Ezeknek ,mint a 3D-s tér geometriájával való analógiák csak hasznos segédeszközök.A dimenziókhoz nem térbeli írányok,hanem frekvenciák,maguk a különböző frekvenciájú fotonok vagy ami ugyanaz színvektorok tartoznak.Mert,ha távolságtengelyekhez tartozna mondjk hat dimenzió vagy mondjuk négy azt,hogy tudnád elképzelni.
Ha már einsteini inercia rendszert emlegetsz, akkor legyél szíves, Einstein
szabályai szerint..ahol csak inerciarendszert nem lehet a fotonhoz rögzíteni..
minden más rendszert igen..mert nem tíltott.
"vagyis fotonok becsapodásának számlálásával.De az ő órájába nem tudnak a fotonok becsapodni,mert azonos sebességgel halad,mint a fotonok."
Nos, a fotonok üteme csak a hátulról jövő fotonok esetében nem éri el a fotont..
A szemből és oldalról jövők elérik.. elérhetnék..
De lényegtelen, hogy a foton hogyan mérhetné az időt, a sebességet, abból a szempontból, hogy nem a foton által mért sebességet említettem, hanem a megfigyelő által mért sebességet.. ahol pedig valós hossz, idő mérésével
A foton nem hat kölcsön.Ő a bázisrendszer koordinátarendszerének egyik tengelye(a másik frekvenciájúak a másikok),a Hamilton-mátrixot vagyis a kölcsönhatást leíró operátort ezek segítségével kell leírni.
Addig kérlek mellőzd az ilyen kijelentéseidet. A mono-kromatikus jelentése egy színű.. A síkhullám pedig a polarizálóval hozható létre egy monokromatikus folyamatos sugárzású forrás fényéből.. az interferálásnak a fázisszögeltérés a feltétele.. különböző színű fotonok is interferálnak egymással.. DE sohasem a térben, hanem minden esetben a detektor felszíni atomjainak elektronfelhőjében.
Szóval kérlek, csak lassan.. annyira összekeverted, hogy halandzsának tűnik amit írtál.. pedig lehet, hogy csak siettél és az utalások-utalásai lemaradtak..
Szerintem mi semmilyen sebességgel sem mozgunk a fotonhoz képest,ahogy semilyen más sebességgel mozgó társunk sem,mert a foton nem tud sebességet mérni,nulla a sajátideje.Az óra szinkronjelek számlálásával mozognak,vagyis fotonok becsapodásának számlálásával.De az ő órájába nem tudnak a fotonok becsapodni,mert azonos sebességgel halad,mint a fotonok.Ezért abszólút a fénysebesség,mert ez az egyetlen olyan inerciarendszer,ahol nem létezik az idő.
Igen!A téridő szerintem a négyesvektorok metrikáját adja el,vagyis milyen írányba állnak,csak az írány ilyenkor nem a hétköznapi értelemben vett 3D-s térírányt,hanem a Hilbert(frekvenciavilág)-térbeli frekvenciaírány,vagyis egy frekvenciaérték.Ilyen értelemben beszélek a színvektorok írányáról is.
" Azért görbül el... " megint egy lapatalan feltételezés..
Nem mondom, hogy nem mutat szépen egy matematikai modelben, ahol a görbület
lehetséges..
Csak ahhoz, hogy lehetséges legyen, a modelben a szögek összege
nem egyezik a valósággal.. mert ugye a valóságban egy 2D-s síkon egymást metsző
két egyenes által bezárt szögek összege mindig 360 fok.. A matematikai modelben pedig 450 fok.. ezért a fokokat mellőzzük, helyette derékszögeket említünk..
Igaz a derékszög sem 90 fokot jelent a matematikai modelben, de kit érdekel?
Lényeg az, hogy ezekkel az a-p-r-ó változásokkal igaz a model..
A monkromatikus fény síkhullám,a nem monokromatikus vagyis különböző frekvenciákból álló fénysugarak keveréke alkót egy hullámcsomagot.Csak a síkhullámkomponensek nincsenek kapcsolatban egymással(a részecskék helyett alkalmazott színvektorok nem egy írányba esnek,nem azonos részecskék,nem lehet közöttük interferencia,a vektorösszeadás paralelogramma szabálya miatt a valószínűségek adódnak össze,nincs interferencia) és közegbeli diszperziónál szétválnak,az egyes síkhullámok sebessége a fázisebesség,ami csak látszólagos sebesség,mert az egyes színvektorok frekvenciaírányába eső vetületek.Anomális diszperziónál a sebességvetület,vagyis a fázissebesség a fénysebességnél nagyobb lehet.A teljes állapotnak megfelelő különböző frekvenciájú fotonoknak megfelelő keverék(különböző írányú színvektorok) adja a hullámcsomagot.De ez csak matematikai analógia,ahogy a síkhullám is,úgyanis a differenciálegyenlet megoldása síkhullámmegoldás.
