Először is: mindenkit, különös tekintettel a Feriket, erkölcsileg támogatom, hogy vegyen Z50-est, hogy ne nekem kelljen megvenni és kipróbálni. Hajrá Urak!
Harmadszor a "nagyok" szoktat pénzvisszafizetős akciókat tartani évi 1-2x, Nikonnál ha ilyen szajrét veszel, akkor 90e HUF-ot visszautalnak pár héten belül. https://www.220volt.hu/Nikon+visszaterites
Így mindent összevetve a 419e-ből lesz 239e, ami még mindig qva sok pénz, tudom, de azért mégis barátságosabb összeg.
Fontos lehet bizonyos esetekben az is, hogy számítógépről vezérelhesd. Ezt ingyenes szoftverrel a régebbi Canon-ok tudják. Emellett amelyek élőképet is tudnak, vagy elektronikus redőnyük van azoknál elvileg kisebb a bemozdulás.
Szerintem van benne elektronika is bőven, ami átkonvertálja az új rendszer jeleit a régiére.
Gyanítom, hogy azzal, hogy meglépték végre ezt a bajonettugrást, újra is tervezték a rendszerjeleket amik az objektívekhez mennek.
És persze mivel minden halálosan titkos, és még senki sem fejtette vissza, addig akarják a hét bőrt lenyúzni róla, amíg meg nem jelennek a másodgyártók.
Van saját objektívsora, mivel sokkal kisebb az aknamélysége, mint az eddig vagy hatvan éve használt Nikon bajonett. De van hozzá kilencvenakárhányezerért átalakító.
Először én is Nikon D70-re csináltam meg a fotótubus-átalakítót, és nekem is vacakok voltak a képek.
Aztán szembe jött egy Olympus E-PL1 újonnan és olcsón, és lecsaptam rá. Azzal jobbak a képek, és nagyon jól lehet vele használni mindent. Adapterek vannak ahhoz is az ebay-en, mechanikus rázását nem vettem észre.
Először nem értettem, azt hittem a fotóobjektívre gondolsz. Azrán rájöttem, hogy a CF-250-es objektív látómezeje kicsi a full-frame géphez. De erre is van megoldás: használj kétszerezőt.
1 - de, van ilyen a gépeden :) Anno én is nehezen találtam meg a D90-en, mert nem mirror lockupnak hívják a menüben, hanem exposure delay-nek. Nálad "custom settings" menü, d5 pont
2 - én is gondolkodtam rajta, hogy kéne vmi tükörmentes, de még egy darabig nem fogok új gépet venni, attól tartok. Nekem a fullframe kiesik (nem rajzolná ki az objektív). Öreg gépet nem vennék, a szenzorok sokat fejlődtek az utóbbi években. A most megjelenő Z50 felkeltette az érdeklődésemet, de tartok tőle még nem kiforrott a technológia. Az elektronikus kereső, mint olyan sem dobogtatja meg sajnos a szívemet. De azt mondjuk nem bánnám, ha vennél egy Z50-et, mert akkor Nálad kipróbálhatnám, hátha mégis az a tuti :)
3 - kisebb / közepes nagyításoknál, nagy zársebességnél egyáltalán nem zavaró a tükörcsapás
Szevasztok ! Régóta gondolkoztam azon, hogy miért nem képes a Nikon D5200-em jobb képet lőni mint az iphone 5s (legalábbis nálam ) Aztán Bálintnál láthattam, hogy a DSLR gép mekkorát "üt" az expozíciónál, még előre fölcsapott tükör mellett is . Ez a funkció az én gépemnél ráadásul nem is áll rendelkezésre. Valószínű ez a nagy rezgés vágja haza a képek minőségét. Ezek után a következő logikus lépés egy tükör nélküli fotómasina- beszerzése lenne. Óriási a választék a 4/3-ostól a fullframesig, , én meg sosem használtam egyiket sem. Ti mit használtok és mi a véleményetek erről ?
Miután Feri csütörtökön lényegében lelőtte a poént, muszáj voltam kicsit sietősre venni a szervizelést, hogy beszámoljak a legújabb fejleményről: egy régi kedves fórumtárs jóvoltából (ezer köszönet neki!) immár én is a Zeiss Jena NU2 tulajdonosainak táborát gyarapítom.
Először logisztikai problémára gyanakodtam az elhelyezését illetőleg, végül azonban meglepő módon egyik korábbi mikroszkópot se kellett kiköltöztetni, elfér a gépszörny a többi mellett:
Különös öröm, hogy a géppel együtt hozzájutottam epi DIK prizmához és adapterhez, bár még csak ugatom az INKO használatát. Később biztosan fogok képeket küldeni, amiket ezzel készítek:
Még egy örömteli fejleményre döbbentem rá az objektívek vizsgálata során. Az előző tulajdonos kör alakú fedőlemezre profi módon vákuumgőzölt (!) Hoffmann modulációkontraszt lemezekkel látta el a négy nagyobb nagyítású objektívet. Igen ötletesen történt mindez, kettő esetben kis bronz berakható fészket készített hozzájuk, a 63-as és 100-as lencséken pedig közvetlenül a legfelső lencsetag fölé van ragasztva a modulátor. Íme pár kép a 100×/1,30-as objektívvel, az alanyok a Titkos-tó kovamoszatai:
Közvetlen sugármenet, Mf Projektiv K 4:1 + Kodak Retina R 1:3 reduktor.
Szia! Otthon megnézem, fejből nem tudom. Falfestékhez árulják színezőnek, mindenféle színben kapható. Szerintem tök mindegy melyik márkájút veszed, csak jó matt fekete legyen.
Olyan szuper képeket töltöttetek fel, hogy én is kedvet kaptam egy kis fotózáshoz!
Bálint egyik professzionálisan elkészített preparátumáról vadásztam egy ámerikai kovamoszatot és a 14 képből álló fókuszsorozatra ráengedtem a Picolay nevű programot.
Próbaképp kicsikartam belőle egy gif animációt:
A fene, nem eszi meg a gif animációt az oldal?
Ez az összefűzött kép, megvágva, átméretezve meg ahogy látom, kontraszt-túlhúzva, ha már a gif nem ment fel.
Végre sikerült belőni a zetopant ! Az összes bajom forrása egy utólag vásárolt fáziskontraszt kondenzor volt. UV jelzésű. Vagy nem erre való vagy valami baja van azt még nem tudom. Visszaraktam a régit és most már az új tudás birtokában beallitottam. A videókat a 8X projektíven keresztül, tubus nélkül, mobillal vettem föl
A Titkos tavi nádon sok szép állatka tanyázik.Egysejtű, csillós. Mellette a zöld színű egy alga (spirogyra). Elmosódva csónak formájú kovamoszatok is látszanak.https://youtu.be/3gUML4GEWrw
Ez a felvétel a Zeiss ergavallal készült, mobillal az okuláron keresztül.
Karácsonyi fényfüzérre emlékeztető algák.A felvétel eléggé elmosódott lett mert ez a jelenség csak teljesen zárt analizátor-polarizátor állás mellet látható ,ami azzal járt, hogy alig volt fény a teljes 5W led teljesítmény mellett is. Penny Fenton szerint talán polifoszfát szemcsék mozgása látható a citoplazmában ( A sejtek kocsonyás belsejében a polifoszfát szemcsék energiatárolást végeznek- ha jól értelmezem a neten olvastakat )
Próbáld meg esetleg formalinnal. Nem tudom mennyire lehet a párolgást megakadályozni, de a nagyméretű bomlékony állatokat úgy tudom ebben meg alkoholban tartják a múzeumok. Hátha megmarad mondjuk a sellak keretben a formalin. Tölcsérállatka a magyar nevük ezeknek,ugye ? Ennyi csak a mesében van meg a Te akváriumodban ! Elképesztő ! Mit zabáltak föl, hogy ennyire jól érezték magukat és elszaporodtak ?
Úgy elszaporodtak a kisakváriumomban a Stentorok, hogy lassan egy pörköltre való összejön belőlük. Van valakinek valami jó ötlete, hogy miként lehetne belőlük egyszerűen esetleg tartós preparátumot készíteni?
Nekem van valami hasonló a Makszutovtól, de nem nagyon tetszik amit elérhetek vele. Ezek a kínai cuccok- mikroszkóp és az egyszerű összeillesztés- ad valami képet , de messze nem olyant, mint amilyent szabad szemmel látni az okulárokon keresztül.
A fényképezőgépet annak obija nélkül kell a mikroszkóphoz csatolni, tehát csak a vázat. A mikroszkóphoz kell egy un. projektív lencse és egy cső (fototubus)amin keresztül kell a gépet csatlakoztathatod. (Pont ezen munkálkodok éppen , tanulom a fiúktól kapott házi feladatot !)
Ha csak a fotózás a cél, akkor az mikroszkóp nélkül is megoldható. Gépváz + mikroszkóp objektív (plan) és a kettő között megfelelő adapterek. Ezt nagyon sokan csinálják, kíváló eredménnyel. A stack ilyenkor szinte kötelező a nagyon pici mélységélesség miatt! A profik automata léptetőmotorokat is használnak.
Már jó ideje olvasgatok, fiatal koromban is volt 2 mikroszkópom, amik nem voltak túl jók de hajtott a kíváncsiság... :)
Nem vagyok szuper memóriával megáldva, inkább gyakorlati személy vagyok, így a munka folyamatával több marad meg, mint bármennyi olvasmánnyal. A preparációk elkészítésének tudománya, és a kiegészítők használatának elsajátítását menet közben csak megtanulom.. remélem :)
Keresgélés közben valahol láttam egy kisfilmes trinokulárt, eladó használt, de már nem találom.. Ha jól tudom, mindenképp szükségem lesz egy "mikroszkóp" objektívre a gépemhez, ezt azután gondoltam, ha már van mikroszkóp.
Mondok én is néhány gondolatot, hogy ne legyen egyszerű az élet.
- A fejlesztési irány új mikroszkópoknál az, hogy a betekintő okulár a retinádra vetítsen egy megfelelő méretű képet, esetleg a hozzácsiptetett mobiltelefon szenzorára. Az esetleges fotókimenet pedig egy kiskörömnyi szenzorral szerelt USB(jellegű) kamera szenzorára vetíti a képet. DSLR, vagy egyéb "rendes" kamera használata nem annyira népszerű, nem erre van rácuppanva most a nép. Kivétel persze van, utánajárást, többletkiadást igényel.
- Régen nem volt digitális technológia, a legelterjedtebb a 24x36 kisfilm volt, ugye ez a FF DSLR mérete. Ezért inkább használtat érdemes nézni, ha ez a cél és vannak anyagi korlátok.
- A többiek már leírták ehhez a lényeget, de arra kell számítani, hogy általában innen - onnan kell összevadászni az alkatrészeket, valamire sokat kell várni, mire felbukkan.
- Utána kell olvasni rendesen (könyvek, használati utasítások, fórumok, stb.), arra ne számíts, hogy a mikroszkóp egy kvázi manuális objektív lesz, ennél sokkal bonyolultabb a kérdés, ha jó képminőséget akarsz.
- A mikroszkópizálásnál majdnem minden a jó preparátumon és a jó megvilágításon alapul, ezek is tanulást és gyakorlást igényelnek. Érdemes lehet nagyon olcsón venni egy mikroszkópot kezdésnek, hogy ezeket begyakorolja az ember, aztán ha már kikristályosodott, hogy mit és hogyan akar fotózni, akkor nekiugrani a komolyabb gép beszerzésének.
Ó, hát az nem úgy megy errefele, hogy kitalálom a dolgot és azonnal meg is valósítom :) Van egy szép hangszerem, a lamenta, azon játszok hónapokat, éveket a megvalósításig.
Addig eljutottam, hogy megnéztem, a bögre teljes űrmérete 450 ml. Ha megtöltöm, akkor kb. 400 ml folyadék van benne.
A többit szerintem majd levelezzük le, hátha mást nem érdekel annyira a dolog :)
Attól is sok függ, mivel szeretnél foglalkozni és milyen szinten?
A Zeiss West drágább a Zeiss Jenánál de folyamatosan elérhető hozzá alkatrész minden felhasználási területhez.
Ezt fontos kiemelni, mert Zeiss Jena Magyarországon is sok van de fáziskontrasztnál megáll az élet (DIK, fluor nagyon nehezen beszerezhető, ha egyáltalán...)
Nagyon jók a Reichertek is, de itthon semmi nincs hozzájuk.
Ugyanez igaz a Leitzre és a Wildre is. Wildnél fáziskontraszt a tető.
A Leitz talán a legdrágább.
A PZO-nak van egy nagyon jó DIC rendszere, Lengyelországban még mindig sok van belőle és néha meglepően jó áron hozzá lehet jutni az Allegron.
Csehország tele van Meoptával, szép és jó műszerek, DIK, fluor nincs hozzá.
Lomoból csak az újakat ajánlom jó érzéssel (bár erről megoszlanak a vélemények a fórumon)
Az utolsó sorozathoz már minden van de ezek nagyon ritkák.
Olympushoz és Nikonhoz is minden beszerezhető az e-bay-ről de költséges, mert a legtöbb hírdetés amerikai.
Vatera nem javasolt, mert előzetesen nem tudod kipróbálni.
Jófogás-on időnként felbukkannak jó dolgok, érdemes figyelni. Célszerű még a Facebook Markertplace-ét nézni, néha ott is felbukkannak érdekességek. Mindkét esetben javaslom vásárlás előtt személyesen megtekinteni - ehhez esetleg utazni kell, de mindenképp megéri.
Én kezdésnek egy régebbi Zeiss-t ajánlanék. A "szürkék" elég gyakran előfordulnak, az áruk sem egetrengető. Nekem a "feketék" közül Nfpk-m van, kiváló darab. Ha tudsz, olyat szerezz, amiknek pankratikus kondenzora van, akkor egyből lesz sötétlátótered is.
Egy dologra felhívnám a figyelmedet; a "később tetszés szerint bővíthető" kifejezést úgy értsd, hogy ha tudsz kiegészítő szettet (polarizáció, fáziskontraszt, ráesőfény) szerezni hozzá, mert azért ezek nem túl gyakoriak, legalábbis itthon nem.
Vedd a legjobbat a régi megbízható márkák közül- amit a pénztárcád megenged ! Én is kezdő vagyok a témában, de arra már rájöttem a saját tapasztalatom alapján is, hogy a régi,de megkímélt/felújított darabok sokkal jobbak mint az új kínai,indiai származású névtelen mikroszkópok. Masszívak, a mechanikájuk csaknem örök életű és igény szerint bővíthetőek különböző funkciókkal.
Érdekel a mikroszkópia világa, és beleszeretnék folyni hobbi szinten. Szívesen fogadnék tanácsokat, hol kéne elindulni, milyen szereléssel kéne kezdeni.
Az eddigi elképzeléseim szerint hosszú távon maximum is csak fázis-kontraszt lenne a "legnagyobb" lépcső. Ha egy sötétlátóteres kondenzátorral tudnék nyitni, az jó lenne.
Leginkább fotózás - videózás céljából, egy FF dslr géppel, így sokat számítana a képminőség.
Tudom, hogy ilyet nem illene, de sok pénzem "be van ragadva" az OTP szép kártyára, ha esetleg valahol fel tudnám használni eskzözvásárláshoz (vagy "becserélni"), az nagyon jó lenne, egyébként a használt áruktól nem állok távol, mivel úgy látom az újak elég húzosak, és nem feltétlen tudnak többet régi társaiknál.
Az idő szerencsére nem feszít, így mindegy mikor, csak az nem mindegy, hogy milyet mennyiért :)
Londonból is tudnék venni eszközt, ha esetleg ott jobbat kapni jobb áron.
Ezeket már én is láttam korábban. Eszméletlen jó minőségű képek , nem csak a korhoz képest, hanem amúgy is. Szerintem ezeket még nagyméretű, üveg hordozóanyagú negatívokra csinálták és profi módon retusálták is a képeket.
Kinti hideg vízben kevésbé poshad be, meg az oldott O2 is több benne, viszont úgy messze esik a mikroszkóptól :) Bent is elvan.
Zacskóban a szállítás idejére érdemes csak tartani. A legjobb mindig az, ha az élőhely vizébe kerül a gyűjtött minta, de ezek szerintm nem olyan érzékeny fajok, a tavad vize is megteszi nekik. Kaphatnak virágnak való tápoldatot, vagy földfőzetet is, akkor jobban szaporodnak, illetve ha a kovamoszatokat akarod tenyészteni és nem üvegedényben van a lé, akkor egy kis vízüveget. ( http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144964658&t=9105440 ) Sós vízhez ne rakj vízüveget, randán kicsapja.
Az eltartás engem is érdekelne, mert jobb ötlet híján a nádamat állott csapvízbe tettem bele. Esővízbe csak olyanba bírtam volna,amibe beleesett cserszömörcelevél, és sztem az a csersavtartalom ártott volna esetleg nekik.
Tegnap bevetettem a találkozón tanultakat és a kapott segédmikroszkópot ( köszönet ismét Fodoor Gabinak az ezredik segítségért !!!- és annak aki elhozta ! ) Mintha egy másik mikroszkópot használnék, mint eddig ! A fóliában hozott nedves nádon szenzációs diatomák és egyéb apró csodák gyűjteménye van ! Ezek, hogy tarthatók életben a legtovább ? Hagyjam őket a zacsekban vagy mossam bele vízbe ? ,a kinnti hideg vagy szobahőm. a nyerő ?
Nekem is mindig csorog a nyálam, amikor látok egy "olcsó" elektronmikroszkópot. Még akkor is, ha vannak fogalmaim róla, hogy mi minden kell a mintaelőkészítéshez, meg az üzemeltetéshez. Pl. jó ha van szakképzett személyzet, aki amúgy 3 évig tanulta azt, hogy hogy segítsen üzemeltetni ezt a kócerájt.
