"Majd egyszer kiszakadft a Gibraltár, és a Földközi tenger szintje kiegyenlitődött az Atlanti óceánnal. " Ezt R. Athenboroughs is így látja,egy könyvében. De ő több millió évre teszi mindezt. Úgy ötmillió évre. Giblaltárnál egy hatalmas vízesés keletkezett,amit el tudunk képzelni,ha sierül. Több kilométer széles és sok száz méter magas. Kb. kétszáz év alatt töltötte fel a mai földközi-tengert. De semmiképpen nem lehetett akkor még emberlakta vidék. Legfeljebb az austropitecus nemzettség,vagy még az se. Mondjuk Lucy faja.
Tessék: egy újabb, fáklyaklént világító állítás: éppen Sztrabon kritikája Eratosthenés felé: "...mint a matematikusok mondják, önmagába visszatérő kört alkot, úgyhogy, ha az Atlanti tengert nagysága nem akadályozna bennünket, ugyanazon a párhuzamos körön Ibériából áthalyózhatnánk Indiába, ..." Ez a mondat kiemelve kellene szerepeljen az általános iskolai könyvekben, Kolombusz előtt, és magyarázattal arra nézve, hogy milért volt ez évezreden keresztül titok. És miért az ma is? Vajon a fórum folytatja ezt a hagyományt?
Trójában több feltárt réteg is volt. Lehet vitatkozni, melyik az igazi. De a Hiszarlik dombot Homéros leirására figyelve találta meg. Vannak egyéb csodálatos leirásai. Azt Strabon is elismeri, hogy mesével vegyitve. De ezzel a meséjével (Akhilleusz Pajzsa XVIII ének) mit kezdenél?
(Devecseri Gábor) "Míg az ezüstlábú Thetisz elment Héphaisztosznak csillagos és örök ércházába, mely égilakók közt fénylett, s melyet a Sántító maga épített volt. Őt a fuvók mellett izzadva találta, amint épp sürgött: húsz háromlábast készítve a tűznél, hogy palotájának fala mellett rakja ki sorban. Aztán mindje alá aranyos kereket helyezett el, hogy gyűlésbe gurulhasson valamennyi magától, és onnan hazafuthasson: bámult, aki látta. Készen volt már mind, csak a nagyszerü-mívü fülek még nem voltak rajtuk, s ehhez szögeket kalapált most. Éppen ezen munkált okos elméjével az isten, s ekkor ezüstlábú Thetisz istennő odalépett."
A háromlábas = kazán.... Bámult ki látta, na persze, gőzgép....? 3500 éve. Nem, már előbb. Ilyet sem megálmodni, sem kitalálni nem lehet. Ez- létezett! Sztrabon szerint Homérosz mesébe ágyazva sok igazat is irt. Gyermetegek vagyunk, mert nemhogy csak nem ismerjük, de le is nézzük az ősök bölcseletét.
A topikjaimat vagy én tartom fenn a hozzászólásaimmal, vagy halódnak. A levelezéseim viszont döcögve, de haladnak.
A lényeg- a gibraltári szoros (néhány száz méter mély, és néhány kilométer széles, két összenyomódó lemez találkozásánál van. Igy azután előfordulhat, hogy valaha úgy feltorlódott, hogy a Földközi tenger csak méterekkel feljebbről, a jelenlegi Szuezi csatorna nyomvonalán tudott lefolyni. Mert a Földközi tenger medencéjének csak ezen két helyen lehet túlfolyója. A földmozgások akár többször is elzárhatták, és kinyitották a Gibraltárt, özönvizet okozva. Mondjuk 1 M év távlatában, és utoljára 12000 éve? Ne feledjétek, a jégkorszak olvadásai többlet lefolyást engedtek... Vajon hogyan létezhetett a Pannon tenger?
És akkor, mikor ismét leomlott a Gibraltári gát, a kizúduló viztömeg elsodorta Atlantiszt... Lehet hogy nem 12000 éve, de régebben. (Persze cáfolható teória, de körbejárható)
Nem, nem...Schliemann hitt Homérosznak és talált valamit....majd ráfogta, hogy az Trója... A bizonyítás fáradságos munkáját mások végezték el, ás ma is tart...
Ugyanazt lehet mondani ránk, amit az egyiptomi papok mondtak Szolónnak: Gyerekek vagytok, hiszen a múlt ismereteit nem örzitek.... Schliemann hitt Homérosznak- és megtalálta Tróját.
Elég rossz, hogy nincs tartalomjegyzék, és zavaros a szószedet.
