Leírom a történetét a 3 hete érlelt sajtomnak, hátha valaki tudja miért romlott el a végtermék :)
A történet a következő:
3 héttel ezelőtt PEPSIN-el oltottam tejet, melyet előtte 1 napig állni hagytam. Ugye a PEPSIN-ről tudni kell, hogy az alacsony PH tejet oltja. Gyönyörűen meg is aludt a tej 30 perc alatt 35 fokon.
Az alvadékot formázta, aztán sófürdő 1 napig és eltettem érlelni:
érlelés első hét: 10 celsius fokos környezetben naponta 2x forgatva
érlelés második hét: 20 celsius fokos környezetben (hogy lyukacsos is legyen) szintén 2x forgatva naponta
érlelés harmadik hét: visszavittem a 10 celsius fokra és ott forgattam megintcsak naponta 2x
A sajt állaga a harmadik héten: Egyszerűen gyönyörűen nézett ki. Szép sárga volt és kemény kéreg borította. Finom sajt szaga volt kívül. Penészedésnek nyoma sem volt.
Így hát felvágtuk, hogy megkóstoljuk: A kemény kéreg alatt még mindig fehér volt a sajt. Gondoltam sebaj az íze finom lesz... Hát nem volt az.. Borzasztóan keserű íz fogadott. Egyszerűen ehetetlen volt.
Gondolom azért lehetett, mert állni hagytam a tejet 1 napot. Többet soha nem oltok PEPSIN-el. Már van CHI-MAX oltóm, de félek máshol szúrtam el valamit és ha azzal oltok is keserű sajt lesz.
De már 3 naponta fejünk, és 3 litert se tudok leszedni, drága bakom is dolgozik rendesen, remélem kecskegyereket is csinál, nem csak az élvezet kedvéért:)
Egy ideje a fórum olvasója vagyok.Nagyon sok hasznos információt olvastam .Régebben már sikerült paneer sajtott készítenem .Szombaton viszont belevágtam a gomolya készítésbe,az itt tanultak ,olvasottak szerint.6 llter tejből lett 1kg 10 dkg .Az ordát is megprobáltam az is sikerült.A gomolyát hagytam állni 24 órát szobahőmérsékleten és gondoltam megprobálom a parenyica sajtot is elkészíteni.Azt is úgy ahogy itt olvastam.70C víz és fakanál között gyúrogatni.Nem sikerült.:( Utánaa gomoly egy része ment 20% szólébe .Egy részét pedig ledaráltam sóztam ,fűzszereztem és prészeltem 12 órán keresztűl.Érdekelne hogy miért nem sikerült a parenyica?Valamit esetleg elrontottam volna vagy nem savanyodott ki kellőkép a gomolya.Hogyan érleljem tovább őket?Halottam már hideg,meleg érlelésről .Ti az alap gomolyából még mit szoktatok készíteni?
Elnézést kérek hogy ilyen hosszú lett a levelem.Remélem nem írtam sok butaságot.
Újra nekifutottam a gomolya készítésnek, túl vagyok a kisavanyodáson (23 c. 20 óra), ez jól sikerült, megvolt a sófürdő (10 óra), de rájöttem, hogy nem tudom hol és hogyan érleljem. Van ötletetek? Pincém nincs, a kamrában meg max 50% a páratartalom. :-(, ott a hőmérséklet 13-17 fok közötti. Valahol olvastam, hogy a gomolyát akár 20 c fölött is érlelhetem. Igaz lehet ez?
most valami nagyon különös dolog készül, fogtam galajt, házitejjel (nem pasztőrözött) de semmi nem történt, aztán a tej véletlenül tólmelegedett (remélem nem forrt fel) na és gondoltam akkor teszek bele joghurtot, menteni ami menthető. nade jövök ma haza és látom, hogy semmi nem történt, hanem kicsi élesztő ízű dolgok úszkáltak benne semmi több. gondoltam rárottyantok olyan kézmelegre, és 20 perc múlva elkezdett valami massza kicsapódni, az aludtej és a joghurt között van, állagra olvadt élesztő. nem tudom mi ez, mindjárt kimegyek és leszűröm
Láttam a legutóbbi 30 órás csermajori tanfolyamon többen részt vettetek. Mi a novemberire megyünk, de nagyon várjuk már. Mesélnétek valamit, hogy milyen volt? Főleg a gyakorlati része érdekelne.
Van olyan aki most nem tudott elmenni és jön a következőre (állítólag már 10 főnél tart a létszám).
Figyelmetekbe ajánlom a múlt héten felfedezett bekesibio.hu oldalt,ahol egy nagyon profi kézműves sajtkészítő 3 részes,közel 3 órás előadását lehet látni,hallani,nagyon nagyon sok tanulsággal.A karesőbe kell beírni,hogy házi sajt készítés.
No, látod ez érdekes..mi úgy hordjuk be nekik a zöldet..és az a dolog pikantériája, hogy utánnunk már csak két ház van, és ott van egy darabka földecskénk, de....itt jön a pikantéria nem hajthatom ki őket oda, mert:
1. nem tudok villanypásztort húzni, mert egyik szomszéd se ad áramot, mert szerintük sokat zabál, hiába szállnánk bele a számlába, félnek, hogy a megnövekedett számla miatt rájuk száll az áramkommandó, hiába mondom nekik, hogy a villanypásztor szinte meg se mozdítja az órát, nem...
2. tőlünk nem tudom kivinni az áramot, mert, mint említettem még utánnunk van két ház, és ilyen hosszan nem tudok hosszabbítót kihúzni, meg nem is akarok, nem tudok 24 órát őrködni kint, hogy seki ne nyúljon hozzá, a gyerekek ne piszkálják...
3. ha körbekerítem a gatyám rámegy..
4. meghát itt van a következő probléma ezzel, ez egy zsákutca, rengeteg gyerek játszik az utcában, és hiába írom ki, hogy villanypásztor, meg ráz stb. a gyerek nem biztos, hogy nem akar feltétlenül kecskét simogatni, nyáron be szoktak jönni az udvarba egy kicsit nézelődni, meg simizni, de ha meg kint megüti őket az áram, azt nem bocsátanám meg magamnak..
5. aztán meg itt van a szomszédom is, aki nem biztos, hogy nem tenne keresztbe, sőt biztos, hogy begyújtana alánk, mert már zúgolódik a bak miatt...
Kicsit mókuskerék, de azért én bízom benne, hogy ezeket valahogy tudjuk rendezni, mert a kecskéinknek is jobb lenne, ha egy kicsit tudnának kint legelészni....majd meglátjuk mi lesz...azt már megtanultam, hogy mindenért iszonyatosan meg kell küzdeni, meg kuncsorogni, meg kilincselni, meg a számat rongyosra jártatni....
Nálunk is akkor volt a szaporulat. Naponta 2x fejünk 5 anyát. Az eddigi 10 - 12 liter helyett naponta 8 - 9 l tej van mostanában, így még tudok sajtot készíteni. De lehet, hogy változni fog, mert most este nem volt csak bő 3. Kint legelnek, mindenféle zöldet megesznek, s nagy intenzitással ropogtatják a makkot. A szomszédoktól is kapunk kukoricaszárat meg mindenféle zöldlevelet.
Nálunk január- márciusban volt szülés..kapnak zöldet, már ha zöldnek lehet nevezni...megjött a bakunk is üzekednek is...most már kétnaponta fejek, a 9-től kb. 2 liter jön le, igazából, sajtnak kevés...és természetesen mindenkinek most kellene a sajt.....az egyik tesómnak is egész nyáron ajánlgattam, neki aztán nem kell..erre..., adjál már egy kis sajtot, mondom nincs, bakke egész eddig mondogattam, hogy vigyél, hát mostmeg már nem tudok adni..pedig úgy enne, hát most nem eszel drága testvérkém, majd tavasszal....:)
Az öcsém vitt magával az egyetemre, azt mondja az egész kolesz este sajtot evett két pofára, és mindenki dicsérte, ennek viszont nagyon örültem:))
Vagy az alvadékba gyúrsz sót, vagy sófürdőzöl, de érlelés előtt. Én sófürdőzök, aztán érlelem, forgatom, és ha valami gyanúsat látsz a felszínén akkor gyenge sólébe mosogatog a sajtodat. Pont ez a lényeg, hogy a sófürdő tartósít. Én még sosem csináltam úgy sajtot, hogy előbb érleltem, aztán fürdőztem...
Ha van kultúrád akkor relatíve, lehet vele spórolni, ha kikeresed Elefada hsz-i között az anyakultúra készítését, nekem nagyon bejött, könnyű adagolni, előbb műkszik a sajt. Amúgy volt, hogy bolti élőflórás joghurtot használtam..
Olvastam, hogy valaki beledob egy darabka jó minőségű vajat, és az a kultúra, vagy camambert is lehet boltiból, vagy rokfortot, de ezeket én nem próbáltam...csak olvastam...
Köszönöm mindenkinek a segítséget az előző hozzászólásomhoz!
2 napja csináltam megint sajtot és sikerült :)
Amúgy egy dolog még nem tiszta nekem.... Olvastam valahol, hogy sófürdőzni érlelés után kell? Állítólag azért mert a só tartósít és nem érik tőle a sajt. Ez igaz?
5l. tejet 33fokon oltottam 0.8ml. oltóval és biztos ami biztos 8 csepp cacl-t is tettem bele ( ha tuti a tej biztos nem kell de én vettem és nem vagyok elájulva tőle )
Szeretnék segítséget kérni, jó ideje a topic alapján már itthon készítem a joghurtot. A kérdésem az lenne a boltban kapható natur görög joghurt élőflórás-e, mert ráírva nem látom. Lehet ebből házi joghurtot készíteni, vagy ne kísérletezzek vele? Köszönöm a választ.
ja a gomolya leírásánál a feldolgozzuk szó csak akkor értendő, ha pl. parenyicát készítesz belőle. Egyébként sózzuk, esetleg érleljük vagy megesszük szó lenne.
És a citromsavat én nem hagyom állni, apránként elkeverem és mérek a tesztcsíkkal...
Tudom, hogy szó volt róla, hogy a sóoldat savasságát tejsavval vagy sósavval állítják, de én sajtosferitől olvastam, hogy citromsav vagy savanyú savó is jó. Én kipróbáltam a gomolyámat citromsavval és nekem sikerült belőnöm a ph-t a sajtéra. Nem lett a sajt sem nyálkás, sem más, 3 hétig folpackban szorosan betekerve meg sem moccant, nem penészedett, nem romlott és nagyon ízlett az egész családnak.
Egyébként én a gomolyát is sajtosferi nyomán készítem: "Friss tej 32°C-on beoltva, 30 perc alvadás után feltörjük, az alvadékról a savó felét leszedjük, folyamatos kevergetés mellett az alvadék állaga kezdjen rugalmassá válni, ha elérjük a fele rugalmas, amásik fele még kocsonyás állagot, utómelegítés nélkűl formázzuk. 20-25°C-on 18-24 órát érleljük, majd fedolgozzuk."
Azzal a különbséggel, hogy én kecskéből készítem és ha nyers tejes és kultúra nélküli, akkor nem elég 24 óra a kisavanyodáshoz.
De úgy tudom, ha használsz kultúrát, akkor a tehén viszont hamarabb savanyodik, mint 18-24 óra. Erről nincs tapasztalatom...ph tesztcsíkkal lehet ellenőrizgetni, tudom, hogy nem a legprecízebb, de nekem bevált, kb el tudom találni vele.
Elefadától vett tanács alapján pedig úgy tudod ellenőrizni, kisavanyodott-e a sajtod, hogy csinálsz az igazi sajt mellé egy kisebb próbadarabot, és abból pl. óránként lecsípsz egy darabot, azt 70 fokos vízbe teszed, ha ki tudod nyújtani, mint a parenyicát - nem törik, nem merev, akkor éppen jó a savanyúsága az igazi sajtodnak is. (ha azonos körülmények között tároltad mindkét sajtot)
Úgy döntöttem belefogok , bár még van nyitoott kérdés(cacl) , citromsav mennyisége meddig érjen a szabadlevegőn , hogy ne legyen túl savanyú de hát a tapasztalás gondolom segít majd.
Azért nagyon várok bármi receptet és tapasztalást , mi lett igazán finom zamatos családi kedvenc .
Én régen csináltam PEPSIN porral, de olyan rég volt nem emlékszem mindenre, de arra igen csak 30-32 fokra melegítettem a tejet, langyos vízbe tettem a Pepsint, úgy a tejbe /de, hogy mennyit azt már nem tudom/, nem is grammal mokkás kanállal, ha jól emlékszem vissza
Hm...hát nem én vagyok a legprofibb itt....úgyhogy az én egyszerű eljárásomat tudom elmondani:
A tehéntejet legalább 12 órát pihentetem 8-10 fokon. (normál hűtóben akár 24-et is). CHY-MAX oltót használok (10 literhez) 1,7 ml-t. 32 -35 fok között oltom. Ha minden ok. akkor fél óra múlva kemény az alvadék. Késsel hosszában és keresztben is másfél centi távolságban kaszabolom .....majd várok 10 percet. Aztán keresztben is elvagdosom....és pár perc után lemerem a savót a tetejéről. Utána még jobban aprítom a késsel ....mogyorónyi nagyságúra.
5-10 perc után lemerem a savót majd átmerem az alvadékot a csepegtető/szűrő/pelenka stb. tálba. Innentől csepeg és kb. 3 óra után megfordítom. 20-25 fok közötti hőmérsékleten van végig.
Kereken 24 óra múlva tökéletes gomolyát kapok.....ami még parenyica készítésére is alkalmas.
Pár órára betolom a hűtőbe egy tányéron, ezzel a savanyodás folyamatát megakasztom. Keverek 8 dl vízből és 20 dkg sóból elegíet, ebbe megy a sajt.
A mi ízlésünk szerint az 1kg 20 dkg-os sajtjaimnak 3-4 óra elég. Ha sósan szereted...hagyhatod jóval tovább. Aztán tányérra....és mehet a hűtőbe.
Amit kihagytam:
Ha van bármilyen sajtkultúrád....használd előírás szerint. Én a tehéntejbe nem teszek....anélkül is tökéletes.
A lilahagymát, egyéb zöldfűszert a szűrőbe öntés előtt keverem óvatosan a töretbe.
A sóoldat savfokával nem szoktam vacakolni....de ha éppen tartalékoltam, akkor a víz egy részét savóval helyettesítem.....vagy dobok bele csipetnyi citromsavat.
Már régóta olvasgatom a hozzászólásokat, de sajnos nem találtam választ a gondomra.
Elkezdtem én is sajtot készíteni kisebb sikerrel. Leírom a folyamatot mert nem teljes mértékben sikerült:
Felhasznált alapanyagok:
- 5L pasztőrizálatlan friss házi tehéntej
- oltó: Gyógyszertári PEPSIN por (sajnos a közelben nem kapható más)
Elkészítés:
A tejet egy lábosban felmelegítettem kb. 40 fokra, majd 2,5 gramm PEPSIN port elkevertem benne. Ezek után várakoztam 40-35 fok között tartva a tejet, hogy megaludjon.
Eredmény 1 óra mulva:
A tej nem aludt meg még mindig ugyan olyan állaga volt mint előtte.
Eredmény ismét 1 óra mulva:
A tej még mindig nem aludt meg, de apró kicsi összeállt darabkák már voltak benne. Viszont még mindig nem volt benne sajttészta amit aprítani lehet. Tettem bele még PEPSIN-t vagy 5 grammot hátha az volt a kevés (bár úgy olvastam 10 liter tejhez 5 gramm kell így gondoltam 5 literhez 2,5 gramm).
ezek után megint eltelt fél óra....: még mindig nem aludt meg. de benne már kisebb fehér csomók, de nem a tetején, hanem a tejben úszkálva.
Mivel éjfél volt már gondoltam lefekszem aludni majd reggel lesz valami......
REGGEL: Több nagyobb csomó és foszlányok úszkáltak a tejben de még mindig nem a tetején hanem a savóban. A savó végre nem fehér hanem savószínű volt, de azt gondolom ez így mégsem az igazi.
1. Mi lehetett a probléma?
2. Miért nem aludt meg a tej 1 óra alatt? És miért nem gyűlt össze az oltótól az alvadék a felszínén?
3. A PEPSIN adagolása a rossz?
4. Esetleg a PEPSIN minősége a rossz?
5. Létezik más oltó amit ugyan így bárhol személyesen be lehet szerezni mint a PEPSIN-t?
A tej biztos hogy jó volt aznap este fejték. (nem tőggyulladásos, NEM pasztőrözött stb..).
A PEPSIN-t is gyógyszertárban vettem hivatalosan.
Aki készített már sajtot PEPSIN-el és sikerült neki kérem segítsen. Nagy segítség lenne ha leírna egy működő receptet ahogy neki sikerült elkészíteni.
köszi. kipróbálom. én kezdetnek a legegyszerűbb sajtot akarom előállítani, már amennyire ez lehetséges. ha nem sikerül, rendelek oltót, és azzal próbálkozom.
olvastam azt is hogy a spontán alvadásnál amikor aludtej és aztán túró keletkezik, akkor abból lehet túrósajtot készíteni. ebben az esetben is sózni (besózás vagy 20% os oldatba áztatás) illetve érlelni kell? és érlelés alatt a hűtőbe elrakást kell érteni?
azt hogyan lehet elérni, hogy a tej 30-60 fok között maradjon? nyers tejem van, nem túl friss, gondolom mai fejés, és a fügés oltással próbálkozom. azt olvastam balahol hogy az oltóenzim 60 c felett elpusztul. viszont egyáltalán nem tudom, hogyan lehet lakótelepi gázt úgy szabályozni hogy optimális legyen a tej az alvadásig???
gyönyörűek ezek a kosárformák... én is szemezgettem már ilyenekkel, de sajnos ennyi tejem még nem volt soha 1-2 nap alatt... majd ha bővül az állomány... nagyon szépek, guszták!!!
Nagyon sok jó ötletet kaptam tőletek,már a szárítás,érlelés is valahogy megoldott,sajtféleségeim:snidlinges,kapros Erőspistás,fokhagymás,lilahagymás,natur-sikert arattak családom és közvetlen hozzátartozóim körében.Köszönet minden jó tippért,ha nem is közvetlen nekem szólt,de sok okos dolgot "puskáztam".
Még szeretnék kérdezni:csinált e valaki közületek "lágy sajtot-krémsajtot",amit akár kenyérre is lehet kenni?És ha igen,hogy kell azt csinálni?
Köszönet minden válaszért,és sikeres próbálkozást,"gyártást" mindenkinek:mamasajt
én sem vagyok túl jártas, de úgy olvastam itt a fórumon anno sajtosferitől, hogy kilónként 8-10 óra a sófürdő ideje. Én fél kilós sajtokat szoktam készíteni, annak 3,5 órás sófürdő bevált.
Én citromsavval szoktam a ph-ját beállítani és ph indikátorral (tesztcsík)ellenőrzöm, nekem bevált. Ennyit tudok hozzászólni csupán, mint laikus
Én is agyalok, mit vigyek, gondoltam pogit sütök, meg viszek vízforralót, de ha van mikro, akkor az még jobb. A zacskós instant leves tényleg jó megoldás, hogy vmi meleg is legyen az emberben. A kávé nekem is létszükséglet... honnan vagy ilyen jártas mi minden van Csermajorban tán többször is jártál már ott? Bár koleszban valóban szokott lenni hűtő, mikro - igaz nem voltam koleszos soha... nekem sem árt egy kis diéta...
Pipihusi meg ubi az is jól hangzik és finom kenyérrel is.
Hm...háááát nem tudom mekkora az a sajt....de gyorsan vedd ki és öblítsd le....mert lassan feta sósságú lesz....
:-)))))))
Amennyire én tudom sokan 24 órás sófürdőbe teszik....de az én 1,2 kg-os sajtjaimnak mindig bőven elég volt a max 4 órás sófürdő.
(8 dl vízben 20 dkg só)
Aztán egy két nap érlelés hűtőben....a só megy a sajt közepe felé, a savó jön kifelé.
Mivel nincs ph mérőm ezért nem foglalkozom a sófürdő savfokával....ha olyan kedvem van, akkor a víz egy részét savóval helyettesítem, vagy egy kevés citromsavat dobok bele.
Ha a sajt ph-ját eltalálom, akkor a sófürdő ph-ja nem szokott bekavarni.
Van akinek sikerül a hűtőben érlelés is....8-14 fok között .....én nem sokszor vacakoltam vele. De ha érlelni akarod, akkor az eljárás is más egy kicsit .....hiszen sokkal jobban kell aprítani és kiszorítani a savót....
egy kis segítséget szeretnék kérni: elkészítettem első sajtomat CHY-MAX PLUS oltóval, most 1 napja van 20 %-os sófürdőben. Kérdezni szeretném hogy hány napig hagyjam benne? A későbbiekben sajnos pincében nem tudom tárolni, csak hűtőszekrényben. Így gondolom nem tud érlelődni, hamar el kell fogyasztanunk?
A sófürdővel kapcsolatban kérdezem még hogy mennyire kell odafigyelni a ph értékre? Ti ellenőrzitek-e, ill. használtok-e tejsavat a ph beállításához?
Én csak péntek reggel indulok útnak, így is 3 napig apa vigyáz majd a két gyerkőcre. (persze nincs ellenére, de az is elég lesz szerintem) Akkor Ti hamar feltérképezitek majd a terepet. Visztek 3 napi hidegélelmet? Én arra gondoltam... Úgy olvastam nincs kajálási lehetőség a közelben.
ma este megpróbáltam csalánnal oltani, persze nem sikerült (csalántea filterek), gondoltam akkor megnézem az ecet mit csinál, (almaecet), és rögtön kicsapta a fehérjét, kb úgy mint a citrom esetében. de több volt és egy nagy gumiszerű golyóvá állt össze, nem is kellett szűrnöm, egy darabban ki tudtam emelni a savóból. csöpögteteni se kellett, kicsavartam. aztán mivel nem tudtam hogy ez most pontosan mi, besóztam és légmentes műanyag tasakban irány a hűtő
mi történt, és érdemes e foglalkoznom a keletkezett anyaggal?
Közben végig értem az összes hozzászóláson a legelejétől fogva és mindenkinek nagyon köszi az összes tippet, infót segítséget a sajt és egyéb készítésével kapcs.
Főleg elefadának, a rengeteg önzetlen segítésért de mindenki másnak is!!!
Remélem Csermajor is sokat tesz majd hozzá, nagy reményekkel vagyok iránta!!!
Bár nem ismerjük egymást, én megyek hála Neked, mert tőled tudtam meg, mikor is lesz a három napos... Úgyhogy köszi az infót. Akkor ott találkozunk? Végül Te mész?
Nem jön valaki Érd közeléből? Összedobhatnánk a benyó költséget. Autó van...
elkezdtem én is próbálkozni a galaj, citromlé stb használatával, sajnos eddig nem sok sikerrel. a citrom leve mondjuk gyönyörűen kicsapta a fehérjét, ezt sóztam, és egy értékelhető túrószerű anyagot kaptam, ez lenne a siker része.
nade a kérdésem az lenne, hogy a növényi oltók esetében a meleg tejben kb. 30 fok(?ű), való áztatással meg is alvad rögtön a tej, vagy kell még mást is tenni? ugyanis a galajjal semmi sem történt.
az eljárás ha jól tudom ugyanaz, mint a többi oltó esetében, tehát a tejhez hozzáadjuk az oltót, és rövid idő alatt kapunk egy masszát, amit aztán csepegtetni, préselni, sózni, érlelni kell.
Ebben majd más biztosan tud segíteni, de hátha érdekel: lehet kapni füst-eszenciát is, ami kicsit egészségesebb a füstölésnél, és csak be kell kenni. :) (Én nem próbáltam.)
Ezért is írtam,az ország másik fele, osztrák határ megye...:)
Mi már áttértünk a napi egy fejésre, aztán majd mikor már így is nagyon megy az apasztás, a kétnapira.. aztán már nem fogunk, tavaly is saját maguk leálltak egész jól.. ha úgy látod nem boldogulnak az apasztással, vagy nem jó a tőgyük akkor leinfúziózni a tőgyüket, azt te is meg tudod csinálni...csak bele kell nyomni a tőgyébe, ellötykölni benne, oszt kalap-kabát jó napot...:)
Szép város is Debrecen. Érdemes megnézni. Ti merre laktok?
Nálam is nagyon apasztanak a lányok, pedig egy kivételével még most fedeztettük fel őket. Szerintetek lehet, hogy esetleg a költözködés tett be nekik? A hétvégén hoztuk haza őket a legelőről, mert vissza kellett költöznünk. Tényleg! Szerintetek meddig fejjem, míg teljesen el nem apaszt?
