Kedves Trebitsch!
Ez igen!
Vízfakasztási tudományodat az ökumenikus Mózes-Szt. László díjjal jutalmazzuk.
Pótkérdés: hogyan vehető figyelembe az ozmózis jelensége, azaz feljön-e magától a víz?
bocs, hogy beleszólok, de kútügyben már szívtam rendesen, úgyhogy saját tapasztalatok....
Szóval: szívni, tehát egy fent elhelyezett szivattyú szívócsonkját legyugni a lukba, az alján egy lábszeleppel: 7-8 méter mélységig lehetséges. 1 atmoszféra a környezeti légnyomás, ha totál vákumot csinál a szivattyú (nem tud) ez akkor is csak max. 10 méter magas vízoszlopnak tart ellen.
A gyakorlati határ a 7-8 méter.
Nyomni, azt lehet. Viszont a fúrt kutak általában 150-200 mm max. átmérővel készülnek, azaz legfeljebb ekkora átmérőjű búvárszivattyút lehet leküldeni; de ha 50 méteren van a víz, akkor annak igen jó szivattyúnak kell lennie. Ugyanis csak az 50 méter leküzdéséhez kell neki 5 bart nyomni; ha locsolni akar az ember, akkor 7-8-at minimum. _És_ ugyanakkor nem árt, ha van neki egy 40-50 liter/perc szállítása, ekkora nyomás mellett.
Namost, lehet, hogy létezik ilyen szivattyú, de én nem találtam.
50 méter mélyről legalább két lépcsőben érdemes felhozni a vizet, két szivattyúval, hidroforokkal. Ahhoz meg az kell, hogy az ember (nem én, hanem olyan, aki nem klausztrofóbiás :) le tudjon menni oda, és felszerelni a hóbelevancokat.
Építészeti és statikai kérdésekben profinak érzem magam. Hogy valamiről (mondjuk egy rönkházról) profi véleményt mondani, ahoz ismernem kell az elemek előállításának, szerkezetének, összeszerelésének pontos műszaki előírásait, feltételrendszerét.
De a teáltalad kinézett rönkházét NEM ISMEREM. Nem azért nem ismerem, mert nem vagyok eléggé tájékozott, hanem azért, mert a forgalmazó cég nem osztja meg a mérnöktársadalommal ezeket az információkat.
Hogy miért titkolóznak?
1. Lehet, hogy ezek a termékek nem is ugyanazok, amivel Amerikát teleépítették.
2. Lehet, hogy a megoldásaik nem szabványosak Magyarországon.
3. Lehet, hogy kiderülne, hogy ezeket a házakat olcsóbban lehetne felépíteni egyedi gyártással.
4. Lehet, hogy a reklámok az ár és építési idő tekintetében valótlanságokat tartalmaznak.
5. Példa ezekre egy igen ismert építőanyagos cég megoldása, akik a termékeiket nem magyar típusnévvel hozzák forgalomba, hanem az anyacég eredeti típusneveivel, de a termék itthoni gyártmány, és a minősége nem azonos az eredetivel.
Lehet, hogy egyik sem igaz, és a rönkházak frankók, olcsók, gyorsan épülnek, tartósak.
Akkor miért nem lehet ismertetni szakmai folyóiratban, prospektuson, az Archiweben, vagy bárhol?
Azt is tudnod kell, hogy jó másfél éve az országban minden építési tervet csak adott feltételekkel rendelkező építésztervező aláírásával lehet elfogadni (tehát cégaláírás vagy típusterv benyújtása nem lehetséges). Ez azt jelenti, hogy az adott tervező felelősséget vállal.
Ha egy tervező nem ismeri a termék jellemzőit, ezt a felelősséget nem vállalhatja. Aki abban érdekelt, hogy a vásárló ne ismerje meg a minőséget és a többi adatot, jól teszi, ha nem teszi ki magát a szakemberek okvetetlenkedő kérdéseinek.