A Jeoloknak amúgy jó híre van. Hozzá való síkfilmet már nem fogsz kapni, a hagyományos síkfilmnek meg más a hordozóanyaga, azt nem tudja a kazetta kezelni emlékeim szerint.
A banggood meg a gearbest néha olcsóbb, mint az ebay, néha nem, de tényleg gyorsabbak. Ritkán van pont az az EU raktárjukban ami nekem kell, de ha nincs, akkor is van olyan szállítási opció minimális felárért, hogy ne kelljen vámot/áfát fizetni (Hollandiában léptetik be az EU-ba a cuccot, ha jól tudom, ez a trükk). De akárhogyis, tulajdonképp mindegyik Kínából jön. Nem kell ettől tartani, ha a boltba veszed meg, akkor is pont onnan jön. Még a magyar webáruházak is sokszor pont ugyanazt a képet használják az adott termékhez, mint amit az ebayes eladó. Meg ahogy nézem, ez a wish is.
szerintem: banggod: rendben van, kicsit drágább, mint az ebay, de velük kell pl. minőségi problémát rendezned, nem valami istentudja milyen kis céggel wish: soha többet nem rendelek tőlük. nem az jön, utána meg nem ismerik el a hibát.
Először Az USA-ból rendeltem, kb 8 évvel ezelőtt egy ismerőstől 100 $ /db áron ! Még mindig jó, pedig 1-2 hetente használom . A Kínait tavaly vettem, az jónak tűnik most még. A számozásuk (szemcseméret ) nincs összhangban.
Köszönjük, bár wish-ről én biztosan nem fogok rendelni.Sok rosszat hallottam, és az sem tetszik, hogy regisztráció nélkül még a portékát sem nézhetem meg.
Ez egy lopós oldal szerintem. Adatot, pénzt egyaránt....
"normál fekete festék" alatt a például a művészellátóban is kapható matt fekete akrilfestéket értettem.
A Black 3.0 a látható fény majdnem 99% -át elnyeli, amivel IMHO a tubus faláról visszaverődő fény küszöbölhető ki nagyobb arányban. Ettől szerintem elvileg nőhetne az optikai hatékonyság, mivel jó okkal festik feketére a tubusok belsejét, egy sokkal feketébb (több látható fényt elnyelő) festék használatával elvileg nőne a hatékonyság is...
A kérdés csupán az, hogy mekkora különbséget jelentene... kézzelfoghatót vagy csupán minimálisat.
Ez a mondat értelmezhetetlen. Mi az hogy "normál" ? :) Nyilván matt fekete festék kellene, ha egyszerűen akarod, akkor elmész egy művészellátóba, és lehet kapni kis tégelyben matt fekete akrilfestéket. Fotó objektívben nagyon jól működik.
"a túloldalára pedig szerezni kellett egy Zeiss fecskefarok gyűrűt valami tubusról. " Feltúrtam az ebay-t mielőtt eszembe jutott, hogy vásárlás előtt talán itthon is körülnézhetnék...
Így találtam ezt a gyöngyszemet. Ez megfelelő lenne?
A tubust pedig felteszem belülről matt feketére kell festeni.
Jelentene optikai előnyt, ha normál fekete festék helyett inkább ilyet használnék?
A hűtőközegeket két okból tartjuk károsnak: ózonbontás (ODP-szám fejezi ki a mértékét, jellemzően a klór-tartalmúak), illetve az üvegházhatásúak (GWP-index, sajnos ebbe beletartozik pl az R134a is, emiatt új autómodell már nem működhet vele, pedig ennek nincs ózonbontó hatása) Én most ezzel végeztem a kísérletet - és a FLIR kamerával kitűnően sikerült. A legjobb eszköz mindig az, ami egyszerű - mezei, kb. A4 méretű simítózáras polietilén tasakban volt a levegő meg az R134a. Olyan párna alakja lett a gáztól. Az infrakamera 30-32 fokosnak mutatja a tenyeremet, ennek a sugárzási maximuma 9500 nm, márpedig az elérhető adatok alapján az R134a-nak olyan 8500 nm-en van egy elnyelési csúcsa. És tényleg. A levegős a kamera számára átlátszó, a másik meg majdnem teljesen eltünteti a kezem képét.
A mostaniak már nem ózonkárosítók, és mivel ez egy alacsony hőfokon elforró folyadék kell legyen - a hőszivattyú elvhez az a legjobb, minél alacsonyabb hőfokon elforr -, így eléggé adja magát, hogy nyeli magába a hőt, mint kacsa a nokedlit. Szó szerint szívja az energiát, hiszen e cél szerint lett kiválasztva.
Véleményem szerint,nem jó úton jársz a kísérlettel: a halotán vegyületek nem az abszorbeált hő miatt felelősek a felmelegedésért,hanem az ózón réteg károsító hatásik miatt. (legalábbis ezen ok miatt tiltották meg a használatukat).
A Wien-törvény alapján (lásd pl. https://en.wikipedia.org/wiki/Wien%27s_displacement_law) a feketetest sugárzó legnagyobb emissziós intenzitáshoz tartozó hullámhossza λmax = b / T, ahol T az abszolút hőmérséklet Kelvinben és b = 2.897×10−3 m⋅K. Tehát kiszámolható, hogy 7700 nm-nél T = 376 K, azaz 103 °C. Ez azt jelenti, hogy egy forró vízzel teli edény a legegyszerűbb termikus sugárzó esetedben, vagy például egy alacsony fokozatra állított vasalótalp. Izzót emiatt nem érdemes használnod, hiszen még jelentősen alulizzítva is jellemzően sokkal rövidebb hullámhosszon lesz az emissziós maximuma. Miután a meleg egy hűtőközeget nem tartalmazó edényben is növeli a nyomást, didaktikailag legjobb két egyforma edényt használni, egyikben levegővel, másikban a hűtőközeggel és a kettőre gyakorolt hatás különbségét bemutatni.
Uraim, tudom, hogy nem mikroszkóptéma, de történetesen itt vagytok olyan érdeklődési körűek, akik talán tudnak segíteni.
Autóiparban tanítok, szerettem volna egy egyszerű kísérlettel demonstrálni, hogy pl az R134a hűtőközeg azért melegházhatású, mert elnyeli a Föld infrakibocsátásának egy részét. Az elképzelés az volt, hogy egy üvegpalackva teszek előbb levegőt (esetleg száraz nitrogént), majd R134a gázt, megvilágítom infralámpával, majd ha elnyel energiát, attól a hőmérséklete nő meg, automatikusan a nyomása is, amit egy fizikus ismerősöm javaslatára, egyszerű eszközként egy az üvegre húzott lufival mutatok ki. (Lehetne elektronikus nyomásmérő is, de nem tudományos kísérlet, csak demonstráció. Lenne, ha egy kicsit is működött volna. 150 wattos Philips infralámpa lett volna a forrás.
Javasoltak még átnézni a gázon egy infrára érzékenyített kamerával (hát pont még nem alakítottam át egy rendes DSLR-t, csak folyamatban van) - de ott az a probléma, hogy csak egy sávot nyel el az R134a... Amit eddig tudok: az R134a a 7700 nm-nél mutat jelentős abszorbciót, a CO2 pl 2-3000 között. Az infralámpám sajnos 7700 nm-nél már keveset sugároz - valószínűleg egy névlegesnél alaconyagg feszültséggel táplált nagy izzó jobb lenne. (a Földnél is a felszínről viszavert sugárzással van baj, az meg ugye 20-30 fokos) GYAKORLATI ötlete volna valakinek? Sem gázkromatográfot sem egyéb bonyolult eszközt nem lehet bevetni. És azt is ellfogadom, hogy ez így kimutathatalan stb.
Még kapok legyalább 4-5 mikroszkópot hiányos optikával de az nem gond mert van ezen kivül még kétszer ennyi van dobozokban.
Igen csak kezd telítődni a hely a sok örökölt optikai - elektronikai műszerrel.
Amennyiben megérem hajason akkor vidéken nyitok egy muzeumot valamint a területen egy nyári művészeti tábor helyiséget fiataloknak megfelelő szakemberek bevonásával.
A kilences számú képen, középen az a két projektor, amire f=100 és f=160 van írva szintén a Pictovalhoz tartozik. Csomagold hozzá.
A gépben ha jól emlékszem f=60 van, így megvan egy teljes sorod. A hosszabb fókusztávú projektív más méretű képet vetít, így a háromból a megfelelőt alkalmazhatod, ha majd használod esetleg.
Ha meg van a trino tubus plusz a rá csatlakozó rövid, anya fecskefarkas toldat, akkor egy apa fecskefarok->M42 cső és egy M42->mikro 4/3 átalakító adapter kell. Utóbbi olyan, mint amilyet Feri mutatott. A nehézség általában a fecskefarok->M42 gyűrű szokott lenni, inkább fecskefarok->Exa fordul elő de az se gyakori és nem is olcsó. Használható persze ezzel ugyanúgy, csak akkor Exa->mikro 4/3 adaptert kell beszerezned gép oldalra. Sajnos a kínaiak ugyan mindent is gyártanak, de CZJ fecskefarokra ez még sincs így és általában marad az esztergálás/buherálás.
Mikro négyharmados géphez kell maga a trinofej, kell bele legalább egy projektív, itteni, általánosan elfogadott nézőpont szerint lehetőleg a kisebb nagyítások közül, ami 2,5x vagy 3,2x, mivel a nagyobbak erősen túlnagyítanak akkor, amikor majd a szenzoron keletkezett képet komputeren, vagy papíron nézed. Üres nagyítás csak.
Aztán kell rá egy olyan tubus, amire fel tudod csattintani a fényképezőgépet.
Én is használok ilyen gépet, csak Olympust, a méretek ugyanazok, és magamnak úgy esztergáltam ezt a tubust, hogy vettem a kínaiaktól az ebayen egy menetes-m4/3 átalakítót.
Ezt kell felrakni a fotogépre, külső oldala menetes, oda esztergáltam a csövet, aminek a túloldalára pedig szerezni kellett egy Zeiss fecskefarok gyűrűt valami tubusról.
Méretek fejből nem mennek, és amíg nincs meg a zeiss dovetail gyűrű, meg ez a m4/3 adapter, addig kábé nincs is semmi.
Eddig ilyet kerestem, de nem ismertem fel... -_-; A fejen kívül még mire van szükség, ha egy Panasonic Lumix gx8 MILC m43 -as fényképezőgépet akarok csatlakoztatni hozzá? Milyen vetítő okulár ideális (vagy többféle kell?), gondolom kell valami dovetail/m43 csatlakozó... vagy valamilyen objektív? Vagy bármi más?
Ennek kisebb méretű a szenzorja (Four Thirds (17.3 x 13 mm) CMOS sensor) ami gondolom megváltoztat pár dolgot.
Olvasom vissza a bejegyzéseket, de eddig nem nem találtam igazán részletes leírást a témában itt vagy máshol...
Nem látszik rajta, de ez úgy műkszik, hogy a középső komplett testet kell elforgatnod a rácsattintott binokulárral együtt oldalra. Ekkor mechanikusan belül átvált a felül levő fotókimenetre.
Az Amplival trino fej a binokuláris rész elforgatásával vált vizuális és fotó kimenet között. A Jena sorozat előtt (L, N, Mikroval) csak vagy vizuális vagy fotó lehetőség volt, nincs osztóprizma a tubusban. Ezért váltótubus.
A PK okulár Zeisséknál kopenzál úgy tudom és emellett a képgöbületen nem változtat, vagyis a plánojektívekhez ajánlott főleg. Projektív is van K jelű, ugyanúgy néznek ki mint a többiek. Linkelek egy példát:
A PK okulár akkor felteszem nem alkalmas hozzá... egyáltalán nem, vagy csak nem lesz a legjobb? Ez esetben a fotó kimenetbe is K vagy C jelű vetítő okulár kell hozzá? Mert olyat még sosem láttam...
Valami elegánsabb megoldásra gondoltam. Több állása is van a gyújtáskapcsolónak, pl. ami a rádiót is vezérli, onnan próbálnék áramot lopni, de nem akarok új vezetékeket behúzni, talán egy áthidalás is elég lehet a megfelelő helyen.
Bizony, ezek bizonyos körülmények között kiváló ár-érték arányú céleszközök. Nem hinném, hogy a cikkben, amit belinkeltél, abban profibb cuccról lenne szó :)
Alapjába véve tök egyszerű, a pozitív szálat közvetlenül az akkusaruról kell az ablakemelő motorhoz bevezetni. Egy biztosítékot tegyél rá, nehogy kigyulladjon a kocsi!
Jó képek, összehasonlításhoz tökéletesek! Úgy látom a Reichert Anoptral világosabb hátteret ad a PZO-énál, az jobban közelíti a sötét látóteret. Nekem tetszik a hatás.
Viszonzásul itthagyok két képet a múltkori anoptral kontraszt témához:
Az első kép Reichert 40/0.65 Pha objektív + Zeiss mf K 3.2:1 projektív. Nem sikerült a tökéletesen öszehozni a gyűrűt és az objektív se 100% -os, de talán azért értékelhető a kép.
A második pedig egy Zeiss 40/0.65 Phv objektív, azonos összeállításban.
Nyers képek, csak átméretezve van, a színek picit furák.
Hát, szerintem először is kéne rá egy nem HBO lámpa, mert ezzel csak fluorozni tudsz.
Aztán a mikroszkóp egy sima EDUVAL, csak rá van rakva a kondenzorrevolver, meg az a bazi nagy lámpa. A német nyelvű használatija mintha meglenne nekem...
Többen fejlesztettek ilyen olcsó mikroszkópokat. Egyrészt oktatási, fiatalok figyelmét felkeltő projektekhez (https://www.foldscope.com), de van olyan is, amikor "gazdaságilag" elmaradt területeken adnak ilyeneket szakembereknek, hogy azzal próbáljanak meg pl. vízminőséget ellenőrizni. Van itt pl. egy olyani, amit 3D nyomtatóval bárki megcsinálhat, rendel hozzá pár Arduino-s vackot Kínából, és van egy kamerás mikroszkópja olcsón.
Igazából a mikroszkóphoz külön különleges használati utasítás szerintem nem kell, bár nem használtam ugye ilyet még. Ahogy tekered a objektívrevolvert, úgy tekered hozzá a kondenzorreolvert is :)
Amihez inkább kell a leírás, az a HBO táp - lámpa, ahhoz német leírás van itt:
és ide most kéne egy link, de nem találok...
Ha érdekel, mondj egy mailcímet, elküldöm pdf-ben.
Nálunk volt egy ilyen a szövettanon. Nem nagyon volt használva, mert normál használat esetén 1-2 óra alatt kifakította a festéket a metszetből a tanárnénink elmondása alapján.
Tisztelt rferi , ezek szerint soha sem fogom megtudni, hogy hogyan kell vele dolgozni...
Sebaj , egyelőre dobozolom, felíratozom és megy a többi optikai műszer mellé amely remélhetőleg egy magán múzeum tárgyait fogja képezni amennyiben megérem mert kezd eljárni az idő felettem...
jalpar Úrnak az alábbi linken látható kérdésével kapcsolatosan :
Anno , 400000 forintot ( 5000 lej ) adtam volna a mikroszkópért , hogy gyűjteményem gyarapitsa.
Tisztelt , mikroszkópos metszetekben igen csak profi remekelő egyetemi technikus barátom - ez nem vicc , mert egy egyetemi szintű metszet készítése azért..- amikor a közismert magyar egyetemi tanár hagyatékát a testvérek ki akarták dobni a szemétbe , a barátom megmentette .
Pont az időben kérdeztem rá , túl friss volt az emlék..
Teltek az évek , és a minapokban felhívott , viheted..
Megjegyzem, az MC 1 tudományos kutató mikroszkóp a román optikai ipar gyöngyszeme volt .
Megjegyzés :
- román optikai ipar : IOR - Industria Optica Romana
Hatalmas mázli kéne hozzá. Zeiss nem adott ki semmihez sem magyar használatit. Kamikáze fordításokkal operáltak a cégek, akik vettek tőlük műszert, de ezek a fordítások nem jelentek meg sehol, és legtöbbször valami papírkosárban végezték amikor a műszer már le volt selejtezve.
Az a helyzet, hogy ha megfelelő pontszórás függvény (Point Spread Function, PSF) rendelkezésre áll, akkor gyakorlatilag tökéletesen lehet rekonstruálni a képet. Leginkább az a probléma, hogy a PSF-et rendszerint csak próbálgatásokkal lehet megkapni és ezt a folyamatot igyekeznek minél egyszerűbben a felhasználó számára elvégezni az újabb programok.
Én is, és örülök is neki, hogy nem én akarom ezt a problémát megérteni :)
Mindenesetre a Beyerben ott van a magyarázat, legalábbis az ígéret rá biztosan.
Amit írtam, amit el tudok képzelni, mint egyszerű magyarázatot, azt a fényképezésben használják már jó pár éve. A szenzort az expozíció pillanatában akár többször arrébb tolják, így lesz egy sokkal nagyobb felbontású képed. Az objektív felbontása és a szenzor felbontása ott is adott, mégis többszörös felbontást érnek el a képoldalon.
Van, de az igazán profi bemozdulásos életlenséget tökéletesen megoldó mechanizmusok - ha jól tudom - a nagyon kései, előfizetéses rendszerű PS verziókban érhetőek el, azzal semmi tapasztalatom nincs. A témakört amúgy intenzíven kutatják - fejlesztik a szoftvercégek.
A kép készítéséről annyit tudok mondani, hogy egy novemberi csütörtökön indult a dolog, de annyira kései órában álltam neki, hogy mire befejeztem, már péntek volt. 50 képből van összefűzve, egy akkoriban éppen nálam vendégeskedő DIC-es Jenaverttel készítettem. A preparátum egy részben elvasércesedett Ammonites, csak félvevágva van és úgy - ahogy felpolírozva, a kész képen ilyen felbontásban is észlelhető, hogy kissé karcos.