De az elmélete a Gibraltárról izgalmas, és mintha általánosban lett is volna róla szó? Hogy a szoros megnyilt? Ha igen, mikor? Ennek lehet köze Atlantiszhoz... Másfelől Strabon útbaigazit az akkori azaz egy sokkal korábbi világképről is. Hogy az Okeánosz körbefolyta a szárazföldet. Igy igazából az "Oszlopokon túl"- bármit jelenthetett!
Azt hittem eddig, hogy csak az én korosztályom műveltségéből hiányzik a klasszikus kezdet, ami sajna már pótolhatatlan. De itt a fórumon állandóan azt látom, hogy egyik korosztályt se érdekli a klasszikus bölcselet, a hibáival, és eredményeivel. Egyedül a Biblia, az is csak azért, hogy leszólják? Pedig gyönyörű szép mindez... Ha valakit érdekel, én leveleznék. Csodálatos, izgalmas idézetek találhatók, amelyeket megirnék, és el is olvasnék. Homérosz, Xenofon, stb.
Kapásból 100 oldalt lolvastam. Ebben Strabon Homérost- a tudóst védelmezi Eratoszthenésszel (aki kiszámolta a Föld kerületét) szemben, teljes tudományos okfejtéssel, és szerintem is sok tekintetben joggal. Miközben akkor senkinek nem volt kétsége arról, hogy a Föld gömbalakú... És szép okfejtései vannak a gravitációról is.... Hogy a tenger felszine gömb alakú... Amit furcsa módon pont Eratoszthenész vitatott... De ami a tárgyra vonatkozik: egy érdekes okfejtés arról, hogy a gibraltári szoros valaha le volt zárodva., és a folyóktól feltöltött Földközi tenger a Vörös tenger felé volt nyitott- azon hajózott Meneláos a trójai háború után.. Majd egyszer kiszakadft a Gibraltár, és a Földközi tenger szintje kiegyenlitődött az Atlanti óceánnal.
Emellett azonban jelezte, hogy a tengerfenék sokszor süllyed, és visszaemelkedik. Érdekes rálátásai voltak. Szerinte tehát a Gibraltár egy gát volt, ami a Földközi tengert visszatorlasztotta.
És ha még Atlantiszhez nem is értem el, már ez is igen érdekes felfogás...
Sajnálnám ha ez a topik kihunyna, mert nagyon megtetszett a téma. Úgy, hogy "áldozatot " is vállalnék. Mert Strabón Geographika cimű műve, amit olvasgatni kezdtem, Dr Földy József forditásában (1977) közel 1000 oldal, de roppant érdekfeszitő. 2000 év távolából megismerhető a Földröl akkor alkotott egész tudás. Tudományos szinten kidolgozva...
Vajon honnan sejtette a sötét középkorban Kolombusz, hogy nyugat felé elérheti Indiát? Etnográfia, történelem, minden együtt... A szószedetben szerepel az ATLANTIS - szó is, de még nem találtam meg. Része kellene, hogy legyen a műveltségnek. De nagyon fárasztó....
De igérem, hogy érdekesebb részeket idézek: I. kötet, 40 oldalé: "És ott vannak Maurusia nyugati partvbonala előtt a boldogok szigetei, ahol Ibériának és Maurusiának határai már-már összeérnek.. Már az elnevezésből is világos, hogy azért tartották azokat boldogoknak..."
A "mórok" és "spanyolok" földjei Gibraltárnál "találkoznak" Miféle szigetek ezek (persze- nem az Elba...) Gibraltártól délre csak Madéra, a Kanári szigetek, távolabb a Zöldfoki jöhetnének szóba. Északra meg GB. Vagy volt még valami? Ezért olvasom. Mert könnyű átsiklani az információkon, neveken amelyeket nem is hallottunk.
És bizony tízezer éven túl... Hiszen látható, hogy akkor egy kulturális központ elpusztulása évezredekre visszavetette a kultúrát (lásd alexandriai könyvtár).
Idézek " Kritiászban leírtak alapján Atlantisz Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekből álló szigetcsoporttól délre. A Kritiász egy ötstadionnyi (925 m) átmérőjű, számos kör alakú képződménnyel tagolt szigetről tudósít. Leírása szerint a körkörös formák egy részét víz, más részét föld alkott" Vagyis Atlantisz egy birodalom központja volt csupán, és mindössze ez a központ pusztult el.
Feltehetőleg (úgy gondolom) korall szigetre épült, körkörös lagunákkal, ami egy viharos éjjelen talapzatán eltört.
Emlékei a széthulló, de nem elsűllyedő birodalmában kereshetők. Az egyik valószínű helye a birodalom fővároának lehet a Brit szigetektől "délre", (Lenne hová beiktatni Stonenhenget).
