A működése egy kapcsoló állásától függ :), amely jelenlegi helyzetéből kifolyólag (PZB aktív) szerintem az elmúlt pár évben e berendezés még csak feszültség alatt sem volt.
Okos, és precíz utasításaink a mai napig elfelejtették definiálni, mit is kell értenünk váltókörzet alatt, holott ez egy igen fontos fogalommeghatározás lenne, különös tekintettel a számos hivatkozásra, melyek elsősorban az alkalmazható sebességre vonatkoznak. Azaz a szabály sz*r, és nem egyértelmű (tulajdonképpen alapjaiban hiányos), a többi ezek után hiábavaló fecsegés.
Bejárati jelző után váltók vannak, aztán egyszercsak elfogynak, majd egy kicsit odébb újra vann egy váltó. Most akkor az is a váltókörzetben van, vagy sem? Szóval...
Ha olvasnál!!!! De ha nem tudsz vagy akarsz, akkor le is "rajzoltam" Neked!
De mivel nem olvasol és nem látsz, csak hitetlenkedsz ........
A megfejtés!
Szóban itt (ismét) és le is rajzolva a 9425 HSz-ben.
Bejárati oldalon a bejárati jelzőtől a következő főjelzőig!
Hozom Neked a magyar gyakorlatot (ma is megtalálja minden mozdonyvezető e fogalom nélkül is, honnantól fokozhatja a szerelvényével a sebességet), az osztrák elméletet és gyakorlatot.
Felesleges billentyűpöfölés a részemről az egész, hiszen úgyis csak azt hajlandóak elhinni nagyon sokan, amit beléjük vertek itthon évek alatt. Az, hogy valami működik máshol biztonságosan más módszerek szerint, az elképzelhetetlen.
Egy kérdésem van, miszerint a győri bizber miért olyan lassú, amilyen? Ez a rendszerben rejlő hibáknak köszönhető, vagy pedig eleve rosszul van kiépítve? A rendszert lehet-e, és hogyan lehetne gyorsítani?
Egy menetrenddel foglalkozó tdk-ba kellenek az információk, mert Győrnek a menetrendszerben eléggé fontos szerepe lenne, csak ez már a bizber korlátait feszegetné... :-(.
a szombathelyi gyorsot Sz.batta állította meg, mert "eltévedt". A vezér nyugodtan ment volna tovább Pécs felé....
Stimmel, így volt. Erről beszélek. Akkor honnan tudná, hogy hol a váltókörzet vége egy adott állomáson?? Bejárati jelző után váltók vannak, aztán egyszercsak elfogynak, majd egy kicsit odébb újra vann egy váltó. Most akkor az is a váltókörzetben van, vagy sem? Szóval...
Als Beginn des Weichenbereiches gilt ein Einfahr-, Zwischen-, Ausfahr- oder Deckungsignal. In Betriebstellen mit Trapeztafeln gilt als Beginn des Weichenbereiches die erst befahrene Weiche.
Als Ende des Weichenbereiches gilt grundsätzlich das nächste Hauptsignal der Betriebstelle; folgt kein Hautsignal mehr, die letzte befahrene Weiche.
(10)
Im Weichenbereich ist eine Höchstgeschwindigkeit von 40 km/h einzuhalten, sofern keine abweichende Geschwindigkeit signalisiert wird.
Ennyi a meghatározás egzaktul (nekem az) vagy sem (Neked).
Én eszerint dolgozom és feltételezik rólam, hogy felfogtam a lényegét, betartom és vonaismeret birtokában nem tévedek el.
A 9. bekezdés megfelel 9417-es HSz-nek teljes mértékben.
A 10. bekezdés pedig arról szól:
A váltókörzetben a 40 km/h sebességgel szabad közlekedni, kivéve, ha egy másik sebesség van jelezve.
De hogy teljesen a kedvedben járjak, csatolom az erről szóló oktatási anyagot, amire kb. 2-3 percet szántak az illetékesek.. Nincs utalás arra, hogyan találja meg a mv. az utolsó váltót. (Nem csak itt, sehol máshol). Ezért van a vonalismeret. (de szerintem ehhez még vonalismeret sem kell, hogy felismerjem a váltókörzet elejét-végét)
Váltókörzet főjelzővel felszerelt szolg. helyen. (középütt van egy fehér-vörös sávos jelző. Az NEM főjelző!) 9417-es HSz alapján lehet értelmezni, nem fordítanám már le.
1. Váltókörzet egy nyíltvonali szolg. helyen.
2. Váltókörzet egy főjelzővel fel nem szerelt szolg. helyen.
Több mint 10 éve nem járok a Keletibe, de tudom, hogy Békéscsaba felé a gödörbe nem ildomos kijárni, mert az Fradiba visz. Ma is tudom, hol az utolsó váltó, ami KőFelső felé terel.
Ha mozdonyvezető vagy, nem olyan egetrengető probléma ez! :)
Írtad az előzőben ugyan, hogy ritka a vonalismeret nélküli közlekedés, de:
1.) Van ilyen, és akkor is tudni kén, hol jársz, hogy felismerd, ez a vége.
2.) Megszerzed a vonalismereted, de nem jársz arra, átépítik az állomást, azonban a vonalismeret nem évült el.
3.) ELVI kérdésről volt szó, az én értelmezésemben, ez pedig nem túl egzakt meghatározás így.
Több mint 10 éve nem járok a Keletibe, de tudom, hogy Békéscsaba felé a gödörbe nem ildomos kijárni, mert az Fradiba visz. Ma is tudom, hol az utolsó váltó, ami KőFelső felé terel.
Ha mozdonyvezető vagy, nem olyan egetrengető probléma ez! :)
Eléggé behatároltak azok az esetek, amikor vonalismeret nélkül lehet és/vagy kell közlekedni.
A mozdonyvezetői tevékenység végzése alapvetően a bejárt vonalak ismeretére épül, nem pedig a "lesz ami lesz alapon történő ott megyek ahol sikerül" elv alapján dolgozunk.
A vonatok eddig is mentek különösebb problémák nélkül a váltókörzet fogalom megtározása nélkül is. Ez pusztán pontosítaná a megfelelő helyen történő megfelelő sebességgel történő közlekedést. Erre most Te azzal jössz, hogy ez nem fog menni.
E szerint a meghatározások szerint közlekedem ott ahol dolgozom. Vonalismeret és fel sem merül több kérdés, hogy nem vagyok képes megállapítani az utolsó váltó helyét.
Ahol dolgozom, ott a bizalmi elv oda-vissza nagy szerepet játszik (az utasítás betartása mellett természetesen).
Na jó, de ebbe is bele lehet kötni vastagon. Pl. kijárati irányban melyik az utolsó bejárandó váltó? Nyíltvonali elágnál melyik az utolsó bejárandó váltó? Főjelző nélküli helyen melyik az utolsó bejárandó váltó? Mindezekre vonalismeret birtokában könnyedén válaszolni lehet, de mi van, ha a vezérnek nincs olyanja? A szeme és a rutinja nyilván elégnek fog bizonyulni, de tudtommal most elméleti síkon közelítettük a kérdést, onnan nézve viszont a hivatkozott hozzászólásban sem olvashatók pontos válaszok.
