Tkp. többféle módszer szerint megépíthető egy ilyen piramis, ezeket a módszereket leírták, csak az a kérdés melyiket használták az egyiptomiak. Nyilván az egyiket, s ebben én sok rejtélyest nem is látok, inkább unatkozó építészek passzióját, akik nem szeretnek egyiptológiai szakmunkákat olvasni, de akik évente előjönnek egy újabb ötlettel, s rendszerint úgy tálalva: felfedezték a "Nagy Piramis" építésének TITKÁT. Én sokat foglalkoztam ezzel a piramissal, de az építésének mikéntje annyira sosem érdekelt, hisz hasonló köveket használtak a többi hasonló nagyságú piramisnál is...
A rámpa nem kitaláció, számos képen ábrázoltak építési rámpát, jó pár ilyen maradt meg félbehagyott építkezéseknél, sőt még Gízában is. Még át kellene rágnom magam, amiket írtál, de már látszik, hogy a teória így elmondva valóban kivitelezhető (bekerült azon módszerek közé, melyekkel megépíthető egy kőhegy), viszont egyáltalán nem új...
Régóta és sokan feltételezték már, hogy a kőtömböket és szobrokat egy faszánkóra kötözték és így vontatták a rámpákon (ezeket freskókon is látjuk). A talpak alá vizet öntöttek, hogy jobban csússzon. Ezt alkalmazták sík terepen is. „Ugyanakkor a sírokban talált domborművek alapján azt biztosan tudjuk –magyarázza Siliotti-, hogy a nagy mészkőtömböket facsúszkák segítségével emelték rá a feljárókra, s a csúszkák talpait iszappal tették síkosabbá.” Nubiai ásatások során, Mirgisszában egy gerendákkal megszilárdított, hosszú iszappályára bukkantak. Listben is fennmaradt egy szállítóút –közel a XII. dinasztia piramisaihoz- 11 méteres szakasza, melyet mészkőtörmelékből és malterből készítettek, amit fagerendákkal erősítettek meg. A faszánkókat ilyeneken csúsztatták. A dahsuri Északi Piramisnál két szállító út maradványait is felfedezték, melyek a délnyugatra lévő kőbányákhoz vezettek. Löhner szerint nem a szántalpak, hanem kövek alá erősített keresztfák csúsztak speciális fasíneken. És így tovább a példákkal, hogy Petrie egyszerű faemelőit már ne is említsem...
Mit csodálkozol ezen, mikor a Vénusz mindig a szerelmesek bolygója volt, s olyan istennőket kötöttek hozzá, mint Venus, Aphrodité, Ízisz, Asztarté... Őseink számára a Vénusz az asszonyiasságot, a termékenységet jelképezte. Ezért is jelképezték termékenység istennők, kiket híveik prostitúcióval tiszteltek. A Vénusz számított az emberiség anyjának, csillagok királynőjének, pásztornőjének vagy hírnökének. Szóval a csillagászok csak az évezredes hagyományt próbálták követni...
Legújabb vizsgálatok (1992) hatalmas hegyvonulatokat, óceánmedreket és szárazföldek formáit mutatják. Felszínét rengeteg működő vulkán borítja, több mint a Naprendszer bármelyik bolygóján (ezek láncreakciószerű kitörése okozhatta, hogy a bolygó izzó katlanná változott. Három egykori kontinens körvonalai rajzolódnak ki az űrszondák felvételei nyomán. Hipotetikus neveik igen találóak: "Beta Regio", "Terra Aphrodité" és "Terra Istár". A bolygó nagyobb részét óceánok borították (akár a Földét). James B. Pollack amerikai űrkutató szerint a korai Vénusz felszíni hőmérséklete 20 °C körüli volt. Egyébként még a mai állapotában is, mikor ott felszíni hőmérséklet 470 °C körüli, úgy gondolják, hogy leginkább a Vénusz tehető lakhatóvá az ember számára...
