Én most főleg egy nagy kerskedelmi cégnél vállakozom...tavaly augusztus óta kisebb mozgásokkal nálunk is a forgalom az egekben van, a 2002-nél közel 50%-al magasabb volt a 2003...a január sem volt rossz, de a február az csapnivaló volt /igaz, az mindig/ és most újra lendül...vásárolnak az emberek. Miből, ha nincs béremelkedés? Hitelből - a válasz. De ha nem bíznak a jövőben, akkor a hitelre vásárlás sem megy, mert nem tudják hogy fizetik vissza. Szóval azt gondolom inkább a pánik keltés megy ezerrel.
Szia toloba
ne hagyd annyiba', szerintem nem vagy bértopikoló.
Ma reggel azt hallottam az INfo rádió sajtószemléjében, hogy valamelyik újság (nem MaNem) és kutatóintézet szerint a lakásépítési támogatás több pénzt hozott az államnak mint amennyit elvitt. Erről van info-d?
Tökmindegy, egy a lényeg, lehessen szidni Orbánékat, és dicsőíteni Pötyikét. Francokat. A lényeg, hogy elterjesszük, minden xarul megy, az embereket minél nagyobb bizonytalanságban tartsuk. Ha kedvező adatok vannak (egy nagyon az elején élénkülő gazdaságról) - az csak a KSH elnök lecserélésének következménye. Minden kicsi sikert tagadjunk le, ne szálljunk le a döglödő gazdaság lózungjáról.
A kedvező(bb) munkanélküliségi adatokat tagadjuk le, a beruházásokról ne vegyünk tudomást, fújjuk a nótát, sírjunk, riogassunk, jajveszékeljünk.
(Féljünk attól, hogy ha a gazdaság tartósan beindul, mert akkor megint maradnak a lózungok ezzel vesztettünk 2002-ben is, na nehogy má...)
Huhogjunk.
Én spec. egy kereskedelmi vállalatnál. (Acél, műanyag.) November óta az egekben van a forgalmunk, német tulajdonosaink most (is) bővítenek, új magasraktár épül és cseréljük az informatikai rendszerünket. A forgalmunk és a nyereségünk az egekben van.
Tökmindegy, egy a lényeg, lehessen szidni Orbánékat, és dicsőíteni Pötyikét. A feszültség nem kizárólag az uniós belépéstől ered, hanem a kormány bizonytalankodásaitól, egymásnak ellentmondó cselekedeteiktől - lásd Orbánék elcseszték, hogy a gázt, BKV-t nem engedték az infláción felül emelni, bezzeg most a gyógyszerár-befagyasztás más - , ígéreteik sorozatos megszegésétől -lásd nem nyúlunk a lakáshitelezéshez, sőt bővítjük a lehetőségeket, vagy nem nyúlunk a bérlakásépítéshez, majd sorozatosan csökkentik az erre szánt pénzeket.
Az élet nem habostorta - hogy idézzek egy klasszikust. A 7% valahogy úgy hangzott, hogy évi 7% van benne a magyar gazdaságban. Nem volt az rossz kevesebbnek sem, csakhogy Orbánék alatt már kezdett az egész lefelé tendálni és az évi 3-3,5% sem rossz, akkor amikor nem egy alapjaiban is fejletlen országról van szó.
Tény, hogy a környezetemben is van egyfajta feszültség az unió miatt, sőt, én is kissé feszült vagyok, de ez egy nagy ugrás mindenki számára, kissé az ismeretlenbe is, viszont egyszer lépni kell. Ha meg lépni kell, hát rajta. Lépni kellett 89-ben is, sokak számára az is egy nagy ugrás volt, sok kínnal vesződséggel járt, de a magyar mindent túlél. Így lesz most is.
Háát, vállalkozó vagyok, 25 féle tevékenységi köröm van, igaz nem mindegyiket gyakorolom. Most leginkább a bértopikoló megy, mint állítják rólam egyesek...:)))
Azt viszont látom, hogy Te is igen széleskörűen vagy benne az üzleti életben, mivel annyi területről vannak infóid...bár a fidesz.hu meg a MaNem ezeket jól össze is sűríti aztán lehet onnan meríteni. Jó kútfők azok.
Érdekesek vagytok, annakidején gúnyolódtatok, hogy a 7%-os GDP növekedési ígéretet csak egy negyedévben sikerült megközelíteni, most pedig cigánykereket hánytok egy 3,5-es adatért. De mivel ez egy általános szám, érdemes lenne megvizsgálni, hogy melyik iparág, gazdasági ág mennyit is hoz/visz ezen.
