Mindenkit szeretettel várunk erre az oldalra, aki Krétára szeretne menni szállodába félpanziós ellátással, vagy AI ellátással. De azokat is szeretettel várjuk, aki apartmanba megy.
nos én bécsi indulást nem néztem, mert ugyebár oda is el kell jutni, meg vissza is kell jönni, ha kocsival mész benzin oda-vissza+parkolás, ha vonat akkor a vontajegy oda-vissza.
Én csak pesti indulást néztem, mert 10 percre lakom a reptértől.
Egy utazási irodánál vettem meg a jegyet, illetve előbb ajánlatot kértem a holnapjukon keresztül, megadtam, hogy hogy hova szeretnék menni, milyen városból kiindulva,illetve milyen átszállással, milyen napszakban és a dátumokat, adtam +-1 nap eltérési lehetőséget és a legolcsóbb jegyet kértem keresni.
Ez az iroda az Aeroviva volt, szerintem ők a legolcsóbbak én legalábbis nem találtam olcsóbbat, vagy nagyon béna voltam, 93000 huf mindennel együtt ( a repjegy 61000 huf oda-vissza a többi az illeték oda vissza).
Egyébként lehet keresni is ennek az irodának az oldalán jegyet, de ki tudja miért úgy mindig a dupláját dobta ki a legolcsóbb jegynek, annyit biztos nem adtam volna érte.
Amit érdemes tudni, hogy ha átszállással mész akkor a görögök odafelé nem rakják át a poggyászt a belföldi járatra, vagyis ha Athénban vagy Thesszalonikiben átszállász akkor fel kell venned a csomagot és újra kell checkkolnod azt is. Ellenben visszafelé amikor már külföldi a végcél akkor végig checkkolják, tehát hazafelé feladtam Krétán és nem kellett Athénban felvennem ott csak a beszállókártyáért kellett a check-in sorba beállnom, a csomagot csak Pesten a végcélnál vettem fel.
Malév-Aegean kombináció. Malévval Athénig onnan meg Aegean Heraklionig, visszafelé meg fordítva.
Az időpontok is jók mert odafelé Bp. 12:50 - 15:50 Ath. majd Ath. 17:35 - 18:25 Her.; visszafelé meg Her. 12:10 - 13:00 Ath. majd Ath. 15:40 - 16:45 Bp. .
Egyébként már voltam így Krétán ezzel a kombinációval tavaly ősszel és bejött, bár akkor odafelé éjjel mentem, de azt még egyszer nem szeretném, mert hajnali 2:35-re voltam Athénban, de a gép Heraklionban csak reggel 7:00-kor indult tovább, még egyszer nem szeretnék a reptéren éjszakázni, az első nap használhatatlan voltam a nem alvástól.
Egyébként örültem, hogy nem Olympic-el megyek tovább, mert elég volt kivülről látni az Olympic gépeit Athénban a reptéren és ezt a véleményemet görög ismerőseim is megerősítették, hogy az Aegean-el jobban jártam.
Néha ránézek a wizz honpajára, és mindig megnézek a heraklioni járatokat csak úgy is:) Én is szivesen meglesném egyszer a zöld Krétát, de sajna még az sem biztos, hogy visszajutok idén a szigetre, nemhogy tavasszal is akár...
Boldog új évet mindenkinek így január közepe felé tartva!
Nagyon boldog vagyok és úgy érzem ezt meg kell osztanom mással is ugyanis hétfő óta teljes jogú tulajdonosa vagyok egy Krétára szoló (oda-vissza) repülőjegynek!!!!
Az utazás időpontja pedig 2007 március 5 - 16!!! Tehát kevesebb, mint két hónap!
Lehet, hogy rajtam kívül nem sok turista lesz, de már alig várom, hogy lássam a "zöld", tavaszodó Krétát. A szállás egyébként a fővárosban lesz.
Kréta 2006.09.17-25.
Mivel rengeteg információt szedtünk össze az utazás előtt a két Kréta topicból, ennyivel minimum tartozom, hogy leírjam az átélt élményeket.
Az úti cél kiválasztása és a foglalás már áprilisban megtörtént. A jelszavak ezek voltak: nyári időjárás szeptember közepén; tenger; kultúra-látnivaló a közelben. Alapos keresgélés után esett a választás a Herakliontól 6 km-re nyugatra fekvő Amoudarára. Mivel az esküvőnk előtt álltunk tele tennivalóval, és majdnem teljesen ismeretlen helyre esett a választás - jobbnak láttuk, hogy szervezett útra fizessünk be. Aztán bukkantam rá a két topicra, szerencsére…
A repülős utazás életünkben az első volt, így hát hatalmas élményt jelentett. Krétáig végig felhők felett utaztunk (közben muszaka vacsora), aztán a parttól néhány km-re már tiszta égbolt fogadott bennünket. A leszállás a part menti leszállópályára egy hatalmas íves jobbos kanyarral kezdődött, amitől ugrott egyet az adrenalin szintem. Pulóverben, hosszú nadrágban kiszállva a gépből igen emlékezetes volt, amikor megcsapott minket az este is 30 fokosan lengedező szellő, a tenger illatával. A heraklioni reptér mára alulméretezettnek tűnik a forgalmához képest.
