szerintem az nem "vezeték" hanem az állatszerű ágy farka. de az ágy fölött lévő korongban mi lehet az..?
vajon az ágy alatt azok a kanopusz edényék? a második képen elég furán néznek ki azon a kigyózó vonalon. és érdekesek azok a különös állatok is a felette lévő sorban.
ha bele botlasz felíratok fordításába, beteheted, bár gondolom csak valami sablon formaszövegek, és a minket érdeklő részletekre aligha tér ki.
"Számomra valóban kétségtelen, hogy az a nagyváros, amiről Homérosz beszélt Atlantiszon volt, s aminek ostromáról szóló történetet a kisázsiai Trójába tette át...
Pláne, ha még hozzátesszük, hogy az istenek várát és paradicsomi kertjét Asgardnak nevezték. Egy Thrym nevű óriás építette. Itt őrizte Iduna istennő egy ládában a halhatatlanság aranyalmáit! Az istenek ezért nem öregedtek... "
Blake szándékoltan rejtjelezett szavai csendülnek vissza: "Ama széles s árnyas dombokon, Albion s Amerika partja közt; Az Atlanti tenger rejti most: mit Atlanti dombságnak neveznek; Mert fényes ormaikról juthatsz az Arany világba Egy ősi palota, hatalmas Birodalmak archetípusa, Halhatatlan csúcsait mereszti az égnek, Isten erdejébe építette Ariston, a szépség királya, rablott hitvesének."
Blake még értett a régiek mítoszi nyelvén, s még tovább is szőtte azt a sajátjába. Két tudomány létezik nála, egy régi és igaz, amit nem is tudománynak, hanem Művészetnek nevez (ahogy a régiek minden 'tudományt' művészetnek neveztek); nála a modern tudomány a 'Helytelen Művészet', a lélek nélküli anyagi objektivizmus. Én azt gondolom, hogy igaza van, és ameddig a módszertanunk megmarad a szigorúan objektivista és materialista axiómarendszeren belül, addig vajmi kevés esélyünk van arra, hogy bármi lényegeset megértsünk a régiek 'mágiájából'. De ez már offtopic, filozófia és metafizika, mindezzel csupán álláspontomat kívántam jelezni röviden.
Kalamajkosz írta: "hm.. itt azt írják hogy méretek mégsem stimmelnek, túl keskeny a Frigyládához a szarkofág.. na most akkor mi az igazság? vagy honnan terjedt el hogy pont bele passzol? http://www.rickrichards.com/egypt/Egypt7_coffer.html"
Csupán a felületes újságírók és szenzációhajhász -Daniken-szerű- írók által. és még felületesebb olvasók által...
A lényeg, hogy az első piramidológusok, mint John Taylor (1859), majd barátja Piazzi Smyth csillagász, akik az ősi mértékegységek etalonjait látták a Nagy Piramisban, úgy gondolták, a Királyi kamra kőládájának belseje a búza ősi brit mértékegységének, a "quarter"-nek (negyednek!) az egészét tartalmazza, ami sohasem volt használatban. Magyarán, egy ősi űrmérték-etalon. Mikor Smyth 1865-ben a helyszínen megmérte a láda belsejét, úgy vélte, a kőláda üregének térfogata megegyezett a bibliai Frigyláda térfogatával. A kamra köbtartalma az első fali tömbjének magasságáig pontosan ötvenszerese a láda tartalmának. Smyth által pontosított ún. "piramis-hüvelykben" (PH= 25,424...mm) a kőláda belseje: 71.317 köbPH. Tehát egyáltalán nem azt mondta, hogy a Frigyláda éppen "belepasszol" a kőládába, hanem csak a térfogatuk megegyező, s tőle a Frigyláda éppen lehetett volna kocka vagy gömbalakú is... Az egyezést szimbolikusnak gondolta, és nem alakinak.
A harmincas években fellépő Worth Smith amerikai író, az ötvenes években Adam Rutherford, majd Rodolfo Benavides piramidológus is ugyanezt mondják a kőládáról könyveikben. Ezt ők egyébként nem is tartották egyébként különösebben rejtélyesnek, mert úgy vélték, régi zsidók szent hüvelyke megegyezett a piramis hüvelykkel, ami igaz is, hiszen Mózes és a többi héliupoliszi pap, akik kivezették a zsidókat Egyiptomból, magukkal vitték az egyiptomi-szent-mértékeket... E. Raymond Capt egy újkori piramidológus könyvében (1978) oda jut, hogy az ép kőláda belső térfogata 72.000 köbhüvelyk akart lenni, míg a külső térfogata, ennek éppen a duplája: 144.000 (!) köbhüvelyk...
Egyébként: a Frigyláda térfogata 62,5 x 37,5 x 37,5 piramis vagy zsidó szent hüvelyk volt (=Biblia: 2,5x1,5x1,5 könyök), de ebből le kell venni az 1,8 hüvelykes falvastagságot: 58,9 x 33,9 x 35,7= 71.282,55 köbhüvelyk. A Királyi kamra gránitládájának belsejét Maximillian Eyth vagy Gray 71.250, míg Smyth 71.317 szent köbhüvelyknek számította, tehát valóban megegyező volt a térfogatuk...