Napenergia ügyben csak annyit tudok ajánlani, hogy az Adattár Online (a katalógus fejezetben van) tartalmazza olyan cégek elérhetőségét, akik ezzel foglalkoznak.
Egyébként tök rendes vagy. Mégis valahogy elbeszélünk egymás mellett.
Nos, akkor a helyzet: Van egy telek egy kis faházzal, amit megvenni gondolunk, és később építeni rá (a faház lesz vendégház, vagy valami, vagy lebontjuk még nem döntöttem el.)
A feleségemnek nagyon tetszik a rönkház, én meg valahogy olyan instabilnak érzem egy kicsit. És ezért szeretnék a rönkázról, mint olyanról egy rövid értékelést egy profitól.
A vállalkozó, aki építené meg tudja csinálni amilyenre akarom, mert nem kész elemekből rakja össze, hanem a tervek szerint csinálja meg.
A faházat felejtsük most el, mert az különösebben nem érdekel (csak felvillant a leburkolás, hogy télen is tartsa a meleget, ha esetleg az építkezés még tartana akkor is), de a rönkház a lényeg.
Szerinted meddig él egy ilyen? Mennyit kell vele törődni? Te laknál benne több évig? Valami más vélemény...
Egyébként köszi minden segítséget, ha nagy leszek meghálálom :)
Elég sok mindent tudok mondani a dologról, de először az elviekről.
!!!Ha az ember azért épít házat, mert élni akar benne, akkor a használhatóság igénye meg kell hogy előzze a barkácsolás szempontjait!!!
Most már jöhetnek a gyakorlati kérdések:
1. Hogy egy faanyagot mennyi időnként kell lakkozni stb., arra vonatkozóan a gyártónak KELL kezelési utasítást adni. (az ilyen szavatossági feltételeket egy kétezer forintos kvarcórához is mellékelni kell, és nincs ez másként egy háznál sem.) Erre is vonatkozik a lent már említett "kóklerség": használati utasítás nélkül házat eladni gazemberség, enélkül megvenni (bocs) hülyeség.
2. Hogy a te faházad mennyire strapabíró, értékálló, barkácsolható stb. azt ne tőlem kérdezd (aki azt sem tudom mit vettél pontosan), hanem attól akitől megveszed (vetted). Remélem leesik végre a tantusz: egy építésznek ELŐRE elmondhatod ezeket az igényeidet, aki teljesíteni tudja azokat.
A készházak értékesítői ebben (is) gazemberek: nem adnak MÉRNÖKI SZINTŰ ismertetést a termékükről, hogy te pl. ne tudjál egy szakemberrel (mondjuk velem) érdemben és időben konzultálni.
Bocs ha ingerült voltam, remélem érted, Érted haragszom, nem ellened.
De én úgy látom, hogy az igényreszabással nincs gond. Én inkább az értékállóságát, és egyáltalán a gyengeségeit, és hasonló paramétereit szeretném megtudni a rönkházaknak.
Szóval mennyi időnként kell festeni (vagy lekkozni, vagy mittomén), mi van, ha sokat esik az eső? Mi van, ha egy vizcső véletlenül eltörik a házban? Mennyire strapabíró a dolog? Hogyan lehet mondjuk új csöveket lefektetni a házban? Meg ilyenek. Tudsz esetleg ezekről mondani valamit? A testreszabhatóság az másodlagos most.
Kút ügyben első közelítésben az alábbi véleményemet bírnám szíves figyelmedbe ajánlani.
- Biztos oka van , hogy kútgyűrűben gondolkodsz, de ennek ellenére - hacsak nem magad akarod mindig felhúzni a wassermannt kútágasilag, ami hegytetőn nem is biztos hogy nem tájidegen - nem javaslom. Építése igen macerás, élőmunka igényes , ezért (is) drága , meg még veszélyes is.
