Mint közismert, a nagytömegű csillagászati objektumokban elképesztő fizikai körülmények uralkodnak.
A neutroncsillagokban a gravitáció összezúzta a közönséges anyagot. Nemcsak hogy az elektronhéjak szakadnak be, de különleges magfizikai folyamatok során az atommagok is felmorzsolódnak, és rettenetes energiájú, hőmérsékletű, gravitációba zárt neutronlevessé válik. Ez az anyag, ahol még a neutronok is szinte egymáshoz préselődnek, iszonyú sűrűségű: egy kockacukor méretű mintája is sok tonnát nyomna.
Még ennél is elképesztőbbek a körülmények a fekete lyukak mélyén.
A fekete lyukakban minden ismert részecske felbomlik és tiszta energiává válik.
Feltehetően erre a sorsra jutnak a tömegért, gravitációért felelős, ma még csak feltételezett
részecskék is.
Higgs részecske, gravitron, és úgy tudom, más, rokontulajdonságú részecskéket is feltételeznek más elméletek.
De nyilván ezek is.
Ekkor viszont a fekete lyukak tömegének utánpótlás hiányában folyamatosan csökkennie kellene, ahogy megemészti, tiszta energiává alakítja a tömegért, gravitációért felelős részecskéket.
Vagy ez is történik, csak az a néhány miliszekundum, ami alatt ez bekövetkezik, innen, kívülről nézve
akár sok száz milliárd évig tart?
És ha igen, ilyesmi indította be az ősrobbanást is?
Én nem arra hivatkozok, hogy mit végeztem, hanem arra, hogy amit le tudsz írni inerciarendszerben gyorsulással, azt hibátlanul le tudod írni gyorsuló vonatkoztatási rendszerben erőkkel.
Én nem ismerem az áltrelt, nem nagyon foglalkoztam vele. Nem tudok mit kezdeni a téridő görbület fogalmával. Inkább úgy képzelem, hogy egy kettes spinű, nulla tömegű részecske erőtere a gravitáció, ami teljesen visszaadja az Einstein-egyenleteket, és csak hosszú hatótávolságú, és csak vonzást enged meg.
Úgy gondolom a Higgs a tömeget generálja, így az áltrel által a téridő görbületet is ez okozza (mert az áltrelben a tömeg torzítja a téridőt, és ezért lép fel a gravitáció). A Higgs-bozon a tömeggenerálás által a gravitációt okozza, de nem közvetíti. A gravitációt egy kettes spinű, nulla tömegű részecskének kell közvetítenie.
Az inercia rendszerhez relatívan nyugvó tömeg tehetetlenségében egyetértünk.
Ugyanakkor az időlassulás a tömeg nagyságának és távolságának függvénye.
A geometria, tömeg/felszín arány adja azt az időlassulás mértéket, amit a tömegtől R távolságon lévő felszínen mérhetünk. A mértéke arányos az adott sugáron mért gravitációs gyorsulásnak a (2*R)/c2 szeresével. Azaz arányos magával a gravitációs gyorsulásnak a nagyságával is.
Ezért a gravitációs gyorsulások értékének azonossága arányíthatja az időlassulásokat, ezzel pedig a téridő görbületeket. (Példa: 1 elektronnal azonos nagyságú tömeg pontszerű középpontjától R=2,5-21 m távolságra a gravitációs gyorsulás nagysága g=9,7 m/s2
A gravitációs gyorsulás és a gravitációs időlassulás azaz ezzel a gravitációs téridő görbület mértékének a tömeg nagyságával és távolságával való arányosságának ismeretében feltételezhető, hogy a részecskék méretei mellett is érvényes a téridő geometriájának gravitációs gyorsulással arányos mértéke.
Te nem tartod lehetségesnek azt a lehetőséget, hogy a Higgs nem csak a tehetetlenséget, hanem a téridő görbületét is okozza?
Nem szűnik meg a kölcsönhatás, a részecskék tömegét nem befolyásolja a mozgásállapota. Csak az egyenesvonalú egyenletes mozgást végző test tömegét a klasszikus mechanikában sem lehet megmondani. Nem azért, mert a testnek nincs tömege, hanem csak azért, mert a tömeget vagyis a tehetetlenséget a testek gyorsulásának vizsgálatával észlelhetjük, vagyis erő/gyorsulás=tömeg.
A testek tömege is akkor érzékelhető, ha erővel hatunk rá, és megfigyeljük a test gyorsulását. Amíg egyenesvonalú egyenletes mozgást végez a test, akkor semmit sem tudhatunk a tehetetlenségéről. Vagyis nem a Higgs-mechanizmussal kapcsolatos ez, hanem a tömegmérés fogalmával.
Emlékeim szerint a CERN-es doktoranduszok nem mondtak semmit, csak röhögteg.
A folyadékos példát Aurora502 említette.
Én a Higgs hatást egyfajta surlódás-szerűségnek képzeltem a Higgs részecske és a Higgs mező között..
A CERN igazgatója vagy valami vezető félesége is mondott egy példát. Azóta eszembe jutott: a Fehér Ház fogadótermében állnak az újságírók (Higgs bozonok) Át akar menni a termen Obama elnök és ő.
Obamát (tömeggelrendelkező részecske) körülveszik és lassítják az áthaladását az újságírók, ő viszont (nyilván mint tömeg nélküli részecske) gond nélkül áthalad a termen.
De aztán ő is belazavarodott, és azt mondta, hogy majd ha láőtja, tudni fogja hogy ez az.
A CERN-i doktoranduszok folyadékos hasonlatával élve, fogj egy félig töltött poharat és mozgasd.
Ha gyorsulás hat a pohárra akkor a folyadék a gyorsulás irányával ellentétes oldalon feltorlódik, erővel hat a falra.
A CERN-i tudósok példájában a Higgs is így viselkedik. Amikor gyorsulás hat a részecskére, akkor a Higgs bozon a gyorsulással ellentétes irányú erőt hoz létre.
Nemcsak akkor. A testeknek ugyanis egyenesvonalú egyenletes mozgásnál is van tömege. Az igaz, hogy a tehetetlenség csak egyenesvonalú egyenletes mozgásnál lép fel.
Azért, mert a Higgs-mezőhőz kell a részecskének csatolódnia. A csatolódás mértéke az, amit töltésnek hívnak. Csak ez nem egy elektromos töltés, hanem egy általánosabb értelemben vett töltés. Ne vedd túl komolyan ezt a folyadékos, viszkozitásos képet...
Sajna még mindig nem értem, hogy a Higgs bozon és a Higgs mező miért nem lép kölcsönhatásba akkor, ha például a test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez?
De egyébként a hegyre le példát sem értem. Az ugye arra lenne válasz, hogyan magyarázza a Higgs azt a jelenséget, hogy energiát kell befektetnünk egy test lefékezéséhez.
a fotonra azonos nagyságú ellentétes irányú erőt fejtesz ki
Az a lényeg, hogy a fekete lemez és a foton egymáshoz képest c-vel mozog. A lemez impulzusváltozása segítségével tudod mérni a tömeget, ha úgy méred, mint klasszikus mechanikában. No de az impulzusváltozás nullától különböző.
Ekkor nem hatsz erővel a fotonra. Maximum a fémlemezre hatsz erővel. A foton az amivel erőt fejtesz ki (mert ő közvetíti a kölcsönhatásokat), de nincs olyan részecskéd, amivel a fotonra tudnál hatni.
