Ezzel a "nem emberi tartózkodással" mit tudnak kezdeni? Mi van, ha valami nem emberi tartózkodásra épül, aztán egyszer csak elkezdik lakásnak használni?
Különösebben nincs káros hatása az egészségre. 2002-ben majdnem belefutottam egy ilyen telekbe, harmadáron árulták. Akkor valamit mondtak ( a hozzáértők, vagy nemértők) hogy a drótnak legalább 18 m magasan kell lennie a ház tetejétől. Elvileg az oszlopra rá kell írva legyen, hogy hány kV-os. 120 kV-nál még semmi gond nincs. Amit nekem kínáltak, az az oszlopra kiírtak szerint 220 kV-os, egy ismerősöm szerint ( Zuglói alállomásra megy be a drót ) 400 kV-os, az Önkormányzat rajzain meg szintén 220 kV-os. Egyébként az oszlopoktól 6 m-re már telkek vannak, igaz, a házaknak van legalább 20 m-es előkertjük. Aztán nekem nagyon gyanús volt a dolog, le is tettem a vásárlásról.
Pár hónap múlva, egy ködös, párás napon elmentem arra, bementem a telekre és azt hallottam, hogy zizeg, zümmög, serceg felettem a távvezeték. Ennek 17 éve, azóta sem adták el a telket, pedig nagyon jó helyen van, jó nagy, megosztható, szuper panoráma, stb.
Én biztosan nem vennék ilyet. De bemész az Önkormányzathoz és megkérdezed.
A vezetékjogot az egész utcánkban rátették az ingatlanokra. Nálunk 1 m mélységben. Nem jelent semmit, még nem akartak semmit... De meg is lehetett volna vétózni az egészet, de azt mondta az ügyvédem, nem érdemes vele foglalkozni. Hagytam, ahogy van.
pont célja szerint van használva a jogszabály...2db nyitott kocsibeálló, egyenként 100m3 alattiak egymás mellett...ezt engedi emgedély nélkül felépíteni...
Akkor tehát a logikád, és szerinted értelmezett jogszabály szerint nem lehet két 100m3-es melléképületet közvetlenül egymás mellé építeni. Akkor bizomyára van egy minimális távolság -értelmezésed szerint- aminek meg kell lennie a két épület között...
Hiszen azt nem mondhatod, hogy több melléképület létesítését sem emgedi a törvény...
Telekvásárlás és építkezés előtt állunk, és voltunk ma megnézni egy telket, 640m2, és a telek melletti úton, a telek szélétől 4 méterre van egy hatalmas magasfeszültség villanyoszlop, a feszültség mértékét nem tudom. Fémből van az oszlop, és körülbelül 1.5x1.5 méter a mérete. Mellékletként küldök egy képet róla.
Szóval az lenne a kérdésem, hogy van-e valami káros hatása az ilyen magasfeszültségű oszlopoknak, és hogy hány métert kell elhagyni tőlük?
nekem úgy LOGIKUS, hogy ha van két külön tartószerkezettel rendelkező épület, akkor azok a szabály szerint "józan paraszti ésszel" felépíthetőek, nem szükséges hozzájuk statikus, építész....ezeket a méreteket határozza meg a jogszabály...
illetve a statikus, és építész sem venné szívesen, ha nap mint nap ilyen kis dolgokkal kellene foglalkozniuk...(a sas nem kapkod legyet...)
Szóval win-win jogszabály....
A másik szabály szintén hasonló ehhez, a "józan paraszti ésszel" való módosításról szól....
Mivel a két épület tartószerkezetét nem érinti az átalakítás, ezért LOGIKUSAN végiggondolva semmilyen (minimális) veszélyt nem jelent átalakításuk, tehát "józan paraszti ésszel" megtehető....
Az, hogy a két épület közvetlen egymás mellett van, vagy egymástól akár 1km-re, az a fennálló veszély szempontjából teljesen irreleváns...mindkettő esetében az egy-egy épület egy-egy olyan fala lenne elbontva, vagy eleve nem megépítve, aminek nincsen semmilyen tartószerkezeti szerepe....
vagy ha valaki közvetlenül egymás mellé épít két nyitott, faoszlopon áll féltetős kocsibeállót, akkor azok egyenként kell 100m3 alattinak lennie, vagy egyenként max. 50-50m3 lehet csak, hiszen közvetlenül egymás mellett vannak????
Ez van a rendelet szövegében, szerintem pontosan leírja:
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
...
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
...
A két építmény között végzett falbontást miért nem tekintenéd átalakításnak és építési tevékenységnek?
Simán megteheted amit kitaláltál, de engedélyt kellene rá kérni, mert ilyenkor már nem tartozik az “Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek” közé.
Amit találtál, az sajnos nem kiskapu, ráadásul még zárva is van. :)
A homok olyan, mint ha a homokozóból, némi vízzel csak odarakták volna.
A bontás nem opció, új építésre nincs pénzük, és addig nem tudnának hol lakni. Annak ellenére, hogy ilyen állapotban van az alap és a lábazat, a házon repedés alig található és azok is nagyon vékonyak. Ezeket állítólag 4-5 éve megnézte statikus, akkor azt mondta, hogy egy régi épületen ez teljesen normális, nincs vele semmi tennivaló, amíg nem lesz több vagy nagyobbak.
Képet sajnos nem tudok küldeni, majd megkérem a srácot csináljon és küldje el.
Tégla alapja van a háznak, az alap a föld fölött kb. 50cm-rel ér véget. Erről a föld fölötti részről szedtük le a régi műkövet. Ennek a tetején van vízszintesen a vízszigetelés, 5-10cm-re felhajtva a falazatra. Ez a felhajtás töredezik, hullik szét, plusz a fal és alap közötti is ha hozzáérünk.
Próbáld meg lerajzolni, vagy lefényképezni, hogy érthetőbb legyen.
Odáig rendben van, hogy hagyjátok kiszáradni. A fugákat majd javítani kell kiszáradás után. Kikaparni a kipergő részeket és újrafugázni. Ez volt az elmélet. Gyakorlatban érdemes keresni olyat, aki látott már ilyet, de jó ötlet lehet felvenni valamely gyártó, pl Sarket vagy hasonló, műszaki szaktanácsadójával a kapcsolatot a téglák közötti habarcs javításával kapcsolatban. Sajátkezűleg valszeg megoldható lesz, csak jó nagy macera és pepecselő meló.
Viszont, ha nincs rendben a vízszigetelés, akkor azt rendbe kell hozni, enélkül semmit sem ér a javítás. Nem teljesen egyértelmű, hogy hol van, hol nincs vízszigetelés.
ha csinálok egymás mellé két istállót pl. egyet lovaknak, egyet tehénnek, aztán pár év múlva úgy gondolom, hogy eladom a teheneket, lovakat meg még veszek, ekkor összenyitnám a két istállót simán a falaik lebontásával (de természetesen a statikai tartószerkezet, tartóoszlopok megtartásával)....
akkor tehát ha van két melléképületem, amit engedély nélkül felépíthettem egymás mellé (100m3 alattiak, 4,5m gerincmagasság alattiak, megfelelnek a HÉSZ-nek, 5,4m alatti támaszközei vannak stb...), akkor ezután soha nem üthetem ki a falat a kettő között egy átalakítás során, mert akkor már 100m3 fölötti lesz a légtér?
Vagy, amikor még megépültek, akkor még megfeleltek a jogszabályban foglaltaknak (egyenként), az átalakítás során viszont nem történik hozzáépítés, bővítés, stb, tehát ismét csak nem engedélyköteles a tevékenység.....
Viszont ha kijönnek esetleg ellenőrzésre, nem biztos, hogy érdekelni fogja őket a folyamat, ha a végeredmény egy jogilag egy épület, ami 100m3 fölötti....??
A hőszigetelés fórumban már feltettem ezt a kérdést, de ott sajnos nem jött válasz,hátha jár ide valaki, aki ért hozzá:
"Segítettem ma egy barátomnak, lábazati műkövet bontani. A lábazat téglából készült. A téglák között gyakorlatilag kézzel kisöpörhető homok van, a téglák és a homok nagyon nedves. A vízszigetelés viszonylag egyben van, de nagyon porózus, kézzel annyira olyan könnyű leszedni, mint ha papír lenne. A fölötte lévő téglák szárazak.
Az eresz cseréjét, ezzel az esővíz víz háztól való elvezetését most csináltatták meg, eddig esőknél rendszeresen a falra folyt a víz a lyukas ereszből, illetve a ház közvetlen közelébe volt levezetve a tetőről.
Mit lenne érdemes csinálni ezzel a lábazattal szigetelés előtt? Most le van szedve a műkő, hogy száradjon az a rész."
Igazából leredukálható a kérdésem arra, hogy ha adott két, közvetlenül egymás mellé épült melléképület, melyek közt lebontják a falakat, akkor az ettől egy épületté válik-e?
Olyan kérdés merült fel bennem, hogy ha tartószerkezetileg két különálló melléképületet építenék de ezeket közvetlenül egymás mellé, továbbá az összeérő részen nem emelnék falat/válaszfalat, akkor az egy épületnek, egy épületlégtérnek számítana, vagy kettőnek, hisz két épületről van szó, csak közvetlenül egymás mellett....
Egy íves rúd (pl egy kis keresztmetszetű acélgerenda) ami megtartja az ívet, íve mentén meg lehet feszíteni egy kábelt. Utána az egész komplexumot bele lehet önteni betonba.
Vagy még száz más módon is alá lehet úgy támasztani egy vasat, kábelt, hogy ívesen megfeszíthető legyen.
Így igaz. Ha nagyon akarom, megfeszítem én görbére, bár nem tudom, hogy ilyent gyártanak-e: görbe alátámasztás mellett feszített huzal görbére lesz feszítve. Ha ezt betonba öntik, akkor úgy is marad, míg terhelést nem kap.
Ha trollkodni akarnék berakhatnék bármilyen ruhaszárító kötelet, hídkábelt, mert képtelenség annyira megfeszíteni őket, hogy ne lógjanak be.
Íves is meg feszül is.
De a csevej nem erről szólt.
A gerenda egyenes zsaluzatának az aljába tesznek egy huzalt, amit megfeszítenek a zsalura támasztva , majd amikor a beton megkötött levágják a zsaluról, és mivel a huzal csak a gerenda alját húzza, ezért ívesre feszíti, meghajlítja., majd ha beépítéskor megkapja a terhelést akkor egyenesedik ki.
Addig gerenda is meg a huzal is íves lesz, pedig feszül.
Eleve íves zsaluval is lehet ilyet csinálni, csak távtartók kellenek a zsalu meg a huzal közé, nyilván ilyenkor az egyes szakaszok egyenesek, de az egész darab ívesnek látszik.
Illetve le lehet fektetni védőcsőben ívesen is a laza feszítőhuzalt, amit aztán utólag meghúznak, ilyenkor kiegyenesedni nem tud, hiszen körülveszi a beton.
Ha egy oszlop túl nagy terhelőst kap tengelyirányba, akkor kifordul (az én nyelvemen ez: flambaj), azaz a tengelye a szimmetriatengelyéhez képest íves lesz. Keretszerkezeteknél az oszlopokat erre az igénybevételre is kell méretezni.
Pontosan ugyanaz a jelenség az utófeszitett gerendáknál vagy födémeknél, csak itt a gerenda vizszintes és a két végét megnyomják.
Az "E" gerenda előfeszített, a Freysinet pedig utófeszített. Az előfeszített az csak egyenes lehet, az utófeszített lehet görbe is, mert egy gégecső szerűséget betonoznak be, ebbe húzzák be a feszítőkábelt. Amikor a beton megkötött a kábelt megfeszítik.
Miután a húzott oldalba a gerenda széle közelében nagy (külpontos) nyomóerőt viszek be ez meghajlítja a gerendát. A beton teljes kereszmetszetnen nyomott lesz. Terhelés hatására a húzott oldalból eltűnik a nyomás, viszont a feszítőhuzalban megnő a húzás (meg a nyomott oldalán a betonnak szintén nő a nyomás.). Utoljára zh-n számoltam feszített betont, jó "szórakozás" volt.
A 10-es mészhomok tégla falnak nagyobb nyomószilárdsága van, mint egy B30-as vázkerámiának! Ha az rendesen be van "kötve" (leírás alapján 2 soronként drótozva) simán elbír "bármit". Nálunk is a 10-es HMLF-van, elég masszív, gondolkodás nélkül rá mernék fúrni egy konyhaszekrény is, emellett jó hanggátló és hőtároló tömeg is, a mi házunknál a Silka 10HMLF-el ~5,5 t-val növeltem az épülettömeget a 10cm-s vázkerámiákhoz képest (azaz egy 5,5 t-ás cserépkályhával) nekem ezek mind szempontok voltak. Már kicsit bánom, hogy a külső falazat nem a 25-ös Silka lett :( (csak az kb +1 milla lett volna) így "csak" 30 cm-s hagyományos vázkerámia lett.
" szarufa padlóval történő erősítése vagy egyenítése, amennyiben szükséges ,nincs különösebb problémája egyiknek sem. Raknánk fel tetőfóliát, cseppentőlemezt, új lécezést, a cserepet (soproni nagyobb részben) mosás után visszaraknánk."
Valahogy így : szarufa javítás, fertőtlenítés, rá a tetőfólia erre rá az ellenléc, ami a szarufa felett van, majd lécezés és a cserepezés.-
Ha szét tudod szedni, akkor biztosan befér egy Octavia kombi csomagterébe. Mi 3 hete vettünk egy pontosan ilyen betonkeverőt, egy kb. 110x110x70 cm-es dobozba volt becsomagolva (de kisebb helyre is be lehet rakni)
Köszi mindenkinek a tanácsot. Ez a mészhomok tégla jó lenne (a válaszfalnak azért tartania kellene mosdókagylót, stelázsit, kondenzációs kazánt), de 15 cm-es vastagságban már drágább, mint az ytong.
A fagyapotot bekedvenceltem, jó lesz a tetőtér beépítéséhez.
A Silka HML 100NF 250-300.- Ft/db és 15db/m2 az anyagszükséglete. Tehát 3750-4500/m2 az ára. Nagy valószínűséggel jobb lesz válaszfalnak az Ytong-nál és a kerámia téglánál is. :-)
Most esett le. Itt félreértés van! A feszítő pad hosszú és egyszerre több gerendát gyártanak. De nem úgy kell elképzelni, hogy egyben legyártanak 70 métert aztán ha jön valaki akkor levágnak neki annyit amennyit kér! Megvan a gyártási terv, a tervezett gerendahosszaknak megfelelően beszerelik a vasalást. A beszerelt vasalásnak MEGFELELŐEN vágják el az előre megtervezett helyeken, nem ötletszerűen akárhol!!!
Több szempont is van, ami miatt sokszor nem így működik.
Ha egy nagy projektnél túlrendel a kivitelező, legyen 100 raklap helyett 130, akkor azt a 30 raklapnyi anyagot tárolni kell, amíg valakinek el tudja adni, ez költség. A telepre vagy közvetlen az építkezésre szállítani szinte teljesen mindegy, azt mindenképp fizetni kell. A gyár sem tud egy kamionnál több cserepet egyszerre felpakolni egy kamionra, így meg lehet velük egyezni, hogy ma szállítasz egy kamionnal, jövő héten még egyet. Ha lepakolnak egy telepen és utána szállítják tovább, akkor az dupla költség, amit ki kell fizetnie a végső megrendelőnek és elég húzós ára van sokszor, tehát ezért is drágább lehet, mint a kereskedő.
A kereskedő, ha folyamatos rendelései vannak cserépre, akkor sokkal többet ad el mint a kivitelező. A kivitelezőnek, ha mondjuk két csapata van, akkor havi 2-3-4db tetőre való anyagot vesz jó esetben. A kereskedő ennek sokszorosát el tudja adni, így jobb árat kap a gyártól.
A kivitelező hiába szerződik le egy gyárral, ha a megrendelő másik gyár termékét szeretné. Attól a gyártól nem hiszem, hogy spec árat fog kapni egy tetőnyi anyagra, tehát a kereskedő jóval olcsóbb ajánlatot fog adni.
A kivitelezők közül sokan, szeretnek az anyagon is vastagon keresni, tisztelet a kivételnek. Ha hiper-szuper ára van, mondjuk 10%-al jobb mint a kereskedőnek, és rátesz 20% hasznot, máris drágább lesz. 1 milliós cserép rendelésnél a 10% az egy megrendelőnek 100 000ft különbséget jelent, ami azért elég tetemes. Ha nem tesz rá akkora hasznot és ugyan annyiért adja mint a kereskedő, biztos tőle fogja rendelni a megrendelő.
Fűtésszerelésnél is létezik tételes anyagkiírás, amiben a pontos típusa szerepel a termékeknek. így nincs mellébeszélés, hogy nem ugyan arról az anyagról van szó. Egy sárgaréz szűkítő, toldó mindenhol ugyan az.
Sziasztok elég szar a kép, de tán latszik, drótkerítés alap leomlott, kell ebbe vas feltétlenül? Vagy mit szoktak még, esetleg megfúrni a régit itt-ott? Most van időm de csak beton van, bolt nincs. Köszi előre is!
Nade, azt magyarázom, hogy egy céges kivitelező, aki nem a tegnap kezdte, már legalább 5oo tetőt fedett le.
Van évente 3 nagy munkája (pl. templom), amire kap egy projekt árat a cserépre, azon az áron leszerződi a szükséges mennyiség háromszorosát (hiszen a gyárnak eladó). Egy tüzépen nincs hely se letenni 1o kamion cserepet. Úgyhogy mindenképpen egyenesen a gyárból szállítja le egy telepre az elkövetkező munkákhoz szükséges mennyiséget, ott átpakkolja a daruskocsikra.
Tehát a kivitelező nem a tüzéptől veszi, hanem azt megkerülve, saját logisztikával vagy (egy csak cserepeket forgalmazó) hivatalos nagykereskedő logisztikájával.
Nagyobb munkánál nem is lehet egyszerre kiszállítani a cserepeket, mert nincs hova letenni. Úgyhogy ez csak így működhet.
Rátesz x százalékot és még mindig olcsóbb 1o%-al, mind a mit egy egyszeri vásárló megkaphat.
Ugyanez a helyzet bármilyen más építőanyaggal, ha egy kivitelező folyamatosan nagyobb mennyiséget vásáról.
Ez jó fűtésszerelő cég megveszi egy házhoz szükséges anyagot egyszerre. Kazánt, bojlert, vezérlést, csöveket és a tartozékait, csapokat, szivattyúkat, fűtőtesteket, akár a fürdőszoba berendezéseket is, mert egyszer kell elmenni a forgalmazóhoz a listával, az le kell számlázni és szerre kiszállítják. A cégnek van hitele is (évek során minden forgalmazó felajánlja- mert meg kell fogja a ügyfelet), ha meg tudja jól szervezni, tőkét se kell betegyen a buliba, ha a megrendelők időben fizetnek. A fel nem használt anyagokat visszaviszi a és sztornozzák, még arra se kell odafigyelni, hogy 1o könyökkel többet vesz egy típusból. Így pár nap alatt meg tudja csinálni az alapszerelést és mehet egy másik munkához, aztán visszatér és befejezi a többit. De egyszerre van 1o munkája.
Meg se fordul a fejébe a megrendelőnek, hogy vegye meg az anyagokat, hiszen nem is ért hozzá.
