Keresés

Részletes keresés

egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 433

Az ilyen szines frekvenciás dolgokat nekem hiába mondod, alighanem sose fogom megérteni.

1m

Előzmény: Aurora11 (423)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 432

Ezeknek ,mint a 3D-s tér geometriájával való analógiák csak hasznos segédeszközök.A dimenziókhoz nem térbeli írányok,hanem frekvenciák,maguk a különböző frekvenciájú fotonok vagy ami ugyanaz színvektorok tartoznak.Mert,ha távolságtengelyekhez tartozna mondjk hat dimenzió vagy mondjuk négy azt,hogy tudnád elképzelni.

Előzmény: Gézoo4 (422)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 431
:) tényt vitatsz?  Kár..  mert értelmetlen tényt vitatni..
Előzmény: Aurora11 (427)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 430

   Ha már einsteini inercia rendszert emlegetsz, akkor legyél szíves, Einstein

szabályai szerint..ahol csak inerciarendszert  nem lehet a fotonhoz rögzíteni..

  minden más rendszert igen..mert nem tíltott.

 

  "vagyis fotonok becsapodásának számlálásával.De az ő órájába nem tudnak a fotonok becsapodni,mert azonos sebességgel halad,mint a fotonok."

 

   Nos, a fotonok üteme csak a hátulról jövő fotonok esetében nem éri el a fotont..

A szemből és oldalról jövők elérik..  elérhetnék..

 

  De lényegtelen, hogy a foton hogyan mérhetné az időt, a sebességet, abból a szempontból, hogy nem a foton által mért sebességet említettem, hanem a megfigyelő által mért sebességet..  ahol pedig valós hossz, idő mérésével

valós sebesség számítható.

 

 

Előzmény: Aurora11 (424)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 429

Nyugodt lehetsz benne, hogy 100%-osan az.

1m

Előzmény: Aurora11 (426)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 428
Hogy érted az,hogy az idő és a hossz torzul?
Előzmény: Gézoo4 (411)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 427
A foton nem hat kölcsön.Ő a bázisrendszer koordinátarendszerének egyik tengelye(a másik frekvenciájúak a másikok),a Hamilton-mátrixot vagyis a kölcsönhatást leíró operátort ezek segítségével kell leírni.
Előzmény: Gézoo4 (410)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 426
Nem biztos,hogy naív!
Előzmény: egy mutáns (408)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 425

Javaslom haladjunk sorba..

 

  Addig kérlek mellőzd az ilyen kijelentéseidet.  A mono-kromatikus jelentése egy színű..  A síkhullám pedig a polarizálóval hozható létre egy monokromatikus folyamatos sugárzású forrás fényéből.. az interferálásnak a fázisszögeltérés a feltétele..  különböző színű fotonok is interferálnak egymással.. DE sohasem a térben, hanem  minden esetben a detektor felszíni atomjainak elektronfelhőjében.

 

  Szóval kérlek, csak lassan.. annyira összekeverted, hogy halandzsának tűnik amit írtál.. pedig lehet, hogy csak siettél és az utalások-utalásai lemaradtak..

 

 

Előzmény: Aurora11 (421)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 424
Szerintem mi semmilyen sebességgel sem mozgunk a fotonhoz képest,ahogy semilyen más sebességgel mozgó társunk sem,mert a foton nem tud sebességet mérni,nulla a sajátideje.Az óra szinkronjelek számlálásával mozognak,vagyis fotonok becsapodásának számlálásával.De az ő órájába nem tudnak a fotonok becsapodni,mert azonos sebességgel halad,mint a fotonok.Ezért abszólút a fénysebesség,mert ez az egyetlen olyan inerciarendszer,ahol nem létezik az idő.
Előzmény: Gézoo4 (407)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 423

Igen!A téridő szerintem a négyesvektorok metrikáját adja el,vagyis milyen írányba állnak,csak az írány ilyenkor nem a hétköznapi értelemben vett 3D-s térírányt,hanem a Hilbert(frekvenciavilág)-térbeli frekvenciaírány,vagyis egy frekvenciaérték.Ilyen értelemben beszélek a színvektorok írányáról is.

