. Illetve ez a lap magyarosította a hat-tricket mesterhármasra.
Az első háború előtt rettenetesen rövid ideig (talán 1-2 év) jelent meg a Tribün (Gillemot saját lapja), valamint a Sportfutár. A Testnevelésre találtam hivatkozást 26 előttről, ami nekem fura, mert azt hittem egyidős a TF-el (igaz, sosem néztem, hogy hányadik évfolyam). Tehát lehet, hogy ez a komoly szakmai lap is létezett 1914 előtt.
Mostanság nézegetem a Gulyás-féle magyar írók élete és munkái sorozatot (jelenleg ezt kéne valamennyire feldolgoznom, formába öntenem) és ott megjelennek még sporttárgyú cikkek sok embernél a következő lapokban: Budapesti Újság, Az Újság, Az Est,valamint az lg által is említett Pest Hírlap.
Sport-világ 1897-1914
Sporthírlap 1910-1944
Nemzeti Sport 1903. március 15. – 1912. november 10.; 1919. szeptember 18. (Képes Sport néven) - 1944. december 26.
Sportélet 1916-18, 1928-29, 1965-74
Képes Sport 1919 (Nemzeti Sport, más néven), 1924, 1939. május 3. - 1944. november 3.?, 1954-92, 2003- (keddenként)
Képest sportlap 1925, 1946. július 16. - 1948
Képes sport újság 1930-32
Nemzeti Sport Sportképek: 1919-1920, 1926 május-?
Sportkedvelő 1901 (képes hetilap)
Sportok lapja 1929-30, ???-1940
Magyar futball 1937-38
Magyar Labdarúgók Szövetsége Hivatalos Értesítője/Közlönye 1921. augusztus 19. - 1950; 1957-62
Én ezeket találtam, amik a kért korszakban is megjelentek. A vastaggal jelöltek közül már volt a kezemben (vagy a mikrófilmolvasómon, vagy a vinyómon) legalább 1 példány a kérdéses időszakból. Képes Sportlapból csak háború utánival találkoztam, Képes Sportból csak 1939 utánival, ezeket ezért nem jelöltem be. A többiről nem tudok nyilatkozni, fogalmam sincs, hogy mit tud!
Ezek közül elvileg heti többszöri megjelenésű csak a Nemzeti Sport és a Sporthírlap volt. Illetve a Sport-Világ a 10-es években lehet, hogy szintén többször jelent meg, csak addigra kikopott belőle a foci.
Állítólag a Pesti Hírlapnak és a Pesti Naplónak is jó sportrovata volt, gyakran olvastam cikkeket, főleg az I. világháború előtti korszakban, hogy Pesti Hírlap/Napló egy cikkére reagálnak klubvezetők az NS-ben, vagy vmelyik újpesti lapban (UTE vezetők). De ezek sem voltak még a kezemben, erről sem tudok nyilatkozni.
Helyzetjelentés, 2008.12.08: (Bocsánat, hogy untatlak vele titeket, de remeksok hasznos tippet kaptam innen, és gondoltam ki is használom amennyire lehet)
A név és címkeadatbázisom kiépítésének formájául egy ún. desktop wiki alkalmazás használatát választottam (ZIm). Mivel a rendszerbe felvitt adatok html formátumban kiexportálhatók, így kihasználva e lehetőséget ide (link) meg is tettem. Erősen kezdeti (prealfa) stádiumban van jelenleg.
Az Iszer Serleg az egyik végső stádiuma volt az amatőr-profi szétválásnak. A folyamat még a 20-as évek elején indult a Keresztény Sportliga felállításával, de az amatőrség pártján álló kluboknak folyamatosan azzal kellett szembesülniük, hogy ideáljaikat a klubok többsége, így az MLSZ sem tudja/akarja megvalósítani. Ezért 25 nyarán több egyesület úgy döntött, hogy "kiszáll" a bajnokságból. A Nemzeti Sport ezt írta 1925. augusztus 29-én: Három egyesület (OTE, MAC, BTC) nem hivatásos bajnokságot hoz létre (vezetők: Kozma Miklós, Hajós Alfréd, Mamusich Mihály). Az MLSZ-nek tagjai maradnak, de annak irányításában nem vesznek részt. Az egyik vezető szerint: „Az álamatőr rezsim alatt szinte napról-napra alakultak át régi, kipróbált amatőregyletek belső struktúrájukban és sorra átvették a játékos-pénzelés rendszerét, mert a felszínen akarták tartani magukat.” Az MLSZ nem gördít akadályt a kivált egyesületek egymás közt való sportolása elé. Két vándordíjat írnak ki: a MAC Jubileumi Serlegét és a BTC Iszer Serlegét. *** (Ha megnézitek a tabellákat, akkor láthatjátok, hogy a 24-25-ös másodosztályban még részt vett a MAC és a Postás, sőt, a BTC akkor esett ki az élvonalból, de 25/26-ban már nincsenek ott a másodosztályban. Azt nem tudom pontosan megmondani, hogy mely csapatok léptek vissza a bajnokságból, és indultak az "igazi amatőrök" között.)
