Amikor egy periodus rezgést Fourier-sorba fejtjük, akkor f(t)=szumman=1-től végtelenig(cn*exp(-i*n*omega*t)), és a különböző n-ekhez tartozó exp(-i*n*omega*t) egy absztrakt térnek a bázivektorai. A cn-ek pedig a bázisvektorok hossza. A bázisvektorok ortonormáltak, vagyis egymásra ortogonálisak, és hosszúk 1. Ez a tér a Hilbert-tér.
Ezekkel a kvantumos dolgokal az a bajom, hogy nekem is kellene még egy Hilbert-térbeli agy, aztán a kettő szuperpozicíójaként talán meg is érteném. :-)
A QED-s fényszóráshoz hasonló a helyzet. Van olyan, amikor mind a fotonszám, mind az atom állapota megváltozik. Ez a rugalmatlan szórás. Viszont van egy olyan meglepő eset, amikor csak a fotonszám változik meg, de az atom állapota nem. Úgyanúgy alapállapotban marad, mint volt. Ez a rugalmas szórás (Rayleigh-szórás esete). De van a sztatikus téren való szórás esete is, amikor pedig a sztatikus tér állapota nem változik, hanem csak a szóródó részecske impulzusának iránya változik. Amikor neutronon foton szóródik, és delta0 keletkezik, az rugalmatlan fényszórásnak felel meg, amikor viszont a neutron a fotonszórás után neutron marad, az a rugalmas fényszórásnak (Rayleigh-szórásnak felel meg).
De ezeket az eseteket úgy kell érteni, mint módusokat. Mert a valóságban, ezeknek a különböző keverékében van a mikrorendszer. Így gyakorlatilag sohasincs olyan, hogy egy atomon foton szóródik, de az atom állapota ennek ellenére egyáltalán nem változik meg. Eze a szituáció igazából egy a sok Hilbert-térbeli bázisállapotok közül, és az igaz, hogy az atomnak minden állapotát ezek szuperpozicíójaként írható le. Csak a mérés során, egy ideális detektorban a rendszer kvantumállapota beesik egy sajátállapotába. Mert a mérés során a detektor-mikrorészecske kölcsönhatás szeparál egy sajátállapotot, és kiöl mindenféle interferenciát, amikhez tartozó végállapotokat a detektor meg tud különböztetni(ezért van az, hogy csak az azonos kezdeti és végállapoti folyamatok interferálnak, mert azok a detektor számára megkülönböztethetetlenek).
"Ha nem nyeli el, akkor lepattan róla? Felépítésben (kvarkok) egy neutron és egy ilyen delta0 teljesen egyformák és csak a spin az ami különbözik, és ettől lesz instabil?'
Igazából nincs olyan, hogy lepattan róla. Ez a foton mindenképpen megváltoztatja neutron állapotát. De ez a neutron-delta0 keverék állapot lesz, ami a mérés során P valószínűséggel vagy neutronba esik, vagy (1-P) valószínűséggel delta0-á( kvantumállapotok összeomlása).
A foton, amikor a neutronnal ütközik, akkor eltünik mind a foton, mind a neutron. És ekkora a helyén egy új állapot keletkezik. És később ez is eltünik, de később a helyén keltődik egy proton és egy pion.
"Felépítésben (kvarkok) egy neutron és egy ilyen delta0 teljesen egyformák és csak a spin az ami különbözik, és ettől lesz instabil?"
Alapvetően igen. De csak a delta0 kikompenzálatlan kvarkokra vonatkozik ez, hogy csak a spinben térnek el a neutron hasonló kvarkjaitól, de ugyanolyan kvarkokból. De a kikompenzálatlan kvarkokon kívűl még rengeteg kvark-antikvark állapot található. A delta0-ban több ilyen pár található, mint a neutronban, ezért nehezebb a delat0 rezonancia. Hogy miért ez szerintem rejtély.
Semmi, a neutron bármekkora energiájú fotont elnyelhet. Viszont kell lennie egy olyan átmeneti frekvenciának, amivel rendelkező foton a neutronbeli kvarkokat úgy megrezgeti, hogy azok egy másfajta kötött állapotba mennek át, és ez a delta0 rezonancia. Egy adott frekvenciájú foton hatására bizonyos valószínűséggel (P) neutron marad, vagy pedig (1-P) valószínűséggel delta0-á alakul. Viszont a delta0-á alakulás valószínűsége rezonanciajelenséget mutat, aminek maximuma kb.(mert a bomlási szélesség miatt van egy kis frekvenciaeltolódás) az átmeneti frekvenciánál van. Vagyis a neutronnak a delta0-á alakulásának átmeneti frekvenciájával rendelekező foton keltene a legnagyobb valószínűséggel neutronból delta0.
Mi kell ahhoz, hogy egy neutron elnyeljen egy fotont? Energia? Ha elnyeli akkor mindig ilyen 3/2 spin állapotú delta0 lesz belőle, ami azonnal elbomlik? Ha nem nyeli el, akkor lepattan róla? Felépítésben (kvarkok) egy neutron és egy ilyen delta0 teljesen egyformák és csak a spin az ami különbözik, és ettől lesz instabil?