Mit tudja ő, hogy milyen sarokcsapot, vagy csövet kell oda szerelni? A fűtéssszerelő, hogy vállalhat garanciát a munkájára, mindenféle kétes minőségű anyaggal? Azon kivül a munkájához hozzátartoznak a nyomáspróbák is, épeszű szerelőcsapat nem fog vesződni napokat, hogy keresse meg 1oo illesztésnél az esetleges hibát.
Szóval teljesen másképp kéne működjön az egész folyamat, mint ahogy itt olvasom.
Nekem 120 literes a keverőm és Octávia kombim van. Lemértem a keverőt, 135cm magas ha lefele van hajtva a dob, a motortól előre 115cm. A csomagtartót most nem tudtam lemérni, de a szélessége 100cm körül van. 50-60kg egy ilyen keverő üresen. Meg se próbálnám bepaszírozni a csomagtartóba. Az autót garantáltan összecseszed, és szinte tuti, hogy be se fér. Bérelj egy utánfutót, vagy kérj meg egy ismerőst a szállításhoz.
Mi a számlán kívül semmilyen papírt sem kaptunk a garanciával kapcsolatban, viszont a számla tartalmazta, hogy mit kell tenni a garanciás ügyekben.
Erősen gondolkodom, hogy milyen lehet az a garanciapapír, amit akkor kapsz, ha számlát se adnak neked, de erősen kétlem, hogy kapnál egy névre és címre szóló garanciajegyet a cserépre, ha amúgy számlát meg nem kaptál...
A Jótállási/Garancia jeggyel... amit kötelező adni!
De valóban szokás a számlára ráírni, hogy: A számla egyben a Jótállási/Garanciajegy IS!!!! Azonban ez esetben SEM a számla miatt van jótállás/garancia, hanem a MERT a számla egyben a Jótállási/Garanciajegy IS.
Legalább legalább három helyen mondták, hogy a számla nélkül nem tudjuk a garanciát érvényesíteni (mert semmilyen más papírt sem kapunk a termék megvételéről), de ha elmondod, hogy hogyan lehet érvényesíteni a garanciát papírok nélkül, az hasznos lesz itt a fórumban.
A tüzéphez vissza lehet menni, hogy cseréljen ki 8oonm cserepet, gariba?
Nem a tüzéphez kell menni, hanem a gyártóhoz. Ezért nem lehet (nem érdemes) Magyarországon számla nélkül cserepet venni, mert akkor semmi papír sincs a kezedben a garanciáról.
Nekem az van írva a számlára, hogy 30 év garancia van a cserépre és probléma esetén a gyártóhoz kell fordulni.
Az persze jó kérdés, hogy mi van akkor, ha a Wienerberger gyár megszűnik 20 év múlva, de azért ennek kisebb a valószínűsége, mint egy kisvárosi tüzép megszűnésének.
Szerencsém volt, mert rá tudtam venni, hogy tételes ajánlatot adjon, így az utolsó idomig minden benne volt. Abban is biztos vagyok, hogy a szerelők 90-95%-a elhajtott volna.
A tetősök viszont nagyon korrektek voltak ebből a szempontból. A cserepet nekem kellett intézni, az összes többit ők hozták. Kértem ajánlatot több helyről faanyagra, bádogra de az ő áruk és a legjobb ár között nem volt 10 000ft eltérés úgy, hogy 350 000ft-os összegről beszélünk.
Az hogy itt alázol másokat az. Amúgy meg internetes fórum tehát ahhoz szólok hozzá amihez akarok. Az hogy itt nagy pofával osztod az észt az téged minősít. De látom nem érted ,meg sem lep...
"Erre a legfrissebb élményem egy fűtésszerelő, aki 130 000-et számolt volna fel az anyagokra, amiket a közelben lévő boltban az utcáról betévedve 80 000-ért kaptam meg."
Nagyjából így van .
Csakhogy az ilyen beszerzéshez kell pontos anyag kimutatás, amit mindenki maga nem tud elvégezni.
Én csak a Terránról tudok nyilatkozni, mert olyan cserepet rendeltem. Bármilyen garanciális probléma esetén, őket kell keresni és nem a forgalmazót. Persze ha ragaszkodok hozzá, hogy a forgalmazó intézze akkor kötelessége, a jogszabályok alapján, de csak az idő menne vele feleslegesen.
Ez a kivitelező hozza az anyagot, nagyon érdekes téma. A kereskedők is sok esetben szinte ugyan olyan árakat adnak egy utcáról betévedő embernek, aki nagyobb összeget készül elkölteni náluk, mint egy rendszeresen náluk vásárló kivitelezőnek, mert meg akarják fogni az üzletet. Hiszen nem tudhatja, hogy az adott munkához egy nála vásárló kivitelező fog e menni. A másik, hogy sok kivitelező olyan árrést tesz az anyagra, hogy annyiért szinte az Obiba, Praktikerben bárki meg tudná venni. Ha a neten is körbenéz, akkor meg azt látja, hogy a kivitelező le akarja húzni, mert 20-30%-al olcsóbban elérhető utcai emberként az adott termék. Nagyon kevés az olyan korrekt kivitelező, aki nem tesz rá az anyagra is jelentős profitot. Erre a legfrissebb élményem egy fűtésszerelő, aki 130 000-et számolt volna fel az anyagokra, amiket a közelben lévő boltban az utcáról betévedve 80 000-ért kaptam meg.
Nem is értem ezt a tüzépes vásárlást, a Creatonak van egy országos képviselete Romániban, azokkal tárgyalok, aztán szólnak egy forgalmazónak, mindig ugyanannak, aki kiszolgál és leszállítja a cserepet.
Ez legalább 15 éve így megy.
Nem 3oo.ooo darab cserépről van szó, hanem néhány ezerről, mikor mennyi. Egy kivitelező, hogy a bánatba nem tudja beszerezni sokkal olcsóbban azt a cserepet, mind egy építkező - aki egyszer vagy kétszer vesz életébe cserepet? Nincs tőkéje megfinanszírozni a kivitelezőnek, vagy nincs hitelvonala ?
Van egy garanciális probléma, ne adj Isten, írok egy mailt a gyártó képviselőjét, aki pár napon belül kiküld egy mérnököt, aki megállapítja a garanciális hibát, jegyzőkönyvezi, elindul a folyamat.
Most van egy probléma egy 2004-es munkánál és úgy néz ki, hogy ki fogják cserélni. Picit hámlik, ez a nagy tél, ami elmult, betett neki. Égetett agyagcserép. Kifizetnek mindent, az állványozást, le és felszerelést, szállítást.
Nem Creaton.
A tüzéphez vissza lehet menni, hogy cseréljen ki 8oonm cserepet, gariba?
Cserépben tényleg nem jók, ezt én is tapasztaltam. Számomra még az is furcsa, hogy 3 ÚjHázCentrumhoz is elküldtem az ajánlatkérésemet és 10%-os szórás volt benne árban.
Eddig egyedül csemperagasztót vettem tőlük, mert éppen nagyon jó áron volt.
Azt megkérdezhetem, hogy a szigetelést honnan rendelted?
Én viszont már több dolgot is vettem és valószínűleg fogok is venni tőlük ! Fehérváron van 2 és szerintem teljesen rendben vannak az áraik pedig nem vagyok rest a netet használni! :-)
Mindenkinek a saját attitűdje határozza meg, hogy elfogadja a tanácsot, vagy megy a saját feje után. Mindkét eljárás eredményre vezet, csak az egyik mód kicsit drágább. Viszont az építkezés összköltségéhez képest általában nem lesz jelentős az a párszáz ezer ft többletkiadás.
ÚjHázCentrum tüzép van azon a településen is, ahol én építkezek. Egy mérőszalagon kívül még semmit sem vettem náluk, mert irreálisan drágák :-(
A 70 km-re lévő kereskedésből olcsóbban kaptam meg (szállítással együtt) a cserepet, mint a helyi tüzépen lett volna. Faanyag dettó, tetőablak dettó, szigetelés dettó.
KPE cső, lefolyócső, ötrétegű cső még az OBI-ban is olcsóbb mint náluk.
Nem is értem, hogy miből élnek meg (valószínűleg azokból, akik sosem hallottak még internetes rendelésről, meg webáruházról).
De, vazze a webboltok korában simán házhoz is viszik :-)
-----
Lépéshanggátló a szintek közé kell és oda kell is.
Az különbség a simához képest, hogy: mángorlással összetörik a bogyók kemény héját >> amitől rugalmas lesz és ezért >> hangot csillapít az úsztatott padló alatt.
Szia! Tudom, nem feltétlenül vág ide, de kicsit kitágíthatja a beszűkűlt tudatvilágunkat. Van itt egyvideó, amit ajánlanék Mindenki figyelmébe, fejlődés témakörben:
Az életben nem fogja senki azt a csövet piszkálni. Az egy dolog, hogy oda lehet írni, hogy "Gázcső", de miért ne lehetne csavarral elé szerelni egy deszkát vagy lécvázat?
Szia! Szerintem fogadd el a Vállalkozó javaslatát. Tegyetek rá szerszám nélkül is nyitható fedelet, és azt (fantázia kérdése) igen változatosan lehet díszíteni. A gázcsőnek mindig szabadon hozzáférhetőnek kell lennie, és ha eltakarod, akkor valamilyen módon jelölni kell, hogy OTT AZ van. Mögötte van szigetelés? Ha nincs, ott hőhidad lehet majd. :(
De bizony. Kicsit "eklektikus" a ház, legalább négy különböző ütemben építették, toldották, ragasztották, így elég érdekes vezeték nyomvonalak alakultak ki. Akkor derült ki, amikor felújításkor elzártuk a vizet, és még mindig jött. Aztán találtunk egy csapot, azt is elzártuk, erre a szomszéd átkopogott, hogy venne egy vödörrel, ha hagynánk. És még mindig maradt egy csapunk, ahol folyt, az a "vészartalék". :-)
Sajnos nem ház, csak lakás, három különböző "betáppal", amiből legalább egy közös egy olyan szomszéddal, aki nem szeretne nyomáscsökkentőt. (Kádban szeret fürdeni, nem mindegy neki, mennyi idő alatt tudja teleereszteni. :-) ) Szóval a kombi cirkó elé tetettünk nyomáscsökkentőt, a többi az "így jártunk" kategória.
Sziasztok! Van egy kérdésem, amire a Víz-, gáz-, fűtésszerelés topikban nem kaptam választ, de talán ti tudtok segíteni. Van egy monoblokkos vécénk, amiben kimúlt a töltőszelep. Sajnos a Geberit túl nagy be (nem fér el rendesen az ürítőszeleptől, összeakadnak) vettem egy másik fajtát. (Styron) Ez nagyon kis hercig darab, de úgy néz ki, hogy ennek meg a "budai nyomással" van baja, néha nem tud elzárni. (Gondolom épp a "hercigsége" a probléma, nem elég nagy az úszó rész.) Segítene az a dolgon, ha valami plusz felhajtóerőt biztosító dolgot (darab XPS, parafadugó, ilyesmi) ragasztanék az úszó vízbe merülő részére, megnövelendő a felhajtóerőt, vagy felejtsem el, és cseréljem egyben a két szelepet? (Persze akkor sem vagyok benne biztos, hogy beférne a Geberit.)
Segítséget szeretnék kérni esztrich választáshoz. Padlófűtés lesz, "pogácsás" rendszerlemez tartja a 16mm-es csövet. A rétegrendben kb 50-60mm vastag esztrich rétegnek van hely (ez már a csövek fölötti anyagvastagság). Házi kivitekezésben készülne ez a 40 m2 (3 szoba), mert ilyen kicsi felületre ma sajnos nem találok kivitelezőt. (vagy akit igen, az is felszámol 100 m2-t)
Amit kinéztem az a Baumit zsákos esztrich. Van ennél jobb megoldás? Használhatok ilyen vastagságban önterülőt, vagy azt nem tudnám bedolgozni?
Bónusz kérdés: Sehol nem láttam hogy a csövek fölött vasalnák a betont (hálóval pl.). Józan paraszti ésszel viszont 5cm vasalatlan réteg nagyon könnyen reped/törik. Mi a jó megoldás?
Megkérdeztem, beszigetelhető, eltakarható, régen volt csak hogy ki kellett hagyni. A szellőzést teljes nyomvonalon biztosítani kell, nem elég a kanyarokban. Kapható sima műanyag előre gyártott rácsos elejű, ezekből lesz vagy 6-8 db. Még egyszer köszi a tippet, tudtam venni nikecellből díszlecet, előkezelten amit már tudtam festeni homlokzatfestékkel, hogy az UV ne egye szét. Amelyik oldal még nincs leszínezve, ott pedig díszléc sem lesz, be lesz szigetelve 3-4 db műanyag szellőzővel.
Tetőtér beépítés gipszkartonozásakor adódott a kérdés: Mivel szokás megoldani a giszkarton táblák összekapcsolását ott, ahol a fogópárok alatti vízszintes sík, és a tetővel párhuzamosan futó 45 fokos sík találkozik? Hallottam olyanról, hogy valami rugalmas(abb) megoldás lenne jó, mert ahogy mozog a tetőszerkezet, el fog repedni idővel.
Ugyan ez a kérdés a táblák és az oldalfal találkozásánál. Mindkét esetben van most egy kb 2cm-es rés. Kifújjab szerelőhabbal és gletteljek rá, vagy mi a korrekt itt?
Vagy valami műanyag csatorna, vagy faburkolat, vagy hungarocell de más színnel vakolva, a szellőzőket pl. a sarokra téve, nem terveztem meg, nem is tudnám, csak tippet adtam.
Bajban vagyok, segítségetek kérném. Homlokzat szigetelés csináltatok. Az elején mondta a vállalkozó, hogy a gázcsövet nem szabad eltakarnom, ami a falon fut, elfogadtam de nem gondoltam bele. Most, hogy majdnem kész, szembesültem vele, hogy iszonyú csúnya maradt, hogy kihagyták az eltérő színű gázcsövet. Mondtam, hogy nem érdekel a gázszolgáltatói bírság, szigeteljük, és színezzük be. Mondta a vállalkozó, hogy megcsinálja, rá is tette első körben a nikecell darabokat, mire hazaértem, de mondta, hogy a szín el fog térni, hiába ugyanaz, mert utólag csinálja. Mondtam csináljunk meg 30-50 cm-em egy próbát. Lekente, holnap ráhúzza a színt, de ez a fő oldal, félek, hogy csúnya lesz, és veszélyes is. Mit javasolnátok? A vállalkozó azt mondta csatorna fedél, de az is hogy fog kinézni? Mit csináljak? A gázcső áthelyezése már nem opció, elfogadom a letolást, hogy előtte kellett volna gondolkodni...:(
A házunk tetőszerkezete elbírna egy kis felújítást. A tervünk a következő: cserép le, léc le(leginkább a léc a problémás), szarufa padlóval történő erősítése vagy egyenítése, amennyiben szükséges ,nincs különösebb problémája egyiknek sem. Raknánk fel tetőfóliát, cseppentőlemezt, új lécezést, a cserepet (soproni nagyobb részben) mosás után visszaraknánk. Láttam pár helyen, hogy a kúpcserép nem a soproni kúpja, hanem valamelyik jelenlegi gyártó terméke gerinclécre szegezve vagy csavarozva. A tervem nekem is ez lenne, feltételezem ugyanúgy menne a dolog, mint új cserép esetén. Melyik kúpcserép lenne megfelelő, illetve szükséges felrakni kúpalátétet is felrakni?
Én úgy tudom, hogy ha önköltséges az építkezés, akkor lehet olcsóbb forrást találni kintről, de ha kell a számla bukott sztori sajna. Ha E-naplós az építkezés és önköltséges akkor igazából csak teljesítmény nyilatkozatok kellenek az alapanyagokról, ha ezeket tudsz feltölteni mindenről amit veszel (a gyártó ad ilyet) akkor mindegy honnan szerzed be. CSOK-os építkezésnél a számla kibocsájtónak szerepelnie kell egy Fészekrakó nevű NAV-os rendszerben is, ami nem lenne komoly dolog, a nagyok mind benne vannak, de a kis magánok között több nem :(
A hó az 80 kg/m2, a teherbírást ki lehet számolni. Mindent 1m2-re kell számolni, azt meg kell szorozni a gerendatávolsággal, akkor megkapjuk a fm.-re jutó terhet. Ennek a határértéke megtalálható az interneten. Így a legolcsóbb.
Adott egy kétszintes lapostetős családi ház melynek zárófödéme feszített gerendás, beton kefnis kitöltéssel készült feltehetően felbeton nélkül a legnagyobb áthidalt falköz 5,5m. kb15-20 cm salakfeltöltés van rajta + bitumenes szigetelő lemez. Azt kellene eldöntenem ,hogy ezt a szerkezetet lehet -e még tovább terhelni 20cm eps+ kétréteg bitumenes lemezzel ami kb 1 tonna + 5-6 cm kaviccsal ami kb 7-8 tonna 107m2-re. A másik lehetőség az lenne ,hogy felszedem a meglévő bitument és letermelem kb a felét a salakfeltöltésnek és úgy rakom rá a plusz rétegrendet nyilván ezt csak akkor tenném meg, ha nincs más lehetőség.
A hóterheléssel is számolni kell amit nem tudok ,hogy m2-re vetítve mekkora súllyal kell számolni. Nagyon örülnék neki ,ha valaki tudna nekem egy számítást végezni a fent leírt adatok alapján ,hogy terhelhető-e tovább ez a födém vagy nem. Munka szempontjából nagyon nem mindegy .hogy melyik verziónak álljak neki ráadásul ,ha fel kell szednem a meglévő bitument azzal beázás veszélynek is kiteszem a házat amíg el nem készül.
Azt úgy kell csinálni, hogy ahol a dillatáció kell legyen, oda be kell szerelni egy 12-es OSB, mielőtt a
aljzatbetonosok nekiállnak önteni. Az magassabb kell legyen, mind a aljzatbeton és utánna szépen ki tudod szerelni, még a majdnem megkötött betonból. Erre való egy tapasztalt szaki- akinek van annyi esze, hogy megkérdi, hogy hol lesz az ajtó síkja a kávában- a befogadó tokos ajtóknál, ez a fal külső síkjától a kávába 6cm lesz, a bérlésbe nyilik, ha a boritásból nyilik, akkor kb. a fal síkjába. Ezt már valahogy meg kell érteni, hogyha kivitelező csapatokkal dolgoztatsz kell legyen valaki, aki összehangolja őket. Nem lehet elvárni a négyzetméterre fizetett csapatokat, hogy ilyesmire odafigyeljenek.
Ezt Te nem érted, hiszen nem a 1oo-ik házat építed. De az aki a 2oo-adikat építi azt tudja, azaz el tudja képzelni a kész finis padló illesztésének a problémáját.
A megoldás:
Óvatosan fel kell vésni és újra kell önteni. Ha az aljzat friss, ez nem probléma.
Akkor eddig kipipalva 2 szoba, pont a fürdő és a konyhanal van a másik kettő ajtó ahol hidegburkolat lesz, ott a legrosszabb a helyzet. A fürdőnél pl keresztbe megy pont
A beltéri ajtókra gondolsz? Ha igen és ha ott megy a cső be a helyiségbe akkor az már úgy marad... Igazából ott lesz "csúnya" ahol hidegburkolat lesz, mert a lamináltat nem zavarja ha arrébb igazítod. Azt tudod, hogy padlófűtés mellett laminált alá iszappapír kell nem ez a XPS baromság?
