Ja. Van. Pl. ráutaló magatartás. Lásd: magánjogi alapismeretek ... szerződéskötés formái. Le sem kell írnod. :)
Azzal, hogy együttélsz valakivel, bizonyos idő után némely esetben ugyanazok a jogok és kötelezettségek járulnak a tény meglétéhez. nem lehet azt mondanod, hogy "kérem, mi csak együtt éltünk." :)
le lehet ugorni toronyház tetejéről is, aki ezt azért teszi meg, mert ide leirtam, esetleg eddig azt hitte, hogy nem halálos, az -tiszta lelkiismerettel mondom- megérdemli...
a kákán is csomót keresel..
Igen: minden embernek állampolgárilag joga van megölni magát illetve levágni a kezét lábát stb.. én nem javaslom, de ez tény, tőlünk függetlenül. Aki most EZÉRT megteszi, azt nem sajnálom. Remélem, nem érzel ilyen csábitást :)
Igen, csak arról elfeledkezel, hogy amit leírsz, azt mások is olvashatják ... és hivatkozhatnak is rá. Képzeld csak el: valami idióta megissza, de túléli és aszongyahogy az ersekdoratól olvasta, hogy ez lehetséges és joga van hozzá. Neked semmi felelősséged nincs elvileg ... de vajon a lelkiismeretedhogyan bírná?
A második bekezdéseddel egyetértek.
De amúgy az iszonyodás és a keresztény háttér kérdésében mág adós vagy magyarázattal, nem gondolod?
hülyeségeket irsz és kiforgatod a szavam, de már ez is mond valamit..
nem propagáltam a sosavas dolgot, hanem azt irtam le, hogy a hatályos jogszabályok értelmében bármely állampolgárnak joga van sosavat inni. Ez tény, semmi több.
A lelkiismeret azt jelenti, hogy mondjuk nem teszem tönkre a párom életét, mindent megteszek a gyerekemért, nem hazudok, nem csalok, megprobálok javitani a hibákon és tisztelem a másikat, a másik felelős döntéseivel együtt, az bármi is legyen. Ehhez nem kell polgárjogi szerződés, ugy gondolom.
könyörgöm, mi szükség van __nekem__ a házasságra, ha nem érzem szükségét?! az, hogy ilyen forumlakóknak bebizonyitsak valamit, vagy mi? SZÁMOMRA SZÜKSÉGTELEN. Ennyi. Ezen kár vitatkozni. Inkább azt kérdem, másnak ez miért fáj...? Talán ezen érdemes lenne elgondolkodni.
Ha nem félsz valamitől, ami megléte nem befolyásol téged semmiben, akkor mi tart vissza attól, hogy megtedd? Nem érdekel? Jó, de az együttélés is gyakorlatilag nem más, mint házasság ... ugyanis annak is vannak a házasságéhoz hasonló és vele megegyező jogi következményei. Tehát gyakorlatilag házasságban élsz,csak nem vagy hajlandó róla tudomást venni. Mi tart vissza ennek elismerésétől? A de facto kontra de jure nem módosít a helyzeten ám. :)
Mit jelent egymás felvállalása? Meg mersz jelenni az illetővel az utcán? Vagy mást?
"...az egész eszemisége keresztény..." Ez ígynem igaz. Ez így hazugság. Még itt Magyarországon is ... nem említve a világ többi részét. Nagyon el vagy tévedve.
Miért iszonyodsz? Ha van polgári házasság is, akkor annak semmi köze nincs a valláshoz. Akkor attól nem kellene félned. Mire föl a paranoia? Mitől leszel több és jobb nélküle? Mitől leszel több és jobb vele?
Mi a lelkiismeret? Neked. Ha például a egyik hozzátartozód - akit nagyon szeretsz-úgy dönt, hogy alkalmazza az általad már említett "sósavas" ötletet, milyen lelkiismerettel fogsz másnap ébredni? Vállat vonsz talán? Elvégre te is propagáltad, nem?
ha valaki nem tesz meg valamit amire nincs szüksége, az mitől automatikusan félelem? a házasság mint intézmény pedig abszolut jogi vagy vallási célokat jelent, amiknek semmi közük nincs két ember egymást felvállalásához.
egyébként nekem plö az az okom a házasság ellen, hogy az egész eszmeisége keresztény, amitől én iszonyodom. ettől még tökéletesen jol, monogámul és félelemmentesen megvagyok a párommal. hogy mi tart össze, és az uton? A LELKIISMERET.
különben meg olvass vissza, mert most nulláról elkezdted hozni azokat az érveket, amiket már megvitattunk..