Mondjuk ezt a CF-250 NA=0,9-es kondenzor dolgot sosem értettem. Minek csökkentik le ilyen brutálisan a megvilágító apertúrát? Tudom, tudom, létezett 1,3-as kondenzor is a CF-250 rendszerhez. De az ritka, mint a fehér holló.
Azt gondolnám, ezek jól mérhető adatok (...de hát a Greyfieldék is állandóan a csúcs felbontású müszereikről villognak csak még soha egy szakmai kiállításon se jelentek meg).
Az InterPhako azért nem volt fantom a maga idejében.
Több ilyen program is van, többnyire fizetősök (pl. http://smartdeblur.net/) de a Photoshopnak is van mozgási életlenség szűrője -- erről Bálint tudhat többet, én nem használom a PS-t.
Itt olyan sok okos ember van, hátha tudtok erre valamit:
Van egy régi üvegnegatívom, amin bemozdulásos életlenséggel készült el a kép vagy 100 éve. Van valamilyen komputeres okosság, algoritmus, ami képes kiszűrni az ilyen duplán rajzolt képekből az egyiket, ezzel nagy mértékben javítva azon?
Szerencsére nem egy erdőrészlet van rajta milliónyi falevéllel,hanem egy obeliszk egy kriptán, háttér a kép felén az ég, másik felén a föld.
Én is csatlakoznék a gratulációhoz! Bálinttól kérdeném, ha publikus egyáltalán, hogyan készült a minta és a kép (áteső/ráeső megvilágítás, vékonycsiszolat vagy csak felülről lett polírozva).
A Beyer könyv 3-ik kiadásában a 175-ik oldaltól a 6.1.3.2. fejezetben leírják valahol, hogy milyen fizikai alapjai vannak a felbontásnövelésnek, de annyira és nem beszélem a német fizikai szakszöveget, hogy ennél többet kihámozzak belőle. Bár őszintén szólva valószínű, hogy magyarul sem tudnám befogadni az ott leírtakat :)
Szerintem azzal van összefüggésben, hogy a fej két részre szedi az objektív által adott képet és utána azokat egyesíti.
Akkor mi lehetett az oka annak, hogy az InterPhakot a legnagyobb felbontású mikroszkópként promótálták a maga idején? 0,8-as kondenzorral szállították holott a JenaPolhoz az 1,3-as
Sajnos nem. Teljes nyílásnál a felbontás ugyanakkora világos látómezőnél, mint ferde megvilágításnál. Csak ahhoz képest nagyobb utóbbi esetben, mint ha egy síkhullámmal világítanál, azaz tulajdonképpen nem használnál kondenzort. Teljes nyílásnál ugyanis a ferde komponensek szintén benne vannak a sugárkúpodban. Csupán központos megvilágításnál a modulációtranszfer függvény nagy térfrekvenciáknál (azaz finom részleteknél) kis értéket ad, tehát a kontraszt lesz vacak.
Az Abbe-elmélet miatt szokták megkeverni a pempőt a leírásokban, ugyanis Abbe síkhullámmal számolt feloldási elméletében első megközelítésre és ehhez képest kapott kétszeres felbontást ferde megvilágítással.
Igen, csak kis apertúrájúnak. Ha felbontásnövelést akarsz, akkor a gyűrű külső numerikus apertúrája az objektívével egyezzen meg vagy legyen nála nagyobb. A belső numerikus apertúra a kívánt hatás függvénye. A Leitz féle Heine kondenzor (vagy a pankratikus kondenzor) nagyon jól használható ilyen fénygyűrű előállítására tetszőleges objektívhez. Vagy pl. paraboloid kondenzorral 1,2-1,4 numerikus apertúrájú immerziós objektívhez lehet cirkuláris ferde megvilágítást (COL) előállítani.
Igen. A felbontóképesség azt adja meg, hogy mekkora a legkisebb még feloldható részlet (pl. mennyire sűrű rácsot lehet még vonalanként felbontani). Ez kis és nagy nagyításnál egyaránt ugyanakkora. Ha túl nagy nagyítást használsz, akkor sem látsz több részletet, csak sötétebb lesz a kép és a zajt vagy az interferenciajelenségeket látod jobban.
Az szokott keveredést okozni, hogy az élesség (akutancia) és a felbontóképesség két független dolog. Az élesség -- ahogy a nevében is benne van -- az élek kontrasztátmenetének meredekségével arányos. Azt a vonalat látod élesnek, amelyiknél a kontrasztváltozás a környezetéhez képest nagy, azaz a fényességváltozás meredek. Lehet, hogy egy rosszabb feloldású képet kontrasztosabbnak látsz egy jobb feloldású, kisebb kontrasztúnál. Ugyanakkor az ember élettanilag a kontrasztosabb képet érzi "jobbnak". Emiatt szokták az amatőr digitális gépeknél az élesítést gyárilag jól felturbózni, bár ez már a minőség (feloldás) rovására megy.
A fáziskontraszttal kapcsolatban például fontos megjegyezni, hogy a gyűrűrekesz kis kondenzorapertúrája miatt a fázisképek feloldása rosszabb az azonos típusú, de nem fázisobjektívek által alkotott képekénél! Ennek ellenére mégis fontos technika, hiszen a kontraszt fokozásával láthatóvá tesz olyan részleteket, amelyeket áteső világos látótérben rosszul vagy nem lehet látni.
Továbbgondoltam és talán jól értelmezem már a jelenséget. A látszólagos élességben a NA meghatározza, hogy mekkorák lehetnek a legkisebb még megkülönböztethető képpontok (felbontás) . A nagyítás emelkedésével csökken a látszólagos élesség, ugyanúgy mint amikor egy 6x10 cm -es élesnek látszó fényképet plakátméretre fölnagyítva, ugyanabból a távolságból nézve zajos pöttyök halmazának észlelhetjük. Ha hátralépek, (analógia: kisebb nagyítású okulárt használok) a képet megint élesebbnek láthatom. Jól gondolom ?
Nagyon különös számomra ez a kettősség a felbontással és a látszólagos élességgel kapcsolatban,mert mindig azt gondoltam az eddig olvasottak alapján, hogy a felbontás növekedésével arányosan élesebbnek is látszik a kép. De most, hogy jobban belegondolok, a digitális fotók utómunkáinál, amikor emelem a kép élességét, az is csak egy látszólagos dolog, mert valójában, ha kinagyítom az ilyen javított képet, akkor ott egy csomó veszteséget könyvelhetek el a kép részleteit tekintve . A kép valójában zajosabb lesz a látszólagos élesség növekedés ellenére. Lehet, hogy kissé sántít a hasonlat.
Különösen a 20x-osnak nagy ez a relatív apertúra értéke. Nekem ez az egyik kedvenc objektívom, nem is tudom, miért hagyták olyan hamar abba a gyártását. Az utódja, az újabb, hosszú foglalatos 16x/0.4-es CZJ Apochromatok a közelében sincsenek.
Erre azt hiszem rájöttek kicsit később ők is, mivel a CF-250 sorozatnál ismét visszatértek a bevált kombinációhoz (pl. 25/0,65 apokromát).
Ha a mélyélességet nem tekintjük (azaz a tárgy teljesen sík), akkor is lehet valóságalapja az érzetednek.
Az "élesebb" szót kétféleképp lehet értelmezni:
1. Mennyi részlet van a képen (nem az, hogy mennyit látunk belőle!). Ezt szokták feloldóképességnek is hívni. Ennek - a diffrakció miatt - van egy elméleti korlátja, bármilyen jó is az objektív (l. lentebb)
2. Vizuálisan mennyire tűnik élesnek a kép.
Ha pl. egy képet a négyszeresére felnagyítunk, akkor a feloldóképesség nem változik (nem lesz benne se több, se kevesebb részlet), de vizuálisan életlenebbnek tűnik (jobban látjuk az életlenséget).
Az 1. pontot úgy kell érteni, hogy lehet egy képen több részlet is, mint amit mi szemmel látunk (mert a szemünk feloldóképessége is véges), ilyenkor a képet felnagyítva több részlet jelenik meg.
Ideálisan korrigált objektívek esetén (illetve olyan objektívek esetén, ahol a felbontást a fizika korlátozza, nem a lencse tökéletlensége):
1. A feloldóképesség (1. pont) az objektív numerikus apertúrájával arányos (ez a nagyítás után következő szám az objektív foglalatán). Levente objektívei: 10/0.3, 20/0.65 és 40/0.95. Tehát a 40x-es objektív esetén több mint 3x annyi részletnek kell kivehetőnek lennie a képen.
Úgy is lehet fogalmazni, hogy (síkbeli tárgy esetén!) ha a 10x-es objektívvel készült képet 4x-esére felnagyítod, akkor az már sokkal (3x) életlenebbnek fog látszani, mint a 40x-es objektívval készült kép.
Meg kell jegyezni, hogy ezek ősöreg, de elég jól korrigált és igen nagy fényerejű objektívok.
2. A vizuális élesség viszont a numerikus_apertúra/nagyítás értékkel arányos. Levente objektíveinél ezek az értékek rendre: 10x: 3, 20x: 3.25, 40x: 2.38. Vagyis a 40x-esnek a vizuális élessége elméletileg lehet gyengébb, mint a másik kettőé(*). Az, hogy ez látszik-e a képen, attól függ, hogy mekkora nagyításban nézzük - simán lehet, hogy Levente képein ez még nem látszik, mert a feltöltött kép pixelei nagyobbak, mint ez . Elég nagy nagyítású okulárral nézve már kitűnik a különbség.
Azt is lehet mondani, hogy ez a "relatív apertúra" azt fejezi ki, hogy mennyi utólagos nagyítást visel el az objektív.
(*) Különösen a 20x-osnak nagy ez a relatív apertúra értéke. Nekem ez az egyik kedvenc objektívom, nem is tudom, miért hagyták olyan hamar abba a gyártását. Az utódja, az újabb, hosszú foglalatos 16x/0.4-es CZJ Apochromatok a közelében sincsenek.
Ennek csak az az oka, hogy a kisebb apertúrájú és nagyítású objektíveknek nagyobb a mélységélessége és ezek a moszatok elég vastagok a hosszukhoz képest. A többi kép is ugyanannyira éles de az élességi zóna sokkal keskenyebb. Ezért célszerű fókuszsorozatot készíteni, amennyiben lehetséges.
Érdekes, hogy a CZJ 10/0,30 obj.-vel feltűnően élesebb fotók sikerültek, mint a többivel. A véletlen hozta, hogy pont ma reggel néztem egy videót a neten ezekről a szép "kiflikről" . Magas is megfigyeltem már ezeket az apró mocorgó kristályokat korábban a vízmintáimban található egyedekben.. Azt olvastam róluk,hogy összetételt tekintve kalcium illetve bárium szulfátból állnak. A mozgást pedig a Brown féle mozgás hozza létre. Sosem gondoltam volna, hogy pont egy moszatban figyelhetem meg ezt a jelenséget !
Köszönöm. Lehet természetesen sorozatot fotózni, a sejtek nem mozognak a szokásos értelemben. Viszont nyálkát tudnak kiválasztani és annak segítségével bukfencezve változtathatják a helyüket, csak nagyon lassan. A kis kristályok viszont relatíve gyorsan rezegnek-forognak, azok sajnos nem lennének élesek a képen ha sok idő telik el a sorozat kockái között. Hét végén kipróbálom, addig nem lesz rá időm.
Pont ma reggel néztem a fogyó Holdat, majdnem teljesen elsötétedett már. Most meg ezek, zöldben, hirtelen azt hittem, valami marslakók elözönlötték a Holdat! :)
Klassz képek!
A legjobban a lila hátteres tetszik, az nagyon szépen rajzolt.
Mozognak ezek? Lehetne élességsort fotózni róluk, és stackelni? Elég sok életlenségi homály van a képeken, milyen lenne ezek nélkül?
Az egyik kis akváriumunkban járommoszatok jelentek meg, készítettem pár képet róluk. A járommoszatok többnyire kifli alakúak, két szimmetrikus félből állnak amelyeket az isthmus régió köt össze, ott van a sejtmag is. A két fél sejtben egy-egy zöld színtest található, valamint több kerek pirenoid. A pirenoidoknak szén-dioxid koncentráló feladatuk van a fotoszintézis sötét szakasza számára (ennek során először a ribulóz-1,5-biszfoszfát karboxiláz/oxigenáz enzim köti meg a CO2-ot, amelyből utána cukrokat készít az alga).
Pozitív fáziskontraszt (bal oldal) és Anoptral kontraszt (jobb oldal) megvilágítás. PZO 10/0,24 PhZ objektív, Zeiss-Winkel FK 6,3× fotóokulár 10 cm kihuzattal.
Központi világos látótér cirkuláris polárok között CZJ 10/0,30 (bal) és 20/0,65 Apochromattal (közép és jobb). Bausch & Lomb Low Ampliplan + f=120 mm tubuslencse.
Cirkuláris polárok ferde megvilágítással kombinálva, 10/0,30, 20/0,65 és 40/0,95 Apochromat. A fényképek még nem hozzák teljesen vissza a valós látványt -- bár már dolgozom rajta. Nagyon DIK szerű ez a fajta megvilágítás és ez még nem a legfejlettebb verzióm. A sejtek végében egyébként vakuólum található kis kristályokkal, amint a két utolsó képen jól látszik.
Google bácsi fordította ! :) Sokáig tanultam valaha oroszul , de akkor sem ment túl jól, és az idő vasfoga azt a keveset is felőrölte. Azt írta a pasas , hogy ez a Wacker féle módszer egyszerűsített változata.
Tökjó, hogy most már tudom, hogy valaki kenivágja valószínűleg az oroszt a társaságból :)
Ez a festés a Wacker W3a-nak nevezett festés nem A.M. találmánya (bár kétségkívül magas szinten műveli, több évben is nyert vele díjat a Nikon Small Wrold-ön), hanem egy Robin Wacker nevű emberé. Nagyon látványos és nem tűnik bonyolultnak a leírás alapján. Pont pár hete gondoltam rá, hogy kunyerálok hozzá kékfestéket Leventétől :)
Csak én nem a szőnyegen csináltam... Kibányásztam belőle a tekercset is, meg a körmágnest is. Most így 100x olyan könnyen forog, 100x annyi ideig, csak sajnos már nem olyan csendes és icipicit kotyog a tengely. Egyenletes kört lehet húzni így is, csak a tudat zavar.
Anoptral, mert a leírás szerint "soot ring" (koromgyűrű) van az objektívben. Ez megfelel a Wilska-féle eredeti Anoptralnak. Érdekes, hogy máshol szimplán negatívnak írj. Valószínűleg azért, mert hatásában negatív jellegű.
Még az éjjel egy hirtelen ötlettől vezérelve kipróbáltam egy egyszerű próbát. Tubusként egy WC papirtekercs papirhengerét használtam és úgy néz ki , hogy a hossza véletlenülkb egyezik a szükségesével ! Persze az egész "szerkezet" lötyögött és kézzel tartottam, így az egekbe kellett az ISO-t emelni a fényképezőgépen. Ennek megfelelően jó zajos a kép, de kezdenek rajta látszani az apróbb részletek is. Az Anoptral kontrasztról eddig még csak nem is hallottam, most gyorsan utána nézek ! Most kedvem lenne folytatni a kísérletezést ,de utaznom kell a 44 éves középiskolás osztálytalálkozónkra, Pécsre ! Köszönöm a hozzászólást !
lehet, hogy egy régi kiherélt lemezjátszó lenne a megoldás számodra. annak elég sokat elbír a tányérja, a fordulata is egészen baráti, meg szabályozni is elég egyszerű.
Ismét egy kérdéssel zaklatom a Tisztelt Publikumot ! Van egy (selejtezésből kaptam ) ásványtani trinokuláris Reichert Zetopanom (fekete) is, amit sikerült rendbe hoznom, LED-del ellátnom.Eddig nem nagyon használtam, mert az Ergavalt próbáltam kiismerni. Van rajta projekciós lencse ,plan 8x, de nincs hozzá olyan toldalék cső amivel a fényképezőgépet csatlakoztatni tudnám. Néztem a neten ,de nem találtam. Arra gondoltam, hogy készíttetek esetleg hozzá egyet, de jó lenne tudni, hogy mekkora legyen a távolság a projekciós lencse és a képérzékelő között. Plan 4, phA 20,30,45X/160 és egy fluor oel 100/160 objektív van rajta. Arra is gondolok, hogy esetleg két db egybecsúsztatható fekete kartoncsővel kimérhetem talán az optimális hosszat.
Nekem úgy tűnik, hogy a trinofejes verzó bemozdulásos életlenségtől szenved. Jó lenne úgy megpróbálni, hogy addig tekered az ISO-t, hogy 1/1000 vagy rövidebb legyen a zársebesség.
Miért csak 0,36 MB az ájfonos kép? Ez vágott lekicsinyített méret?
Ha motoros hajtású lesz a cucc, akkor nem kell bele feltétlen súly. Megmérni most már nem fogom tudni sajnos, mert kakaóbiztosra ragasztottam a cuccot.
A szilikonragasztó keretezőnek jó lenne, csak nehéz felvinni. Viszkózus és levegőn, nedvességre köt. Keretezésnél fontos, hogy ecsettel fel tudjad vinni szép egyenletesen és egy-két órán keresztül ne kössön meg teljesen.
Az üvegesek használnak egy nagyon rugalmas és áttetsző szilikont az üveg ragasztására. Az eléggé ellenálló lehet az oldószerekkel szemben. kb fél literes tubusból nyomják ki, ha az egyik oldalról érintkezik a levegővel akkor megköt.