Sajnos betonozaskor a szakik rossz helyre tették a dilataciokat a betonban a bejárati ajtoknal. Nem kívülre kerültek falsikra hanem közép tájon vagy éppen keresztbe ahogy sikerült a szakiknak :) Ezeket utólag be lehet vágni az ajtó lap alá? Egyébként padlófűtés van, úgyhogy kicsit necces, de ha meg maradna a fŐfalon lévő dilatacio közepen akkor elég hülyén nézne ki, hogy nem az ajtó alatt van hanem közepen .
Van valakinek erre esetleg megoldás vagy ötlete?
Utolsó 25% lóvét vissza kell tartani ,amíg az utolsó simittás vagy kis szeg nincs a helyén addig lóvé sincs.Mondjuk felénk 50 % munka megkezdésekor a másik 50% ha kész van pl egy tetőnél !
Várpalotán ( pétfürdőn ) 22 ezer ft a beton szállítással ,persze csak a környékre ,nyilván Velencére nem érné meg.Van Székesfehárvár és vonzás körzete drága,van Veszprém és vonzás körzete kicsit olcsóbb,van Várpalota és környéke még olcsóbb ,hát ez van sajna!
Van egy elég jó szerződésünk aminek a végén Ő húzná a rövidebbet anyagilag!
Arról nem beszélve, hogy egy helyi ember aki nagy valószínűséggel nem próbálja meg az átverést! Másrészt 2 percre lakik a munkahelyemtől úgyhogy nem kell sokat gyalogolnom néhány maflást kiosztani! .-)
Kelleni nem kellene, de visszakapom az áfa értéket, még így sem fogom kihasználni a keretet. Ha számlát kérek kicsit jobban odafigyel mindenki a munkájára és felelősségre is vonható. Ilyen okokból nem volt értelme számla nélkül dolgoztatni.
Es akkor ott vagyunk, ahol indultunk, van par tetel, amit dragallotunk.De vegül is ha nem volt jobb ajanlat, illetve neked igy jo, akkor nincs több kerdes.
Na de innen indultunk, ezt sokallottuk, ehhez kepest ha lejön belöle a monolit födem anyaga, ne adj isten a munkadija is, akkor nincs kerdes, arban jo lehet ez igy.
Ez durván 170 nm bruttó terasszal együtt aminek most csak az alapja meg a lábazata készül el 8db pillérrel aminek a vasa van ebben az árban.
Sávalap az NEM vasbeton, hanem VASALT beton. Arra az általam adott mennyiségek nem érvényesek. Vasalt betonba kevesebb kell mint vasbetonba. Annak idején amikor kezdtem a pályám a fönököm minden vasbeton szerkezetnél kiszámoltatta a beton és a vas arányát. Ha a szerkezet az előírásoknak megfelel akkor a korábbi tapasztalatok alapján becsült vasmennyiség +/- 5%-on belül van. Fölhívom a figyelmet arra, hogy más az egész épületre az arány és más a különböző szerkezeti elemekre (lemez, oszlop, gerenda stb.) az arány. Ez a 100-120 kg/m3 a kész épület átlaga akar lenni.
Tudom, hogy van Nyéken is de vegyes infóim vannak róluk ezért lett inkább Fehérvárról a beton!
Nem tudom ez a 100-120kg/m3 mennyire ökölszabály de most számoltam ki 2,2t volt a vas súlya! 15cm-enként 8-as kengyel benne 8 szál 12-es vas hosszában. A kőműves szörnyülködött, hogy minek ez a brutál vas mennyiség! 55x90cm-es sávalap amiben 70cm az átlagos beton vastagság! erre már az első sor zsalukő jön amiből 3sor van!
Kápolnásnyéken is van betongyár. A vas mennyiségére tájékoztató mennyiségként 100kg/m3 az már az alsó határ. Egyszerű családiháznál 120kg/m3 az a szokásos.
Én bruttóban írtam mindent! Persze a munkadíj alanyi áfa mentes, kisvállalkozói ahogy szinte az összes szaki akiket eddig összeszedtem az építkezéshez!
Sebaj majd az anyagok árából igényeljük vissza azt az 5m Áfát! :-)
Amikor árakról írtok, tegyétek már hozzá, hogy nettó vagy bruttó, nem mindenkinek ugyanaz egyértelmű!
Leírja a mezei egyszerű ember, hogy neki az 17 millió. Neki magától értetődő, hogy bruttó. Aztán jön a seftes/vállalkozó/alanyi áfa mentes hülyézni, hogy még 15 millióért is sok. Naja, az a 17 bruttó csak durván 13,5 nettóban...
A ház Velencén van a beton Fehérvárról jön. Kb.25km! De nem a szállítás drágítja meg nagyon hanem a ennyibe kerül most 1m3 beton! Szállítással 30e/m3+a pumpa díja!
A vas 1,5t és a környék legolcsóbb helyéről vettem úgyhogy a mennyiségen lehet vitatkozni, hogy kell-e ennyi de maga a vas nem volt drága. A statikus meg ezt a mennyiséget számolta ki aki nagyon jó barátom és nincs vastelepe tehát nem azért lett ennyi! :-)
A munkadíj hát igen az egy sarkalatos pont de ennyi. Egyébként összességében nem lesz nagyon drága a munkadíj. Az elejét kicsit átlag felett vállalta de a többit meg átlag alatt!
a munkadíj szerintem eleve sok, nekem a kőmíves munkadíja szerkezetkészig (két szint) volt nem sokkal több, igaz kifogtam egy nagyon olcsó és ezért sok munkával rendelkező, lassú embert.
Igen, ez a rengeteg saját munka, a kivitelezők melletti segédkezést is értem, meló után mentem az építkezésre és ha tudtam én is csináltam a kőművessel vizessel stb amit lehetett, de ezeket mind kifizettem áfásan, azért segítettem, hogy mindenki haladjon, meg a mi házunkhoz én is hozzátegyek. Az aljzat szigetelést magam daraboltam be (3 réteg), a födémre is én raktam a gyapotot, a burkolás egy részét segítette a "család". Összegben ezek nem milliós tételek még összesen sem. Nem kamuzok az árral, ez ennyibe kerül itt keleten egy vidéki kisvárosban. Az anyagokat mind én kerestem és vettem meg. Ha most kezdeném biztos több lenne lehet egy 10-essel is.
Nyilván, manapság borzasztó drága építkezni. Nem mondanám "normálisnak" a mostani állapotot, amikor sokan még a drasztikusan megugrott árakat is képesek megsrófolni egy laza 1,5-2x szorzóval. Egyszerűen el lehet adni mindent, van aki megveszi. :( Nemrégiben kerestem sittest a saját házamhoz, mert az önkormányzati hulladékos céggel nem egyszerű, bár nem drága a bruttó 42.800 Ft/ 8m3 árával. Volt aki szemrebbenés nélkül képest volt 95.000 Ft-ot mondani, ha gyorsan kell a konténer és 90.000 Ft, ha ráér. Egyszerűen agyrém, ami van. Ehhez képest ez a paneles építés maga a kiszámíthatóság, ezért is írtam, hogy kulcsrakész szegmensben akár versenyképes is lehet.
Maga a paneles építés nem csak azért kopott ki, mert nem szeressük a panelt, meg erős kompromisszumokat igényel, hanem, mert egyszerűen nem volt olcsó. Az igaz, hogy az élőmunka igénye kisebb a helyszínen, de gépesíteni kell az építkezést és hát ott a gyár ahol gyártják, az meg sokba kerül. Csak hát manapság a feje tetejére állt minden.
Az sem jó, 20cm vastagságban max ikerház dilatációs falához, meg belső falhoz jó. A 25cm-es is talán csak vázkitöltő falnak jó. S ára is van rendesen, nem csak anyagoldalon, hanem a díjoldalon is.
Van egy fillérbaszó trükk manapság, hogy a 38-as vázkerámiát fordítva rakják és így csinálnak 25cm vtg homlokzati falat, de azért ez nem az igazi.
Szóval, aki csinál egy olcsó 25cm vtg, de inkább 20cm vtg falazóelemet, ami jó homlokzati falba és meg is engedik a használatát a jogszabályok, na az lesz az igazán innovatív megoldás. Persze a szuper innovatív megoldás, valami olyan anyag feltalálása, ami olcsó és egyszerre teherhordó, hőszigetelő és szabadon formálható, de ez az örök álom kategória egyenlőre.
CSOK-os, nem generálos, én igénylem az áfát is, szerinted miről nincs számlám? ...
Ez sajnos ennyi, lehetett volna kevesebb is rosszabb feltételekkel. Fog még hozzá jönni egy masszív napelem meg a hűtést is jó lenne megcsinálni. A kert és kerítés meg ilyen sznob baromságok nincsenek benne.
Nálunk Erdélyben nagyrészben olyan társasházakat adnak el az ingatlanfejlesztők, hogy nincs befejezve.
Van benne fűtés, villanykábelek - lámpa és aljzatkiállások és ki van rá van húzva egy kéz glett, aljzatbeton, hideg-meleg burkolatok és falicsempe nincs. Ezt viszonylag olcsó kivitelező csapatok négyzetméterbe vállalják.
Engem is hívtak. 12o 8 emeletes házat épít egy cég Közép Erdélyben (egy színt 75onm), 2o-at el kellett volna vállalni 12 hónapra, fix összegért, csak munkadíj, szerkezetkész + ablakok. Ezt úgy éri meg, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ki kell nyomni a munkát, semmi nem számít, síkok, sarkok, vastakarás- senki se ellenőrzi- a lényeg hogy folyjon a beton. Talán a kínaik vállalták el...
Sok ismerősöm vett félkész lakást és megkért, hogy segítsek, de azzal kellet volna kezdeni, hogy újravakoltatom a falakat és kiszintelem a padlót.
Ezekben a társasházakban sehol nem láttam úgy kifalazva az ajtónyílásokat, hogy egy bérlés borításos ajtót be lehesen szerelni, nincs spalét, a szoba fala ki van hozva az egyik ajtókával az előszobába. Oda csak gerébtokos ajtót lehet szerelni, vagy tőrni és újrafalazni. Olyan kevés aljzat van beszerelve, hogy azt elektromos hálózatot is újra kell csinálni.
A kérdés az, hogy hol kapnak szakikat, ha azok nagyon jó pénzért komoly házakat építenek. Ki áll neki egy ilyen kicsi munkának, aki ért is hozzá?
A miénk, ha ebből csináljuk, most 50 %-al került volna többe... Mi idén fejezzük be. 117 m2 nettó + 21 m2 terasz, 30 cm-s hagyományos vázkerámia + 20 cm grafitos EPS, padló + mennyezet fűtés (később hűtés is) villanykazán + vegyes pufferrel, 1.0 alatti nyílászárók, elektromos redőny, vízlágyító stb Durván 30 millió lesz a vége, ebben benne van az alapozás is :) (ami ~2,5milla).
Gondolom itt bruttó 100nm-re gondolsz??
Bár szerintem az sem jön ki 9M-ból még áfa nélkül sem!
Most építkezem és a nettó 117nm +29nm terasz és az alap nem fog beleférni 5M-ba!
30e Ft 1 m3 mixerbeton pumpadíj nélkül!! Csak a vas meg a beton kb. 3,5M!!!!
Akkoriban még nem voltak, illetve nem volt igény a jó hőszigetelésre. Rosszul szabályozható fűtési rendszerek voltak, kellett a nagy hőtároló tömeg.
Mára más a helyzet. Nem kell 30-40 cm fal + 20 cm hőszigetelés. Ezért kerülnek előtérbe az új technológiák, vagy éppen feljavított régiek :)
Jah, saját építési céggel/haverokkal könnyű :D Lehet, hogy havernak kihozható bruttó 9 millióból, de ha én vadidegenként bekérek árajánlatokat erre, magasan 8 számjegyű összegek lesznek.
Ez tényleg feljavított változat. A panel az panel. Az anyaga, onnantól kezdve, hogy utólag be kell dryvitozni gyakorlatilag tök mindegy, csak valamivel vastagabb hőszigetelés kérdése, ugyanaz az eredmény. Nekem van egy ilyen perverzióm, hogy tök mindegy, hogy miből van a fal, a hőszigetelés a lényeg. Még bontott B30-as téglából is megépíteném, még magamnak is, ha lenne értelme.
Egy 100m2-es, egyszerű alapterületű ház, falazás + áthidalók + koszorú + tető az kihozható bruttó 9 millióból, amit tartalmaz az 1-es fázis.
Ne feled ez nem szerkezetkész állapot, az alapozás és gépészet/elektromos külön számolandó.
"Aki még jól is dolgozik és nem 10 év múlva ér rá? Próbáltál te szimpla magánemberként, aki nem csókos valahol, építkezni mostanában? Vagy bármit, ami nem ér rá évekig? :D"
Én folyamatosan építkezek, éppen mostanság magamnak is. Ez a munkám :) De igen, nem próbálkoztam még szimpla magánemberként, nyilván ami nekem egyszerű, meg egy-két telefon, az másnak sokkal bonyolultabb.
Egyébként a honlapjuk szerint 10% a nettó-bruttó alapterület különbsége, de legyen 15%. Akkor 100 nm hasznos területre 115 nm építendő jut, egyszerűség kedvéért 100ezer/nm-el számolva az a végén nagyjából bruttó 14,6 millió Ft. Kurva drágának azért nem nevezném.
Azt se felejtsük el, hogy a hagyományos technológiáknak mindig kell a külső homlokzati szigetelés is, ami nem jelentéktelen összeg.
Ha ennél vesszük a külső 35 cm-es falat, ami U=0,16 W/m²K, vagyis nem kell külön 20 cm homlokzati hőszigetelés, akkor az már brutálisan olcsóbb a végén.
Persze ezzel én is szkeptikus vagyok, de ha csak 0,25-re is jön ki, akkor is olcsóbb lesz. És a fal maradt ugyanolyan vastag.
Kimaradt, hogy az árakat illetően a honlap (realhouse) szerint, ezek bevezető árak, vagyis csak most olcsóbb. Persze új dolgoknál ez megszokott, pláne a szinte kizárólag az árra érzékeny magyar piacon.
-A "feljavított változat" kicsit egyszerűsítése a dolognak, nagyjából mintha azt mondanád, a Li-Po akksi ugyanaz, mint az első kadmiumos akksik, csak kicsit feljavítva. Ennél azért nagyobb a különbség :)
-"Ennyiért hagyományosból is bőven megépíthető még bruttóban is"
Durván bruttó 12,5 millióból szerkezetkészen 100nm egy hagyományosból? Hol? A következő 5 évben ráér megcsinálni? :)
-", ha az ember normális áron dolgozó vállalkozót fog ki."
Aki még jól is dolgozik és nem 10 év múlva ér rá? Próbáltál te szimpla magánemberként, aki nem csókos valahol, építkezni mostanában? Vagy bármit, ami nem ér rá évekig? :D
Egy évre előre kell kőművest keresni, a segédmunkásokat is kötéllel kell összefogdosni.
Ha most elhatározom hogy kell egy ház abból majd talán három év múlva lesz költözés.
Még ha drágább is ez a panelos dolog, de kevesebb a hibalehetőség és gyorsabban elkészül (addig is fizetni kell valahol a lakbért), akkor simán jó üzlet lehet.
Mert ugye az egyenesen, függőben, derékszögben álló kézzel rakott téglafal az olyan mint a becsületes politikus. Lehet hogy létezik, de még nem látta senki.
Állj. Nem 1950-ben vagyunk, hogy ilyen vitákat folytassunk, ma már ismerjük, mind a hagyományos, mind az előregyártott technológiák gyakorlati előnyeit-hátrányait. Ez a kerámia kompozit előregyártott technológia nem mai, illetve maga az anyag, nem 60 éves, az 1950-es években még a könnyűbeton volt az éppen aktuálisan menő anyag az előregyártott családi házaknál. Szóval mérsékelten szipi-szuper új dolog, egy nagyon régi technológia feljavított változata.
Abban igazad van, hogy vékonyabb az összvastagsága a szerkezetnek és ez jó dolog*. Amennyiben ez szempont, akkor is szóba jöhet, de közművek/gépészet, pont úgyan úgy megoldandó feladat, csak kevesebb hornyot kell marni, de cserébe előre meg kell tervezni. Mondjuk egy 15cm vtg falba, hogy viszed el a gépészetet, pláne kicsit nagyobb átmérőkben az megint egy másik kérdés (sehogy, nem gyengítheted meg a falat a végtelenségig.)
"Ó, de nem kell kétségbeesni, itthon a szintén hagyományos sokévtizedes lemaradott kullogásnak köszönhetően még sokáig nem kell félni attól, hogy ilyenekkel, vagy bármi egyébbel tömegesen találkozni fogunk"
Itthon, ha valami olcsóbb és/vagy pénzt lehet vele spórolni, vagy megéri beépíteni az viharos gyorsasággal terjed, csak mások a költségek NY-Eu-val szemben. Nem minden éri meg itt, ami ott már megéri. De természetesen abban igazad van, hogy nem mindenki keresi a változásokat és minden újat rögtön befogad.
De nézzük az árakat. 1.-es verzió 98.000 Ft/m2. Nettó vagy bruttó? Mivel "-tól" ár valszeg egy kocka jellegű házra vonatkozik. Egy 100m-es családi háznál a fal + tető 9,8 millió Forint. Ennyiért hagyományosból is bőven megépíthető még bruttóban is, ha az ember normális áron dolgozó vállalkozót fog ki.
*Ezen segítene az is, ha nálunk is lenne 20cm vtg, homlokzati teherhordó falba beépíthető falazóelem.
A változás mindig lassú, még értelmes emberek között is.
"sokkal kisebb hibalehetőség"
Ez így nem igaz. De az igaz, hogy a hagyományos technológiánál az újakhoz képest egyszerűen nem nagyon van mit elb***ni. Vagy ha elba***ák, akkor az még az átlagembernek is feltűnik.
Az is igaz, hogy az új dolgoknál mindig jó lehetőségek vannak egyesek számára az ügyeskedésre, könnyű pénzre. Nekem ez nem tűnik annak.
Jajj, bocsánat, kihagytam a legfontosabbat: az átlagembernek az előre gondolkodás (mondjuk maga a gondolkodás) sem erőssége, a hagyományosnál szét lehet vésni a picsába az egészet bárhol, akármikor, mert hát honnan tudjam, hol lesz konnektor, meg víz, meg lámpa?
Az újabb technológiáknál ez nem ilyen egyszerű, ennél sem, tervezni kellene, szóval ahogy írtam: nem kell betojni, hogy elterjed.
De nem véletlenül van a Tudástárban a típusterv is.
Minden változás csak rossz lehet! És éljen a számla, valódi garancia nélküli hagyományos építkezés, az a bevált, meg az kell a parasztnak! Fejlődni sem kell hozzá, 50 éve is felépítettük 6 tökrészeg csávóval a kocsmából!
Azt, hogy a feltüntetett árak a hasznos nm-re (tehát a helyiségek alapterülete a falak vastagsága nélkül) értendők, a bruttó alapterület meg a ház külső méreteiből adódó nm, magyarán az alapozás területe.
Gondolom én.
A hagyományos építkezési technológiák előbb-utóbb kiszorulnak: nagy hőátbocsájtású fal, pluszmunkával kell jópár nm-et még elvenni ahhoz, hogy normálisan hőszigetelt legyen. Ha nem 200-an dolgoznak rajta, sokáig épül, küzművek kialakítása megint plusz munkák sorozata stb.
És a fő érv még mindig a hagyományos mellett: a nagy hőtárolási kapacitásnak a mai jól szabályozható fűtési/hűtési rendszerek mellett az égegyadta világon semmilyen jelentősége nincs már.