- Vannak úgynevezett talajmechanikus és hidrológus mérnökök, akik szoktak talajvizsgáló fúrásokat készíteni mintavétel céljából, az ő eszközeikkel viszonylag jó áron megcsinálható egy akár 50 méteres "lyuk" is. Utána arra a béléscsőbe vezethető a szivattyú szívócsonkja, talán bírja ezt a mélységet is , bár ehhez gépész konzultáció előzetesen célszerű
- Végül: a nevezett hidrológusok esetleg arra is tudnak véleményt adni, van-e ott víz, illetve kisebb mélységgel nem szerezhető-e be a kívánt mennyiség.
Bocs, nem a kedved akartam rontani, csak hátha találsz az első benyomásomban valami használhatót.
A családi házunk már nagyjából készen van, most jutottunk el a kert gondolatáig. A telek 639 négyszögöles, meglehetősen nagy 2550 négyzetméter.
A kerthez öntözőrendszert szeretnék építeni, ahhoz pedig víz kell, lehetőleg saját kútból. Már építettünk egy 15 köbméteres ciszternát, ahová a háztetőről lefolyó esővizet fogjuk szűrés után összegyűjteni, de mi van, ha nem úgy mint most, beköszönt a nagy szárazság és a vízművek sem akar elég vizet adni. Ahol lakunk, Budapest környékén egy dombtetőn, időnként nyáron hétvégén csak éjszaka van vízutánpótlás.
Ezt a problémát már megoldottam egy saját házi vízellátó rendszerrel, puffer tartállyal, szintérzékelős automata szabályozással. Ez ügyben másnak is tudok tanácsot adni, akinek nincs elég vize folyamatosan a helyi Vízművektől.
Na de a locsoláshoz kell egy KÚT!!!
A negyedik szomszédunknak van egy kútja amit saját kezűleg ásott és betonozott,
mivel az 50-es években a kútgyűrű is hiánycikk volt.
A különböző kútfúrók ajánlataival már tele van nálunk a padlás, a fúrástól elment teljesen a kedvem, azonkívül maga a fúrás környezetszennyező (iszap) és rendkívül drága is, ha jól csinálják.
Kérdésem:
Tud valaki egy megbízható referenciával rendelkező kútásót, aki hagyományos BVM
(Beton és Vasbetonipari Művek) kútgyűrűkkel vagy más kellő falvastagságú és szilárdságú kútgyűrűkkel dolgozva kiás egy 50m azaz ÖTVEN MÉTER mély kutat.
Bárki okos tanácsát szívesen fogadom és nagyon megköszönöm
Olvass a topic aljára, itt vitatkoztam egy András nevű fazonnal, aki rönkházakat forgalmaz. Ő állította, hogy én elfogult vagyok a rönkházakkal szemben.
Erre én felajánlottam neki, hogy küldjön MÉRNÖKI szintű ismertetést a házairól, ingyen beteszem az Archiweb Bemutatótermébe. Azt mondta, jó küld. Azóta is küldi.
Szóval van szerencsém újra leírni:
ÉPÍTÉSZKÉNT ELLENZEK MINDEN OLYAN MEGOLDÁST, AMIKOR NINCS MÓD EGY ÉPÜLŐ HÁZAT MINÉL INKÁBB A MEGRENDELŐ IGÉNYEIHEZ IGAZÍTANI.
Tök mindegy, hogy panelről, könnyűszerkezetről vagy rönkházról van szó. A készház értékesítése kóklerség. Tudomásul kell venni, hogy egy átlag magyar állampolgár anyagilag nincs abban a helyzetben, hogy próbaképpen építsen magának valamit!!!
Szóval én csak megkérdeztem, hogy valakinek hogy akarják csinálni. A nikecellt pedig valahogy asszem odaragasztják, vagy valamilyen módon odaerősítik.
Namost én meg nem csináltam faházat (tényleg mi a véleményed a rönkházról, az jó? tartós? tartja a meleget?), hanem csak lehet, hogy így fog alakulni, bár még küzök ellene, mert nekem nem tetszik, csak érdekelt ez az eljárás, mert esetleg így olcsóbban ki lehet hozni.