Én úgy szoktam csinálni, hogy egy tányérra teszek papírtörlőt, de jó minőségűt, és arra rárakom...minden nap megfordítom, és a papírtörlőt is kicserélem....aztán szépen leszárad, és amikor elkezd egy kicsit "kérgesedni" akkor vagy becsomagolom JÓ SZOROSAN folpakkba, szinte légmentesen..ha nem akkor gyenge sólébe átmosogatom aztán megint vissza a tányérra, és ezt ismételgetni kell. Amúgy az én hűtőmet 14 fokra állítottam be...de szerintem ha marad ez az idő, akkor már kiteszem őket a nyárikonyhába az asztalra, már nincs olyan meleg...próbálkozz, hogy neked melyik a jobb megoldás..
Talán majd egyszer én is eljutok oda...már évek óta mindig elhatározzuk, hogy elmegyünk, Hortobágy, Debrecen...de ugye az állatok miatt nem nagyon tudunk messze mozogni, mert azért hozzám az az ország másik fele... rengeteg dolog van még kishazánkban ahol életemben nem jártam..majd talán egyszer...:)
Sziasztok.Új belépőként szeretnék kérdezni.Tehéntejből készítettem sajtot,naturt,és ízesítettet.Igyekeztem betartani az itt tanultakat,szerintem sikerült is /vettem oltót,azzal csináltam/.
A sózást próbáltam sóoldatban,közvetlen sózással,ízre mindegyik jó lett/legalább családom szerint/.
Kérdésem az lenne,ha vége a sózásnak,a sajt természetesen nedves:itt nem vagyok biztos a további lépésben:meg kell törölni?Szárítani?Hol?Hány fokon?Mikor tehetem hűtőbe,és mibe "csomagoljam"?Ha érlelem,és nincs pincém,jó ha a hűtőt kb.10 Cfokra állítom,és ott tartom?
Válaszotokat,segítségeteket előre köszönöm:mamasajt
Az előttem szóló a tejtemékgyártó és sajtkészitő tanfolyamot linkelte be, először én is ezt kaptam meg email-ben, egy kicsit meg is ijedtem, mert ez időben és árban is elég sok, de van egy 30 órás sajtkészitő tanfolyam is, a helyszín ugyanaz. /2011.okt.7-8-9/
Sajnos nekem sincs közel, én 200 km-re lakom Csermajortól, a szállás a kollégiumban megoldható.
Megkérdezhetem, te hol laksz ?
Beillesztem neked a tematikát.
30 ÓRÁS HÁZI SAJTKÉSZÍTÉS TANFOLYAM INDUL
A FELNŐTTKÉPZŐ TANFOLYAM, ELSŐSORBAN SAJÁT TERMELÉSŰ TEJ HÁZTÁJI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT TÖRTÉNŐ FELDOLGOZÁSÁT ISMERTETI MEG AZ ÉRDEKLŐDŐKKEL.
A képzés helyszíne: A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központjának Ujhelyi Imre Élelmiszeripari Szakképző Tagintézménye, Csermajor
A képzés időtartama: 30 óra Elmélet aránya: 40% (12 óra)Gyakorlat aránya: 60% (18 óra)
Tervezett időpont: 2011. október 7-8-9.
A képzés díja 30.000 Ft.
A tanfolyam tematikája Elmélet:
1.A tehéntej, juhtej és a kecsketej összetétele, tulajdonságai és táplálkozás élettani szerepe. A tejtermékek szerepe a falusi vendéglátásban. 2. A nyerstej tárolásának és kezelésének higiéniai szabályai. A tej kiválogatása az egyes tejtermékek gyártásához. 3. A nyerstej hőkezelése, előkészítése a termékgyártáshoz. (Színtenyészetek) 4. Savanyított tej-és tejszínkészítmények előállítása egyszerű eszközökkel, háztáji kis műhelyekben ( aludttej, kefir, joghurt, tejföl) 5. Tehéntúró és juhtúró gyártása. 6. A házi sajtkészítés alapjai: - a tej alvasztása, az alvadék felvágása, sajtolása, utómelegítése és formázása. 7. A sajtok préselése, sózása, érlelése és tárolása. 8. Friss sajt készítése. 9. Lágysajt készítése. 10. Röglyukas félkeménysajt készítése. 11. Erjedési lyukas félkeménysajt készítése. 12. A savó hasznosítási lehetőségei.(orda készítés). Sajtkészítmények.(körözött túró)
A tanfolyam zárása, értékelése. A tanfolyam elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt, érdeklődést kelt fel. Ellenőrző foglalkozás nincs. Záróvizsga nincs. A tanfolyam elvégzése képesítést nem ad, de előkészít további szakmai képzésre.
Nagy számú jelentkezés esetén újabb tanfolyamot indítunk.
További információkért érdeklődni lehet az iskola titkárságán telefonon 06-99 370-918 vagy e-mailben: horvath.bea@porpaczy.hu
A csatolt jelentkezési lapot, kérjük intézményünkbe
(Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja,
9431 Fertőd, J. Haydn u. 2.)
beküldeni szíveskedjék.
Az iskola igény esetén biztosít szállást a kollégiumban. 1.300+18% ÁFA +315,-Ft mosatási költség
Horváth Miklósné 06/ 96-242-022 fogadja szállásigényüket.
Köszönöm az infót. Sajnos ez nekem a több száz kilóméter távolság miatt nem elérhető :-(( Sokat kerestem már, de semmit nem találok a környékünkön (kelet Mo.) pedig van a városunkban élelmiszer ipari suli is, mezőgazdasági suli is, Agrár Egyetem is... de még csak hasonló képzés sincs. Bezzeg a milliós Uniós marhaságok...
Szépek! Friss képek várhatók a honalpodon? Érdekelnek mostani sajtok, kecskék. :) Lassan készen lesz az enyém is és ott majd mutatom az idei sajtokat. :)
Nem azt mondtam, hogy nincs, csak ritka. Legalábbis felénk nincs egy sem. Ha valami baja van az állatnak, akkor kezdhetem én kitotózni, mert az állatorvos csak a vitamininjekciót meg a féreghajtót tudja. (Kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan az állami kórházakban engem látnak el. :D)
Annyira én sem értek hozzá, de szerintem a 4-5 napos tej már annyira be van "érve", hogy nem tuti belőle sajtot készíteni...de vannak itt nagy tudású sajtosok, akik értenek hozzá, ha visszajönnek, tuti, hogy írnak ....
Ilyen nekem is volt, bár a mienknél csak szivárgott az egyik legjobb kecskénk tőgyéből oldalt, ahol fejtem, és mindig lucskos lett a kezem. Nem jó, mert nem túl higiénikus, vigyázni kell, nehogy belecsöppenjen a tejbe. Két év alatt némileg javult, bár lehet, hogy még mindig szivárog kicsi. Nem tudom, az orvos mit tudna vele kezdeni, talán egy felsebzés-összeforrás megoldaná, de kétlem, hogy volna benne gyakorlata. A hazai állatorvosok ritkán értenek is a szarvasmarhához.
SOS újra segítség kellene!!! Mogyorónál fejéskor észre vettük, hogy a tőgyéből nem csak a kellő helyen jön a tej. Bocsi másképp nem tudom megfogalmazni, de olyan mintha a tőgy oldala ki lenne repedve vagy ilyesmi. Ahogy megnyomom ott is spriccel a tej... Mit tegyek szerintetek? forduljak orvoshoz? Mi lehet ez???
Köszi! Nem kritika képp kérdeztem ám, csak infó gyűjtés céljából, szeretnék én is érlelni, eddig még csak folpackban pihiztettem sajtot legtovább három hétig. Szereztem egy kicsi borhűtőt, így most már szeretném megpróbálni a csupaszon érlelgetést is...
Írtad, hogy 2-3 órát pihenteted a kultúrázott tejet. Olvastam itt, hogy van aki szintén eddig, van aki csak fél óráig pihenteti oltás előtt. Esetleg próbáltad már így is úgy is? Ha igen, tapasztalatod szerint mi a különbség? Ha még nem unod a kérdéseimet...
nekem a 3-3,5 napos tejbol is teljesen jo a sajt, igaz en felmelegitem 65-70 fokra, kihuteni meg ugy szoktam, hogy hozzaontom az 1/3 mennyisegu tehentejet, ami 5 fokos es a gazda mar termizalta 1x. ami igy kihul 35-40°c-ra, egy kicsit hagyom meg hulni utanna beoltom a sajtkulturaval es lefedem 2-3 orara.
igen valoszinuleg tejpenesz, elvileg sos vizes mosogatassal el lehet tuntetni, engem mondjuk annyira nem zavar. (valahol meg azt is olvastam, hogy iz-alakito hatasa is van)
Csupán azt szeretném megkérdezni, hogy véleményetek szerint lefagyaszthatom-e a tejet, mivel jelenleg csak egy kecskét fejek és mire a megfelelő mennyiség összegyűlik, a tej már nem igazán alkalmas a sajtkészítésre (vagy valamit nem jól csinálok). Ha friss a tej, a sajt is jó. Négy-öt napos tejből a sajt megy a kukába...
Köszönöm szépen a választ közben chn 22-t rendeltem (sürgettek itthon, szeretnének már sajtot látni és oltóm sincs már), de tavasszal ki fogom próbálni a danicát is bíztatásodra... Guszta nagyon a sajtod!!! Én eddig még csak gomolyákat készítettem, meg túrót, krémsajt szerűséget, joghurtot. A legöregebb gomolyám 3 hetes volt... Ha megjön a cucc, talán túl merek lépni a gomolyán. Szép hetet!
szerintem teljesen jo a Flora Danica, en ilyen sajtokat tudok "gyartani belolle". a 2 hetes mar egy "eleg jo minosegu gauda jellegu" es allagu, igaz en 2/3-1/3 aranyu kecsketej-tehentej keverekbol csinalom.
telen amikor majd nem lesz kecsketejem, csinalom csak tehentejbol. egy kis camping hutoben erlelem 12-15 fokon. 80-90% paratartalman, naponta forgatom es szelloztetem.
ilyen a frissen keszult, soleben aztatas utan 1 naposan.
Egy ideje újra próbáltam sajtot készíteni, és azt hiszem, most már általában hasonlóak a sajtok. Végülis meg vagyunk elégedve mind az ízzel, mind az állaggal. Persze még mindíg van egy két dolog amit szeretnék elérni, ezért is írtam. Biztos tudtok adni jó ötleteket...
Nagy segítség volt számomra az, hogy az alvadékot nem késsel vágom, hanem kézzel "darabolom". Ezzel a módszerrel és az utómelegítéssel sikerült elérnem, hogy nagyon kevés savó marad az alvadékban, így hamar kicsöpög. 2-3 nap múlva már szépen "bekérgesedik", és belül nem túl kemény.
Általában ha bekérgesedett, folpakkba tekerem és beteszem a hűtőbe. kb 2 hét alatt szokott elfogyni és az utolsó falatok is szerintem finomak.
Maga a sajt egyébként egy picit száraz. Ezen szeretnék még egy kicsit változtatni.
Tehát a kérdésem : Hogyan tudok egy kicsit "krémesebb" sajtot készíteni?
Egyébként a sajt a hűtőben töltött idő alatt(folpakkban) érlelődik még?
Sziasztok! Ha jár erre valaki, kérem segítsen dönteni - szeretnék sajtkkultúrát rendelni a CHN-22 és a Flora Danica között vacilálok. Van vkinek tapasztalata? Kecsketejhez venném. A flora danica-ról azt találtam, hogy camamberthez is használható - nem tudom igaz-e? A CHN-22-nél ezt nem írták...
Másik kérésem kérdésem (lentebb már írtam, de nem jött még válasz) - grillsajt készítésének van vmi módja technikája - amit leírnátok esetleg, vagy az alapgomolya jó hozzá - s ha igen, akkor a grillezéshez kemény legyen, vagy az nem fontos? Kell préselni hozzá a sajtot? Köszönöm, ha vki ráérne válaszolni...! Szép napot!
Semmi különös, csak már érzem, hogy egy kicsit sok volt mindenből. Valószínű ez a nagy meleg sem tett jót, napközben van egy csomó dolgom, éjjel egyszerűen képtelen vagyok aludni, jár az agyam mindenen....
Az is idegesít, hogy két hete volt az ami a férejm munkahelyén volt, amit meséltem, és még semmi papírja nincs.. Mondtam neki, hogy ha ilyen kis gyávamatyi, majd én feljelentem a tisztelt főnökét...máskor akkora a szája, mint a bécsi kapu, ilyenkor meg kussol. Hát mert azt nem lehet, de igenis lehet, majd hétfőn felhívom azt a majmot, és megmondom neki, tutira meglesz minden....
Az alvadék? Hát ehhez nem tudok mit szólni, még nem volt olyanom, hogy az alvadék lett volna olyan, csak a késztermék... amúgy ha a készetrméket egy kicsit hagytad volna, és felvágod, úgyis láttad volna, hogy milyen a belseje, lehet, hogy nem kelllett volna kidobni...
Nekem is van "kávétejszínes" kecském, de imádom.. van aki az ilyeneket lecseréli.. elvileg lehet, hogy szülés után, már többet produkál.
Tejelés.. hát ez érdekes, van aki erre esküszik, van aki arra...én egy időben, még az elején nagyon alpesiket akartam, ehhez képest elég jól kifehérítettem. A törzsbakom is szánen, és hát érdekes lenne, ha alpesi gyerekeket csinálna...van aki azt mondja hogy a hosszú fülüek jó tejelők...., van egy alpesi anyám akkora tőgye van, hogy csak na.. le is ad egy fazéknyi tejet, de van egy szánen anyám, akinek alig kis valami nőtt, de az alig kis valamiből is lead egy fazéknyit.. ezt kiszámolni nem lehet.. esetleg ha tudsz legyen több fajtád, aztán meglátod, hogy melyik a jobb...
Ami azt illeti nekem maga az alvadék lett szivacsos. Miután lemertem a savót összevágtam az alvadékot és formába tettem már nem volt szivacs, a préselés után meg kimondottan kemény lett. azért a biztonság kedvéért kidobtam. :-)
Egyenlőre maradok a megszokott receptemnél, mert sajna egyre kevesebb tejjel tudok kisérletezgetni.
Apropó tej. Van egy alig 3-4 decit tejelő kecsóm. Nagyon kis setnyén került hozzánk, most épp hízókúrára fogtam, ha rendbe jön mehet pasizni. Szerintetek van esély arra, hogy jövőre több tejet adjon ha megellik? Amúgy tej szempontjából melyik a legjobb kecsó fajta?
Na azt mondjátok meg, hogyan lesz egy elrontott sajtból túró? o.O Mert az lett. Halálosan túróízű, túróállagú, túróként használható cucc, de elvileg sajtnak indult. Eh. :D
Simika szépen leírta, hogy milyen is egy kólis sajt..
Nekem is volt már, kivettem a formából, és mér a tapintásán éreztem, hogy valami stikkje van.
Ha nem vagy benne bizti, inkább ne edd meg...
Póbáld alkalmazni a termizálást (63 fok, 30 perc) használj kultúrát, figyelj az időre, pláne ebben a dög melegben, nehogy túlsavanyodjon...
Amúgy ha jól emlékszem, akkor Elefada egyszer rakott fel képet a kólis sajtról, legalábbis az hiszem, hogy ő, ........keresgélj a hsz-i között
A keményebb attól is lehet, szerintem, hogy a hőfok magasabb volt. Ilyenkor 32 fokon elég dolgozni. Én amikor keményebbet akarok készíteni, savólemeréskor picit mindig alágyújtok az edénynek.
De erre sincs egy adott recept, minenki saját maga tapasztalja ki, hogy hogyan is lesz jó..
Én speciel, az utóbbi három napban olyan gumibugyi- nyikorgós sajtokat készítek, hogy na...pedig úgy csinálok mindent, mint előtte...most nem tudom másra fogni, mint erre a kuka melegre..
Már hónapok óta olvaslak Titeket és lehetőség szerint a régi bejegyzéseket is igyekszem kijegyzetelni, hogy minél többet tenulhassak Tőletek.
Most azonban megtorpantam. Az utóbbi időben kipróbáltam egy itt olvasott számomra új receptet és úgy oltaom és készítem már a harmadik sajtomat.
Ami miatt elbizonytalanodtam, hogy az eddigiek mindíg krémes egy állagú sajtok voltak, ezek viszont keményebb, lyukacsos sajtok. Ennek igazáboól örülnék, de félek, hogy mi van, ha kólis. Honnan tudhatom meg, hogy most tuti jót vagy kukaérettet csináltam. ( az ízük remek, mégis félek tőle)
Szia és bocsánat amiért most válaszolok.Mint írtam ez egy ecetes sajt.A tejet felteszem forni és teszek belle (8-literhez) 3 kávés kanál sót,és mikor kezd borosodni a teteje öntök belle 40ml-ecetet,és hagyom persze lassu tűzon dolgozni mármin a sajgombocok megjelenne és a savo ell vállik,utána hagyom kihulni és viszem lecsopoktetni, majd utána megy a prés edénybe mikor ez kész,kiveszem és deszkára teszem és be sózóm a tetejét meg az oldalát,és hagyom 3-órán keresztul utána meg forditom és megint be sózóm,és egy hétig pihen a spájzba,majd két hétig (persze becsomagolva flopakba)hútóben,utána megint egy hét a spájzba. És az a sajt csak 80dk volt és két nap allat elfogyot.
Ha jár erre esetleg valaki, aki segítene - szeretnék grillezni sajtikát. Szokott vki grillsajtot csinálni? A kecskegomolya is jó erre, vagy van sépci recept? És esetleg fúszereset is érdemes grillezni? Köszönöm!
Ui.: az első szerintem jól sikeredett gomolyám (még nem kóstoltam, csak bízom benne) júli vége óta folpackban csücsül a hűtőben. Meddig érdemes várni vele? Mikor érdemes megkóstolni?
Sziasztok, ma 18:00-ig lehet szavazni az alábbi ötletre a Budapest Bank Valóraváltó pályázatán - kérlek, segítsetek! Minden voks fontos, itt pedig vagyunk egy páran.
Megint sikerült elszúrnom a dolgot. A múltkor túladagoltam az oltót és túl is savanyítottam (majd' 20 órát volt 23 C konyhában a sófürdő előtt).
Most az alvadékkal vivtam de nem lett rossz a végeredmény, 8 órát volt a konyhában, úgy tűnt nem savanyodott túl, most meg a 20%-os sófürdőt "néztem be" szerintem az arány is elszúrtam, és majd' 10 órát hagytam benne (reggel elfelejtettem kivenni), most olyan mintha sót nyalnék.
10 ml-t vettem, csak úgy próbaképpen, hogy meglássam mi lesz belőle. Túl vagyok az első teszten, nagyon furcsán viselkedett. :-( 35 C-on oltottam. 30 perc után kezdtem nézegetni az alvadékot, 5 percenként ellenőriztem, végül majd' 50 percet vártam, de nem voltam elégedett az alvadékkal. Messze nem tűnt olyan jónak az alvadék mint a Chy-max-al, sokkal lágyabb, krémesebb volt, egyszerűen nem volt elég "kemény". Az adagolást tuti nem szúrtam el, nagyon figyeltem.
Arra gondolok, hogy vagy tényleg 43C kell neki, vagy valami más hiba lehetett (vajon mi?).
Ízre még nem tudom, hogy milyen lesz, majd meglátjuk idővel. :-)
Nem tudom, miért esett a választásod éppen a Naturen Premiumra, hacsak nem biosajtot csinálsz. Mert azt a Biokontroll Hungária is elismeri. Egyébként, ha jól emlékszem, éppen a duplájába kerül mint a Chy-Max. Az optimális oltási hőmérsékletet ez utóbbinál is 43 foknál írják. Ne törődj vele, hallgass itt a többiekre, ilyenkor éppen elég a 30-32 fok.
A Naturen Premium 145-öt próbálom ki ma, az adagolást megtaláltam (3 ml / 10 liter), de az ajánlott beloltási hőmérsékletre és az alvadási időre nem találtam ajánlást. Ill. egy ilyen mondatot talátam: "Hőmérséklet: A különböző típusú alvasztók relatív aktivitása függ a hőmérséklettől. Az optimális hőmérséklet a NATURENTM Liquid esetében 43°C körül van. "
Ez a 43 C nekem nagyon magasnak tűnik. Vagy félreértettem valamit?
Kóli leginkább valóban a kaksában illetve az emlősök eastagbelében élkő baktérium...csak akkor válik válhat patogénné(betegséget okozóvá de nem feltétlen) ha onnan kikerül...és újra a tápcsatornába kerül....
rengeteg alfaja van ezek az un coliform baktériumok..nagy részük nem okoz megbetegedést de van egy kettő ami viszont komoly bajokat okoz...lásd uborka...a sajtban előforduló kóli nem az a kóli...
a képlet egyszerű.....ha puffadt élesztőszagú büdös a sajt és mutatja a kólilyukat rengeteg apró lyuk és/vagy az un dióhélylyukazottság...a (puffadástól egymásbaszakadt lyukak)...akkor a sajt kuka..
át kell gondolni a fejéshiginiát a feldolgozás higiéniát és erőteljesebb savanyító kultúrát érdemes használni.....hogy ne legyen a kólinak tápanyaga...
Szerintem elpusztítja....bár a mai szuperbaktériumok korában erre már senki sem esküdne meg. Nemrég olvastam, hogy a mosogatógépben olyan stuperbacik meg gombák fejlódnek ki amik simán elbírják a 70 -100 fokos meleget is....
Egyébként a híres görög feta sajt oltója nem volt más, mint a hátulról történő fejés következtében belepotyogott kecskebogyó ....amit persze aztán leszűrtek.
Nem lennék meglepve, ha a mai görög háztájiban itt-ott még mindig alkalmaznák a módszert.
:-))))))))
Laikus véleményem szerint a sajton megfogod látni, hogy kólis e avagy sem.
Persze a készítés....ill. a szállítás során belekerült baci már más tészta....
A termizálás mindegyik fajtáját elpusztítja? mert itt olvastam hogy a tej sokmindentől lehet kólis. Ha bélsárral szennyezett a tej, azt a kóli bacit is pusztítja?
Túrót próbáltam készíteni egy tejipari ismerősöm receptjével: a termizált tejet beoltottam a tőle kapott Lyofast CMS feliratú anyaggal amit először feloldottam egy kanál vízben majd szobahőn tarottam kb.20 órát és átszűrtem pelenkán. Ami csöpögtetés után a ruhában maradt elég érdekes, 1 liternyi híg itt-ott rögös tejszin szerű anyag, kicsit savanykás, kicsit mintha csípne mint egy gyenge kefír. Mi lehet ez és mire lehet jó?
Kis OFF-TOPIC következik, de most kívételesen nem szürkítem el:
Van itt közületek valakinek Facebook profilja? :) Ha igen, akkor azoknak a segítségét kérném egy szavazásban. Augusztus 5-től 18-ig tart a Budapest Bank Valóraváltó pályázatának döntője: arra kérném azokat, akik tudnak, hogy szavazzanak az én nevezésemre, amikor csak eszükbe jut! (Ugyanis naponta újra lehet szavazni, és érdemes is.)
A nevezésem témája egy filmes műhely létrehozása a Karcolat Irodalimi- és Művészeti Tehetségkutató Egyesület (KIMTE) új profiljaként, de még magánszemélyként ügyködve. Ha bejönnek a számításaim, akár még a jövőmet is megalapozhatom ezzel.
miután betettem a hűtőben, 24 óra múlva vitte el a srác, egy deka savó sem volt alatta. bizzunk benne.
még annyit, hogy a kólis sajt milyen tüneteket okozna? még nem vagyok szakértő, de ha jól besózom mnden oldalát az is védi a baciktól?
elnézést a sok kérdésért csak szeretném a dolgot jól csinálni:) bár aki eddig vitt visszajár a sajtért, volt olyan aki azt mondta, hogy ilyen finom kecsketejet és sajtot még nem ivott, evett:)
Nálam a kóli mindig a csepegtetés során jelentkezett. Nem volt büdös....de felpuffadt, folyamatosan szivárgott belőle a savó és millió kóli-lyuk keletkezett a sajton.
Nem vagyok szakértő....de ha ilyesmit nem tapasztaltál szerintem nem volt gond a sajttal.
Hm...ha még össze is ugrott a tej....az már nem semmi...de erről talán nálam tapasztaltabbak.
Szerintem egy kólis tej simán felforralható....az edény alján maradt apró göböcskék viszont jelzik, hogy kólis volt.
A túlmelegítés max. azt okozhatja, hogy utána már kalcim-klorid hozzáadása nélkül nem lesz sajt belőle...max, joghurt.
Ha jó illata és jó íze volt, akkor az sajt volt a javából.
hát a tisztaságra mindig figyelek, azzal szerintem nincs gond.
a párom gépi fejőt használ, ő is mindig ügyel a fertőtlenítésre, fejés előtt tőgymosás stb..
volt hogy túlmelegítettem a tejet, és összeugrott, meg erős volt a szaga is, az lehet a kólitól? a kólis elkészült sajt büdös is ugye? mert ennek jó snidlinges illata volt..