Tegnap egy ismerősömnél alkalmam volt összehasonlítani, hogy milyen képeket tudok készíteni az Ergavallal az okuláron keresztül Iphone-al illetve trino photocsövön, projekciós lencsével Nikon D 5200-vel fáziskontraszttal. Kb 80 mikron hosszú lehetett a kovamoszat,ami lassan, de mozgott. Mindkét kép eléggé szutyok lett de azért látszik jól a különbség. A képméretek is eléggé eltérőek. A telefonos 0.36 MB
,
a Nikonos 4.6 MB lett
.
Normál módban kipróbálhattam egy komolyabb objektívet is (ha jól emlékszem 40x / 1.2 (?) NA.) Egy, az előbbihez hasonló diatómáról 4 db-os stack képet készítettem a telefonnal.
Ez se valami jó, de az előzőeknél fényévekkel többet mutat. Azért ezeknél sokkal jobb eredményre számítottam !!! Összehasonlítás végett mutatok még két képet, ezek is telefonnal készült okuláron keresztül, semiplan objektív( 20x vagy 40 X , már elfelejtettem ), Makszutovos kínai mikr. (525 MB)
Ez pedig a z Ergavalon keresztül fáziskontraszt/stack nélkül , 0.88 MB
A kiszerelt dvd motorokhoz kivettem a meghajtókat is.
Ezek olyan ic-ket tartalmaznak, aminek egy analóg feszültséget kell csak beadni, és a fesz nagyságával arányosan elkezdi forgatni a lemezt. Elvileg tartja a fordulatot is, mivel visszacsatolt (természetesen csak a maximális tekercsáramig lehet leterhelni a motort, utána leold az elektronika).
Ha akarsz kisérletezni, ne vegyél semmit. Adok belőle.
A kapható vezérlők nem fogják tudni azokat az alacsony fordulatokat, amit ti/mi akarnánk. A modellezők jellemzően ezres fordulatokban gondolkodnak, fel egészen tizenezrekig.
Mekkora súlyról van körülbelül szó? Én is tervezek hasonlót építeni, viszont nem csak keretezni szeretnék vele. Jól jönne folt- és gyűrűrekeszek készítésekor, üvegkorong kivágásánál sőt spin-coatingnál. Szeretnék tükrözésmentesítő réteget készíteni optikai elemekre :)
Az én verziómban nem feltétlenül lenne kézi hajtású a lemez. Megnéztük kollégámmal az interneten és kaphatók olyan külső BLDC motor vezérlők, amelyeknél potméterrel állítható a fordulatszám. De mikrokontrollerrel is egyszerűen vezérelhető a HDD. Elég a lemezmeghajtó motorvezérlő lapkáját leszedni és a külső vezérlő vezetékeit a motor három (esetleg négy) kivezetéséhez kapcsolni, tehát helyszűke sem lép fel.
Akkor ő már akadémikus? Gratulálok hozzá! Levelező vagy rendes tag? :))
Ez az acetonfóbia számomra teljesen érthetetlen. Az aceton annyira ártalmatlan, amennyire csak lehet egy oldószer. A szervezetben is előfordul kis mennyiségben a lipidmetabolizmushoz kapcsolódóan (különösen cukorbetegeknél vagy éhezéskor). A helyettesítéshez használt etil-acetát hasonló toxicitású és mellesleg a szipusok egyik kedvenc kábítószere. A többi észter ennél mind mérgezőbb.
,,Az honnan tudható mivel volt keretezve a preparátum?'' Onnan, hogy én kereteztem.
Ez oké, ezért kérdeztem a te tapasztalatodat. Eddig ezek szerint nem volt gondod a glicerinnel.
A múzeumi példányok esetén pedig mi mással lenne? Minden korabeli szakirodalom leírja, hogy keretezni shellakkal KELL.
Ez is érdekelt volna (mármint a hosszú távú eltarthatóság). Amit írsz sommásan, az viszont sajnos egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Kismillió anyaggal kereteztek ugyanis, amiből csak egyik a sellak. R. Stiller Jolán protisztológus-muzeológus például a sellakot meg sem említi az "Állatok gyűjtése" című könyvben: "Végül a teljesen besűrűsödött glicerines készítményt vékony ecsettel olvasztott pecsétviasszal, sűrű kályhalakkal vagy fehér zománcfestékkel vékonyan körülkereteljük". Thanhoffer Lajos remek könyvében (A mikroskop és alkalmazása, 1894) pedig másfél oldalon át sorolja a különféle keretezőanyagokat, ezek között a sellak önmagában (pontosabban ricinusolajjal együtt) egyetlen receptben szerepel (Tiersch féle ragasztó).
Újabban nagyon sokat trükköznek a körömlakkokkal! Exem kijárta a körömlakképzőt (Műkörmös Akadémia - érted AKADÉMIA!!), és akkor tapasztaltam, hogy egészen extrém cuccok vannak, ráadásul az acetont kikezdték mint lemosót, sokfelé már csak acetonmentes lemosók vannak. Nem lehet, hogy ennek folyománya az, hogy az alkohol is oldja ezeket?
Tudok olyan fizikai jelenségről, ahol a lassulással gyengülne a hatás, tehát nem hirtelen és pozicióban fogná meg. A mágnesek által generált változó tér gerjeszthet örvényáramot, ami létrehozza a saját terét maga körül, és a kettő hathat egymásra fékezőleg. De a gerjesztés csökken a sebességgel, tehát lassulva csökkenne a fékezőerő is.
Szerintem nem. A mágnesek nélkül sem forgott jobban, sőt, kicsit kevésbé. Ráadásul, ha a mágnes fogná, egy bizonyos fordulatszám alatt hirtelen megállna, valószínűleg bizonyos pozíciókba.
Abban lehet, hogy tévedek, hogy a körömlakkot oldja-e a benzin. Sok éve tesztelgettem a különféle lefedőket, a shellack kivételével mindent oldott a ... na, erre már nem emlékszem, hogy a benzin vagy a xilol. De a körömlakkot nagyon oldotta, a többit picit.
Eredményt hirdetek a körömlakkjaimról. 2 van, fekete, meg színtelen, mindkettő Nyugati aluljáró márkájú.
- benzin nem oldja
- xilol nem oldja
- toluol épphogy oldja
- alkohol kifejezetten oldja
Nekem is van körömlakkom. Mikroszkópozáshoz vettem, mert az internet azt mondja, hogy remek keretező ill. beágyazó anyag.
Nem hittem volna, hogy erre külön fel kell hívnom a figyelmet, de a teljesség kedvéért: én is kizárólag mikroszkópzáshoz vettem.
,,Az honnan tudható mivel volt keretezve a preparátum?''
Onnan, hogy én kereteztem.
A múzeumi példányok esetén pedig mi mással lenne? Minden korabeli szakirodalom leírja, hogy keretezni shellakkal KELL.
Glicerines, de kanadabalzsamos (oldószer: xilol) készítményeket.
Sőt: vastag preparátumnak a vályút is shellackból kell csinálni.
Ott surlódás tuti nincs. Fel is ízzana azonnal 5400-7200rpm-nél hűtés nélkül, ha lenne.
A mágnes tényleg bekavarhat, ha van egy tetszőleges vezető (akármilyen fémdarab) a forgó mágneses térben.
A neodium mágnes meg jó erős.
Idevágó látványos kísérlet: Fogj egy réz v. alu csövet (pl. réz vízcső)
és függőlegesen tartva dobj bele egy neodium mágnest! Csigalassúsággal fog átesni rajta.
HDD csapágyon ha ámulni akarsz, akkor pedig le kell csavarni a fedelét, rádugni a tápra, és megnézni magadat a tükörfényes (forgó) lemez felületén.
Mintha állna a lemez!
Gyanús nekem, hogy a tárcsára felrakott mágnesek okoznak ott valami trükkös fizikai jelenséget, ami fékez.
Mert én szervizes életem alatt pár tucat ilyen hdd-t szétszedtem, de általában könnyedén, és jól pörgött a lemez bennük. Ha jól megcsavarta az ember, pörgött sokáig.
Az biztos, hogy egyszer találtam a szürke korszakból származó javítási doksit, amiben explicit állították, hogy shellackkal van ragasztva a kondenzor lencséje.
Igen, az Ergaval javítási útmutatóban valóban sellak van, legalábbis a szervízesnek ezzel ajánlották a visszaragasztást. Optika foglalatba ragasztására gyakran használom a sellakot, de oldható kötésnek, ha később ki akarnám szedni a lencsét/prizmát.
Metanolban egyébként a sellak nem oldódik olyan lassan és gyorsabban szárad a ragsztás, ezért azzal hígítom.
már nem emlékszem, hogy a benzin vagy a xilol
A xilol lesz az. A sebbenzin nem oldja a körömlakkot.
Múzeumokban száz éves glicerinbe ágyazott, shellackkal keretezett mintás is vannak.
Azért kérdezem, mert egyrészt neked tapasztalatod van vele, másrészt a glicerin elég sok mindent old csak lassan, mivel viszkózus. Az honnan tudható mivel volt keretezve a preparátum?
Szerintem az a motor egyáltalán nem fékez (ha nincsenek rövidre zárva a tekercsei), súrlódó alkatrész nincs benne. Inkább plusz ballasztot ad.
Én CD meghajtó tengellyével tettem óvatos próbálkozásokat és egész sokáig forgott nehezebb tárcsával a tetején egy pörgetésre. Érdekes, hogy ezek szerint a merevlemezé viszonylag hamar lefékeződik. Valami extra súrlódásnak csak kell lennie motor oldalon.
"Van már sellakom [...] Amúgy én azt olvastam, hogy azt oldja a benzin."
Nem oldja a benzin, pont ezért ajánlják a Zeiss doksik meg a mikroszkópos könyvek az immerziós lencsék tisztítására. Ezeket hagyományosan shellackkal ragasztják. Régen bizonyosan. Volt vitánk erről Leventével, hogy meddig, szerinte hamar áttértek szintetikus cuccokra, szerintem elég sokáig megmaradtak a shellacknál. Az biztos, hogy egyszer találtam a szürke korszakból származó javítási doksit, amiben explicit állították, hogy shellackkal van ragasztva a kondenzor lencséje.
Abban lehet, hogy tévedek, hogy a körömlakkot oldja-e a benzin. Sok éve tesztelgettem a különféle lefedőket, a shellack kivételével mindent oldott a ... na, erre már nem emlékszem, hogy a benzin vagy a xilol. De a körömlakkot nagyon oldotta, a többit picit.
A gyári lefedőket picit oldja mindkettő. Ez biztos, mert a benzinnel is bajlódom a régi mintáknál.
A shellackot nem oldja se a benzin se a xilol, se a glicerin.
Sok éves tiszta glicerines és glicerin-zselatinos keretezett készítményeim vannak tökéletes állapotban.
Múzeumokban száz éves glicerinbe ágyazott, shellackkal keretezett mintás is vannak.
"Mennyi denszeszbe mennyi sellakot?"
Minél kevesebbe minél többet. Hígítani könnyebb, mint beszárítani.
4/5-ig egy kicsi rostos ivóleves üveget (fibrous drinkingsoup glass) shellack pehellyel és ráöntök annyit szeszt, hogy ellepje,
"Mennyire fárad el a kezed a 3-4 hét folyamatos rázogatás alatt?"
és amikor arra visz az utam, akkor megrázom.
Addig csinálod, amíg meg nem unod, de az fontos, hogy a dekantálás előtt hagyd jó pár napot ülepedni, hogy szép tiszta legyen az oldat (az ipari shellakban elég sok viasz-szerű szemét van, ez nem oldódik az alkoholban)
Amit leszedsz a tetejéről tiszta oldatot, az egy életre elég.
De a maradékra még ráönthetsz egy újabb adag szeszt, ha nem akarod kidobni.
"Alpár, a nóniuszos tárgyasztal dolgot kipróbáltad már?"
Nem, csak tervezem évek óta.
"Attól félek, hogy a súlypont áthelyeződések miatt ütni fog a tengely."
Én ettől nem félek. Jó nehézre kell csinálni. Inkább az a baj, hogy a tartozék xy-mozgatók nagyon lelógnak az asztalról.
A Polmi-é nem, de az meg kisebb lemezt fog be és elég vastag - nehezen lehetne hozzáférni a lemezhez.
"Mindenesetre most kikentem a körömlakkjaimból egy adagot" (kiemelés novakltól)
Nekem is van körömlakkom. Mikroszkópozáshoz vettem, mert az internet azt mondja, hogy remek keretező ill. beágyazó anyag. Nekem nem jött be egyik célra se.
"Hát ha az eredeti motor még rajta van a tengelyen, akkor világos miért nem forog sokáig egy pörgetésre."
Szerintem az a motor egyáltalán nem fékez (ha nincsenek rövidre zárva a tekercsei), súrlódó alkatrész nincs benne. Inkább plusz ballasztot ad.
És mivel ugyanezen elven működő motorokat használnak a modellezők, ezért a boltokban kapható hozzá olyan vezérlő, amivel szintén meghajtható, és esetleg lejjebb lehet venni a fordulatát.
A cd-ben kb. 70-80 a legalsó fordulat, ami elérhető a saját elektronikájával - stabilan.
Valami mást nézel benne. A főmotornak a fordulatszámát precizen tartani kell a lemezről vett jelből visszanyert órajelhez. Azt kefés motorral lehetetlen - szerintem. Én legalábbis olyat sosem láttam még.
Épp a hetekben selejtezek otthon, eddig kb száz cd-dvd drájvot kaptam szét, termeltem ki belőle az elektronikát, és a használható részeket. Ha kértek belőle, adok, van bőven. A kefés motor a tálcát huzogatja ki-be. A főmotorhoz viszont komoly elektronika tartozik. De van az is, aki szeretne.
Hát ha az eredeti motor még rajta van a tengelyen, akkor világos miért nem forog sokáig egy pörgetésre. De ez most egy ötletet adott nekem valami hasonlóhoz. Megyek szerzek régi lemezt.
A vincsi motorja eléggé egybe van építve magával a profi csapágyazással, tehát másik motort oda bebrüggyinteni kicsit macerás lenne úgy, hogy megtartjuk a csapágyazást.
Marad tehát az, ami benne van. Azt úgy hívjuk, hogy BLDC motor (Brushless, Direct Current, vagyis kefe nélküli egyenáramú), és speckó processzor vezérli az áramellátását.
A CD-DVD motorok hasonlóak, sőt a megboldogult floppy motorok is. Ez utóbbi hasonlóan a hdd motorhoz egyetlen fordulatra tervezett, szemben a cd-dvd motorral, ami igen széles tartományban tud forogni - és itt jön a lényeg - a saját motorvezérlő processzorával.
Csak ennek meg nincs olyan klafa tárcsa rászerelve, ami:
- merev
- nem üt
- és még - fémből lévén - ellenálló is klf vegyi anyagoknak.
Jaj fiúk, hát úgy értem külső vezérlésről is mehet(ne) az a motor, nem a merevlemezére gondoltam nyilván. Vagy csak az Arduino projekt okán jut mindenről ez az eszembe :)
Én gipszformakészítéshez használok sellakkot. Elég beleszórni az alkoholba és pár napig ázni hagyni. Utána könnyű némi rázással föloldani, nem kell hetekig rázni. Nem mértem ki, de egészen sűrű, sötétbarna oldat készíthető.
Ami a csapágyazást illeti, szerintem kihoztad a maximumot.
Igen, pont emiatt gondoltam erre a konstrukcióra. Amikor először láttam ilyen keretezőasztalt, egyből beugrott, hogy kukázott hdd minden bokorban van ingyen és azt pont arra gyártották, hogy a főalkatrésze precizen kotyogásmentesen forogjon sokat.
a benzin mindent old (körömlakkot is meg a gyári ringing cement-et is), kivéve shellack-ot -
Van már sellakom (meg pigmentem is), de még nem izzítottam be. Amúgy én azt olvastam, hogy azt oldja a benzin. Többen esküsznek a modellfestékre is, azt is ki fogom próbálni.
szóval le lehet tisztítani az immerziós olajat.
Ezek direkt olyan minták, amiket nem immerzióssal vizsgál általában az ember. Mindenesetre most kikentem a körömlakkjaimból egy adagot, kipróbálom, oldja-e a benzin. Eddig nem úgy tűnt korábbi preparátumaimon.
Receptúra: denaturált szeszben fel kell oldani a shellackot (folyamatos rázogatással 3-4 hét legalább)
Mennyi denszeszbe mennyi sellakot?
Mennyire fárad el a kezed a 3-4 hét folyamatos rázogatás alatt?
Nagy ötlet a mágneses rögzítés. Még jobb lenne, ha rendes tárgymozgató lenne rajta nóniusszal, mert akkor le tudnád venni tárgylemezt száradni, majd ugyanoda visszatenni. A keretezést sokszor több rétegben kell csinálni, ilyenkor jó lenne, ha párhuzamosan lehetne dolgozni. Vagy: Több mágneses asztal, ami levehető a csapágyról?
Talán majd legközelebb. A műanyag ugyanis fel van ragasztva fixen a mágneslemezre.
A régi könyvek javasolják, hogy csinálj egy sablont, amit a tárgylemez alá teszel, amikor lefeded a mintát.
Jogos az észrevétel. Ezeket a mintákat amikor csináltam, nem tudtam, hogy hamarosan kész lesz a keretezőgépem.
A szokásos keretezőasztal konstrukció annyiban jobb, mint a tied, hogy abban az asztal alatt egy kisebb átmérőjű tengely van megrecézve , ott kell forgatni
Így van, de ezt hulladék hdd-ből nehezebb lett volna megoldani. Azt hittem, hogy az ólom majd percekig pörgeti a korongot, de sajnos nem így van. Mindegy, ide falura bőven jó lesz!
Nem tudom lehet-e lassan forgatni a hdd motorját, de szerintem nem. 5400-as fordulatnál a kerületi sebesség 90-100 km/h. Annyival ne csapkodjon nekem a lakásban semmi semmit sehova :) Tuti repülne a mágnes meg a preparátum.