Ó, de nem kell kétségbeesni, itthon a szintén hagyományos sokévtizedes lemaradott kullogásnak köszönhetően még sokáig nem kell félni attól, hogy ilyenekkel, vagy bármi egyébbel tömegesen találkozni fogunk.
Az árak "-tól" árak, kicsit fenntartásokkal kezelendőek és alapozás nélkül értendők.
Ezt a mondatot meg hogy kell értelmezni?
"A megadott árak egyszintes ház esetén nettó négyzetméterárak, de bruttó alapterületet kérjük figyelembe venni"
Viszont előfordulhat, hogy azoknak, akik minél egyszerűbben szeretnének egy új házat építeni, nem akarnak/tudnak foglalkozni vele, szóval a kulcsrakész szegmensben tényleg versenyképes áruk van.
1-es fokozat: az elkészített alapra felállítjuk a falakat, ráteszzük a tetőt melyet párazáró fóliával látunk el
2-es fokozat: külső kulcsrakész állapot. Az egyes fokozat + felrakjuk a kiválasztott cserép, cserepeslemez vagy egyéb héjazatot, a falazatot ellátjuk a végleges dryvit rendszerrel, a kiválasztott külső nyílászárókat berakjuk, majd felhordjuk a választott nemesvakolatot.
3-as fokozat: kulcsrakész állapot. Kettes fokozat + elektromos hálózat kialakítása, gépészet (alapárban elektromos fűtés, de választhat hőszivattyút is), vizesblokkok készen (szaniterek, hidegburkolatok is), hidegburkolatok, födém kialakítás szigetelve (35cm), a falak glettelve, festésre előkészítve. Amit nem tartalmaz: belső nyílászárók, melegburkolatok (hajópadló, laminált stb.)"
"2019-ben verhetetlen áron vállaljuk a kerámiaház épületek kivitelezését. Az alapozás költségeit nem tartalmazzák az árak, mert nem ismerjük a terepviszonyokat, talajszerkezetet. (alapozás költségei: sík terep mellett, normál altalaj esetén kb 90-100 euro/m2) Természetesen ezt is elvégezzük, de az ajánlatadás helyszíni szemlét igényel. Tájékoztató jellegű felépítmény áraink:
1-es fokozat: 98.000Ft/m2-től
2-es fokozat 152.000Ft/m2-től
3-as fokozat 204.000Ft/m2-től
A megadott árak egyszintes ház esetén nettó négyzetméterárak, de bruttó alapterületet kérjük figyelembe venni (külső méretet, nem a hasznos alapterületet)."
'90-es években (nyugat)Németországban dolgoztam egy nagy építőipari cégnél. Ők csináltak előregyártott családiházakat és panel házakat. A panel bármilyen formájú és méretű lehetett egy bizonyos határig. Téglából volt és gép rakta a téglát a számítógépben lévő tervnek megfelelően. Alul volt egy v.b. gerenda aminek a két végén fölállt néhány vas. Erre a gerendára rakta gép a téglákat, ha kellett alakra is vágta őket. Fölülre megint került egy v.b. gerenda. Utána mehetett az építkezésre. Alapvetően nem lett volna rossz ha nem spórolnak minden részén. Olyan kis átmérőjű szennyvíz csöveket raktak bele, hogy alig folyt le a WC. Az erkély korlát is alacsonyabb volt mint a nálunk előírt minimumm. Stb.
Nekem nincs, de így utánanézve legalább megértettem a minapi élményemet, amikor is láttam egy panelszállító kamiont. Gyerekkoromban láttam ilyet utoljára. Most már tudom, hogy mi volt.
A honlapjuk az erősen google fordító szagú, mondjuk ettől még lehet jó is, bár kicsit bizarrul hangzik elsőre a panel családi ház. Még ha ez a panel nem is olyan panel...
Legalább árban megéri? Érdemes rajta elgondolkozni? Ahogy nézem a falazást + koszorút váltja ki, a többit ugyanúgy meg kell csinálni + a panel probléma, hogy kötött az alaprajzi szabadság. A gépészet és villany sem teljesen tiszta. Előre megtervezendő és ennek megfelelően gyártják a paneleket vagy gipszkarton előtétfalat kell építeni?
Ha ez valóban lényegesen olcsóbb (ebben azért kételkedem, a falazás arányaiban kis költség az egész házhoz képest) és együtt tud valaki élni az alaprajzi kompromisszumokkal, akkor szerintem elfogadható. Az 50-es években is épültek hasonló technológiájú családi házak és vígan megvannak még, sokukra rá sem lehet ismerni úgy felújították/átalakították őket.
Én a tulajdonos mellett lakom szerencsére (nem alatta) de frankón a beszélgetését meg a lépteit is hallom, ezért is gondoltam hogy esetleg az oldalfal nem károsodhatott-e a nagy tűzben? (Lényegében tégláig leverték visszavakolták, meg belefúrták az új villanyvezetékeket aztán mást nem csináltak vele)
Az ilyen tégla közötti habarcs a nagy hő határása nem pattan el, vagy nem esik szét? Vagy mitől hallhatom a normál beszélgetését a falon túl, szinte úgy, mintha mellettem ülne?
NEEEEM csinálták meg a marhák az úgynevezett ÚSZTATOTT padlót a kopogós-kemény burkolat alá, az a baj....
Ami hangszigeteléssel zárná el a padló járórészét az oldal- és alsó szomszédoktól.
----
Utólag nehéz ügy lesz, alighanem.
Ez egyébként a "Birtokháborítás" esete jogilag, mert az áthallatszó zaj "zavar a tulajdonod háborítatlan birtoklásában".
Ezért követelheted a szakszerűen zajszigetelt padló kialakítását, de neked kell bízonyítani a zavaró mértékű zajt. Mégpedig perképesen, ha önként nem oldják meg a kérésedre a helyzetet.
-1. lépés
A lakás tényleges tulajdonosának címezve leirod a gondod egy irományba és adsz "ésszerű" határidőt is a padló kijavítására, mondjuk 60 nap elég lesz. Azt is beleírod, hogy a határidő után a jogi útra lépsz a birtokháborítás miatt. (ha ügyvéd is szignózza az emeli a hatást általában)
Az iromány végére pedig: ....... átvettem, aláírása helye, keltezés és két tanú adatai+aláírásai is.
0. lépés
Fogod a két "bátor" tanúd és a kíséretükben meglátogatod a lakás TULAJDONOSÁT!!! (nem biztos, hogy az lakik ott ugyebár). Szóban panaszkodsz és szépen-csendesen-nyugisan, de határozottan kéred a padló kijavítását 60 napon belül. A mondókád végén pedig megpróbálod átadni az írást is, hogy legyen papír is a kérésedről.
Ha átveszi OKÉ! Ha nem veszi át, akkor ráírod, hogy: "Az átvételt megtagadta".
Innen több eset lehetséges.
- megcsinálja a padlót határidőre (persze engedhetsz más határidőt is egy alkuban, de csakis írásban, aláíratva vele is) >> nyertél
- nem csinálja meg >> akkor döntesz, hogy beletörödsz és szívsz vagy valóban a jogi útra lépsz anyerés reményében
A többi már adódik....
(1 éven belül ügyben a jegyző a jogi út, 1 éven túliban már a bíróság)
--------
Ha a személyes kapcsolat nem járható út (vagy nem akarod), akkor az irományod postán "Tértivevényes"-en add fel a TULAJDONOS JÓÓÓÓ címére, ahol meg is kapja.
Aztán megvárod a tértivevény visszatértét, hogy átvette-e? (ez 10-15 nap is lehet)
A többi már adódik... az átvételtől függöen.
Nos, ez a sikerrel kecsegtető, bár nem biztos, hogy gyors és egyszerű út. Sok múlik a szomszédon.
Szerintem is az lehet amit Jenő ír. Ha a padlót elbontották és új beton van, akkor nem szigetelték el a faltól, ami így az összes hangot a falba vezeti.
Szerintem a cement (beton, habarcs) jobban vezeti a hangot mint a tégla. Arra tippelnék, hogy az új hidegpadló nincs jól elszigetelve az épület többi részétől. Se hang, se meleg viszonylatban.
Tavaly a szomszéd lakásban tűz keletkezett, kiégett.
A felújítás után sokkal jobban áthallom a hangokat, illetve az eddigi parketta helyett valami betonburkolatot építettek be, így a lépés és kopogó zajokat is jobban áthallani.
Szerintetek ha egy nagy tűzben kiég egy lakás akkor a falak, habarcsok nem sérülhetnek? Nem lehet hogy "kiégett a cement" a téglák közül, és lényegében emiatt hallani át jobban a hangokat? Vagy mi lehet ennek az oka?
Ha parketta helyett betonnal építik vissza a padlózatot oda nem kell valami szigetelés hogy ne hallatszódjon át? Mit tehetek ezügyben?
Vagy a palatető bontása után megfelelő állás építése.
Tény ,hogy a bontás nem egyenlő a barmolással, a műveletek :
Pala bontás - állás építés - kémény javítás , - állás bontás, tető visszaállítás. A jó tető fedő megoldja. Pár pala a legnagyobb óvatosság ellenére is összetörik, azokat pótolni kell.
Az én szürke 'szabványpalás' fedésénél is állást építettem.... a kurva meredek tetőre. Érzékeltessem …. 45 fok, ha fenn van az ember csak akkor látja a meredekséget.
Nos én úgy oldottam meg kettő tető létra a gerincen beakasztva.... közte a kémény. A két létra összekötve a létra alá puha anyag, hogy a pala ne törjön.
És lehetett reparálni a kéményt. Ami nagyjából fugázást jeletett.
Előzőleg egy öntelt kémény bélelő ex katedra kijelentette, hogy az a kémény fejet bontani és újjáépíteni kell. Gondoltam mester a magadét. Elbúcsúztunk majd egy másik kibélelete, az én reparálásom után. A kémény azóta is áll... 39 év és még a duplája biztos.
Aztán egy másik reparáció, a hat kéményem egyike.
Ennek is elég csúnya kinézete főleg a laikusnak.
Itt egy barátságosabb kis lejtésű tető volt.
Kiszedtem a fugákból a könnyen mozdíthatókat... némi elporladt habarcs. fugázzam ne fugázzam. éppen akad úgy 10 -15 szabvány szürkepala. Nos azát ragasztottam a kémény köré fagyálló csemperagasztóval. Kapott egy erős kérget, plusz egy magasítást, igaz az már szigetelt acélcsővel történt.
Ez a kémény viszont 85 éves és még 25 -30 év biztos hátra van neki.
A harmadik. Nos ott viszont rombuszpala a fedés, ráadásul barna.
Viszont a kémény mellett van egy kibúvó. A kémény körül rakva különféle lemezekkel, alatta puha anyag és mehet a javítás. Ez is megoldott.
Szerintem, én vennék(rendelnék) néhány 25 cm vastag hungarocell táblát .... és azzal tölteném ki a vápát.
Azaz építenék egy dobogót a kémény alja+2oldala köré a tetőre, annyi helyet elhagyva, hogy kellően hozzáférjek a kémény aljához is. (ha jól számolom 6-7 sor tégla magas alul a ferde rész >> 2 sor hab a 25 cm vastagból elég is a dobogóhoz)
Az alsó táblákat "alakra" szabnám, hogy sík legyen a dobogó teteje és purhabbal összeragasztanám egy merev egységgé.
A dobogót a felső élénél egy collos deszka övvel körbe kötném a kémény aljához a tetőről való lecsúszás ellen. (és ha kell, akkor 2 szál deszkával kikötném-támasztanám még alulra a csatornavasakhoz is) A hab és pala közé a laminált parketta alá való 3 mm vastag polietilén habot terítenék 2 rétegben>> kiegyenlít-tehereloszt a palán és tapadást is növel.
Aztán szükség szerint raknék a dobogóra oda- és annyi habtáblát, hogy elérjem az éppen aktuális munkaterület.
A táblák rakosgatásával könnyen lehet bontani-alakítani az állást a munkaterület váltáskor.
Saccra 8 max 10 tábla >> 5 m2 >> 1-1,25 m3 hab elég az egészhez >> 20-25 eFt és némi deszka+purhab.
(a hab nayg része utána elhasználható hőszigetelésre)
----
Nem árt egy leesés elleni védelmet is tenni a tető széléhez... pár deszkából-lécből az eresznek támasztva.
Veszel négy legalább 12cm széles pallót és megkeresed mind a két tetősíkon a második és a harmadik szarufát.
Azokra ráhelyezve a pallókat és egy nagy szerelőcsavarral lefúrod mindegyik pallót a szarufába, sajnos a tetőn keresztül.
Aztán veszel két 15x1o-es gerendát és beszabod az egyiket a második szarufára rögzített pallókra, és a másikat
harmadik szarufákra rögzített pallókra, a két gerenda közül az egyik sokkal hosszabb mind a másik, mivel egy síkba kell legyenek, kb. 1 méterrel távolságra egymástól. Amit a második szarufák pallóira szerelsz, az kb. 3ocm kell legye a kéménytől. Utánna a két gerendát lepadolod colos deszkával. A gerendákat a rögítéshez szögbe kell vágni (két síkba) és fordított ácskapcsokkal kell rögzíteni a pallókhoz.
állás2:
Ha a meredek a tető, készitesz két létrát colos deszkából (a létra lábait élere, a fokait lapjára rögzítve), amit beakasztasz a két tetőcsúcsba.
Elég a létra lábait, a végeken megakasztani egy-egy 6x1oo-as facsavarra, az majd beakad és a létra nem tud lecsúszni. A létra széllessége kell találjon a szarufák távolságával.
A felmész a tetőn és a két létrára rögíted fel a 15x1o-es gerendákat.
Vagy kibontod a tetőt és a földszint feletti födémre szerelsz állványzatot, de a léceket is bontani kell.
Adott egy terméskő kerítés, amelynek a mai napon nekicsúszott egy teherautó (az udvarból állt ki a konténerrel, az udvar picit lejtős, és a sok eső miatt megázott talajon rácsúszott)...
Szóval pont a nagykapu-kiskapu között lévő oszlophoz ért hozzá, ami azonnal megmozdult, sajnos az alsó résznél eltört, gondolom a fugázásnál repedt szét... Szerencsére nem dőlt el, de most már kézzel tudom mozgatni, és félek, hogy rádől valamelyik gyerkőcre.
Milyen módon lehet ezt javítani??? Gondolom nem elég, ha csak a külső fugát szedem ki, és javítom...
Ha megvan akkor ingyen bele lehet nézni, 1-2 ezer Ft-ért fényképezni lehet és rendes díjszabásért másolatot is adnak. Legalább is Bp-en így volt még kb. 1 hónapja. Tulajdonos munden további nélkül, mérnöki kamara tagjai helyfüggő, (kellhet engedély a tulajdonostól), vagy nem kell. Helyrajzi szám alapján!!!
A korábban emlegetett házhoz, ami a 80-as években épült semmi dokumentációt nem kaptunk az előző tulajtól 20 éve.
Ha valahol, akkor netán az "Építéshatósági és Műszaki Iroda"-ban kéne lennie valamiféle terveknek nem? (legalább engedélyezési szinten, az tuti volt, teljesen legális a ház...)
Azt ki lehet kérni elvileg nem, mint jelenlegi tulajdonos?
A rombuszpala talán a létező legrosszabb fedés. Erre ha ráterhelsz, amiatt megy tönkre, ha pedig megbontod, akkor amiatt. Van remény visszarakosgatni, de kétséges az eredmény.
Elvileg a tetőnek 70-80 kg-ot m2-ként el kell bírnia, tehát ha a súlyt ennek megfelelően sikerül szétosztani akkor jó. Meg lehet bontani a tető héjalását is, meg lehet lábat csinálni az állvány egyik végének az udvaron, meg ha megfelelő állapotban van akkor az állvány másik végét a taréjszelemenre is lehet támasztani. Meg még vannak más megoldások is.
Áss ki legalább 2o cm és tegyél mosott kavicsot helyette.
Ha ez nem oldja meg egy fél év alatt a vizesedést, akkor vagy kell készits egy járdát a ház köré, vagy külső drént , végig a pince fal mellett.
Sok eső esett mostanában lehet, hogy megnőtt a talajvíz, a képen friss nedvességet látok.
De talajvíz szintjének megemelkedése attól is függ, hogy milyen a talaj a telken, amire a ház épült.
Kérdezd meg a szomszédokat is, ha náluk tapasztaltak vizesedést. Ha például egy erőss márna van valahol az alap alatt, akkor azon keresztül nem szokott leszívárogni a talajvíz, ha a márnarétegnek nincs elég esése.
Nagy felexxel + betonvágó korong végig vágod a széleit aztán vésőgéppel kivésed, majd betonjavító habarccsal, kevésbé igényesen csemperagasztóval vagy hasonlóval kisimítod az alját. Nyilván minél komolyabb géppel csinálod pl beton körfűrész, vagy betonhoz is jó horonymaró, annál könnyebb és szebb lesz a munka. Betonacéllal, ha betonacélhálóval volt megcsinálva nem valószínű, hogy találkozol, ha meg van felső vasalás, akkor nem járható ez az út.
De ez csak tüneti kezelés, abból sem biztos, hogy legjobb, pl nem tudsz lejtést kialakítani. A vízszigeteléssel kéne valamit kezdeni, persze ez lényegesen nagyobb költség.
Pincében 1 ponton nagy eső esetén feljön a talajvíz. Végig betonozott területen, de elönti a pincét évi 3X. Kéne nekem a betonba egy nút ami kivezeti a garázs előtti lefolyóba. Hogy érdemes ennek nekikezdeni, kőkemény betonnál, ahol elég lehet 2-3 cm szélesség, 2 cm mélység és kb. 3,5 m hossz. Milyen gép kell ehhez, ha nem akarom vésni, majd bejavítani? Az a gép, amivel az aszfaltot is vágják jó lehet? köszi!
A nem jó átfedések alatt azt érted, hogy kicsi az átfedés? A tető 38 fokos hajlásszögű és nagyjából 15cm-es átfedéssel dolgoztak. A fólia elég feszes, nem lóg.
Ha plasztifikátor alatt betonfolyósítót értesz, az lehet kapni literes kiszerelésben is, háztáji betonozáshoz.
Micropor-t szoktam használni (igazából mészpótló, de erre is jó), aki nálam szokott betonozni az szereti a híg betont, én viszont nem szeretem ha a túlhigított beton szétreped.
kellene egy kis segítség SOS-be. A nyeregtetőnk feléről le van szedve a cserép és a tetősök lefóliázták, hogy ne ázzon. Szinte az összes szarufa végéről csöpög a palásra a víz. Amelyiken a legelőször észrevettem onnan már kb. 40 liter vizet kiöntöttem a vödörből, két nap alatt.
Lehet ennek az az oka, hogy a gerincnél nincs még rendesen megcsinálva és ott utat talál magának a víz? Netán a fólia lehet a ludas, ami COROTOP Classic 130 páraáteresztõ tetőfólia. Vagy szakszerűtlen a kivitelezés?
Ilyet még sohasem kérdeztek tőlem, szerintem be lehet szerezni és házilag kevert betonhoz is hozzá lehet keverni. Ha géppel keverik a betont akkor biztosan. Viszont a víz olcsóbb, azzal is lehet folyósítani a betont. A hatás az más kérdés.
Mind a három ember amúgy normális, de a területek olyan kicsik, hogy az szerintem egyszerűen nem lesz igazán alku tárgya. Az A-t kellene rávenni arra, hogy valamennyit vegyen vissza a kerítéséből. (eleget így se tud, mert ráadásul az ajtaja is ott van)
Az "osztatlan közös" tulajdonra KÉT alapvető szabály vonatozik.