Nos...vannak itt nálam profibb sajtosok is...de az idén sajnos elég sokat meg kellett tanulnom a kólis sajtról (elsősorban Elafadatól - hála legyen neki)...szóval felmondom a leckét:
:-)))))))
A múlt nyáron egyáltalán nem használtam semmiféle (gyári) kultúrát csak saját készítésű joghurtot, mégsem volt soha kólis sajtom. Az idén...ebben a melegben sikerült párat gyártanom....néha még jól savanyító kultúrákkal is.
Szóval, röviden: a kóli gyanus sajt is kezelhető megfelelő sófürdővel....és visszahűtéssel. A hűtés gyengíti a kólit és segíti a tejsavbacit. Amennyiben a sajt amit elvittek jó ízű ....nincs kellemetlen mellékíze....akkor nyugodtan fogyasztható.
Én csak 63 fokra melegítem (az itt tanultak szerint) és azon hagyom fél órát....ez is elég volt azóta nincs több kólis sajtom.
Annyiban egyértelműen igaza van a férjednek, hogy a savanyító kultúrák erőszakosabban és gyorsabban dolgoznak, tehát segítnek legyőzni a kólit.
Persze ez a fejéskor behozott kólira vonatkozik. A nem megfelelő tisztaságú készítés során belekerült kóli már más tészta.
Elmentem venni, de még ezt is elszúrtam. :-) 2 miliset vettem, ami nem megy bele az 1 ml-es oltós üvegbe. :-( Sebaj, hétvégéig még elmegyek 1 milisért. :-)
Próbálkozott már valamelyikőtök a Naturen Premium 145-el? Ilyen oltót is vettem a múltkor, megpróbálkoznék vele, hátha ezt nem adagolom túl :-) (azt írja, hogy 30 ml / 100 liter, ez alapján az 5 literemhez elvileg 1,5 ml szükséges).
új vagyok a fórumon, a kecskesajt készítéssel kb. fél éve foglalkozunk a párommal.
Elég jól visszaolvasgattam, mert egy két kérdésemre kerestem a választ, volt amire meg is találtam örülök neki, köszönöm.:)
De marad még bennem egy két dolog:
először is még nem nagyüzemben csináljuk, egyenlőre csak a családnak és a közeli barátoknak, eddig nem volt semmi gond (lekopogom), érlelt sajtot még nem készítettünk mert nem volt ideje érni:) bár talán egyet, de ahogy visszaolvasom a fórumot, lehet hogy az már kólis lehetett ahogy kinézett. Leginkább ez a kóli foglakoztat, tulajdonképpen azért találtam rá erre a fórumra is, mert a párom fülembe ültette a bogarat, nem akarom unalmas lenni, a lényegre térek: a kecsketejet felmelegítem 72 C-ra, ugyanis mi úgy tudjuk, hogy ez az a hőmérséket amin a rossz bacik elpusztulnak de a jók még megmaradnak. Szóval utána lehűtöm 35-28 fokig (az időjárás hőmérsékletétől függően). Ekkor egyszerre teszem bele a kultúrát és az oltót. Fél órát (néha több ideig) oltom. Utána felvagdosom, felmelegítem kb. 40 fokra, ekkor kiválik a savó, a savó leöntése után ízesítem, utána formába, és préselés..aztán minden oldalát megsózom, aztán hűtő. mi így szoktuk csinálni, és eddig általában sikeres a végtermék:)
Ami most aggaszt, és ahogy írtam már előbb a párom a fülembe ültette a bogarat, hogy elfogyott a kultúrám, és az utolsó adag sajtot kultúra nélkül csináltam. Ő meg azt mondta nekem, hogy hát az nem igazán jó, mert hogy a kóli bacik elkezdhetnek szaporodni. Na ez tök jó, mert az egyik haver már elvitte a sajtot....
aztán rátaláltam a topikra, és olvastam, hogy ha esetleg kólis a sajt(bár tök olyan volt az állaga meg a mérete is amlyen szokott lenni) ez nem az a kóli ami nyugaton felütötte a fejét..nyugtassatok meg, hogy ez a kóli nem az a kóli.
ebben kérnék segítséget, hogy most akkor a kultúra az most a bacik elszaporodását gátolják meg, vagy a sajt ízét befolyásolják? mert már teljesen megkeveredtem.
Lehet hogy sületlenségeket kérdezek, de tényleg új sajtkészítő vagyok:)
egyáltalán nem biztos várj pár napot!!....én rájöttem hogy rengeteg sajtott azzal szúrtam el hogy korán kidobtam mert nem valószinű hogy ki kellett volna dobnom...
elefada hsz..i között megtalálod....de a lényege hogy 70 fokos vizbe teszed a sajtdarabkát...és ha nyúlik jól nyújtható(ez a parenyica készités alapja)...akkor savanyodott le megfelelően...5.2 PH...ra..én már a 4. órától kezdve szoktam nézgeteni a csepegtetéskor ebből látom saccperkb hogy hol tartok...
Hát betyárosan túladagoltad az oltót.....10 l hez teszünk 1,7-2 ml-et...dl 5lhez max 1ml..kell de az is a felső határ...ez okozhatja a keserűs ízt...nem feltétlen biztos hogy a savanykás .jz baj...ha nem savanyodott túl(nyújthatósági próbával ellenőrizheted) pár nap alatt elmúlik......
Én a helyedben nem oltanám magasabb hőfokon 36 foknál bőven elég a 33 fok is hacsak nem termo-val kultúrázol....én azt használok de 35 fok fölé még télen sem megyek
Egy kis segítséget kérnék tőletek, hogy mi történhetett:
1. 5 liter teljes tehéntejből próbáltam sajtot készíteni (reggeli fejés, esti sajtkészítés)
2. 36 C fokon oltottam CHY-Max plus-al, 1,5-2 ml tettem bele (nem tudtam egészen pontosan mérni)
3. 40 perc múlva kezdtem felvágni az alvadékot
4. Elég gyorsan leadta a savót, amit lemertem, az alvadékot a lehető legapróbbra vagdaltam (búzaszem nagyság kb.)
5. Ruhába szedtem, nyomkodtdtam egy kicsit, majd felakasztottam a kamrában (22 fok körüli).
5. Most vettem le, azóta kb. 20 óra telt el. 6. Mivel furcsa illata volt, egy pici szeletet lekaptam belőle. Ízre és illatra a savanyú és a keserű között van valahol.
Mivel egy korábbi alkalommal édes maradt, a múltkor túl korán tettem a hűtőbe. Lehet, hogy most túl későn? Vagy az oltót mértem el, azért lett keserű? Van még mit javítani rajta, vagy mehet az állatoknak?
Ha nem szárazon sózok, hanem áztatok (sóoldat), bármilyen só jó? (jódozott, finom szemcséjű...?)
Zöldfűszereket hogyan teszitek a sajtba? Szárítva, frissen, forrázva ...?
Elefada - kikerestem a túrókészítéses leírásokat, nagyon köszi, finom és krémes és lágy. És a tejföl a tetején szintén nagyon fini!!! Egy kérdésem mégis lenne - muszáj 85 fokra felhevíteni a tejet hozzá? Van valami jelentőssége, hogy 70 vagy 85? Köszi!
Köszönöm szépen a választ. Azt a sajtot már kikukáztam... a ph csíkkal mért viszont sóoldat után szépen száraz maradt, folpackban van a hűtőben. Remélem ezzel már majd örömködhetek néhány hét múlva...
Sziasztok kedves mindeki!Az lenne a kérdésem (ujfent), hogy lehet e az ecetes sajtot érlelni!Mert renne rá vevőm,és nem is akár mijen vevő hanem egy olasz család,akik itt nyaralnak.A válaszotokat előreis köszönöm szépen.
Öreg oltótol megnyulik ugyan az alvadási idő, de nem ezért savanyodik túl, hanem azért, mert gyenge a szinerézis, tóbb savó marad az alvadékban.....szerintem.
Tök jó eza forma, nekem is ilyen nagyobb éthordó kellene. Most én is 7 literekből szoktam csinálni pár naponta, nem valami sok a tavalyi 30-hoz képest, de ennyi alvadékra nincs formám, a tavaly használt szita túl nagy, a szűrő meg kicsi.
Készítettem néhány nagyon sajtszerű sajtot, csak még a legidősebb is egy hetes. De egyre jobbak, és ahogy érnek, kezd eltűnni a törős állaguk, és inkább márványosan törős lesz, mint a boltiak. De szerintem az egy hónapot nem tudom megvárni, anyám már lekiabálta a fejemet, hogy minek sózom meg annyira (ő szinte sótlanul szereti, bloá) és miért nem engedem megenni frissen. :DDD
Viszont a savóból még mindig cak minimális ordát tudok kinyerni, nem értem.
Köszönöm szépen, a sajtos oldalon, ezt a francia mintára készülőt mindig át ugrottam, gondolván örülök a egyszerűt tudok készíteni, nem még hogy franciát
Én mindenképpen azt ajánlom hogy készíts anyakultúrát...pár hsz lentebb Elefada azt hiszem leírta a készitését..pontosabban adagolható és jobban is dolgozik és az sem mellékes hogy spórolósabb igy a porkultúra használata....
és egy kis csemege talán érdekes lehet mostanában találtam a beltartalmi értékek összahasonlításáról...kecske-magyartarka-holstein..
Képzeljétek megoldódott a túlsavanyodásos problémám......elöregedett az oltóm......több idő kellett az alvasztáshoz(igazad volt sajtoló)...sok sav termelődött és garantált volt a túlsavanyodás....viszont amit megfigyeltem.......nekem CHN-el valahogy szárazabbak törősebbek és nem annyira finomak....valahogy íztelenebbek lesznek a sajtjaim....mint amikor a saját magam készítette joghurttal kultúrázok......
Másnál ragyogóan finom sajtokat kóstoltam amik Chn-el készültek de az én tejemmel valahogy nem műkszik...
És kérdezz itt, vannak nagytudású sajtosok, akik segítenek...
Én valahol azt hallottam, hogy a Holstein nem a legjobb sajtnak, mert "vizes" a teje, de hangsúlyozom csak hallottam..kecskézek
Ha megforralod a tejet, abból már nem tudsz oltós kicsapással sajtot készíteni, csak eceteset..
Termizálással kezeld a tejet...
Ég, és föld a különbség az oltós, és az ecetes sajt között, ezt neked kell tudni, hogy melyiket szeretnéd jobban. Szerintem mind a kettő jó (nem bolti, és tej van benne), az oltónak azért több az ára, mint egy liter ecetnek, de hűtőben sokáig eláll.
Én már lejjebb leírtam, hogy mit használok, és mivel préselek, éthordó- üveg vízzel töltve. Olvass vissza vannak még jó ötletek is, de van, hogy csak beleborítom egy nagy gézkendőbe, aztán felkötöm, forgatom.
Ezt a sózásos technikát is neked kell kiatapasztalnod, hogy melyik jön be jobban, én készítettem így is- úgy is.
Én italhűtőben tárolom...míg nem kaptam kölcsön rendes hűtőben. Tavasszal meg ősszel, amikor hűvösebb a spejz, akkor ott.
Nekem akkor fut túl, ha sokág csöpög meleg helyen, figyelni kell az időre. Ezt Elefada rágta a számba.
És tényleg hiába írjuk itt le, hogy mit hogyan, a legjobb, és abból tanulsz a legtöbbet is, ha saját magad csinálgatod. Tanulsz a hibákból, nem adod fel, ha esetleg kutyakaja lesz:)
A zsírról lehet, hogy hüleséget írtam, szerintem a bácsika, akit megkérdeztem "elhallotta" vagy én emlékszem rosszul 1-2 értékkel /mind1/ de majd a jövő héten már pontosabbat tudok, mert konrétan személyesen megkérdezem... :)
(Amúgy Holstein-fríz fajták, ahogy olvasgattam az infókat.)
Értem, akkor az ecet kilőve...itt találtam kis kiszerelésben is oltó anyagot, szerinted érdemes innen rendelni: Link ?
Akkor majd "fabrikálok valamit a csepegtetéshez, még utána olvasok, köszi.
Az érlelés, tárolás még nyitott kérdés, arra ha ismer valaki jól bevált módszert, ne kíméljen!
1:Ilyen zsíros a tej a tehenészetben? Magyar tarka állomány? Vagy Jersey? Ez a tej megfelelő a sajtkészítéshez, de nem a tej zsírtartalma legfontosabb tényező a sajt készítésénél, hanem a fehérje. Hőkezelni Te is tudod otthon, Te döntöd el, hogy mennyire bízol a szarvasmarha telep higiéniájában és állatorvosi ellátásában. Ha nem saját állomány(esetedben nem) :) ajánlanám a 30 percig tartó 63-65°C-on történő termizálást.
2:Ha asavót melegíted 97°C-ra és citromsavat adsz hozzá, megkapod az ordát.
3: Ha ecettel csapatod ki a fehérjét, akkor panír sajtot kapsz, teljesen más kategória mint az oltós alvasztásos sajt. Ecettel kevesebbet nyersz ki a tejből. Nekem csak az oltóssal van tapasztalatom. MTKI-től vettem, kb 5-6000 Ft volt 1 liter és 6000 liter tejhez elég. :D
4:Valaki linkelt egyszer sajtformákat, de elég hozzá a házi készítésű is, pl.: vajas dobozt forró szeggel kilyukasztgatod, vagy müanyag éthordót, stb. De egyszerűen pelenkába fgova fellógatod, úgyis jó.
5:Érleléshez nem értek, most próbálkozom ezzel a részével. Eddig frissen fogyasztva Isteni volt. Ha lesz tapasztalatom mindenképpen megosztom itt.
6: Én a sófürdőt használom, 8dl vízhez 20dkg só, 15 °C. 10 dkg-onként van egy órát benne a sajt. Minél melegebb a fürdő, annál intenzívebb a só bevándorlása, tehát az idő valamivel rövidül.
7: Nem használok semilyen adalékanyagot.
8: A töret nagyságával tudodszabályozni pl. a sajt keménységét, minél kisebbre vágod, annál keményebb lesz, ha még préseled is, akkor aztán kemény lesz. Igaz én nem présem, csak kb. búzaszem nagyságú rögökre aprítom.
Viszont így a végére elfada-t idézném:
"Konkrét sajtrecept nem lehetséges.
Technolögia van, amit a te körülményeidre és tejedre magadnak kell kikisérletezni."-és ez tényleg így van. :)
Sok sikert és várjuk a képeket. Ha van kérdés, tedd fel nyugodtan! :)
1.) a tehenészetből gondolom, hogy a minden 2hozzányúlás, hőkezelés, stb. mentes (5,3-5,5 zsírtartalmú) friss tej, ami nekem jó alapnak?
2.) olvastam, hogy van, aki külön forralja, van aki csak a sajtkészítésnél a tejsavó elválasztásánál - melyikkel "érdemes és miért?
3.) ehhez kapcsolódik az oltó és az ecet témaköre is, sokan ezzel, mások meg azzal "csapatják" a tejet, van-e lényeges különbség (ár, íz, állag, stb.) terén, melyiket javasoljátok főleg?
4.) sajt prést (rozsdamenteset vagy élelmiszeripari műanyagot honnan tudok beszerezni?
5.) mivel a készítést nem tudom "hűtőkamrában" elvégezni, gondolom a tárolást, érlelést viszont ildomos egy temperált helyiségben folytatni de pontosan mennyi is legyen a tároló hőfoka, páratartalma, szellőzés kell-e, stb. vagy házilag pl. valami spec. kis hűtővel ez is megoldható?
6.) eddig három féle tartósítást találtam, a száraz sózást, a folyékony sófürdőt és a viasszal történő bevonást, van ezzel a hárommal tapasztalat (mire kell figyelni, hibalehetőségek, praktikák, stb...)?
7.) az aero baktériumok úgynevezett felülfertőzését elkerülendő a hosszabb érleléseknél használtok valamilyen természetes adalékot a sajtok belső puffadását szabályozandó?
8.) nem "gumi Trappista-t" szeretnék készíteni de mégis valami hozzá hasonló, jól szeletelhető, reszelhető, sütéshez-főzéshez, szendvicsekhez a gyerekeknek felhasználható sajtreceptre (talán ez lenne a félkemény?) lenne szükségem, ismertek ilyet?
Egyelőre ennyi és köszönöm még1x a segítségeteket!
Szerintem senkit nem zavar, ha itt a fórumon teszed fel a legalapvetőbb kérdéseid. Ez a fórum kezdőknek, haladóknak, profiknak, tehát mindenkinek nyitott és csak tanulhatunk egymás hozzászólásaiból, szokásaiból, trükkjeiből. Nyugodtan kérdezz itt, válaszolunk és segítünk amiben csak tudunk. Szerintem más is egyetért velem. További szép napot! :)
A felhasználandó tej 20%-át bekultúrázom. PL:5 l az össz mennyiség, akkor a 20%-ba az 1 l tejbe o,5 dl tejfölt, vagy anyakultúrát teszek, 20 fok körül tartom kb 3 órát. Addigra ez a tejmennyiség már nem édes, még nem savanyú, kb 6,2 a pH.
Addig míg ide nem ér, a 80% vagyis 4 l hütőben várakozik.
Ezután a hütöset felmelegítem 19-20 fokra, ősszekeverem a savanyítottal, majd 4 csepp oltóval beoltom (ha keményebbet akarok5 cseppel)
Télen takargatom, nyáron a konyhapulton.
Télen 16-18 ó nyáron 10-14ó után csepegtethető.
Megaludni elöbb fog még édes,csak akkor kell csepegtetni, mikor már savanykás.
Nagy melegben hütőben csepegtetem, hogy túl ne savanyodjon.
Nem szabad elérni a túró savanyuságát, pH 4,9 körül.
Amit kihagytam,lukas , francia kanállal, vékony rétegben terítem el, ,csak akkor fordítom meg, ha lappá ősszeállt.
Ha megfelelően kicsepegett, sóval összegyúrom és akár formázható is.
Ez bizony tőgyhimlő. Célszerű elkülöníteni a többiektől a fertőzött állatot, fejéskor figyelni az átfertőzés elkerülésére, a kéz védelmére, a tőgy szárítása (hintőpor, krém), esetleg állatorvostól lehet kérni antibiotikumot. Kb. egy hét alatt meggyógyul. Nálunk is volt ilyen, az állatorvos azt mondta, a tej fogyasztható, de inkább amíg el nem múlt a kutyák kapták."
Újból kérdésem van. Az eggyik kecske csajszim tőgyén kisebb-nagyobb pattanás szerű hójagocskák jelentek meg, ezek lehetnek szúnyogcsípések vagy valami más baja lehet?
Szia! www.sajtkeszites.hu, ott pedig "Friss kecskesajt kísérlet francia mintára" by Elefada. A képeken ő formákba rakja, de ruhában is ki lehet csöpögtetni. Isteni! A napra még véletlenül se tedd, nem lesz jó! Sok sikert!
Ideális esetben 10 hónap a laktáció, úgy, hogy ellés előtt két hónappal el kell apasztatni őket, hogy legyen energiájuk. Ebben persze benne van az a 2-3 hónap is, míg gidák vannak alattuk.
De nálunk eddig így volt, hogy szeptember végére elég jól apasztanak, aztán az október azzal telt, hogy rááltunk a napi 1, mad a kétnapi aztán a teljesen semmi fejésre..
Nem tudom de valahol azt olvastam, hogy úgy 200 nap körül van a laktáció, az jó erős 6 hónap. Nálunk volt aki januárban szült, úgyhogy sacperkb. meg is van ez az idő..
De szerintem itt is vannak eltérő tapasztalatok....
A napozos (kánikulai) tejből nagyon jó krémsajtot csináltam.
" Hűvösebb napokon krémsajtot csinálok, amit Elefada-tól tanultam ", az is hasoló kenhető?
Azóta probálkoztam az itt leírtak alapjá krémsajtot készíteni, de csak a csirkéknek ízlet ! Túl rögs lett, ízesem volt olyan jó. Probáltam altatni 2 nap után semmi, 3. nap után állaga nem volt rossz de keserű volt.
Hogyan tudnék a hűvösebb napokon hasonló ízű krémsajtot készíteni
Meddig tart az ún. laktációs időszak? Nálam csökkenőben van a tej mennyiség. Vagy a fiú látogatása okozná? Ha vásárolok egy nemrég ellett anyukát az ad még tejet télig?
ha 20% os sóoldatot szeretnél...az 8dl viz 20 dkg só....egyáltalán nem kizárt hogy ettől lett nyálkás a sajtod...legalábbis nekem voltak ezzel problémáim....
a sóoldatnál vigyázz nehogy túlsavanyitsd az oldatot az sem jó.....én egy nagyon kis hangyányi citromsavat teszek bele...és pár alkalom után ragyogóan beáll a sóoldat PH ja magától is a savóleadás hatására....
Én a sófürdőből amikor kiveszem a sajtot, megtörölgetem és hagyom 1-2 napig szikkadni....mielőtt fóliázom..(bár én nagyon nem szoktam...szeretem ha van kérge a sajtnak)...
félidőben én is forgatni szoktamés megsózom a kiálló részeket...
nekem a Ph csík nem jött be nagyon hozzávetőleges eredményt mutat csak..
Szia! a CHN 11 erősebben savanyít (állítólag).....a 22 ben pedig vannak aromaképzők ..általában a CHN 22 használatos.....vagyis azt többen használják...
Közben haladtam még a visszaolvasgatással és sokat tájékozódtam belőle. Olvastam, hogy kg-onként 4-6 órával számoltok átlag a sófürdőnél; a préselésről, hogy nem is muszáj, ill. minél tovább, annál tömörebb a sajt. A kisavanyodásról sajnos későn olvastam, addigra már túlestem a sófürdőztetésen és hát nyálkás is lett... 13 órát hagytam előtte savanyodni és a 70 fokos próbáról nem tudva nem teszteltem sehogy... valószínüleg nem savanyodott még ki ekkorra, a sófürdő 20 dkg só 1 l vízre egészítve volt azt hiszem nem azért nyálkásodott. Ez a nem sikerült sajt mehet a reszelős fagyasztós elsütős sajt kategóriába? Meg lehet kajolni?
Most a következő sajtom már kicsit több, mint másfél napot savanyodott, közben ki is csöpögött, 5 liter tejből most kb. 54 dkg a súlya - ez korrekt? Szóval a nagy alkotás közben nem tettem félre próbadarabot teljesen elfelejtettem, viszont találtam itthon ph tesztet - amiről tudom azt írtátok, hogy nem teljesen megbízható, de a semminél talán több. Csak azt nem tudom, jól mértem-e vele, (hogy lehet vele sajt ph-t mérni???) igyekeztem nem a sajtra rádöngölni (nem tudom vegyszeres - e a teszt), hanem a frissen lecsöpögött savójába dugtam. Viszont a végén már nem volt savója, akkor rádöngöltem mégis csak a sajtra, így kicsit 5-ös ph fölött lehetett, de nagyon közel hozzá. (sajnos csak egész osztásos teszt 7,6,5,4 stb...). Így most áztatja magát a sólében. (megmértem a sós vízem ph-ját is, jó lúgos, így tettem hozzá citromsavat, hogy az is közelítse az 5-ös pht. (sajtosferinél olvastam - ha jól értelmeztem) jól értelmeztem szerintetek?
Remélem nem csaptok agyon a sok nyaggatásért - olvastam valahol, hogy a száraz sózáshoz a nagy szemcsés jódozatlan só a jó. A sófürdőnél mi a helyzet? Ott is fontos, hogy jódozatlan legyen? Jól olvastam, hogy a fürdőben a vízből kilógó sajtrészt (mert hogy úszik és a fele a víz felett van) megszórjuk sóval ill. azt, hogy a fele időnél megfordítjuk a sajtot a fürdőben?
Ha a sófürdővel megvagyok, letörölgessem, vagy csak hagyjam száradozni magától? És meddig? (savója már mind kicsöpögött sófürdő előtt) Ez után szeretném folpackba tenni és hűtőben érlelni 1-2 hetet, ezért kérdezem.
Hálás köszönet, ha tudtok e tengernyi kérdésre válaszolni. Igyekszem majd valahogy meghálálni, még nem tom hogy...
Sziasztok! Minden bizonnyal többen használjátok a MTKI oltóit, kultúráit. A kérdésem az lenne, hogy a DVS CH-N 11 és a CH-N22 - es között mi a külömbség a készítést illetőleg? Melyiket rendeljem? A leírás alapján mind a kettőt ugyanarra javalják. Előre is köszönöm a válaszokat.
Savó: készít valaki esetleg belőle savóitalt? Ha igen, megosztaná, hogy hogyan? Nem tudom, hogy ha felforralom az orda miatt a savót, akkor is olyan jótékony és érdemes készíteni vagy akkor inkább orda helyett legyen ital? Mivel szoktátok ízesíteni és meddig áll el kb? Miből milyen arányban tesztek bele? Sajnálom kiönteni, a kecskék meg nem isszák, malacunk meg nincs. (Olvastam, hogy lehet fürdővízhez keverni ill. sütni vele.)