Viszont a kőláda belseje megfeleltethető egyiptomi királyi könyökben is, aminek hossza: 52,4 cm volt (szemben a piramiskönyökkel, ami 63,56 cm volt), és valóban nem hiába hozták kapcsolatba a gabona ősmértékével, mert Hórusz "ép szemének" (uadzsat) részei a gabona űrmérték törtrészeit is jelentették. Amenope is így szólt: „a véka: Ré Szeme”. Mikor Széth meglelte a ládát, mérgében 16 részre vágta Oziriszt. Azaz 4/64-es darabokra vágta a Szemet. Egy mítosz szerint Ízisz egy gabonaszitába helyezte Ozirisz tagjait. A láda belseje 32 bushel, míg a külső térfogata 64 bushel, azaz 16 egyiptomi királyi köbkönyök. Ennyi részre vágta Széth Oziriszt... Ez így elég érthető...?
Értem mire gondolsz, de azok a fejeket alkimisták készítették, és fémből voltak, soha sem utaltak rájuk, mintha üvegből lettek volna. Amit te mutatsz, gyakorlatilag egy koponyamásolat, egy szobor, kristályból, bármilyen "fénytani jelenséget" vagy "okkult erőt" is produkáljon... Amit beraktam képet, meg felesleges mellé tenni, hiszen csupán "illusztrációnak" szántam (!), nyilvánvalóan nem egy héliupoliszi "fémfej" képe...
Sajnos egy "fémfej" sem érte meg korunkat: Szilveszter vagy Villena fejeiről tudjuk, hogy szétzúzatták őket, akár a templomosok mágikus fejeit...
A hagyomány szerint rézből készült beszélő fejet hozatott Spanyolországból Gerbert D'Aurillac, azaz II. Szilveszter pápa (ő küldte Istvánnak a koronát). Bergier és Pauwels az ő esetéről bővebben szól, íme:
"Gerbert 920–ban született Auvergne–ben, és 1003–ban halt meg, bencés szerzetes volt, a reimsi egyetem tanára, Ravenna érseke és III. Ottó császár kegyelméből pápa. Állítólag egy ideig Spanyolországban élt, s egy titokzatos utat tett Indiába, s ott szerzett ismereteivel bámulatba ejtette környezetét. Volt például a palotájában egy bronzfej, amelyik igennel vagy nemmel–válaszolt a feltett politikai és a kereszténység általános helyzetére vonatkozó kérdésekre. II. Szilveszter szerint (Migne latin Patrológiájának CXXXIX. kötete) az eljárás nagyon egyszerű volt, és a kettes számrendszeren alapult. Állítólag a mi kettes számrendszeren alapuló automatáinkhoz hasonlított. Amikor a pápa meghalt, a „varázs”–fejet szétrombolták, és a benne felgyülemlett ismereteket gondosan elrejtették. A Vatikán könyvtára bizonyára szolgálna egy–két meglepetéssel, ha beengednék a kutatókat. A Computers and Automation című kibernetikai folyóirat 1954. októberi számában olvashatjuk: „Feltételeznünk kell, hogy rendkívüli tudású, leleményes és páratlan kézügyességű ember csinálta. Ezt a beszélő fejet állítólag olyankor szerkesztették, amikor a »csillagok meghatározott állásba kerültek, pontosan akkor, amikor az összes bolygó megkezdi útját«. Szó sem volt sem múltról, sem jelenről, sem jövőről, ez a találmány szemmel láthatóan messze túltett ellenfele jelentőségén: a királynő perverz »falitükrén«, amely a mi modern mechanikus agyaink elődje volt. Azt állították természetesen, hogy Gerbert csupán azért volt képes megcsinálni ezt a gépet, mert az ördöggel cimborák, és örök hűséget esküdött neki.”
Odin aranyból készült jósfejéről azt mondták, birtokolta "Kelet minden bölcsességét". Azt tudom, hogy az egyiptomi titkos városban, a falakkal körbezárt Héliupoliszban az alkimista tevékenységek mellett valamiféle "mozgó-szobrok" gyártása is folyt, melyeket a papok arra használtak, hogy az alkimista anyagok gyártásában és a föld alatti munkálatokban segítségükre legyenek. Miután nem jött többé a Főnix, elvesztették funkcióikat. Már csak javítgatni tudták őket és legfeljebb templomi kegytárgyat csináltak belőlük. Ez a beszámolók korából világosan látszik: a legrégibb leírásokban ezek a sajátos automaták, mozogtak, beszéltek, "izzadtak és könnyeztek" (?), majd később már csak lépegettek, végül már csak bólogattak...