Ahogy a távoli őseink mondták, egykor a Vénusz a Föld "ikertestvére" volt...
Elképzelhető, hogy ebben az irányban kell kutatni tovább, hisz a távoli őseink éppen a légköri elektromosság begyűjtése irányában kutakodtak, s ha feltesszük, hogy egy távoli korban volt akár sok évszázadon át kísérletezgettek egy kultúra papja ezzel, úgy nagyon is elképzelhető, hogy igen messze juthattak a tárgy vizsgálatában... figyelembe véve, hogy mi az elektromosságot alig több mint két évszázada ismerjük csupán...
Nem vagyok sem történész, sem Egyiptológus. „Csak” olyan ember vagyok, aki tiszteletben tartom mások tudását, így a többnyire elméleti, de igen magasan képzettekét, és ugyan így tisztelem a fizikai munkát mesterien végző szakemberek tudását. Évek óta foglalkoztat a gondolat, hogy a piramisok építéséről felállított elméletemet nyilvánosságra hozom. Átfogalmaztam. Íme: Tanulmányoztam az eddigi elméleteket, és arra a következtetésre jutottam, hogy nagyon távol állnak a hétköznapi gyakorlattól. Egy nagyszerű ember tanított meg így gondolkozni. „Mielőtt bármit tennél, ismerkedj a kővel, vizsgáld a formáját, koncentrálj a feladatra, ha kell, járd körbe újra, és újra, és hamar rájössz te is, hogy, hogyan tudod irányítottan elmozdítani….” Mondta Meloccó Miklós. Így tettem akkor, amikor a csodálatos piramisok építésén gondolkodtam. A józan paraszti ész sokszor többet segít, mint a tudományos elmélkedés.
A munka, és a munkás tisztelete a kulcsa, a legtöbb, rejtélyként kezelt probléma megoldásának.
Miért építettek volna rámpát? Ennél a megoldásnál figyelembe kell venni, hogy több, mint napi 300 db kőtömböt, tehát 10 órai munka esetén, mintegy 30 db-ot kell óránként a helyére rakni. Ehhez a rámpa teljes hosszában folyamatos, mintegy konvoj kellett, hogy vontassák felfelé a több tonnás köveket. Az egyes darabok szintre érésekor azonban gyakran meg kell állni a sornak, míg megfelelően a helyére illesztik a soron következő tömböt. Ez felmenetben szinte lehetetlenné teszi az újra-elindulást! Nem is beszélve az esetleges vontató kötél szakadásától, akár egyetlen ember hibájából elindulhatott a „dominó effektus. Másik kérdés: Miért épp a piramis építése rejtély? Azt megelőzően is építettek monumentális, ma is álló épületeket, ahol szintén a kőtömböket emelni kellett, akár több emelet magasságba.
Sajnos egy olyan szűk területen próbált meg mindenki megoldást keresni, melyből kiszorult a kitermelés során már egyébként is alkalmazott módszer, mely a további munkák során is alapmegoldást jelenthet. Ne becsüljük le az ókor embereit, hogy bár csodás épületeket hoztak létre, de arra ne lettek volna képesek, hogy egy már ismert munka módszert tovább fejlesszenek.
Több, igen fontos tény nem lett figyelembe véve. Ma már a tudomány bebizonyította, hogy az éghajlatváltozás történelmi események kulcskérdése volt. Az ősi inka városok elnéptelenedésének oka sokáig rejtély volt, mígnem igazolást nyert, hogy az éghajlat drasztikusan megváltozott, a szárazság volt az, mely miatt a mezőgazdasági termelés lehetetlenné vált, így az embereknek el kellett hagyniuk a területet. A római birodalom kisázsiai hódítása során, egy, ma sivatagos területen álló város (Masada) elfoglalásakor hatalmas (több emeletes) fából épült ostromgépet készített, melyhez óriási mennyiségű, és kiváló minőségű fára volt szükség. A mai éghajlaton azonban több száz km-es körzetben gyakorlatilag egyetlen fa sem található, így, mint rejtélyt kezelték a tudósok, hogy honnan szállították a fát, és hogy egyáltalán megérte-e, a várható győzelem, a befektetett óriási költséget. Ismét az időjárást modellezték le, és bebizonyosodott, hogy a vizsgált történelmi esemény idején, a területen mediterrán éghajlat uralkodott, és bőven rendelkezésre állt az építéshez szükséges nyersanyag. Tehát a piramisok építésének vizsgálatakor sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adott korban milyen időjárás uralkodott Egyiptomban.