Más sziget nem nagyon van, legfeljebb Elba sziget. Kizárólag azonban a ködös Albion lehetett olyan nagy, közeli, hogy hadjáratot indítson... Úgyhogy Atlantiszt ott keresgélném.
Bocs,hogy idepofátlankodom, de egy észrevétel evvel a piramis előzmény nélküli voltával. Ill. pár kérdés : vajon elképzelhető az,hogy egyetlen briliáns elme szüleménye legyen a nagy piramis és az építése módja? Elképzelhető,hogy valaki mondjuk 300-as iq. -val megálmodja,majd halála után vele szálljon a sírba és titkolja annyira,hogy egy leírást sem hagy maga után? Mert ebben az esetben igen lehet a válasz. Egyébként,pedíg van helye ezeknek,a "felesleges" kutatásoknak. Röviden ennyit.
A görögök, karthágóiak valóban nem, de az egyiptomiak szerintem hajózhattak más földrészekre is, hisz 4500 éve már feltalálták azt a Nagy Piramist is, aminek építési körülményei azóta sem ismétlődtek meg sehol a Földön, és előtte sem volt civilizációs előzmény, hiszen a Sznofru-féle piramisok is ugyanolyan talányok (pl. Vörös piramis). Előzmény nélkül nőttek ki a sivatagból, mégha távolabb is.
Az Olmék kőfejek, Közép-Amerika egyik nagy rejtélyei. A tudomány szerint 2000 évesek, mert annál régebbi építmény nem nagyon van Amerikában. Viszont abban egyetértés van, hogy megalitikus faragványok, egyetlen gránittömbből kifaragva. Hancock azt mondja, hogy keletkezésük visszamehet nagyon régi időkbe is, amikor Amerika szerte is megalitikus építményeket emeltek (pl. Kolumbiában, Bolíviában, Mexikóban, Brazíliában). Ld. a nemrég felfedezett "brazíliai Stonehenge" is.
Viszont 15 ezer éves Olmék-kőfejek... azért túlzás. Azonban a bolíviai Tiahuanaco könnyen lehet annyi is.
Igen, Cadiz mellett is felfedeztek már tenger alatti "sínpárokat" vagy "vágányokat". Akárcsak Lixusnál Marokkóban vagy Málta mellett.
Cadíz mellett feltételezik - ha jól emlékszem - a legendás Tartesszosz városát, amelyet sokan Atlantisz egyik központjának azonosítanak. Továbbá a spanyol partok mellett azonosítottak küklopszi méretű, tenger alatti, valaha volt kikötői romokat, Nieblanál és Rondánál.
Közép-Amerikában rejtélyesek a megalitikus emléknek számító Olmék-kőfejek, amelyek negroid és kaukázusi arcvonásokat ábrázolnak, és eredetük visszanyúlhat nagyon régi időkre is (pl. i.e. 1500).
Az atlantiszi királyok hatalma kiterjedt Európára, Észak-Afrikára is. Nem kizárt, hogy az amerikai és egyiptomi őskultúrák kapcsolatban állhattak egymással, illetve kulturális forrásuk egy harmadik civilizációs forrás lehetett, a két kontinens között...
Hiszen a mayák, aztékok, illetve őseik az olmékok, toltékok kelet felöl, a jelenlegi brit, ír, skandináv, spanyol, portugál és észak-afrikai területeken élő népek nyugatról származtatják kultúrájukat.
"(hiszen rettegtek az oszlopok utáni tengertől, annak szörnyeitől)"
A karthágóiak rettegtek, de a katasztrófát követően, miután rengeteg zátony zavarhatta a hajózást.
majdnem -semmi = mégis -valami? azt amit én beszélek, azzal mindenki rendelkezik, ellenben, lehet hogy csak azóta mióta a Tejutonos - testvéreink egy hatalmas adó-vevővel, inkább vevőkkel körbe vettek bennünket, mert ugy látszik, csak egynek kellett eljutni, vagy evolvállódni arra a szintre, hogy a földtől, s ettől az anyagtól letudjon szakadni? nagy lépés, mig a holra lépés mi?
Ha engemet kérdeztek, akkor nem fog elpusztulni a föld, mert mások is vannak rajta, na most sokkal de sokkal nagyobb meg hatalmasabb erővel rendelkezők, mint akik ijjeszgetnek bennünket, erről meggyőződtem, de még nem vagyunk ott, hogy amiket irok, eltudják hinni az emberek! Atlantisziak, a viz allatt?