A héliupoliszi kígyópapok másik terméke az ún. "beszélő fejek" voltak, de nem pontosan tudni, hogy mire használhatták ezeket. Azt tudjuk, hogy mikor ezek avatatlan kezekbe kerültek, főleg jóslásra használták őket. Érdekesek a középkori arab alkimisták feljegyzései, melyek többször hivatkoznak valamiféle "aranyfejre", anélkül hogy bármit elmagyaráztak volna róla, de ha belegondolunk, logikus, hisz a helyi koptoktól örököltek bizonyos hagyományokat a régi Egyiptomból, másrészt teljesen szabadon rombolhatták le az ősi templomokat és azok kazamatáit. Bizonyára találhattak legalább egy, héliupoliszi fémfejet. Egyébként ezek a fejek, hol aranyból, hol bronzból, hol meg vasból készültek...
A középkori arab írások beszámoltak egy híres kairói varázslóról, akit El-Ghirbynek neveztek, akinek volt egy ilyen arany feje. El-Ghirby fő elfoglaltsága az volt, hogy rejtett kincsek után kutatott! Az aranyfejről pedig azt mondták, hogy válaszolt a kérdésekre, s maga El Ghirby is járatos volt az alkímiában...
Európában is felbukkantak ilyen fémfejek, rendszerint vasból készültek, és mindig egyházi méltóságok vagy híres alkimista tudósok szerzik azt meg, mint Virgilius nápolyi püspöknek, Enrique Villena spanyol tudós és alkimista (15. sz.) vagy Roger Baconnak és így tovább... Egyértelmű, hogy ezek nem Európában és abban a korban készültek, hanem olyan zarándokok vagy kincsrabló-expedíciók hozták el, akik a Szentföldre mentek és útba ejtették Egyiptomot, ami akkoriban szinte általános szokás volt... Úgy tartják, hogy a templomosok ilyen mágikus fejek segítségével tartották egymással a kapcsolatot, de Orpheusz is Egyiptomból vitt magával egy beszélő fejet, melyet Leszbosz szigetén őriztek. Hozzáfordultak tanácsért és jövendölésért.
Héliupoliszba talán a híres Min isteni herceg hozta a "Fej" prototípusát, akit a görögök Perszeusszal azonosítottak, sőt a pelaszgok révén ismerték a nyugati kaland hagyományát is. Valójában az ő történetét meséli el Homérosz, hisz Perszeusz mítoszából is kitűnik, hogy előbb É-Afrikán és az Atlasz-hegységen át nyugatra ment, majd innen északnak, behatolt egy hüperboreaszi várba, onnan elrabolva valamit, Atlantisz egy szigetére, Szarpédonra utazott, elhozva a Gorgó-fejet, amit a három Gorgó őrzött, és abban az ókori mitográfusok (mint Palaiphatosz) egyetértettek, hogy a Gorgó-fő egy atlanti-óceáni szigeten volt. Innen hozta Egyiptomba, s a deltai megálló után a másik nagy beavató városba, a déli Khemmiszbe ment, ahol a csodálkozó régészek kiásták Min herceg predinasztikus, azaz még a Ménész előtti időkből származó hatalmas kőszobrokat, melyek Min istent ábrázolták, pedig korábban azt hitték, hogy a monumentális kőszobrászat vagy ezer évvel később, az Óbirodalom idején indult csak meg...
K. Koutrouvelis számításai szerint Perszeusz i.e. 3285 körül született, ami szintén mellettünk szól, és az, hogy a mítosza az egyik legrégibb a görög mítoszok közt... Az én értelmezésemben a Gorgók, démonikus papnők vagy királynők. Szerepük analóg a sok régi történetből ismert papnőkével, akik atlanti szigeteken éltek. Eredetileg az atlantiszi misztériumok őrei és pártfogói. Rémséges álarcot viseltek, hogy elijesszék az avatatlanokat. Ők voltak hívatva őrizni a Gorgó-főt... Az eredetileg gyönyörű lány, Medúsza alakjában sem nehéz felfedeznünk az ősi Atlantisz királynőinek őstípusát, szerepe analóg az egyiptomi "Nyugat Királynőjével", Hathórral... Perszeuszról még annyit, hogy a pelaszgok szerint az Argoszban lévő hellenikoni piramis (i.e. 3300 körül épült) közelében született. Anyja, Danaé, a napisten papnője volt, akit egy titkos földalatti város bronzból épített nemzőszobájában tette magáévá istene. S hogy a Gorgó-főnek számos technikai tulajdonsága volt, arra mi sem jobb bizonyíték, hogy a leírások szerint két oldalán vékony csövek lógtak ki belőle, melyeken át valami roppant különleges folyadékot "gyártott"...
A maya szent könyv, a "Popol Vuh" többet is mond az automata fejekről: Jaguárszarvas egy mesterséges fejet készített a Vadász testére. De honnan kapta az agyat? „Az agy a mennyeiektől jött. Az Ég Szíve volt. Egylábú Villanás szállt le, ő szállt le a Denevérek Házába. Bár nem volt könnyű, befejezte az arcot és ismét jó volt, szépnek látszott a bőre. S valóban beszélt.” Értitek már, mire céloztam, hogy miután nem jelentkezett többé a hatalmas főnixmadár, lealkonyult a héliupoliszi "automata fej" gyártás is...