"Heisenberg bizonytalansága CSAK a megfigyelésre vonatkozik, az anyag viselkedésére SEMMILYEN hatással nem lehet."
Ezt biztosan nem Heisenbergtől tudod, lévén ő csaknem könyörögve kérte, hogy félre ne értsék, mert a képlete nem a fizikusok bénaságát definiálja, hanem a magasságosét.
Nem tudom, miért kell ragaszkodni a predesztinált világhoz. Félsz valamitől?
Erős lézereknél, ha ebbe a tartományba eső felharmonikust állítanak elő, akkor jelentős amplitúdóval megrezgethetik a hadronbeli kvarkokat.
A proton negatív pionnal való szóródása esetén vagy neutron keletkezik, ami foton kibocsátása közben neutron marad, vagy pedig delta0 rezonancia keletkezik, ami szintén foton kisugárzása után neutronná válik. A folyamat fordítottja igazán érdekes: az 1/2 neutron a foton becsapódása után egy 3/2 spinű delta0 rezonancia keletkezik, ami protonná és negatív pionná bomlik. Vagyis úgy látszik, mintha a delta0 részecske pusztán a neutron gerjesztett állapota lenne. Amikor a neutron elnyeli a fotont, akkor mivel az 1-es "spinjét" is elnyeli, így lesz a gerjesztett állapot perdülete 3/2. De neutronokból nem-e lehetne kemény ultraibolya lézerekkel makroszkopikus mennyiségű delta0 rezonanciát termelni? Ugyanilyen alapon a protonból delta+ rezonanciát.
Sehogyan. Ez csak sokaságra jellemző, minél több bomló atomunk van, annál jobban teljesül. De ha csak pár száz atomunk van, akkor nagy eltérés lehet a statisztikus felezési időtől, nagy ingadozások lehetnek. Makroszkopikus mennyiségű (pár mól) már ezek az ingadozások elhanyagolhatóan kicsik.
Pont itt a lényeg, a felezési idő az egy statisztikus adat. Ha egyetlen atomot figyelünk, arról semmit nem lehet tudni, hogy mikor fog elbomlani. Lehet, hogy a következő másodpercben, lehet, hogy ezer év múlva.
Tegyük fel, hogy 16 darab atomunk van és 1 perc a felezési idejük: 1 perc múlva: 8 db atom, 2 perc múlva: 4 db atom, 3 perc múlva: 2 db atom, 4 perc múlva: 1 db atom lesz, ami 1 percen belül szintén el fog bomlani, vagy nem? Olyan mintha a megfigyelő csak 4 perc után kapcsolódott volna be az előadásba.
Persze értem én miért nem jó az "élettartam" kifejezés, hiszen itt volt olyan atom ami egy percig sem élt és volt olyan amelyik 4 percnél tovább élt. Pedig ugyebár egyformák.
"1998-ban orosz kutatók Ca-48 és Pu-244 ütköztetésével hoztak létre egyetlen 289114 atomot, amely 30 s-es felezési idővel rendelkezik és 9,67 MeV-os alfa-bomlássalhasad. Ezt a megfigyelést 1999-ben publikálták. Azonban az eredeti bomlási utat azóta nem tudták reprodukálni. A megfigyelt jelenség valószínűleg a 289m114 metastabil izomer jelenlétére utal. Végül még két további kísérletet végeztek, ahol két-két Uuq atomot regisztráltak."
Pedig tudod mennyiszer ütköztették a részecskéket egymásnak? Az, hogy valami kis valószínűséggel következik be, nem jelenti azt, hogy nem is létezik.
Persze lehet, hogy a Higgs sem létezik, de azért várjunk még ezzel!
Ha "behangolják" a megfelelő energiát, akkor több észlelés is lehet majd szerintem.
A proton és az elektron is mezővel írható.. Szerintem meg ceruzával. Vagy krétával. Mezővel kevésbé.
még a klasszikus gravitációs hullámokat sem tudták kimutatni.. Szerencse, nincsenek gravitációs hullámok, gravitációs sugárzás van ami gravitonokból áll. Ezt lehet kimutatni, ki is mutatták a graviton A-t.
..az erős kölcsönhatást ilyen alapon a színes töltésegységek.. okozzák. Igen, erről van szó. A kék és a piros elemi töltésegységek között lép fel elektrosztatikus kölcsönhatás, ezt vélik erős kölcsönhatásnak. Azért mert szoros közelségbe kerül a proton és az elektron, ezért erős a magerő.
Én tér alatt mezőt értek. Jó, akkor én meg veréb alatt dinoszauruszt értek.
Ha mezőt értesz tér alatt, akkor hogyan fúvódott fel a tér amikor ő egy mező ?? Hogyan tágul a tér amikor ő valójában egy anyagi objektum vagyis mező? Akkor mégiscsak van fénysebességnél nagyobb távolodási sebesség a távoli kvazároknál ?