Nemrég talákoztam az atlantiszi - testvérünkkel, aki fontos tudnivalókat adott, de már elfelejtettem, mert azzal vagyok elfoglalva, hogy hogy lehetne szeretni először egymást, s ezt a szeretet közösséget, azért magyar, mert nekem ez a legkönnyebb, mert magyar is vagyok, s nem pökhendiskedni akarok vele, hanem együtt rögtön egy hatalmas erőditmény vagyunk, ha szeretet mindent elfed meg fedez, nem veszitek észre?
Maga a név Atlantisz, a piramison vala, ahonnan származnék vala? Amit én selytegetek, ezek esetleg egy másik világból valók, akik itt vannak velünk a földön? Át - át villgonának? Persze ha jóval előttünk vannak, akkor én feltételezem, hogy ez a részük az, mellik egymásnak eshetett, s a másik oldalon várják a győztesket amit uj földnek hivnánk, vagy hivnak akik, s kik, mert america nem uj föld? vót?
"Az egyiptomiak a Thíra pusztulásáról szóló híreket esetleg Krétára vonatkoztatták, hogy így magyarázzák meg a krétai nagyhatalom eltûnését.
Platón megjelölése ("9000 évvel Szolón elõtt") úgy lesz pontos, ha az idõtartamot tízzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz görög szeizmográfus javasolta."
A matematikában jártas egyiptomi papok az évszámban tévedtek volna?
Atlantisz létezése nem tény, de nem is alaptalan mese. És nem Platón agyából pattant ki, ugyanis az egyiptomi Középbirodalom idejébõl ránk maradt egy ugyanilyen mese. Egy papirusz, amely ma Szentpétervárott található, elbeszéli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor a hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és rajta kívül mindenki vízbe fúlt. Õ egy gerendába kapaszkodva partra evickélt egy ismeretlen szigeten. Itt egy aranysárkány lakott, aki a barlangjába vitte a hajótöröttet, de egy ujjal sem bántotta. Elmesélte vendégének, hogy a sziget a gazdagság és boldogság földje, régen 75 elégedett sárkány népesítette be, akik közül csak õ egyedül maradt életben. Távollétében egyszer egy csillag pottyant a szigetre, és szénné égetett mindent. Megjósolta még azt is, hogy egy egyiptomi hajó hamarosan megmenti a hajótöröttet, de azt is hozzátette, hogy "soha többé nem láthatod majd e szigetet, mert a hullámok maguk alá temetik"…
Amikor Paul Schliemann, a Tróját felfedezõ archeológus unokája 1912-ben bejelentette, hogy birtokában van néhány atlantiszi leletnek, úgy tûnt, ezzel bebizonyosodik a sziget valamikori létezése. A lelõhelyet ábrázoló, általa rajzolt térkép is nagyjából megfelelt a sziget elhelyezkedésérõl és nagyságáról alkotott elképzeléseknek. A sötét ovális vonalak a fõvárost jelzik, ahogy Platón is leírta… De Paul Schliemann felfedezésérõl, melyet egy szenzációs cikk közölt a New York Americanben, kiderült, hogy hamis tényeken alapulnak, és más szerzõk ötleteit vette át…
A tenger elárasztotta gazdag, boldog szigetrõl szóló mesét, jól ismerték az egyiptomiak, és megtalálható az indiai mondavilágban is, közelebbrõl a Mahábhárata címû eposzban. Ez akár különbözõ népek közös alaplegendája is lehet. Ebbõl persze még nem következik, hogy Atlantisz sosem létezett… A legendák és mítoszok alapjai gyakran bizonyított tények. Sokan, akik Atlantisz után kutattak, ilyen ténynek tekintették a görög Thíra szigetét.
Egy elveszett kontinens eredete
1967-ben egy görögrégész, Sz. Marinatosz professzor ásni kezdett az Égei-tenger egy apró vulkáni szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, ahol még két-három emeletes házak is akadtak, a szobákat pedig a mindennapi életet ábrázoló freskók díszítették. Bútor és cserépedény maradványokat talált, munkát végzõ és táplálékul szolgáló állatok csontjait, ám nyoma sem volt semmiféle emberi maradványnak vagy ékszernek…
Az archeológusok megállapították, hogy Thíra, melyet valaha Szantorinnak hívtak, a minószi civilizáció kereskedelmi központja volt. Eredetileg úgy gondolták, hogy Kréta gyarmata volt, de ez az elképzelés megdõlt. Sõt a kis sziget független hatalomként nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren Kr. e. 2500 körül. A virágzó kereskedelem fellendítette Thírát, s ezt a gazdagságot tükrözik a házakban talált freskók. Az ún. Tavasz Freskó a thíraiak életérzését fejezi ki: a kis helyiség három falát elfoglaló freskó egy tavaszi napot fest le, ahogy az erõsen stilizált sziklákon a szélben ringatózó liliomok felett a levegõben fecskék "csókolóznak".