1.
Mindenki az EGÉSZET azonos módon használhatja, mivel az egészben tulajdonos.
Tehát, igen....
Építhet bárhová ólat és termelhet krumplit bárhol, mert a bárhol az az ÖVÉ IS!!!!!! ezért használhatja.
2.
Azonban az egészet CSAK úgy használhatja mindenki, hogy a többiek érdekét ezzel NE sértse.
Tehát, ....
Ha valaki tiltakozik az adott használati mód ellen, akkor ÚGY már nem lehet használni az a mód kiesett, mert az sérti a valaki érdekét. Kivéve: ha perre mennek és a bíró szerint mégis lehet úgy használni, mert valójában nem sérti a valaki érdekét (azaz a valaki csak kötözködött).
-----
Ezt a mindenki-mindent szabadon használhat alapesetet szokás ÖNKÉNTES alapon megegyezve (vagy perben, ítélettel elérve) KORLÁTOZNI.
Ez a "használati megállapodás" (írásban, vagy csak ráutaló magatartással), ami a tulajdonosok használati módját rögzíti és korlátozza az alapesethez képest.
Ha ezt a konzisztenciát nem plasztifikátorral érték el akkor a betonja repedezni fog. Ennyi vas csak jelzés értékű. Magyarul a megbízó átverésén kívül sok értelme nincs, legföljebb annyi, hogy a repedéseket szétosztja, ne kevesebb nagy legyen, hanem több kisebb.
C-nek NINCS "saját" területe és A-nak meg B-nek sincs (sőt saját háza sincs).
Mindenkinek csak tulajdoni hányada van az egészben és AZONOS+TELJESKÖRŰ HASZNÁLATI joga az EGÉSZRE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Mivel "osztatlan közös" tulajdon az egész egyben, csak több tulajdonossal.
Azonban ezt az egészre vonatkozó teljeskörű hazsnlati jogot egymás között megegyezve egy megállopással szeretnének korlátozni és ezzel bizonyos részeket az egészből "kizárólagosan" használni egy "használati megállapodás" alapján.
Meg kéne végre érteni, hogy: a megállapodás során nem kell, hogy azonos m2 jusson mindekinek a kizárólagos használatába.
Persze az egy kellemes eset, ha sikerül úgy feloszatni, hogy azonos jusson.
Ha nem sikerül, akkor meg eldöntik, hogy az eltérő m2 használat miatti előnyt/hátrányt miként rendezik.
- nem fogalkoznak vele, tudomásul veszik és kész, hisz NINCS is a m2 nek jelentősége, csak a tulajdoni hányadoknak van
vagy
- a tulajdoni hányad módosítással
- pénzben
- másban
- a fentiek kombinációjában
elszámolnak egymással, mert úgy gondolják az eltérő m2 használatnak van számukra értéke.
-----
De ezt már napokkal ezelőtt tisztáztuk... mi nem érthető belőle?!
Más kérdés, hogy 1-2-3 makacshülye esetén sosem lesz megoldva.
A megoldáshoz 3 normális ember közös akarata kell ugyanis ez esetben.
Jaja, végülis ha az egyik szomszédod épít egy disznóólat a kertedbe, akkor te meg majd ülteted a krumplit a másik szomszédod kertjébe, mert ez így normális.
A C végülis miért engedne egy métert is? Hiszen ő eddig is pozitívan állt hozzá. Az alapelv az, hogy a kárt a károkozó viseli, vagy ha ez nem érhető el, akkor rajta marad a károsulton. Ha rálépnek a lábunkra, nem adjuk azt tovább.
C okkal mondhatja, hogy ő ötven éve nem hasznosítja szabadon a területe ötödét, miért kérnek most tőle még további áldozatot.
Hát, hát. Ez nehéz eset. Arra van kialakult állapot, amelyik részeket B ill. C lényegében önállóan használnak. Ennek nincsen valamilyen kényszerítő ereje? (tehát a közbülső vitatott zónát leszámítva)
Akarat: hát ugye azok a tulajdonosok, akik már le vannak választva, nem érintettek, így azt sem lehet mondani, hogy megvan az akarat a teljes rendezésre.
" tudni kell lemondani némelyik "bokor"-ról "
Hát ez az. A jogi helyzet azonos volt hajdanán is, amikor a használat kialakult. Eszerint nem lesz változás, így látom, hiszen mindenki szerint jobb a bokrokról nem lemondani, mint kerítést építeni. A bokor fontos, így a bokornak maradni kell. Ez csak akkor 'biztos', ha a bokrok felügyelete nincs megosztva. Pont, mint az ősök idején.
Az a A és B közötti határ egyértelmű, hisz megvan a kialakult és nem vitatott használati határ már régóta közöttük. Ebben C-nek nincs kanala, ez a határ őt nem érinti.
B és C között pedig OTT lesz a határ ahová B és C közösen kijelöli. Akár a mosatni közös zónában, akár valahol máshol.
Ebben A-nak nincs kanala, hisz ez a határ őt nem érinti.
Vagyis B az akinek kétfelé is kell elfogadnia a határokat, amiből
- az A/B határ adott
- a B/C határ megegyezés-kialakítás tárgya
Az elfogadott határok alapján lehet aztán tovább lépni.... és felmérni a VALÓBAN használt m2-ket.
Ami összevethető az eredetileg "járó" m2-ekkel és a különbségek sorsa elrendezendő valami módon.
Nem bonyolult ez..., ha a végére akarnak járni valóban. És ahol akarat van, ott megoldás is lesz hozzá!
"Az első lépés tisztázni>>RÖGZÍTENI a kialakult gyakorlati használatot"
Akkor kell egy földmérés. De ez ugyanaz az eset, aminél mondtam a ligetes-bokros közbülső zónát. Ha ennek a résznek a használati módját kéne deklarálni, az úgy nézne ki
- B és C együtt van kerítve - B és C között nincs határ kijelölve - B önállóan használja a közösen kerített terület egy részét - C önállóan használja a közösen kerített terület egy másik részét - az utóbbi 2 önálló rész között húzódik egy harmadik, közösen fenntartott terület - ennek a területnek a kiterjedése a gondozás és a természetes növekedés és sarjadzás hatására az elmúlt évtizedekben állandó változásban volt
Hol a széle? Érted, ez az agyrém, ezt nem lehet mondani a földmérőnek, hogy a galagonyabokor friss hajtásait ne mérje bele, mert megnyírjuk, a meggysarjak közül pedig csak azokat, amiket már nem visz a fűnyíró. Maximum azt tudom elképzelni, hogy B+C területét együttes közös használatúnak tekintjük, ami nem feltétlenül tévedés, de ez mintha visszalépés lenne. Mi alapozza meg a közös használatúságot jogilag?
Egyelőre nincs kilátásban új tulajdonos, így önmagában a rendezés nem kecsegtető. Milliókat nem öl bele senki, másra is el tudja költeni. Százezrekért meg egy arasznyit sem ad senki.
'A' az, aki túl van terjeszkedve, ő a hunyó.
"Csak AZT gyakran nem ajánlják fel ilyen-olyan okból." Itt az az oka, hogy feltételes módban lesz csak új tulajdonos. Ennél pedig maga a szűk távolság zavaróbb körülmény.
Az első lépés tisztázni>>RÖGZÍTENI a kialakult gyakorlati használatot és azt ELFOGADNI mindekinek. Hisz ez a RÖGZÜLT állapot, amit régóta SENKI nem vitat jogi úton, azaz ezek a (meg)szerzett jogok. Ezt hagyná jóvá a bíró is... mivel évtizedek óta senki nem vitatta.
Ha ez megvan, akkor lehet az eredeti elvi esethez képest az előnyöket/hátrányokat értékelni és kompenzálni. Akármi módon ami megfelel a feleknek.
A közös megoldástól a nem érintett tulajdonosok elzárkóznának, erre ráadásul az eltelt 3 generáció és a saját kerítéseik ürügyet is szolgálnak nekik.
Kizárólag egy kétoldalú (B+C) megoldásra van remény. Az 'A'-t is csak modortalan eszközökkel lehetne valamire rábírni. Kérdés, egyáltalán mire, megfogható-e ő.
Az elszámolás nem egy járható út, mert annyira kicsik a területek, és mivel senkinek sem kenyérre kell, így a hátrányok reális összegekkel nem megválthatók.
Ilyen peremfeltételekkel akkor nem is látsz kiutat? (Feltételesen válik csak érdekessé a kérdés, mielőtt új tulajdonos jönne.)
Jelenleg 1500-2000ft-os órabér a jellemző a segédmunkásoknak. Én volt, hogy egyedül pakoltam otthon 6m3-es konténert. Kb. 15 métert kellett talicskázni a sittet. 4 óra alatt végeztem.
Kubikos munkára agglomerációban mennyit szokás adni fiataloknak? Első emeletről kellene a sittet csúszdán ledobni és az udvaron összegyűjteni.
Nem tudom megítélni mennyibe kerülne kb 4m3 törmelék van.
Ez az, amitől az 'A' ház alatti vétkes fél elzárkózott. A 'B'-nek meg olyan kicsi terület jutott, hogy nem volt hajlandó kerítést húzni a 'C' felé. Nem lényeges, hogy hülye volt-e, mert évtizedekkel ezelőtt meghalt.
A kérdés arra próbált vonatkozni, hogy JELENELEG mi lenne a megegyezés helyes módja. Mert ha ilyen van, az talán le is zárja a kérdést.
Azért azt ugye érzed, hogy nem igazán életszagú a példád? :)
Egyébként elég részletesen ki lett vesézve: ha mégis ilyen történik, akkor a vétkes fél kártéríti a sérelmezettet leginkább készpénzben. Vagy durván elmérgesedett helyzetben a bíróság kötelezi a kérdéses ház lebontására.
Tíz vevő megvesz egy 3000 m2-es telket egyetértésben, hogy mindenkinek egyforma szelet jár. Épül 10 ház. Az egyik rossz helyre, ettől a szomszédjának kevesebb hely marad, mint másoknak. Mi a helyes módja a használat megosztásának?
A tulajdonos mindenről egyedül dönt és mindent használhat korlátozás nélkül.
2.
OSZTATLAN KÖZÖS tulajdon.
Azaz egynél több tulajdonos van és valmilyen tulajdoni hányaddal bír mindegyik.
Alapban: MINDENKI és a TELJES tulajdont egyformán használhatja a tulajdoni aránytól FÜGGETLENÜL!
Azzal a korláttal, hogy: a használatának módja nem sértheti a többi tulajdonos érdekét! Vagyis mindekinek joga van az egész tulajdon használatához.
Alapban MINDEN döntést az ÖSSZES tulajdonos CSAK KÖZÖSEN hozhat meg (vagy vita esetén az ítélet megmondja tutit).
Ha valaki egyénieskedik a többiek kárára akkor felel a tettéért >> kártérít pl.
A közös tulajdon FENNTARTÁSI (és bővítési) költségeit-terheit is közösen fedezik, egymás közti elszámolás terhe mellett alapban a tulajdoni hányad arányában.
Aki nem száll be tulajdon arányosan azt a bíróság fogja kötelezni a többiek kérésére. HA VALAKI növelte a KÖZÖS tuladon vagyoni értékét (vagy éppen csökkentette) akkor két eset lehetséges az elszámolásra és a vagyon/tulajdoniarány helyreállítására.
- elszámolnak pénzben egymással és maradnak a tulajdni hányadok változatlanok
- módosítják a tulajdoni hányadokat a pénzbeni elszámolás helyett
A fentiek miatt az osztatlan közös tulajdon egy szar dolog... összven nőve másokkal az emberfijja és FÜGG tőlük!!!! Mert rohadtul keresztbe tudnak tenni egymásnak, akár évtizedekig blokkolva a változást, ha nem értenek egyet valamiben.
(jó sok per is indul emiatt, hogy akkor döntsön a bíróság, mert a balgák maguktól nem jutnak dűlőre egymással illetve az üygeskedők tudják szívatni a többieket anyagilag is!)
Gyakran csak a tulajdni hányad eladása hoz(hat) megoldást azaz a menekülés bármi áron.
HA egyébként AKAD rá vevő!, mert egy zűrös közösségbe épeszű vevő NEM vásárolja be magát. (bár akadnak néha spekulánsok-befektetők, akik olcsón vesznek zűrös cuccot is aztán szépen kiszekálják a társakat az évek során)
Az eladó tulajdoni hányadra a tulajdonos társnak MINDIG elővásárlási joga van!!!! Arról nem mondhat le előre, hanem a KÉSZ már ALÁÍRT szerződést kell neki bemutatni és annak láttán KELL nyilatkoznia, hogy:
- belép-e a szerződésbe a vevő helyére (azaz elővásárol) éspedig
- mindenben VÁLTOZATLAN feltételekkel (tehát csak a vevő személye változhat semmi más nem módosulhat)
Azonban....
Az élet egyszerűsítése miatt a fenti rossz feltélek egy kicsit javíthatók! az osztatlan közös tulajdon esetén.
Azzal, hogy a tulajdonosok MEGEGYEZNEK EGYMÁSSAL a közös tulajdon használati módjáról!!!! (ha nem sikerül, akkor a bíróság mondja meg tutit valamelyikük kérésére)
Ezt a megyezést nevezzük "Használati megosztás"-nak. Ami születhet írásban és mindenki aláírja-elfogadja és BETARTJA! (ítélet esetén a törvény ereje pótolja az elfogadás+aláírást >> azaz tűrni kell az ítéletet) Ez az írásos forma az ésszerű! De gyakori, hogy: CSAK a régóta kialakult és (bíróság előtt) nem vitatott HALLGATÓLAGOS egyezség van, amit mindeki betart a szokásjog alapján. (ezt is védi a jog, csak nehézkes bizonyítani a fenállt egyezséget, ha valaki felrúgja, mert élni próbál az elején írtkakl, hogy "minden közös alapban") Ahol nincs írásos "Használati megosztás" ott ezt célszerű pótolni!, mert sose tudni mit hoz a jövő. Vevőként addig nem ésszerű megvenni amíg nem születik írásos használati megosztás. Ezt nagyjából pótolja a szerződésbeni leírás, mivel azt LÁTJA minden tulajdonostárs az elővételi joga miatt és így tiltazkozhat! ha nem ért egyet a szerződében írtakkal. De jobb, ha nem csak a szerződés taglalja (méghozzá KELLŐEN!!! részletesen), hanem megszületik a külön aláírt irat a tulajdonosok között.
Mi az elfogadott-érvényes (azaz bíróság előtt nem vitatott) használati megosztás előnye?!
Az, hogy: kicsit közelebb visz az 1. pont szerinti egyéni tulajdon szerinti használathoz!
Az iromány rendelkezik arról, hogy
- melyik tulajdonrészt ki használhat KIZÁRÓLGOSAN (kicsukva ezzel a többiek alapban érvéynes használati jogát arra a részre) - melyik tulajdonrészt használják TOVÁBBRA is közösen (ahogy az alapban érvényes)
Az igazi előny, hogyy KIZÁRÓLAGOS használatú részen SOK témában MÁR NEM KELL a tulajonosok KÖZÖS döntése. A kizárólagos használó egyedül is dönthet a CSAK AZT a részt érintő kérdésekben, a többiek jóvágyása nélkül. pl. felújítás, jelzálog terhelés. stb.
DE!!!!! továbbara is érvényes marad azért, hogy: a kizárólagos rész használatának módja nem sértheti a többi tulajdonos érdekét!
Vagyis: az osztatlan közös tulajdon (nem vitatott és jól megírt) használti megosztással jóval kevésbé szar dolog, mint használati megosztás nélkül. (az éppen viatott haszanálati megosztás viszont rossz jel lehet, ha a kárunkra fog változni valami végül)
Az osztatlan közös tulajdon működési rendjét a PTK (Polgári TörvényKönyv) szabályozza.
3. TÁRSAHÁZI tulajdon. (ide értve a szövetkezeti tulajdont is, bár az részben másként működik, de az most érdektelen). Az egyéni/osztatlanközös és közös tulajdon keveréke!
A tulajdonos ugyanis EGYSZERRE tulajdonosa
Az albetétnek. (lakás, külön garász, külön kamra, parkoló stb. aminek van sajáát albetét száma)
Akár 1/1 azaz egyéni tulajdonosként az 1. pont szerinti jogokkal-lehetőségekkel Akár több nem 1/1 tulajdonso társsal KÖZÖSEN és akkor az albetétre a 2. szerinti jogok-lehetőségek érvényesek EGYMÁS között!
ÉS
A közös tulajdonú részeknek. (minden, ami a közösbe tartozik)
Az egyéni tulajdonára itt is érvényes, hogy szabadon dönthet róla a tulajdonso vagy az osztatlan közös tulajdonosok. Azzal, hogy: a használatának módja nem sértheti a többi tulajdonos ÉS a társasházi közöség érdekét!
Az albetétre a többi albetétes (társasházi társnak) tulajdonosnak NINCS előváráslási joga! Viszont: HA az albetét nem 1/1 tulajdonú, hanem többek osztatlan közös tulajdona, akkor EGYMÁS között már ÉL az elővásárlási joguk.
A közös tulajdon és a közösséget is érintő témákban a magántulajdon albetét esetén is a HASZNÁLATOT a társaházban a "Házirend" tartalmazza!!!
A társasház elsősorban a Társhazázi törvény alapján működik és csak másodsorban a PTK alapján, amikor a társasházi törvényben nincs rendelekezés.
--------------------
Nos, ez a 3 lehetőség van...
Ami 3 TOTÁL eltérő eset, a hasonlóságok-átfedések ellenére is.
Muszáj helyesen felismerni- és elkülöníteni őket a konkrét ingatlan esetén, mert az összekeverésükbő-benézésükből nagy szívás tud lenni.
Röviden:
Az 1/1 egyéni tulajdonnál nincs jobb :-)
Aztán jön az 1/1 társasházi/szövetkezeti tulajdon.
Utána jön ez egyéni/társaházi/szövetkezeti tulajdon osztatlan közös tulajdonosú változata, de érvényes használati megosztással a tulajdonsok között (de ezt is jól kikell vesézni, nehogy csapdás legyen).
Az pedig már eléggé gáz, ha az egyéni/társasházi/szövetkezeti osztatlan közöstulajdonosú tulajdonnak nincs érvényes használati megosztása (erősen kell figyelni a csapdákra!).
-----
Megjegyzés: a házastársak osztatlan közös tulajdona esetén is figyelni kell! Mert,
- ha az a "házassági vagyonközösség" része, akkor nincs gond >> mivel bármely házastárs egyedül is rendelkezhet, max lefocizzák egymás közöt utólag - de ha nem az, hanem külön vagyon! akkor már mindkettővel együtt kell működni, hisz külön-külön jogalanyok lesznek
Pontosítsunk. A nem albetétesített részekre és/vagy az osztatlan közös tulajdonban álló albetétekre korlátozódnak a közös tulajdon szabályai.
Tipikusan ilyenek a társasházi folyosó/lépcsőház, a tartófalakkal bármi ami a statikát érinti (nyilván nem egy 5-ös csavar befurása a szobád falába), a társasház telke körüli kerítés stb.
Ezek kapcsán pedig persze felmerül, hogy milyen a közös képviselő / intézőbizottság... ami egy másik tipikus vita felület.
"osztatlan közös tulajdont közösen használják. az épületre van is albetét"
A kettő üti egymást, osztatlan közös tulajdonnál nem létezik albetét. Tulajdoni HÁNYAD van, meg HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS.
