Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
A legújabb kutatások szerint az albánok valóban illírek, szóval jó kiindulási alap lehetnek.
Ami a trákokat illeti, számomra meglepő, hogy inkább a balti-szláv és nem az illír-görög-örmény brancshoz vannak közelebb. Ezek szerint ők nem a Jamnaja, hanem a zsinegdíszes kultúrára vezethetőek vissza.
A Gloucestershire-i Egyetem és kutatói lelkesen fogadták a felfedezést. A csontvázak bioantropológiai és DNS-vizsgálata által a tudósok olyan információkhoz juthatnak, amelyek alapjaiban módosíthatják a középkori Gloucester lakóinak demográfiai és egészségügyi képét.
Ez a trák bevándorlás mikor történhetett Bulgáriába ? Ezek szerint később érkeztek mint a görögök indoeurópai ősei ( nyilván genetikailag a mai görögök ősei a görög nyelven beszélő indoeurópaiak előtt már ott népesség utódai többségében )
Igazából leginkább a pannonok miatt foglalkoztatnak az illírek, mivel a főáramú elméletel szerint a pannon törzsek az illír nyelvcsalád legészakibb ága voltak.
A rendelkezésre álló igen szűkös adatok szerint a thrák és a dák nyelv közeli rokonok lehettek, a dáko-thrák egy önálló alcsoport volt az IE satem ágán belül, valamelyest a balto- szlávhoz állt relatíve közül.
Én régebben azt hittem, hogy a dáko-thrákok és az illirek édestestvérek voltak, de kiderült, hogy nem, mivel a dákok és thrákok ősei a Kárpátok és a Dnyeper közötti sztyeppékről érkeztek a Balkánra.
A preszkíta kimmerek szorították ki őket a pontuszi sztyeppékről.
Most azt látom a neten, hogy az illírt a göröggel és a fríggel sorolják be az IE balkáni ágába, ezek a nyelvek az örménnyel alkotják az ún. örmény-balkáni ágat, de a dáko-thrákot a szerzők nem sorolják ebbe a csoportba.
Kiderült hogy mi volt a gond a most Mátyásnak gondolt koponyával ( ami lehet hogy Habsburg Albert király koponyája ), úgy jártak mint a Hun-Ren Tihanyban I.András csontjaival, szennyezett volt a minta és nem sikerült dns mintát venni, ezért a végére hagyták az azonosítást 140 másik csontvázzal együtt, egy új eljárást próbálnak ki a dúsítást, ami vagy sikerül vagy nem.
A trákok meg Bulgáriában éltek. A dákok viszont egy nehéz kérdés, ráadásul náluk a hamvasztás miatt dns mintát sem lehet venni a sírokból. Elvileg ők is trákok, de a törzsszövetség miatt simán lehettek köztük szkíta, kelta, germán törzsek is.
A pelaszgok Hellasz a görög - még az acháj dominanciájú - betelepülés előtti "őslakói". S nem is feltétlenül csak egyetlen nép.
Vannak tudósok, akik feltételezik e nép(ek) a minósziakkal (Kréta) meg a Kikládok lakóival való közeli rokonságát. A minósziak az i.e. III. évezredben elvben Anatólia és Szíria felől érkeztek, iráni származást (is) hordozva, így aztán valószínűsíthetően indoirániak, azaz az indoeurópaiakkal való (néminemű) rokonság fennáll(hat). De a pelaszgokat - az uralkodó vélemény szerint - jelenleg mégsem tekintik indoeurópai eredetűnek. Viszont az albánok eredetébe, akárcsak az illíreket, egyesek őket is beleveszik. Hogy igazuk van-e, azt én nem tudom. :)
Valamint Puglia környékén voltak illír népcsoportok is. A Dél-Itália- Hellász-Dél-Balkán-Kis-Ázsia négyszögben a neolitikum óta sokat keveredtek a népek.
A pelaszgok azok nem Hellász pre-indoeurópai lakosai voltak amúgy?