Továbbra is azt gondolom: nem élhettek benne a gazdaság sűrűjében, ha ennyire optimistán látjátok a folyamatokat. Van egy-két zászlóshajó, ami hozza a GDP/export növekedését, a csendes többség pedig egyre inkább csak vegetál és elbocsájt.
Nőhet, barátom ez igaz.
De én legalább nem jelentem ki márciusban, hogy mi mennyi lesz majd anno, mint az MNO...lásd a 362.-őt!
Hisztériakeltés folyik az újkeresztény neokomcsik részéről.
Szeretném kérdezni, hogy "ti" hol éltek és mit dolgoztok? Merthogy nem éltek benne a gazdaság sűrűjében, az egyszer biztos. Komoly bizonytalanság van nagyon sok cégnél, és nemcsak kis magyar tulajdonú cégeknél, hanem komoly nemzetközi háttérrel rendelkezőknél is. A mezőgazdaságban ismertek és egyre súlyosabbak a problémák, az ingatlanszektorban teljes a bizonytalanság a sok negatív állami intézkedés miatt. Az önkormányzatok nagy többség önerő híján mégcsak pályázni sem fog tudni EU-s alapokra.
Nem teljesen ilyen a reláció. Ezt te is tudod. Én a helyedben máshonnan közelíteném meg. Onnan, hogy nem lehet egyszerre alacsony az áht hiány és közben magasak az állami kiadások: nem lehet egyszerre a hiányt csökkenteni és közben autópályákat építeni, lakásra várókat támogatni, nyugdíjak, szocpolt, közalkalmazotti béreket növelni, vállalkozások és agrár demonstrálóknak vissza nem térítendő állami támogatásokat adni, stb. Ezt szerintem courag the dog és a többi jobbos is megérti.
Vagy érvelhetnél azzal is, hogy nem lehet egyszerre nagyon alacsony az infláció, a munkanélküliség és pögös a gazdaság (a 3 dologból csak 2 passzol össze, 1 pedig velük ellentétes irányba ható).
Azért ezeket hoztam fel példának, mert az ÁHT és a gazdaság között igenis szoros összefüggés van. Én értem mire akartál kilyukadni, és a példád sem rossz rá, de ettől még nem lesz couragenek tisztább képe a dolgokról. Így én inkább az összefüggések elmagyarázásával válaszolnék a hasonló témájú hozzászólásaira.
(persze írhatnád, hogy akkor miért nem én teszem ezt meg? Azért, mert lusta vagyok hozzá :) )
A 3,5 százalékra becsült 2004. évi bruttó haza terméknövekedés (GDP) elérésre jó esély van – közölte a GKI Gazdaságkutató Rt. az MTI-vel.
Az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság mindinkább export- és beruházásvezérelt pályán élénkül, a külső és belső egyensúly pedig javul.
Az elemzés szerint a magyar gazdaság 2003-ban negyedévről negyedévre gyorsult, miközben a világgazdasági és hazai konjunkturális várakozások javulnak. Ez, valamint a korábbinál gyengébb forint ösztönzően, a magas hazai kamatok és a gyenge dollár fékezően hat a 2004. évi növekedésre.
Az iparban a termelékenyég javulása ismét gyorsul. Mivel azonban a növekvő kivitel és az újra lendületet kapó beruházások jelentős importot is igényelnek, a külkereskedelmi hiány idén is növekedni fog. Ezt azonban az előrejelzés szerint a folyó fizetési mérlegben a várhatóan végre növekvő idegenforgalmi aktívum ellentételezheti.
A közlemény szerint a deficit a GDP 6,5 százalékáról 2004-ben 6 százalékra csökken, miközben bővülni fog a Magyarországra áramló külföldi működő tőke, ami a modernizáció és hiány finanszírozása szempontjából is kedvező.
A 2003. évi, az önkormányzatokkal együtt a GDP 6 százalékát közelítő államháztartási hiány érzékelhetően alacsonyabb a megelőző évinél és lényeges szigorítást jelentett. Ugyanakkor a javulás számottevően elmaradt a tervezettől és a hiány szintje fenntarthatatlanul magas – közölte a GKI.
