Kénytelen vagyok hűteni a túlzott lelkesedést a magyar gazdaság feltámadásával kapcsolatban.
A makróadatok közül egyetlen egy mutat látványos javulást: az export ipari termelés.
Az összes többi stagnálást, csökkenést, a kedvezőtlen folyamatok elhúzódását mutatja.
Na, az export ipari termelés 75%-át négy darab multi állítja elő: Audi, Nokia, Flextronics meg talán valamelyik amcsi a negyedik.
Egész egyszerűen annyi történt, hogy a Nokia plusz x millió mobiltelefont szereltet össze Komáromban, ami megdobta a magyar exportot jónéhány százalékkal.
Ugyanakkor látni kell, hogy ennek a többlettermelésnek szinte semmilyen hatása nincs a magyar gazdaságra.
A külkeregyensúlyt nem javítja, hiszen az alkatrészek importból származnak.
Az alacsony magyar társasági adókulcsnak és az adókedvezményeknek köszönhetően nyilván magas hozzáadott értéket mutatnak ki papíron a magyar részlegnél, azonban ezt év végén ki is vonják tőlünk osztalék formájában.
A néhány ezer biztos munkahelyen kívül nincs minek örülnünk.
Kíváncsi vagyok, ti hogyan látjátok a leányzó fekvését...
>> Bizony, az a 2000. évtől kezdődő lassulás...ez bizonyítja, hogy Orbánék tehetelenül sodródtak
ein momentovics.
a 2000. évtől általános recesszió volt mindenhol. és ahhoz képest Orbánék jobbat nyújtottak.
Most viszont, ha jól tudom, nincs általános recesszió. oszt mégis megyünk lefelé.
sajna még nincs újabb elemzés. és nem tudom, hogy a 2002.IV. negyedév után milyen volt a 2003.I. negyedév. de gondolom, pár hét, és kijön a 2004.I negyedév elemzése is.
Bizony, az a 2000. évtől kezdődő lassulás...ez bizonyítja, hogy Orbánék tehetelenül sodródtak és még a Bokros csomag fellendülésből éltek. Ez is benne van.
"...a termelés felől nézve vannak arra utaló jelek, hogy az utolsó negyedévben tulajdonképpen csökkent a lendület."
"...a negyedik negyedév azért mutat számos területen javuló éves indexeket, mert annak bázisát a 2002 utolsó negyedéve jelenti, ami viszont igen gyenge volt. "...
Ez persze lehet, csakhogy még január és február ahol tartunk, az meg első negyedév...2003-hoz viszonyítva. :))
benne van. meg az is, hogy pl. a gépkocsi-árak nem igazán emelkedtek.
Csakhogy egy kisnyugdíjas nem vesz új gépkocsit, viszont fizet gázszámlát.
Úgyhogy neki magasabb az infláció....
A makrogazdasági kereslet elemeinek prognózisa
A gazdaság egészének lendülete
Milyen fontos következtetések adódnak a gazdaság tavalyi mérőszámaiból az idei prognózisra nézve?
Az elmúlt rövid időszakban – különösen a tavalyi negyedik negyedéves GDP közlése óta – a növekedéssel kapcsolatban igencsak bizakodóvá vált a hangulat a szakmán belül. Pedig egy kicsit is alaposabb elemzés után egyáltalán nem olyan tetszetős a kép. A GDP növekedési üteme a negyedik negyedévben a 2002 utolsó negyedévhez képest felgyorsult ugyan 3,5%-ra, az év egészének gazdasági teljesítményét tekintve a 2,9%-os GDP-növekedés továbbra is, 2000 óta évről évre lassuló gazdasági növekedést jelez, és jóval elmarad a régióbeli gazdaságok többségének növekedésétől. A negyedik negyedéves adatot több okból is indokolt óvatosan kezelni. Egyrészt év/év alapú adatról van szó, és mint ilyen, ezzel összevethetően képzett adatok szerint pl. 2002 utolsó két negyedévében is magasabb volt a növekedési ütem (3,7 és 3,9%), ami nem akadályozta meg, hogy ismét veszítsen dinamikájából a gazdaság 2003 első két negyedévében. Az igazsághoz az is hozzátartozik azonban, hogy a negyedéves növekedési ütemeket látva kétségtelenül gyorsult a gazdaság, a negyedik negyedévben már 1%-kal bővült (negyedéves szinten 0,4, 0,7 és 0,8 volt az első három negyedévben).