Ötletes! Ami a csapágyazást illeti, szerintem kihoztad a maximumot.
Pár random gondolat:
1.
Keretezőanyag: Shellack forever! Próbálkoztam mindennel, gyári cuccokkal is, nyomába se ér semmi. Pl. a benzin mindent old (körömlakkot is meg a gyári ringing cement-et is), kivéve shellack-ot - szóval le lehet tisztítani az immerziós olajat. És nagyon szépen lehet dolgozni vele.
Receptúra: denaturált szeszben fel kell oldani a shellackot (folyamatos rázogatással 3-4 hét legalább), hagyni leülni, és pipettával leszedni az üledékről. Ha híg, akkor kinyitva hagyni beszáradni híg méz állagúra (hidegen, állítólag a forralást nem szereti). Bele lehet tenni egy kevés (ml-enként 1-2 csepp) ricinus-olajat, attól rugalmasabb lesz, amikor megszárad. Színezésre koromlakk pigmentet kell beletenni (művészboltokban lehet kapni). Ez így csillogó fényes lakkot ad.
Elmondom még, hogy ha ezt picit felhígítod és hozzákeversz talkum-ot (púdert), akkor igen remek fekete mattlakk lesz belőle (szórt fény csökkentésre)
2.
Nagy ötlet a mágneses rögzítés. Még jobb lenne, ha rendes tárgymozgató lenne rajta nóniusszal, mert akkor le tudnád venni tárgylemezt száradni, majd ugyanoda visszatenni. A keretezést sokszor több rétegben kell csinálni, ilyenkor jó lenne, ha párhuzamosan lehetne dolgozni. Vagy: Több mágneses asztal, ami levehető a csapágyról?
3.
Hogy középen legyen a tárgy: A régi könyvek javasolják, hogy csinálj egy sablont, amit a tárgylemez alá teszel, amikor lefeded a mintát. Én nyomtattam ilyet írásvetítő fóliára, ezt rá lehet tenni a sztereó mikroszkóp alulvilágítós cuccára. A tárgylemezeket legjobb sztereo mikroszkóp alatt csinálni sötétlátóteres áteső világításban. Így jól látszik a pici tárgy, meg a csúnya buborékok is.
A szokásos keretezőasztal konstrukció annyiban jobb, mint a tied, hogy abban az asztal alatt egy kisebb átmérőjű tengely van megrecézve , ott kell forgatni. Azzal gyorsabban lehet.
5.
Keretezőasztallal nagyon szép tartós készítményeket lehet csinálni folyékony beágyazóval is (pl. glicerin vagy paraffinolaj (pl. fluoreszcens vizsgálathoz))
- Először óvatosan minél jobban le kell tisztítani a kifutó beágyazót. A legjobb, ha olyan keveset használunk, hogy a beágyazó éppen csak kitöltse a fedőlemezt. Ilyenkor a kapilláris erő szépen rá is szorítja a fedőlemezt a mintára.
- 3-4 csepp shellack-kal rögzíteni kell a fedőlemezt, megvárni, míg jól megszárad (1 nap)
- Újra igen alaposan megtisztítjuk a fedőlemez körül (most már bátrabbak lehetünk)
A legjobbkor került elő ez a processzorosdi, mert most merevlemezről (továbbiakban hdd) lesz szó.
Egy 1 - 1,5 éves projektemet fejeztem be a héten, csináltam egy keretezőasztalt (azt hiszem így hívják magyarul a slide ringing table-t) nagyrészt hdd-ből. Ezzel lehet szépen körbeszigetelni a kerek fedőlemezeket a tartós preparátumokon. Lehet készen kapni nagyon szép darabokat (nem olcsók, és a postájuk sem az, mert jellemzően nehezek), meg több leírás is van a neten, hogy miből lehet barkácsolni, pl. a VHS magnó valamijéből.
Így néz ki:
Le van bontva a hdd teteje, kijött a kar és a mágnesek, a maradék pedig fel van csavarozva egy faállványra.
A hdd legfölső mágneslemezére fel van ragasztva egy 3D nyomtatott toldalék. Ennek a teteje sima, filccel rajzoltam rá néhány karikát, amivel be lehet állítani a preparátumot keretezéshez. Látszik 4 sötétebb terület rajta, ide súlyokat helyeztem alulról, hogy tartósabban pörögjön a korong. Ezeket úgy terveztem anno, hogy kiöntöm ólomból és kettőbe berakok 1-1 fél hdd-mágnest. Fun fact: ráöntöm a forró ólmot arra a bivalyerős mágnesre, és az elfelejti, hogy ő egy mágnes. Így csak 2 helyen van ólomsúly, a másik 2 helyen hdd mágnes+epoxigyanta kombó van.
A tárgylemezt másik oldalról is hdd mágnesek tartják, kellő erővel, még akkor is, ha nem a lemez közepén van a minta.
Még van mit gyakorolni. Ezek egyelőre fekete körömlakkal vannak lezárva, 2-es ecsettel. A módszer felhívja a figyelmet arra, ha jobbra - balra eltér a középvonaltól a fedőlemez, ha nem került beágyazóanyag mindenhova a minta szélénél.
Igazából ezzel a képpel most teljesen eszembe juttattad a kilencvenes éveket. A szervizben csak kapkodtuk a fejünket hétről hétre, ahogy a különböző gyártók az újabb és újabb processzoraikkal megjelentek a piacon, próbáltuk besorolni azokat a helyükre, kitalálni mi mivel kompatibilis hardver és szoftver szinten, egy pillanat nyugtunk nem volt abban a káoszban.
Nem hiszem, mivel az első processzorok, és jó sokáig a fontosak csak Intelek voltak. Az AMD eléggé későn kapcsolódott ebbe bele, és akkor is úgy, hogy visszafejtette a 8080-at, majd szerződéssel az Intel algyártója lett. Mire saját procuk lett, addigra ez már annyira nem volt menő.
De egy kereskedelmi minta intel ram, főleg az első időkből olyan ritka, hogy százdollárokat ad(ná)nak érte. Egy mérnöki mintáért már van ami ezresekről szól.
Ez nagyon érdekes, Feri. Az én Intel processzorom viszont már eleve törött műanyag fedlapú volt. Egyébként az AMD processzorokra is van ilyen tarifatáblázat?
Mielőtt mindenki nekiáll kerámiatokos Intel csipeket szétbaszarintani, előtte nézze végig ezt a listát a kezében a konkrét darabbal, ugyanis bizonyos példányos durván sokat érnek a gyűjtők körében, de mondanom se kell, nem szétpattintva!
Kerámiatokos a processzor, szóval csak le kell az arany védőlapot forrasztani vagy -- ahogy én csináltam -- egy spakni/kés élével lepattintani. Semmi másra nincs szükség.
Emlékeztek a tavaly decemberi processzorfotózós témára? Egy ismerősömtől kaptam kerámiatokos processzorokat. Az egyik egy 1980-as Intel:
Ez pedig egy újabb AMD (Am486) a '90-es évek közepéről:
A képeket 25/0,50-es Planachromattal, Auflichtkondensor-on keresztül, felülvilágítással készítettem világos és sötét (utolsó kép) látótérben. A képsík egyenességével nem vagyok megelégedve, egyelőre ilyen látómezőben (kb. 18 mm a projektív tárgysíkjában) ennél jobbat nem tudtam elérni. Lehet, hogy a régebbi típusú Planachromatok ennyire képesek?
Eddig ezt csináltam én is, csak néha piszok nehéz visszarakni, túlzottan "passzentos " (vagy egy kicsit deformálódott valamelyik cső a félévszázados előélete során ). Azt a fordított okuláros módszert kipróbálom. Köszönöm a tanácsokat ! Küldök nektek egy kis színkavalkádot borkősav országból.
Illetve van még egy trükk. Ha benne hagyod az okulárt és egy jó erős nagyítóval (lehet ez pl. egy megfordított 16× okulár) a mikroszkópban lévő okulár kilépőpupillájára fókuszálsz, akkor ugyanazt fogod látni. A fotótubus beállítótávcsövénél szintén működik a módszer. Így szoktam rekeszt állítani, különben vehetném le az egész kócerájt a tubusról minden változtatásnál.
Elárulom, hogy a legegyszerűbb megoldás az az, ha kiveszed az okulárt, és benézel a helyére. A beállítótávcső azt a látványt nagyítja csak ki, amit úgy látsz.
Sajnos igen, mert semmi nem garantálja, hogy az apertúrarekesz koncentrikus a kondenzorgyűrűvel ha utóbbi fedő helyzetben van a fázislemezhez képest. Nagy valószínűség szerint mindegyik objektívnek kissé máshol optimális.
A kondenzor blendéjének az árnyékához. Korábban a kondenzort a két beállítócsavarral központosítottam, azért gondolom, hogy akkor ahhoz már hozzá igazíthatom a fázisgyürüket is. Rosszul gondolom ?
De mihez képest központosítod a gyűrűt? A fénygyűrűt az objektív fázislemezével fedésbe kell hozni, ezt honnan látod a tárgyasztalon? Ráadásul -- hacsak az összes objekív nincs tökéletesen összeközpontosítva -- minden objektívben kicsit más és más helyzetben vannak a fázisgyűrűk. Neked mindegyik objektív fázislemezéhez hozzá kell illesztened a megfelelő kondenzorgyűrűt.
Rájöttem véletlenül, hogyan tudom a fáziskontrasz tgyürük beállítását nagyon pontosan beállítani segédmikroszkóp nélkül is ! Egy mikrokristályosan kivált anyag (cukor) volt a tárgylemezen amitől az mattüvegként nézett ki. Amikor a kondenzort nagyon leengedtem a "mattüvegen " gyönyörűen kirajzolódott a gyűrük képe. A kondenzor blendéjét valamennyire leszükítve pontosan lehetett látni, hogy mennyire volt jól beállítva a helyzete. Elnézést kérek tőletek, ha ez már jól ismert előttetek is, de eddig erről a beállítási lehetőségről még nem olvastam sehol sem !
Úgy néz ki mintha az Adria vizét látnám pedig csak egy mikroszkópos fénykép. Hidrokinon kristályok ezek is. Fáziskontraszt, polarizáció és segédlemez + iphone 5s . Jó lenne már mobiltelefon helyett egy rendes fényképezőgéppel készíteni a képet és nem az okulárokon keresztül. A jövő héten egy ismerősömnél ki tudom próbálni az ergavalomat egy trino fejjel és az ismerős Olympus milcével. Ha sokkal jobb képet ad mint a mostani kombinációm, akkor megpróbálok beszerezni egy ilyen fotócsöves fejet. Addig is megkérdezem,hogy van esetleg ilyen eladó db-ja valakinek a fórumtagok közül ?
Sokféle név van: ,,segédtárgy'' - talán ez a legbeszédesebb: beraksz még egy tárgyat és a két tárgy együttes hatását (retardációját) vizsgálod. A Mikroszkóp Zsebkönyv ilyet is ír: ,,...a legegyszerűbb polarizációs mikroszkópok tartozékai között is megtalálható I. rendű vörös lemezke.''
,,kompenzátor'' - ezt az állítható retarderre szokták használni (kvarcék, Berek-, Ehringhaus-, és elliptikus- vagy Senarmont- kompenzátorok).
Szintén a M.Zs.-et idézve:
,,A retardáció pontos számszerű meghatározására alkalmas eszközök a kompenzátorok. Ezekkel a kompenzátorokkal folyamatosan változtatható módon tudunk útkülönbséget előállítani...''
Vegyész "ékszer". Hidrokinon kristályok polarizációs mikroszkópon keresztül.CD lemez tokja mint retarder. (Van ennek a kifejezésnek magyar megfelelője ? A szószerinti fordítást : késleltető, nem érzem helytállónak, mert ebben az esetben inkább erősíti az interferencia színeket mint visszafogná.. Kb 100 X nagyítás, mobiltelefonos fotó
Van, amikor a szervetlen állományt is vizsgálni akarják. Ilyenkor muszáj valahogy elmetszeni. Lehetne ugyan csiszolatot készíteni, de akkor meg a szerves állományt kellene eltávolítani.
Most jobban megnézve látom nincs is igazából ellentmondás a bemélyedés/kiemelkedés kifejezések között: maga a gödörke tényleg bemélyed, a másodlagos sejtfal boltozata pedig kiemelkedik. Az, amit pórusnak véltem a képeken tényleg az, a tórusz a gödörkepár között a középlemezen van és élesebb kontúrú képlet. A tóruszt a porózus margó cellulózrostjai függesztik lazán és oldalra elmozdulva szelepként tudja a pórust zárni-nyitni.
A késői pásztában tényleg átmetszett bélsugársejtek látszanak, a gyantaszerű anyag a parenchima foszlánya lehet talán.
Köszönöm, különösen a pontosítást. A metszetet igazából a fa léc oldalával párhuzamosan készítettem szemre a száliránnyal párhuzamosan, tehát biztosan eltér valamennyire a tangenciális iránytól.
A gyantajáratokban nem vagyok biztos, csak egyikben-másikban látszik valami gyantaszerű anyag. Az interneten található anyagból következtettem rá, de őszintén szólva nem sikerült valami jó képet találnom hozzá. A Sárkány-Szalai könyvet pedig egy ideje már nem vettem elő, nem beszélve az egyetemi növényszervezettan könyvről.
Az udvaros gödörkéket elsőre én is kiemelkedéseknek gondoltam, sőt most már egyértelműen látom egy másik metszetrészleten, hogy tényleg azok. Őszintén szólva nem értem miért írta az internetes anyag úgy, ahogy a hozzászólásomban szerepel. Jó lecke arra nézve, hogy nem lehet a leírtakat készpénznek venni, utána kell nézni a szakirodalomban (bárcsak volna rá elég idő...).
Nagyon szépek, gratulálok. Örülök, hogy örömöd lelted benne és hogy ilyet is látok itt a fórumon. Remélem nem veszem el azzal a kedved, ha azt írom, hogy szerintem nem gyantajáratokat látsz, hanem kissé a radiális és tangenciális irányok közé sikerült a metszet irányát belőni. Ezért a bélsugársejtek falai is kissé oldalról látszanak a bennük levő parenchimával. Úgy kb. 10-20 fokkal a tangenciális iránytól eltér a metszet iránya. Ha tudsz róla valamilyen sötét látóteres, ráeső képeket is feltenni akkor egyértelművé lehetne tenni ezt.
A görödkéket udvaros gödörkéknek hívja a szakirodalom. Érdekessége, hogy a sima gödörkékhez képest ezeknek éppen, hogy nem a közepe lukas, hanem a közepén levő tóruszt (ami a képeken kék kör alakú folt) veszi körül egy gyűrű alakú, sárgás sáv, ez a margó, aminek a szövete hézagos és ott engedi át a vizet egyik tracheidából a másikba a sejt. A tracheidák sejtfalvastagodása felülnézetben a margó fölé ér, de nem látszik tisztán, mert a fény is átüt ott ahol a víz átjár és homályba fedi a vastagodások széleit.
Az első képen felül késői pásztát láthatunk, míg az első kép alsó részén korait. A különbség köztük a sejtfalak vastagsága (a késői inkább támasztó, míg a korai inkább vízszállító szerepet lát el) és a sejtek mérete (a korai sejtek tavasszal képződnek amikor több a vízfelvétele a fának, ezek ezért szélesebbek).
A jellegek könnyebb felismerése érdekében érdemes a megszokott irányokban (radiális-, tangenciális-, keresztmetszet) metszeni a fát. Ez nem mindig sikerül, különösen nem kovás fáknál.
Hét végén fát vágtam. De nem úgy, ahogy általában szoktak, baltával. Nem, ennél finomabb szeletekre vágtam a fát, mintegy 14 ľm vastagra.
Régóta az volt a tévképzetem, hogy "D" típusú kés kell a fa mikrotomos metszéséhez. Igazából nem, csak puhítani célszerű előtte az anyagot. Ez abból áll, hogy vízben vagy vizes-glicerines oldatban főzzük pár órát, amíg lesüllyed az edény aljára. Ilyenkor jól megszívja magát és a pórusokból eltávozik a levegő. Valószínűleg vákuumban hasonló hatást lehet elérni de nem próbáltam.
Ezután be kell fogni a fát a mikrotom tárgytartójába. Sokkal egyszerűbb, mint egy beágyazott mintát, mert a fa blokk közvetlenül a pofák közé szorítható. A metszés ezek után rutinmunka.
Különösen jól mutatnak a fenyőfélék hosszmetszetben. Az alábbi képek bolti fenyő lécről készültek szálirányban metszve. A rendezett cellulóz rostok miatt a hatás sokkal drámaibb polarizált fényben, emiatt cirkuláris polarizátorokat használtam plusz egy Pritt cellux segédtárgyat.
Jól látszanak az itt vízszintes lefutású rostok alul lazább, felül tömöttebb állománnyal. A lazább állományban kerek gödörkék látszanak, erről később. Felül a sárgán világító szálak között hosszúkás átmetszett gyantajáratokat találunk. (6,3/0,20 és 16/0,32 Planachromat, Zeiss West KPl 8× okulár + 1,8/50 mm Pentacon Auto objektív afokális kombináció).
A gödörkék a következő képeken még jobban látszanak, ezek a kis fánk alakú képződmények. A sejtfal megvastagodott, a gödörkék pedig tulajdonképpen benyomódások a sejtfalon. Mivel nincs éles szélük, ezért látszanak kissé elmosódottaknak. A gödörkék közepe lyukas, a víz ezért átfolyhat a párhuzamosan futó edénybe. A jobb oldali képen az átmetszett gyantajáratban maradt gyanta is kivehető:
(Bal oldalon 16/0,32 Planachromat, a többi képen 40/0,65 Planachromat, Zeiss West KPl 8× okulár + Pentacon Auto 1,8/50 mm objektív projekció.)