Előzmény: egy mutáns (420)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 422

Szia!

 

 " Azért görbül el... " megint egy lapatalan feltételezés..

 

  Nem mondom, hogy nem mutat szépen egy matematikai modelben, ahol a görbület

lehetséges.. 

       Csak ahhoz, hogy lehetséges legyen, a modelben a szögek összege

nem egyezik a valósággal.. mert ugye a valóságban egy 2D-s síkon egymást metsző

két egyenes által bezárt szögek összege mindig 360 fok..  A matematikai modelben pedig 450 fok.. ezért a fokokat mellőzzük, helyette derékszögeket említünk..

   Igaz a derékszög sem 90 fokot jelent a matematikai modelben, de kit érdekel?

Lényeg az, hogy ezekkel az   a-p-r-ó változásokkal igaz a model..

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (418)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 421

A monkromatikus fény síkhullám,a nem monokromatikus vagyis különböző frekvenciákból álló fénysugarak keveréke alkót egy hullámcsomagot.Csak a síkhullámkomponensek nincsenek kapcsolatban egymással(a részecskék helyett alkalmazott színvektorok nem egy írányba esnek,nem azonos részecskék,nem lehet közöttük interferencia,a vektorösszeadás paralelogramma szabálya miatt a valószínűségek adódnak össze,nincs interferencia) és közegbeli diszperziónál szétválnak,az egyes síkhullámok sebessége a fázisebesség,ami csak látszólagos sebesség,mert az egyes színvektorok frekvenciaírányába eső vetületek.Anomális diszperziónál a sebességvetület,vagyis a fázissebesség a fénysebességnél nagyobb lehet.A teljes állapotnak megfelelő különböző frekvenciájú fotonoknak megfelelő keverék(különböző írányú színvektorok) adja a hullámcsomagot.De ez csak matematikai analógia,ahogy a síkhullám is,úgyanis a differenciálegyenlet megoldása síkhullámmegoldás.

A Dooplereffektus a kontinnum anyag egyik pontbeli sebességvektorának egyik színvektora írányába mutató sebességvetületére vonatkozik,így a színvektorok báziserősségei egyszerűen odábbtolódnak,ez okozza a frekvenciaeltolódást,szerintem.

Előzmény: Gézoo4 (403)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 420

Ha azonban elfogadjuk, hogy a gravitációs erő csak szemfényvesztés, akkor a föl-földobott kö is a lehető legegyenesebben halad, mikor visszaesik kis idő múlva. Igaz, ez a vonal nem a 3D-ben, hanem a téridőben a lehető legegyenesebb.

1m

Előzmény: egy mutáns (419)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 419

No, ez egy számomra is hihető magyarázat, hiszen pont azért halad a "lehető legegyenesebben", mert nem hat kölcsön semmivel, hiszen nincs neki olyanja, amivel kölcsönhathatna.

1m

Előzmény: Aurora11 (418)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 418
Azért térül el a foton gravitációs térben,mert a foton lokálisan mindig egyenesen halad,de végül mégiscsak a téridő a gravitáció miatt elgörbül,és a fényt a görbe téidőhőz képest tiovábbra is egyenesen halad,vagyis a fény mindig az adott gravitációs görbeletű téridő(nem a 3D-s tér,mint a Csillagkapú filmrendezője szerint!) geodetikus vonalán halad,ami a legegyenesebb az ő rendszerében.
Előzmény: egy mutáns (404)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 417

A sárga színnek mind a 3-szorosa,mind pedig a minusz 3-szorosa egyaránt at eredeti sárgához képest 9-szer erősebb sárga szín.Az intenzitása kilencszeres lesz.

Olyan szín amelyet lenormáltunk,így egységniyi az erőssége.Így összegük:

f1=1/gyökkettő(alfászol piros+bétászor kék)

f2=1/gyökkettő (alfászor piros+bétászor kék)

f1 a két szín összege,f2 a két szín különbsége,ha a piros alfa abszólútértéknégyzet erősségű,a kék pedig béta abszolútérték négyzet erősségű.De egyírányú színvektor nem elég ahoz,hogy új színt kapjál,valamelyiknek más írányba kell mutatnia.