Ahhoz, hogy albetét lehetséges legyen, társasházzá kell alakítani az osztatlan közös tulajdonú ingatlant.
A probléma gyökere általában ott szokott lenni, hogy a vevőnek gőze nincs, mit is jelent az osztatlan közös tulajdon, arra rugózik, hogy amit megvesz, az az ő telke meg háza, pedig baromira nem. Az egészből vásárol egy tulajdoni részt, ennyi. Azt, hogy éppen mit, azt a használati megállapodás rögzíti.
De az igazi baj az, hogy általában az eladónak se sok fogalma van arról, mit is ad el.
maradjunk annyiban, hogy a dolog arra lett kitalálva, hogy az osztatlan közös tulajdont közösen használják. az épületre van is albetét, ott tisztázott hogy kié hány m2 és az is hogy melyik szoba kié. a telekre viszont nincs, mert a dolog szelleme szerint a telket közösen használják. Pl egy kapu van a kerítésen, az is közös, meg a kerítés is közös, és a kert is közös.
vannak esetek, amikor ez tökéletesen működik. a gond mindig akkor van, amikor valaki úgy akar egy ilyen osztatlan közös telken élni, mintha saját telke lenne. ha sajátot akar, nem közöset, akkor vegyen magának. ja, hogy az többe kerül?
olyan ez, mint amikor az egyszeri ember megveszi a színházba a hátsó sorba az olcsó jegyet, majd meglát egy üres széket előrébb, és azt hiszi neki az jár, hogy oda átüljön.
Szerinted mi lenne a különbség a tulajdoni hányad, és a használati négyzetméter vásárlása közt?
Az, hogy m2-t NEM lehet venni csak tulajdoni hányadot!
pl. ha 1000 m2 az ingatlan és 2 tulajdonosa van 1/2 és 1/2 arányban.
Akkor mindkettő a teljes 1000 m2-t jogosult használni ALAPBAN és nem fejenként 500 m2-t.
Amikor ennek elkerülése érdekében eldöntik, hogy: legyen használati megosztás és akkor ki-ki privát módon használhatja az ingatlan egy-egy részét.
Akkor ez nem azt jelanti, hogy mindkettőnek 500 m2 területet jár!
Sőt azt sem jelenti, hogy egyforma terület jár nekik.
Tehát hibás megközeítés az olyasmi, hogy "a fele m2 jár" vagy "egyfomán jár a m2 mindkettőnknek".
NEM JÁR SMEMI SNEJKINEK!!!
Hanem meg kell egyezniük a használat OLYAN módjáról, ami MINDKÉT félnek MEGFELEL.
(ha nem tudnak, akkor a bíró dönt helyettük)
Mivel: A közös tulajdont minkekinek úgy kell használnia, hogy az többi tulajdonos érdekét NE sértse!
Azaz, ha az egyik fél közlekedése a másik ablaka alatt zavaró, akkor pl. úgy ésszerű felosztani HASZNÁLATI szempontból a telket, hogy ne kelljen ott járkálnia.
Ha ez azzal jár, hogy egyiknek 800 m2 esik a területből HASZNÁLATRA a másiknak meg csak 200 m2 akkor úgy.
Persze itt rögtön előjön a m2 azonosság igénye... pedig az nem mérvadó szempont.
Csakhát a zemberek szeretik azt hinni, hogy az ELVI tulajdoni hányad az a fizikai hányadot is megszabja (pl. m2-ben telket).
Pedig nem!
Az csak egy lehetőség a sok féle lehetséges használati rend között, hogy a telek m2 arány IS tükrözze a tulajdoni arányt.
Nem is vitáztak, együtt jöttek rá, hogy pórul jártak. A kialakult helyzet épp, hogy a legjobb elérhető megoldás volt. (Az incidens évtizedekkel később volt.)
Ugyan miért akar nagyobb kertet bárki? Valójában nem azon a részen akar ücsörögni, vagy fel-alá járkálni ugyanis, csak többet kell füvet nyírni stb. A nagyobb kert értelme: messzebb a szomszéd. Ezt viszont a "demilitarizált övezet" is 100%-ban és mindkét oldal számára biztosítja. Semelyiknek se lett volna érdeke, hogy egymáshoz akár fele-fele távolsággal közelebb kerüljenek.
Te se veszed jó néven, amikor kiderül, hogy a telked kb 1/5 szélessége "járni jár, csak nem jut". Próbaképp húzd meg a vonalat a saját kertedben, aztán egyezzetek meg fifty-fifty a szintén ideges szomszéddal, aki utána fészert, medencét, garázst, tűzrakót épít oda (annak idején akár budit is). A bozót mindenkinek jobb volt, ezt azóta 3 generáció gondolta még ugyanígy. Fogadjuk el, hogy nagyon is jó megoldásként funkcionált. Békét és távolságot akartak ugyanis, nem + 1-2 métert.
(Amúgy itt telket vettek egyenlő arányban, ez soha se volt kérdés, hogy mindenkinek egyforma járna, még azok a túlsó szomszédok szerint is, akik rossz helyre épültek.) Szerinted mi lenne a különbség a tulajdoni hányad, és a használati négyzetméter vásárlása közt?
Vannak olyan dolgok, amikben nem lehet dűlőre jutni. Az említett példában ilyen helyzet van. Mire a kerítésépítés sorra került, és kiderült, hogy kettejüknek lényegesen kevesebb hely jutott a megvásároltnál, addigra körülötte más házak már álltak.
Eredetileg mind a két tulajdonos áldozat volt, és ez a közös kerítés kimérésekor derült ki.
Végül kis túlzással kettő helyett három telekrészben gondolkodtak. Két önálló használatú, és köztük egy demilitarizált övezet.
A rendőrségi ügyet kiváltó alakítás abból állt, amikor a növények kezdték elfoglalni a demilitarizált övezetet is, a buzgóbb tulajdonostárs valószínűleg tett egy kísérletet, hogy ezt saját maga részére visszahódítja a természettől. Ez fulladt kudarcba a feljelentéssel.
Nem lenne hülyeség tudni, hogy ha egyszer egy új tulajdonos lesz, akkor mi lenne a jogi helyzet ezen előtörténet után, akár magát a birtokhatárt illetően.
Ezzel is egyetértek. Olyan, mint a panelek, vagy társasházak, ahol van egy-két bunkó/ostoba lakó, akik miatt soha, semmit nem lehet elintézni, mert képtelenek felfogni, hogy az nekik is jó.
Mi is osztatlan közös tulajdonú telken lakunk, három, ebből kettő több generációs család. Igaz, ezek már sok évtizedek óta összeszokott családok, soha, semmiben nem volt vita. Én olyan 8 éve csöppentem a történetbe. Használati megállapodás is van, de talán egyszer futottam át. A szomszédokkal hasonlóan jó a helyzet, olyan kis kapuk vannak a telkek között, hogy bármikor bárki át tud járni. De ez mára a kivétel lett.
Sajnos a józan ész meg az intelligencia manapság nem értékek, ez látszik a lakóközösségeken is.
De ebben a példában nem éppen ez történt. Az egyik fél kimondottan a saját területére ültetett növényeket annak érdekében, hogy a szomszéd ne lásson oda. A növények menti sávról pedig nem mondott le. Ez abban nyilvánult meg, hogy amikor a tulajdonostársa közel ment a növényeihez, azt nem kifogásolta (gondolom ennek oka nemcsak a békés együtt élés, hanem leginkább az osztatlan tulajdon), amikor viszont a másik alakítani próbált rajta, akkor megtette a feljelentést a tanácsnál, el is marasztalták a túlbuzgó tulajdonostársat.
Megegyezés egyetlen dologban született: nevezetesen, hogy nem lesz kerítés, mert azzal mindkét (vagy valamelyik) fél elismerné, hogy lemond az igényéről.
(Ám további gubanc lenne, mint mondtam, hogy azok a növények is azóta apránként kicserélődtek, tehát az állapot lassan de folyamatosan változó is.)
Az eredeti határvita sem zárult le sose, megoldás nem született, csak a generációk elunták, és tartózkodtak az olyan cselekményektől, amik újra kiélezhették volna.
Tehát igenis LEZÁRULT! Mégpedig közös megegyezéssel, ami az egyik félnek a kialakult helyztebe való beletörédésével jöt létre.
Hisz MÁR RÉGÓTA NEM VITATJA azt ami kilakult.
Így ma már azt ítélné meg bíró is ami így kialakult.
Vitatás az lett volna, ha JOGI lépéseket tett volna (jegyző, bíróság) az eltűrés-beletördés helyett.
De nem tet ami így egyenlő az ajánlat elfogadásával >> közös megegyezés.
És ez idővel szerzett joggá nemesdett-nemesedik !
-----
HA valakinek valami nem tetszik, akkor lépni kell ellene a jogi úton!!!! záros időn belül.
Különben a tiltakozása joga elenyészik és a változás ténnyé alakul át, szerzett jog lesz.
Az idő múlásának hatása már csak ilyen... a legtöbb esetben.
(van pár kivétel a "soha el nem évülő" témában, de valójában elegendően sok idő után azok is elévülnek a gyakorlatban, mert egyszerűen elfelejtődnek)
Téglafal normál esetben nem tud számottevő húzást fölvenni. Ilyen megdőlt háznál a falban húzás (is) keletkezik. Ha a fal alkalmas húzás felvételére (hajlításból) akkor az alapnak sokkal egyszerűbb dolga van.
Konkrétan nem mixerbeton lesz, hanem keverővel keverjük.
ha jól számoltam kb. 10m3-t kell egy remélhetőleg esőmentes nap alatt beöntenünk, ami megoldhatónak tűnik, ha minden klappol....
DE, azért eszembe jutott (az időjárást elnézve), hogy közben bármikor meglephet minket az eső... (de mondjuk a keverő is romolhat, nem mai darab, egyéb bármi...)
Értem, akkor kérdezek egy bonyolultabbat. Ebben nem készült kerítés, mert az építéstől fogva vita volt, hogy hova kéne. Tehát nem volt korábbi, "nem vitatott" állapot. A használat mégis kialakult, a gyengébbik fél kárára (a gyengébbik fél mindig az, akinek fontosabb a sövénytakarás, mert ő a vitán felül álló bentebbi vonalban tudja ezt akadálytalanul megvalósítani). A korabeli bokrok mindkét oldalán újabb növényzetet hagyott felnőni mindkét tulajdonostárs. A későbbi karbantartások miatt az eredeti sövény már nem is azonosítható. Az eredeti határvita sem zárult le sose, megoldás nem született, csak a generációk elunták, és tartózkodtak az olyan cselekményektől, amik újra kiélezhették volna.
Ki és mire hivatkozhatna ma, ha a tulajdonostársa az ő teraszán akarna reggelizni?
Szerintem csak agyagnál érdekes, hogy átázott-e vagy sem, mert az agyag térfogata tud változni víz hatására. Sok ház alapja állhat talajvízben, ráadásul a talajvíz szintje mozog föl-le. Amúgy a hidak is vízben állnak, igaz jó mélyen lenyúlik az alapozásuk a mederfenék alá. Ha meg tudja akadályozni a munkagödör aljának az elázását az jó. Agyagtalajnál ki kell szedni az átázott réteget. Fosó homok is td kellemetlenséget okozni ha vízben van.
Ez a repedt tégla mindig is probléma volt, valamikor jobban, valamikor kevésbé. Van amikor méret problémák vannak, pl ha ugyanazon gyártó más-más gyárából érkeznek a szállítmányok. Ez különösen a síkracsiszolt tégláknál vicces, amik milliméter pontosságúak. Csak hogy X gyárban 3-5 mm-el magasabb téglát gyártanak, mint Y-ban :)
Igazából ezekből a N+F-s téglákból többemeletes házakat lehet építeni, egy családi ház falain általában lényegesen kisebb terhek vannak ennél. Attól, hogy a tégla külső rétege szar még simán megbírja a házat.
De teljesen igazad van, ez így nem az amiért fizetettél és az ember a saját házába, nem épít be akármit.
Az eső alapozáskor úgy tud nagy kárt tenni, ha eláztatja az árok alját. Ha átázott az árok alja, akkor a vizes részt ki kell szedni a betonozás előtt, ez a 5-20cm többlet mélységet meg betonnal kell feltölteni, ami pénz. Az átázott talajra öntött alapnál meg süllyedés problémák lehetnek.
Írod, hogy melléképület, gondolom nem túl nagy alapról beszélünk, gyorsan ki lehet önteni, egy mixert 10-20 perc alatt kifosnak, ha több mixernyi beton kell és közben kell abbahagyni, akkor, igen, a legcélszerűbb körbe önteni egy vékonyabb réteget képezve. Így megvéded az árok alját az elázástól, illetve az alapban általában függőleges erők keletkeznek, annak meg mérsékelten probléma, hogy egy vagy két rétegből áll a beton.
Fóliával lehet és kell is takarni, ha nagyobb eső van akkor a betont is, de az árkot mindenképp, ha még nincs benne beton.
Ez egy melléképület, gondolom nagy terheket nem fog kapni, nagyon nem kell kétségbeesni, ha meg akarod magad nyugtatni, akkor tegyél bele (több) betonacélt. Komolyabb esetben a két réteg beton "összekötésére" vannak megoldások.
Ha meg már elkészült, akkor szólj, meg írd le részletesebben a problémát, esetleg fényképekkel is. Mindenre van megoldás :)
Köszönöm a válaszokat, korrekt volt a területi képviselő,abban egyeztünk meg,hogy a törötteket ,repedteket nem építjük be.Azok helyett hoznak újakat .Megnéztem más gyártó kerámia tégláit azok közt is van jó pár repedt darab raklaponként.Azért elszomorító,hogy minden egyre drágább ,de a minőség kutyafüle....
Akkor tehát ha jól értem, ne a sarkokat húzzuk föl elsőre szintig, és utána az egyenes (sima téglalap alakú alap) szakaszokat, hanem körbe töltsük rétegenként...
A helyes eljárás körbe-körbe kell menni. Olyan vastag legyen egy réteg, hogy fél (1/2 vagy 0,5) óra alatt vissza lehessen érni az elejéhez. A beton víz alatt is köt. Kisebb esőnél a helyes eljárás az, hogy föl kell venni egy esőkabátot és folytatni a munkát. Szakadó esőben szabad gondolkozni a munka félbehagyásáról, de lehet folytatni is. Ha egy nájlonnal (nylon) letakarom az alap tetejét az tökéletes megoldás.
Az OSZTATLAN közös tulajdon használatában alap esetben egyik tulajdonos sem gátolhatja a másikat. Minden tulakójdnos EGYFORMÁN jogosult a TELJES tulajdont használni-hasznosítani. Éppen ennek elkerülése érdekében készül a "használati megosztás" !!!
Tehát: HA NINCS használati megosztás, akkor majd perre megy az aki építeni akar és a bíró megmondja a tutit....
Mivel a joggal VISSZAÉLNI is tilos!!!!! és ha megtagadod a közös tulajdon hasznosítását , akkor azért felelsz >> kártérítesz. Ergo: ÉPPEN a "használati megosztás" az amiben erről előre leht eygezkedni és akkor azt kell betartani.
-----------------
Az osztatlan közös esetén a LEGONTOSABB irat a HASZNÁLATI MEGOSZTÁS!!!!!
Azt kell naggggggggon alaposan tanulmányozni vevőként.
HA NINCS akkor pedig
- vagy létrehozatni MÉG a vétel előtt az eladóval és minden tulajjal elfogadtatni
- vagy a szerződésbe belevenni MINDEN fontos használati kérdést!!!! (és a többiekkel IS elfogadtatni)
Érdeklődöm, hogy mi a teendő, ha melléképület alapozása közben elér az eső, vagy egyéb miatt félbe maradna a munka, akkor hogy érdemes "otthagyni" a félkész alapot?
Arra jutottam, hogy a sarkok a lényegesebbek, azok legyenek meg szintig kb. 1m hosszban mindkét irányban, az oldalát meg lépcsősen az aljáig....
Van valakinek ezirányú tapasztalata/tudása/tippje?
HA benne van akkor már nem mehet át (csak jogsértés árán) ...
Már úgy 8000 éve tudjuk (Babilon órta) és 5.-ben tanítják, hogy :
- a szerződéseket be KELL tartani - aki mégsem tarja be az helytáll a tettétért (felel és kártérít) a számonkérésben pedig az állam vasökle (a bíróság) segít a sértettnek
Ha nincs benne akkor könnyebben átmehet.
DE!!! a régóta kialakult fenálló használatot azaz a SZRZET JOGOT!!! ekkor is VÉDI a jog és a bíróság
Csak nyomós érvelés alapján fog rajta módosítani....
-------------
A használati módon CSAK két esetben lehet változtani (és minden máson is).
1.
Közös megegyezéssel (ebbe beleértendő az is, hogy az egyik fél eltűri a másik tettét, azaz nem lép fel ellene)
2. Vita esetén bírói ítélettel (de elég gyakran eljutnak idővel mégis a felek önként az 1. ponthoz és leáll a per)
Mitől lenne erősebb az egyik sajtpapír ami arról szól hogy ott lakhat nálam amíg fizet, mint a másik sajtpapír amiben rögzítjük hogy a kertnek az én házrészem előtt lévő részét én használhatom, az ő háza előtt lévőt meg ő? Ha van egy sorház ahol minden ház előtt / mögött van egy-egy egyforma méretű lekerített saját kertrész, meg egy közös udvar, közös használatú bevezető úttal, akkor nem nagyon hiszem hogy megállna a bíróságon hogy a másik kertjében joggal rendezek bulikát, mondván ő is használhatná az enyémet.
De abban egyetértünk hogy soha nem vennék ilyen közös dolgot, mert mindig vita lesz hogy ki kotorja a havat, hogyan lehet felújítani a házat, hogyan vigyek plusz egy fázist, internetet, akármit a hátsó lakásba, vagy áthallatszik a tévé, meg a zene. Pont olyan rossz mint egy panellakás, csak még füvet is kell nyírni.
Ráadásul ha a bérlő nem fizet akkor sem dobhatja ki, hiába tulajdonos, a rendőr a birtokban lévőt fogja védeni, majd ha van jogerős ítélet, akkor lehet kezdeni valamit vele. Bár újabban több helyről hallom hogy közjegyző előtt kötnek szerződést és az alapján már mehet a kilakoltatás ha nem fizet, de olyat nem hallottam hogy valóban sikerült érvényt is szerezni annak a papírnak.
Hát ez különös, mert a birtokot teljesen függetlenül lehet variálni a tulajdontól, akár egy szobát is albérletbe lehet például adni, ahová utána a tulajdonos maga sem léphet be, csak ha az albérlője megengedi. A használati megosztásokat is ügyvéd szokta készíteni.
Ha nem is minden tégla ilyen, a téglák minősége elég hektikus tud lenni, és ez gyártótól független, még a legnevesebb gyártónak is vannak hasonló, vagy még rosszabb szállítmányai.
A téglagyár embere megnézi és nyilatkozik, hogy mi a szösz van. Nem feltétlen csak csili-villi, teljesen repedés mentes tégla alkalmas a beépítésre, valamennyi repedés megengedett, de ezt a téglagyár tudja, az ő felelőssége.
Pedig ez mindennapi gyakorlat. Vannak olyan településrészek, talán komplett települések, ahol szinte minden ingatlan ilyen. Nem is tűnik ésszerűtlennek, hiszen ha nekem van egy tulajdonom, miért ne mondhatnék le arról, hogy az egyik felét használjam. És miért ne adhatnám ilyen feltételekkel tovább, legfeljebb az értékét befolyásolja. (De még csak nem is lefelé, hanem jelentősen felfelé)
- Egy használati megosztással rendelkező közös tulajdon majdnem azonos piaci árú, mint egy külön helyrajzi számú. (Azokon a településeken legalábbis, ahol sok az ilyen, másutt nyilván válogatósabbak a vevők).