A csomagok felvétele után a transzfer buszon rövid eligazítást kaptunk, aztán Dimitrisz beletaposott gázpedálba, ízelítőt adva a helyi sofőrök mentalitásából. Sűrű dudálások közepette, miliméterekre a többi busztól cikáztunk ki a reptéri parkoló forgatagából. Negyed óra múlva érkeztünk meg a szállodánkhoz (Candia Maris), ahol rajtunk kívül még egy házaspár szállt le a buszról, nagy meglepetésünkre az otthoni szomszéd településről. A szálloda igényesen fel van újítva, ami főleg a közös helyiségekre igaz. Minden igényt kielégít a maga nemében, a személyzet különösen barátságos volt. A part homokos-apró kavicsos, lassan mélyül, nyomokban tengeri sünnel. A teljes ellátás változatos volt, bár a végén már közel kerültem a baklava-mérgezéshez. A szállodához tartozik két ’’téma’’ taverna, egy ’’halas’’, és egy ’’szárnyas’’, ahol kizárólag helyi specialitásokat szolgálnak fel. A vacsorára szánt halat például jégágyról lehet kiválasztani. Ide előre be kell jelentkezni, mert kb. 25-30 fő a férőhely, így viszont elkerülhető a népkonyha hangulat. A környéken szállodák és üzletek váltakozva sorakoznak, szabályos közönként autókölcsönzőkkel megszakítva. A visszafogott esti nyüzsgésből semmi sem szivárgott be a szállodába.
Köszönhetően a fórumnak a fakultatív ’’leszedős’’ kirándulások helyett magunk vettük a kezünkbe a dolgokat. Heraklionba kétszer tettünk kirándulást, amelyhez a szállodával szemközti megállóból negyed óránként induló külvárosi buszt vettük igénybe. Buszjegy a megálló melletti boltban vásárolható, viszonylag olcsón. Heraklion nevezetességei szinte kivétel nélkül a belvárost körülvevő falakon belül találhatóak, és gyalogosan egyszerűen bejárhatóak. A jacht-kikötővel és a Velencei erőddel kezdtük. Aztán sorban következtek az Ágios Titos-bazilika, a velencei lodzsa, az Ágios Markos-templom, a Morosini-díszkút, a piac (ahol kelendő portéka a nyúlhús), a Bémbo-kút, és még néhány kis nevenincs utca és templom. A város amúgy eléggé koszos, a látványosságok körül igen nagy volt a nyüzsgés, kivéve egy helyet. Egy lépcsősoron kaptatva jutottunk fel a várost körülvevő sánc tetején található Nikos Kazantzakis sírjához. Nyugodt, kis olajfákkal tarkított kertféleség ez a sánc tetején. Meglepetésünkre sehol egy árva lélek. Minket viszont nem is csak igazán a sír érdekelt, hanem az innen látható 811 m magas Joúchtas-hegy látványa. Innen nézve a hegy egy világosan kivehető emberi arcélt formáz. Egy útikönyv egy legendáról ír, amely szerint ez az arcél Zeuszé, akit a hegy alá temettek (5. kép).
A városban sétálva egy helyi utazási irodánál fizettünk be egy 1 napos santorini kirándulásra. Fejenként 75 Euróba került, gyorshajóval, buszos, angol nyelvű idegenvezetéssel, transzferrel. A kirándulás reggelén egy taxi jött értünk, aminek köszönhetően további ízelítőt kaptunk a helyi közlekedési szokásokból. Sofőrünk nyugodtan, bal kezével „comboloy-t” morzsolgatva lavírozott a Heraklion rali nevezetű, őskáosznak látszó forgalomban; itt-ott anyázó sofőrök gyűrűjében. A hajójegyeket a kikötőben kaptuk meg, majd 2 óra vízen való pattogás után már Athinos Port-ban találtuk magunkat (10., 14.kép). A hajó mosdója egyébként tele volt beteg emberrel, köszönhetően talán annak is, hogy egy vihart is súroltunk. Santorinire hatalmas várakozással utaztunk. Miután a tengerről megláttam a sziget partjait, az utazás végéig teljes lázban voltam. A buszos kirándulás Athinos Port-ból indult, és érintette a 3 legjelentősebb települést, Ijá-t, Pirgoszt és Firá-t. Leírhatatlan élményt jelentett a sziget hangulata (még a rekkenő hőségben, a turista áradat közepén is), a tenger feletti sziklafalakon kinyúló kávézók teraszaival, a kilátással, a fehérre meszelt házak tövében raki-t áruló helyiekkel, a kis kápolnákkal. A településeken 1-2,5 óra időnk volt nézelődni, így egy kicsit sietősre sikeredett ez a kirándulás. A hajón hazafelé egy kisebb ökölcsata alakult ki tőlünk pár méterre, a kék sarokban egy ittas angol, a piros sarokban pedig egy honfitársunk. Tiszta röhej volt, amikor az utazók többsége még az ablakra tapadva búcsúzott a világ egyik legszebb helyétől, közben meg két fazon vérig menő harcra gerjedt a szabad ülőhelyért (ami mindenkinek biztosítva volt).