Fűszerek: melyik fűszert teszitek a sajtba szárított formában és melyiket frissen? Az intenzitása gondolom nem ugyanaz. (én csak így csinálnám pl. kakukkfű és hasonlók szárítva, hagymafélék, paprika frissen... de ez csak az én elképzelésem) Magvakat érdemes előtte megpirítani? Az mindig nagyon finom mindenbe... Pl. a lilahagyma eláll a sajtban csak úgy, vagy kell előtte valamiben áztatni, hogy ne romoljon bele a sajtba? Bocs a sok kérdésért...
Sófürdő: sófürdő előtt meddig préselitek a sajtot?
Köszönöm szépen a villámgyors tanácsokat!!! Épp most készül a sóoldat, kipróbálom a 10 dkg-onként 1 órát (a citromsavas sóoldatot sajtosferi tanácsolta itt a fórumon - azt írta, hogy a friss sóoldatba illik némi savanyúsavót, vagy citromsavat tenni, hogy ne legyen lúgos az oldat). Az ordából készítettem kőrözöttet, nekem magában nem ízlik, így viszont finom volt.
Még egyszer köszönöm a segítséget, majd beszámolok, milyen lett a "kicsike".
Szia! Üdv. a fórumon. Vannak nálam is tapasztaltabbak, de egy-két kérdésedre én is tudok válaszolni. :) Szóval:
Én úgy szoktam számolgatni a sóoldat idejét, hogy 10 dekánként 1 óra, tehát ha van egy 50 dekás sajtom, azt 5 órán keresztül hagyom a sófürdőben. A sófürdő ideális hőmérsékelte 15-16 °C, ez minél melegebb, annál intenzívebb a sóoldat hatása. Nekem a legutóbbi sajtomnál (80 dkg) 8 órát volt benne és 19 °C-os volt a sófürdőm. Így lett az én ízvilágomnak a legmegfelelőbb. :) A sófürdőbe nem kell citromsav tudtommal. Az orda készítéshez viszont annál inkább. :)
Szárítás, érlelés: arról majd inkább más, ezzel még én is kísérletezem. :)
Én termizálom a tejet és nem forralom. Forralt tejből nem lehet sajtot készíteni. Sokan a termizál tejhez tesznek CaCl-ot, de én nem tartom szükségesnek. Szépen alvad, időre a tejem. Szóval a hőkezelésem: 62-65 °C-on tartom fél órán kersztül. Megoszlanak a vélemények ez ügyben, van aki szükségesnek tartja, van aki nem. Én az előzőekhez tartozom, biztos ami biztos alapon. :)
Ennyit tudtam, remélem segítettem, ha van még valami kérdés szívesen válaszolok, és még más is biztos fog hozzászólni, amihez én nem tudtam vagy esetleg nem ért velem egyet.
Új vagyok itt, bár már jó ideje olvasgatlak Titeket. Nekünk két fejős anyakecskénk van, először tejelnek. A gyerkőcök miatt tartjuk őket leginkább. Az egyik anyától már leválasztottuk a kicsiket, ő napi 3 litykó tejet ad, a másik kicsinye még szopik, így tőle kb. egy litert nyerünk még csak, ha épp jókor megyünk és nem itta még ki a bébi. Szóval napi négy lityi. Ez négyünknek elég sok, még úgy is, hogy nem csak isszuk, hanem főzzük, sütjük. Így el kellett gondolkodnunk mitévők legyünk, és hát a sajtot nagyon szeretjük. Így megpróbálunk ráállni a "gyártásra". Még csak gomolyát készítettünk, azt is natúr és só nélkül. Ebből parenyicát próbáltunk csinálni, ami nem lett a legfinomabb - azóta olvastam, hogy tisztán kecsketejből nem nagyon lehet készíteni - így lereszeltem és adagonként lefagyasztottam, ezt most elsütjük tepsis kaják tetejére - ami viszont valami mennyei, íze a juhtúróra hasonlít. Lenne néhány kérdésem Tőletek rutinos rókáktól, hátha tudtok tanácsot, infót adni, azt nagyon megköszönném! Szóval:
A sóoldattal kapcsolatosan:megközelítőleg tudtok időt mondani, hogy mekkora sajtnak mennyit kell benne fürdőznie? (bár gondolom sajtja válogatja) - egyenlőre még csak gomolyázunk - akkor talán erre vonatkozóan? Mennyi citromsavat tesztek az oldatba?
A szárítással és érleléssel vagy tárolással kapcsolatosan: szikkadni meddig hagyjátok? Hány napig? Olvastam, hogy miután szikkadt, folpackba csomagolva hűtőbe lehet tenni. Ez az érlelés folyamata már? Meddig lehet a folpackban hagyni - és így nem baj, ha nem éri sem légmozgás, sem pára és a hőfok is hűtőhideg, nem pedig tizenfokok? Persze nem gondolnám száz napig érlelni, csak egy kicsit. Lehet kéreg nélküli gomolyát készíteni, vagy mindig kikérgesedik?
A nyers tejjel kapcsolatosan: mindenképpen nyers tejből szeretném készíteni, de azért motoszkál a fejemben ennek veszélye is. Azt olvastam, hogy a nyers tejes sajtoknak ugyanaz a veszélye, mint a forralatlanul fogyasztott tejnek, tehát pl. a kullancs okozta agyvelő-, agyhártyagyulladás, meg gondolom más bacik pl. szalmonella, kóli vagy nem tudom én mik, szóval ezek ellen hogy védekeztek, vagy ez mennyire gyakori. Kullancs vírus ellen be vannak oltva a gyerekek, de azért nem tudom nyugodt szívvel adhatom-e nekik így a sajtot? Forralt tejből meg nem szívesen készítenék, az nem az igazi... Azért is tartom ezt a témát érdekesnek, mert ugyebár sok sajtkészítő mester is nyers tejből állítja elő, mégis árulhatja - akkor hogy van ez?
No, elsőre ennyi jutott eszembe, előre is nagyon köszi, ha tudtok ezekben informálni.
Ez még nem változtat azon a tényen, hogy nem tudok sajtot készíteni és nem is törekszem arra, hogy komolyabban megtanuljam.
(Amúgy sem vagyok egy konyhatündér, ha nem lenne Gastroyal, magam is szendvicsen élnék :)) Magyarán többször van a kezemben a Stihl fürész, mint a habverő...
De tegyük fel, lenne hozzá valami lövésem, akkor is max éjszaka jutnék el odáig, hogy nézegessem a kondér tejet, hogy lesz-é belőled sajt vagy nem.
Nyílván ha nem lenne vevő a nyers tejre, akkor jobban törekednék, de addig amíg van, átadom ezt a lehetőséget azoknak, akik értenek is hozzá.
(ezért még egyszer hálás lesz az emberiség :)
Azon ritkahülyék közé tartozom, akinek előbb volt meg a baromi sok kecskéje, aztán kezdett el gondolkozni, hogy akkor mostmár jó lenne, ha valami hasznot is termelnének, pl. jobbhíján fejni kéne őket. Ez normál esetben fordítva szokott lenni (előbb gondolkozik az emberfia/lánya sajtkészítésen, aztán vesz hozzá kecskét)
Hát ez az, épp megnevezted azt a dolgot, amit kell, hogy ne legyünk....
Igazából, az összes kis sajtosnak (akik háziak) össze kellene fogni, és harcolni...
Bár elég szélmalom harc lenne...
épp olvastam, hogy volt egy hazai húsos, megpróbált normális árut termelni, pl. a kolbászba belerakta a húst, és olyan 2000 körül jött ki így kilója. sajna nem bírta a multikkal a versenyt, ahol 900 forint volt, és sose látott húst, tönkrement felszámol mindent...
jó én is megnézem az árakat, de próbálok magyar árut venni, vagy a piacon a nénikétől, bácsikától, őstermelőtől vásárolni, ha valami kell. minden évben nyögve nyelősen rakjuk össze a pénzt a malacokra, hogy saját husink legyen, sokszor este 8- 9 óra mire kijutok a kiskertembe, hogy valami igazságot tegyek, de próbálkozom. akik ismertek, amikor még városi lány voltam, megcsodálkoznak, hogy sosem gondolták volna rólam, hogy kapálok, meg kecskét fejek, meg disznót etetek. de én ezt imádom.
Nagyon alacsonyan kezdted el az árat, és az emberek ha megszokták, hogy ennyi marha nehéz emelni. Valamilyen szinten megértem, de......
azt nem, hogy sajna a költségek évről- évre nőnek, és ezt kell megértetni, hogy te nem olyan sajtot árulsz, ami sosem látott tejet, hanem olyant ami tejből készült, kézi áru, sok munka.
Nincs karácsony, nincs ünnep, nincs nyaralás, 24 órás ügyelet, az év 365 napján. De szerintem aki állatot tart, ezt mind tudja, és vállalja....
Valamit elszámoltál, 100 liter tejből akkor 30 ezer a bevétel, és nem a haszon. A bevételből le kell vonni a kiadásokat, azután kapjuk meg a hasznot. A kiadások pedig olyasformán jelennek meg, mint beleölt munkaórák, téli takarmány, abrak, sajtkészítéshez szükséges alapanyagok és befektetések. Ami azt illeti, a legtöbb áldozást ugye mindenkinek a beleölt idő jelenti, főleg aki legeltet is.
De ha pl 2800-3000-ért vagy akár többért el lehetne adni a sajtot, akkor 100 liter tejből már majdnem 1 milió a haszon? Csak jobban megérné, mint filléreskedni!
Gondolom én, persze közöm sincs hozzá! :D Persze jóval több munkával jár, de ennyiért talán megéri vállalni!
Más: Én mikor emelni akartam a 2800-ról 3000-re, több rendszeres vevőm is vágta a pofákat! Nem mertem. :(
hát jah....én pontosan 2és fél évig gyüjtögettem a cuccaimat....hol csempét vettem hol egy saválló edényt hol egy fakanalat......besegített picit a család is....szülinapra karácsonyra ilyen dolgokat kértem....én egyébként kérdeztem már meg falugazdászt, hatósági állatorvost hogy mondják meg....az a cél hogy mi kicsik ne legyünk??...és tudod annyira nem tiltakoztak....
az a baj ha kimennek és elenöriznek brutál büntetéseket róhatnak az emberre azon felül utánna hiába akarod kiváltani mert x időre eltiltanak a kistermelői tevékenységtől....
ez a kistermelői"könnyítés" a "nesze semmi fogd meg jól kategória"
gyerekek...van valakinek tapasztalata a zsugorfólia kezelésével?? mert akármilyen óvatosan melegítem mindíg kilyukad valahol......pedig piszok jól néz ki abba csomagolva a sajt...
Tegnap este és ma reggel is külön fejtük a kecskéket, de semmi, egyik sem véres... Az a gond, hogy már lassan egy hónapja így megy..1-2 fejés tiszta, aztán utána párszor véres, majd megint tiszta...és mindig csak akkor látható mikor áll egy kicsit a tej és leüllepszik az aljára a vér..fejés közben és a félre fejt első tejsugarakban semmi nem vehető észre...és a tőgyön sem látható elváltozás és úgyanúgy kérődznek fejés közben, szóval szerintem nem is fáj nekik....
Gondoltunk már arra, hogy megpróbálunk egy homeopátiás tőgyinfúziót - nem tudom, hogy nektek mi a véleményetek erről - csak, amikor külön fejem őket akkor nem véres... De most akkor külön fejés lesz addig amíg nem lesz meg, hogy melyiküknél van a gond...
Arra is gondoltam, hogy a szarvalt kecske megütheti a szarvatlan tőgyét és ettől lehet véres a tej... tényleg nem tudom, de remélem mostmár megoldódik valahogy...
Őszintén, amikor először azt mondták, hogy lehet, sőt a lakhelyi piacon is, hát örültünk (mondjuk ez nem mostanában volt).
Már nem annyira..
Azért mondtam ezt a kistermelői tv-t, mert azt hittem ez valamilyen szinten könnyítést jelent, persze fontos, hogy mindenféle sza...os, mocskos edény, meg koszos házból ne jöhessen ki olyan kaja, amiért mások fizetnek, és megesznek...
Na de én a kis senki kecskés, aki nem nagyba űzi, annak miért kellenek olyan körülmények, mint egy sajtüzembe.
Tökig csempe, saválló cuccok, padlóösszefolyó, külön hűtő tejnek, külön helyiség külön hűtővel sajtnak..
Hát ez egy nem kicsi beruházás..
És őszintén én meg rohadtul megértem azokat akik lesz...ják az előírásokat, és kimennek simán őstermelőivel...és megélnek belőle
Nem nem árulhatja senki őstermelőivel csak egy csomóan ezt pont lesz...ják...DD...most mit mondjak nekik van igazuk?? a fene tudja.....bár nekem baromira nem éri meg idegeskedni hogy vajon mikor jön ellenörzés....
a másik sajtos "kolléga"...repülő sprintet nyomott a piacról az ellenörzés hírére.......azóta se jön....és őszintén nekem nem is hiányzik..DD
Én a helyedben biztosan várnék kicsit azzal a tőgyinfúzióval, annál is inkább, mert egyáltalán nem biztos, hogy ez tőgygyulladás. Lehet, hogy kapott egy ütést, amitől elpattant egy ér. Fejd külön, szerintem néhány nap alatt ez rendeződni fog, ha pedig nem, még mindig ráérsz infúziózni. Ez persze csak az én véleményem, lehet hogy az előttem íróknak lesz igazuk. Türelem!
A tőggyulladásos tejből inkább semmit ne csinálj, bár melegítéssel biztosan működne valami. Mindenesetre ne.
Próbáld meg kecskénként külön üvegbe tenni, hogy meglásd, melyiküknek gyulladt a tőgye. Azután ha megvan, akkor a két tőgyfelet is külön fejd, hogy meglásd, melyik fél gyulladt. Ha megvan minden, akkor tőgyinfúziót kell alkalmazni - egy fecskendőszerű cucc tartalmát kell fölnyomni a tőgynyíláson a kifejt tőgybe, majd jól elmasszírozni, pár nap múlva pedig ismételni a műveletet -, bővebben kérdezze állatorvosát. :) Ennek van élelmezésegészségügyi várakozási ideje, szóval a beteg kecske teját úgy 1-2 hétig (szertől is függ) nem lehet felhasználni.
Olyan probléma miatt fordulok hozzátok, hogy a lefejt kecsketejet a hűtőbe teszem, majd egy kis állás után csekély, néha éppenhogy csak látható pirosas, véleményem szerint véres réteg ül ki az aljára...
Rendesen kifejjük őket reggel és este is, és fejés közben semmi sem látszik a tejen. A tőgyben nincsenek csomók és semmi rendellenes nem tapasztalható.
Az utóbbi kb. egy hónapban jelentkezik csak ez a probléma, előtte semmi ilyesfajta gond nem volt, és nem is minden fejésnél ilyen, de legtöbbször sajnos igen..
Mi lehet ennek az oka? És mit lehet tenni ellene? Illetve ebből a tejből tudok sajtot csinálni, ha óvatosan leöntöm a tetejéről a tejet, úgy, hogy a véres réteg az üvegben maradjon?
1. még nincs sajtkészítéshez előírásoknak megfelelő helységem, és kb. 100 liter tejet napi szinten konyhában elég problémás feldolgozni (nem is szabályos)
2. ha fel is tudnám dolgozni, akkor sem tudnám értékesíteni, mert piacozni nem tudok, nem is akarok
3. amúgy nem is tudok sajtot készíteni, időm sincs rá, sőt annyira nem is érdekel a téma
4. 100 litert nem fogok a büdös életben 300 Ft/liter áron eladni, ennyit elsősorban azok vesznek akik tovább feldolgozzák, és nekik ennyiért éri meg
5. Az elrontott sajt nem az én károm.
6. 165 x 100 = 16500 Ft naponta, szorozd be 30-cal. Havi szinten közel fél milla. Szerinted megéri???
7. És elviszik mind, még kevés is.
8. Mindezt úgy, hogy jelenlegi takarmányköltségem közelíti a nullát, mert legelnek. Talán 15 kg abrak, ami a fejőálláson elfogy.
félkemény 4 hét után kettévégva, és kellemes lett.
friss, natúr
friss, fűszeres (snidling és pritaminpaprika. Érdekes, hogy még a paprika aroma is kiérződött, pedig a pritamin nem egy domináns paprika jellegű. Ezekhez a friss asajtokhoz célszerű erőteljesebb savanyító képességű kultúrát hasznáni, most ez a tapasztalatom. Az én ízlésemnek nem volt elég friss, elég savanykás, de ettől függetlenül jó volt.
NA, mögkérdöztem a kultúrákat. A szokésos Chr. Hansens kultúrák esetében, amit Ti is használtok, 12-14 °C az optimális érlelési hőmérséklet. Ezen 3 esetleg 4 hét kell a jó éretséghez.
Ami fontos még, hogy ezek jól működnek alacsonyabb hőmérsékleten is, tehát hűtőben 8-10 fokon is, csupán több idő kell az érésre sztem 5-6 hét.
Az én kísérleti félkemény sajtjaim, amiről nem rég tettem fel képeket 11 fokon értek 27 napot, mma megkóstoltuk, tök jók. Ízesek. Annyi, hogy egy kis fehérebb, szárazabb kérge maradt a száraz sózás miatt. + 3 hét és az is eltűnt volna.
A friss sajtok egy hétig voltak ugyanott, azok is jók, de az egyik sarzsnak lett egy kis kesernyés utóíze, vszínű az oltó túladagolás miatt, így azt meg fogjuk ismételni. Sanos nem mindig sikerül úgy ahogy szeretnénk, itt sem... Lehet h it a segédem hibázott, úgyhogy ismétlés a tudás anyja.. hoggy ki az apja, azt meg nen firtassuk. :-)
Ja és vannak olyan kultúrák is, aszem MTKI-nél, amik szagban, ízben gyorsabb érést mutatnak, állományban annyira nem gyorsítják a folyamatot, de már 3 hét után is teljesen érettnek tűnik a sajt, ún, "érlelő" kúltúrák, ha jól mondom. Persze, a normál sajtkultúra is érlelő, de ezek kicsit mások.
Dehogynem, kötelező feliratozni az előre csomaglt árut. Gyártó neve, gyártás helye, , termék megnevezése, termék tömege, gyártási idő és fogyaszhatósági határidő, engedélyszám (MGSZH). Ezek az előírt információk.
Ma beszéltem az állateü. hivatallal, nálunk külön helyiséget kérnek sajtra, csak azt nem értem akkor mit könnyítettek ebbe a kistermelői tv-be. Vagy ahány megye, annyi értelmezés? Őstermelőivel háztól se lehet árulni..
Pláne kecskét.....
Érdekes meghallják a kecske szót, és mintha azt mondtam volna, hogy tífusz...
Kikérem magamnak, hogy én a konyhámban nem tudom tisztán előállítani....
Hm...... szóval, van aki piacon árulhatja őstermelőivel,..........de én akkor sem?
Vagy csak én vagyok ennyire hülye, hogy mindent szabályosan csináljak?
Mindenkitől bocs, de megint úgy érzem, hogy ez egy szélmalom harc.....:(((
Képzeljétek, sikerült véletlenül szereznünk 200 Ft-ért széna kisbálákat! No de 400... két napon belül bálázzák és el kell hozni azonnal. Uh, durva lesz. Aztán rögtön jön az eső, és föl kell cipelni a padlásra, és azt sem tudom, hogy fog elférni... :DDD
Tavaly kellett vlna ilyen, kkor nem kellett volna annyi kecskét eladni.
50 mm esett... a múltkor 20, azelőtt 15, ilyesmik. mindig rövid idő alatt. ezért bírom a ezt a nagy meleget, mert még emellett sem fülled be semmi, meg nincs sár.
Azért maradjon benne egy kicsi eső ide dél-keletre is mert ide ritkán jut mostanába. Alig zöldell már a legelőm, a viharsaroknak már csak a neve az. Május eleje óta elszórtan ha 100ml esett sokat mondok.
Nyugat felől egy masszív eső tart felénk, most a Balatonnál tart. Remélem, jól meglocsol, mert én egyre inkább képtelen vagyok. :D (Bár itt a múltkor egy hétig durván esett az eső, és istenbiza, nem nedvesítette át a száraz homokot.)
Amúgy, ha valaki sajot árul pl. a piacon, és előre be van csomagolva kis darabok, nem kellene ungarise felirattal ellátni, magyarországon nem mindenki beszél dajcselandul, hogy csak olyan cimke legyen rajta, és az eladó is németül beszél, kegyetlen érthetetlen magyarral...
Olyan, hogy lejárat vagy ár?... ilyen aztán meg végképp nincs...
De bocsánat, ez csak az én véleményem nem mondtam senkinek, csak itt a fórumon mindenkinek..:)))
Ha van Isten akkor elkezd zuhogni...jó lenne..én imádom a meleget, de most olyan, hogy szinte nem kapok levegőt, de felhősödik, és dörög kegyetlenül...
Én is suliban tanultam és a mai napig múlatom vele az időmet téli estéken. Nagyon megnyugtat és levezeti a napi stresszt. Így nyáron meg kora ősszel a nagy munkanélkülésgnek köszönhetően kisgyerekek érdeklődését kötöm le vele nyári tábor jelleggel, egyenlőre ingyen és bérmentesen.
Az zsír! Emlékeim szerint pl. a klasszikus trappista érlelésnél (réges régen) 14-15 C fok volt az ideális. Ez jó a félkeményekre, de utánanézek, h a mai kultúrákkal most mi az ajánlás... Egy hét türelmet kérek.
Sima PVC cső mint pl. a szennyvíz lefolyós az nem optimális, mert oldódnak ki belőle káros poliaromás szénhidrogének meg ilyenek (ha jól eszmélek).........
Teljesen igazad van, ezt sosem értik meg fent a Parlamentben ökörködő politikusok (bármelyik tábor...), akik ilyen nehéz helyzetben hoznak....
Mi a kétkezi muka eredményéért, annak öröméért, a jó sajtért csináljuk, ők a mutyiért, lenyúlásért, stb. Tisztelet a kivételnek, a kivételesnek.
Nekünk ez van , menni kell, mert e nélkül aztán elpusztulunk, kész. Úgyhogy fel a fejjel, piros a parolim.(ez csak egy régi, bíztató családi mondásunk)
Igen, szárazon sóztam, bedörzsöltem körben a sajtokat és utána a hűtőben hagytam néhány napig, közben forgattam. (alatta volt egy lecsöpögúő savót felfogó tál, hogy ahűtő ne legyen tiszta savó... Amikor leszáradt, akkor csomagoltam.
Gyors savanyodás ellen, próbáld meg h jóval kevesebb kultúrát teszel bele, vagy nem előérleled a tejet, hanem közvetlenül az oltó előtt teszed bele a kultúrát. Segíthet az alacsonyabb hőmérséklet, de ilyet nyáron nem nagyon lehet kívánni. Én tegnap 30 fokos műhelyben 35 CĄ-on alvasztottam.
esetleg még azt lehet h kicsit több oltót teszel bele így gyorsabb lesz az alvadás és az alvadék zsugorodása is, tehát kevesebb idő lesz a baciknak szaporodni, következésképp kevesebb sav termelődik. (talán, de olyan meleg van most, hogy nem biztosak ezek a praktikák sem. Normál esetben bejönnek.)
Örölj, hogy van kinek panaszkodni, itt lelkek ápolásával is foglalkozunk. Ha ki kell mondani, hát mondjad, mi bármikor szívesen meghallgatunk!
Pl. a sógornőm nem érti meg, hogy én miért nem járok a Tecskoba, mert utálom.....de ott mennyi mindent lehet kapni, milyen jó, hát vegyél sok tecsko gazdaságost..egyszer még úgy 3 éve voltam egy nagyváros nagy tecskojába, a verebek röpködtek odabent, a szalámikon, meg a helyben sült pizzán másztak a legyek, hát fújjjjjjj
Szerintem hasonlógondokkal küzdünk, kinek ha nem nekünk panaszkodnál, mások csak irigykednek de eszükbe se jut hogy ők amikor a másikoldalukra fordulnak mi már fejünk, etetünk, legeltetünk ha az idő úgy kívánja kaszálunk gyűjtögetünk hogy minnél kevesebbet kelljen pénzért venni. "Szeretjük de drága"; gondolom felétek is vannak ilyen és hasonló mondatok.
Én PVC csöveket használok fa korongokkal...ha jól emlékszem 20 as átmérőjűeket...a fa korongok nagyon frankók amikor még újak és megszívják magukat oszt beleszorulnak a formába..ezenfelül baromira utálom hogy átmegy a fa íze a sajtba állitólag csak szerintem,DDD dehát mindenkinek van valami dilije....úgyhogy én lefóliázom a korongot vagy kendőt használok hogy ne érintkezen a sajttal....DD
És ha szabad panaszkodni valahogy annyira kilátástalannak kezdem érezni ezt az állattartást és gazdaságosdit hogy el nem tudom mondani bennünek cseszegetnek minden szarságért a multikba meg patkány rohangála sorok között...lehet hogy megbüntetik de röhögve kifizeti aztán él tovább vigan dalolva.....én meg szopom a takarmányárakat minden napom egy túlélés és akkor még csesztetnek is orrba szájba....
pályázat,támogatás stb is persze csak annak van akinek alapból baromira sok pénze van...nem sírok nem nyafogok mert ettől függetlenül viszzük az egészet ahogy tudjuk csak totál elkeserítő a helyzet....
bocsánat a kifakadásomért de ez most kijött.....:-(
Az én kézzel szőtt szőnyegeimet is összehasonlítják az OBI-ssal. Aki megkérdezi miért drágább mint az, annak el sem érdemes magyarázni. Kitartás nekem is tele van a lakás gyapjú szőnyegekkel meg stb. majd rájönnek egyszer az emberek hogy nembiztos hogy az az olcsó amiből minden évbe másikat kell venni hanem az ami egy életre szól, sőt tovább.