Különböző emelőkhöz szükséges faanyag felhasználásának elvetésére az az indok, hogy faanyagban szegény volt Egyiptom, és annak beszerzése megengedhetetlen nagyságú költséget jelentett volna. Mint ha ez „szentírás” lenne, minden további elemzés nélkül, az egész világ e témát kutatói azonnal tényként fogadták el. E magyarázat azonban sántít, ha az építkezés célját, és magát az építtető személyét nézzük. A piramis csaknem húsz éven keresztül, folyamatosan épült úgy, hogy több ezer munkás dolgozott azon. Ez önmagában már óriási költséget jelent, de ez soha nem lehetett probléma, mert magának az „Élő Istennek” készült. Így nem fogadható el az-az érv sem, hogy, túl drága volt a faanyag.
Azért is sántít ez, mert a kőtömbök szállításához, akár külső, akár belső rámpában gondolkodunk, mindenképpen szükséges volt, a vontatás teljes hosszában egy „Fából készült-pálya” elkészítése, mely hosszában párhozamosan, legalább 4 db lefektetett fél-gerendából (hogy a hatalmas súly miatt minél nagyobb felületen feküdjön föl, és ne süllyedjen a homokba), melyekre merőlegesen rögzített gömb alakú gerendák kerültek. Ezt a rámpa teljes hosszában el kellett volna készíteni, egyenes szálú első osztályú faanyagból. Ráadásul a vontatás során keletkezett kopás miatt, rendszeresen cserélni kellett volna a felső gerendákat. Ez azért is lett volna elengedhetetlen, mert az óriási súly emberi vontatásához, meg kellett támasztaniuk a lábukat a munkásoknak, mert e nélkül a vontatás akár homokon, akár kövön (a belső rámpa elmélete esetén), lehetetlen. Próbálja meg bárki, hogy homokon akár kerekeken guruló eszközt ami elég súlyos, mozdítson meg. Belesüpped mindkét lába, és a súly nem fog megmozdulni.
Hány ezer szál, egyenes gerenda kellett volna, hogy az elmélet igaz legyen?
A fából készült pálya (3):
Meggyőződésem, hogy meg volt a megfelelő mennyiségű, és minőségű fa az építéshez, amit azonban nem több ezer méter hosszú útpálya készítéséhez használtak, ahol iszonyúan igénybevett, és rövid idő (akár 3-4 év) elteltével munkaképtelenné váltak azok, akik e terhet vontatták nap mint nap10-12 órán keresztül. Ez az, amit nem engedhetett meg magának a Fáraó, sem pedig Egyiptom. Ismétlem, ahhoz, hogy a 2,5 millió darab kőtömbből álló Piramis 20 év alatt elkészüljön, óránként legalább 30 darabot kellett a helyére illeszteni !
Nem lenne szabad kizárólag elméletekben gondolkodni. Az emberiség, a történelme során bebizonyította, hogy mindig a gyakorlatban talált újabb, könnyebb megoldást az elvégzendő feladat folytatására. Ennek ALAPJÁN gondoltam végig magam is a kövek kitermelésétől kezdve a szállítás és építés folyamatát.