A részletekben való elmélyedés nélkül is tudható, hogy ez a dinamika úgy ált elő, hogy a kereslet minden komponense gyorsult, ami egy rendkívüli importbővüléssel párosult. A termelési oldalról pedig az iparban és a szolgáltató ágazatban tapasztalható élénkülés, a mezőgazdaság teljesítménye jelentősen elmaradt az előző évitől. Ebben az évben, a növekedés szerkezeti változása mellett kulcskérdés a külső konjunktúra alakulása, ugyanis ha a költségvetés kereslet-visszafogása és az árintézkedések miatt a gazdaság belső hajtóerői lankadnak, akkor csak egy tovább élénkülő export biztosíthatja a növekedés további gyorsulását. Amint látni fogjuk, az államháztartás keresletcsökkentő hatása a GDP szintjén több mint 1,5%-ra rúghat ebben az évben, tehát ha minden más feltétel a tavalyival azonos lenne, akkor is ennyivel kisebb lenne a makrogazdasági kereslet. Nem kétséges, hogy ennek kompenzálásához a tavalyinál jóval nagyobb külső húzóerőre van szükség, vagyis a gazdasági növekedés fokozottan függővé válik a külföldi gazdaságok által támasztott kereslettől. Az óvatosság indokolt, mivel a termelés felől nézve vannak arra utaló jelek, hogy az utolsó negyedévben tulajdonképpen csökkent a lendület. Visszanézve a tavalyi negyedéveket arra a talán meglepő megállapításra juthatunk, hogy tavaly a harmadik negyedév volt a legerősebb, és ahogy az a részletekből kiderül, a negyedik negyedévben gazdaság idei teljesítménye számára fontos területeken – ipari termelés, beruházás, külkereskedelem, foglalkoztatás – kisebb volt a lendület. Ennek tükrében világos, hogy a harmadik negyedév megemelte a szinteket, és a negyedik negyedév azért mutat számos területen javuló éves indexeket, mert annak bázisát a 2002 utolsó negyedéve jelenti, ami viszont igen gyenge volt. Nem meglepő módon teljesen hasonló ütemek rajzolódnak ki az európai gazdaságban: negyedéves szinten lassulás, éves szinten gyorsulás mutatkozik az utolsó negyedévben.
+ ott van még, hogy a gáz, és gyógyszerárak 19-20%-al emelkedtek. Szegény nyugdíjas prolik nagyon zavarodottak lehetnek, mikor megkapják a gázszámlát:))))))))))
nomost az építőipar teljesítménye jelenleg nem igazán válasz a kérdésemre, hiszen az még az előzőleg érvényben levő rendelet hatása. ezért mondtam, hogy a jelenlegi hitelfelvételi mutatók érdekelnének. továbbra is az előző évi töredéke, vagy esetleg erős növekedést mutat a kedvezmények mszp általi kiterjesztése miatt?
A KSH szerint a múlt év második felében kezdődő pozitív folyamatok januárban is folytatódtak.
Az ipari termelés 7,2 százalékkal volt magasabb, mint tavaly januárban, a munkanaphatástól megtisztított index szerint pedig 9,9 százalékkal nőtt. Az ipari termelés gyorsuló bővülését kizárólag az exportértékesítés 19 százalékos felfutása magyarázza, ugyanis a belföldi értékesítés 3,6 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Az ipar termelékenysége közel 11 százalékkal javult.
Növekszik az export
Az építőipar teljesítménye januárban 11 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz képest, munkanaptényezővel kiigazítva a növekedés 13 százalékos. A felvásárolt mezőgazdasági termékek volumene januárban öt százalékkal csökkent, jórészt az állati termékek felvásárlásának visszaesése miatt.
A külkereskedelmi forgalom januárban élénkült, és az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét. Az előzetes, becsléssel kiegészített adatok szerint az export volumene 18 százalékkal, az importé 12 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly januárban. Az export javára mutatkozó eltérés hatására a külkereskedelmi passzívum majd a felére, 137 millió euróra csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje - a MNB előzetes adatai szerint - ugyancsak mérséklődött, 200-ról 163 millió euróra.
Többletkiadások
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) január-februárban 341 milliárd forint volt, 134 milliárddal több a tavalyinál. A növekmény közel nyolcvan százaléka a központi költségvetésben jelent meg, ahol a nagyobb passzívum kialakulásában meghatározó szerepe volt a központi költségvetési szerveknél megjelenő többletkiadásoknak. íb>Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is.
A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági terméseredmények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása.
Infláció
A fogyasztóiár-emelkedés élénkülése februárban is folytatódott. A januári árszint 6,6 százalékkal, a februári 7,1 százalékkal volt magasabb, mint 2003-ban. Februárban a háztartási energia és a gyógyszerek áremelkedése volt a legnagyobb: húsz, illetve 19 százalékos.
A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap (december-február) átlagában az egy évvel korábbihoz képest enyhén emelkedett, a munkanélkülieké pedig csökkent, a közvetlen megelőző időszakokhoz viszonyítva azonban a foglalkoztatottság mérséklődése és a munkanélküliség emelkedése látható. A változás mindkét esetben a hibahatáron belül van.
A versenyszférában folytatódott a lassú létszámemelkedés, miközben a költségvetési intézményekben alkalmazottak száma november óta kissé mérséklődött. A januári reálkereset a tavalyi 18 százalékos növekedés után az idén 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Igen, még emlékszem az ellenzéki lét szépségeire: a legszebben megterített asztalon is megtalálni a legkisebb sz*rkupacot !