Amennyiben az illírek és az ógörögök valóban rokonok voltak - lásd a 3.005-ös hsz. - akkor ez nem feltétlenül olyan nagy csoda, lévén Dél-Itália benépesítésében az ógörögök anno elég jelentősen részt vettek, lásd a dél-itáliai görög alapítású városok.
(B verzió, csak ötletként: Ha netán az illírek inkább az elgörögösödött - ógöröggé lett - pelaszgok rokonai, s a dél-itáliai őslakók is eme pelaszgok és az illírek rokonai, akkor egy földrajzilag valaha eléggé kiterjedt népességről van szó.)
Most nézem hogy megvan a topik 3000-ik kommentje :)
Köszönet minden hozzászólónak hogy eddig eljutottunk, igazából amikor nyitottam nem gondoltam rá hogy hála az archeogenetikusoknak, az ő kutatásaikat fogjuk itt megbeszélni.
Igen, az archeogenetika alkalmas történeti viták eldöntésére, a magyar kutatók két nagy sikert is elértek ebben az elmúlt években, volt is itt szó róla, két kihalt nép a hun és az avar eredetéről, történészek évszázadokon át vitatkoztak arról hogy volt e köze egymáshoz az ázsiai és európai hunoknak és hogy az eredeti avarok jöttek ide Mongóliából vagy csak lenyúlta a nevüket egy másik nép Közép-Ázsiában. Most kiderült hogy az európai hunok egy részének rokoni kapcsolata volt az ázsiai hunokkal és hogy az európai avarok elitje azonos a Mongóliában megdöntött zsuanzsuan állam elitjével.
Azért ez az archeogenetika egészen sok tényre rávilágít az egyes népek etnogenezisét tekintve.
Úgy tudom, hogy korábban pl. az illírek eredete is egy nagy rejtély volt, sokan északi, közép-európai és alpesi eredetet tulajdonítottak nekik, de az archeogenetikai kutatások mára egészen más megvilágításba helyezték ezt a témát.
Nagyon úgy tűnik, hogy a legkorábbi illírek etnogenezise helyben ment végbe, a Balkán félsziget nyugati részén, elsősorban a mai Albánia, Montenegro és Bosznia területein.
Az etnogenezis alapját a helyben élő kőrézkori nyugat-balkáni népesség adta, ehhez jött hozzá valamennyi sztyeppei (WSH - Western Steppe Herders) hatás, de ez korántsem volt annyira meghatározó, mint pl. a kelták esetében.
Amellett az apaági vonalakban a J2 haplocsoport volt a domináns náluk, ami viszont Anatólia és a Kaukázus felőli bevándorlásra utal, vélhetően a réz- és bronzkorban.
Az R1b csak a második leggyakoribb Y-haplo volt.
Azt is olvastam, hogy az ókori illírek és ógörögök genetikailag eléggé közel álltak egymáshoz.
Jelen tudásunk szerint, a rendelkezésre álló népességgenetikai adatok alapján a ma élő népek közül az albánok, a montenegróiak és az epiroszi görögök (Görögország északnyugati régiójának lakói) állnak a legközelebb az egykori illírekhez.
Egész érdekes, néhány mondatban van róla szó, hogy az MKI genetikusai a székesfehérvári bazilikában talált csontvázak közül néhányról megállapították hogy 9.századi-avar kori, vagy 10.század eleji. Ezek szerint volt ott egy temető mielőtt odaépült a királyi bazilika.
A vizsgált maradványok többsége dél-európai (szicíliai, görög, itáliai) és észak-afrikai eredetű géneket hordozott. A föníciai DNS jelenléte csekély volt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a pun birodalom minden szegletében – legyen szó Karthágóról vagy Ibizáról – hasonló genetikai mintázatot találtak. Ez azt sugallja, hogy Karthágó rendkívül mobil és kozmopolita civilizáció volt, ahol a kultúra fontosabb szerepet játszott, mint az etnikai származás.