A kitermelt követ, akár szállítószánra helyezéséhez, akár csak a helyéről történő elmozdításához valamiféle módszert kellett találni. Márpedig a követ, legyen az akár több tonnás, már a piramisok előtt is mozgatták, használták építésre. Gyakorlatban is bebizonyítható, hogy a teóriám helyes, és hogy képesek voltak Egyiptom ókori szakemberei ennek felismerésére.
Tehát kezdjük az elején. Azt már tudjuk, hogy a megfelelő méretű követ egy darabban nagyolták ki a kitermelés helyszínén, majd azt kész méretre faragták. Itt már meg is kell álljunk, mert a tömböt az eredeti helyéről el kell mozdítani, és ha csak néhány méterre is, de odébb kell vinni. A kimozdításhoz több évszázados módszert alkalmaztak: A kész kőtömböt a piramishoz kellett szállítani. Az-az, vagy szállítóeszközre kellett felhelyezni, vagy a farönkökből kialakított szállítási útra kellett juttatni. Mindkettőre van egyszerű megoldás, melynek szintén több évszázados gyakorlati múltja kellett hogy legyen.
A kőtömböket faékekkel emelték meg (1), hogy az emelőrudak aláférjenek. A tömb nagyságától, súlyától függően 2-4 db emelőrúddal megemelték, a szánt alá tolták, majd a szánra helyezték (2).
A helyszínre érve, adódik a mintegy kétezer éves kérdés: innen hogyan tovább?
A szállító szán (4): Kialakításánál figyelembe vették, hogy a szánról a követ le is kell venni, melynek legegyszerűbb módja, ha guruló rudakat használnak. Hogy a kő, a szállítás során ne mozduljon meg, elöl 2, és hátul 2 réz csap furatba helyezésével rögzítették a guruló gerendákat.
A felső kis ábrán (5) látható hogy a vontatókötelet a szán elején rögzítették, majd átvezették a kőtömbön, és alul húzták előre. Így a vontatás során a kötél leszorítja a követ a szánhoz, és együtt mozog vele.
Hogy is jutott el az emberiség a mai technikai szintjére? Akár földművelést, akár szerszámkészítést vagy bármely, az életfeltételeket biztosító, életminőséget javító feladatokról volt szó, mindig az adott munka során, annak egyszerűsítésén gondolkodott az Ember. Így talált fel dolgokat, talált ki újabb és jobb módszereket, így fejlődött a technika. Aki napokig, végez egy bizonyos munkát, akkor törvényszerű, hogy elkezd annak egyszerűsítésén gondolkodni, főleg ha nem egy merőben új módszert kell kitalálni, hanem egy, már gyakorlott technikát kell egy következő munkafázisnál alkalmazni. Miért kellene irtózatos mennyiségű homokból utat építeni? Ha az első sor követ lerakták, a feladat nem a magasabb út építése, hanem a kőtömb felhelyezése az első szintre.
Itt érkeztünk el arra a pontra, amikor azt kell mondani, hogy az ókor emberében ez nem okozott dilemmát, és feltételezhető, hogy a maga természetessége, és egyszerűsége miatt sem tulajdonítottak ennek olyan jelentőséget, hogy kőbe vésve, vagy papiruszon megjelenítsék.
Ahogy a kitermelés során a tömböt kimozdították a helyéről, ahogy szállító-szánra, vagy a gerenda útra helyezték, úgy, ugyan ennek a módszernek a továbbgondolásával lehet egy szinttel feljebb helyezni a kőtömböt. És ha lehet a második sort építeni, akkor annak csaknem teljes befejezése után, vagy már jóval előbb is, a leg-optimálisabb hely megválasztásával kezdhető a harmadik, majd a negyedik, és a további szintek építése. Így lehetővé válik a csúcs elhelyezését követően, fokozatosan, föntről lefelé haladva befejezni a szinteket, végül magát a piramist.