Jó lenne, ha e kutatások ügyében lenne valami konkrét érdemi előrelépés, haladás. Mert az sajnos nem visz előre, hogy nagyon érdekes csevegés van ezekről, az érdeklődők és kutatók közt. Társadalmilag magasabb, komolyabb, hivatalosabb szintre lenne üdvös emelni e kutatások eredményeit. Gondolom egyetlen kutató sem csak saját örömére és szórakozására szán ennyi időt és energiát, hanem a közjó érdekében az emberiség fejlődése érdekében. Nemde?
Ahhoz hogy az emberi tudás integráljon e kérdésekben új információkat, ismereteket, a konkrét tettek mezejére érdemes lépni. S ez sajnos ahogy ezt mutatják az eddigiek, egy (vagy több) könyv kiadásával sem túl gyakran elérhető. Mást, többet célszerű tenni ahhoz, hogy a bizonyos kutatások közös, objektív tényekké igazságokká váljanak. Ezt a munkát pedig közösen összefogással, sok lúd disznót győz ill több szem többet lát - elven lehetne megvalósítani vagy legalábbis törekedni rá. Ezért azt gondolom, hogy érdemes lenne egy kört, társaságot, egyesületet vagy nem tudom milyen közösséget alapítani, mely összeadva minden tudását egyrészt ön- és egymás képzésével foglalkozik, másrészt pedig a tények feltárásával, bizonyításával és publikálásával, a tudományba való integrálásával (pl tudományos cikkek kiadása, lobbizás egyetemeken, akadémiákon, médiajelenlét, persze csak azokban a kérdésekben, ahol van kielégítő bizonyítási lehetőség), s idővel ha sikereket ér el, akkor lehetne oktatás, alternatív képzés tanfolyamok, expedíciók stb stb...
Tudom, hogy vannak hasonló körök. Pl a Paleoasztronautikai Társaság, de a jelek szerint sok mindent nem értek el eddig és nem is valószínű hogy eddigi módszereiken, stílusukon kívánnak változtatni, tehát hozzájuk csatlakozni ilyen aspektusból értelmetlen. Elvannak maguknak, sok vizet nem zavarnak. Azt gondolom hogy viszont itt néhány olyan kutató jött össze, akik együtt talán nagy lépést tudnának az emberiség tudományának történetében megtenni... Nemde?
Szóval alapíthatnánk, alapíthatnátok egy társaságot... ;)
Talán inkább a pelikán, ami alkímiai értelemben mégis kapcsolódik a Főnixhez, hiszen az ezoterizmusban az "öngyilkos" pelikán, a búvárkodásából "ősanyaggal" visszatérő pelikán szintén a Bölcsek Kövének jelképe volt. A pelikán, akár a főnix meghal, hogy kicsinyeinek életet adjon, de még ezzel sem tártuk fel alkímiai jelentőségét, mert egy fura eszköznek a neve is "pelikán" volt az alkimistáknál... S a ki még többre vágyik, elolvashatja, Robert Charroux "Más világok irattárai" c. könyvének (1977) "A pelikán áldozata" c. fejezetét (260-261. old.)....
Nem csodálom, hogy Neuszerré naptemploma nyomán másoknak is különös gondolatai támadnak. Én azt gondoltam, hogy valamiféle óriási gépezetet próbáltak itt úgy-ahogy kőből utánozni... Héliupoliszban azok a kőtálak fémből lehetett és az oldalin látható fogaskerékszerűségekkel mozgatták egymást, valamiféle alkimista eljárás elvei szerint ("vegyítőedények")... A technikatörténet szerint az első kezdetleges fogaskerekek az i.e. 5. század közepén jelentek meg. Elsőként először Arisztotelész említi a "Mechanikus problémák" c. írásában. Ktészibiosz görög mérnök is használt már fogaskereket az i.e. 250 körül készült hidraulikus órájában... SZERINTEM: A fogaskerék elve vízözön előtti találmány. Mely rejtetten, anélkül, hogy rendeltetésének megfelelően használták volna, jelen volt az ókor egészén át. Az ókori ember még tudott róla, de képtelen volt használni, s inkább valamiféle kultusztárgy vált belőle... máskor meg valamiféle játékokban bukkantak fel, mint a panamai Cocléban találtak, vagy valamiféle telkhinek által gyártott "csillagóra" másolatában, amilyet az antiküthérai hajóroncsból hoztak fel...
Ilyen használhatatlan, kőből vagy bronzból készült fogaskerekek sokfelé felbukkannak. Rafael Larco Hoyle perui mérnök (1901-1966) számos ásatást vezetett és talált nagyon érdekes bronzkorongokat, melyek leginkább egy igazi fogaskerék másolatainak tűntek, mint a képen láthatók. Hoyle nagyon réginek gondolta ezeket a tárgyakat...
C. W. Ceram német régészeti szakíró -akit senki nem gondol fantasztának- beszámolt, hogy a kaliforniai Orange megyében régészeti feltárások során kőből készült fogaskerekeket találtak. „Átmérőjük 6-15 centiméter, 22, gépi pontossággal kimunkált foguk van. Rejtély, mire használta őket a 8000 évvel ezelőtt élt ember… Fegyverek vagy munkaeszközök aligha lehettek, mert többnyire puha kőből faragták őket, hogy erőteljes használat esetén letörtek volna a fogak.” (Az első amerikai, Bpest, 1979).