Nem ez lenne a kérdés lényege, hanem inkább az, hogy amikor valakit szeretnél - hosszú ideig ... naedjisten: örökké -, akkor megnézed-e alaposan, hogy ki az, mérlegeled-e alalposan, hogy ő az, akivel élni szeretnél ... és ha igen hozzámész-e? Elvégre, ha nem számít a papír a szerelemhez és az együttéléshez, akkor a megléte sem szól ellene.
Pont attól, hogy nem merik azt felvállalani, hogy a kölcsönösségüket megmutassák.
Pontosan azért, mert félnek azoktól a "jogi" felelősségektől, amivel a dolog jár.
Pont attól, hogy a megszokottnak tűnő "holtomiglan-holtodiglant" - ami gyakorlatilag a monogám házasság lényege (most csak egy adott kultúrkörről beszélek) nem merik megtörténtté tenni azáltal, hogy ezt fel is vállalják.
Ez afféle sunnyogás. Lehet, hogy szeretik egymást ... de akkor mit tartanak a jogi következményektől? Ha szeretik egymást, akkor tudják, hogy náluk ez nem jön be ... vagy mégsem? Nem értem a lényegét.
"Az az ember, Galadiel, aki párja kérésére, akinek fontos lenne a házasság, biztonságérzete vagy a szertartás miatt, azt feleli: "Minek az a papír?" és elzárkózik, bizony nem meri vállalni a felelősséget, ezt fenntartom"
Kedves Mollly!
Azt gondolom, mindenki önmagából indul ki, és ez nagyon helyes! Az élettapasztalatunk természetesen cizellálja azokat az illúziókat, amivel indudítottunk felnőtt életünk kezdetén... (Gondolom csak azokról az esetekről érdemes szót említeni, amikor a 2 fél komolyan gondolja élete összekötését bármelyik variációban...)
A házasság szvsz egy hagyomány. 2 ember szereti egymást, szövetséget köt és ezt megpecsételi. Na ez a pecsét a házasságlevél! Van, akit ennek a valóságos léte megnyugtat, van, akinek a mindennapi együttlét, egymásért való kiállás elegendő papír nélkül is... A felelősségvállalás nem ott kezdődik, hogy megjelentem egy szertartáson, hanem az, hogy vállalom a partneremet az asztalnál, az ágyban... és ehhez bizony nem kell feltétlenül papír!
Annyifélék vagyunk és annyiféle variációja van a kapcsolatoknak.
Tapasztalatom szerint minden szövetséget meg lehet szegni és életben lehet tartani.
Megszegni nyiltan és titokban... Minden szövetséget fel lehet bontani! Ha valakinek házasságlevéllel van kitapétázva a hálószobája, az sincs biztonságban! Már a papír tényétől.
A szövetséget életben lehet tartani érzelmi vagy gazdasági érdekből. A gyerek, a vagyon komoly összetartó erő...
No + a szerelem, szeretet is! :o)
Ugye nem akarod azt mondani, hogy ez, egy aktus, egy papír nélkül nem tud ugyanolyan tartós és erős lenni?
:o)))
Monologizálni persze egyszerűbb, mint vitázni, a másik véleménye magánügy, és ezzel el is van intézve. Ne mondja el a véleményét, én meg nem hallgatom meg, mert magánügy, magyarul le van sz..va.
"Jó. Az egyházi meg hagy legyen mindenkinek a magánügye. Mint ahogy a hite, vallási hovatartozása is az. " Erre válaszoltam, hogy házasságot támadó magánvéleménye is az. Ersekdora a vitát ezzel a bájos kijelentéssel indította: "Szerintem a házasság meg egyenesen baromság" Ennyit erről. (A hiba nem az én készülékemben van)
Én írtam, hogy te támadtad? Te nem, de ersekdora nagyon keményen igen. Erre mondtam, hogy a házasságot támadó vélemény is ugyanúgy magánügy. Erről megfeledkeztél, csak engem voltál szíves letorkolni. Jó éjt. :)
Az az ember, Galadiel, aki párja kérésére, akinek fontos lenne a házasság, biztonságérzete vagy a szertartás miatt, azt feleli: "Minek az a papír?" és elzárkózik, bizony nem meri vállalni a felelősséget, ezt fenntartom. Lehet bagatellizálni a válási procedúrát, de mégis procedúra az, egy akadálya a lelépésnek. Más a helyzet, ha a házasság egyik félnek sem jut eszébe, természetesen. Egyebekben pedig 2136-os hozzászólásomra tudom felhívni a figyelmedet.