Ja, és hát igen, édesanyám ilyeneket csinál, ráadásul elég szépen dolgozik. :) Gobelinezik is, és a képkeretező azt mondja, ilyen szép egyenletes öltésekkel és igényes munkával máshol nem találkozott még, pedig pár évtizede a szakmában van. (Gobelint nem adunk el, az ahhoz túl sokáig készül.) De Magyarországon sajnos ezeknek a kézimunkáknak nem nagyon van értéke, presztízse, unatkozó anyukák hobbijának tartják. Pedig pl. a frivolitás épp tízszer több idő és még többször nehezebb, mint pl. a sima horgolás, közben sokallják az árát, és horgolás-árfekvésre számítanak. Az átlag magyarnak egykutya. De ez elég off itt. :)
Én is magamnak készítem a sajtolókat. Ötlet: az ételhordó tetejéről körbe óvatosan vágd le aperemet és pont bele megy az edénybe, lepréselésre alkalmas a barkács szorító (amivel pl. össze szorítunk két dolgot), csak tekersz néha rajta egy kicsit amíg csöpög és már kész is van.
Sajnos ennek az éthordónak a teteje nem egyenes, hanem sávos, félcentis szintkülönbségekkel. :D Még gondolkodom, mit lehetne, miből lehetne kivágni. Esetleg műanyag virágalátét...
Az előző években nagyon finom félkemény sajtokat csináltam már, de azok csak a joghurtkultúra miatt sikerültek jól, most viszont ez a könnyítés nélkül akarom és kell is kikísérleteznem. Sajnos idén nincs 40 liter tej naponta, mint eddig, akkor bátrabban kísérletezhettem, hiszen egy-két (vagy tíz-húsz :D) liter kidobása még nem volt a világvége, ha elszúrtam valamit. Most viszont csak 3 anyát tartottunk meg, ebből egy elsőéves, alig tejel még, a másik meg beteg volt, azért csappant meg, a harmadiknak meg legelés alatt leszívják a megtartandó gyerekei a tejét, szóval az az idő holtidő. Nem túl kedvező felállás. Ez a gond abban, ha kevés állatom van, mert ha egy-kettővel van valami, akkor az már jelentős kiesés.
HA van teteje az ételhordó edényének, azt ügyesen körbevághatod a kellő méretre. De más Műa lap is jó, azért ne a legvékonyabb legyen, jó ha van tartása.
Na "apjuk" akkor Te elvagy látva rendesen munkával. De ahogy beáll a sajt és jó lesz, meglátod milyen kellemes időtöltés lesz a sajtkészítés. Édesanyád ilyen szépségeket csinál?? Hát Ő is tud valamit!!!
Itt én vagyok az "apjuk" a magam 23 évével, édesanyám egyedül nevel minket. :) Szóval a sajtolás mellett a barkács, a kecskék gondozása, a kert és a főzés is az enyém, mivel édesanyám a kecskéket legelteti és frivolitásozik, amit eladunk, ha úgy adódik. A sajt nálam nem őrület, hanem az élethez mindenképp szükséges dolog, mert vegetáriánusok vagyunk, és állati fehérjét szinte csak így viszünk be.
Amúgy szereztem már néhány műanyag éthordót, direkt erre, hogy majd kilyukasztgatom. Már csak elég kicsi fúrófej kell, meg valami pont beleillő korong, amivel leszoríthatom. :)
Nem kerülhet alá elvileg semmi és a viasz teljesen légmentesen rásímul, elzárja a levegőtől. "Tökön ízi" (nyugi) ahogy az ógörögök szokták volt mondani.. :-) Arra kell vigyázni, hogy száraz legyen a sajt felülete, mert ahol nedves, ott nem tapad rá ill elválik a viasz.
Pazar genziana sajtforma megoldása, látod? A leleményes sajtosok mindenre képesek...... Ha javasolhatok valamit, a lyukak ne legyegen nagyok,. mondjuk 1 mm-es fúrószáral pont jó lesz, de ha 2 mm az is baba. Babra munka, de a műanyagot jól viszi a fém fúrószár, lenne apjuknak is egy kis testhez álló, munka, fúrás.. :-) (hátha békél majd és ha ő is benne van a buliban tán jobban érdekli majd ill. elfogadja a sajtos "őrületedet"...)
Én egy tálba megolvasztottam mikroba, olyan tálat használj amit nem sajnálsz, mert utánna annak annyi, a viasz nem jön ki belőle...
Aztán fogtam egy olyan sajtot, ami már jó száraz volt, beledugtam (mind a tíz körmömre ráragadt, egy élvezet volt utánna azt vakargatnom), kivettem, pillanatok alatt megkötött, aztán a másik felét is.
Nálunk nem volt ideje megromlani a készítés után kb. 2 héttel ráugrottunk...
Van pár tíz kiló méhviaszunk csak úgy, mint már írtam, "jó lesz még valamire" alapon, azt tervezem használni. De addig is mosogatni kell, míg rászánom magam. :)
Félek attól, nem kerülhet valami a viasz alá, ami belülről kezdené el romlasztani a sajtot?
Az anyóssal hozattam, de csak a levesest (ez magasabb), a férjem kifúrkálta (nem csak úgy, hanem rendes körökbe körzővel, specivel kimérve), az éthordó tetejét úgy vágta le, hogy belecsusszanjon a formába. 3 literes üveg, vízzel megtöltve a súly, majd kérek egy fotómasinát, és rakok fel képet. Tálca, rozsdamentes rács, arra a forma....
Értem, igen ez jó megldás, de csak egy darabig. Igazi lenne valamilyen bevonat kialakítása hogy elzárjuk a levegőtől. Zsír, olaj, műa diszperzió, sajtviasz, vákuumozás. Vannak borban érlelt sajtok is....
Kendőben nem lesznek domború kis kitüremkedések.... Legfeljebb gyűrődések. De ettől még finom a sajt, nem baj h nem szabályos a forma, az íz, stb. a lényeg. Ha nagyjából szabályos lett a kendőben, akkor préselés után a kendőből ki lehet venni és utána kendő nélkül ugyanabban a formában újra kell préselni, így a kisebb gyűrődések eltűnnek és síma lesz a felület. Ezt hívjuk " símázásnak". Egyébként szten nem baj ha látszanak a lyukak helyei, szebb a sajt úgy, ha nem teljesn síma. De ez egyéni.....
Hát ezek olyanok, mint a tésztaszűrőm. :D De azt hogyan lehet elérni, hogy - akár ruhán keresztül - a lyukak ne rajzolódjanak ki a sajton kis dombocskákként? Mert utána nem lesz sima a felülete, és nem a szépsége aggaszt, hanem hogy nehezebb lemosni.
és ha kendőbe teszed a sajtot, akkor bármiben préselheted ami éppen adódik, mert a kendő megtartja. pl. egy kislábosban. kell egy beleillő másik edány, abba meg vizet eresztesz, vagy nyúljon túl az első edényen és nagyobb edéyn vizet vagy más súlyt is rá lehet tenni.
hazisajtkeszites.hu -n sajtforma műa. 980 Ft. Nem szabályos henger lesz belőle, de annál szebb az ovál forma. Kezemben még nem volt ilyen, de biztos működik.
Mondok én egy durvát... a nyomaték, súly alatti közdarab lehet pl jó keményfából. egy ügyes fafaragó, vagy netán esztergályosnak nem gond és akkor jobban fog passzolni a dolog. (hatóságnak ezt nem kell tudni, ha magatoknak csinálod akkor meg naná.) HA négyszögletes a forma akkor még könnyebb mert egyszerűen a megfelelő vastagságú tölgyből pontosan le kell csak vágni, a széleit kicsit megcsiszolni....
KArbantartása: mindig tisztítani és szárítani, időnként sózni.
Most hirtelen szembe jutott h van nekünk ilyen kockákból összeragsztott?? vastag vágódeszkénk. Igaz h az sem volt olcsó, de abból pl. ki lehet vágni négyszögeket, az biztos jó anyag erre.
Ezek hivatalos trappista formák és a közdarabok, korongok is élip min. műanyagból vannak, baromi nehezek, súlyként is jók. De ez sem olyan fontos, egy kis szerencsével meg lehet találni az olyan műa szűrőket, formákat amik viszonylag jól passzolnak.
Persze ilyneket is lehet kapni, vagy csináltatni, de sacc per kb darabja a két véglemezzel műa korongok nélkül kb. 12-20.000 Froncsi.
Akinek van jól bevált edényzete, formája és teteje félkemény sajthoz, segítsen fényképpel, légyszi.....
Estleg megpróbálhatod egyszer szárítottal. AZ anyira szívja meg m,agát hogy éppen jó lesz. Igaz nem lesz olyan evéskor mint a friss lilahagyama, be nem lesz annyira fakó talán (vagy igen a szárítás miatt). Igen, a friss zöldségekel ez a baj lehet, esetleg még a vákumozás segíthet de én könnyű helyzetben vagyok mert itt van egy szuper vákumcsomagoló. Ha ez nincs, sajtbevonó, de az csak félkeménytől felfelé ajánlom. Én szárított vöröshagymát használtam és az jó volt. Igaz csak 2 mm-es darabok voltak benne, ott a sárgás szín és az íz volt a jó.
Inkább próbáld meg jobban megsavanyítani a tejet mielőtt beoltod, vagy hagyd tovább csurogni (állni) a sajtot a formában az asztalon pl. 8-10 óra. Így kicsit savanykásabb lesz, tehát már érettebnek is tűnhet majd, ill. kicsit több sóval és benne a lillahagyma, mint friss sajt kiváló!!!!
Milyen formák ezek, amiben csinálod, és mivel súlyozod, hogy nincs pereme? Én ilyen szűrőkkel szoktam ügyetlenkedni, meg kb. ráillő lábost teszek rá, de úgy nem az igazi.
A lilahagymás az ilyen, megindul, nincs abban semmi fura. A hagymát nem tartósítja a sajt. :) Csak friss sajtként van értelme foglakozni vele, ahogy pl. a snidlingessel vagy a friss-fokhagymással is.
Szerintem mindenkinek van bicskanyitogató története, a tisztelt hatóságról. Bár azért ne általánosítsunk találkoztam egy nagyon szimpatikus adóellenőrrel is, még mondtam is biztos nem sikerült nála az agymosási program.
Én állandóan cibálom az a idióta kesztyűt, pedig halálosan idegesít. De a pékségbe ott egy kézzel megy a pénz meg a kenyér.
Arról nem beszélve, hogy hülyének néznek, ha letörölgetem a bevásárló kocsi "tolókáját"
Sajtoló!
Olyan szépek a sajtok, hogy csak na...
Remélem egyszer én is eljutok arra a szintre, hogy végre egy normálisabb, érleltebb is összejöjjön. Cirka 3 és1/2- 4 hét után szépen penészesedek:((
Egyszer az idén, még az eleje felé (kecsketej) sikerült egy majdnem 6 hetest csak pici is volt, kevés is volt, és azóta még nem tudtam összehozni egy ilyent.
Valami ötletetek van a lilahagymás sajtra?
Úgy értem csinálom, meg finom is, de pár nap alatt mintha a lilaság fakulna, aztán ha nem fogy el akkor mintha egy kicsit megindulna..
Olvastam, hogy forró vízbe kellene mártani minden olyant amit belerakunk a sajtba.
De mi jobb szeretjük, ha érzem, hogy roszog a fogam alatt a paprika, hagyma (pl.), ezt a forró vizes nekem olyan, mint a fagyasztott eper, tökre szotty...
egyébként próbáljátok meg a barackot kecskesajttal, valami isteni íze van.
bár ízlések és pofonok (én a spagettit lekvárral is megeszem), most, hogy ezek az őrjítő melegek vannak, nem nagyon fogy a kaja, de ez a barackos cucc nagyon jó volt...
Pont ezen a kérdésen rágódtam többek között.....hogy azon túlmenően, hogy a "késhegynyi" mértékegységgel pazarlom esetleg a nem túl olcsó kultúrát, okozhat e bajt, ha elsokallom....
Na igen, de az nem annyira fontos sztem. De ha pasztőrözöl, és használsz Kalcium kloridot, akkor viszont azt célszerű kimérni, mert túladagolva keserű ízt is okozhat... Kimérni még a sót is célszerű, ha mondjuk alvadékba kevered, vagy szárazon sózol, de erről már irogattunk.... Egyébként segíthet, ha egyszer lemérsz bizonyos adagokat, pl. egy evőkanál sóm az hány gram, stb. és utrána már nem kell a mérleg sem ... HAjrá, csak bíztatni tudlak! Sajnálom hogy a rokonság hozzállása nem igazán megfelelő. Ugye elég finom voltam...? :-)
Higgyétek el ez nem olyan fontos... kultúrája, szokása, adagolási mennyisége, ízlése válogatja. HA mérnénk momdjuk h mennyi savfokot emelkedik, az más. De így tk. ahány ház, annyi szokás, annyi féle kulétúra, annyiféle idő, és mindegyikből jó sajt lesz a végén. Lehet h kicsit más az íze, jellege, de nem mérvadó a különbség sztem.
AZ 1-2 óra is jó, attól függ, mennyire akarod, h beinduljon a kultúra. HA pl. keveset raksz bele, kicsit tovább kell várni és fordítva. Azért mondtam fél órát, mert ha 3 napos a tejed, akkor lehet hogy már kicsit nőtt a savfoka és akkor nem kell 2 óra sajttej előérlelés. A kultúra legfontosabb szerepe majd a sajt érésében lesz, ill. ha savanykás sajtot, frissebb sajtot akarsz csinálni akkor persze a gyorsabb savanyításban is hasznos.
Nem emlékszem h félkemény sajtot csinálsz-e, ha igen akkor ha törős az állománya akkor próbálhatod a a meleg savó alatt előpréselni a sajtformában kis súllyal, majd 1 óra elteltével nagyobb súllyal kb. 1-2 óra hosszáig még, savót leengedve, az segíthet esetleg.
Ha lágy sajtot csinálsz, akkor csak kis súllyal kell vagy súly nélkül, de átalában tovább szoktuk csurgatni a formában, mint a félkemény sajtokat, úgy gondolomformán... kb 6 óra hoszáig, majd sózzuk, stb. Ezek az idők azért nyilván függenek a tej eredeti állapotától és a használt technológiától és az adalékok mennyiségétől is. Majd beáll ez Nálad is.
Én ma 5 óra hoszát adok a lágyajtoknak csurgásra a fűszeres amiről a képet feltettem (melegben, 30 fok van), közben 20 percenként forgatja őket az asszisztencia (ma jó dolgom van :-) ) és utána száraz sózással a hűtőbe teszem, majd holnap levákumozom és egy hétig érlelem a hűtőben 12 fokon.
A panírnak van egy nagyon jó túlajdonsága, ha már azt készítesz. Ha keményebbre kicsöpögteted, akkor szépen felkockázható, grillezhető, forró olajban kisüthető, tetszés szerint fűszerezhető akár feltétként is használható.
Hm...én pl. úgy tudtam, hogy 20 perc a kultúrázási idő....
Nekem sem álmom a panír, de ezt legalább meg tudom csinálni minden méricske nélkül. Forralás majd ecet, nem nagy vasziszdasz. :D Én meg szoktam sózni rögtön kiöntés után, összekavarom, és hűtőbe rakom úgy rögösen. Mihelyst lehűlt, a rizsbe keverve egész finom tud lenni, feldobja - de ha többet áll, mint hogy lehűl, egyre érdekesebb az íze, ezért minél frissebben szoktam.
Kösz a receptet, hát majd próbálok valamit, ha gyűlik elég tej... :S De ezt nem étem, a kultúrázás után most mennyit kell várni? Elefada anno valamikor 1-2 órát írt, te pedig most felet. Én 2-t szoktam, biztos ami biztos, de lehet, hogy ezért lesz törős a sajt? Túlsavanyodik?
Ezt nem értem, nem volt semmi tapintatlanság benne, és én sem kifakadtam, soraim mögé unott beletörődést képzelj, ne indulatot! :) Megértem a többiek álláspontját, csak én szeretnék mindent precízen, még ha nem is sikerül.
simika: Amikor én elsózom a kaját, akkor mindig meg vagyunk fenyegetve, hogy majd egyáltalán nem rakunk bele sót, mert így egészségtelen, meg úgy egészségtelen. Nem szeretek kockáztatni, mert volt már, hogy fél évig sótlan volt a babfőzelék. :P Amikor meg a sajtot szúrom el, akkor meg a kecskék eladása röpköd a levegőben.
Szerintem is ilyenkor még felé kell vágni diónyira, kicsit lassan melegíteni kell rajta (max 50 fok), várni hogy feljöjjön mind, és úgy nézzen ki mint a karfiol, majd lecsurgatni nagyját knt, a többit hűtőben 1 napig és kész is a "rögös" túró. Ha az íze, sava jó, akkor nem kólis szerintem.
Tegnap délután beoltottam 9 l tejet, jött a vihar idekap-odakap, nagysokára levonult megnyugodott minden köztük én is, így a sajtnakvalóm az eloltott gázon "aludt", nemrég amikor kezdtem az ebédhez láttam meg és csak akkor jutott eszembe. Úgy nézett ki a fazékba mint egy jól megkelt kenyér. Ez most a kólitól pufi vagy csak attól hogy a savón aludt? Mit csináljak vele?
Buddha bosszúja ez a citrommal vagy ecettel kicsapatot, "sajt".... Végül működik, de az íze olyan semlegs, mint az ordának...
Nekem ez nem az igazi..., ízesítve viszont jó lehet, ha íg yakarod ezután csinálni a s.... élelmiszert.
BNA most az van, hog ynem kell aggódni a kultúra miat. Mert ugye a kultúrázás után egy félkemény sajt üstmunkája az kb 2-2,5 óra, + csurgatom, préselem az + 3 óra mondjuk. ennyi idő alatt secko jedno ha egy kicsit több kultúra van benne, mert nem tud annyira elszaporodni, hogy totál megsavanyodjon. H Amégis száraznak, törősnek érzed ilyenkor!! az alvadékot, akkor törd össze, keverd bele a kb kimért sót és nagy súlyal préseld kb. 6 óra hosszáig. Remélem összeáll újra és utána érlelheted a hűtőben.
Szóval, kultúra miatt nem aggódni, zutty bele oszt hadd menjen!
SZtem hőkezeld a tejet, ha nem nagyon savanyú ( lásd 3 napos tej), bírja a 65-70 fokot. Így a koliknak annyi,. Eután hűtsd le (kb. 28-34 fok) és csináld a sajtot ahogy érzed. Kultúrát bele, kalcium klorid (késhegynyit folodani kis vízben és 10 literbe bele) nem árt, hagyd fél órát állni, ezután oltsd be az enzimmel, addig alvaszd amíg jó lesz az alvadék (akár 1 órát is). Fokozatosan vágod, kicsit utábna melegíted kb 40-42 fokig. amior jó szokásos leeresztés, 1 percig csurgasd majd keverd bele amit akarsz (pl. fűserek, és próbáld a sót is itt bekeverni) utána formában csurgatás, préselés. présből ki, a felületét még sóval bedörzsölöd és be a hűtőbe. HA leszáradt, csomagolás célszerű légmentesen, de ha nem úgyis jó. Ha egy hetet kibír, már ehető a félkemény is... Nem baj ha nem mindig ugyanolyan, de kb olyan lesz. A lényeg, hogy semmi idegen, rossz íze ne legyen. HA nem olyen, akkor meg csak jó lehet igaz? Szóval nyugi, beáll ez előbb utóbb.
Kultúra igenis fontops, mert nem tuidhatod mi van a nyerstejben, ill. ha hőkezeltük akkor meg kötelező. Jó ötlet az anyakultúra készítés, ha aggódsz a porkultúra mennyisége miatt. Az anyakultúrából ami olyan mint aaz aludttej, kb, 1-2 %-ot elég belerakni a tejbe (ki kell tapasztalni). Így gyorsabban indul be a savanyodás is.
dobozivera!
Igen kitűnő a húros szeletelgetés, az mégsem olyan rögtönölő :-)). A húr vékony, a felülete igen kicsi, ha letöröljük tiszta papírkendővel, nem tom mi a manót lehet kötözködni? (iiletve lehet de ne kötözködjön már!!)
A késdobáás is jó ötlet, de ahhoz is kell OKJ-s kistermelői késdobáló pappír!!
Neharagudj a hozzászólásomhoz, csak bíztatni szerettelek volna. Nem ismerlek tapintatlanság volt részemről beleszólni a szokásaidba. Szerettem volna egy kicsit erősíteni az önbizalmadat. Bocs!!!
Én nem tudok főzni, ez van. Akármit is csinálok. Ha nem kötök mindent időzítésekhez, mérésekhez, akkor szimplán elmulasztom, elbénázom, eltúlzom, stb. Lehet, hogy csak én vagyok ilyen, de én ilyen vagyok, és ezzel nem tudok mit csinálni. Autót is direkt nem vezetek, mert túl figyelmetlen és szórakozott vagyok a közúti közlekedéshez. :DDD
Meg aztán milyen már az, amikor nem pontosan ugyanolyan minden egyes elkészített rizs/kenyér/lepény stb. íze? A péknél száz éve is mérce volt ez, a sajtosnál szintén. És eleget kaptam már a fejemre, ha elsóztam az ételt. Próbálok közelíteni a stabil minőséghez minden téren, annak ellenére, hogy rettentő ügyetlen vagyok a konyhában, és ezt csak segédeszközökkel tudom megoldani.
Cszerencsére grammérlegünk még van, az ételek zömét meg tudom csinálni, no de a 0,2 gramm kultúrát azzal nem tudom kimérni.
Ha ilyen harcias gondolataid vannak inkább készíts hántolt vesszőből és horgászdamilból sajtvágó húrokat.Így jut minden sajthoz külön és az ellenőrök (bek.....ják).
A mérlegeléssel csak a pénzünket csalják ki. Soha nem vagyok pontos még mérleggel sem, sőt ha pontosak akarunk lenni akkor a tej összetevőit is mérni kellene hiszen az sem mindíg egyforma. Én még a hőfokot is sokszor úgy ellenőrzöm mint csecsemőknél a fürdővizet (könyék bele vagy jó vagy nem és azért még nem sokat tévedtem). Főzésnél, sütésnél is legtöbbször csak hozzávetőleges a mennyiség és soha nem kóstolgatok, panasz még nem volt semmire. Minden a fejekben dől el, ha azt kérdezed hogy nem túl sós? akkor a sósnak az ízét keresik benne; ha azt hogy ízetlen esetleg? akkor arra az ízre figyelnek és már nem is tudják milyennek kellenne lennie.
Jól van. A 12 liter tejből akartam ilyen panírt vagty mit, ilyen ecetes sajtféleséget készíteni. A zománcozott fazékban odaégettem az egészet. :( Mindjárt főbe lövöm magam, ilyen nap nincs.
Én sosem értettem, hogyan van ez a "6-8 szem chn". Hiszen az egy elég széles intervallum. Van gombostűnyi szem is meg ötször akkora is. És akárhogy is, elég, ha kétszer annyi kultúrát rakok bele, mint máskor, és kétszer annyira más lesz az eredmény. :S Így nem lehet stabil minőséget csinálni.
Akkor ez nekem minimum 8-10kést jelent per piac......lehet nem sajtosnak hívnak majd a piacon hanem késesnek..DDDDD..sőt ha felbosszant az ellenőr akár kést is dobálhatok sorozatban..DD
egyébként én is agyaltam már ezen a megoldáson viccet félretéve...
kérdés...van egy csomó 3napos tejem végig hűtve volt a túrón kivül van esetleg valakinek valami ötlete mit lehetne belőle gyártani??....megpróbálkozzak esetleg félkeményet gyártani belőle,...ötletek?,
Már vagy háromszor próbáltam úgy, de szinte lehetetlen. Ugyanolyat csinálni meg mégúgy. Valami törős, száraz, túrós cucc lesz, borzasztó állaggal, vagy ha kevés, el sem készül. Még sosem sikerült eltalálnom. Ez olyan, minthogy ha szemre mérem ki a kajákba a sót, az esetek 80%-ában vag túl sós, vagy túl sótlan lesz. Inkább kikísérleteztem azt is, hogy hány gramm só kell a különböző fajtájú élelmiszerekbe (pl. a párolt barnarizs: 1 kg rizs, 2,4 liter víz, 17,5 gramm só), és így pontosan ugyanolyan optimálisat tudtam főzni. De most már főzni sem tudok. :S Mérlegfüggő vagyok, ha konyháról van szó.