Aztán egyszer elérte a szigetet a végzet. A föld remegni kezdett a szigetlakók lába alatt, és azok sebtében elhagyták otthonukat, csak a legfõbb értékeiket (ékszer stb.) véve magukhoz. Úgy tûnik, arra számítottak, hogy hamarosan visszatérhetnek, mivel olívaolajjal és magokkal teli hatalmas korsókat (pittoi) tettek az ajtófélfák alá, ez volt ugyanis a házak legbiztonságosabb része. De mielõtt még visszamerészkedhettek volna, a földrengés a város jó részét lerombolta. A szigetet is el kellett hagyniuk a hajóikon, amikor a thírai vulkán kitört, és finom habkõréteggel fedte be az egész várost.
A vulkánkitörés robaja 3000 km-es körzetben is hallható volt olyan erõsségû lehetett, mint a Krakataué (Jáva és Szumátra között) 1883-ban, melyet még Ausztráliában is észleltek az emberek. A thírai vulkán 30 m vastag hamu- és kõréteget okádott a szigetre, s a fõvárost teljes egészében maga alá temette. Bár ez a kitörés Kr. e. 1520 körül történt, még ma is 4 m vastag hamuréteg fedi a szigetet. Kb. 40 évvel késõbb a vulkán beomlott, és a helyére zúdult a tenger. Így alakult ki Thíra késhegy alakú íve. A nagy szökõár olyan pusztítást végzett, amely szinte egyik napról a másikra elpusztította a krétai civilizációt…
Vajon ez volt az az esemény, amelyet Atlantisz pusztulásával azonosítottak ? Sokan úgy gondolják, igen. Az is lehetséges, hogy Kréta volt az eltûnt civilizáció helye. Ez az ötlet elõször 1909-ben merült fel. A Kréta és Egyiptom közötti kapcsolat pontosan abban az idõben szakadt meg, amikor Thírát elöntötte a tenger. Az egyiptomiak a Thíra pusztulásáról szóló híreket esetleg Krétára vonatkoztatták, hogy így magyarázzák meg a krétai nagyhatalom eltûnését.
Platón megjelölése ("9000 évvel Szolón elõtt") úgy lesz pontos, ha az idõtartamot tízzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz görög szeizmográfus javasolta. Szerinte az eltérés abból származhatott, hogy az egyiptomiak a 100-as számokat saját ezres szimbolikájukkal helyettesítették, így lett 900-ból 9000. A másik hihetõ magyarázat Marinatosztól származik, aki szerint Szaisz papjai tízzel szorozták az adatokat, hogy ezzel az eseményeket a múlt homályába helyezzék. Sok késõbbi mesélõ törekvésére is jellemzõ, hogy kerek számokkal támasztja alá a "réges-régen" történt dolgokat…
Pl. a cadizi öbölben is rátaláltak nemrég egy nagy, tenger alá került szigetcsoport nyomaira, melyeken állítólag romok is találhatók. Talán ez lehet az (hiszen "majdnem" szemben van). Nem hinném, hogy olyan távol merészkedtek Gibraltártól (hiszen rettegtek az oszlopok utáni tengertől, annak szörnyeitől), hogy Amerikát felfedezték volna, bár nem is kizárt.
Meglehet, hogy valójában a mezoamerikai (olmék/tolték) civilizáció a platóni Atlantisz? Nem nehéz kutatni, ha a platóni és az egyéb görög leírások csak kicsit is hasonlítanak az akkori, ottani kultúrára, akkor erősödik a gyanú...
"Akkor még be lehetett járni az ottani tengert, mert azzal a szorossal szemben, amelyet a ti Héraklész oszlopainak hívtok, volt egy sziget, amely nagyobb volt, mint Líbüa és Ázsia együttvéve."
"... az akkori utazók átkelhettek... az egész szemben levő szárazföldre"
A Tímaioszban levő „nagyobb, mint Líbüa és Ázsia együttvéve” kifejezés Szolón korában azt jelenthette, hogy egy egyiptomi egy görögnek ha ilyet mondott, akkor a görögök lakta területeket értették alatta.
A leírás alapján Atlantisz szigete nagy valószínűséggel az Atlanti-óceánban volt, és a nagy szemben lévő szárazföld szerintem Amerika lehetett. Az Atlanti-óceánban lévő legnagyobb, jégkorszak óta elárasztott hatalmas, a leírásnak többé-kevésbé megfelelő sziget a Nagy Bahama-pad és a környező szigetvilága lehetett.