Most kedves feleségemet a rönkházról próbálom lebeszélni, mert neki meg az tetszik, csak valahogy nekem olyan félmegoldásnak tűnik az is, de ő állítja, hogy az legalább olyan jó, és még szebb is.
Kedves Művész!
Örülök, hogy nem vagy a sitten! Kár , hogy kevés hasonló gondolkodású hivatali ember vagyon! Példa : ( lehet, kicsit offtopic, sorry )
Múlt héten elmenten tulajdoni lapilag meg helyszínrajzilag a Csobánkához legközelebbi városi földhivatalba! 6x álltam sorba 2 féle( kétféle! ) dologért, summa cum laude 3,5 órát, minden esetben 1,2 m széles folyosón lapjával 35-en, szék és ÁNTSZ-ileg klotyó nyet! A sorállásból időnként kiálltak egyesek , némi paraszolvenciát nyomatva a sétálgató csinovnyiknak, aki egy mellékajtón ugyanoda ment be, mint mink vártunk. Mint mikor 2 sávban araszolunk, és jön balról ( vagy épp jobbról ) a nagy bömszli autón aki siet, nem úgy mint mi, és bevág. De nem is ez volt a legfájóbb, hanem amikor bementem, tudod hogy szólt hozzám a pénztár jeles képviselője?
- "Mi van?"!!!! - Hátranéztem , kihez beszél! ( Hozzám ).
Örülök, hogy azért Nálatok nem ilyen a helyzet , legyetek minél többen!
Persze. Úgy hívják, hogy Dryvit burkolatrendszer.
Azért az hiányzik a hevenyészett leírásodból, hogyan teszed fel a nikecellt a faházra. Belegondoltál ebbe?
Más kérdések. Miért kell egy faházat szigetelni, illetve ha szigetelni kell, akkor miért faházat építettél az adott helyre?
Korábbi lelkes hozzászólásokból az derült ki, hogy az a jó a faházban, hogy természetes anyag. Aha. Te meg jól becsomagolod mindenféle (fúj) műanyagokba.
Faház külső szigetelése: először nikecell, vagy más hőszigetelő dolog körbe, egybe, azátn rá egy csirkeháló, és azt leszórni vízszigetelő műanyagalapú vakolattal.
Na nem tom mi a neve, de most (real-time) lejegyzeteltem miről is van szó.
Hát nem egészen van úgy.
"Lakószemmel" csak az a fontos, hogy a belső tér és felületei legyenek szárazak.
"Szakszemmel" az is lényeges, hogy maga a szerkezet se vizesedjen, mert
1. hosszú távon veszélyezteti az állékonyságát, pl.:
- téglafalból kiáztatja a habarcsot,
- vasbetonban megeszi az acélbetétet,
- elrohasztja a faanyagot.
2. ha egy falszerkezet vizes, akkor a belső felület ott hidegebb, ennek pedig páralecsapódás és penészedés a következménye, hiába van szigetelve.
Jó jó értem én. De hát miért kell nekem egy ronda vízfoltot látnom, amikor kicsit több eső esik a megszokottnál? Miért nem lehet egy sz..ros bitument rendesen fölnyalni egy földdel érintkező falra?
De komolyan. Kiszárítom, majd belülröl kap valamit. Utána már mit érdekel engem, hogy mögötte ázik? Vagy ez nem így működik?
Nos ami a vizesedést illeti, az utóbbi napokban jónéhány kérdést kaptam (mint egykori szakértő), hogy mit csináljanak az új vizesedéssel.
Nos, nem véletlenül kezdtek a meteorológusok az utóbbi napokban monszunról beszélni. Ez most extrém helyzet, amit viszont kellene túlreagálni.
Amit csinálni akarsz (belső oldali vízszigetelés), az KÁROSABB, MINTHA NEM CSINÁLNÁL SEMMIT. A vizesedés tudniillik el fog múlni a talajvízszint visszahúzódásával, ha hagyod.