Melegített tej... Mivel napokig gyűjtöm, mert idén kevés kecskénk tejel, nem tudom csak úgy csinálni, mert kólis lesz, eddig mindig az lett, ha úgy próbáltam.
Tavaly én is joghurtot használtam, de most nincs sem inkubátorunk, sem kultúránk hozzá. (És a tökéletes joghurthoz is ki kell mérni a pontos mennyiséget.) A bolti joghurttal nagyon drága volna.
Épp csak most kezdtem el próbálgatni a vajkultúrás sajtot... :S Ki akartam kísérletezni valami jót, erre tönkremegy. Itt minden tönkremegy és semmi nincs, már egyre jobban elegem van, így nem lehet teljesíteni.
Megpróbálom elvinni egy kalibráló-javító műhelybe, hátha olcsóbban meg tudják javítani, mint egy új. De nem tudom, az elkövetkező hónapokban mikor jutok ki a faluból.
Felmelegítettem a tejet, erre kiderül, hogy tönkrement az egy éve 6000-ért vett precíziós mérleg. Franc belé, hát ennyit ért, épp két hónapja járt le a garancia. ;( Most ecetezhetem be a tejet, így sajtot vagy egyéb dolgot nem tudok csinálni. :S Amikor szemre próbáltam adagolni a kultúrát, mindig elrontottam a mennyiséget. Nem lehet így, hogy X bogyó, mert egyik bogyó hússzor akkora, mint a másik.
Ellenőrzéskor mossák... naná. A Tesco-s megállapításokkal egyetértek maximáisan. Kevés a képzett és lelkiismeretes pultos.
Egyébiránt, szerintem: Ha mondjuk van kétféle sajtom és egy túróm mondjuk, akkor ha mindegyikhez odateszek a búra alá a termékhez külön-külön kanalat, kést. stb. akkor azt nem kell lemosni minden levágás után! Miért kéne, ugynazt vágom és nem került el a termék mellől az eszcájg. A lényeg, hog yha más terméket is ugyanazzal akarok vágni. stb (az ellenőr fejéhez) akkor steril legyen, nehogy az egyik termék esetleges fertőzését átvigyem a másikra és így meghalasszak egy vevőt. Ez a formál logika és persze ezt be is kell tartani. Na, ezt esetleg nem hiszik el a hatóságék, de ha mindig ugyanezt találják az ellenőrzéskor, előbb utóbb, csak elhiszik, hogy rendben van az élelmiszerbiztonság....
Tőgy, fejés: jó amt leírtatok, vannak erre a célra kitalált tőgyfertőtlenító - kezelő és tőgybimbó lezáró szerek, krémek, stb. ezek tényleg jók, de nem tom az árfekvést h megéri-e? HA ez segít a tej minőségén akkor mindenképp....
Asszem az állattartáshoz Ti jobban konyítotok, nekem nincs saját (mármint fejős emlős)... :-)
Igen nekik szólnak előre hogy feltudjanak készülni behívják az összes eladót arra a fél órára hogy megtudják mutatni milyen szuper csapatuk van. De a sarki fűszeresre csak rátörnek egyszerre APEH, ÁNTSZ, munkafelügyelet meg az összes ingyenélő büntető szerv, azután addig keresgélnek míg elnem viszik szegény féléves hasznát. Ugyanez működik a piacokon ott még ráadásul jószándékú feljelentgetők is akadnak. (dögöljön meg a szomszédtehene is alapon).
Körömvirág krém egyébként egyszerűen készíthető, olcsón, lehet bele akár kamillát vagy más gyógynövényt keverni.
A körömvirág kenőcs hámképző, segít újraképezni az elhalt hámsejteket, azért nem repedezik, mert elég gyorsan regenerálódik így. De az nem olcsó egy dolog... :D
Ami az egészségügyi előírásokat illeti, szeintem minden boltban csak akkor mossák el minden vágás után a kést, ha ellenőrzés van.
Na hát mostanában ugye aktuális a dolog így elkezdtem figyelgetni hogy más hogyan csinálja....
ABC üzlet...felvágottaspult......az eladócsaj kiszolgálta a sort....minden egyes levágott szalámiszelethez hozzányúlt.....a szeletelőkést egyszer sem mosta vagy törölte le...és kiszolgált előttem kb 5embert......kezet egyszer sem mosott...nekem persze minden vevő után kéne...
na akkor miről beszélünk???...engem meg cseszegetnek itt az előrecsomagolással....szeletenként.....hát nem tagadom ilyenkor azért kinyílik a kisbicska a zsebemben...
Én a tehenek tőgyére.......melegvizes lemosást használok...van egy ilyen tőgylemosó lötyi azt teszem a vizbe...majd szárazra törlöm.....reggel kafejés után körömvirágkenőccsel bekenem...mert észrevettem ha ezzel kenem a legyek nem bántják a tőgyüket...estére pedig van egy ilyen fejés utáni fertőtlenítős mártogatós oldat....ami filmréteget képez a tőgyön..(állítólag)....
Amíg nem asználtam a körömvirágot nekik is rettentően kirepedezett a tőgyük...
A tőgymosásról csak annyit szeretnék hozzászólni hogy egy időbe flószeptes vizet ajánlottak én szorgosan mostam reggel este egy hét után úgy kiszáradt szegény tőgye hogy alig hagyta hogy hozzáérjek, ekkor váltottam amways LOC hígított változatára szórófejes flaskába azóta nincs problémánk. Ja és a kiszáradástól berepedezett a bőre és szivárgott több helyen fejésközben a tej, napokon át kentem fejés után gyógyszertári kézkrémmel hogy vissza puhuljon neki.
Nekem nagyon bevált fejőhelynek a fafűrészelékére használt "kecskeláb", szépen beállnak alá, kisszék, kisvödör, se elől se oldalt nem lépnek meg, mellé ülök és míg az abrakot rágcsálják megis vannak fejve kizárólag oldalról. Egyébként ebben a hőségben néha meg fürösztöm őket a slagból permetezve, már szinte élvezik.
A fertőtlenítésről csak annyit hogy jólfelszerelt élelmiszer üzletekben folyik olyan igénytelen kiszolgálás, hogy volt rá példa hogy ott hagytam a pulton a terméket amit kértem mert gusztustalan volt ahogy hzzányúltak ahhoz amit más megenne. (pl:TESCO)
Fogyasztó védelme a széltől is, ez lebeg a szemük előtt, részben ez is a feladatuk.
Igazad van a tőgylőkészítéssel, sőt a tehénnél is inkább a száraz tőgyelőkészítés hoz jobb eredményt, hacsak nem vmi szuper nedves tőgytisztító van a nagy fejővonalba építve.
És igen ahogy mondod, nagyon fontos az első néhány tejsugár külön fejése mert abban van a bacik legnagyobb része. Ez különösen annak fényében fontos, hogy a hivatalos verziónál ugye tej összcsíraszámvizsgálat kell.....
A külön fejt első részleteket kisgida megeheti, vagy macsek pl. de terméket nem csinálunk belőle, nem öntjük a többi tejhez. (de ezt egyébként is tudja mindenki, aki ide már eljutott, mert a kecskések kecskesajtosok többsége egyébként is rendes)
Papíron nem, nincs erre konkrét passzus. Általános elvekre hivatkozással mindentől eltilthatnak. Etért mondtam azt, h okosan, úhy kell ezekez a dolgokat megoldani, hogy ne tudjanak belekötni. Lényeg h mindig tuti tszta, steril legyen a kés és ne maradhasson rajt semmiylen vegyszermaradvány sem. HA levágtad a darabot, csomagold be a sajtot, majd a csomagolásra ragaszd rá az előre legyártott cimkét a szükséges adatokkal(lásd előbb) és biztonságból írd rá a sajtdarab súlyát is. )ez már teljesen olyan, mint a boltban. A kést ugye a levágás után mosni fertőtleníteni öblíteni, szárazra törölni (pl szilviával), a hulladékokat zárható zacskóban, edényben gyűjteni. HA látják, h így csinálod, ebbe nem köthetnek bele (elvileg). Hőmérő igen, tegyél be valamilyet nekik, had örüljenek. Egyébként a sajtok nem romlanak, csak érnek (egy ideig), kivéve penész és hosszú idő utáni avasodás. A lágy és friss sajtokra kell nagyon vigyázni. Szóval legyen hűtve és akkor parfé.
Azt még elfelejtette, ha nyerstejet árulunk tablicskura ki kell írni hogy csak hőkezelés után fogyszható. HA nyerstejbő készült sajtot, akkor arra rá kell írni (vagy tablicsku) hogy nyers tejből készült. Ez konkrét előírás.
Árusítás alatt a pultra kirakott sajtokat védenu kell a szennyeződéstől, rovaroktól, stb, célszerű ezért lefóliázni, vagy átlátszó műa búra alá rakni.
Igen a 20 km-es távolság csodákra képes! Már ami ahatósági ellenőrök szemléletét illeti.
Mégis, az a célszerű, ha együttműködően állunk hozzá, pl. adjon tanácsot hogy lehetne ezt megoldani, vagy így meg úgy jó lenne e? stb.Próbáljuk teljesíteni amit "szeretnek", ha nem túl extra költséges vagy nem túl nagy hülyeség.
A Kecsketenyésztés c. könyv azt írja, hogy a kecske tőgyét csak akkor mossuk, ha látványosan szennyezett, máskülönben nem szabad. (Nyilván megvan az egészségügyi oka, a tőgyfaluk igen vékony, az egyik kecskémnek szabályosan ereszt.) Az első húzás nem a fejőedénybe megy, az kimossa az utat, onnantól ez nem okozhat gondot. Persze a fejőgépes fejés más, ott a szipka miatt alapból fertőtlenítéssel kell kezdeni.
Mondjuk nem tudom, az ellenőrzést érdekelné-e a szakkönyv. :D
Akkor ezek szerint nem kötelezhetnek arra hogy NEM darabolhatom a sajtot??....
Hát kiváncsi vagyok az általad leírt feltételek megvannak a piacon...ma is jön ellenőrzés, emberem kint is van....hát kiváncsi leszek...
valahogy úgy érzem egyébként hogy a tejesekre, sajtosokra mintha rá lennének szállva kicsit....mert pl...nekem egy hőmérő hiánya miatt az áru elkobzásával fenyegetőzik...(próbálná csak meg azt hiszem nem felejtené el a napot..előkapnám a szívlapátot a csomiból..DD)
De az pl nem zavarja hogy a velem lszemben lévő pékárus a földről! ládából árulja a péksütit...No asztal no terítő még csak nem is aszfaltos a piac.....a kenyér mellett meg árulják a füstöltkolbászt ami csepeg ezerel ...a hűtés hiánya miatt...ott érdekes nem zavaró hogy ugyanazon személy husozik meg pékáruzik....
két sajtos van a apiacon de csak mi kapjuk a hideget meleget....
a másik piacot én viszem ...éppen tegnap jöttek ellenőrizni és ugyanezen feltételek voltak és nagyon megdícsérte a pultot.......pedig csak 20km el vltam odébb nem egy másik világban...
Akkor ezek szerint nem kötelezhetnek arra hogy NEM darabolhatom a sajtot??....
Hát kiváncsi vagyok az általad leírt feltételek megvannak a piacon...ma is jön ellenőrzés, emberem kint is van....hát kiváncsi leszek...
valahogy úgy érzem egyébként hogy a tejesekre, sajtosokra mintha rá lennének szállva kicsit....mert pl...nekem egy hőmérő hiánya miatt az áru elkobzásával fenyegetőzik...(próbálná csak meg azt hiszem nem felejtené el a napot..előkapnám a szívlapátot a csomiból..DD)
De az pl nem zavarja hogy a velem lszemben lévő pékárus a földről! ládából árulja a péksütit...No asztal no terítő még csak nem is aszfaltos a piac.....a kenyér mellett meg árulják a füstöltkolbászt ami csepeg ezerel ...a hűtés hiánya miatt...ott érdekes nem zavaró hogy ugyanazon személy husozik meg pékáruzik....
két sajtos van a apiacon de csak mi kapjuk a hideget meleget....
a másik piacot én viszem ...éppen tegnap jöttek ellenőrizni és ugyanezen feltételek voltak és nagyon megdícsérte a pultot.......pedig csak 20km el vltam odébb nem egy másik világban...
Mi hátulról fejünk, és nálunk is pisilnak, kakilnak fejés előtt.
Még sosem kakiltak bele a tejbe.... bár nem is teszem a popójuk alá a fazekat.
Sajna nálunk egy nagy kukacoskodás ez az egész rendelet, jó azt aláírom valamilyen szinten szabályozni kell...
De láttam már 1-2 érdekes dolgot pl. csak úgy álá nature megfejték kézzel a kecsit mindenféle tőgymosás, meg egyebek nélkül, leszűrték a tejet, aztán bele az oltó, aztán csak úgy kézzel keverték, meg kimerték az alvadékot ahogy esik úgy puffanik alapon. A kész sajtok hűtés nélkül, és olyanról, hogy kóli, há mi a?
Vagy a nyugati szomszédnál, a büfénél, a földre ki volt rakva a zsemle meg az alapanyag rekeszekbe, aztán ha valami kellett bevitték. És nem szabadultak rájuk a közeüisek, meg vámosok, apeh.. Pl. náluk jó az aluminium is, nálunk saválló horror árért. HACCP? hülyék vagytok? kérdik...
Én oldalról fejek: a bal lábamra (amerre a kecske hátulja van) van kötve egy nyakörv, amihez miondig kikötöm a jobb hátsó lábát, hogy ne is rugdalózhasson, mert kissé idegrángásosak a kecskéink. Nálunk így az egyetlen, amitől szennyeződhet, ha útközben egy szőrszál belehullik, és nem veszem észre, hogy még a habról kiszedjem egy tiszta ujjam hegyével. (Alpesi kecskék, ezek őszig vedlenek. :D) Megesik néha, a szűréskor meglátszik alkalomadtán egy-két szőrszál. Mondjuk ezt nem kell az orrukra kötni.
Ez így van, de a hatóságnak az kell, hogy bizonyíthatóan csak úgy lehessen fejni, hogy ne szennyeződhessen a tej. Nyilván bemondásra nem hiszik el... ezért kell nekünk a feltételeket megteremteni. Ha bizonyítjuk h jól csináljuk, akkor nem fognak és nem nagyon tudnak kötözködni.
Gondolom vannak negatív tapasztalaik is, én ezt is elhiszem. Akinek fontos h a sajt jó legyen, az biztos h lekiismeretesen csinálj mindent, mert ellenkező esetben a termék úgyis árulkodik.
Nekik (hatóság) a fogyasztó védelme a dolguk, nekünk pedig, hogy biztonságos és finom sajtot csináljunk. Sajnos sokszor ezért kicsit túllihegik a dolgot....
Az biztos ha van egy olyan fejőbox, aminek zárt lemez a hátulja akkor nem is lehet hátulról fejni és akkor nem tud ebbe belekötni. Ezért mondom, h okosan meg lehet mindent oldani.
Kecskék: MJKSZ regisztráció egy dolog, kötelező (ENAR szám ha jól mondom), de ezen felül a rendelet előírja, hogy TBC és brucellózis mentes legyen, ezt az MGSZH -nál kell ellenőriztetni, és évente meg kell újítani (kecskénkénti vizsgálat)
Falugazdásztól kiinduló regiszráció kell (őstermelő), de ez egy dolog, az MGSZH-nál is be kell jelentkezni, mint termékfeldolgozó, tehát az ő endgedélyük is kell.
Kézi fejés: azt mondta nincs leírva a rendeletben de "nem szeretik" mer hártulról fejik a kecskét kézzel és ugye akkor belepotyog a bogyó. Hát nekem volt kecskés ismerősöm, ő csinált egy fejőboxot, abban oldalról fejte és engedélyezték is hogy így menjen kézzel!! De akkor ezt be kell mutatni nyilván és akkor a papír szerint nem tudnak mint csinálni...
A rendelet szerint havi két bevizsgálás kell (összcsíraszám van előírva a rendeletben: (max 1,5 mill/ml) A rendeletben más paraméter nincs megnevezve konkrétan.
Készítés: nyerstejet le kell szűrni és azonnal gyorsan lehűteni, ha nem azonnal csináljuk a sajtot.
A rendelet nem írja elő külön "kisüzem használatát" sőt, időbeni elkülönítést ír, mint minimális kritériumot, azzal, hogy ezeket az eszközöket másra nem lehet használni. Tehát igenis a saját tiszta konyhádban is csinálhatod a sajtot, ha azzal egyidőben mondjuk nem rotyog ott a töltött káposzta. Persze, igaz, h a sajtkészítés elég hosszadalmas...... h ezt hogy tartjuk be azt meg ellenőrizzék ők...
DE: erre is azt mondta nem szeretik, és külön helyiségben kéne csinálni. Kicsempézve, mosogató, stb, ahol csak a sajtot, terjterméket csináljuk.
Sőt a rendelet pedzegeti a nyomonkövetést, ami a főorvos szerint tk a HACCP dokumentáció használazát követeli meg.. De persze a rendelet nem nevesíti konkrétan , hogy kell csnálni ezt a rendszert és dokumentációit. Egyébként ez nem olyan bonyolult, csak elsőre tűnik kínanak.
A lényege, hogy ki lehessen deríteni hogy mi okozta a problémát ha netalán lenne ...
pl. ilyenek: felhasznált anyagok számláját meg kell őrizni, pl, oltó, kultúra, de a használt tisztítószerk számláit is, szóval mindent akit a késszítés során használunk.
Kell egy termék adatlap, ez benne van a rendleteben is., stb.
Árusítás: igen, hűtötten kell (bár én nememlékszem, h a rendeletben konkrétan benn van), igaz homályos megfogalmazással tele van a rendelet pl. ilyenek hogy úgy kell csinálni h ne okozhassona fogyasztó számára semmi problémát, ne idézhessen elő fertőzést , meg hasonlók. Namost ez meg más rendeletekben van szabályozva, úgyhogy ha akarom vemhes... ha akarom nem. De Ő mondta hogy jó a hűtőtáska is a piacon, igaz hőmérő kell bele vagy legalábbis ellenőrizhatően hidegen kell tartani a sajtot is. 10 fok. sztem 14-ig elmegy... Ezt lehetne úgy h becsomagolt minta kinn az asztalon és a hűtőtáskából adjuk el.
HA előre csomagoljuk akkor rá kell írni a tömegét is, meg egyébként is a készítő nevét, telephelyét, a megnevezést, hogy hűtve kell tárolni, és a készítés időpontját és a fogyaszthatóság határidejét.
Felmerült h lehet ea piacon szeletelni, darabolni . Lehet! A rendelet említi, h ilyenkor nem kell feltüntetni a csomagoláson a tömeget, met ott alakul ki. Én azt mondom, a közözködés elkerülésére kell egy egszerű konyhai mérleg és ott egy öntapadóscimkét rá kell nyomni a folpackra és arra ráírjuk kézzel a levágott sajt tömegét. Ebbe senki nem tud belekötni, így minden adat rajt van. Perzse a főállatorvos úr ezsménye az átalakított pickup autó, aminek hátuljában ott a hűtő, meg minden ami áramról megy. Igen ám de pl. a szegedi piacra nem állhatnak be az asztalokhoz az autók...... Legalábbis a kistermelői padoknál ilyen nincs!! Azt lehet sztem, hogy az autóban, ha azzal mentünk i, be van dugva a szivargyújtóba a hűtőtáska egy ideig (nehogy lemerüljön az aksi) mert akkor ott hidegebb van, vagy a ocsiban van egy rahedli jégakku jól körülszigetelve), amit időnként lehet cserélni frissre, ha az asztalnál már nem bírja a 10-14 fokt biztosítani.
Fotos volt a helyben darabolásnál, hogy a kést fertőtleníteni kell (bár nem tom miért, ha uazt a sjtot darabolgatom???) de ezt is meg lehet oldani pl fertőtlenítőkendős letörléssel és utána vizes öblítéássel, hogy fertőrtlenítőszernem maradjon a késen.
Én úgy gondolom a legtöbb kötözködő igényét az MGSZH nak okosan meg lehet oldani úgy h arra nem tudnak mit mondani éa mehet a dolog.
De bocsí h ilyen hosszú voltam és fontosabb h a sajt jó legyen, mit az h hogy fogjuk ki a szelet a kötözködők vitorlájából.
A lisztharmat ellen permetezhetsz kénnel, pl. Thiovit, és az talán tényleg az egyetlen permetszer, ami nem mérgező, még ha meg is eszed másnap. :) (0 nap az évi.)
Én is szoktam áztatni csalánt, meg kamillát, meg kávézaccot (ha van egy kis időm), és azzal szoktam meglocsolni a paprikát, paradicsomot. De a szőlőt semmivel. Igaz, hogy néztem, lisztharmatos ( asszem igy hívják), de hát ez van. Mindenesetre akkora, és olyan tömött fürtök vannak, mint egy vizipaci :)))
Linket mutatsz? Mert én nem találtam. Azt mondták nekem az Alfa-Lavalnál, hogy harminc évnél idősebb termékekkel nem foglalkoznak, ez meg legalább háromszor annyi idős. :D
Hmm...egyik kedvenc technikám....nagyon fincsi sajtokat szoktam így csinálni....bár én eddig csak a kútfejemből csináltam és rövidebb ideig savanyítottam darálás előtt......viszont nem sózom készre csak keveset teszek bele...ez megakasztja ugyan a savanyodást (gondolom én)...de nem állítja le...a préselés után még sófürdőzöm is......majd érlelés legalább 21 napig ...de minnél öregebb annál finomabb....
penészesedés....hát igen ....jártam én is így ....hogy küzdöttem vele...aztán rájöttem hogy a hűtők és a fal közé..alig pár centi befolyt valami víz és nem bírt kiszáradni lehet rendetlen vagyok de a hűtőládát nem nagyon huzigáltam el...penészesedést eredményezett......nem csak a műhelyben a falon is.....így a sajtokon is megjelent.......hypós fertőtlenítés és deszkacsere megoldotta.
illetve .....van egy jó kis házi módszerem......ha észreveszem akár a csíráját is a penésznek...jó kis házipálinkával lefertőtlenítem a sajtot...nem mellesleg a pálinlával kenegett sajtocskák nagyon érdekes finom ízűek lesznek...DD
Valószínűleg, mert a gyúrt sajtoknak a gyúrás után is vághatónak kell lennie, ez eredményezhette a jó állagot - mi tavaly joghurtkultúrával értük azt el, hogy a gyúrás után is összeálljék. (Csak idén elfogyott a joghurtra való és az inkubátorunk is. :D) Na majd konzultálok én az MTKI-vel, hátha van valami célkultúra. Jó volna viszont ezt a vajkultúrát is fölhasználni valamire, még 3 kisüveggel van, de sajnos a tejszeparátorom még mindig hiányos, nagyon nehéz egy ilyen antik eszközbe alkatrészt keríteni. (Alfa-Laval No.1!)
Nekem folyamatosan ugyanez a problémám...már Elefadának is panaszkodtam. Viszont tegnap készítettem egy trappista állagú lilahagymásat...mégpedig a gyúrt sajtokhoz készített Móvári FD-DVS STI-12 -vel .....(prsze nem gyúrtam, csak ment a sólébe) és pont olyan állagú lett amilyet szerettem volna. Ráadásul valszeg pizzasajtnak is használható...bár még nem néztem, hogy mennyire olvad...
Nem....eddig még eszembe sem jutott. De mivel épp joghurtot készítek, ötleted alapján megtörtént az összehasonlítás. A lázmérő 40 fokos vizet mért, a folyadékmérő 39 fokot. Szerintem ennyi tévedés belefér ezért az árért.
Véleményem szerint az ár-érték arány borzasztóan relatív. Szerintem ezt annyiért adják amennyit ér....és inkább a jóvál drágábbakon van túl nagy haszon. Ismered a balaton-effektust....gyorsan-gyorsan.....hamar-hamar....minél többet kaszálni...
Nem hinném, hogy ennyiért kalibrálható is lenne....de ha csak egy-két évig jól működik már akkor is megérte az árát.
Köszönöm a tanácsot neked is! Nem is tudom, a kis fazék víz egy óra alatt forr föl a sparhelten, egy nagy fazék víz meg soha (még ha le is veszem a vaskorongokat, és ééri a láng), ennyi idő a világon nincs. :D Azért nem izzik, de sosem mértem, hány fokos a teteje. Mondjuk úgy, változó és hullámzó. Külön tudmány ezen főzni is, hónapokba telt, mire kitapasztaltam. Mindenesetre a gázlángnál biztosan gyengébb a hőátadás, hiszen ált. Nem közvetlenül éri láng, és nincs lerakódás a tejesfazék alján, még ha frissből csinálom, akkor sem. Persze tudom, hogy nem ártana kavarni... Na majd próbálkozom még két nap múlva.