Előzmény: egy mutáns (402)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 416

Szóval időlassulás.. jönne..

 

   Tegnap már beszéltünk arról, hogy Einstein is Lorentz-től átvett függvényt

alkalmazta a tömegnövekedés, a hosszkontrakció és az idődilatáció számítására.

  Az teljesen más kérdés, hogy Lorentz és Einstein más-más körítéssel használta.

 

  A lényeg az, hogy az eddigi kisérletek alapján, jól igazolható a függvények

helyessége egészen a szakadási helyükig..   Azaz a c sebesség eléréséig.

 

  Mint említettem, c sebességnél nem értelmezhető függvényérték.

 

  Ezért mondtam azt, hogy nem zérónak hanem nem értelmezhetőnek

tekintem  a tömeget..

   No igen, de.. ugyanígy nem értelmezhető a hossz és az idő sem a függvény

nem értelmezhető v=c értékénél.

 

   Azaz a hossz, és az idő  sem úgy "lehet-van-feltételezhető" a c sebességű

foton rendszerében mint a sajátunkban.

 

   Sőt!  Az sem jelent semmilyen előfeltételezésre alapot, hogy odáig mi volt..

Rövidülés, növekedés, ill. lassulás..  teljesen mindegy.. Mert a számunkra értelmezhetetlen  v=c értéknél a a foton rendszerében történtekről-

történőkről l nincs információnk..

 

   Vagy talán még is ??  Csak nem tudjuk, hogy ezeket az információkat látjuk,

és más hatásoknak véljük?

 

 

 

 

 

 

Előzmény: Gézoo4 (403)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 415

Köszönöm, ez roppant érdekes.

1m

Előzmény: Gézoo4 (413)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 414
"A specrel megcáfolhatóságának biztosítása érdekében Einstein kikötötte azt,

hogy bár a foton c sebességgel halad az anyaghoz mérten, de fordítva nem igaz."

 

   bocs!    megcáfolhatatlanságának és nem megcáfolhatóságának...

Előzmény: Gézoo4 (411)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 413

       Nocsak, azt hittem hogy itt voltál kb két éve amikor a katonai önfókuszáló

lézerekről volt szó..

 

   Pl. A GW feletti  teljesítmény impulzusú kémiai He-F gázlézerek nyalábját csak előfókuszálják. Mert egyrészt  nagyobb energiasűrűségnél már a hűtött tükrök is leolvadnának, másrész nincs is szükség a teljes nyalábolásra, mert  maga a fotonáram húzódik össze.

    Úgy emlékszem, de lehet hogy tévedek, hogy ezen a fórumon is volt régen

egy topic amelyik a fúzióról szólt..  Ott is linkeket csatoltak be a plazmát

előállító önfókuszálódó lézerekről.. de lehet, az is, hogy egy másik fórumon ..

 

  

Előzmény: egy mutáns (412)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 412
azt is tapasztaltuk, hogy anyagtalan környezetben, nagyon sok

azonos fázisú foton vonza egymást..

Hát ez megint teljesen újszerű nekem. Ilyet még sose hallottam, kik tapasztalták vajon?

1m

Előzmény: Gézoo4 (410)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 411

Igez, így van!

 

    A specrel megcáfolhatóságának biztosítása érdekében Einstein kikötötte azt,

hogy bár a foton c sebességgel halad az anyaghoz mérten, de fordítva nem igaz.

 

   Igaz, hogy a hatás-ellenhatás törvényének vetülését, ezzel hatályon kívülre

helyezte.

 

  Pedig köztudott kisérleti tény, hogy ha A valami B valamihez képest C sebességgel

mozog, ugyanakkor az is igaz, hogy B valami A valamihez képest ugyanekkora 

 C sebességgel mozog.