Tehát minden szinten kellett egy emelő. Az egyes szinteken annyi helyet kellett biztosítani, hogy elférjen a szerkezet, és az azt működtető csapat. A szánról, az első rögzítő csapok kivételét követően a guruló rudakon áttolták a vele egy síkban lévő emelőre a kőtömböt, ahol szintén réz csapokkal rögzítették a szélső rudakat. Szintre emelték, a csapokat kivették, és a guruló rudakon letolták az emelőről. A kövek egyre magasabb szintre történő feljuttatása úgy történt, hogy azokat emelőről-emelőre helyezve érték el az aktuális szintet.
Feltehető a kérdés, hogy miért nincs sehol sem feljegyzés, sem rajz ezekről? Meggyőződésem, hogy az emelő ilyen alkalmazása évszázadokkal megelőzte az első piramis építését, ezért nem egy általánosan ismert, hétköznapi módszert jelenítettek meg, hanem a munka hatalmasságát jelképező mozzanatokra helyezték a hangsúlyt, a kőtömbök iszonyú erőt igénylő vontatását jelenítették meg.
Tisztelettel adózom e nagyszerű munkásoknak, és azoknak a tudósoknak, akik népük, nemzetük iránti tiszteletből vetnek el minden olyan módszert, melyek földön-kívüli, és egyéb, nem emberi kézre utaló elméletet jelentettek meg!
Székely Csaba H - Szigetszentmiklós, Emelkedő u. 5986/4/b e-mail: cs.szekely@gmail.com mobil: 0036-70-2062751
Az elméletet a leírt faszerkezetek rajzaival a http://csszekely.blogspot.com oldalon megtekinthető
A megoldás egyszerű, és jól mondja Nevem Teve: "Mert így képzelte el őket." Egyszerűen a mendemondákra, de legfőképpen a saját képzeletére hagyatkozott, hisz Heemskerck Egyiptomban sosem járt...
Itt a pharoszi világítótoronyról készített "illúziója", sok köze ennek sincs a valósághoz...
Azonban lehet más válasz is erre. Pl. hogy az eredeti prehisztorikus (kabír?) építményeket rajzolta le. (talán szándékosan, nagyon is tudatosan, hogy az értőknek üzenjen vele) Melyek lerombolt (?) alapjára, vagy egyszerűen csak ráépített változatát látjuk ma, amit az egyiptomiak csináltak. Erről a ráépítés teóriáról már volt korábban itt szó...
Valaki elmagyarázná nekem hogy vajon miért igy ábrázolta Martin Heemskerck 1645-ben az egyiptomi piramisokat amikor a világ hét csodájáról készített képeket ?
"... Nikola Tesla egyike volt azoknak, akik a légköri elektromosság begyűjtéséről álmodtak, egészen mostanáig azonban a tudósok nem rendelkeztek az atmoszférában található víz elektromosságának kialakításában és kibocsátásában közreműködő folyamatok megértéséhez a szükséges ismeretekkel...."
Érdekes, hogy a Vénusz bolygón a geológiai képződmények nevei 99%-ban női nevek. Ez vajon véletlen? ;)
"Szinte minden felszíni formát a Vénuszon történelmi vagy mitológiai nőkről neveztek el. A kevés kivétel közé tartozik a Maxwell Montes, amely James Clerk Maxwell nevét viseli, és két fennsík, az Alfa-régió és a Béta-régió. Ezeket még azelőtt elnevezték, hogy a jelenlegi névadási rendszert a Nemzetközi Csillagászati Unió, a bolygók nomenklatúrájának kialakításával foglalkozó szervezet elkezdett volna ezen dolgozni." (wiki)
[Ja, amúgy nekem is feltűnt a képen, hogy milyen nagyok a nő kezei...]