Az elemzés úgy véli, hogy a jelek szerint a kormányzat valóban elkötelezett az idei új, reálisnak tűnő cél, a GDP 4,6 százalékát kitevő államháztartási hiány mellett, s ennek meghaladását akár további évközi intézkedések árán is meg fogja akadályozni.
A munkanélküliség 2003-ban érezhetően csökkent, a foglalkoztatás a költségvetési szektorban nőtt, míg az üzletiben stagnált, ezen belül az iparban csökkent.
A reálkeresetek az elmúlt két év összesen 25 százalékos emelkedése után 2004-ben már csak körülbelül 1 százalékkal nőnek.
Az elemzés szerint az infláció főleg az áfa és a jövedéki adó emelésének hatására 2004 tavaszán néhány hónapban el fogja érni a 7 százalékot, az év második felében azonban – ha további ársokk nem éri a gazdaságot – érezhetően mérséklődik, s az év végén a 2003. decemberi szint, 5,7 százalék körül alakul. Éves átlagban 6,2 százalék körüli áremelkedés várható.
(MTI)
Aztán még egy dolog: tavaly a GDP 6,5 %-a volt a hiány nálunk...a cseheknél meg 12,9 % és még sem verik a nyálukat.
Szóval a neokommunisták részéről nem folyik más, mint hangulatkeltés. FIDESZ = MSZP II.
Ne keverd mar ossze az allamhaztartas hianyat a gazdasaggal.
Ha neked van 10 millio adossagod az neked kellemetlen,ha tobb mint amit torleszteni tudsz a beveteleidbol,attol meg a ceg ahol dolgozol prosperalhat remekul.Hogy ertsd mar a kulonbseget.
Ja es attol a ceg nem fog csodbe menni ha te egyenileg igen,mert tovabb nyujtozkodtal,mint a takarod er.Kb ilyen a relacio az allamhaztartas es a gazdasag kozott.
Én nem emlékszem, hogy Orbánék tájékoztatták volna országos méretekben a vendéglősöket...Te tucc ilyenről? Mert egy rendelet megjelenik, aztán, na és?
Megjelent a tejtermelőknek is, aztán, na és! El nem olvassák csak tüntetnek világba.
hat persze, csucsorikem.nints itten semmifele valsag, meg ijeschmi....
Júniusra a költségvetési hiány meghaladja az egész évre tervezettet
2004. március 18. 9:15
MNO
Ezermilliárdos hiányt ér el 2004 első félévében a költségvetés, mely több mint az egész évre meghatározott összeg. Ennek ellenére a pénzügyminiszter szerint az év végére a deficit az uniós statisztika szerint 4,6 százalékos lesz csak, pedig decemberre az államkassza hiánya már a tavalyi szintet is meghaladja majd – írja a tozsdeforum.hu a Világgazdaság mai számára hivatkozva.
A Pénzügyminisztériumnak a költségvetés alakulásáról szóló előterjesztése szerint az év második felében egyébként már alig fog nőni a deficit: mindössze 180 milliárd forintos romlás várható. Pótköltségvetésre nincs szükség, hiszen a hiány változása nem haladja meg a kiadási főösszeg öt százalékát.
A központi költségvetés bevételei 155 milliárd forinttal csökkennek a költségvetési törvényben előirányzott számokhoz képest, míg a kiadásai ötvenmilliárd forinttal nőnek. Az áfa 182 milliárd forinttal marad el a korábban várttól, míg a szja 77 milliárddal.
A legnagyobb kételkedést egyébként a tervezett áfabevétel váltotta ki az elemzők között, ugyanis a PM 682 milliárdos bevétellel számol az első félévre, míg a másodikra már 1100 milliárdossal, annak ellenére, hogy az első félévben egyhavi áfabevétel fog eltűnni pénzforgalmi szemléletben az uniós visszaigénylésre való átállás miatt. A tárca negyvenmilliárdos áfabevételt vár májusra, miközben az uniós átállás nélkül 150 milliárd lenne várható.
Az államkassza kiadásai között eltér a tervezettől a költségvetési szervek százmilliárdos túlköltése, és az egészségügyi ellátásokra rendelt összeg, a gyógyszerkassza 19-20 milliárddal forinttal 239 milliárdra dagad. A parlament előtt lévő adótörvény-változásoktól (például a telefonadó) 14 milliárdos többletbevételt remél a tárca.