 

   Csak feltételezni tudom, hogy Einstein az idő és hossz torzulások elfogadtatása

elött így szerette volna egyengetni az utat..mert ugye tudjuk, ismerte Newton törvényeit.

Előzmény: egy mutáns (409)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 410

Valóban nagyon jó a meglátásod!

      A tömegtelen foton hogyan hathat kölcsön? 

 

   Azt biztosan tudjuk tapasztalatból, hogy az anyag elektronfelhője elnyeli és kisugározza a fotonokat.  Így a fénytörés, fényvezetés, interferencia jól magyarázható  az elnyelt és kisugárzott fotonokkal.

 

   És, azt is tapasztaltuk, hogy anyagtalan környezetben, nagyon sok

azonos fázisú foton vonza egymást..  Na de hogyan, mitől?  Ez is nagyon érdekes..

Előzmény: egy mutáns (408)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 409

No, ezt éppen könnyen el lehet dönteni.

Modell kérdése az egész.

1. specrel: a fotonhoz képest nem lehet sebességet értelmezni, ez a kérdés tehát nincs.

2. egyéb fizikák, pl. Gézoofizika: akármi is lehet a válasz, pl. az, hogy mi a fotonhoz képest valóban fénysebességgel megyünk. De hogy ennek mi a következménye, ahhoz én már kevés vagyok.

1m

Előzmény: Gézoo4 (407)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 408

Nos, ez nagyon érdekes, mert ha a fotonnak nincs tömege, sem töltése, akkor vajon hogyan hat kölcsön bármivel? Hacsak el nem nyelődik. No ehhez nem értek egyáltalán, de naív képzelgéseim azért vannak.

1m

Előzmény: Gézoo4 (405)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 407

  Folytatva a meditálást..

 

  Hogyan dönthetnénk el, hogy ha a foton c sebességgel mozog hozzánk képest

akkor a fotonhoz képest mi is c sebességgel mozgunk-e ?

 

 

 

Előzmény: Gézoo4 (403)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 406

    Jól ismered a résen áthaladó fény elhajlását, interferencia jelenségeit.

De azt is tudod, hogy ha a réseket olyan kamrában helyezzük el, amely levákumozható, akkor a levegő ritkítása során megváltozik az interferenciakép?

 

    Ez a jelenség is azt mutatja, hogy a gáztér hat az interferenciára.. persze

ennek a hatásnak több magyarázata is lehet, mint pl. az, hogy a rést képező

anyag felszíni elektronjainak viselkedésére hat a gáztér, ezzel az interferenciára is.

  

Előzmény: Gézoo4 (405)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.19 0 0 405

Szia Kedves 1M!

 

  Az általad is említett jelenség valóban létezik. Sokféle magyarázatot adnak rá.

 

     Én tegnap láttam egy újabbat is.. A műholdas felvételeken, jól mérhető értékkel,

a nap felszíne felett, sok-sok  km vastag "gáz-ion légkör" -t képez a folyamatos részecske kiáramlás, a napszél.

   Ennek a napszél-légkörnek ugyanolyan elhajlító hatása van a fényre mint

a földi légkörnek..  Így a műsorban szereplő csillagász azt feszegette, hogy

nagyon jelentős mértékben korrigálni kell Einstein számításait, mert a napszél-légkör

hatásait levonva, több nagyságrenddel téves eredményt adnak.

 

   Ezzel nem azt jelzem, hogy nincs valóságtartalma Einstein ötletének,

hanem csak azt, hogy egy jelenségnek lehet sok magyarázata.

 

 

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (404)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.19 0 0 404

Jó reggelt, kedves Gézoo4.

Azt mondod, a fotonnak nincsen tömege, ezért a tömeggel járó jelenségek nem jellemzőek rá.

Én azt hallottam mondani, hogy a fénysugár útja elhajlik a Nap mellett elhaladva, annak gravitációja következtében. Vajon miért, ha a tömege nulla, a gravitáció pedig a tömeggel járó jelenségek közé tartozik?

1m

Előzmény: Gézoo4 (403)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!