- Tényleges közös használatú ingatlan esetén a piaci érték minimális. Talán a fele.
- Azoknál pedig, ahol a használat elkülönül, de nincs erről papír, nagy zsákbamacska.
Nem, másik magyar gyártó terméke, egyenlőre nem írnám le kié,amíg ki nem derül mi lesz vele.Szóltam a tüzépesnek szerinte minden tégla ilyen Magyarországon :) A területi vezetőnek írtam azt mondta megnézik...
Nem igazán van ilyen szabály, hogy mennyi a negatív lábazat minimális mélysége, régi szakik esetleg. Sok helyen nincs negatív lábazat, hanem egy síkban van, vagy régen még ment a pozitív lábazat is.
A homlokzatról lefolyó víz ne tudjon befolyni a lábazat tetején. Amennyiben a homlokzat alján van vízcseppentés (pl indítósín vagy cseppentő profil, akkor nincs probléma, de ha ki tudod tömíteni a lábazat és a homlokzat közötti részt kültéri hézagkitöltővel (akryl/szilikon) akkor nem tud befolyni a víz.
Egy kis segítséget hadd kérjek tőletek lábazat burkolás ügyben.
Nincs még burkolva a lábazatunk, ezt majd most természetes kővel szeretném burkoltatni.
Anno az előző tulaj elég kis különbséget hagyott a homlokzat síkja és a lábazat síkja között.
Negatív lábazatunk van.
Mekkora távolságnak kell maradni a homlokzat síkja és a lábazat síkja közt, hogy a víz ne tudjon semmiképpen mögé fordulni a lábazati kő felső sorának?
Tehát a kész lábazati burkolat síkja mennyivel kell bentebb legyen, mint a homlokzat síkja?
Kb ilyen fél centi különbséggel tudnánk megoldani, tehát kb. fél centivel lenne bentebb a negatív lábazat a burkolást követően, ez elegendő?
Az építési jogot például nem érdemes megosztani. Ha a tulajdonostárs szomszéd úgy dönt, hogy épít valami nagy házat, ahonnan az alsónadrágodba is belát, akkor mehetsz az építéshatósági osztályra sírni, hogy "Kérem segítsenek!" Így meg csak egyszerűen nem írod alá.
Kivéve természetesen olyankor, ha egy egyezségben erről lemondtak, és külön birtokokat rögzítettek, akkor azokat onnantól a birtokvédelem is megilleti.
Ezt mindenképpen meg kell csinálni közös tulajdonnál, különben veszett fejsze nyele, és ha később valamelyik tulajdonos nem partner, akkor a világ végezetéig eladhatatlanná is válik az ingatlan.
Ez furcsa, mert nekem épp ügyvéd mondta, hogy a kialakult szokásjog sokszor a leírt megállapodásnál is erősebb. Persze hülyeség ellen nincs orvosság, de akkor is ezt mondta. (Aztán a végén csak nem vettük meg, de nem ezért.)
Én attól tartok, közös tulajdonnál a fordítottja igaz. Ha eladóként beleírod a szerződésbe, hogy ez a te használatodba tartozó rész, azzal jelentős kártérítési felelősséget vállalsz arra az esetre, ha a tulajdonostárs másképp gondolja, vagy vitatja a használati határvonalat a vevőddel szemben.
Közös tulajdonon csak írásbeli megállapodással lehet kialakítani önálló használatú részeket. A tulajdonhoz kötődő használati jogokat a megállapodás képes csak korlátozni.
Igen itt van egy pár kép a falazatra vannak téve a gerendák( a tervrajz szerint 1980-ban épült a ház ) ,benne a vasbeton koszorúban,8 cm a gerenda síkja és a koszorú síkja között.
Alsó szék az lesz a helységek fala ,közötte kőzet gyapot 15 cm és 5 cm plussz réteg fedésben,ugyan ez a gerendák között is .
A felső szék az 260 cm -en van 240-250 cm között lesz a belmagasság ,felette 30 cm gyapot .
Ami palló van élibe betéve közép szék alá ,azok pont főfalon vannak és benne lesznek a gipszkarton válaszfalakba.
Így tartunk két gyerek van egy 6 éves kislány a kisfiú úton van ,ha lányom nagyobb lesz és fel akar menni akkor neki egyedül elég a felső szint .Ebből ezt tudjuk kihozni :)
Bele lehet irni. Meg is lepodik az elado, amikor az altala eloadott meseket bele akarod iratni. Ha elmeseli, hogy a szomszedok csendes nepek, es gyanus hogy nem, azt is bele lehet irni. Ha bizo yitani tudod, hogy tudott rola hogy nem (pl o maga hicott rajuk rendort korabban) akkor valotlan allitassal megtevesztett szerzodeskoteskor.
Kozos terulet hasznalati jogot irattam mar bele, meg beepjtett szekrenyt.
1 év alatt 4 adás vételit írtam alá ebből 2 őt eladtam 2 őt vettem, mindegyikben benne volt, hogy a vevő megtekintette és rendben találta az ingatlant, így megegyeztek a kialkudott árban..... Szóval, csak idő és pénz pocsékolás. Egy közösen meg nem egyezett per, évekig is húzodhat és azt is tefizeted, abból az összegből már át vezetékeled a házat pl.
Itt a fórumban több topicban is elég jól leírtam a mi házunk történetét, ami itt most a témához kapcsolódik, az az, hogy a mi építész barátunk egy körül- és bejárárásra megmondott olyan hibákat, amiket - megmondom őszintén - először el sem hittem :) Pedig ő a hagyományos építkezés híve, mégis képben van a könnyűszerkezettel is. Konkrétan meg is mondta, hogy ezt nem szabad megvenni. És feltárás még csak ezután volt...
A történetnek az már másik része, hogy kacifántos okok miatt mindenképpen megvettük volna - ja, meg is vettük :) - a kérdés innentől az volt, hogyan lehet kipofozni. Így is kalkuláltunk. Ebben is rengeteget segített. Mondom, úgy, hogy nem kimondottan könnyűszerkezetes építész. De hát aki ért hozzá, az ért hozzá.
Ez teljesen így van újonnan vásárolt eszközöknél, új építésű ingatlanoknál, bár az kicsit más tészta, de a kulcsszó az "új".
Használt ingatlanoknál ez nem egészen így van, ezekre nem hivatkozhatsz egy az egyben így. Itt az adásvételi szerződés az egyetlen szerződés. Azt ki készítette? Szokásosan a vevő hozza az ügyvédet, tehát az adásvételit kvázi a vevő írja. Ha az eladó hozta azt is, akkor ti tényleg nagyon át lettetek vágva, de sajnos ezt is jelenti a demokrácia.
Abban igazad van, hogy szanaszét furkálni nem biztos, hogy engedi az eladó, de ha kétség merül fel és az eladó mereven elutasít bármilyen feltárást, akkor nagy ívben ott kell hagyni, mert hótziher, hogy problémás.
Azt most te is megtanultad, hogy általában azzal az ingatlannal van a legtöbb probléma, amit csilivilire dukkóztak eladásra. Pont, mint az autóknál.
Az energetikai tanúsítvány egy tanúsítvány, semmi több. Olyan összehazudott adatok alapján csináltatja meg az eladó, amilyennel akarja, semmit nem bizonyít a valódi rétegrendről. Jó esetben új építésnél a tervek alapján készítik, utólag már csak bemondásra. Az azt kiállító sem fogja szétbontani a házat, hogy tényleg az-e a rétegrend. Most már ezt is tudod.
"Mi igy vettük, aztán kiderült hogy se vedofoldeles a hazban, a regi alu vezetekek osszeszigeteloszalagozva a dobozokban, eletveszelyes"
Na ez az, amit simán lehetett volna ellenőrizni és sajnos ez pontosan az a kategória, ami a vevő részéről az elvárható körültekintés. Itt valószínűleg elég lett volna csak a földelőszonda bekötési dobozát keresni. Nincs? A többi már ki is derült volna egyből.
"Én értek a villanyszereléshez". Én elhiszem, de éppen most vágtak át a palánkon, méghozzá aranyérmesen.
"kiderult, hogy legreses salakblokkbol van, nem teglabol" - na ezzel lehet valamit kezdeni, ha az adásvételiben szerepel az, hogy tégla épület. Ha nem, akkor sajnos rohadtul mindegy, hogy ki, mit mondott.
Még annyi hogy a vasbetonkoszorú az pont 8 cm-rel van feljebb a Gerendák tetejétől ,így ki jön elvileg a 2 cm hangátló és 6 cm vastag vasbeton és koszorúsíkra tudjuk húzni a vasbetont .Koszorú és vasbeton közé is kell 5 mm vastag polifomcsík?Vagy inkább fúrjak 10 -es vasakat a vasbeton koszorúba és azt hegesszem őssze majd a vashálóval?
"Azt is szoktuk csinálni, hogy az EPS-t áthúzzuk egy réteg halóval és polisztirolragasztóval, hogy az egész összeálljon, nem nagy munka, pár óra alatt megvan az egész."
Ez nagyon nagy ötlet !
Betontálcák közepén 3 cm mélyedés van abba ragasztanék 3 cm lépésállót és arra 12 es lépésállót gerenda síkig........ így talán nem törne be ........ de nagy ötlet kiönteni azt a részt igazad van .
Köszi el is mentettem amit írtál sokat segítettél köszi :)
"Hidd el, volt velünk építész, képzeld, ő sem látott a falba!"
Az itt felsoroltak inkább statikus és gépész területre tartoznak. Az építészek szeretik magukat túlértékelni. De ha volt ott egy építész, akkor meg kell tőle kérdezni, hogy miért nem vett észre ilyen komoly hibákat ha már mindenhez ért?
Hogy szinteled ki a 15cm vastag lépésállót a földszint feletti födémen, hogy miközben a szerelők dolgoznak rajta, ne süllyedjen összevissza és a végén átlag 1ocm aljzatok kell öntsél a padlószintig?
Egyenesen a tálcákra kéne önteni egy könnyűbetont (polisztiréngyöng-homok-cement), akár 3cm vastagot, nem számít ha összereped, csak legyen egy +/- 1omm-res pontosságú síkod, amit aztán tovább épited az aljzatig.
A lépésálló lehet 12o-as EPS is, de a lépéshanggátló legyen a legsűrűbb közetgyapott, azt ne vágd ki sehol a csövek miatt.
Erre szerelj egy 6x1oox1oo-as vashalót az aljzatba. Azt is szoktuk csinálni, hogy az EPS-t áthúzzuk egy réteg halóval és polisztirolragasztóval, hogy az egész összeálljon, nem nagy munka, pár óra alatt megvan az egész.
A földszinti padlóra vízszigetelésének egy réteg 4.2kg/nm-es cseh gyártmányú melegen ragasztható bitumenes membránt- a 8 cm vastag betonpadlóra, és ugyancsak 6x1oox1oo-es vashalót az EPS12o-ra.
A földszintre tegyék nylon fóliát az EPS-re az öntésnél.
A falaknál be kell szerelni egy 5mm vastag polifom csíkot a betonpaló és a aljzatbeton öntésénél, hogy maradjon meg úszó szerkezetnek.
Változatlanul él azon szabály, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher, neki kell bizonyítania, hogy a fogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.
Ez egy jogszabály részlet. Tehát nekünk semmit sem kell bizonyítanunk. Mivel két hónapon belül vagyunk.
Ennél azért többet tud, megszavazok neki 70-80 cm figyelembe vehető együttdolgozó szélességet. Az együttdolgozó szélesség ennél nagyobb, de a tehertől egyre távolodva a részvétele egyre csökken, nem érdemes vele számolni egy bizonyos távolságon túl. Az MSz nagyon intelligens volt (sokkal inkább mint az Eurocode), a valóság nagyjából parabola szerinti, de az Msz téglalapnak számolta úgy, hogy a kettő területe nagyjából hasonló legyen. A födém pontszerű terhelését egyszer (régen) néztem, talán 3% volt a különbség és fél óra. Annyival volt gyorsabb MSz szerint számolni.
Köszönöm szépen a választ!
Az nem is hangzik olyan rosszul végülis. Mondjuk a tömör tégla fal+vakolat, összesen ~14cm szélességben az amúgy valamennyire túlterhelné azért a födémet. Mondjuk annyi biztonság még csak van benne, ezért is látszólag nagy baja nincsen egyelőre.
A tömör tégla feltételezés onnan jött, hogy kilátszik egy részen.
A fővasbetétekre merőleges rész az gondolom nem kritikus, ott simán bírja. Az 100%, hogy tömör tégla.
De a kritikus fővasbetétekkel párhuzamos az csak igen valószínű, hogy km. tégla. Ezért feltételeztem azt. Ismerve a fegyelmet még az is lehet, hogy ott ikersejt tégla van, mert épp az volt :-) Akkor az kevésbé lenne necces, de leginkább az is km. tégla.
Eléggé bicskanyitogató a stílusod, kérdeznék tőled párat,
ha veszel egy házat, és azt mondják, hogy mindent, tehát MINDENT felújítottak, akkor észrevennél mindent? Így volt hirdetve, így volt árulva, és így lett megvéve is.
Tehát egyben vagy villanyszereő, vízvezetékszerelő, fűtésszerelő, gépész, statikus, építész?
Hidd el, volt velünk építész, képzeld, ő sem látott a falba!
A második része korrekt amit írtál és köszönöm, de az első részt azért nem értem, mert én segítséget kértem, és kb. azt írod le, hogy én vagyok a hibás, mert nem vagyok egyszerre 10 szakember. És még ha lennék sem lenne röntgenszemem, baszod.
Azt, hogy ne higgyek egy hivatalos iratnak, mint pl. egy energetikai tanúsítvány, tényleg az én hibám? Tehát ha én a szakmámban kiállítok egy hivatalos iratot, egy szakvéleményt, és téves, akkor az a hibás ezek szerint, aki azért kéri, mert nem ért hozzá? Lehet, hogy ez a bevett gyakorlat manapság ebben az elcseszett építőiparban, de azt is megnézném, hogy ki az az eladó, aki minden utcáról betévedőnek megengedi, hogy fúrjon ott 20 centit a falba, ahol épp akar! Mert nekünk sehol sem engedték, pedig nagyon sok eladó házban voltunk, nagy gyakorlattal így ebbe buktunk bele, ami a megtekintéskor éppen még üzemelt, aztán a beköltözéskor/átadáskor már hibás volt.
Ha vadonatúj kismegszakítóház van 12 körre kötve, FI relé, akkor szerintem egy laikus is azt gondolja, hogy tényleg új a villanyvezeték. Én értek a villanyszereléshez, és egy konnektort szedtem le, pechünkre ott pont réz volt, mert ez esett a legközelebb a megszakítóházhoz.
Egyébként tényleg köszönöm a részletes választ, de elég sértő az írásod, hogy lehülyézel, vagy lemarházol bárkit látatlanban.
jövőhét elején ,meglesznek a pvc felállások ,szenyvíz és a víz ,5 cm vastagon a finom murvát elterítettük ,alatta kötésbe lerakott kisméretű téglák fektetve az alatt kemény föld.
Most jön a 8 cm szerelő beton ,a kérdésem az lenne hogy ,milyen vízzáró réteget tegyek a szerelőbetonra?Kátrányt vagy van valami spéci fólia?
Arra 10 cm lépésálló szigetelés jön ,vasháló,csövezés,padlófűtés és 6 cm beton.
A vasháló hány milis legyen minimum?
Kész a tető ,60 cm -ként E gerendák benne vasbeton tálcák,salakot kimertük,helyette rakunk gerendasíkig lépés állót kb 15 cm,arra jönne 2 cm hangátló és arra vasháló,csövezés és 6 cm beton.
Kérdésem itt hányas vashálót rakjunk minimum?
Sokat könnyítettünk a födémen hogy a salak helyett lépésálló megy ,tervem a vason is könnyíteni persze ha megy ,ha nem nem ,azért kérdem a minimumot köszi.
Az E gerendák 3 darab 45 cm eres sóskuti kőtégla főfalon fekszenek 60 cm-ként ,erre teszünk egy vasbeton "tálcát" hogy eloszoljon a terhelés .
A pvc csövet 90 cm mélyen fúrtuk,húztuk át az 50-es vasbeton alapba és még mindig lehetne lefele menni ,nem sajnálták az alapot úgy néz ki :)
Tervtől eltérni nem volna szabad. Eltérni vagy azért szoktak tervtől mert nem lehet megépíteni vagy azért, hogy minél olcsóbb legyen a kivitelezés. Van még persze olyan is, hogy az építtető más épületet akar. Itt úgy tűnik, hogy a második az igazi ok.
Sajnos arra van esély, hogy olcsósítottak. De lagalább nem anniyra, mint a nagyobb háznál.
Meg kéne nézni az MSz 15022-ben, már rég nem használom, az enyémet nem találom, de holnap megnézem a munkahelyemen, talán még megvan. Az MSz 15022/1 szerkesztési szabályai között szerepel az osztóvasak mennyisége és legnagyobb távolsága lemezeknél (is). Előírás volt a fővas 20%-a, függött a lemezvastagságtól is és a lehetséges legnagyobb távolsága 40 cm. volt. Ezek közül a min.-ot tartani kellett a többi közül a legkisebbet kellett alkalmazni. Ha jól emlékszem 15 cm-es lemezvastagságnál nem biztos, hogy a 40 cm. megengedett volt.
Köszönöm szépen, hogyha arra rá tudna nézni! Sajnos azt a szabványt szabadon elérhető formában nem találtam meg a neten.
Nem 100% a bukás. Végül is akinek nem szakmája az nem kell, hogy értsen hozzá. Azért jó ügyvédet keresnék, neki talán lehet esélye. Persze a bíróság megkérdez(het)i, hogy ha nem ért hozzá miért nem vitt szakembert magával. A bontást nem hiszem, hogy bárki is megengedné a vevőknek, ez nem vethető a szemére, de a garanciális kazán az igen.
ALAPVETŐ elvárás a vevőtől, hogy ALPOSAN megvizsgálja a vételkor házat.
Ha nem teszi, akkor az az ő kockázata.
Nagy marha az aki nem veszi észre pl. hogy mégsem garanciális a kazán "pedig azt mondták" .... mert nem kéret el papírt róla.
Vagy a vezetékrendszer állapotát, mert nem nézte/nézette meg.
Pláne, ha a ház kora/ára alapján MÁR VÁRHATÓK az ilyen kockázatok!
Ilyenkor a bíró is csak röhög és nem ítél a vevő javára.
----
Ugyankkor létezik az eladó szavatossági felelőssége.
Azaz: azt kellett kapni a vevőnek >> ami a szerződésben szerepel.
Ezért nagy bajban van a vevő, ha "megtekintett állapot"-ban vásárolt, mert tudta-látta, hogy mit vesz. Illetve a "tőle elvárható gondosság" esetén kiszúrhatta volna a hibákat.
Akkor miért akar utólag reklamálni?! mondja az eladó és a bíró is.
Esélye csak akkor van a vevőnek, ha perképesen!!! BIZONYÍTJA, hogy ő bizony nem gondatlan-hülye volt, hanem
- átverték szándékosan (azaz tudott az eladó a hibáról, de elhallgatta vevő elől, vagy pláne elrejtette! pl. friss burkolattal, festéssel)
- nem lehetett felismerni a hibát a "tőle elvárható gondosság"-gal eljárva vevőként (rejtett hiba)
ÉS
- hiba vagy a hiba oka már az átadáskor benne volt a cuccban.
