Szóval: - először volt egy híd x helyen, - majd egy új, x-től északra 12m-rel (tehát nem délfelé vándorlás!) - a háború után először nagy hirtelen egy ideiglenes híd épült, cölöp jármokra, az eredeti pillérektől 25 m-re északra (ennek tehát nem volt köze a korábbi pillérek egyikéhez sem!) - majd épült egy negyedik "K" rácsozású híd (amely szerkezet ma az Északi Összekötő híd) amely a már meglévő pilléreken, - némi felújítás után- azok északi oldalán (tehát a második híd pillérén) épült meg (valóban némi magasítás után amelyet én 4,40 m-nek ismertem, egy Gáll Imrétől eltérő forrás szerint, de az valóban kb 5m)
- majd a ma végső hídnak ismert két szerkezet az első híd pillérein épült meg
- a tervek szerint a második és negyedik hídat is szolgáló pilléreken épülne meg a harmadik vágány hídja
Remélem így kerek!
ui:
- kicsit fáradtan szedtem össze a választ és a képeket (amelyeket el is szúrtam most kicsit nagyobban újra nyomom), ezért lehet, h nem voltam kellően egyértelmű, bocsánat!
- a forrás nem az a könyv volt
remélem jobban látható, mint a korábban felrakott képek!
Nem egészen így. Addig oké, hogy a híd előbb ide-oda vándorolt (ugye az eredeti mellé a forgalom folymatos fenntartása mellett építettek egyet, majd a forgalom átterelése után elbontották-így lett az első, dél felé vándorlás), de a K híd szerkezetet nem a helyreállított eredeti falazatokra helyezték, mert a K-híd alsó öve magasabb volt az eredeti híd alsó övénél, ezért kb 5m-en felfalazták a pilléreket, és erre helyezték a hidat.
Én is csak ma szereztem tudomást erről a völgyhídról, ami a megszűnt Sellye és a Horvátország között (Szlatina) közötti vasútvonalon volt, és a 100 m összhosszúságú.
A Gumidani által említett "ide-oda rakosgatás" a megoldás!
A képed azért lehet megtévesztő, mert az már a második Kölber-Thoma féle hidat ábrázolja, ami az első pillérek északi irányú toldására épült!
Szóval...
- Az első vasúti hid 1913-ig volt forgalomban. Az1900-as években már a hid az új terhelésre gyengének bizonyult és az 1908. évi fővizsgálat új hid épitéséstirányozta elő. A pilléreket és hidfőket észak felé megtoldották. Ide épült a 4 db kéttámaszú, vonóvasas, 2 vágányú rácsos vasszerkezet. Forgalombahelyezésére 1913-ban került sor.
- 1945.február-márciusában a szovjet Hadsereg müszaki alakulatai 45 nap alatt cölöpjármokra helyezett, szegecselt, gerinclemezes tartókból provizóriumot épitettek. Kis nyilásai miatt azonban a jégzajlás esetére nem felelt meg. A provizóriumon 10 km/h-val közlekedtek a vonatok. A katonai provizórium pótlására ideiglenes jellegű,csavarozott szerkezetű K hidat épitettek, a helyreállitott régi falazatokra 1946.évben.Forgalombahelyezése 1946.október 31-én volt.
- A K hid a fokozott forgalomra nem felelt meg,ezért a K hidtól Délre, másodikként épült meg a jelenlegi bal vágányú , 5 támaszú ,végleges jellegű, alsópályás rácsos acélhid.
- A negyedik hidat - a meglévő eredeti mederpillérek északi oldalán - 1946. október 31-én helyezték forgalomba.
Sajnos most képeket hirtelen nem találok, de igyekszem minélelőbb pótolni :)))
Gyanítom, hogy a megfejtés a híd eseménydús történetében rejtőzik. Volt egyvágányú, kétvágányú, lebombázott, ideiglenesen helyreállított, majd két lépcsőben újjáépített.
Mindennek a feltevésemnek ugyan ellentmond a régi kép.
Nem tudom, hogy ebben a topikban főleg vasutas, vagy hídépítő szakértelem gyűlik, én mindenesetre egyikhez sem értek, úgyhogy kérdeznék.
Miért van a Déli összekötő vasúti híd pillérein rés? Ha a partról benézek a híd alá, minden pillér föntről lefele haladva előbb egyben van, aztán a víz (jelenlegi állása) fölött vagy tíz méterrel két lábra válik: északon van neki egy keskenyebb, délen egy kb. háromszor olyan széles.
Természetesen csak a vasútpálya hídjáról beszélek, nem a Lágymányosi-híd pillérjeiről.
Nem kéne ennyi szöveggel fárasztanom benneteket, ha lett volna annyi eszem, hogy lefényképezzem, de hát nem volt.
A 02.24-én a Trains.hu különvonatánál készített Parádi-Tarna ( Tarna jobb parti mellékága, tehát nem a Tarna maga ami itt folyik) hídfotóm, hazánk első feszített vasbeton hídjáról felkerült a www.vasutihid.hu oldalon a Tarna mappába.
Folytatás fotózásilag jövő héten pénteken/szombaton, hála itt a tavasz, így vasútbarátok is kirajzanak a vasútvonalak mellé.
Még filózok, hogy Kápolnára a rácsos Tarna hídhoz mennyek-e ( a terhest lefotózni a hídon, így nem lesz olyan üres talán a híd sem), vagy Szlovákba megyek Kassa-Kysak (Sároskőszeg) között a 4 szép rácsos felsőpályás Hernád hidakat lefotózni.
Én meg vasárnap voltam utoljára de a kitűzés szerint is megváltozott (nézd meg a táblákat Ujpest mh-n és a lassújel kimutatáson is ez szerepel.Pontosabban a lj.kim-on egy szelvény hosszal hosszabbodott (eddig 20-27 volt most 20-28 lett).
Na akkor megnézzük ismét, mert én két hete mentem ott át Dezsővel, és csak a híd közepére volt kitűzve a 10-es lassújel, előtte és utána 40-el mentünk.
Kérdés, hogy valóban lesz-e hídépítés idén nyáron.
Nagy a csend ez ügyben és az mindíg gyanús!
Addig meg hadd futkossanak rajta a remot Bobók, remot Dácsiák a tehervonatokkal
M62 csak akkor járt erre amikor valami furcsa módon nem Fc-A-füzitő utirányon át küldték a szénvonatot.A bobók,dácsiák nem azonos kategóriát képeznek mint az M62. Nem igazán jó alternatíva az esetleges nehéz vagy hosszú tehervonatok továbbítására.
M62,M61,M42 kitiltva valamint a vontatott járművekre is tengelysúly korlátozást vezettek be,valamint 10 Km/h val csökkentették az alkalmazható sebességet.
A kép alsó szélén van Mohács vá. A piros pöttyök jelzik a Bátaszék felé vezető vonal töltésmaradványát. A piros nyíl az említett hídra, illetve emlékműre mutat. A fehér pöttyök jelzik a Csele-patakot.
remélem jobban látható, mint a korábban felrakott képek!
A piros kör az emlékművet, a sárga pedig a hidat jelzi.
A kép alsó szélén van Mohács vá. A piros pöttyök jelzik a Bátaszék felé vezető vonal töltésmaradványát. A piros nyíl az említett hídra, illetve emlékműre mutat. A fehér pöttyök jelzik a Csele-patakot. 