Annyit tegyünk hozzá, hogy az említett fogaskerekeket a dél-kaliforniai Santa Ana folyó völgyében találták. Ezek a fogaskerekek egy előző korszak technikai elemét utánozták. Átmérőjük 4,5 és 15,5 cm közt változik, a vastagságuk 2,5-6,3 cm között. A fogak száma 22 vagy annál kevesebb. Egy olyan őskori civilizáció eszközei közt találták azokat, mely az i.e. 6000 és 3500 között élt itt. Értelemszerűen már erősen megkoptak, de azért látható, hogy milyen pontos kis műalkotások voltak ezek sok ezer évvel ezelőtt... Az első képen láthatunk egy ilyen kőfogaskereket, míg a másodikon egy olyat, amelyen már tengelybemenet is látható...
A technikatörténészek a fogaskereket az emberiség 15 legfontosabb találmánya közé sorolják, és teljesen jogosan, s azt gondolom, hogy ha volt egy vízözön előtti valamilyen szintet elért technikai civilizáció, annak fel kellett találnia a fogaskereket, hozzá a tengelyt, mint alaptalálmány, amiről már bármilyen irányban építkezhetett... És azt is gondolom, hogy az alexandriai nagy Könyvtárban még voltak ősi leírásai ezen szerkezetek némelyikének vagy a fogaskeréknek, de az ókori görög és római mérnökök már nem tudták használni azokat, mert a technológiai háttér hiányzott, mint pld. az alexandriai feltaláló, Ktészibiosz első laprugója ezért volt szinte hatástalan, mert azt csak három százalékos óntartalmú bronzból tudta elkészíteni, míg kiváló minőségű acélrugó a kolkhiszi alkimisták és kovácsok titka volt, de ugyanez áll Szilveszter pápa magdeburgi horológiumára, aminek tervét egy régi iratban találta...
http://einhornpress.com/alexanria.aspx világítótorony, frigyláda, ókori elektrokémia, stb.. most nincs időm de esetleg ezeket a cikkeket is érdemes átfutni, bár sok marhaság is van itt..
azért ne feledkezünk meg teljesen a máshol unásig emlegett, elektromos lápának vélt szerkezeteről se. mintha azt is egy 'Osiris gerince'-szerű oszlop tartaná. http://www.world-mysteries.com/sar_lights_fd1.htm http://www.world-mysteries.com/alignments/sar_djed.htm ezen az oldalon a Djed oszlopot összefüggésbe hozzák Neuszerré naptemplom edényszerűségeivel is..
Közben jól beelőztél vagy 5 hozzászólással, ott van azért a 7051-es. Felrakok egy nagyobb képet a madárról, ez valami 'a fiókáit vérével tápláló pelikán' és Főnix hibrid lehet.
Nolanus: "És persze emlékezetes a hálóarcú menád Penelopé (Schenouda, itt mi volt a forrás?), aki szőttesének felfejtésével forgatja vissza az 'idő kerekét'."
Pld. Robert Graves is ír erről a "Görög mítoszokban", mivel "pene" = háló, szövet, vetülék, és az "ops" = arc. Graves szerint annyit a tesz a neve: "hálóval az arcán"...
Jacobus Typotius rajza persze érdekes, hisz több olyan részlet van rajta, amiről itt beszéltünk. A piramisból kitörő két forrás valóban elgondolkoztató. Bár a rajz kicsi, de a kereszt tetején, mintha a lángoló fészekben ülő Főnix lenne. Néha olyan sanda gyanúm van, hogy volt egy aránylag fejlett technológiájú társadalom a földön, aminek technikája nagyban összefüggött egy ismeretlen vallással, ami a Földet magát valamiféle "élőlénynek" tekintette. A technikája, azok megoldásai sok mindenben különbözött a miénktől, éppen ezért számunkra nehezen értelmezhető már. Majd amikor ez már eltűnt, de még emlékeztek azok "varázslatára" az ókori bölcsek csupán szimbolikusan és a rejtélyek homályával beszéltek ezekről, mintha valamiféle megfoghatatlan dolgok lennének, isteni beavatkozások, holott Odüsszeusz idején még azok az említett dolgok léteztek, tudták kezelni azokat...
Hall nézeteit azért gondolom avasnak, mert a száz évvel ezelőtti módszerekkel operál, a rejtélyeket öröknek hiszi, nyelvezete tudományosabb, mint a többi misztikusé, de nekem már nem eléggé, sosem tér ki a dátumokra, az események a levegőben lógnak, ami Guenonnál és társainál lehet okés, de engem nem így érdekel... Viszont nagyon jó gyűjtő (már-már eléri a mi Ráth-Végh Istvánunkat, csak az ő élcelődő megjegyzései hiányoznának, ám Hall komolyan is gondolja ezeket)... Mellette szól még, hogy nagyon jól olvasható, s van néhány eredeti gondolata, de hasra azért nem esek tőle...