Hiszen nem a tér tágul szerinted, hanem a mező !!!
A Heisenberg bizonytalansága a fizika egyik legfontosabb tulajdonsága. Ez elég nagy baj, akkor ostobaság az egész fizika. Már amelyik része erre épül.
Gluonoknak is látod a hatását.. Nem látom a hatását, mert gluonok nincsenek. Az elektronok ragasztó hatását látom.
..az atommag a hatrel miatt nem kötheti meg az elektront.. Hihetetlen butaság. A hatrel miatt az atommag nem csinál semmit, ezt magyarázom.
..akkora impulzus tartozik, amit a mag potenciálja nem tudna megkötni.. Mert a fizikusoknak akkora impotenciálja van, hogy attól eláll a pulzusom..
Végre veled is egyetérthetek valamiben, én a tökönszúrással még várnék: "There won't be a discovery announcement.." ugyanis ..a kutatási eredményeik ..egyelőre nem számítanak megdönthetetlen bizonyítéknak.. valamint ..350 trillió nagy energiájú részecskeütközés adatait elemezték ki, és ebből tíz esetben találtak a Higgs-bozon létezésére utaló jeleket..
350 000 000 000 000 000 000 ütközésből összesen 10 darab a gyanús ? És ettől kellene tökönszúrni magam? Remélem nem ezt akarják beharangozni. Szomorú lenne ha ezt tekintenék a nagy eredménynek. A nyomorúságos nagy semmit.
Miért ilyen kevés? 349 999 999 999 999 999 990 esetben nem voltak Higgs bozonok a megfelelő energiánál (125 Gev) ?
Nincsenek Higgs bozonok. Produkálni kell valamit mert elcseszték a billió dollárt oszt nem találtak semmit.
A proton és az elektron is mezővel írható. A gravitációról nem nyilatkoznék, mert ott még a klasszikus gravitációs hullámokat sem tudták kimutatni. Nemcsak a kvantumokat nem.
"A kölcsönhatások elektromos részét pedig az elemi elektromos töltésegységek okozzák. "
az erős kölcsönhatást ilyen alapon a színes töltésegységek
"Tér nem létezik, tehát CSAK leírásra használhatod, így a tér nem tehet semmit, nem tágulhat, nem fúvódhat fel stb."
Én tér alatt mezőt értek. Csak a két szó szinónimája egymásnak a fizikában. A folyadékokat is például sebességtér, vagyis sebességmező segítségével írható le. A kvantummezők és a kvantumterek elnevezés ugyanazt jelenti. Vagyis minden téridő pontban van egy mennyiség, aminek határozott értéke van. Ezek összessége ad egy mezőt, vagy teret(ez nem a hétköznapi értelemben használt 3D-s tér, hanem az elektromos térerősség kifejezésében levő tér jelentést kell adni neki).
"Heisenberg bizonytalansága CSAK a megfigyelésre vonatkozik, az anyag viselkedésére SEMMILYEN hatással nem lehet."
A Heisenberg bizonytalansága a fizika egyik legfontosabb tulajdonsága. Az anyag alaptulajdonsága, például emiatt nem lehet elektron az atommagban. A korpuszkula tulajdonság is a Heisenberg-határozatlansági relációjából adódik, mert enélkül a mező klasszikus lenne, és nem lenne magyarázható, hogy miért vannak kvantumok. Fotonbecsapódás=az elektromos és mágneses tér között határozatlansági relációk lépnek fel, vagyis ezekhez fel nem cserélhető operátor tartozik, és a bizonytalansági téringadozások a detektorban fény vagy elektromos jelet kelt
Gluonoknak is látod a hatását, hiszen enélkül nem lennének atomok. Higgs bozon egyébként a szupravezetőben eleve létezik, ez a Cooper-elektronpár. Ez ad tömeget, a szupravezetőben a fotonnak. Az elektrogyenge kölcsönhatáshoz is várnak Higgs bozont. Csak az a kérdés, hogy ez egy elemi skalár részecske, vagy valamilyen kondenzátum.
"Szerinted a kvarkos enyves atommag hogyan akadályozza meg, hogy az elektronok beleessenek a magba ? Merthogy az elektronok nem keringenek a mag körül."
Sehogy, mert az atommag a hatrel miatt nem kötheti meg az elektront. Elektronállapotot nem lehet az elektron kis tömege miatt az atommag méretű részben lokalizálni. Mivel ehez olyan síkhullámállapotai is kellenéke az elektronnak, hogy amihez akkora impulzus tartozik, amit a mag potenciálja nem tudna megkötni, ezért az ilyen állapotú elektron kiszökne a magból.
Szupravezetésben is a Cooper-párok (kondenzátum) ad a fotonoknak tömeget, ami miatt a mágneses tér kiszorul a szupravezetőből (Yukawa-típusú lecsengés).