Napelemgyár épül Bicskén 47 milliárd (!) forintért (új)
04.3.18 12:19
A német tulajdonban lévő Sol@mio Rt. közel 47 milliárd forintos beruházással napelemgyárat épít Bicskénél - közölte a gazdasági tárca, ám a cégnyilvántartás csak egy hasonló nevű kft.-ről tud, s az is osztrák.
A német tulajdonban lévő a Sol@mio Rt. 183 millió euró (46,7 milliárd forintos) beruházás keretében napelemgyárat épít Bicskénél, az M1-es autópálya mentén - közölte a gazdasági tárca. Az IM cégnyilvántartása nem tud ilyen nevű részvénytársaságról, az adatbázisban csak egy, bicskei székhelyű Sol@mio Kft. szerepel. A minimális, hárommillió forint jegyzett tőkével létrehozott vállalkozást az egyszemélyes tulajdonos, egy ausztriai illetőségű mérnök, Rolf Gartmann vezeti.
A GKM közleménye szerint az új üzemben a cég saját fejlesztésű napelemek, valamint a hozzá kapcsolódó energiatároló elemek gyártását végzi majd, a teljes kapacitás elérésekor 600 magasan képzett szakembernek biztosít majd munkahelyet.
A gazdaság sínen van, az emberek reálkeresete is sínen van:
KSH: stagnált a reálkereset és a foglalkoztatottság
2004. március 18. 10:09
MNO
Év elején a reálkereset mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a tavaly januárit – írja a KSH. A jelentés azt mutatja: a foglalkoztatottság átlagosan csupán 0,5 százalékkal nőtt, ráadásul a költségvetési szervezeteknél 1,2 százalékkal csökkent is. Az alkalmazásban állók januári nettó átlagkeresete nemzetgazdasági szinten 93 700 Ft-nak felelt meg. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=209797&rvt=5
Ezért hamisítják, -mérgezik, a feldolgozok a tejet, a tejtermékeket.
Szerintem, hülyítenek téged.
Minek termeltetni a kóser tejet, ha olcsóbban hamisítani és eladni is lehet.
Majd a tehenek nem termelnek tejet.
HAt bizony, ha a parasztok tuntetesebol ezt kovetkeztetted ki, akkor ott gond van. Mint ahogy gond van a vendeglatasban pl. mert az 1999-ben bejelentett haccp kovetelmenteknek (80/1999.( XII,28.) GM-EüM-FVM. együttes rendelet)a vendeglatoipari ltesitmenyek 95%-a a mai napig nem is kezdett neki, hogy megfeleljen. Ok lesznek a kovetkezo tuntetok...:)
Mint ahogy az "ostermelok" is tisztaban voltak a tej felvasarlasi mennyisegi es MINOSEGI kovetelmenyeivel (a hazilag termelt tej egyharmada a kategorian kivuli "minosegu")
Sikeres gazdaság?
A parasztok tüntetéséből én mit tudtam meg?
Orbánék alatt a tejtermelők megtermelték a tejet, azért pénzt kaptak, a tejtermelők elmentek a boltba, azért magyar terméket vásároltak, a pénz forgott, mindenki panaszkodott, de sokan használták ugyanazt a pénzt.
Medgyessiék alatt mi történt?
A multinacionális vállalatok nem a termelőtől vették a tejet, nyugateurópából hozott savóból csinálták a tejet, a hasznot pedig azonnal kivitték az országból. A Magyarországi részvényes szintén Bécsbe menekíti a pénzét, biztos ami biztos alapon. Pénz többszörös felhasználássáról szó sincs.
A tőzsde szárnyal. Ez miatt a vásárló erő egyre kissebb. Nincs termelés növekedés, a tulajok egyre több hasznot vonhatnak ki.
A falu szegényedik. Mindenki a városból akar megélni.A kereskedők lefölözik a hasznot. A kereskedő két hónap alatt több hasznot szerez a megtermelt gabonán, mint amennyit a termelő a gabonáért kapott.
Ha ez egész Kelet - Európára érvényes, biztosak lehetünk benne, hogy a városokba feláramló falusi tömegek miatt bajok lesznek.
A magyar gazdaságból az állam egyre több pénzt akar kiszedni, de azt nem lehet, mert nincs a tömegnek plusz pénze. (Mi haszna van az országnak abból, hogy a gyerekek kalcium nélküli mű tejet isznak?)
Az állam miközben úgy mutatja be magát, hogy rendbe teszi a gazdaságot, valójában egyre nagyobb, és nagyobb tömegeket kapcsol ki a gazdasági vérkeringésből.