Egyébként abszolut választóvonal köztem és az okkultisták közt, mikor én valódi elfeledett technikáról beszélek az őskorban, ők szintén egy magasabbrendű társadalomról, de ők nem gépekről és technikákról beszélnek, hanem szinte mindig valami különleges emberi képességekről, melyek állítólag abban az időben az emberek jó része még rendelkezett: mint kézzel gyógyítás, operálás, telekinézis, stb... Persze ezek teljesen megfoghatatlan dolgok, magyarán ha akarod hiszed, ha akarod nem, s amivel nem azt akarom mondani, hogy éppen nem létezhetne, de felesleges gépek nélküli "fejlett civilizációról" okoskodni, mint egyes misztikusok, metafizikusok és más ilyenek gondolják...
Azok a misztériumok, amiket említesz, azokról maguk az ókori görög szerzők is azt mondták (kezdve Hérodotosszal), hogy Egyiptomból kerültek görög földre.
"Heliopolis(On) Lelkei pedig lépcsőt építenek nekem..." én erről azt gondolom, hogy itt azt mondja, hogy "Héliupolisz papjai piramist építenek nekem"...
Ha pusztán a hagyományokat veszem, ez abban az időben lehetett, mikor Atlantisz viselte a "közép-országa" címet, az ősi geográfusok ide tették a föld köldökét, és Poszeidónisz szent dombján haladt át a kezdő meridián. Mindenképpen érdekes, amit az izlandi írt, még ha fel is vetődik, hogy csupán Homérosz irománya keveredett így el kibogozhatatlanul az izlandi sagák világával... Számomra valóban kétségtelen, hogy az a nagyváros, amiről Homérosz beszélt Atlantiszon volt, s aminek ostromáról szóló történetet a kisázsiai Trójába tette át...
Pláne, ha még hozzátesszük, hogy az istenek várát és paradicsomi kertjét Asgardnak nevezték. Egy Thrym nevű óriás építette. Itt őrizte Iduna istennő egy ládában a halhatatlanság aranyalmáit! Az istenek ezért nem öregedtek...
Most már az a kérdés, hogy ez az Odin nem fordult-e meg Egyiptomban, mint oly sok régi hős, aki a beavatást kereste...
Igen, Dzsó alábbi külső rekonstrukciója alkalmat ad arra, hogy kissé még elidőzzünk a Djed oszlopnál. Vagyis oszlopoknál, mert úgy néz ki, kettő fajta van belőle. Az első, ami az ábrázolások többségén látható, egy vastagabb oszlopon levő bordás szerkezet, és stílszerűen 'Osiris gerincének' mondják (kezdjük már kapizsgálni, hogy Schenoudának igaza lehet, amikor azt mondja, 'Osiris' egy több darabból álló szerkezet (is, persze emellett egyéb síkon különböző jelentéstartalmakat hordozhat)). A mi oszlopunk azonban nem így néz ki, négy egységre tagolható: 1. egy láda, vagy bárka alakú tartószerkezet, 2. egy vékony, nyélszerű oszlop, 3. ami a legérdekesebb, egy hengeres, felül lekerekített, kúpszerű alakzat, amin egyfajta jellegzetes rácsos textúra figyelhető meg, és ami úgy tűnik, 'Osiris fejét' rejti magában, 4. két egymáshoz simuló fülszerű képlet, amit ferdén sraffozott textúrával ábrázolnak, leegyszerűsített rajza pedig nagyon hasonló ahhoz, ahogy Mózes kőtábláit szokás ábrázolni. A mellékelt ábrán szépen látható ez a két fajta Djed vagy Tet oszlop, a 2. fajtához egyébként általában mindig egy kígyó is kötődik(kockáztassuk meg big4 kábelét? Bizony, az ilyesmikről mi is tudjuk, hogy erős, sőt halálos a csípésük...), és itt most a 'ládáról' leszerelve, nyéltől fölfele látható. A 2. ábrán látható, ahogy a kígyó lefelé lóg róla.