Kirándulási célpontjaink között szerepelt még Ágios Nikolaos és Knossos is, ezért béreltünk 2 napra egy autót. Választék volt bőségesen, és persze szezon végi akció is. A vezetés több figyelmet igényel mint itthon, a kresz táblák szerintem csak dísznek vannak. A.Nikolas fő látványossága talán a városban található édes vizű tó, aminek déli részét egy sziklafal szegélyezi, melyre lépcsősor vezet. Innen nyílik talán a legszebb kilátás a városra. A tó egy mesterséges csatornának köszönhetően északi irányban összeköttetésben van a tengerrel. A tó partján kávézók és vendéglők sorakoznak. Itt botlottunk bele 2 lagziba is. Heraklion és A.Nikolaos között félúton található a krétai akvárium, szerény látnivalóval. Az UV fénnyel megvilágított medúzákat viszont sokáig nézegettük.
Hazautazásunk előtti napon még megnéztük a knossosi palota maradványait is. Megtalálni végtelenül egyszerű, a heraklioni kikötőből egyenesen elindulva 5 km után táblák jelzik. A fizetős parkolókat és a bejáratot elhagyva található egy nem fizetős parkoló a baloldalon. Meglepetésünkre azon a szombaton ingyenes volt a belépés. Talán ennek köszönhetően már nyitás után fél órával rengeteg volt a látogató. A bejáratnál megrohamoztak minket a ’’maszek” idegenvezetők, akik 10 Euróért álltak volna szolgálatunkra. Majd amikor megköszöntük és visszautasítottuk az ajánlatokat, sértődötten távoztak, miközben odabökték, hogy úgyis el fogunk tévedni, meg fogalmunk sem lesz arról, hogy merre mit látunk. Egy útikönyv segítségével azonban tökéletesen követhető az ásatás.
A hazautazást még megelőzte egy jó kis tolongás a repülőtéren, köszönhetően a szigorú biztonsági előírásoknak. Az éjszakai repülőút köszönhetően a felhőmentességnek igen szép volt.
Ez az egy hét csak kóstoló volt a szigetből. Tudom ezek a helyek Krétának inkább tömegturistásabb részei, de talán még lesz alkalmam közelebbről is megismerni a szigetet.
Mint ahogy pusiroli jelezte, irtam hogy ott helyben az utazási irodánál fele annyi mint bármi más itthoni lehetöség. 70€ volt 3 napos Santorini hajóval szállással/fö. Persze lehet hogy ez akkori (nyár végi) akció volt, mindenesetre fenttartom, hogy ott helyben érdemes ilyet intézni.
Mi a gyorshajót választottuk, 1 napos kirándulással. A menetidő 2 óra, 9.45-kor indul Heraklionból, vissza pedíg 17.45-kor. Athinos Portban köt ki Santorinin. Csak jegy oda-vissza 60 Euro, angol nyelvű idegenvezetéssel, buszos kirándulással 80 Euro, helyi irodánál befizetve. A busz a 3 legjelentősebb településre visz el, minenhol 1-1,5 órát áll kb. A hajó mosdója tele volt tengeribeteg emberrel, de ha előtte bevesztek egy utazós tablettát, akkor nincs vész. Egy kicsit pattog a vízen.
Esetleg a keresőbe beírod, hogy Santorini és a gyorskeresés innen-t választod és kidobja az összes hozzászólást ebből a topicból amiben szerepel a Santorini szó.
én meg épp a neten nézek állást kint:) Sajna az euba nem vettek fel. A másik állást meg nem pályáztam meg, mert a férjem újrainstallált az önéletrajzomra, és épp nem volt akkora a motiváció hogy megirjam újra 3 nyelven is. Most úgyis lakáshitelezünk, nem lehet mozogni, de télen már szivesen kimennék...
Uraam, most dolgozol már máshol? Múltkor megkaptam az üzit, de épp szabin voltam, mert a kutyánknak műtéte volt, meg röntgent, hordozni ide-oda, otthon maradni pár napig vele stbstb. Szóval mire olvastam, már nem itt dolgoztál:)