Júniusban valahonnan letöltöttem egy táblázatot, amely a foci világranglistát a sakkból ismert Élő-pontszámok alapján számolja. A táblának volt egy oszlopa amely országonként a valaha mért legmagasabb értéket mutatja. Ezt csökkenő sorrendbe rendezve a következőt kapjuk: 1. Magyarország 2165 pont 2. Brazília 2153 pont 3. Argentína 2117 pont 4. Franciaország 2106 pont 5. Németország 2099 (érzékeltetésül, 2008 júniusában Spanyolország állt az élen 2049 ponttal)
Sajnos nem tudom már, hogy honnan van a tábla (jó lenne persze ha eszembe jutna, mert szívesen letöltögetném alkalmanként a frissítéseket), illetve az sem derül ki, hogy mikor érte el ezt a pontszámot Magyarország. Csak érdekességképp közöltem.
A legutóbbi flamehez egy kis adalék: a két bukott vébédöntő "mért" eredménynek számít, mert lehetőség volt rá. De nem vagyok benne biztos, hogy a "legjobb" válogatottunk nem valahol a század korábbi éveiben keresendő. Igaz, akkor jóval kevesebb helyen játszották (illetve, túl az ismerésen, ténylegesen játszották) a futballt.
de azért amennyire én tudom, főleg apukám és mások elmeséléséből, eléggé olyan volt a közhangulat már Alberték, Göröcsék, Benéék legszebb eredményeinek korában is, hogy "bezzeg a Puskásék"...
Ráadásul azért az se feledjük, hogy az Aranycsapatból messze nem mindenki diszidált...
Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai II., Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor
+ az 1954-es VB-n még szóhoz jutott:
Tóth II., Tóth M., Szojka, Palotás
Továbbá kiutazott Svájcba, tagja volt a keretnek, de nem jutott szóhoz:
Kárpáti, Várhidi, Kovács I., Machos, Csordás, Gellér, Gulyás
A vastaggal írt játékosok nem diszidáltak. Sőt, tovább játszottak a bajnokságban! Szóval a teljes keretből összesen három "B-listás" játékos volt.
Egyébként Puskásnak 1961-ben játszania kellett volna a Vasas ellen, de végül el sem jött Budapestre, hanem Bécsben maradt és tévén nézte a Real Madridot a BEK-ben. A visszavágón, a Bernabeuban viszont már játszott!
1981-ben pedig újra pályára lépett piros-fehér zöldben... az már abszolút az enyhülés időszaka volt...
Egyrészt ők az úgynevezett "antivilágban" alkottak nagyot. Abban a Horthy-rendszerben, amiről 1945 és 1990 között kötelező volt csak rosszat írni, gondolni, a pozitívumait pedig elhallgatni. Míg az 50-es évekre a 80-as évekig pozitívan kellett emlékezni.
Másrészt pedig, és ezt talán még fontosabb: a 38-asok után jöttek mások. Jött egy másik generáció. Az 54-esek után viszont elvágták a filmet. Nem jött folytatás, egyre lejjebb süllyedt a futballunk. Zsengellérékkel nem történt meg az, hogy csak az emlékeiből élt a futball, ezért a múlt kiemelt szerepet kapott. Viszont Puskásékkal ez történt.
Szerintem ez a két fő oka van annak, hogy az Aranycsapat sokkal jobban megmaradt a köztudatban, mint Zsengellérék. Annak ellenére, hogy a rendszerváltáskor, vagyis abban a történelmi pillanatban, amikor a Horthy-korszakról már lehetett tárgyilagosan is írni, még viszonylag sokan éltek az 1938-ban döntőt játszó csapatból (pl. Balogh Bonzó, Zsengellér Gyula, Sárosi doktor, Szűcs György pl. biztosan).
Fura, hogy a 80's focijáról többet tudok mint 14 előttről. A két háború közt alig számított a Kispest, így valahogy mindig kiesett. Az ötvenes nekünk fénykor, betéve illik tudni. Nyilván komoly kiadványhiánnyal küzd a magyar sport(újság)írás a korszak tekintetében.
Az a furcsa, hogy a 45 előtti focit jobban ismerem, mint a 45 utánit, mégis, az aranycsapat összeállítását el tudom mondani, de a 38-as válogatottét nem... Ennyivel jobban benne vannak Puskásék a köztudatban...
Az nem lehet, hogy az Újpestnek, mint általában a többi klubnak, csak anyaegyesülete volt, mégpedig az UTE? Anyát kötelező volt választani, anélkül nem működhetett profi klub, én korábban nem is hallottam fiókcsapatról.
A 38-as csapat összeszedésében meg szívesen segítek. Az is volt az egyik célom a topik megnyitásával, hogy ne merüljenek a feledés homályába a 20-as, 30-as évek magyar futballistái, akik az 50-es évek klasszisaihoz hasonló eredményeket értek el!
El lehet olvasni a topikindító hozzászólásomat :-)