Egyébként ezek a törős, morzsolódós sajtok sem rosszak, ha elég ideig áztatom a sóban, olyan lesz, mint a feta. Mindenféle kaját nagyoon földob. :) Csak épp nem az a jó kis szelhető sajt, mint amire számítottam.
Egyébként milyen kultúrát célszerű hazsnálni? Nekem a CHN-22-es van, ha jól emlékszem.
A tej harmada frissen fejt volt, a másik része sem idősebb 2 naposnál, és fejés után azonnal hűtőztem. Elképzelhető, hogy nem volt már elég édes? Hogyan? Olyan hideg a hűtő, direkt a tejek miatt, hogy kis híján fagy, és megkóstolva nem éreztem, hogy savanyú lenne. (Persze savfokmérő volna az igazi, de az nem is hőmérő-árkategória.) Ah, laza volt, mikor egy fejés rögtön kitett egy sajtot, igaz, a napom jó része rá is ment így a napi két sajtkészítsre. Most valahogy ki kell ügyeskednem, hogyan lehet jól tárolni...
Érdekes, már-már gyanúsan olcsó. :) És pontos is? Összehasonlítttad mondjuk egy lázmérővel? (A lázmérő szabvány szerint +/- 0,1 °C pontos, mivel orvosi műszernek számít, láznál pedig a tizedfokos eltérések is számítanak.) Lehet kalibrálni?
Köszönöm, általában a mosogatáskor, grapefruit cseppes mosogatót, és hígított domesztoszt használok. Alaposan öblögetek, semmit nem dugok 2* a tejbe (pl. kanalat stb).
Meg is látszik a vízfogyasztáson a 16 helyett, 30 köböt használtunk, csak győzzem fizetni.
Nem biztos hogy kolis volt a sajtod amikor kivetted a kendőből. De ha volt is benn , később a sózás és érlelés hatására a kolik vissza szorultak és a laktobacilluszok kerültek uralomra. Valószínűleg ettől lett jó a sajt később.
A technika ismert, mert pl. a cseddár sajtokat pont így (hasonlóan) csinálják, azaz alvadék, azt savanyítják savó leengedése után kb, 6 óra hosszáig (kb. 5-5,2 pH-ig), felvágják, aprítják, sózzák (belekeverve), préselik (nagy nyomás) és érlelik. A savanyítás itt is nagyon fontos, ez szorítja vissza a kólikat és ezért fontos a jó kultúra.
Még mielőtt termizáltam volna a tejet, lett egy kb. 1,5 kg-os colis sajtom.Nagyon szomorú voltam, mert gomolyát akartam készíteni, mint az erdélyi pásztorok, ruhában fellógatva. Lógott is 1 napot, és utána olyan volt, mint a szivacs, megnyomtam, és jött belőle a savó. Felvágtam, és elszörnyedtem, olyan lyukas volt. Kidobni sajnáltam, viszont a férjem azt mondta, látott valami filmet, amiben ledarálták a sajtot. Gondoltam, rosszabb már nem lehet, és először kézzel összetépkedtem, majd a robotgép fém aprítójával összeaprítottam, és belenyomkodtam egy gyümölcsmosóba. Ott állt pár napig, jó kemény lett. Besóztam, és betettem a hűtőbe, ahol kb 10 fok van. Kívül elkezdett kérge lenni és kemény volt, de ha megnyomtam, éreztem, hogy belül nem annyira kemény. Három hét múlva nem bírtam tovább és felvágtam, hát ez lett életem legfinomabb sajtja.
Kemény, de mégis porhanyós, omlós, vékonyan szeletelhető, és egy icipici lyuk sincs benn.
Itt van vmi időkorlát, mert megint nem tette fel az üzit a felületre!
A lapgazda vagy hogy hívják formálisan mondjon erre vmit kérem!
Beszéltem a főállatorvossal, de most ezt másodszor nem írom le, elfáradtam, bocs.
Lényege, hogy elég kemény de sok mindent meg lehet oldani. Szerinte könnyítéseket tartalmaz a 52/2010 fvm rendelet, sztem meg pont fordítva.Több dolgot nem íríelő ténylegesen a rendelet de ő úgy fogalmazott, "nem szeretjük" ha így meg úgy, ezt gondolom sejtitek mit jelent.
Szereintem okosan a többségét meg lehet oldanu
De ha mondjuk valakit feljentenek vagv ki akarnak tiltani mondjuk azért mert a saját konyhájában csinálja a sajtot, írjatok nekem és for free vállalom a képviselét, vagy vélemény elkészítését, mint igazságügyi szakértő (tényleg, regisztráltan az vagyok élelmiszerbiztonság területen)
Lényeg, h meg kell szüntetni a penész eredetét, forrását. Mindent fertőtleníteni kell, . Ha atakarmány penészes, de ezt nem hiszem... akkor azt is ki kell dobni. A tejben gyárilag nincs penész (tőgyben), tehát valahonnan belekerül. És ha penész vban, meg levegő, és pára van, akor ott nő a penész.
fejőedény, tőgyfetrtőtlenítés, kezek, sajtár, hűtőszekrény!!!, sajtkészítő edény, sajtforma, , keverőkanál, kendő, hőmérő stb. mind sterilnek kell lennie! Sólevet se használjuk sokáig, illetve ha spórolni akarunk vele, időnként hőkezeljük azt is, mert ot is túléhet néhány penészfaj.
Só fontos, mert mikrobaölő hatása is van. Elafada iránymutatása a mérvadó ha sólét használunk.(idő, koncentáció, 12-15 fokon.) Ne felejtsd el mondjuk óránkánt forgatni a sólében a sajtot, mert kiemelkeldik belőle.
Aztán kipróbálhatod a száraz sózást is. Ha kész a préselés, 3%nyi kimért nagyszemű sóval bedörzsölöd körbe mindenhol, beteszed a hűtő rácsára., aláteszel vmi edényt a lecsöpögő savó miatt. 1-2 naponta forgatod, ha kell, kis sót még rádörzsölhetsz (különösen, ha megáll rajt a víz (sólé), leöntöd és bedörzsölöd, majd megfordítod. Így általában egy hét alatt szinte leszárad. Ha még egy hétig hagyod, szinte már fogyasztásra érett. Leszárítást pl. hajszárítóval is meg lehet oldani.
Használhatsz penész ellen a leszáradás után sajtbevonót is, ha nincs vákumos csomagolód.
Ha nincs oxigén, páratartalom, nem nő a penész.
extra röviden ennyi..
fényképet tegyél fel a penészes sajtról, ha lehet, hátha támad valami nobel díjas ötletünk, ez tényleg nagy gond...
Egyetértek, én is rosszul vagyok, h valaki a kólis sajtot kérte. Ennek kockázata is lehet.....
Nemolyan bonyolult a hőkezelés, hidd el, Az van, hogy a tej egy hőérzékeny anyag. léehet nyomatni neki ezerrel, de akkor lesz egy kis ráégés, kicsapódás. Ezért célszerű kímáletesebben, ideális mondjuk a még lassabb, vízfűrdővel való melegítés, mert a víz csak 100 fokos lehet míg a sparhelt lapja kér 200 fokos is (ha izzik).
Állandó keverés igényeltetik a kisebb lerakódás érdekében, és persze hőmérőzés.....
Persze, le is fedheted, így a pára nem száll el és hamarabb melegszik fel, de időnként akkor is keverni kell...(percenként mondjuk)
Szóval nem gond, ha lassan melegszik. Ezt az időt rá kell szánni. Én is duplikátorban pasztőrözök, hát néhány ősz hajszálam már kinőtt a várakozásban.... Ha lassan indul, akkor viszont észnél kell lenni, mert a vége felé meg nagyon elindul....
Rosszul vagyok Gyerekek, fél óráig írtam a penész elkerülésére egy tanácsot (100 oldal) és elküldtem, maj nem történt semmi.... Na mindegy.
akkor: olvasva az utóbbi hozzászásokat, tanácsaim:
1. Hőmérő nélkülözhetetlen, tudom h elég drága de próbáljátok megoldani. Alapvető a hőkezelés hőmérséklete és a sólé hőmérséklete, meg az érleléás hőmérséklete. Meg a többi: alvasztás, kimelegítés.....
2. Orda: a savót savanyítsd meg és aztán forralni kell több percig! A savófehérje hőérzékeny de a savanyítás segíti, gyorsítja a kicsapódást. Ha nem válik ki, az újabb kutatásokat igényel... :-)
3. Higgyétek el, hogy célszerű hőkezelni a tejet! 71-72 Cfok 2 perc, vagy 65 fok 15 perc pl. Többet bukhatunk rajt, mint amit nyerünk!! Már ne a régiek a természet krörülményei, sokkal több a fertőzés, kontamináció, sokkal könnnybebn lehet rossz bacikkal elfertőzni a tejet és így a sajtot is.
És e miatt is, meg ha finom sajtot, tiszta ízű sajtot akarunk, kell a jó kultúra is. Ha nem használjuk, akkor csak szinte véletlen, hogy milyen lesz a sajt íze, bűze.....
Hát akkor nekem az a sózásos technika is teljesen más.
1 liter víz, 18 deka só, és én általában 3 órát úsztatom őket, általában félkilós, 60 dekás sajtokat készítek. Ha többet volt a sóban akkor olyan nagyon sós lett, és még senki nem panaszkodott, hogy sótalan.
Most egész héten anyáztam a sajtokat, és kb. 8 óra után veszem ki őket. Azon is töprengtem, hogy lehet, hogy attól is volt a pufi- lufi sajt, hogy kissé erőss lett az anyakultúra, mert szerintem több kultúrát tettem a felforralt tejbe, mint ahogyan te azt mondtad.
"Van olyan ismerősöm aki kifejezetten a kóli-lyukas sajtot kérte....." - Atyavilág. o.O :D
simika: A gond, hogy a sparhelten vagy fél óra az is, hogy azt a hőfokot elérjem. Egyrészt lehet, hogy az máris túl sok idő, másrészt szenvedés kavarni a 60+ fokban, miközben megsül a karom a perzselő vas fölött. :D
Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz pasztőrözni, azt hittem, csak simán föl kell melegíteni valameddig aztán visszahűteni. De azt hiszem, marad az, hogy be kell szerezni egy hőmérőt, és termizálni. (Azaz a termizálás és a pasztőrözés közt félúton, mert ugye a sparhelt lassan melegít.)
Akkor csak a melegítéssel lehet valami gond. Valószínűleg túl sokáig lesz túl meleg. A habzásig ugyan nem jut el, de lehet, hogy egy, a 64 foknál melegebb hőmérséklet megárt fél óráig. A sparhelten viszont gyors melegítést nem tudok eszközölni. :S
Jah, azt elfelejtettem írni, hogy 2-2,5 napos tej is van benne, mert ennyi idő alatt gyűlik össze a 7 liter. Optimális esetben két napi tejet rakok össze, csak tesóim rájárnak.
Sajtkészítés után régen rögtön kifőztem, most is úgy próbáltam, de semmi nem történt.
A tej melegítését úgy csináltam, hogy bőrözésig felmelegítettem a sparhelten, majd középre húztam, és úgy hagytam fél órát, majd hideg vizes fürdőben lehűtöttem. Az a probléma, hogy a sparhelten csak saccolhatok, mennyire melegít éppen, és lehet, hogy melegebb lesz, mint amit fél óráig elvisel. Hőmérő híján pedig ellenőrizni sem tudom. Múltkor kipróbáltam simán (saccra) termizálással, de a régebbi tejekkel együtt úgy még érdekes egy cucc lett.
Ahm, akkor azért szokott jobb lenni az a sajt, amit benne felejtek délutántól másnap délelőttig a sólében. Akkor mostantól ez lesz a gyakorlat :D
Ami a savót illeti, a színén nem láttam semmi különöset, olyan, mint mikor nyers tejből sajtoltam. Olyan zöldessárga, kicsit átlátszó. Bár az ízében van némi különbség, kevésbé van olyan borsóleves-íze. (Ahhoz tudtam anno hasonlítani. :) )
A pufiságot elveid feladása nélkül úgy tudod meguszni, ha észreveszed hogy dagad, ahogy van, beteszed a hútóbe egy -két órára, hogy a hőmérséklete lecsőkkenjen,
A hütéssel a tejsavbaciknak segítesz, a kolit gátolod,cocák éheznek.
A franciák ugy védekeznek ez ellen, hogy erös savanyítot használnak.
Én anyakultúrát készítek kecsketejböl.
1 l tej felforralva , lehütve 25-re 6-8 szem CHN22 24 ó alvasztás,.(Nagyon gyorsan dolgozik)
Ha ezt sem akarsz, megoldás lehet még, hogy a spontán megaltatott turót (kimelegítés elött) használod kultúrának (100 l-hez 1 l) De ha kolis, a túró sem mükszik.
A múltheti sajtokat üti a fekete, szőrös penész, úgyhogy kuka...
Egyébkén tegnap rájöttem a szomszéddal kapcsolatban egy dologra, ez az állat minden héten permetez, azt mondta, hogy a bogarak ellen. De nem értettem, hogy a szőlőt milyen bogár rágja le, mert nem láttam semmit. Erre szombaton "letetőzték" a szőlőt, és átszórta a kecskéimnek. Mivel én nem szólok neki, így a férjemre hárul az ütközet, hogy megmondja neki, hogy ne etesse permettel a kecskéinket.
Hmm, az mitől lehet, ha nem tudom a savóból kifőzni az ordát? Idén még egyáltalán nem sikerült. Ez nem jó, így kárba vész sokminden.
Így csinálom: A tej melegítése után gyorsan lehűtöm 35-38 fokig, belekavarom a 40 mg/10l CHN 22 vajkultúrát és a CaCl2-t. Két óráig állni hagyom, majd 1,7 ml oltóval 32 fokon oltom. Fél óra után vágom, előbb nagyobb darabokra, majd tíz perc állás után feldarabolom mogyorónyira, és kicsit kavarom, lassan melegítem. Ha melegedett egy 2-3 fokot, akkor hagyom ülepedni 20 percig.
Itt jelentkezett az első furcsaság, mert nehezen adta le a savót. (Ha tovább kavarom, akkor meg elég kemény lesz.) Kissé darabos is volt az a savó, és sokáig kellett csöpögtetnem, mire formába tehetem. És ezt már nem sikerült kifőznöm. Kíváncsi vagyok a sajtra, nem néz ki egyelőre rosszul, de nem értem, hogyhogy nem tudtam kifőzni az ordát.
Azért arra számíts, hogy a kecske annyira ragaszkodó, amennyire a gyomra megkívánja. :D Egy nőstény kecske agyában két dolog megy: 1 - kajakajakajakaja... 2: gidámgidámgidám... Előszeretettel ütik egymást és néha egymás gyerekét, ha a kaja múlik rajta. Hevesebb fajtáknak még ez a motiváció sem kell hozzá. :) És nem célszerű egyedül hagyni őket a legelőn, mert az első arra kocogóhoz hozzácsapódnak, mert kaját remélnek tőle. :P
Azért arra számíts, hogy a kecske annyira ragaszkodó, amennyire a gyomra megkívánja. :D Egy nőstény kecske agyában két dolog megy: 1 - kajakajakajakaja... 2: gidámgidámgidám... Előszeretettel ütik egymást és néha egymás gyerekét, ha a kaja múlik rajta. Hevesebb fajtáknak még ez a motiváció sem kell hozzá. :) És nem célszerű egyedül hagyni őket a legelőn, mert az első arra kocogóhoz hozzácsapódnak, mert kaját remélnek tőle. :P
Én tényleg úgy csinálom, ahogy írod, a fűszerek a formába kerülés előtt kerülnek bele. De most egy kicsit változtattam rajta, mert azt vettem észre, hogyha nagyon meleg van és sokat szuttyogok vele, vagy valaki feltart, puffadtak lesznek. A disznók viszont jól járnak. Elhagytam a harisnyát is, az borzasztó nagy munka volt. Én minden sajtot nyers tejből csinálok, ehhez az alaphoz még kultúrát sem adok. Nem is préselem, és még mindig szárazon sózom. De ezeket Te úgyis tudod...
Kedves Elefada, köszi az infókat...A függőség nem lehet kétséges, mert gyönyörű állatoknak tartom a kecskéket (az anatómiájuk, a tekintetük, a színük-szőrük...minden tetszik, ami élő kecske)..És még személyesen nem is ismerek egyet sem.:)
Feltétlen szimpi, hogy okosak, ragaszkodók, tiszták, kedvesek...Ha a gazdasági hasznát nem is nézzük, már ez is elég, hogy akár a kutyákat is letaszítsák a házi kedvencek trónjáról. Idővel.
Megnéztem az oldaladat. Szeretnék megismerkedni ezekkel a kis őzvörös ördögfiókákkal, ha szabad..:)
A többit e-mailben.
Nagyon köszi mégegyszer mindenkinek a tippeket, segítséget.:)
Ok. Köszönöm, megpróbálom ezeket. A fiss alapsajtom az tök ok. Aztán be a sólébe és kemény lesz. A rögnagysággal már próbálkoztam....csak késsel vágtam meg....de az nem segített. Általában kaszabolok egyet késsel...(mármint a hármas vágást) leszedem a savót pár perc múlva....aztán meg a habverővel óvatosan aprítok még rajta... (nem...nem a rugóssal, hanem azzal az ívelt drótszálassal....de vigyázni szoktam, hogy ne legyen túl apró...pár perc után megint leszedem a savót....és borítom a gyümölcsmosó kosárba...
De minimum 30 fok kell az oltáshoz, nem?
Kipróbálom az ülepítős módszert is....de akkor mikor tegyem bele a zöldfűszert, vagy hagymát?
A parenyicát tudomásul vettem....de mivel gyártanom kell....(különben leszedik a fejem), ezért próbálom minél kevesebb tehén hozzáadásával.
Ha joghurttal oltom be....akkor is kemény lesz....pedig 30-35 fokon oltom...20-25 fokon csepegtetem...20 dkg. só megy a 8 dl vízhez...és bár én is hagyom 8-10 órát a sólében...elvileg a több sónak lágyítania kellene, nem keményíteni. Igazából ehető...és meg is szokták....(enni) :-)))) de azt a trappista szerű puhaságot-enyhe gumisságot nem tudom előállítani. Változtattam már a töretméreten....próbáltam víz helyett savóban....a ph miatt....de nem megy.
Ja....igen....a fele kecske fele tehén tökkkkéletesen működött parenyicának az ST-vel.
HuRRRRRÁÁÁÁ!!!!
:-))))
Most ki fogom próbálni, hogy meddig csökkenthetem a tehén-arányt, büntetlenül.
maga az alvadék jónak tűnik, csak megkóstolva porhanyós. Tehát nem egynemű, mint mikor csak a nyers tejet oltózzuk, hanem mintha nagyon apró kis omlós szemcsék volnának benne. Hmm, ha volna savfokmérőm, egyszerűbbb volna a dolgom, akkor a túlsavanyodást kizárhatnám.
Ahogy olvasom nálad lehetséges hogy túlzottan kimelegíted és kiszárad a töret......mert ahogy mondod már a formába szedéskor száraznak érzed ha jól értettem...
Hát igen a túlsavanyodáa is tipikus nyári betegsége a sajtoknak.....vegyétek vissza a csurgatási időt és sűrűn nézzétek qa nyújthatósági próbát(PH 5.2)...és érdemes ellenőrizni a sófürdő hőmérsékletét is a túl meleg sófürdőben igaz hogy gyorsabb a sófelvétel de ez sem jó mert hirtelen)....viszont a meleg miatt nem áll meg a savanyodás...15fokos sófürdő az optimális..
Én már akkor érzem, hogy nincs rendben valami, amikor kiszedem az alvadékból. Olyan porhanyós az állaga. Akkor ilyen, ha melegítés után vajkultúrát használok. Talán... talán rövidebb ideig kellene kimelegíteni az alvadékot, vagy alacsonyabb hőfokra. Majd még próbálkozom, de most csak 3-4 naponta van rá lehetőségem.
Elrontotam egy sajtot, ugyanis a precíziós mérleg eleme lemerült, és csak saccra raktam bele a vajkultúrát, aztán meg este benne felejtettem a sós vízben is. Hát ne tudjátok meg, olyan jó feta állaga és íze lett, hogy ihaj. :) Egy kicsit szárazabb, de omlós és törős, mint a feta, ízre meg kajak az, pedig csak egy hetes. Fene érti.
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben előre kitöltik a dokumentumokat egy becsült átlaggal, akik csak pár száz literrel gazdálkodnak naponta. Náhány tehenest ismerek, aki nem szórakozik vele. Így viszont nincs sok értelme...
(Ja, jut is eszembe. A sparhelttal mit kezdenének? :D Mert oké, azt még meg tudnám oldani, hogy mondjuk lehipózom a gránit konyhapultot sajtkészítés előtt - nem mintha onnan bárhogyan is szennyeződhetne -, de nekünk nem gáztűzhelünk van, hanem egy száz éves sparhelt, már két éve. Azt meg mindenki tudja, hogy nem a legsterilebb dolog a világon, amibe erdőből gyűjtött holt fát táplálnak, kormoz-poroz, és nem is igazán lehet levakarni, ha egyszer ráég valami. :) )
Na nálam most kezdenek ezügyben elszabadulni az indulatok.....mai piac(férjem jelenleg is kint van)..ellenörzés újfent...
miért nincs kettő db hőmérő a hűtőpultban, ahol 10fok alatt kell lennie a sajtoknak...
meg lettünk fenyegetve áruelkobzással....
De jegyzőkönyv sehol sem......most akkor hogy is van ez??....nem az kellene hogy ír egy jegyzőkönyvet ahol felszólít hiánypótlásra hogy X időn belül oldjam meg??
Sejtettem én hogy a HACCP-re nyomulnak nálunk......de hivatkozhatok én a kistermelői rendeletre senkit nem érdekel:-(
Genziana!......esetleg próbálj meg termo kulturát használni.....STI12.....vagy kultúrázz joghurtkulturával(a termo része miatt)....garantáltan nem lesz a kólinak esélye....bár itt meg oda kell figyelni a túlsavanyodásra....
Thermoval....kúltúra-oltás......6óra csöpögtetés..(de érdemes nézni a nyújthatósági próbát)...és mehet a sóba..
én nagyon szeretem használninekem nagyon bevállt...
Frissen regisztrált érdeklődő vagyok, szeretném a segítségeteket kérni.
Régóta olvasgatom a blogotokat, nagyon érdekes dolgokat tudtam meg eddig is a sajtkészítésről, a technikákról.
Sajnos csak laikusként szemlélődöm még, mivel Budapesten élek (egyelőre) és itt nem alkalmasak a körülmények kecskék neveléséhez, de maga a téma olyannyira érdekel, hogy ezt választottam szakdolgozat témának is. Mivel közgazdász leszek, ezért inkább gazdasági, marketing, üzleti tervezés oldalról illene megközelítenem a kecsketenyésztés kérdését, ha CSAK a szakdolgozatomat írnám belőle. Mivel terveim szerint egyetem után haza szeretnék költözni (vidéki lyány vagyok) és igazándiból is állatokkal szeretnék foglalkozni, ezért mélyebben ásnám magam a témába, ha már egyszer...:)
A neten nagyon sok anyagot találtam a kecskékről, sajtokról, sajtkészítési és állattartási technikákról, Nektek hála a sok infót életszagúan is össze tudtam kapcsolni valamelyest. Nyomtatott formában is beszereztem néhány könyvet. Jelenleg az anyagok gyűjtésének, tanulmányozásának fázisában vagyok, szinte elveszek a sok adatban; fajták, tejhozamok, laktációs időszak, fajtajellegek, karám kialakítások, oltók, prések, egyebek...Nektek ezek a dolgok már bizonyára természetesek, magától értetődőek.:)
Ahogy írtam is, sok az elméleti információ, gondolom sok minden a gyakorlatban teljesen másként fest majd, hiszen könyvekből nem lehet megtanulni ezeket a dolgokat.
Amit viszont kihagynak az általam eddig olvasott szakirodalomból: a kecskék jelleméről nagyon keveset ír mindenki. Persze, ha tisztán gazdaságilag közelítem meg a témát, ennek talán nincs is nagy jelentősége, de mégis érdekel, hogy mire számítsak: ha kiskoruktól neveljük őket, biztosan kezesebbek lesznek. De alapvetően milyenek a kecskék? Kedvesek, érdeklődő állatok, játékosak? Meddig élnek természetes (tegyük fel a legjobb) körülmények között? A bakok valóban elviselhetetlenül erős szagúak?
Ha nincs ellenetekre, hogy egy érdeklődő oktondi kérdésekkel időnként megkeres Titeket, kérlek, írjatok saját tapasztalataitokról, örömmel fogadnám.
Ahány megye, de lehet h ahány város, annyiféleképpen értelmezik a rendeleteket és annyifélék a hatóság emberei....