Valóban több ókori szerző közölt arra utalásokat, hogy Pénelopé Odüsszeusz távollétében válogatás nélkül valamennyi kérőjével együtt hált, állítólag a közös frigyből született volna a szatír Pán, a mezők kecskeszarvú és lábú istene, egy igazi incubus. Más hagyományok szerint Hermész nemzette Pénelopénak kos alakjában. Pán egy ősi pelaszg isten, a nimfák szeretője volt. Tisztelete Árkádiából terjedt el egész görög földön (szerepe teljesen analóg a nyugati boszorkánykultuszok "ördögével"). Tehát valóban nem az a 20 évig Odüsszeuszra váró példamutató feleség alakja bontakozik ki előttünk, amilyent Homérosz igyekezett lefesteni... Viszont egyes ókori magyarázók szerint itt egy másik Pénelopéról van szó, és nem Odüsszeusz feleségéről és a két nő alakja a kése magyarázók előtt teljesen összeolvadt...
Hérodotosz említi, hogy a hellének Pánt a legújabb istenek közé sorolják, akit Hermész nemzett Pénelopének, Odüsszeusz feleségének. Mindenesetre a történet Odüsszeuszról, Ithaka akháj feleségéről alig tudunk valamit. A legfőbb forrás maga Homérosz, s a feleségéről, Pénelopéről még annyit sem, s meglehet, csak Homérosz adta neki a Kyllené-hegyi gyönyörű szép nimfa, Pénelopé nevét... De meglehet nem is véletlenül, mert az "igazi" Odüsszeusszal, a kurétesz herceggel, aki napnyugatra ment a Grál-ért, valahogy éppen ilyen feleség passzolt...
Az "Özvegy Fiai" meg éppen lehet már csak egy kései, szabadkőműves -tehát utólagos- belemagyarázás, egyszerű mesékbe, mert türoszi Hiram is egy "özvegy fia" volt, s a mesékben valahogy ez szintén előkerül. Hisz a férfiak korán haltak, s a magára maradt özvegy fia rendszerint elment szerencsét próbálni, majd rendszerint királykisasszonyt vagy királyságot nyert... Nem hiszem, hogy a Grál-keresők vagy Hiram és mások az "Özvegy fiai" néven "futottak" volna... legalábbis a magyarázatok nekem nem elég meggyőzőek.
Azok a boszorkánypapnők (Médeia, Kirké, Pénelopé), akár istennőik (Ízisz, Aphrodité, Hekaté, stb.) közös jellemvonása: rendszerint nagyon szépek, pogány rítusok papnői, istennői, ezek erdei tisztásokon tartott orgiasztikus rítusok, és mind kapcsolatban álltak a Vénusszal. Egyébként a Vénuszról ideérkezett "istenek és istennők" közös jellemvonása, hogy rendkívül szépek..., akár férfi, akár nő. Maga Lucifer is az, mint Ezekiel mondja róla: "Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben… Valál felkent oltalmazó kerub…"
Francesco Primaticcio féldomborműve valóban nagyon érdekes alkotás.
Lehet nem fogalmaztam jol, nem az a furcsa, hogy rovidebb ideig eltek, azt az Ur mondta is, hanem, hogy az egyiptomi faraok elotte is rovid ideig eltek, felteve, hogy az ismereteim helyesek, miszerint, az elso piramisok utan jott az ozonviz.
ja, biztos félreértettem, akkor csak valami egyletet akartál volna meg lobbizni, médiázni.. ezt mondjuk korainak találom és túlzónak. de valami közös oldalra talán nem lenne haszontalan összegyűjteni az anyagot, irodalmat, stb. na nem komplett könyveket, de a fontosabb passzusokat, idézeteket, amolyan szöveggyüjteményszerűségként, plusz linkeket, stb. kategórizáltan. mert így gyorsan lesüllyednek az érdekes dolgok, nehéz visszakeresni és az újonnan betoppanók lehet nem olvasnak vissza ezernyi szerteágazó hozzászólást. bár nem eröltetem ha a többiek nem pártolják ezt a virtuális alexandriai könyvtár szövegtár jellegű projektet.