Igen és igen. A sima LEDbe gondolom a Cree XLamp XML2 is beletartozik. Az immerziós közeg saját kutyulmány, egyébként teljes mértékben megegyezik optikailag a "rendes" immerziós olajjal, csak vízzel le tudom mosni. Azt nem tudom, hogy a frontlencse ragaszását hosszabb idő alatt oldja-e, de hosszabb ideig sose hagyom rajta.
Tovább szórakoztam a cirkuláris polarizált megvilágítással. Szépen kihozza a finom részleteket és nagyon jó feloldást ad. Még világos látómezővel, teljesen nyitott rekesszel is sokkal jobb a kontraszt, mint nélküle.
Az alábbi képek 90/1,30-as apokromát immerziós lencsével készültek, Bausch & Lomb Low Ampliplan + 120 mm tubuslencse projekcióval. A kondenzorrekeszt 4 mm-re eltoltam az optikai tengelyből és egyes esetekben enyhén homályos üveggel lágyítottam a megvilágítást.
A képeken semmi különleges feldolgozást nem végeztem, még a szintek sincsenek állítva és a kontraszt is az eredeti. Mindössze egy nagyon enyhe életlen maszkot alkalmaztam.
Ajánlom figyelembe a harmadik képen az Amphipleura pellucida vázat. A finom és itt kékes színben látszó sávozás 0,25 mikrométer periódusú de a lencse tökéletesen bontja ezzel a módszerrel. Máshogy csak nehezen, a sávokra merőlegesen beeső ferde megvilágításban látszanak. Itt a beesési szög változásával is csaknem mindig jól láthatók maradtak, méghozzá sárgás interferencia-háttérszín esetében egyaránt.
Sikerült megoldani a fényképfeltöltést, úgy hogy a firefoxon keresztül lépek be az Index fórumaiba.
Tegnap jöttünk vissza a horvát tengerpartról, ahol begyűjtöttem némi mintát a tengerből. Kövekről , kötélről, falépcsőről kapargattam le rátapadt élő bevonatot. Zeiss fáziskontraszttal + I-phonnal készítettem gyorsan pár felvételt a zsákmány egy részéről 10x okuláron keresztül, 10-20- 40X objektívek mellett. Kovamoszatnak gondolom a legtöbbet. A 6. képen talán valami más van, azokkal a gyökérszerű csillókkal, illetve az utolsó fényképen van még valami kerekded egysejtű.
Nos ki kell magam igazítani az 1985-ös mikroszkóppal kapcsolatban, mert meg lett az eredeti számlája:
Tehát ad 1) 4900 Ft volt; ad 2) unkonvertibilis forintért vettem. Igaz így még horribilisabb az összeg: jó másfél havi bérnek felelt meg, nem pedig kétharmadnak. A 200 DM onnan jött, hogy a boltban konzultálható Foto-Quelle katalógusban ilyen áron szerepelt (azaz Nyugatnémetbe' már ennyiért a Tiéd lehetett), csak mire Magyarországon forintosították rögvest dupla annyi lett belőle. Arra is rosszul emlékeztem -- most így utólag belátom -- hogy a váci utcai Foto-Quelle valutás lett volna, mezei halandók is vásárolhattak benne.
Nem vagyok megelégedve még az eredménnyel, de a megoldás várásának izgalmát enyhíteném ezzel a képpel:
Naphraxos titkos-tavi minta 40/0,95 CZJ apochromat + Bausch & Lomb Low Ampliplan + 125 mm-es tubuslencse kombinációjával fényképezve, 20 szeletes fókuszsorozatból összeállítva. A megvilágítás homályos üveggel lágyított ferde, cirkuláris polárok között. Az eredetiben nagyon szépen látszanak a vékony struktúrák a háttértől némileg elütő pasztell inteferenciaszínekben. Az Amphipleura vázakon (ezen a képen nem látszik) ilyen felbontás mellett feloldatlan striáknál is megjelenik egy enyhe szín. Néha 1000×-es nagyításnál már-már látni vélem a mintázatot.
Úgy néz ki, hogy sikerült találnom egy darabot a mintából. Kb. fél tenyérnyi, de egyszerre túl sokat nem is érdemes feldolgozni. Borsónyi darabokat érdemes egyszerre szétáztatni, és a szuszpenzióból egy cseppet tárgylemezre téve keresgélni. Az elérhetőségem ott van az adatlapomon. Írj rám, és megbeszéljük, hogy jusson el hozzád.
Ja, hogy a többi kérdésre válaszoljak: 199 DM kb. 2000 akkori forint volt (sokáig 10 Ft/márka volt az árfolyam). Interneten biztosan elérhető ez. Én két évvel később havi 2700 Ft-ot kerestem, de ez rossz fizetés volt, mondjuk 3500 Ft/hó már elment. Tehát usque kétharmad havibér.
Kérlek szépen nekem fel volt írva minden fontos fotós paraméter. Akkoriban nem 200 kép készült 2 nap alatt, hanem 36 két hónap alatt. Így nem volt annyira nehéz :)
Van egyébként pár tucat mikroszkópos filmtekercsem, néha szemezgetek belőle majd ide.
A mikroszkóp kínai gyártmány (Made in China), de nyugatnémet áruházban vettem. A Váci utcában működött egy darabig és csak kemény valutáért lehetett vásárolni benne akkortájt. A pontos vásárlási dátumot pedig ma nézettem meg a lányommal. Arra emlékeztem, hogy 1985 nyarán vettem, de azért napra pontosan nem. Az árat pedig nem volt nehéz megjegyezni.
Hát nem semmi arc vagy és ez tényleg nem semmi, hogy mit kihoztál ebből a kis vacakból. Az, hogy a hívási adatokra is emlékszel, az már a boszorkányság vádjához is bőven elegendő :)
Érdekes lenne egyébként, hogy ez keletnémet vagy nyugatnémet márka, és hogy mennyit is ért ez akkor? Vagy akkori forintra, vagy akkori zsömlére átszámítva mondjuk.
Szép munka!
(ha én egyszer előveszem az első mikroszkópomat és azzal csinálok fényképet, abban nem lesz sok köszönet...)
A PPM egyetlen igazi hátránya, hogy zöldeskéken lumineszkál. Ugyanakkor a Naphraxszal ellentétben nem kristályosodik teljesen kiszárítva sem. Sajnos egyik-másik sarzs Naphrax erre hajlamos.
Arról beszélgetünk mivel milyen minőségű mikroszkópos képet lehet készíteni. Hogy nagyon egyszerű felszereléssel is lehet jókat, arra itt mutatok egy archív példát:
Ezt a két képet kb. 25 éve készítettem a feleségemnek iskolai demonstrációs célból egy alant látható kínai mikroszkóppal (amit egyébként 1985. július 24-én vettem 199 DEM-ért a Váci utcai Foto-Quellében :)
Fotózáshoz Pentacon mikroközdarabot használtam közgyűrűkkel, a mikroszkóp Huygens (!) okulárját a szükséges mértékben megemeltem. A Hoffmann modulációkontraszt objektív saját barkácsolás egy régi Zeiss (Leitz?) szétcsavarható tárgylencséből kormozással és papírmaszkkal. További paraméterek: Praktica MTL 5 gép Fortepan 50 filmmel, az előhívás glicines előhívóval történt 20 °C-on. A nagyításhoz Meopta Anaret nagyítógépet és Bromofort normál papírt használtam, valószínűleg Fenofort előhívóval.
Bocsánat, de kis kiegészítés még kikívánkozik belőlem :) Természetesen a fehérvérsejteken TÚL még kék lehet az, hogy
- visszamaradhatnak a festés utáni öblítés után festékrögök
- a vörösvérsejtekben egészséges esetben is lehetnek kéken festődő képletek (pl. Howell-Jolly testek), de ezek lehetnek kórosak is (pl. egysejtű paraziták)
Szerintem ezen a képen is látszanak ilyen HJ-testek.
Ez még "csak" PPM. A Naphrax-szal spórolok, azt akkor használom, ha jól eltaláltam a higítást, hogy ne fedjenek egymásra a vázak de ne is csak lézengjenek.
Gyönyörű képek, szép részletdúsak ! Fotosorozatos (stack) képek ? Az első fotón láthatóval még nem találkoztam. Nem tudom ismered-e, van egy diatómás csoport a facebookon "Diatom Images" név alatt. Az Amateur Microscopy oldalon talán még több színvonalas kovamoszatos felvételt osztanak meg, néha elképesztően szép, nagyfelbontású fotókat, lengyel,svájci,német,orosz,spanyol,olasz fotósok. Legutóbb egy debreceni kolléga , Zsámboki József rakott fel sötéthátteres kovamoszat felvételeket.
Ha mechanikailag az Érdiek rendbe tették a Zeiss mikroszkópodat és a Köhler is rendben van és ennek ellenére kifogásolható a kép akkor ott optikai problémák vannak.
Legfőbb ludas az objektívek lehetnek. Nekem vagy 50 Zeiss objektív közül 12 használhatatlan 8 még úgy ahogy. Nem a gyártó a ludas hanem az idő. A világhírű márkát is kikezdi a használat (sok esetben a helytelen), a karbantartás esetleges hiánya, és persze hát az idő. A precízen lezárt optikák belsejében is müködlk az entrópia, a 40 - 60 év nem múlik el nyomtalanul.
Javításukra csekély a remény, bár Levente sikerrel megoperált egy - két szétszedhető példányt, de a legtöbbjük kompakt szerelésű megbontásuk (és összerakásnál az optikák eredeti pozicionálásának kilátástalansága miatt) szétbarmoláshoz vezet. Rosszabb lesz mint volt.
Ha van sztereó mikroszkópod, alsó megvilágítással nézd át az objektívjeid belsejét, az optikák felületét és győződj meg az állapotukról. Nem kívánom, hogy megrökönyödj.
Az okulárok jóval könnyebb esetek de az szterós átvizsgálás ott is ígéretes lehet.A nem látható felületi sérülések az optikán durván láthatók.
Ezt a Köhler féle beállítást nagyon sokszor kipróbáltam, beállítottam, ahogy a neten leírják, megadták, de igazából nem tetszett a végeredmény. Az zavart, hogy a 90 ezer Ft-os semiplan objektíves kínai mikroszkóp tisztább képet adott mint ez a régi Zeiss. Egy idő után csak beállítottam a 10X-es objektívre, centíroztam a négy csavar segítségével és már csak a kondenzor magasságát és a kondenzor rekeszét változtattam ahogy azt az egyszerűbb kínai mikr. papirján írták. Főleg a rekesz állításával próbáltam minél kontrasztosabb, de azért nem túl sötét képet kapni. Nincs hozzá sem segédmikroszkópom sem pedig centirkulcsom. Ez egy leselejtezett műszer,tiszta kosz volt, be volt ragadva a csavarok fele , rozsdás volt a tükör és nem volt hozzá még világítás sem. Keveset használhatták, mert alig van rajta kopás nyoma. Érden hozták rendbe, beállították, adtak hozzá új tükröt, lámpatartót. Csináltattam hozzá LED-es világítást egy ismerősömmel. Ráköltöttem kb 70 ezret. Használom minden nap szinte. Átrágtam magamat már egy hegynyi leíráson a neten. Az a baj, hogy ugyan tűrhetően beszélek angolul és németűl, de annyi a különleges szakkifejezés, hogy sokszor nem értem így sem - a google már füstöl a sok kereséstől. Az optikai tudásom lassan azért ismét gyarapszik. Ami keveset erről az egyetemen tanultam az elmúlt közel 40 év alatt elfelejtettem mert nem volt rá szükségem. A Fbookon találtam egy amateur microscopy oldal, oda szoktam néha képet fölrakni, ha egy-egy kép vagy videó tűrhetőbben sikerült és kíváncsi vagyok, hogy mit láttam rajta. A 10 hónapja vásárolt kínai most éppen garanciális szervízben van mert nagyon picit, de lötyög a kondenzorja és érintkezési hibás a fényerőszabályozója. A lencséi minősége az én meglátásom szerint eléggé jó.
Megmondom őszintén, engem meglepett, hogy eddig nem foglalkoztál azzal, hogy rendesen Köhler szerint beállíts mindent, de még jó, hogy kiderült :)
A fejlemények ismeretében pár gondolat, jótanács:
- Az apertúrarekeszt nem fáziskontraszt módban azért kell behúzni, hogy kontrasztosabb képet kapj. Az a felbontás rovására megy. Fotózáskor, ha több részletet akarsz, néha jobb a rekeszt teljesen nyitni és fotosoppal növelni a kontrasztot.
- Néha (szituációfüggő) érdemes szembemenni a szabállyal, és túlhúzni a rekeszt, de ez fázisobjektívnél, nem fázis üzemmódban sokkal randább műtermékeket produkálhat, mint egy sima objektívnél.
- Fázis üzemmódban fontos, hogy minden centírozva legyen - rekesz, kondenzor, fázistárcsák. Ezeket megcsináltad? Van centírkulcsod?
Kiderült mégis van 8× plánkompenzációs okulárom, csak nem keleti, hanem nyugati Zeiss (KPl 8×). Mivel egyéb paramétereiben megegyezik a keletivel és a 3 mm illesztési hossz különbséget ki tudom kompenzálni, készítettem egy képet 40/0,65 Planachromat, KPl 8× okulár és Auto Revuenon 1,8/50 (lánykori nevén Pentacon Auto) segítségével. A téma vérkenet, de most nem ez a lényeg, hanem a tény, hogy 18 mm okulár-látómező fér a képbe átlósan.
A kép direkt sötét, mert a leképezés minősége most a lényeg. Azt mondanám, hogy a sarkai felé kissé elhúz, de más jó módszerem nincs ekkora látómező befényképezésére. Majd kipróbálom más alapobjektívvel, hátha javít a dolgon. Van a szekrényben valahol egy Reichert kompenzációs 8× okulárom még, azt is előkotrom. (A Reichert illesztési hossza pont akkora, mint a Zeiss Jenáé.)
Na, most megkönnyítetted a dolgomat :) Pont erre gondoltam. Ilyen van nekem, meg a nem kihajtható változat. Mikroszkóphoz is beállítható, amennyiben szűkítőcsövet applikálok bele. Esetemben ez egy 32 mm átmérőjű PVC cső, hosszában bevágva egy kb. 5 mm szélességű réssel. Az okulárkihuzatra teszem, a szorítóval meghúzva éppen körülöleli a tubust.
Most már hosszabb ideje nem használom, de jól jött nem cserélhető objektíves kis fényképezőgéphez.
Most vettem egy ilyen adaptert, de könnyebb használni -legalábbis nekem- egy külön állványt. Azt csak félre rakom, ha már nem kell, az adaptert meg föl-le kell csavarozgatni és azt sem könnyebb beállítani a megfelelő helyre.
Köszi az összehasonlító fotókat, meg a készítés módját de nem erre gondoltam a szájbarágósdival.
Az hiszem egy kicsit félre értettük egymást bár említed, hogy ez még nem a magyarázás.
Amit nem egyszerű könnyen átlátni az ez:
". Létezik ún. "digiscoping adapter" vagy "MicroStage", amellyel tetszőleges gépet lehet az okulár elé fogatni a gép állványcsavarján keresztül. A kamera egy keresztsínen rögzül, az okulár elé egy zsanérral lehet rendszerint beforgatni de létezik nem beforgatható, fix változat. A centrálást a tartó- és egy erre merőleges másik sínnel kell elvégezni, az egész ketyerét egy szorító tartja az okulárkihuzaton. Az okulárkihuzat mikroszkópoknál rendszerint túl kicsi a szorítóhoz, mert főképp távcsövekhez készítik az eszközt. Behasított PVC csővel ki lehet ilyenkor is közölni a rést."
A 25193 - as hsz ilyesmire vonatkozik. Ha látnánk az összerakott felépítményt képpel demonstrálva sokkal egyszerűbb lenne a megértés.
A fenti (és a legtöbb hasonló) írás elméletileg ideális optikai eszközöket tételez fel. Sajnos a világ és a mikroszkópokban levő kondenzorok nem tökéletesek, ezzel kapcsolatosan találsz finomságokat pl. ebben az írásban:
(Az egész érdekes, de külön jó a 4. és a 7. fejezet)
Pár havonta megfordulok Veszprémben, meg van egy csomó tartozékom Zeiss Jena mikroszkópokhoz, meg némi tapasztalatom is.
Nem igazán volt időm végigolvasni amiket írtál meg kérdeztél, de ha van valami tartozék, amit kipróbálnál, keress meg, hátha tudok segíteni (akár kölcsönadni kipróbálásra)
Köszönöm Levente a tanácsokat! Kipróbáltam és így pengeéles képeket kaptam ! Az volt a baj, hogy a kínai mikroszkóphoz kapott leírás alapján állítottam be eddig a megvilágítást. Abban meg azt írták, hogy a 10X obj-hez állítsam be, aztán azzal mehet az összes többi is. Most már látom, hogy ez nagyon nem így van a Zeissnél ! Olvastam az ergavalhoz a neten talált német leírást is korábban , de voltam olyan lusta, hogy nem állítgattam be a blendét minden egyes objektívhez külön-külön az okulárok levételével, hanem csak úgy a látvány alapján. Nem volt jó módszer ! A túl szűkre állított blende okozta a problémáimat a szellemképekkel ! Most kimértem pontosan a blende értékeket, fölírtam és így már csak a kondenzor magasság beállításával kell majd külön bíbelődnöm a továbbiakban, mert ahhoz nincs skálabeosztás.
Köszönöm a fáradságod ! Most szándékosan nem nyúltam hozzá a képekhez, hogy jól összehasonlíthatóak legyenek. Amúgy természetesen magam is végzek utómunkákat a képekkel. Ami a szenvedést illeti, kínlódok sokat velük, de jól esik ! Vonz az új kihívás ! Ha egy kis segítséget kapok nálam többet tudóktól az pedig nagyszerű, olyan mint a hátszél bringázáskor ! Köszönöm !