Aki szelet vet, vihart arat!
A gazdaság irányítói 2002- ben egy piramis tetején álltak. De most úgy látom, egy vékony rúd tetején egyensúlyoznak.
A forint árfolyamáról szóló vitában két, markánsan különböző felfogás ütközik egymással. Az egyik a külföldi versenyképesség romlásától tartó hazai gyártóké, akik az erős forint miatt féltik pozícióikat, a másik pedig az importőröké és az infláció erőltetett lehajtásának képviselőié, akik az erős forint miatti olcsó importtal az inflációt is le akarják törni. Bár ez utóbbi önmagában nem baj, az export kiesése felborítja az egyensúlyt.
Amikor az exportőrök a forint túlértékeltsége miatt Járai Zsigmond jegybankelnök fejét követelték, implicite azt feltételezték, hogy az árfolyamot Járai, illetve a világ jegybankkormányzói „csinálják”, s rajtuk múlik, hogy az exportőröknek, az importőröknek, a tőkeexportőröknek vagy tőkeimportőröknek, netán a hazai fogyasztóknak kedvező árfolyamot alakítsanak ki. Az árfolyam azonban a költeményhez hasonlít, nem csinálják, hanem megszületik, mégpedig a piacon, az ott ágálók várakozásai alapján. S ha a beavatkozás nem képes e várakozásokat megváltoztatni, akkor kidobott pénz az, amit a valutatartalékokból intervencióra fordítottak.
A hazai gazdasági ágazatok érdekei különböznek egymástól az árfolyamszínvonal tekintetében. S a jegybanknak, amikor egy általa kívánatosnak tartott, de csak kis részben tőle függő árfolyamot megcéloz, érdekegyeztetési szerepe is van: a gazdaság egészét szolgáló előnyös árfolyam kialakítása. Ez az esetek túlnyomó részében az egyensúlyi, a reál-effektív árfolyammal összhangban lévő nominális árfolyam. Ez a strukturális adós országokban, így nálunk is, a folyó fizetési mérleg finanszírozható hiányát biztosító árfolyam. A jegybanki magatartás akkor helyes, ha a monetáris politika a tényleges piaci folyamatok alapján reális árfolyamcélokat tűz ki, anélkül, hogy azt nyilvánosságra hozva spekuláció tárgyává tegye. Az árfolyamot ugyanis alapvetően két tényező befolyásolja: az ország makrogazdasági mutatói, valamint a kormány és a jegybank előjelzései a folyamatok várható alakulásáról. Ezek alakítják a keresletet és kínálatot, ami meghatározza az árfolyamot. A befektetési elemzők és a – tetszik, nem tetszik – spekulánsok talán azt sem tudják, hol van kis országunk, nem érdekli őket, milyen árfolyammozgások szolgálnák az ország javát. Arra összpontosítanak, vajon egyensúllyal kecsegtet-e a szigorú fiskális politika, hogy az árfolyammozgásból nyereségük származzék.
Ezért is szerencsés, hogy a jegybanktörvény nem írja elő a jegybanknak az árfolyam szilárdságának őrizetét, mert erre egyedül nem képes. A jegybanktörvény (2001. évi LVIII. tv.) szerint a jegybank két alapvető feladata: az árstabilitás elérése és fenntartása, valamint az, hogy az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját.
Eleget tesz a jegybank fenti alapvető feladatainak? Semmiképpen sem! Egyfelől voluntarista monetáris politikájával előbb túlerősítette a forintot, majd pánikszerű nyilatkozataival és kamatemeléseivel túlgyengítette. Egyik sem tükrözte az ország gazdasági helyzetét, és nem szolgálta az árstabilitást. Másfelől inflációs és árfolyamprognózisai rendszeresen eltérnek a kormány előrejelzéseitől (mint ezt legutóbb februárban is tette, amikor „rálapátolt” a kormány inflációs előjelzésére; az elemzők azonnal felfelé korrigálták a várt inflációs rátát). Az inflációs ráta előrejelzését pénzügyminiszter korában is torzította az elnök; csakhogy akkor lefelé, hogy a gazdasági élet szereplői kalkulációikat és követeléseiket alacsonyabbra szabják, továbbá a költségvetés „szélhozta” többletbevételekhez jusson. E bűvésztrükkök csak egyszer hatásosak, másodszorra már mindenki tudja, mi van a bűvész (vagy bűvészinas?) cilinderében. De bizonytalanságot kelt az elemzők körében, és „egykapus”, kis kockázatú játékká teszi a spekulációt. A spekulánsok ugyanis a jegybanki tartalékból az intervencióra bevethető összegeknél jóval nagyobbakat tudnak céljaik elérésére bevetni: ha a kormányétól eltérő előjelzés hozhat több nyereséget, megnyergelhetik azt. S még ha a makrogazdasági folyamatok mást indokolnának, önmegvalósító módon beteljesül a kasszandrai jóslat (mert a spekulánsok kikényszerítik).