"Nekem furcsa, hogy a bibliaban az ozonviz utan az emberek joval rovidebb ideig elnek"
ez is jó kérdés, ez is olyan ami mindenhol előbukkan, már a sumér királylistákban is..
Hüperboreával kapcsolatban azzal próbáljak magyarázni hogy az a sarkkörön túl van és hogy ott fél évig nem megy le a Nap, tehát 1nap=1év, ezért 365-tel beszorozták, de az elég döcögős magyarázat..
a frizurára gondolsz? ilyen estekben sosem tudom mennyire szándékos vagy véletlen.
(valami rémlik hogy Széth kivégta magát az anyjából, de Lucifer 'születéséről' mit lehet tudni? most hirtelen nem ugrik be mit és hol írt erről Schenouda, de az egész istenekkel kapcsolatos dolog elég rejtélyes, no meg az égben játszódó csete-paté isten generációk között homályos előttem, olümposziak vs. titánok(=nephilimek?), Ázok vs. Vánok, meg háború a mennyben http://www.biblebasicsonline.com/hungarian/06/D21.html , Széth+Ré vs kígyó, Széth vs. Hórusz, stb, ehnyén szóval szövevényes és nagyon nem áll össze bennem..)
köszi. nem jegyeztem meg a hiányzók számait, de elképzelhető hogy csak elnéztem valamit amikor a régebbi hozzászólásokban keresgéltem. mert most nem találom hogy mit nem találtam akkor.. :]
Kedves kalamajkosz Megnéztem, ebből a topikból nincs moderátor által törölt hozzászólás hónapok óta. Tehát műszaki hiba lehet a magyarázata annak, hogy nem találsz valamit. Különösen közvetlenül az elküldés után vesznek el hozzászólások, tehát érdemes jegyzetlapon szerkeszteni és copy-paste eljárással betenni ide, így ha nem jelenik meg, meg lehet ismételni. További jó beszélgetést!
Nem hagy nyugodni Penelopé sem, mióta megláttam ezt a képet (a wikipédia ezzel fogad). Rögtön valami meghatározatlan borzongást keltett bennem az alakja, pontosabban a 'fejformája' (ti nem láttok benne semmi 'furcsát'?), amely furcsaság nyomán egészen zavarba ejtő ösvényekre és összefüggésekhez jutottam (de ez már offtopic). A lényeg, hogy valami ködös összefüggés kezd bennem kirajzolódni némely mitológiai nőalakok között, pl. Penelopé és Isis között, de hozzájuk csaphatjuk akár Kirkét, vagy a többi boszorkánypapnőt. Mintha valami ősi 'Bene Gesserit' (elnézést a SciFi-s allúzióért, de meggyőződésem hogy Frank Herbert sem a kisujjából szopta, amit összehozott) klán létezett volna, Fekete Madonnák gyülekezete, vagy hogy a hírhedt kódszót használjam: az Özvegyek és Fiaik társasága, ami alapján sejthetjük, hogy az 'özvegyi fátyol' egyfajta jel közöttük (a háló-arcúak). Emlékezzünk Parcifálra ő is egy az Özvegyek Fiai közül, és mint ilyen, predesztinált a Grál elnyerésére... Penelopéval kapcsolatban az egyik alternatív mítoszszál regéli, hogy korántsem volt annyira hűséges, mint az közszájon forog, lévén a botrányos Pán isten anyjának mondják, itt mint "Pán", vagyis "Minden", mert mindegyik kérő az 'apja' volt...
Hogy ez a szál nem annyira légből kapott, arra itt hozom Francesco Primaticcio egy másik alkotását is, ez a fontainebleaui híres királyi kastély egyik féldomborműve a 'Királyi Lépcsőház'-ról. Látható, hogy igen kedvelte ő is a gránátalmát, nem beszélve a kosfejekről és Pán istenről, amikről és akiről viszont ismeretes, hogy kinek a jelképei. És visszakanyarodunk Schenouda egyik korábban tett zavarba ejtő kijelentéséről Lucifer 'születésével' kapcsolatban (és megint csak ez a Bene Gesserit...;-).