Maradjunk most ennél a hengeres, lekerekített, háló-textúrás formánál. Szerencsére ismerünk egy másik ilyesfajta tárgyat, még pedig nem kevésbé híres helyről, mint a Delphoi Jósdából. Mint látni fogjuk, ez a tárgy központi szerepet foglalt el az ókori világ leghíresebb jóshelyén. Azt hiszem megállapíthatjuk, hogy ugyanarról a képletről van szó, hengeres, felül lekerekített alakzat, rajta hálószerű mintázattal. Leírásokból arra következtetnek, hogy ez is üreges volt. Ez a valami nem más, mint maga az Omphalos, vagyis a 'Világ köldöke', és ebben a minőségében 'meglepő' hasonlóságot mutat a fentebb látható, Uroborosz kígyó kerítette egyiptomi Tettel. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a fülek és nyél hiányzik (viszont azt hiszem az is nyilvánvaló, hogy ez már nem az eredeti Omphalos lehet, mivel itt az elveszett eredeti textúráját is magából a kőböl faragták, tehát ez működésképtelen másolat), viszont szerencsére a készítő megőrizte magának a hálómintázatnak a különös jellegét: látható, hogy tojásdad, 'bemetszett' (nem tudok rá jobb kifejezést, mindenki láthatja) szemek összefűzéséből áll. A figyelmesebb olvasónak erről azt hiszem rögtön beugorhat, amit Schenouda korábban írt: "Hiram a templom előtti bronzoszlop tetején lévő gömböket rézhálóval fedte, melyekről hát lánc függött alá. A hálóba –két sorban- kétszáz fémből készült „gránátalmát” helyezett el. Mindegyik gömböt kívülről négy könyök magas „liliomok” fogták közre. A Hekal elé egy arannyal bevont rézláncot helyezett". Hoppá, mondhatjuk joggal. Itt a közlő nyilván ugyanolyan gondban volt a 'láncszemek' mibenlétét illetően, mint én, és gránátalmának nevezte, ami valljuk meg, nem rossz közelítés (remélem ettetek már ilyesmit). Tehát már sejtjük, hogy a Jáchin és a Boáz a 2. típusú Djed oszlopok lehettek, még a lelógó kígyónk is megvan: "arannyal bevont rézlánc". Feltehetjük, hogy ez a lánc az alatta levő ládába ért le, a Zsidó templom esetében pedig a logika úgy diktálja, hogy Szentek Szentjében levő frigyládához. A 'fülek' szerepét valószínűleg a a Jáchin és Boáz tetején levő Liliomok játszották.
Térjünk most vissza delphii omphalusonkhoz. Szerencsére egy görög vázaképen ránk maradt egy 'korabeli' ábrázolása. A nagyobb képen talán jobban látható a lényeg. A jelenet közepén, az oszloptól jobbra Oresztész látható, aki oltalmat keresve 'átöleli' az Omphalost. Hogy erre miért volt szüksége, az ügyben az érdeklődőket az Iliászt követő események mítoszciklusához utalom, röviden annyit, hogy Oresztész egy kedélyes görög stílusú családi leszámolás miatt volt kénytelen menekülni. Itt szépen látszik az Omphaloson levő hálós szerkezet a globuláris szemekkel, és látszanak szépen a keresztben, sávosan elhelyezkedő láncok is. Oresztész nem hiába hívta az Omphalossal az Isteneket, tőle balra Apollón(aki érdekes módon ugye Orpheusznak is megjelent...) látható, elhárító tartásban, a jelenet jobboldalán Artemisz kémleli a testvérén túlról érkező veszélyt. Apollón lábai között a híres tripod látható, amiről láthatólag a kissé kiábrándító külsejű Pythia menekült el, nyilván ilyen erőteljes isteni közbeavatkozásra ő sem számított. Sajnos ezen a képen nem nagyon látható, de a mítosz szövegéből és egyéb ábrázolásokból tudható, hogy az ádáz Erinnysök üldözik Oresztészt az anyagyilkosságot megtorlandó. Az Erinnysöket egyébként, mint az a linkelt képen látható, karjukon és hajuk közt kígyókkal ábrázolják...
Az Omphalos és az egyiptomi hengeres alakzat nyilvánvaló szimbóluma kaptár gondolom ez másokban is felmerült már, akik láttak már 'klasszikus', szövött kaptárat. Ennek eléggé szerteágazó szimbolikája van, amiről írt már pár sort korábban Schenouda is, de azt hiszem azt elfogadhatjuk, hogy e fura szerkezetet hasonlóképpen 'jól közelíti', akárcsak a láncszemek globuláris alakzatait a gránátalma. Itt hozok egy szk. 'oltár' ábrázolást, ahol szépen láthatóak ezek együtt, de az is látható, hogy a készítő már nem volt tudatában a szimbólumok helyes kapcsolatának: pl. azt még tudta, hogy az oszlop tetején egy kerekded, hálós objektum van, de már nem kapcsolta össze azzal, hogy ez a kaptár (vagy csak nem akart túl egyértelmű lenni...ezért a 'ládára' helyezte, de a közvetlen közelbe :-), a másik oldalon a 'blazing star'(az ötágú csillag és az aranymetszés kapcsolata...) látható, ami méginkább nyilvánvalóvá teszi, hogy az ábra már csak spekulatív, mintsem operatív.
De hogy mégiscsak van erre mit keresni, azt azt hiszem szépen mutatja ez az ábra. Ez a különös építmény egy szökőkút, mégpedig 'Kaptár szökőkút' a neve (a sors fintora, hogy mint szökőkút már nem 'operatív', a medencéből virágágyást csináltak, de nem volt ez mindig így), és a Brigham Young High School nevű Mormon(!) oktatási intézményben található. Hogy hogy jönnek a Mormonok a képbe, azzal kapcsolatban mindenkit a Szabadkőművesség és a Mormonizmus kapcsolatát taglaló egyéb írásokhoz utalok. Az egész komplexum alapja egy medence (emlékezzünk Osris sírjára, ami egy szigeten áll, illetve hogy a láda néha maga hajó formáját is ölti), ebben áll benne a 'láda', a láda tetején, igaz csonkított formában, de ott djed 'bordás' tartóoszlop (ha magasabb lenne, akkor nem tudná a szökőkút szépen öntözni), és az egészet persze megkoronázza a méhkas. (Vajon miért kellett ezt a valamit ilyen erősen hűteni vízzel..., bár lehet nem kellett, az egyiptomiak csak kenegették...)