Tudom, hogy ez még nem válasz a kérdésedre, de készítettem gyorsan két fotót ugyanarról a vöröshagyma burkolólevél mintáról. Egyiket Mf Projektiv K 2,5:1-gyel, másikat PK 12,5× okulár és végtelenre állított Pentacon Auto 1,8/50 objektív konbinációjával. Meglátásom szerint mindekettő egyformán jó lett, nem látok lényegi különbséget közöttük. Telefonnal nem próbáltam, mert amilyen nekem van, azzal biztosan rosszabb lesz a kép ezeknél.
Bal oldalon projektívvel, jobb oldalon afokálisan. Hagyma burkolólevél gyantába ágyazva, 10/0,30 apokromát, polarizáció cirkuláris polárokkal. Elméletileg a két nagyításnak egyformának kellene lennie, mert az 50 mm-es fényképezőobjektív gyújtótávolsága a tisztalátás távolságának ötöde, tehát a szorzófaktor 0,2 és 12,5×0,2=2,5.
Kipróbáltam PK 10× és PK 6,3× okulárokkal is, utóbbinál már látszik a látómezőrekesz pereme. Sajnos PK 8× okulárom nincs, azzal lehetne kapni a legnagyobb látómezőt anélkül, hogy a rekesz zavarna. Plánlencséknél megfontolandó felállás, ugyanis APS-C gépen Mf Projektiv K 2,5:1-gyel csak kb. 11 mm-es okulár-látómezőt lehet átlósan a képen megjeleníteni (és a 2,5:1-esnél nincs kisebb nagyítású projektív), a PK 8×okulár +50 mm-es alaplencse kombinációval pedig kb. 17,5 mm-t, ami csaknem 60%-kal nagyobb.
Sanszos, hogy a 40-es objektívval készült. A 100-ast csak immerziós olajjal tudod használni.
A megvilágítást minden esetben be kell állítani optimálisra. Legjöbb Köhler szerint, ennek a módját megtalálod az interneten. Több lépésből áll, de amit mindenképpen el kell végezni, az a megvilágító apertúra beállítása.
Először kiveszed az okulárt és belenézel a csőbe, látni fogod az objektív hátsó lencsetagját. Mivel van fáziskontraszt segédmikroszkópod, még jobb, ha ezt használod.
Utána a kondenzort feltekered felső állásba és teljesen kinyitod az apertúrarekeszt a kondenzor alján. Majd elkezded bezárni addig, amíg az apertúrarekesz képe megjelenik az objektív hátsó lencsetagjának síkjában. Kissé tovább zárod, hogy a hátsó lencsetag átmérőjének 3/4-e és 2/3 közötti rész maradjon kivilágítva. Ennél ne zárd összébb, mert kellemetlen intereferenciaminták jelennek meg a képben és a feloldás csökkenni fog.
Fáziskontrasztnál a kondenzor és objektívgyűrűk fedjék egymást, de láthatóan ez Neked így is volt beállítva.
Remélem nem haragszol meg, de az egyik tesztfotódnak nekiugrottam fotosoppal. Ha gond, szólj kérlek, töröltetem a moderátorokkal.
Szóval nem az én képem, hanem Halmos Ferencé következik:
Ez az, ami Nikonnal, kitobival készült. A képen a bal oldal az eredeti, a jobb oldal a feldolgozott: élesítés, zajszűrés, fényerő - kontraszt - színtelítettség. Kb. 2 perc volt. A teszt alapján tényleg a mobiltelefonos fotók a látványosabbak, de ha figyelmesen megnézi az ember, akkor ott vannak a részletek a többiben is, csak elő kell hozni. Sőt, a fényképezőgépnek sokkal nagyobb a szenzora, sokkal több információt rögzít is. Kevésbé kényelmes, ez tény, de ha a képminőség fontos, azért sajnos szenvedni kell :)
Bocs, hogy megint borzolom a képeimmel az idegeiteket ! Néhány tesztfotó látható a mellékletben. (kékalgák és kovamoszat ) A két utolsó kép kivételével fáziskontraszttal készültek. Már nem emlékszem, hogy a 40X-es vagy a 100x-os objektívvel ( Ezután föl írok mindent ! )
Amiért mutatom őket : Szeretném tudni, hogy a többé-kevésbé, de mindkét beállításban látható szellemképek( a halványabban ismétlődő kontúrok ) mértéke elfogadható-e az ergavallal vagy még ezen lehet sokat javítani, szakértőbb beállítással, esetleg hibás-e a mikroszkóp ?
Google Chrome-t Azt írja ki, hogy nem sikerült betölteni a beépülő modult. Van egy indexes technikai problémákat feszegető indexes oldal. Rákérdeztem ott, de senki sem válaszolt . A google-val sem találtam választ eddig.
Igen, PK 10x15,5 -es (habár azt nem tudom mit jelent itt, A 15.5 -egy körbe írták bele apróbb számokkal ) A távtartót én is lecsavartam. Csináltam még egy próbát a Reichert Zetopánnal is. Telóval fényképeztem az okuláron és a fototubus projektor lencséjén keresztül is. A projektorral sokkal szebb képet kaptam. Ezután fölraktam ezt a projektorlencsét a Zeiss okulárja helyett, de ezen már nem értem el a várt javulást. Azt még nem is írtam, hogy két féle tartóm is van a mobilhoz. Egy háromlábú szelfibotot használok, de most kiróbáltam egy az okulárra szerelhető tartót is. Megint kidobtam vele 5 ezret az ablakon ! Nehézkesebb vele , ráadásul a Zeiss okulárja vékonyabb is valamivel mint ami ennek megfelelne ( a Makszutovos kínai nagyobb átmérőjű)
Milyen okulár volt a mikroszkópban? A PK 10x-es okulárnak lecsavarható távtartója van, anélkül a frontlencséhez közelebb rakható a gép. Bár 55 mm-es fókusztávolságnál jól tölti a képmezőt így is.
Majd csinálok összehasonlítást én is és felrakom az eredményt.
Véleményem szerint használj nyugodtan telefont, ha azzal kapod a legjobb képet. Pláne, hogy ahhoz mindened meg van már.
Az esetek egy részében olyan amatőrök kérdeznek akik nem rendelkeznek valamiféle alaptudással (de dicséret a részükre az érdeklődésért) ezért a kissé szájbarágósabb magyarázatnak bizonyosan nagy hasznát vennék.
Mindenki nevében köszönet a tájékoztatásért, de szerencsés lenne ha képekkel is demonstrálnád a leírtakat mert elég nehéz gondolatilag követni az elmondottakat pláne ha a műszer különbözőségeit is szem elött kell tartani. Persze ez macerás és többlet munkát igényel, ezért csak kérés ha van rá időd.
Létezik adapter, amivel a tükörreflexest az okulár elé lehet fogatni. Talán esztergáltatni sem olyan bonyolult ilyet. Leventének van ilyen, kérdezzük meg, az hogy működhet.
1. Legegyszerűbben mikroközdarabbal történhet, mert szabványos 25 mm átmérőjű okulárkihuzatra lehet ráhúzni. Értelemszerűen okulár is kell afokális fényképezéskor bele. A mikroközdarab fecskefarkas fele M42×1-es menetű és kelleni fog még egy M42-->objektív szűrőmenet adapter. Az egyszerű függőleges tubus előnyben van a tört tubussal szemben, mivel a gép tömege egyenletesen és függőlegesen terheli a szűrőmenetet (ne feledjük, hogy ezt könnyű szűrők vagy előtétlencsék fogadására tervezték). Az, hogy mekkora fókusztávolságú objektívre lesz szükség függ az okulár nagyításától és látómezőszámától. A Zeiss Oberkochen afokális kamerájában a lencse 63 mm fókusztávolságú és nagy látómezejű KPL okulárokkal használandó. APS-C vagy mikro 4/3 kamerához elég lesz szerintem 50 mm-es alapobjektív. A Tessarok jobbak a Biotaroknál, mert a rekesz síkja közelebb esik a frontlencséhez. Az az ideális, ha az okulár kilépő pupillája a rekesszel egybeesik. Nekem nincs "palacsinta" (pancake) objektívem, gondolom ilyen is jó.
Afokális fotózáshoz korlátozottan alkalmasak a zoomlencsék, mert vignettálnak. A zoomlencsék ráadásul gyakran nem bírják el a gép tömegét, a zoomgyűrű a tömegtől elfordul és az objektív "összeroskad" a legrövidebb állásba.
2. Létezik ún. "digiscoping adapter" vagy "MicroStage", amellyel tetszőleges gépet lehet az okulár elé fogatni a gép állványcsavarján keresztül. A kamera egy keresztsínen rögzül, az okulár elé egy zsanérral lehet rendszerint beforgatni de létezik nem beforgatható, fix változat. A centrálást a tartó- és egy erre merőleges másik sínnel kell elvégezni, az egész ketyerét egy szorító tartja az okulárkihuzaton. Az okulárkihuzat mikroszkópoknál rendszerint túl kicsi a szorítóhoz, mert főképp távcsövekhez készítik az eszközt. Behasított PVC csővel ki lehet ilyenkor is közölni a rést.
Pedig ha nem hót fáradtan írtam volna tegnap, akkor nem hagytam volna ki belőle ezt - azt. Szóval:
- Létezik adapter, amivel a tükörreflexest az okulár elé lehet fogatni. Talán esztergáltatni sem olyan bonyolult ilyet. Leventének van ilyen, kérdezzük meg, az hogy működhet.
- A mikrofotózás egyik legnagyobb ellensége a bemozdulásos életlenség. Az jó, ha exponálózsinórt és tükörfelcsapást tudsz használni, de néha az is kevés. Fel kell tekerni a lámpa fényerejét, meg a gépen az ISO-t, legfeljebb kicsit zajosabb lesz a kép. Haladók vakut barkácsolnak a gépbe, féligáteresztő tükörrel, Köhler pozícióba.
- Érdemes megtanulni fotosoppolni is, hogy kihozd azokat a részleteket a nyers képből, amik nem látszódnak. Alternatív út, hogy olyan profilt állítasz be a fényképezőgépen, ami kontrasztosabb, élesebb képeket készít, mint az alapbeállítás. (https://www.youtube.com/watch?v=bmRtERZoN0E)
Bálint remekül összefoglalta a lényeget. Ahogy mondta én régebbi (Ergavalnál is régebbi) mikroszkópokkal szoktam fotózni. Ha valamiben segítségedre lehetek, csak írjál.
Az tény, hogy sok esetben nem lehet úgy visszaadni a látványt képen, ahogyan szabad szemmel látszik. Különösen jellemző ez polarizációs képekre, a fotókon általában sokkal kevésbé drámai a hatás. Néha viszont fordítva van a helyzet és fényképen jobban látszanak bizonyos dolgok (nem beszélve pl. az infra és UV képekről, ahol szemmel semmit se látni).
Szerintem régebbi mikroszkópoknál egyik probléma a projektív. Nem önmagában gond, hanem az a helyzet, hogy APS-C vagy 4/3 formátumú digitális fényképezőgépekhez legalkalmasabbak a kis nagyításúak és ezek igen ritkák. Plánlencsékhez jó volna például 1,6:1-es projektív, de ilyen egyszerűen nincs és nem is volt, kivéve az Olympusnak (ez pedig manapság horror árú). A Bálint által említett és birtokolt CF-250-es rendszer ezt elegánsan megoldja, mert nem kell hozzá projektív: a korrigált képmező 28-32 mm átmérőjű és önmagában tökéletesen javított.
Köszönöm Bálint a válaszodat, nagyon hasznos ! Igen, érzem a gyűjtésre ösztönző veszélyeket, de ellenállok ! :) Egy biológiait és egy sztereót vettem- még eléggé tudatlanul, azután kaptam ajándékba 2 db leselejtezettet. Költöttem rájuk rendesen, hogy jól működjenek és lassan tanulgatom mik a határaik és a határaim. Az ember szeretne mindig jobbat, de nem kapkodom most már el végül is csak egy szép hobbi .
Kissé csapongó, szubjektív véleménnyel, gondolatokkal próbálok meg segíteni, talán nem hátráltatás lesz a vége.
- fotózni bármivel lehet, csak lehet hogy egyik-másik eszközzel körülményes. Tudom, hogy könnyen beszélek a mára kialakított gépparkommal, de én is fotóztam fázisos Ergavallal, néha jól sikerült, néha nem.
- nekem a Mikroval szériás mikroszkóp + tükörreflexes gép kombó nem jött be, az okulár elé tartott Nion coolpix 995 vagy az okulár helyére rakott USB kamera már inkább, de nem véletlen, hogy amióta megvan a Jenaval, csak akkor fotózok Ergavallal, ha melóba vagyok és nem tudom hazahozni a mintát.
- sokszor előfordul, hogy hiába van minden jól beállítva, még a Jenavallal is úgy járok, hogy Téged idézve "mikroszkópon szabad szemmel szép részletdús képeket láthattam,amit a fotók sajnos nem adnak vissza"
- Levente Nf + Canon kombóval fotóz többnyire (ami most a mi szempontunkból majdnem olyan, mintha Ergavalt használna) (keress vissza, van leírás többször is a technikai részletekről)) és jó eredménnyel teszi ezt
- trino fej nem feltétlen kell, sokkal olcsóbban ki lehet néha fogni sima fotótubust, amit a bino fej helyére lehet rakni. Projektív (azaz fotóokulár) azonban mindenképpen kell bele, ha jót akarsz
- rágugliztam erre a Nikonra, de nekem ez nagyon műanyagnak tűnik. Nem ismerem a típust, lehet hogy alaptalanul savazom, de nem merném nyitott ablak mellett használni, mert még megeszi az UV fény
- lehet, hogy 550 USD a vételár, de arra még rájön a vám meg az ÁFA!
- a Jenamednek vannak korlátai, de az objektívei jók, nem kell hozzájuk projektív, és ezt szinte biztosan kipróbálhatod vásárlás / ajánlattétel előtt:
- a fotósokat is, meg a mikroszkóposokat is gyakran elkapja a kütyühalmozó láz. Úgy érezzük, hogy megveszünk még egy valamit, és akkor azonnal jó lesz minden képünk. Sajnos aztán nem. Itt van egy inspiráló sorozat:
Sziasztok,
Kaptam egy Meiji mt3 sztereó mikroszkópot, gyönyörű a képe, de karcos az egyik objektív párja, hogyan lehetne javíttatni?
Sajnos a Meiji Europe nem vállalja, mivel "már sok éve nem gyártják" (csak éppen azt nem írta, hogy vegyek egy újat :((
Felújított NIKON LABOPHOT 2 mikroszkóp 4 db E Plan (10,20,40,100 oil ) + 1db 6x objektívvel, + trinocular head with a 2.5X Nikon camera projection lens, az USA-ból 550 $-ért jó vétel fotózáshoz ? Vagy szerezzek be inkább a fáziskontrasztos Zeiss Ergavalomhoz egy fotótubusos fejet ? ( Az is is jó drága, ha éppen lehet venni) Köszönöm, ha válaszoltok !
A sztereomikroszkópomhoz van fototubus, de az csak egy sima csavarmenettel kissé változtatható hosszúságú cső, okulár nélkül. A Makszutov adott hozzá egy, ha jól emlékszem T2 nevű szűkítőadaptert. Azt mondták, hogy arra tegyem rá a Nikon D5200 -emet és azzal működni fog. Sajnos a fotótubusával lehet valami gyári vagy tervezési hiba mert eléggé csúnya tükröződéseket eredményez a képek közepe táján. Beleraktam a csőbe egy matt fekete kartonpapirt, valamivel jobb lett a helyzet. Az okulárok helyére rakva a Nikont ez a probléma nem jelentkezik viszont úgy találtam, hogy az okuláron keresztül a mobiltelefonnal jobb képeket tudok készíteni. A mikroszkóp forgalmazója elhajtott a problémával, szerinte a fényképezőgép hibája. (Szerintem nem.) Az Ergaval mikroszkópomhoz- amellyel a fenti képek készültek- viszont nincsen fotótubus, így kényszerűségből ennél is a mobilt használom. A szabad szemmel látható képek sokkal jobb felbontásúak mint a fotók. Egyszer szívesen kipróbálnám ezt a mikroszkópot is trino fejjel és egy rárakható rendes fényképezőgéppel, hátha jobb eredményt lehet vele elérni. Ezek a fejek eléggé borsos árúak,nem akarok rá költeni, amíg nem bizonyosodok meg róla, hogy valóban érdemes-e . A külföldi mikroszkópos oldalakon látom, hogy sokan még beraknak a T2 adapter és a váz közé egy optikával ellátott közgyűrüt is. Az sokat javít a képen ? Van még egy kb 60 éves ásványtani polarizációs Reichert Zetopánom is, annak a fototubusán van egy 8x plan okulár. Arra viszont nem tudom hogyan tegyem rá a fényképezőgépet ! A T2 adapter az okulárnak csak a helyére csúsztatható be. Az összebarkácsolt LED-es világítások frankón működnek, de látjátok van jó pár megoldatlan problémám a fotózással is. De legalább szabad szemmel már gyönyörű a látvány amit elérek. Minden segítséget köszönettel fogadok !
Azt elfelejtettem odaírni, hogy néhány képnél cirkuláris polárszűrőt + sima 3d moziszemüveg polárszűrőjét használtam. Szerencsére a mikroszkópon szabad szemmel szép részletdús képeket láthattam,amit a fotók sajnos nem adnak vissza. (fotótubus + Nikon D 5200 -vel sem, nem csak a mobillal )
Köszönjük szépen, ezeket tényleg megérte feltölteni. Ez határozottan tengeri eredetű, nem csak a kovamoszatok miatt, hanem vannak benne szivacstüskék, foraminiferák is.