"az miért van hogy eltünnek bizonyos hozzászólások??" Én nem látok eltűnteket, a számozást figyeld. Ha valaki elkezd egy hozzászólást írni, de közben beírnak mások, és később küldi el, akkor hátrébb kerül, hiába a magasabb sorszáma...
"lehet archiválni kellene az értékesebb beírásokast, mielőtt nyomuk vész" Fájl menü, oldal mentése ;-)
(( az miért van hogy eltünnek bizonyos hozzászólások?? legalábbis erős a gyanúm hogy eltünt néhány. lehet archiválni kellene az értékesebb beírásokast, mielőtt nyomuk vész. nem akartál volna valami oldalt összedobni, Big? ))
Ha mar egyiptomi tortenelem+urhajok. Azert jo lenne idoben besorolni a dolgot nagyjabol legalabb. Pl. erdekelne, hogy mennyiben valtoztak a dolgok az ozonviz elott, es utan. Nekem furcsa, hogy a bibliaban az ozonviz utan az emberek joval rovidebb ideig elnek, meg ha jol sejtem, az elso piramposik meg az ozonviz elott epultek, viszont az epito faraok nem eltek tovabb a mai embernel, illetve az sem vilagos, ha Re el akarta pusztitani az embereket, akkor minek allitatott piramisokat maganak. A venuszi legenda meg ott santit, hogy ha idoben el lehet helyezni a isteni szekereket (egyiptom, biblia, vimanak), akkor nem kell annyira visszamenni idoben, 2000 eve meg siman hasznaltak ezeket. Viszont mar a teremtes idejen is, tehat ha csak a bibliat veszem alapul, akkor is durvan 4000 evet eltek itt az istenek. Ha feltetelezzuk, hogy van egy hajojuk amivel el tudnak jutni a venusrol ide, akkor 4000 ev csak eleg volt nekik, hogy eljussanak a legkozelebbi csillagokik, ergo, nem hiszem, hogy haldoklo istenekrol lenne szo. Van arrol valami feljegyzes, hogy az Istenek miert mentek el ? Meg egy kerdes, irta valaki, hogy a napbarkanak 9 fos szemelyzete volt , van esetleg forras, hogy a Vimanaknak mennyi, egy helyen elmitenek 32-ot talan (nyilvan sok fele hajo volt), erdekes lenne soszehasonlitrani az adatokat.
Valaki irta itt a fem fejeket, errol van valam irefreencia aneten esetleg /
"amúgy ha a denderai templomban jársz láthatod a körben a szkarabot(heperut) stb" Ez sajnos ritkán esik meg, úgyhogy kénytelen vagyok rád hagyatkozni :-) De akkor legalább ezt tisztáztuk, hogy mégiscsak lélekmadár.
Nem hagy nyugodni Penelopé sem, mióta megláttam ezt a képet (a wikipédia ezzel fogad). Rögtön valami meghatározatlan borzongást keltett bennem az alakja, pontosabban a 'fejformája' (ti nem láttok benne semmi 'furcsát'?), amely furcsaság nyomán egészen zavarba ejtő ösvényekre és összefüggésekhez jutottam (de ez már offtopic).
Hogy ez a szál nem annyira légből kapott, arra itt hozom Francesco Primaticcio egy másik alkotását is, ez a fontainebleaui híres királyi kastély egyik féldomborműve a 'Királyi Lépcsőház'-ról. Látható, hogy igen kedvelte ő is a gránátalmát, nem beszélve a kosfejekről és Pán istenről, amikről és akiről viszont ismeretes, hogy kinek a jelképei. És visszakanyarodunk Schenouda egyik korábban tett zavarba ejtő kijelentéséről Lucifer 'születésével' kapcsolatban (és megint csak ez a Bene Gesserit...;-).