Akit érdekel a téma, itt található a Kaptár szökőkút története: http://www.byhigh.org/History/Beehive/1913.html
Itt pedig egy szk. értekezés a Kaptár és a méhek szimbolizmusáról, érdekes utalással a Fibonacci sorozatra (aranymetszés): http://mill-valley.freemasonry.biz/worrel/beehive.htm
Közben jól beelőztél vagy 5 hozzászólással, ott van azért a 7051-es.
Igen, Dzsó alábbi külső rekonstrukciója alkalmat ad arra, hogy kissé még elidőzzünk a Djed oszlopnál. Vagyis oszlopoknál, mert úgy néz ki, kettő fajta van belőle. Az első, ami az ábrázolások többségén látható, egy vastagabb oszlopon levő bordás szerkezet, és stílszerűen 'Osiris gerincének' mondják (kezdjük már kapizsgálni, hogy Schenoudának igaza lehet, amikor azt mondja, 'Osiris' egy több darabból álló szerkezet (is, persze emellett egyéb síkon különböző jelentéstartalmakat hordozhat)). 
Maradjunk most ennél a hengeres, lekerekített, háló-textúrás formánál. Szerencsére ismerünk egy másik ilyesfajta tárgyat, még pedig nem kevésbé híres helyről, mint a Delphoi Jósdából. Mint látni fogjuk, ez a tárgy központi szerepet foglalt el az ókori világ leghíresebb jóshelyén. Azt hiszem megállapíthatjuk, hogy ugyanarról a képletről van szó, hengeres, felül lekerekített alakzat, rajta hálószerű mintázattal. Leírásokból arra következtetnek, hogy ez is üreges volt. Ez a valami nem más, mint maga az Omphalos, vagyis a 'Világ köldöke', és ebben a minőségében 'meglepő' hasonlóságot mutat a fentebb látható, Uroborosz kígyó kerítette egyiptomi Tettel. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a fülek és nyél hiányzik (viszont azt hiszem az is nyilvánvaló, hogy ez már nem az eredeti Omphalos lehet, mivel itt az elveszett eredeti textúráját is magából a kőböl faragták, tehát ez működésképtelen másolat), viszont szerencsére a készítő megőrizte magának a hálómintázatnak a különös jellegét: látható, hogy tojásdad, 'bemetszett' (nem tudok rá jobb kifejezést, mindenki láthatja) szemek összefűzéséből áll. A figyelmesebb olvasónak erről azt hiszem rögtön beugorhat, amit Schenouda korábban írt: 
Térjünk most vissza delphii omphalusonkhoz. Szerencsére egy görög vázaképen ránk maradt egy 'korabeli' ábrázolása. A nagyobb képen talán jobban látható a lényeg. A jelenet közepén, az oszloptól jobbra Oresztész látható, aki oltalmat keresve 'átöleli' az Omphalost. Hogy erre miért volt szüksége, az ügyben az érdeklődőket az Iliászt követő események mítoszciklusához utalom, röviden annyit, hogy Oresztész egy kedélyes görög stílusú családi leszámolás miatt volt kénytelen menekülni. Itt szépen látszik az Omphaloson levő hálós szerkezet a globuláris szemekkel, és látszanak szépen a keresztben, sávosan elhelyezkedő láncok is.
Az Omphalos és az egyiptomi hengeres alakzat nyilvánvaló szimbóluma kaptár gondolom ez másokban is felmerült már, akik láttak már 'klasszikus', szövött kaptárat. Ennek eléggé szerteágazó szimbolikája van, amiről írt már pár sort korábban Schenouda is, de azt hiszem azt elfogadhatjuk, hogy e fura szerkezetet hasonlóképpen 'jól közelíti', akárcsak a láncszemek globuláris alakzatait a gránátalma. Itt hozok egy szk. 'oltár' ábrázolást, ahol szépen láthatóak ezek együtt, de az is látható, hogy a készítő már nem volt tudatában a szimbólumok helyes kapcsolatának: pl. azt még tudta, hogy az oszlop tetején egy kerekded, hálós objektum van, de már nem kapcsolta össze azzal, hogy ez a kaptár (vagy csak nem akart túl egyértelmű lenni...ezért a 'ládára' helyezte, de a közvetlen közelbe :-), a másik oldalon a 'blazing star'(az ötágú csillag és az aranymetszés kapcsolata...) látható, ami méginkább nyilvánvalóvá teszi, hogy az ábra már csak spekulatív, mintsem operatív.
De hogy mégiscsak van erre mit keresni, azt azt hiszem szépen mutatja ez az ábra. Ez a különös építmény egy szökőkút, mégpedig 'Kaptár szökőkút' a neve (a sors fintora, hogy mint szökőkút már nem 'operatív', a medencéből virágágyást csináltak, 