Leszögezhetjük tehát, hogy az MNB monetáris politikája nem felel meg a törvény előírásainak, azaz nem segíti az árstabilitás elérését és fenntartását, sőt inflációkeltő, és ott tesz keresztbe a kormánynak, ahol tud. De a reálfolyamatoknak sem felel meg, hiszen irreálisan magas kamatszintje gátolja a gazdaság növekedését, inflációs prognózisa pedig rémisztően voluntarista és szélsőséges.
Az alapvető felelősség természetesen a gazdaságpolitikát alakító kormányt terheli, a jegybank csak reagálni tud. Most mikor végre véget ért az előző kormány által kezdett hibás, egyensúlyrontó, fogyasztás vezérelte növekedési politika, és az egyensúly romlása után az egyensúly felé közeledünk, s ezt a piac is elfogadni látszik, s amelyek már visszavezettek a fenntartható, export vezérelte növekedéshez, érthetetlen, vagy nagyon is érthető a jegybank negatív reagálása. Ismét késlekedik egy akárcsak jelzésértékű kamatcsökkentéssel, viszont megnyilvánulásaival (inflációs ráta, tendenciózus nyilatkozatok) bizonytalanságot kelt. A bizalom visszaszerzésére nem az ésszerűtlenül magas, bénító kamatszint alkalmas, csak az ésszerű gazdaság- és monetáris politika. A kettő közül egyelőre csak az előbbi jeleit látni, márpedig csak együtt hatásosak. A jegybanki tevékenységgel egyszer majd el kell számolni, nem mentség a kormány sok korábbi baklövése. Az elszámolást nem helyettesítheti a jegybankelnök minősítése kritikusait illetően, miszerint múlt századi kövületek. Hiszen akkor ő is az, sőt az említetteknél többre vitte, hiszen tagja volt az utolsó pártállami kormánynak.
Tekintélyes, szavahihető jegybankvezető szóbeli intervencióval is tud hatni a gazdasági szereplők várakozásaira, „ingyen” is terelni tudja a befektetőket. De amilyen nehéz ezt a bizalmat megszerezni, még nehezebb visszaszerezni, ha elveszett (amikor még volt mit elveszteni).Ahogy nem tesz jót egy házaspár megítélésének, ha a szomszédok füle hallatára teregetik ki a szennyest, úgy nem illendő a jegybank és a kormány vitáit az utcára vinni. El lehet gondolkodni azon, vajon miért nem vitázik nyilvánosan az USA, Nagy-Britannia, Svájc központi bankjának vezetője a vélemények eltérése esetén a kormánnyal. Lehet, hogy még nincsenek a kulturáltság azon szintjén, mint Járai Zsigmond?
Az MNB-elnököt a fentiek nem mentesítik a felelősség alól a forintárfolyamnak attól a sajátos „kilengésétől” felfelé és lefelé, amely hol az egyik, hol a másik csoport érdekeit sértette vagy preferálta, együttesen azonban az egész ország nemzetközi pénzügyi jó hírét, „goodwill”-jét aláásta, és egy, a növekedést fékező magas kamatláblépcső kialakulásához vezetett.
Az a meggyőződésünk, hogy minden szakértőnek, vezetőnek joga van egy témában egyszer tévednie. Két ízben azonban nem: mert vagy képtelen tanulni a hibáiból, vagy érdekei nem esnek egybe annak az intézménynek, országnak az érdekeivel, amelyben működik. Cicero azzal kezdte az összeesküvő Catilinát támadó beszédét a római szenátusban: „Hát még meddig élsz viszsza türelmünkkel?” Mi ezzel fejezzük be.
>> (Nem hiszem, hogy van haszna, de legalább...)
dehogynem lesz haszna.
Akik nem vesznek részt a bojkotban, meglepődnek, hogy "nohát, ejha, nem olyan leterhelt, néha működik!!!" :)
Na, jó éjt!