Nagyon boldog lennék, ha lenne még az anyagból és tudnánk boltolni valahogy! Ha nincs anyag, akkor meg GPS koordináta, hátha eljutok oda egyszer.
OK OK, holnap keresek képeket és feltöltöm. Elvileg kellene lenni mintának is, mert úgy emlékszem, hogy nem dobtam ki, csak már évekkel ezelőtt volt és így hirtelen nem tudom, hogy hol lehet. Szétnézek egy-két helyen, hátha megtalálom.
Érdekes kérdés ez, én még láttam is valami új Zeiss doksit, ami a CPL használatot népszerűsítette. Sajnos most nem találom, de biztos van különbség a két lineárishoz képest. A Zeisst még betudnám marketingrizsának, de Leventét már nem :)
Köszi az infókat. Kiindulásnak ez elég is. Kicsit játszottam vele. A megvilágítás beállítása elég nehezen megy. Mi a trükkje, mert leginkább a megvilágító fényforrást vetítette a kondenzor a tárgylemezre. Ha teljesen leeresztettem, akkor kezdett javulni a helyzet. Ennek így kell működni? Lehet, hogy a szűrőtartóba kellene egy matt üveg?
Sok minden nem kell ehhez pluszban, talán egy tárgylemezmozgató jól jöhet rá. Szabványos a furatsora hozzá, az asztalon a két vékony közötte a menetes nagyobb. Ahhoz a szokvány zeiss tárgylemezmozgatók is jók, meg az ebayról kapható is, sőt a Makszutovnál is van nekik erre való.
A tubus fecskefarok csatlakozása is zeiss méret ha jól sejtem, szóval ha akarod a monokulárt kicserélheted binokulárra, esetleg szerezhetsz hozzá valami tubus alá való polos feltétet, és egy polszűrőt a kondenzor szűrőtartóba.
De igazából ez ugye utazónak készült, ezért mindenhol a sújt csökkentették, ezért egyszerű.
Ma sikerült szert tennem egy LOMO MBI-4 típusú mikroszkópra. Kicsit hiányos a készlet, de alapvetően megvan mindene. Valaki esetleg ismeri ezt a típust? Mennyire fejleszthető? Hiányzó tartozékokat honnét lehetne felhajtani hozzá?
Régen jártam már itt, de láttam, hogy volt téma a kovamoszat mikroszkópizálás. Ezzel kapcsolatban megosztanék egy lelőhelyet, ahonnét hoztam kőzet mintákat és véletlenül felfedeztem, hogy kovamoszatok vannak benne. Van pár képem is, de nem túl jók.
Szóval a lelőhely a Bükk-hegységtől északra, Uppony nevű településhez közel található. Gyakorlatilag egy régi földút mellett lehet szedni olyan üledékes, finomszemcsés kőzetet, amit vízben szétáztatva, az iszapban lehet találni kovamoszat vázakat.
Ez régi, több millió éves üledék, gondolom a Pannon-tenger időszakából való.
Ha valakit érdekel, pontosabban is megpróbálom leírni, hogy hol van a lelőhely, vagy akár arra is kapható vagyok, hogy közösen elmenjünk egy kis terep bejárásra. Nem messze ettől a helytől, Nekézseny és Dédestapolcsány települések között van egy felhagyott kavicsbánya, ami szintén tengeri üledékből jött létre. Kagylóhéjakat, fúrókagylók által kifurkált köveket is lehet találni, de a finomabb üledékben esetleg itt is lehetne találni mikroszkopikus élőlények maradványait.
cirkuláris polárszűrő=polárszűrő+ 1/4λ-ás retarder, ami 45°-ban áll a polárszűrő irányára (mint minden retarder).
Szóval a felső cirk.polárszűrőt lehet helyettesíteni pol. feltéttel és jó irányba bele dugott 1/4λ-ás retarderrel.
Azért azt fontos tudni, hogy indifferens, hogy a retarder a tárgy alatt vagy felett van-e. Pl, ha merőlegesen áll a két ellentétes sodrású cirkuláris polár, az pont olyan, mint ha lineáris polárokat használunk.
Legegyszerűbb egy ismerttel kipróbálni, vajon kioltja-e. Annak egyébként nincs jelentősége konkrétan milyen sodrású, csak az analizátor és polarizátor ellentétesek legyenek.
Sokan használnak polarizációs fóliákat és segédtárgyakat megfigyeléshez-mikrofotózáshoz. Nagyon szép színes képeket lehet így kapni kettőstörő struktúrákról.
Kevésbé ismert, hogy lineáris polárok helyett két darab cirkuláris polárral sok esetben jobb eredményt lehet elérni, erről először Dieter Gerlach könyvében olvastam. Nem arról van most szó, hogy megfelelő irányból cirkuláris polárt lineárisként lehet használni, hanem arról, hogy a tárgyat cirkulárisan polarizált fénnyel világítjuk meg és az analizátor egy ellentétes sodrású cirkuláris polár. Ilyenkor a hatás sokkal kevésbé függ a kettőstörő anyag optikai tengelyének irányától.
A következő képek is így készültek 10/0,30 apokromát objektívvel. A polarizátor fölé lehet esetleg egy lambda lemezt rakni, evvel változtatva a retardációt, egyébként többnyire elég a két szűrőt egymáshoz képest elforgatni.
Bolha lába színesen előtűnő izmokkal. Jobb oldalon a polarizátort elforgattam.
Füge szár keresztmetszet, interferenciaszínekben a vízszállító edények fala.
Ha a közdarab mellett van Mf tubusod és Mf Exa vagy M42 toldatod, akkor csak egy Exa-Olympus vagy M42-Olympus adapterre lesz szükség. A projektív az Mf tubusba, a távcsöves közdarab alá megy, a fényképezőgép pedig az adapter+kameratubuson keresztül a közdarab fölé.
Segítséget szeretnék kérni , egy zeiss Nfpk mikroszkópot szeretnék összekapcsolni MILC olympus fényképezővel. Távcsöves közdarabom, és projektívem van.
Erdőbényei mintám van, az sajnos édesvízi, ami közel nem olyan látványos, mint a tengeri. Úgy tudom, hogy Szurdokpüspökiben is édesvízi van, de ez most csak egy erős tipp.
Nem, az a Bor Szerbiában (vagy Boszniában?) van. Radnóti egyébként Abdánál halt meg Győrtől nem messze. A Pantocsek féle Bori/Bory a mai Szlovákiában van. Ha jól tudom Pozsony és Érsekújvár között.
Ez a bori lelőhely ugyanaz a hely, ahol a költő Radnóti elhalálozott és ércbányák is vannak? Amúgy azt olvastam róla, hogy ott már nincs kovaföld, mindből dinamitot csináltak.
Ez érdekes információ, köszönjük! Pantocsek József pedig nemzetközi hírű kovamoszatkutató volt. Egyébként foglalkozását tekintve igazgató főorvos a pozsonyi kórházban.
A nagyobb nagyítású mikroszkópok esetében a numerikus apertúra nagyobb, ezért a kihuzat változtatását sokkal kevésbé tűri. A legerősebb objektíveknél pedig muszáj az előírt tubushosszat milliméter pontosan betartani, különben élvezhetetlenül lágy (szférikus aberrációtól terhelt) lesz a kép.
Egyébként nem feltétlenül hosszabb a kihuzatuk, mint a sztereomikroszkópoknak. Típustól függ. Az igaz, hogy ha rövid a kihuzat, akkor adott nagyításra nagyobb apertúrájú, rövidebb fókuszú objektíveket lehet használni. De sztereomikroszkópoknál a nagyobb numerikus apertúra még mindig kicsi érték, rendszerint 0,15 alatti. Többek között ezért használatosak 100× össznagyítás alatt.
Ez a Pantocsek család nagyon tehetséges volt ! A nagybátyja P Leontin fedezte föl annak a fajta fémesen irizáló lüszteres üvegnek a készítési módját, amiről később híres lett a Lötz és a Tifanny. Ma már szinte senki sem tud a felfedezőről ! Az első ilyen tárgyak megtalálhatóak a Magyar Iparművészeti Múzeum raktárjában.
1. Tudtak már régen is szépeket fotózni, jól látszik. A kovamoszat pedig a híres bori lelőhelyről származik, ami ma már sajnos határon túl van. Pantocsek József sokat gyűjtött arrafelé.
2. Ügyes vagy! Jobb lett az eredetinél (ami, ha jól látom műanyagból volt).
Valamikor régen, 1-2 éve csináltam egy olvasztott C-vitamin preparátumot, fedőlemez alá. Jól megsütöttem, tiszta barna lett az egész, félre is raktam, hogy ezt biztos túltoltam és kuka lesz úgyis. Aztán másnapra jól megfeledkeztem róla, bealmozódott, hentergett jobbra-balra, amíg nemrég elő nem került. Tele van buborékkal, de úgy látom ez csak jót tett neki.
Eddig nagyot nem találtam, de koránt se néztem mindent át. Előfordul, hogy pl. a lebegő formák között -- amelyekből elsősorban kiszedtem -- nincsen, de letapadva valamire igen. Ahhoz a cső oldalát meg kell kaparni.
Jó kérdés, nem élveznék és nem biztos, hogy szaporodnának, de tapasztalatom szerint nagyon ellenállók. Bálint tavaszi vízmintája az elpusztult állatok miatt teljesen bebüdösödött és minden állatka kipusztult. Három hétig ki se lehetett nyitni a szag miatt. Kint hagytam a kertben és egy hónap múlva hoztam be a lakásba. Azóta fél év telt el és újra tele van kovamoszattal. Szóval ezt a durva kezelést is túlélték. Ehhez persze fontos volt, hogy továbbra is a saját élőhelyük vizében legyenek.
Pár jellemző kép következik a nyári tengerparti gyűjtésről. Köszönöm Bálintnak az ötletet, ugyanis bója zsinórjáról és aljáról kapartam. Elég macerás volt, mert a hullámzás folyton hozzám igyekezett a bóját vágni, állandóan táncolt a kezemben. Feltételezem, hogy több fürdőző oldalát pedig a kíváncsiság fúrta ki, hogy vajon mit akarhatok én a bójától.
A képek Zeiss Jena 20/0,65 Apochromat és Bausch&Lomb Low Ampliplan+f =120 mm tubuslencse kombinációval, színes sötét látótérrel készültek. A jelenlegi felállás új fejlesztés, a foltrekeszen ugyanis egy polár korong van. Ezért a fölötte elhelyezett polárszűrővel a világoskéktől a feketéig tudom változtatni a háttér tónusát. Így:
Sztereomikroszkópnál nem okoz semmilyen minőségromlást, mert az objektívnek nagyon kicsi a numerikus apertúrája. Annyi történik csupán, hogy a kihuzat változtatásakor a nagyítás is változni fog és ezzel együtt a tárgytávolság.
Azt látom, hogy sokan -a jó fotókat készítők- nem csak simán ráhelyezik egy szűkítővel a DSLR gépvázukat a fotócsőre, hanem különböző hosszabbító toldalékokat is közbeiktatnak. A sztereomikroszkópom ezen része menetes-lehet változtatni a hosszát pár cm-en belül. Én nem találtam különbséget a képek minőségében a csőhossz változtatásakor. Mit tudtok erről ? Köszönöm a válaszokat előre is ! (Majd csak a jövő héten tudom megnézni, mert most utazok el pár napra )
Köszönjük a pontos beszámolót. Amit írsz az objektív minőségéről nem lep meg. Nekem van kínai mikroszkópom és annak az akromátjai jobbak a rövid illesztési hosszú Zeiss Jena akromátoknál. Ebben része van annak, hogy utóbbiak még nem reflexiócsökkentő rétegesek. A kínai mikroszkópoknál inkább az szokott lenni a probléma, hogy a megadott numerikus apertúraértékek nem vehetők mindig biztosnak. Van olyan kínai lencsém, amelyik csak kb. 0,32-0,35 NA-jú a ráírt 0,40 helyett. A másik pedig a mikroszkóp mechanikai kidolgozása és bővíthetősége. De itt almát hasonlítunk körtéhez, mert az Ergaval annak idején egy drága mikroszkópnak számított, egy mai kínai pedig olcsónak. Emlékszem a Migért-ben a nyolcvanas években több, mint egy éves (vagy tán több éves) fizetés áráért adták a Zeiss Jena mikroszkópokat. Kínaiból is van ilyen természetesen, de az itt tárgyaltak egy havi minimálbérből bőven kijönnek.
Fázisobjektívekkel nem fáziskontraszt üzemmódban nem fogsz kontrasztos kontrasztos képet kapni, ha jól értem, hogy mit hiányolsz a Zeisstől. Anno én is beleestem ebbe a "csapdába".
Szia ! Köszönöm ! A blogomon látható képek nagy részét a Makszutovnál vásárolt mikroszkópokkal készítettem egy iphone 5s telefonnal. Az egyik egy Scopium XSP-151B-LED biológiai mikroszkóp, semiplan objektívekkel. Meglepően jó, éles képeket ad a kép nagy részén, a szélét meg úgyis levágom. A ledes világítás kissé kontakthibás ,de még garanciális, megcsináltatom velük. A kondenzor kissé lötyög, de ez semmilyen hatással nincs a képre. Kaptam egy Zeiss Ergavalt fáziskontraszt plan kivitelben (10X,20X,40X, 100 x phv obikkal és egy 6x normál obival ) A segítségetekkel átalakítottam LED-es világításúvá -ami egészen kíválóan működik ! Először rendeltem egyet kb 20 ezer + postaköltségért Lengyelországból, de szívás volt mert csak alig lehetett a fényerőt szabályozni egy szűk tartományban. A Kínából rendelt cuccokkal sikerült egy elektromos szakember segítségével gatyába rázni. Még egy Led-es lámpa készült egy szintén leselejtezésből származó Reichert ásványtani polarizációs mikroszkóphoz. Mechanikailag egy csodálatos szerkezet, magam szedtem szét ,tisztítottam meg és raktam össze. Nagyon masszív és logikusan összerakott szerkezet( A Zeisshez nem mertem hozzányúlni, szakemberekre bíztam- Érden ) Kissé már öregecske, de olyan mintha most készült volna, nincsenek rajta kopások. Ezt nem használom mert a másik kettő jobb képet ad. Lehet, hogy eladom. Van még egy sztereo mikroszkópom:Scopium SZM 500 T. Zoomos . Az okulárokon keresztül nagyon szuper képet ad, kifogástalan, de a fotótubus nagyon szutyok rajta. Próbáltam a Nikon D5200-emmel fotózni, de lehangoló lett az eredmény. A belső fekete festés ellenére mindenféle fények csillognak be rajta. Beleraktam egy matt fekete kartont a csőbe , ez sokat segített de még nem teljesen tökéletes. Ráadásul a teló sokkal jobb képet ad valamiért az okulárokon keresztül és gőzöm sincs miért ! Ja, a telefont egy háromlábú szelfibotra rakom és a telefon fülhallgatójának a hangerő szabályozójával sütöm el. Most kezdek igazából összebarátkozni a Zeissel. Fura módon nem ad annyira pengeéles képet mint a Scopium a látómező közepén, de a fáziskontraszt képek nagyon tetszenek . Próbáltam kinyomozni mi okozza a kevésbé éles képet, átpakoltam az optikákat a másik vázra,abszolut tisztára sikáltam minden porcikáját. Még egy új Zeissen is kipróbáltam a 40X-es objektíveket. Mindegyiknél a névtelen teljesített jobban. Úgy látszik az elmúlt 50 évben csak fejlődött valamennyit az optikai ipar, hogy még Kínában is ilyen jó lencséket gyártanak. Nagyjából ennyi. A sztereó mikroszkópot másfél éve, a biológiait 8 hónapja nyúzom, kb napi, 2 napi gyakorisággal. Jobb mint a TV !
Érdekes ez a vörös dolomit dolog és az összefüggése az arannyal. Itt a fél Bakony abból van, de fehér színű. Vörös színű is előfordul helyenként de az a vasas szennyeződéstől lehet. Nincs is arany, legalábbis nem tudok róla !
Pedig a képfájlokkal nincs baj, én most megpróbáltam feltölteni, és sikerült. Mivel nem az enyém, töröltem, de a hiba valahol a böngésződ környékén lehet szerintem.
No itt az idő, hogy elmondjam, hogy elmentem aranyat mosni a Dunára. Nem most, hanem még áprilisban talán, de kinek van ideje ugye azonnal elmesélni dolgokat.
Ahogy utánanéztem, ott érdemes nekiállni, ahol homokos a part, ráadásul az vagy vöröses vagy feketés színű legyen. Ahova én lementem, ott persze nem ilyen volt, de akkor már rákészültem a dologra, így mostam egy kicsit. Természetesen semmi értelmeset nem találtam :)
A vörös - fekete mögött az a ráció, hogy a vörös az dolomit, a fekete az magnetit, az arany meg ott van, ahol ezek. Mindenhol van a dunaparton mindkettő, meg arany is, csak nem mindegy, milyen koncentrációban. Nem izgattam magam nagyon, hogy nem találtam aranyat, gondoltam a homokminta is jó lesz valamire. Pl. egy mágnessel kiszeparáltam belőle a magnetitdarabkákat, és láss csodát, mégiscsak találtam aranyat!
Szevasztok ! Képeket változatlanul nem enged feltölteni az oldal, ezért a blogomon keresztűl mutatok pár mikroszkópos fotómat. Polárszűrőkkel készítettem ( egy db fényképezőgéphez való cirkuláris polárszűrő a kondenzor alatt 10 cm-re és egy 3D-s mozis szemüveg műanyagpolárszűrőjének egy kis darabkája az okulárok alatti részben. http://halmosferenc.blogspot.com/2019/02/rezorcin-kristalyok.html
Bálint kovamoszatjai, fáziskontraszt , ergaval. A sötét hátteres csak játék a számítógéppel, átfordítottam negatívba.
,