Ilyen esetekben, amikor extrém vizesedés okozza a szerkezet ázását, nem a pótlólagos szigetelés, hanem a falszárítás a megfelelő védekezési mód.
(bocs, egy obszcén példa: a szifilisz megfelelő életmóddal megelőzhető, de ha már megkaptad, nem elég az életmódváltás, hanem a megfelelő orvosság szükséges.)
Ismét itt a garázsos. Jelentem tanácsaitokat megfogadva a viz elvezetése megtörtént. A Viacolort felszedtük, átraktuk, csináltunk egy kis küszöböt. A vizsga jelesre sikerült a viz nem folyik be. Elhatároztuk, hogy leburkoljuk az egészet az ajtónál indulunk a küszöb magasságától, hogy a hupli is megszünjön, de ez ráér. Köszönöm.
Viszont jött egy másik probléma. Írtam, hogy a földben lévő hátsó fal nedvesedik. Nos a trópusi esők hatására teljesen átázhatott a föld, mert az enyhe tapinthatatlan elszineződést felváltotta egy szép, nagy vizes folt a bal sarokban, kb fél méter magasságig. Tekintettel arra, hogy a külső szigeteléshez csak iszonyú földmunka és kertrombolás árán lehetne hozzányúlni, marad a belső gányolás. Bár ez félmegoldás, de ide jó lesz. Biztos rengeteg cég foglalkozik ilyen termékekkel. Van egy bevált jó anyag?
Hm-hm. bd nem beszél butaságot, de sajnos Laci kérdésére éppúgy nem válasz, mint az enyém.
Arra a kérdésre ugyanis csak akkor lehetne válaszolni, ha Laci elárulná, hogy pontosan miről érdekelné egy profi véleménye. (enélkül még a zseniális Archiweben sem lehet semmit megtalálni)
Lacinak
Az USA-ban egyes videkeken nagyon elterjedt a szerelt haz (fabol, fembol, muanygbol), amit vegul a lakoja kedvere borit.
Labazat-lapbol is van sokfele:ko-, tegla- es egyeb utanzattal, szerelesi utasitassal es kapcsoloelemekkel. Oszt ha a feleseg megunta, masik ruhat szerel az apuci a csaladihazra.
Hogy Mo-rol mi erheto el es milyen aron, talan csak az Archiweb tudja.
bd
Kedves Laci!
Az amit keresel a Tikkurila kő-, márvány-, fautánzatú festéke lehet valószínűleg. Javaslom keress rá AltaVizslával a Tikkurila szóra. Az adataik az Archiweben is megvannak, de részletes termékleírásunk nincs.
Kedves Clark!
Személyes tapasztalataim nincsenek, mivel én általában csak terveztem szigetelés-szárítást, de nem voltam jelen, amikor működött.
Az Aquapol elektrolitikus falszárítás (lejjebb már leírtam, hogy működik, lécci keresd meg). Az Aquabrill-t egyáltalán nem ismerem, megpróbálok keresni valamit.
Azért egészen nem úgy megy, de azért a korrekt tájékoztatást megadom a további szívatásokat mellőzve. És nem tartom a markom. azért ülök még mindig itt és nem a sitten.
Hacsek úr!Nem nagyon látogatod a vályogházas topicot, ezért itt is megkérdezném, hogy mi a tapasztalatod az AQUAPOL és AQUABRILL nevű falszárító technológiákról.Hangsúlyozom, tapasztalat érdekelne,referenciákkal stb.Köszi.Clark.
Kedves Hacsek, azt szertném megkérdezni, hogy van egyfajta burkolási technika faházakra, amivel valahogy olyan jellegűvé lehet tenni őket, mintha kőházak lennének. Ez egész olcsó kis megoldásnak tűnik. Van esetleg róla valami tapasztalatod, vagy véleményed? Érdemes ilyet csinálni, mert azt mondják utána nem kell lakkozni, stb a fát, meg jobb ahőtartása is, meg nem fog kívülről látszani, hogy faházról van szó. Van visszaütője kérlek írd meg.