A Dooplereffektus a kontinnum anyag egyik pontbeli sebességvektorának egyik színvektora írányába mutató sebességvetületére vonatkozik,így a színvektorok báziserősségei egyszerűen odábbtolódnak,ez okozza a frekvenciaeltolódást,szerintem.
Ha azonban elfogadjuk, hogy a gravitációs erő csak szemfényvesztés, akkor a föl-földobott kö is a lehető legegyenesebben halad, mikor visszaesik kis idő múlva. Igaz, ez a vonal nem a 3D-ben, hanem a téridőben a lehető legegyenesebb.
No, ez egy számomra is hihető magyarázat, hiszen pont azért halad a "lehető legegyenesebben", mert nem hat kölcsön semmivel, hiszen nincs neki olyanja, amivel kölcsönhathatna.
Azért térül el a foton gravitációs térben,mert a foton lokálisan mindig egyenesen halad,de végül mégiscsak a téridő a gravitáció miatt elgörbül,és a fényt a görbe téidőhőz képest tiovábbra is egyenesen halad,vagyis a fény mindig az adott gravitációs görbeletű téridő(nem a 3D-s tér,mint a Csillagkapú filmrendezője szerint!) geodetikus vonalán halad,ami a legegyenesebb az ő rendszerében.
A sárga színnek mind a 3-szorosa,mind pedig a minusz 3-szorosa egyaránt at eredeti sárgához képest 9-szer erősebb sárga szín.Az intenzitása kilencszeres lesz.
Olyan szín amelyet lenormáltunk,így egységniyi az erőssége.Így összegük:
f1=1/gyökkettő(alfászol piros+bétászor kék)
f2=1/gyökkettő (alfászor piros+bétászor kék)
f1 a két szín összege,f2 a két szín különbsége,ha a piros alfa abszólútértéknégyzet erősségű,a kék pedig béta abszolútérték négyzet erősségű.De egyírányú színvektor nem elég ahoz,hogy új színt kapjál,valamelyiknek más írányba kell mutatnia.
Nocsak, azt hittem hogy itt voltál kb két éve amikor a katonai önfókuszáló
lézerekről volt szó..
Pl. A GW feletti teljesítmény impulzusú kémiai He-F gázlézerek nyalábját csak előfókuszálják. Mert egyrészt nagyobb energiasűrűségnél már a hűtött tükrök is leolvadnának, másrész nincs is szükség a teljes nyalábolásra, mert maga a fotonáram húzódik össze.
Úgy emlékszem, de lehet hogy tévedek, hogy ezen a fórumon is volt régen
egy topic amelyik a fúzióról szólt.. Ott is linkeket csatoltak be a plazmát
előállító önfókuszálódó lézerekről.. de lehet, az is, hogy egy másik fórumon ..
Azt biztosan tudjuk tapasztalatból, hogy az anyag elektronfelhője elnyeli és kisugározza a fotonokat. Így a fénytörés, fényvezetés, interferencia jól magyarázható az elnyelt és kisugárzott fotonokkal.
És, azt is tapasztaltuk, hogy anyagtalan környezetben, nagyon sok
azonos fázisú foton vonza egymást.. Na de hogyan, mitől? Ez is nagyon érdekes..
1. specrel: a fotonhoz képest nem lehet sebességet értelmezni, ez a kérdés tehát nincs.
2. egyéb fizikák, pl. Gézoofizika: akármi is lehet a válasz, pl. az, hogy mi a fotonhoz képest valóban fénysebességgel megyünk. De hogy ennek mi a következménye, ahhoz én már kevés vagyok.
Nos, ez nagyon érdekes, mert ha a fotonnak nincs tömege, sem töltése, akkor vajon hogyan hat kölcsön bármivel? Hacsak el nem nyelődik. No ehhez nem értek egyáltalán, de naív képzelgéseim azért vannak.
Azt mondod, a fotonnak nincsen tömege, ezért a tömeggel járó jelenségek nem jellemzőek rá.
Én azt hallottam mondani, hogy a fénysugár útja elhajlik a Nap mellett elhaladva, annak gravitációja következtében. Vajon miért, ha a tömege nulla, a gravitáció pedig a tömeggel járó jelenségek közé tartozik?