Vagyis: a vevő bizonyít!!!! ha gondja van utólag.
-----------------
Nézzük a falat....
Mit ír a szerződés róla, vajon azt írja, hogy téglafal ?! HA IGEN azt írja, akkor ezt jogosan reklamálod, hisz "nem a szerződés szerinti" cuccot kaptad. Bár még itt is felmerülhet, hogy elvarhatóan alapos voltál-e a cucc megtekintésekor. De, HA NEM azt írja konkrétan, hogy téglafal és LÁTTAD az energetikában, hogy "téglaház, de nem megbontasos vizsgalattal, csak a tulaj elmondása alapjan, a tanusito azt irta bele, nem vallal felelősséget". Akkor hol volt az elvárható vevői gondosság a VALÓSÁG kiderítésére, nem fogtál gyanút? Pedig kellett volna, elvárható.
Nézzük a felújítást...
Mit ír a szerződés róla, vajon azt írja, hogy felújított ezmegaz ?!
Amikor megnézted-átvetted LÁTTAD és akkor nem nem vetted észre, hogy talán mégsem felújított?
Ha nem is írja a szerződés, hogy felújított... akkor meg mit akarsz reklamálni?
stb. stb. avagy utólag okosnak lenni, annyi mint előre hülyének.
*****************
Mit tehetsz?
Összeírod a szavatossági kifogásaid (hibajegyzék) és tértivevényes levélben elküldöd az eladónak (vagy 2 tanú jelenlétében átveteted vele).
Az irományban legyen benne a listán kívűl, hogy - 8 napon belül nyilatkozzon az eladó mely kifogásaidat ismeri el valósnak
és, hogy
- ha nem nyilatkozik a határidőig, akkor úgy fogod tekinteni, hogy elismerte (postai átfutásra 5 napokat számolj oda és vissza is) és, hogy
- az elismerése alapján később fogod a kártérítési igényed-ajánlatod közölni, mondjuk a határidő+15 napon belül (és közöld is)
és, hogy
- törekszel a közös megyezésre, de ha az nem jön létre ésszerű időn belül (mondjuk 60 nap) akkor jogi útra tereled az ügyet
Aztán, ha kell (és sikresnek látod, azaz tudsz bizonyítani) akkor lépj is a jogi útra!
Szóval,
1. lépés az igény közlése
2. a bearázása és
3. az alkudozás
4. ha nem jön létre megegyzés, akkor >> a jogi útra lépés (ha eléggé biztos vagy a dolgodban)
Ne feledd!!! neked KELL és rádaásul PERKÉPESEN BÍZONYÍTANI, hogy: jogos amit kérsz-követelsz az eladótól.
Ezért az eladó, ha nem nyilvánalóan jogos a kérésed-követelésed, akkor alighenam hangosan röhögve fog lepattintani (de akadnak néha becsületes eladók is).
Mondván tessék perre menni, ha már ennyire hülye vevő tetszett lenni.
Épp ezért nem is érdemes az ügyet szóban kezdeni és vitázni-alkudozni sem, az csak idő pazarlás... tipikusan.
"Amúgy az mennyire reális elképzelés, hogy a terhelés úgy oszlik meg, hogy a válaszfal aljától indítok két 45 fokos vonalat és az azok által közrezárt sáv pl. biztosan részt vesz a teher hordásában?"
Ennél azért többet tud, megszavazok neki 70-80 cm figyelembe vehető együttdolgozó szélességet. Az együttdolgozó szélesség ennél nagyobb, de a tehertől egyre távolodva a részvétele egyre csökken, nem érdemes vele számolni egy bizonyos távolságon túl. Az MSz nagyon intelligens volt (sokkal inkább mint az Eurocode), a valóság nagyjából parabola szerinti, de az Msz téglalapnak számolta úgy, hogy a kettő területe nagyjából hasonló legyen. A födém pontszerű terhelését egyszer (régen) néztem, talán 3% volt a különbség és fél óra. Annyival volt gyorsabb MSz szerint számolni.
Tervtől eltérni nem volna szabad. Eltérni vagy azért szoktak tervtől mert nem lehet megépíteni vagy azért, hogy minél olcsóbb legyen a kivitelezés. Van még persze olyan is, hogy az építtető más épületet akar. Itt úgy tűnik, hogy a második az igazi ok. Meg kéne nézni az MSz 15022-ben, már rég nem használom, az enyémet nem találom, de holnap megnézem a munkahelyemen, talán még megvan. Az MSz 15022/1 szerkesztési szabályai között szerepel az osztóvasak mennyisége és legnagyobb távolsága lemezeknél (is). Előírás volt a fővas 20%-a, függött a lemezvastagságtól is és a lehetséges legnagyobb távolsága 40 cm. volt. Ezek közül a min.-ot tartani kellett a többi közül a legkisebbet kellett alkalmazni. Ha jól emlékszem 15 cm-es lemezvastagságnál nem biztos, hogy a 40 cm. megengedett volt.
A számított teherbírás 1m széles sávra vonatkozik normális osztó (szerelő) vasalás esetén. Ha kevesebb a vas akkor csökken a figyelembe vehető szélesség, nem 1 m, hanem kevesebb. Az önsúly és a megoszló teher fajlagosan nem változik, de a falteher okozta igénybevétel sem, csak keskenyebb sávban oszlik meg.
Köszönöm szépen!
Az azért baj végülis. Ilyenkor a kisebb sávban terhelő fal az adott födémsávnak a még kihasználatlan terhelhetőségéből nagyobb részt fog igénybe venni. Lehet, hogy kicsit túl is terheli azt a részét a födémnek akkor. Mondjuk még ez sem szakadt le eddig szerencsére. Gondolom max pár kisebb repedés lehet max alul a födémen a belső betonyp borítás alatt.
Amúgy az mennyire reális elképzelés, hogy a terhelés úgy oszlik meg, hogy a válaszfal aljától indítok két 45 fokos vonalat és az azok által közrezárt sáv pl. biztosan részt vesz a teher hordásában?
A szerelővas mennyiségével azért van némi gond, mert a szerelővasak egyik feladata az élmeni és pont-szerű terhelések szétosztása a teherviselés irányára merőlegesen.
Ez nem hangzik túl biztatóan.
Bennem fölmerült, hogy ahol ilyen "okos" dolgok fordultak elő ott miért pont a vason nem takarékoskodtak?
Az a gond, hogy az eredeti tervezővel felvettük a kapcsolatot, de ő csak az engedélyezési tervet csinálta. Kiviteli terv az nem is volt, a kivitelezők eléggé szabadon dolgoztak 90-ben, nem ellenőrizte őket senki, csak a régi tulaj egy barátja. Akkor még az egész az előző tulajé volt amúgy, szóval a tényleges kivitelezésről sok infó nincs, csak amit most látni.
Viszont más csapat csinálta, mint a "nagy" házat. Az azért szerencse.
Ilyen változások vannak a végleges "kisház" épületben a tervekhez képest... van néhány, szóval lehet, hogy további olcsósítások is el vannak még rejtve.
-A vegyes falazat, tégla és kívül betonba ágyazott bazalt között nincs szigetelés ahogy néztem
-A födém csak 15cm. De a 20cm túlzás lett volna amúgy is. Lehet, hogy a szerelővassal éppen pozitív irányba tértek el a tervtől nem? Mindenben csak nem lehet rosszabb irányba eltérni. Persze lehet, hogy ott is rontottak rajta.
Köszönöm szépen a magyarázatot! Tehát akkor a pince betonjának nedvesedése max a pincében tárolt dolgok hamarabbi rozsdásodását okozza a magasabb páratartalom miatt, mást nem igazán.
A számított teherbírás 1m széles sávra vonatkozik normális osztó (szerelő) vasalás esetén. Ha kevesebb a vas akkor csökken a figyelembe vehető szélesség, nem 1 m, hanem kevesebb. Az önsúly és a megoszló teher fajlagosan nem változik, de a falteher okozta igénybevétel sem, csak keskenyebb sávban oszlik meg.
A szerelővas mennyiségével azért van némi gond, mert a szerelővasak egyik feladata az élmeni és pont-szerű terhelések szétosztása a teherviselés irányára merőlegesen. Ha 12-es vas helyett csak 10-es van benne, akkor a teherbírás az a 12-es vasalthöz képest csak kb. 70%. Bennem fölmerült, hogy ahol ilyen "okos" dolgok fordultak elő ott miért pont a vason nem takarékoskodtak?
Nekem a fő bajom itt az újabb "okosba" berakott válaszfallal van csak. Az egész épület könnyűszerkezetes, kivéve ez a rész. Gondolom épp ilyen téglát tudtak valahonnan szerezi, ezért abból lett a belső válaszfal. Sok érthetetlen rész van ebben a "kis" meg a másik "nagy"-házban.
Monolit födémnél 1 méter széles sávot szokás figyelembe venni normális osztó (szerelő) vasalás megléte esetén. Figyelembe kell venni azonban. hogy pontszerű vagy élmenti terhelésnél mekkora nyírást okoz a teher.
Korábban az alábbiak lettek megállapítva Ön által még másik kérdésem kapcsán, az azóta elvetett lépcsőkivágás miatt:
-"Ha csak 15 cm vastag a vasbeton lemez akkor is 1200 kg/m2 körül van a födém teherbírása összesen."
Talán mert ilyen bivaly erős, ezért nem kéne aggódnom. Bár a tervekkel szemben csak 15cm vastag a födém, de a fővasak 10cm-ként vannak valóban. Méretüket persze nem tudtam, de a helyüket egy fémkeresővel kimértem a pince felől. 1 m2-en 700kg-ot bírna még az önsúlyán felül kb., szóval olyan nagy gond nem lehet még tömör tégla válaszfallal (550-600 kg kb., 2.7m magas) sem.
-"Az előírás szerint a szerelővas minimális mennyisége a fővas 20 %-a. Az átm. 12/100 az 11,3cm2, az átm. 6/400 az 0,71 cm2 méterenként."
Eszerint itt csak 6% a szerelővas mennyisége a fővasbetéthez képest elvileg, ami eszerint viszont elég elégtelen.
Meg lehet fogni a dolgot az energetikai tanusítvány felől is, mire föl került bele ami benne van. Mindenképpen fog kelleni ügyvéd. (statikus és nem vagy! építész olcsóbb lett volna.)
Sziasztok. Segitseget szeretnék kérni. Vettunk egy hazat, allitolag minden fel volt ujitva, papiron energetikai tanúsítvány szerint téglaház, de nem megbontasos vizsgalattal, csak a tulaj elmondása alapjan, a tanusito azt irta bele, nem vallal felelősséget . Mi igy vettük, aztán kiderült hogy se vedofoldeles a hazban, a regi alu vezetekek osszeszigeteloszalagozva a dobozokban, eletveszelyes. A kondenzációs kazán nem hogy nem garancias, ahogy mondta az elado, hanem 3 eves elmúlt, es a batyja rakta fel-derult ki utólag vétel után. De a nagyobb baj, hogy ma szet lett vesve a haz, es kiderult, hogy legreses salakblokkbol van, nem teglabol. Minket atvertek minden téren, mit tudunk tenni? Mindenkepp kártérítést akarunk, de kérdés, mennyivel kevesebb az értéke igy, mint egy tégla? Mert szazezrek mennek el arra, amik allitolag fel lettek ujitva, es most meg kiderult, hogy pl egy tetoter beepites valoszinuleg nem is lehetséges igy utolag. 🙁
A ház némileg fűti az alapozást is, másrészt van fagyhatár is. Továbbá egy rossz minőségű betonnak a tényleges szilárdsága 60-70 kg/cm2 fölött van, a talajé meg - kivéve a sziklát - 5 kg/cm2 alatt van általában. Tehát a betonnak van miből veszteni.
Minden ellenkező híreszteléssel szemben az Eurocode kisebb biztonságot ad mint az MSz, kivéve a szélterheket és a földrengést. A szélterheket nagyon célszerű az Eurocode szerint figyelembe venni. A földrengésnél mindegy. Ha a földrengés össze akarja dönteni az épületet, akkor össze is dönti. Kivéve ha nagyon drága műszaki megoldásokat alkalmaznak, amivel meg lehet változtatni az épület önrezgésszámát. (hídon nem lépnek egyszerre a katonák). De ezek sem biztosak akármekkora földrengésig. Gerendás födémnél a válaszfalat ha pont gerendán van akkor arra az egy gerendára, ha két gerenda között van (nem illik ilyet csinálni), akkor a két gerendára szétosztva kell figyelembe venni. Monolit födémnél 1 méter széles sávot szokás figyelembe venni normális osztó (szerelő) vasalás megléte esetén. Figyelembe kell venni azonban. hogy pontszerű vagy élmenti terhelésnél mekkora nyírást okoz a teher.
A saját elméleti kérdésemre választ keresve az alábbiakat találtam. A válaszfalak többféleképpen vehetőek figyelembe amikor a terheléseket számítják födémekre.
-A Eurocode látszólag pl. a kisebb tömegű (és áthelyezhető?) válaszfalak esetében megengedi, hogy a válaszfalak terhelését egy adott elosztott terhelésként lehessen figyelembe venni vonalmenti terhelés helyett.
Sajnos ebből a 3 kN/m-ből a 2,7m-es tömör tégla válaszfal kilógna.
-Egy brit szabvány meg szimplán a fal tömegének harmadát számolná hozzá a terheléshez négyzetméterenként a födém tervezésénél.
Bár a nehezebb válaszfalak speciális elgondolást igényelnek tán.
Talán annyira nem vészes a helyzet (500kg/m2 önsúly és 700 kg/m2 hasznos terhet tud elvileg a födém). A fal terhelését egy nagyobb "szelet" födém viselheti. Ám a korábban részletezett födémnél bár fővasbetétei erősek, de az arra merőlegesek gyengék (Töck Jenő elemzése szerint), szóval nem biztos, hogy széles sáv tudja viselni a terhet. Már ha jól értem. Kérlek javítsatok ki, ha tévednék "Google Huszárként".
Alulról a pince felől betonyp lappal takart a födém, amit szétgányolni nem akarok. Szóval kisebb repedéseket így nem lehet észlelni rajta mondjuk a válaszfal közelében, max óriásikat lehetne. Olyan meg nincs szerencsére.
Sziasztok! Esztrich betononozasnal, van olyan szint elteres ami felett "illik" reklamalni? Ugy gondolom, ha mar komuves mester vegzi a munkat, lehet elvarasom, az aljzatkiegyenlito sem 2filler. Az esetleges elutesekert, bocsanat, telefonon nem vagyok gyakorlott gepelo. Valaszt, koszonom.
Newton III. törvénye szerint: "Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat."
Tehát az, hogy a beton szétreped-e, az attól függ, hogy a víz fagyása közben mekkora feszültség keletkezik a betonban.
Ha ez alacsonyabb a beton szakítószilárdságánál, akkor -jó eséllyel- nem lesz repedés törés a betonban.
(Azért csak "jó eséllyel", hisz a szilárdsági jellemzők karakterizációjára használt szakítópróbák során a vizsgált anyagot teljesen homogén szerkezetűnek tekintik (ez az egyik alapvetése a szilárdságtannak), ám a valóságban nem az.))
Az ilyenfajta vízzel telítődő és fagyásnak kitett kapillárisok "öregítik" a betont; idővel, a sorozatos ismétlődések (és ezáltal egyre táguló "pulzálásnak" kitéve) által egyre több/nagyobb mikrorepedéseket létre hozva annak szerkezetében.
De ezek a gyakorlatban, megfelelően tömör beton esetén kerítésnél elhanyagolhatóak.
Ha vízet vesz fel, akkor szétfagy, ha a lukakba tud víz menni, akkor szétreped. A kellő cementtartalmú, szakszerűen kevert beton nem vesz fel érdemi vizet. Kültéri betonnak is szokták mondani.
Kicsit egyszerűsíteném a korábbi födémes kacifántos kérdésem. Elnézést a bonyolításért.
-Mennyire bírja a monolit vb. födém a brutál vonalszerű terhelést? Ez tömör tégla válaszfal lenne. A fővasbetétre párhuzamosan. A szerelővas gyenge, ahogy korábban Töck Jenő leírta a tervek alapján.
nem, nézd meg az a metszetet, töltsd le és nagyitsd ki.
A küszöb belső oldalán van egy falc, ami alá a finisz padló becsúszik. Attól a falctól lefele 2cm kell legyen az aljzat szintje kiöntbe, mert csak így lehet megoldani, hogy a finiszpadlót ne kelljen leszegni a küszöbnél.
A szikkasztóból jönni fognak mindenféle gőzök meg gázok. A szikkasztóba le is kell tudni menni. Ha nyílást hagyok lásd előbbi mondatot, ha nem akkor ha eltömödik stb. akkor mi lesz? Azt nem merem garantálni, hogy egy szikkasztóba kerülő léből nem távoznak agresszív gőzök amik megtámadhatják a betont. (Volt már ilyen) Az viszont biztos, hogy büdös. Ha nincs használva a szikkasztó akkor célszerű lenne betömni.
Abban kérném a segítségeteket, hogy egy horganyzott lemezes kb. 8m2 alapterületű kerti háznak az alapját a szikkasztó fölé szeretném elhelyezni/készíteni, szerintetek ez mekkora probléma lenne? A szikkasztó egy 2*1,5 méteres szélességű gödör(tahát csak egy részénél lenne átfedés),fölötte és a talajszint fölött kb 10 centi föld van. Ez fölé gondoltam szórok egy 10 centis kavicsos réteget és ez fölé menne egy 10cm-es beton alap. Tehát a ház kiemelkedne a talajszinttől(ha máshol lenne akkor is a talajszint fölé tervezném valamennyivel).
nincs, az aljzatbeton meg van allitva a koszub elott.
Ez csak igy lehet megcsinalni, mert a bejarati (vagy teraszajto) ajto az picit mozogni fog, az aljaztbeton is (mert uszik) , nincs semmi ertelme osszekotni oket, ugyis el fog repedni az illesztes.
Megcsinálod az alapokat és a két pillért, kiékelve a födémhez.
Beépitesz két 15ox15ox15-ös L vasat egymással szemben, kivágva az L egyik oldalát a falba és az új pillérekbe is, gyémántlapos flexxel is ki lehet több lépésbe.
A kivágást kb. 35-4o cm-re készited a mennyezettől.
Két végén a új pillérek és a fal között, a két L vasat összekötöd hegesztéssel egy-egy laposvassal.
A legfontosabb, hogy a L vasakat a fal kibontása előtt felékeld a két pillérhez képest és erőss cementes malterrel kitömöd az ékelési réseket. Vársz 1.5 hetet.
Utánna kiütöd a falat és kb. 3ocm-ként laposvasat hegesztessz alulról a két L vasra.
A pillérek szélessége, minimum a vastagság 2x-se legyen és csinálj egy legalább 7o cm mély alapot, aminek a keresztmetszete jóval nagyobb mind a pillér.
Sziasztok,
Felújítás során szeretném kibontani a teherhordó főfalat 4 méteres szakaszon. Milyen megoldást javasoltok a szakasz áthidalására? Volt e már valaki hasonló helyzetben?
Az elgondolásom:
Jelenleg vegyes falazat van, ezt nem terhelném. Így ha lehet a szakasz két végébe, megfelelő beton alap elkészítése után kisméretű téglából "pillért" építenék, erre 4,4es betongerenda, majd 30x30cm vasalt betonnal kiönteném.
