Tisztázni kell ezt is, mert a közvélemény nem tudja pontosan. Sajnos mindenki Kulcsárnak, ennek a csaló, tanulatlan (bár állítólag zseniális) szélhámosnak tulajdonítja, és ez Gyurcsánynak éppen így jó. A helyzet az, hogy valójában Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, tehát egy hatalomközeli, "tiszteletreméltó" "fehérember" mondta ezt Kulcsárnak, mégpedig Bodnár Zoltánról, a Nemzeti Autópálya Rt. szintén elnökéről, egy szintén nadrágos emberről, hogy ő fog beszélni Gyurcsányival. Kulcsár ezekre csak annyit mondott, hogy az jó, ennek örül.
Olaszba szakadt ismerősöm picinyt elcsodálkozott a tudatlanságomon, mert mint elárulta: meg volt győződve róla, hogy idehaza a média a Rómában történt fiaskóval van tele. Ő ugyanis az olasz televízió élő közvetítését figyelte, és ott egyértelműen hallható volt, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnökét Gyurcsányinak nevezték az ünnepségen. Ami persze odakint senkinek sem jelentett semmit, hiszen valószínűtlen, hogy a Kulcsár-ügy a Capitolium dísztermébe is begyűrűzött volna, mégis a magyar “ny” betű ilyetén értelmezése miatt nem a kormányfő, hanem bizonyos Gyurcsányi szignálta az uniós alkotmányt. És, hogy ez minimum vicces.
"De ok lehetett az is, hogy a Gyurcsányi család, amely évszázadokkal előtte befogadta őket, kihalt és örökébe a zsidóellenes nézeteiről híres Andreánszky báró került."
A szövegösszefüggésből úgy tűnik, hogy ez már a polgári átalakulás után történt, amikor nem a nemesi magánjogot alkalmazták örökösödési ügyekben. Tehát a fentiek nem feltétlenül jelentik, hogy a Gyurcsányi család valóban kihalt volna, csak mert birtoka, vagy annak egy része az Andreánszky családra szállt.
(Nem ritka egyébként, különösen kiterjedtebb caládoknál, hogy a különböző ágak vagyoni helyezte között kirívó különbségek alakulnak ki néhány nemzedék alatt. Akár történelmi jelentőségű családokat is lehetne említeni, ahol az elszegényedett ágak családtagjai 1848, vagyis a jogi kiváltságok elvesztése után eccerűen zsellérként, napszámosként jelennek meg az anyakönyvekben. Előfordulhat, hogy a Gyurcsányi családnak is számos ága-boga alakult ki az idők folyamán.)
Momentán az MNB elnöke szeretne lenni, és intenzíven lobbizik. Ha a lenti felvétel nem csupán Kulcsár száz tódítása mellé a százegyedik, akkor Bodnárnak igen erős kártyái lehetnek gyurcsány(i) meggyőzésére.
A zsidóságról szóló első adatunk 1746-ból származik, mikor egy összeírás szerint mindössze egy zsidó házaspár lakott. Mikor azonban 1783-ban megjelent II. József zsidórendelete, melyben feloldotta a zsidóságra vonatkozó gazdasági tilalmakat, megindult a betelepülés. Alsópetényben a Gyurcsányi család nyújtott letelepülési lehetőséget számukra. Az 1784—85-ös összeírás idejére számuk már 90-re emelkedett. 1814-re pedig elérte a 136 főt. Ez elég magas létszám, ha hozzávesszük, hogy ekkortájt mindössze 700-an éltek a településen. 1869-ben Nógrád megye lakosságának 4,2 %-a vallotta magát zsidónak. Számuk 1848-hoz képest 90 %-kal emelkedett. Azonban ha végigtekintünk a korszak családnevein meglepődve tapasztaljuk, hogy Alsópetény lakosságára a XIX. század végén és a XX. században egyáltalán nem volt jellemző a zsidóság túlsúlya. Néhány évtized alatt szinte teljesen eltűntek a községből, annak ellenére, hogy itt-tartózkodásukat hosszú távra tervezték, ezt bizonyítja a zsinagóga építése is. Valószínűleg több tényező együttes hatására történt mindez. Az egyik ok lehetett az 1873-as kolerajárvány, a másik a lakosság elszegényedése, miután a szőlőültetvények tönkrementek. Ehhez hozzájárult a zsidóellenes hangulat. Még a század elején is zsidókkal fenyegették az apróbb gyermekeket Petényben. De ok lehetett az is, hogy a Gyurcsányi család, amely évszázadokkal előtte befogadta őket, kihalt és örökébe a zsidóellenes nézeteiről híres Andreánszky báró került. A zsidók jelenlétét ma már csak a falu határában látható temetőjük bizonyítja (Végh 1994: 35-37)."
Nekem hiányzik, és töretlenül bízom a népszava/és/népszabó független tényfeltáróiban. Úgy gondolom, hogy az alapos munka miatt húzódik ilyen sokáig a hiteles közlés.
(A tokaji gigantikus összeesküvés feltárásán is sokat küzdöttek, de megérte.:-)
A telefonkönyvben legalább 2 tucat a Gyurcsányi, gondolom van köztük nyugdíjas pedagógus, munkanélküli és egyébb nagyágyú. De ha mégse találnák meg a Gyurcsányiak között a "legnagyobb ember'-t, akkor le kell nyomozni az összes Orbánt, Kisst, Kovácsot, stb. Utolsóként Flepkót (alias Gyurcsány) is meg lehetne vizsgálni, de akkora már úgyis elévülne a dolog, nem lenne értelme foglalkozni vele.
A Gyurcsányi-Szcitovszky-kúria 1809-ben épült klasszicista stílusban. A kúriát övező 2 hektáros kertet 1975-ben védetté nyilvánították.
A századok során sok tulajdonosváltást követően a Scitovszky család lett a település birtokosa. A ma iskolaként használt kúria is a család tulajdona volt. Az épület másik tulajdonosának, a Gyurcsányi családnak a nevét is őrzi az elnevezés."
Érdekes összevetni ezzel azt, hogy ha jól emlékezem, Debreczeni a könyvében azt állítja, hogy Gyurcsány egy felvidéki nemes család sarja. Nos, Gyurcsány nevű nemes család nem élt a Felvidéken, sem másutt. A történet elképzelhető, hogy pusztán a szokásos magyar fabulák egyike. Ám nem érdektelen megemlíteni azt a tényt, hogy Gyurcsányi néven tényleg volt egy magyar nemesi család, amelyik valóban a Felvidéken élt.