Hát jó... Jobb híján, kénytelen leszek átvinni a topicot populárisabb irányba, mert szemmel láthatóan senkit nem érdekel Schopenhauer filozofémája.
Így egy ideig minden napra idézek Tőle egy-egy mondását. (Nem kell rá reagálni feltétlen, elég hogy pörög a topic és mindenki elgondolkodhat az olvasottakon).
A mai:
"Megbocsátani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat az ablakon kidobni."
Az öngyilkossagrol Seneca is azt mondta ha unod az eletet jogodban all eldönteni akarod-e folytytni vagy nem.
Lehet hogy ő mondta, de ennyire bölcs én is volnék... :) Még unni sem kell: a döntés a tied, és ez számomra az embernek, mint az egyetlen önreflexióra képes állatnak megadatott egyik legnagyobb lehetőség. Talán a legnagyobb. A felismerés ott van elvileg mindenkinek a kezében, és még a tett lehetősége is. Mit akarhatunk még?
"Lelökte a bejaronöt a lepcsön".Nem lehetett valami nagy humanista a"Nagy Öreg"marmint a modern globalizacio ertelmeben.Nekem az is tetszett amikor az epp fogai kapcsan arra a megallapitasra jutott,hogy mivel neki ennyi idösen sok a jo foga,ez is azt bizonyitja,hogy nem közönseges földi halando.Ha nem sertem meg a Nagy Öreg emleket legalabb akkora humora lehetett mint filozofiaja.
Amikor a fömüveben azt mondja,hogy Euklidesznel ugy tünik mintha a hatso ajton settenkedne be az igazsag örömömben majdnem sirva fakadtam.:-)
Az öngyilkossagrol Seneca is azt mondta ha unod az eletet jogodban all eldönteni akarod-e folytytni vagy nem.
Hát igen... És egyben csak a homo sapiensnek adatik meg a saját létéről való döntés képessége is, vagyis hogy öngyilkos legyen-e vagy sem. Ez a legnagyobb dilemmája is (Camus szerint is). Az állatvilágban ez nem ismert, vagy ha mégis, talán az is biológiailag programozott és nem tudatos döntés eredménye, hiszen az állatok saját magukra vonatkozó döntéseket előkészítő tudattal nem rendelkeznek.
Érdekes, a Safranski könyvet én is olvastam, kiemelt helye van a polcomon :-), de ez a rész nem ugrik be :-). Na, majd a két ünnep között elolvasom mégegyszer. Amúgy ritka nagy könyv! Mindenesetre amit írtál, jellemző lehetett a Nagy Öregre... Én homályosan arra a részre emlékszem, amikor egy esti sétájáról (vagy vacsorájáról?) hazajövet olyan ideges lett az emberek vak istenhitétől és ostobaságától, hogy dühében a sétabotjával elkezdte verdesni a szobabútorokat! :-) Sőt, bírósági ügye is volt, ha jól emlékszem, egy bejárónővel akadt tettlegessége (meglökte a lépcsőn)...
."hurraoptimista"ezen meg majdnem behugyoztam a röhögestöl.
Ja, a nickemen? Elég cinikus, az biztos, ez lenne a célja. Van még vagy fél tucat nickem, de erről pssszt! :-) Azok már nem ennyire jók.
"szanalmas kis pont az univerzumban"meghozza ertelem es cel nelkül. A fajfenttartastol es egyebektöl eltekintve.No ez csak az en velemenyem.:)De hogy ezt felismerjük ebben van a nagysagunk.Persze nem az univerzumhoz kepest vagyunk nagyok.:)
"Erdeklödö"szereny megfogalmazasa a tudasvagynak."hurraoptimista"ezen meg majdnem behugyoztam a röhögestöl.
Schopenhauer mikor bement kajalni mindig 1 penzermet tett le az asztalra es miutan befejezte a taplalkozast eltette.Igy fogadott önmagaval abban,hatha 1-szer a bent levök masrol fognak beszelni mint nö,kutya vagy lo.Ezt meg evekkel ezelött olvastam Safranski könyveben. Lehet,hogy nem jol emlekszem de most csak ez jutott az eszembe.
Vitaba szalnom ertelmetlen lenne,mivel a müveltsegem a Tiedhez kepest semmi.
Ugyan már! Olvastam ezt-azt, de dehogy vagyok én művelt! Lószart. Tényleg egy nímand vagyok, csak egy érdeklődő nímand, szánalmas kis pont az univerzumban. Ennyi. De örülök hogy idetévedtél, és beszélhetünk... Ha van bármi, ami Schopenhauerrel, esetleg az általa befolyásolt gondolkodókkal, írókkal, zenékkel, stb. kapcsolatos, ne fogd vissza magad! :)
Az neha ram is fer mert neha nagyon meg tudom unni a gondolkodasom horizontjanak a tagitasat.Az unalom a nagy gondolkozok kedvenc temai köze tartoztak.
Vitaba szalnom ertelmetlen lenne,mivel a müveltsegem a Tiedhez kepest semmi.
Igaz nem hiszem en se ,hogy a versek a legfontosabbak.
Én nem ezt mondtam. A versek úgy általában igenis fontosak, nekem olyan, mint sokszor egy falat kenyér egy sivár, éhezéssel teli nap után. Jól esik... Én úgy értettem: ha Nietzschéről van szó, akkor nem a versei az elsődlegesek.
miota kezdem kapizsgalni,hogy mikröl van nala szo rajöttem,hogy mas filozofust olvasni teljesen felesleges.
Semmi nem felesleges, ami bővíti a filozófiai horizontodat, ismereteidet. Még Marx-ot is olvasni kell, és legalább nagy vonalakban ismerni a gondolataidat, hogy el tudd dönteni, miben tévedett és miben lehet általában igaza (szerinted).
Rengeteg hasonló géniusz élt a Földön, mint Nietzsche. Schopenhauer nélkül például az ő gondolatai sem keltek volna életre, merő parlagra szórt mag maradt volna... De ott van Sören Kierkegaard, Henri Bergson, Camus, vagy az orosz gondolkodók (hogy az ókori görögöket, mint minden filozófiai gondolkodás alapjait letevőkről ne is beszéljünk). Úgyhogy hajrá!
Igaz nem hiszem en se ,hogy a versek a legfontosabbak.Neki se a versek szamitottak.Meg nem vegeztem a müveivel,de miota kezdem kapizsgalni,hogy mikröl van nala szo rajöttem,hogy mas filozofust olvasni teljesen felesleges.
Manapsag amikor csak ugy süvit a bamba ostobasag nem art"kalapaccsal" filozofalni.
Szívesen Out, remélem azért megérte azt az időt, amit rászántál. Nekem mindenképp tetszett, ez nem egy filozófiai könyv (távolról sem), inkább egy egyéni hangvételű, itt-ott a szubjektív véleményt sem eltagadó kis könyvecske. Egy a sok közül, de pont a kissé egyedi "íze" miatt jó. Egy fanatikusnak a könyvespolcon a helye!!!
A legközelebbi szeánszon visszaadom a kis könyveidet; a Nietzsche még hátra van, bár itt ugyis a Schopi az ontopik.
Még 90 perc se kellett; a "kötelező olvasmányok röviden"-re emlékeztetett leginkább, de még annyira sem jó, mert a filozófiába nem megy bele, inkább életrajzi kivonat. Terjedelme pedig, mint a Safransiki monográfia egy fejezete.
Megvettem a könyvet. Ígéretesnek néz ki, kellemes fekete borító és aranyat érő sorok. Amint lesz időm, elolvasom, és leírom a véleményem... Persze ehhez másnak is el kéne olvasni. :-)