(Hátha még - Magyarországon - az a sz*rkupac sose olyan kicsi...) :)
Jeeeeeeeee!:)
És ez a komcsik érdeme?:)
A profitot úgyis kiviszik:)
Az épitőipart inkább ne is említsd.
Úgyhogy még nyugodtan kereshetsz más karikákat is a szavazólapon:))))))))
"A KSH szerint a múlt év második felében kezdődő pozitív folyamatok januárban is folytatódtak. "
Ja...:))))
Pu(mu)kli Péter elvtárs KSH elnök győzelmi jelentései folytatódnak...:))))
Nagyon éber kell ám legyen valaki, ha valaki a sorok közé rejtett negatívumokat is felfedezi...
Mint például:
"A fogyasztóiár-emelkedés élénkülése februárban is folytatódott"
Élénkül a fogyasztói-ár, ugyebár...:))))
Magyarul, vazze, három éve nem volt ilyen infláció mint most (és tovább nő).
"a közvetlen megelőző időszakokhoz viszonyítva azonban a foglalkoztatottság mérséklődése és a munkanélküliség emelkedése látható"
Magyarul: munkanáélküliség 0,3%-al nött egy hónap alatt, miközben nálunk egyedüállóan -papíron- 4 millió foglalkoztatott aktív dolgozó van aki eltart
6 millió "improduktívot"
"A januári reálkereset a tavalyi 18 százalékos növekedés után az idén 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest."
Ez is "élénkült.
Ha beszorozzuk 12 hónappal (annyival se nagyon lehet), akkor kijön az éves 4,8% ...
Vagyis: töpörödünk, vazze.
No, hát ez a Pu(mu)kli Péter -féle KSH győzelmi jelentés.
Lehet ünnepelni.
A KSH szerint a múlt év második felében kezdődő pozitív folyamatok januárban is folytatódtak.
Az ipari termelés 7,2 százalékkal volt magasabb, mint tavaly januárban, a munkanaphatástól megtisztított index szerint pedig 9,9 százalékkal nőtt. Az ipari termelés gyorsuló bővülését kizárólag az exportértékesítés 19 százalékos felfutása magyarázza, ugyanis a belföldi értékesítés 3,6 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Az ipar termelékenysége közel 11 százalékkal javult.
Növekszik az export
Az építőipar teljesítménye januárban 11 százalékkal emelkedett tavaly januárhoz képest, munkanaptényezővel kiigazítva a növekedés 13 százalékos. A felvásárolt mezőgazdasági termékek volumene januárban öt százalékkal csökkent, jórészt az állati termékek felvásárlásának visszaesése miatt.
A külkereskedelmi forgalom januárban élénkült, és az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét. Az előzetes, becsléssel kiegészített adatok szerint az export volumene 18 százalékkal, az importé 12 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly januárban. Az export javára mutatkozó eltérés hatására a külkereskedelmi passzívum majd a felére, 137 millió euróra csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje - a MNB előzetes adatai szerint - ugyancsak mérséklődött, 200-ról 163 millió euróra.
Többletkiadások
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) január-februárban 341 milliárd forint volt, 134 milliárddal több a tavalyinál. A növekmény közel nyolcvan százaléka a központi költségvetésben jelent meg, ahol a nagyobb passzívum kialakulásában meghatározó szerepe volt a központi költségvetési szerveknél megjelenő többletkiadásoknak. íb>Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is.
A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági terméseredmények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása.
Infláció
A fogyasztóiár-emelkedés élénkülése februárban is folytatódott. A januári árszint 6,6 százalékkal, a februári 7,1 százalékkal volt magasabb, mint 2003-ban. Februárban a háztartási energia és a gyógyszerek áremelkedése volt a legnagyobb: húsz, illetve 19 százalékos.
A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap (december-február) átlagában az egy évvel korábbihoz képest enyhén emelkedett, a munkanélkülieké pedig csökkent, a közvetlen megelőző időszakokhoz viszonyítva azonban a foglalkoztatottság mérséklődése és a munkanélküliség emelkedése látható. A változás mindkét esetben a hibahatáron belül van.
A versenyszférában folytatódott a lassú létszámemelkedés, miközben a költségvetési intézményekben alkalmazottak száma november óta kissé mérséklődött. A januári reálkereset a tavalyi 18 százalékos növekedés után az idén 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Szerintem, az a kérdés, hogy ki -ígérte és miért?
A vizes-agyúra gondoltam! Hajrá SZDSZ!
A másik, nem kellet volna belerúgni a gyógyszergyártokba!
A Mikola, -kemény alku után- megállapodott, hosszúidőre.
Az elvtársak a megállapodást felrúgták!
Miért?
Bezzeg az AKA RT, -szépen, hosszúidőre kinyalták. M5.!