A kistermelői rendelet lényege pedig éppen az (lenne) hogy a tejtermelő, kistermelő (200 liter/napig) ne essen mindenben azonos előírások alá, mint egy tejüzem, ami mondjuk 1000, vagy 100.000 liter tejet dolgoz fel és az egész országot beteríti termékekkel..
Úgyhogy igenis a saját konyhádban csinálhatod a sajtot, stb. ( na persze ha az józan ész szerit megfelel, azaz macska nem mászik az asztalra!!, stb.) Valóban időben elkülönítve, tiszta eszközökben (nem feltétlenül kell rozsdamentes acél, de szeretik stb.) , másik tiszta ruhában (nem a fejőruhában) A lényeg, hogy olyan körülményket kell biztosítani, bizonyítani, ami garantálja, hogy nem szennyeződik a tej a sajt semmivel a feldolgozás során. (állattartási részt nem tom pontosan, de az tuti, hogy nem követelhet meg gépi fejést, mármint rendelet alapján)
A hűtést igénylő termékeket valóban hűteni kell az árusítóhelyen (és főként célszerű is), de arra jó a hűtőtáska is pl.
Mostmár teljesen elkapott a harctéri idegesség, úgyhogy jövő héten konzultálok a Csm-i hatósággal... és majd beszámolok.
A gyártási napló, meg a rágcsálószer számla meg ilynek csak akkor kell, ha nem mint regisztrált kistermelő csináljuk a terméket, vagy ha több tejből csináljuk, pl. 300- ból. Ekkor már valóban kisüzemet kell csinálni és arra már sok-sok szigorú előírás vonatkozik.(pl. a felhasznált anyagok nyilvántartása, számlái, tisztítószerek, gyátrmánylap, technológiai utasítás, HACCP rendszer szigoró kialakítási feltételei az üzemnek, csempe, hideg és meleg víz pl. lábszeleppel vagy könyékszeleppel., szociális helyiség (fekete-fehér öltöző, wc(k), étkező), szúnyogháló, 3 tálcás mosogató, eszközök, anyagútvonal, stb. stb.. Vagy 5-féle dokumentumot kell naponta (gyártásonként)kitöltögetni aminek az a lényege, hogy ha valami történik a termék fogyasztás után (netán valaki megbetegszik) akkor vissza lehessen keresni hogy kitől volt az és mi lehetett az oka a problémának (nyomon-követés).
A regisztráció, igen így kell csinálni, de nem kell feltétlenül szövetségi tagnak lenni drága pénzért. A fejőskecsók regisztrálása és a 3-as mentesség igazolása is élelmiszerbiztonsági szempontból de a saját egészségünk miatt is fontos előírás. A tej havi bevizsgálása is előírás.
Nos igen, a fejőgépes dolog kivételével nálunk is hasonló elvárásokat támasztottak, amiknek nem tudtunk megfelelni, ofkórz, nincs annyi pénzünk. (Speciel semennyi nincs, azaz leginkább -500 ezer...) Nem tudom, honnan a fenéból vették ezt a sok dolgot, vajon mit kezdenének azzal a svájci kisüzemmel, ahol az étterem mellett öt méterre vannak a tehenek...
Mindegy, egyelőre nekünk legyen legallább egy kis tejünk. A kecskék nagy részét úgyis eladtuk a tavalyi túl drága széna miatt, így ha akarnánk, sem tudnánk most sajtot értékesíteni.
Szerintem csupimami arra gondolt, hogy ha bármi féle- fajta levél jön az a MJKSZ- től jön, szeintem abba mi, mert nekünk is van fülszám meg ilyenek, szóval csak ez a szervezet tartja nyilván a regisztrált kecsketenyészőket, és nekünk is 4000 kellett fizetni, éves díjnak.
De valószínű, hogy minket nyilvántartanak, mint regisztrált kecsketartókat, te pedig benne vagy a szövetségbe.
ha nem bánjátok csatlakoznék.....2éve készítgetek sajtokat...mi is kistermelők vagyunk az év eleje óta..
Nekünk ugyan nincs kecskénk csak tehenünk.....
Most valahogy úgy látom hogy ez a kistermelői buli, rendelet ide vagy oda ahány ház annyi szokás kishazánkban...
Nálunk:......a költségek...15.000 kistermelői regisztráció 1 évre szól.....Őstermelők vagyunk régóta .....de egyébként nálunk is a falugazsászos történetet kell végigjárni....
a teheneket ugye be ENAR-ozzák már borjúkorukban kötelezően...úgyhogy effektíve ez nem kötődött ide...
de egyébként 6500/borjú...nekem a regisztrációs szám is kötelező volt a tehenek végett még őstermelő korunkban...
Vérvétel is kötelező évente....a 3as mentesség gazolásához....ezt most hiretelen nem tudom mennyibe kerül...de sacc per kb.....20ezer forintba került nekem összesen 4 tehén + a 6 hetesnél idősebb borjaknak...
kellett Eü könyv nekem és a férjemnek...
Na nálunk nincs olyan hogy időbeni elkülönítés lobogtathattam én a rendeletet kedvemre....
nekem kellett csinálnom egy külön bejáratú helyiséget 1.80ig felcsempézve mosható padozattal...rozsdamentes edények..kell vezetnem fejési naplót gyártmánynaplót.....tudnom kell bizonyítani hogy fenn tudom tartani a hűtőláncot...az áru kikerülésétől a vevőhöz kerülésig.....(na én ilyet se nagyon láttam a rendeletben de az én érdekem is hát legyen)
a tejvizsgáló laborba elviekben havonta kell mintát vinnem bevizsgálásra...
a szemlé re jött a hatósági állatorvos+a hatósági fő állatorvos valami élelmiszerhigiénés titulussal igazából ő adta az engedélyt....a sima hatósági meg alapból az állatorvosunk ...úgyhogy a tartási körülményekkel tisztában van...
az élelmiszer higiénés belekötött egy sor csempébe...szerinte túl alacsony...a műhelyen 2 ablak + ajtó van de kötekedett hogy megfelelő e a szellőzés....
számlákat kellett bemutatnom a fertőtlenítő takarítószerekről....rágcsáló írtó szerről....
be kellett mutatnom a csomagolástechnikát.....zsugorfólia..
be kellett mutatnom az árucimkéket....
két piacon árulunk......az élelmiszer higinés fő ellenör az egyik piacon árammal működtetett hűtőpultból enged árusítani +elviekben nem szeletelhetem a sajtokat...mindennek fel kell lennie cimkézve.....mikor lobogtatam a rendeletet azt mondta az ő piaca nem kötelező ott árulni....
a másik piacon senkit nem érdekel a hűtés sőt nem is árulhatok a pultomból hanem az ő asztalukról kell...áramot nem tudnak adni és szeletelhetek.....az ottani ak szerint nem szükséges a hűtés....
nekem a műhelyem a végére közel egy millát nyelt be...az hogy van e fejőgépem vagy sem senkit nem érdekel felénk..igazából ha térdig szarban állnának az állatok az sem, csak csempe legyen padlótól plafonig.....
A kistermelők lapjában azt is olvastam, hogy a tejtermelőknek havonta kell tejmintát beküldeniük csíraszámlálásra, nem így van?
Egyébként meg azt hiszem, már csak a körülmények miatt is elfelejthetjük, olyan ez az egész kóceráj, mint egy alföldi tanya, erre nem adnának semmiféle engedélyt ma sem. A téli 10 fokban való penészedésektől szétment minden, még a pozdorja konyhabútor is, és mállik a festék. Meg aztán állatokat sem tarthatnék a konyhában, de mivel amerikai konyha, egyben anappalival, ez megoldhatatlan, a macska a konyhaasztalon mászkál, ha kedve szottyan, a kijáró kutyákból pedig hullik a homok. Ezért kellene nekünk előbb külön "üzem", akár egy külön nyári konyha. Nem mintha nem tudnám megoldani a tiszta sajtot, hiszen egyszerűen tiszta edényekben csinálom, máshoz meg nem ér, de a szemrevételezésen nem menne át szerintem.
A kézzel való fejésbe nem szóltak bele? (Nem tudom, hogyan fejed, de 10 körüli kecskére gondolom, még nincs fejőgép.) Nálunk még igen. Anno azzal is problémájuk volt, hogy a kecskeólhoz tartozó karám kicsi, és nem hatotta meg őket, hogy napi 9 órát legelnek. Belekötöttek itt mindenbe...
4000-ért Te nem vagy a Szövetség tagja, csak nyilvántartják a kecskéidet, ami az őstermelői igazolványhoz és a piacozáshoz kell. Ha teljes jogú tag vagy, az évi 60.000.
Miből gondolod, hogy nem kell? Mi utánajártunk, és kell, és az a jövőben csak az éves díj (4.000,-)krotáliáztatni pedig csak azokat kell, amelyeket be akarsz vonni a fejésbe.
Sziasztok! Akkor most leírom a "kistermelővé válás " folyamatát. Nem lesz rövid. Kedves Crystalheart, nem tudom, Te mikor próbálkoztál, de a tavalyi 52/2010-es FVM rendelet sokat könnyített a helyzeten, most már a saját konyhádban is készíthetsz sajtot, időbeni elkülönítés mellett, azaz nem akkor főzöl, amikor sajtot gyártasz. Először is el kell menni a falugazdászhoz és ki kell váltani az őstermelői igazolványt és megigényelni az adószámot. Ezután fel kell keresni az MGSZH-t (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal), ahol nyilvántartásba veszik az állományt és adnak egy regisztrációs számot. Egyúttal be kell lépni a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők szövetségébe, ahol szintén adnak egy regisztrációs számot. Ha ezek a számok megvannak, fel kell hívni az instruktort, aki eljön és tetoválással és krotáliával látja el a kecskéket. Ezek után jöhet az állatorvos, aki beoltja őket és vért vesz tőlük, amit elküldenek egy laboratóriumba. Ha ez az eredmény negatív, tejmintát kell bevinni az MGSZH-hoz, amit színtén elküldenek csíraszámlálásra. Ha ez is jó, kijön a hatósági állatorvos, megnézi a tartási körülményeket, a konyhát, az edényeket (saválló kell), és máris kiadják az engedélyt.
Nálunk ez 7-8 hónapig tartott, igaz közben tél volt, és vártuk, hogy milyen kecskék születnek, melyiket kell beregisztráltatni. 19 kecskénk van, abból 11 regisztrált és 6-ot fejünk.
3 napig hagyom benne, nem tökölök. :D Így is nő a gomba, és sokkal savasabb is lesz. A Kecsketenyésztés könyvben azt olvastam a kaukázusira - és ez sztem az -, hogy időnként érdemes megmozgatni, ezért ha eszembe jut, kicsit meg is rázom az üvegben.
Sziasztok. Én úgy kaptam a kefírgombát hogy soha ne tegyem hűtött tejbe mert megfázik és nem dolgozik, én mindíg langyos tebe tettem, mindennap leszűrtem műanyagszűrővel és megfeleztem a következö üveghez így mindennapra készült friss. Szobahőmérsékleten tartva a 2-3 napos ízlett jobban a hosszabb ideig dolgozó nagyon csípős lett. Már első nap kanalazni lehetett jó sűrű tartalmas lett, gyümölcsturmixal felüdítő.
"megforr", az azt jelenti megerjed? Vagy kicsapódik, szétválik savóra és alvadékra? Ha zt hűtötten teszi, vagy ha megerjed, akkor tényleg baj van, ahogy elefada írja. Vagy mikro vagy szomatikus sejtszám gond... Tőgygyulladásos, friss fejős és őregfejős tejet nem illik a szomszédnak eladni részben mert abból nem lehet sajtot csinálni, (meg mást sem nagyon) másrészt zabosak leszünk, mint a lósz....!!! Ha ez rendszeres, akkor keress más tejforrást, vagy a szaki tanulja meg, hogy kell jó tejet termelni...... az állatot jól és higiénikusan tartani, szóval hgy kell állattenyésztőnek lenni. Mindenesetre a hibát meg kell tallni, mert különben rengeteg bosszúság és esetleg betegség lesz az eredménye..
Ha egy kecske van nem tudom érdemes-e CMT, vagy más szomatikus sejt tesztre költeni, persze aki szereti a jószágát az mindent beáldoz... ellenőrizni nem árt, az biztos. Ha jól emlékszem a CMT 3 fokozatot ad? Ha a negatív utáni első fokozatot mutatja, akkor még esetleg van esély, de ha súlyosabb akkor el kell felejeteni azt a tejet, vagy ha mindig ilyen, akkor vagy a kecskét (vannak ilyen egyedek, akik szinte mindig gyulladásos tejet adnak, ez hajlam...), vagy jobban kell bánni a kecskével... Távolból nehéz, nem akarom a szomszédot sem ártatlanul leszólni...
Aki használja a CMT-t (elefada?) utaljon a hozzászólásra ahol el lehet olvasni, vagy kérjük írja le. Köszönjük előre is.
Ha egy sajtkultúrát használtál eddig is, akkor a kultúraváltás alapvetően nem fogja befolyásolni at eredményt. Persze, kicsit más lehet a sajt íze, hiszen pl. a keménysajtok kultúrájába van pl. Pronionibacterium is, ami a jellegzetes ementáli ízkarakterben játszik szerepet. De ismét: ha sajtkultúrát használsz, akkor az érés után (félkeménysajt:4 hét) finom kell hogy legyen a sajt. Az hogy "fazékban ízesíted, gondolom azt jelenti, hogy savó alatt tartod a sajtot. Ez is csak "finomság". Ezt akkor tesszük, ha erjedési lyukas sajtot akarunk. A meleg savó alatt tartás persze megint egy kicsikét más ízt eredményehzet, (mint a másik kultúra, ez lehet ízlés kérdése, kinek melyik jön be) de ez sem olyan lényeges. De ha ilyet akarsz, akkor válassz olyan edényt, ami nem sokkal nagyobb mint a sajt a formával és ellepi a savó a sajtot. Így a savó sokkal kevesebb lesz, mint a sajt tömege.... Persze ekkor a kis savómennyiség miatt gyorsan visszahűlne a sajt, ezért célszerű melegen tartani (pl. 40°C) az egészet egy-két óráig (a meleg a lényeg) és utána savó nélkül lehet már préselni, fokozatosan növelve a préselési tömeget.
Egyébként tök jó úgy ahogy csi8nálod, én is általában így csinálom, amikor bemutatjuk, jgy kell ízesítet sajtot csinélni, azaz ha megvan a jó alkvadék, akkor gyorsan kimerjük egy szűrőbe, a sót és a fűszert belekererjük és gyorsan formába tesszük. Ilyenkor kicsit, de csak kicsit nehezebben áll össze az alvadék, ezért már ekkor egy kis súllyal formázzuk, azaz kb, két óra hosszáig csurgatjuk, forgatjuk a formában, majd nagyobb súllyal kezdjük a préselést. Szóval így is jó sajt lesz. Ha lágysajtot akarsz , akkor pedig nem kell nagyobb súllyal préselni, csak forgatni mondjuk kb 4-6 óra hosszáig. Ezek az idők tákjékoztató jellegűek, attól függ, milyen az alvadék, milyen a hőmérséklet, mennyire gyors a kultúra, stb. (tapasztalat, begyakorlás) amikor kiveszed a "sajtkádból".
Emlékszel, mi is így csináljuk a fűszeres sajtot, és a gyúráskor meg is sózzuk. A lényeg, hogy utána préselni kell kicsit súllyal, formában, hogy összeálljon.
Erősen gondolkodom, hogy rendelek egy másik fajta kultúrát.
Olvasom, hogy sokak a fazékban ízesítik be a sajtot. Hát én nem..
És lehet, hogy ez a probléma, és ezért kellene egy másik fajta kultúra. Nos és nagyon lecsepegtetem, és tálba belerakom, ízesítem, és összegyumiszkolom az egészet.
Tudom, most sokan felszisszennek, de nekem, ez jobban bejön, mint a fazékban ízesítés...(arról nem is beszélve, hogy nem öntöm ki a savóval együtt a fűszert, mert, ha így nézzük, ez pocsékolás)
Én akkor szeretem, ha a trappistához áll közelebb, mint a túróhoz. Persze a gomolya még gomolya marad, csak érlelés után lehetne félkemény zsíros sajt, ha megfelelőek a körülmények.
Sikerült már pár sajtot készítenem kecsketejből de nem tudom milyen az igazi? Sikerült már ruganyosra mint egy jó trapista, vagy ami inkább össze préselt túróhoz hasonlított. Itt nálunk a faluban mások ecettel készítenek sajtok tehénből is és kecskéből is, de nekem nem is ízlenek annyira, mert teljesen más az íze mint az enyémnek. Én csak oltót használok kultúrát még nem vettem.
Na, az érdekes lesz, én is kíváncsi vagyok rá. Nekünk nem akarták megadni, mert 1) nincs fejőgép, 2) nincs min. 50 m2 elkülönített sajtház. Azóta lehet, hogy finomodott a dolog, de fene tudja, érdekel, mit csináltunk rosszul. :)
Köszi elefada, bocs h kicsit hanyagoltalak Benneteket! De nagyon jó lett a fórum, és a sajtok igazán jól alakulnak, eg ykét kivételtől eltekintve, de azok is jók lesznek nem sokára!!
Alapjában egyetértek Crystalheart-tal: nem kell fölöslegesen vegyszerezni a tejet, azaz kálium nitrátot adni hozzá mindenképpen. Akinek saját teje van, vagy megbízható tejtermelője, aki mindig kiváló tejet ad neki, az ne tegyen bele!! A K-nitrát egyébként mikroba gátló, ölö szer. Nem méreg az alkalmazott koncentrációban, pl. kolbászokban is használják. De ha nem feltétlenül kell, ne használjátok, a sok nitrát nem jó.
De elsősorban régebben (20 évvel ezelőtt) még általános volt a használata a tejiparban, mert a higiénia még nem volt tökéletes, és minden egyes kezeléskor (pl. kocsiba szivattyúzás, szállítás, az üzemben a silóba szivattyúzás, sőt pasztőrözés utáni tárolás, mindig növelte a csíraszámot, és főként a coliformok számát, amik a sajtgyártásban lehetnek veszélyesek. Ha ezt beletették, nem volt gond a sajttal, mert a sózásig meggátolta a bacik (colik) szaporodását).
Ezért nekünk a legfontosabb a tiszta állattartás és fejés és a maximélis tisztaság a sajtkésztés alatt. És így nyerstejből is stabil és finom sajt lesz, naná! Finomabb is lehet mint a pasztőrözött tejből....
Coliról: nem ez nem az a coli, nyugi. Nagyon sok kóli baktérium faj, alfaj van, a többségük nem csinál semmi zűrt. AZ Eserichia coli, amiről a hírekben szó volt még az sem mindegyik variánsa okoz betegséget, de van egy néhány ami viszont ahogy látjátok, még halált is okozhat..... Általában állati edeteűek( pl. bélsár), ezért bekerülhet (nek) a húsba tejbe is vágáskor, fejéskor.
És ahogy más is mondta, mások is lehetnek a tejben , vírusok, stb. A hőkezelés az tehát csak egy lehetséges biztonsági eljárás, amivel ezeket a , hangsúlyozom: esetleg lehetséges, igen ritkán előforduló súlyos következményket élehet elkerülni. Igaz, akit egy ilyen elkapott, az megemlegeti.... Mindenkinek saját felelőssége hogy termizál, vagy pasztőröz-e, vagy sem. Ebben nem lehet igazságot tenni.
Most már késő van, de a napokban valamikor, ha ráérek, leírom az egész hivatalos procedúrát,mert olvastam, hogy sokakat érdekel.Nekünk most lett meg minden engedélyünk és számunk és igazolásunk, és hivatalos kecskesajt kistermelők lettünk.
Sziasztok! Már egy éve regisztráltam, de eddig mindig csak olvasgattam. Most elhatároztam, hogy írok, annyira hálás vagyok, hogy ráakadtam a termizálásra! A nagy melegben nekem is lettek puffadt sajtjaim, ezért állandóan lestem őket, és ha láttam, hogy kezdenek puffadni, azonnal sófürdőbe és hűtőbe tettem. Most pedig egész nap vagy éjszaka csöpögnek, és semmi bajuk! 63 fokra melegítem, utána azonnal átöntöm másik fazékba és egy nagy vájligba teszem hideg vízbe. 10-15 perc alatt lehűl 38-40 fokra. Utána kultúra, fél óra múlva oltó, kb.1,5 óra múlva összevágom, megint állni hagyom kb. negyed órát. A nagyja savót leöntöm, a maradékba keverem a fűszereket. Műa. szürőkanállal merem lyukacsos fém formákba. Ja, kecskesajtot készítek.
Háááát....ezt nem én találtam ki, hanem valami sajtos irományból idéztem....gondolom nemcsak akadályozza a puffadást, hanem fertőtlenít is....de nem vagyok benne biztos...
Nos, tegnap megcsináltam életem első melegített tejből készült sajtját, 7 literből. (Ez most két napi tej, kiskecskék mellett, meg az egyik anyakecske a kettőből beteg és kevesebbet ad. Ilyen zavaró tényezők nélkül ez egy napi lenne...) Kaváncsi leszek rá - a csöpögtetés (kis préselés) után a levágott perem olyan finom volt, hogy só nélkül is megettem volna. Emlékeztetett az íze és állaga a bolti félkemény tehénsajtokéra, de azoknál egy kicsit porhanyósabb volt - meglátjuk, lehet, hogy érés közben javul még. Most a sófürdő után a hűtőben pihen.
Elefada, mikor szoktad viasszal bevonni? Hol kell ahhoz tartani, hogy kellően leszáradjon? A következőnél talán kipróbálom, és leteszem a 18 fokos pincébe.
De legalább kárpótolt a dologért, hogy a gyerekem végre életében először belepisilt a WC- be, meg az udvaron is , letolta okosan a naciját, és szépen pisilt.
Talán végre leszokunk a pelusról, már ideje lenne:)))
Nos ez úgy történt, hogy az esti+ reggeli fejésből készítettem, ez csütörtökön történt. Két 20 literes fazékban, míg én elvoltam a gyerekkel a gyógypedre, az uram elkezdett termizálni.
Szóval hazaértem, a fazekak, már bent hűltek a kádban (erre is ki kell találni valamit, mert az akrilkádam már tiszta karc), szóval, cserélgettük a hidegvizet, hogy minél hamarabban hűljön.
Aztán 33 fokon anykultúra, aztán oltóztam, szépen meregettem a savót, csináltam 4 féle ízzel, formába az alvadékot, forgattam, és amikor pénteken hajnalban kivettem a formákból az összes szivacs, és savó.
A sajt korai, baktériumok által okozott puffadásának megakadályozására kálium-nitrát használható. Adagolása 5-10 g 100 liter tejhez. A túlzott mennyiség a sajtban íz- és színhibát okoz, és csökkenti az oltóhatást. A sajt késői puffadása ellen lizozim enzimmel védekezhetünk (10-15 g/100 l).
USA-ban meg sem engednék, hogy eladd vagy akár elajándékozd a pasztörizálatlan tejterméket, és itthon is jól láthatóan fel kell rajta tüntetni :) Szó se róla, nem szerencsés, ha valaki épp nincs beoltatva kullancs ellen, és ezzel kapja be az agyhártyagyulladást.(Nekünk pusztult már el így kecskénk.) A Lyme ellen nincs is oltás, de el lehet kapni vele. A régi idők óta sok minden változott, pl. ezek a betegségek elterjedtek.
Amúgy termizálni már a régi szerzetesek is szotkak, csak nem ezzel a szóval mondták nyilván. Sok titkos sajtreceptben volt ez az akkor még tudattalan, megfigyelésen alapuló technika, amivel stabilizálták a minőséget, és amihez még nem kell CaCl2 meg plusz tejsavbaktérium.
Ezt a termizálást én sem igazán értem. Ez már a modern kor technikája, ha valaki olvassa a Terék-féle könyvet, ott a francia parasztasszony mindíg nyers tejből csinálja a sajtot. Én is.
(Van otthon több mint egy éves sajtom , és azt reszelgetem a milánóira. Lassan fogy mert rajtam kivül senki se mer enni belőle. Hűtetlenül becsomagolatlanul áll a spázjban, nem penészedik, és kőkemény, a reszelő alig viszi.)
(ja és soha nem pasztőröztem tejet, mert szerintem a tej halála)
Látod, nekem eddig ez meg sem fordult a fejemben. Mindig az "érlelő" hőmérsékletével és páratartalmával kűzdök, már szinte mániákusan. Igazából egy jó pincére vágyom, de az mostanában nem lesz nekem. Most nézem a mosonmagyaróvári papírokat, 1 kg viasz 1650 Ft. Köszönöm az ötletet!
A legutóbbi érrelt sajtom.
már semmi gond...
nem tudom mennyire látszik, nem valami éles a kép, a sajtom..
ezek a formáim, ebben a nagyban 7,2 liter tejből készült alvadék van. A kicsikbe olyan 1/2 kilósak szoktak menni.
Krémsajt, ala elefada, télen, nyáron mükszik:
majd a vákuumozás utáni
Ovisok készítették, tavaly. Ez is sajt!